Készült: 2024.09.23.03:11:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

22. ülésnap (2010.07.06.), 316. felszólalás
Felszólaló Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:18


Felszólalások:  Előző  316  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Minden tiszteletem az öné, de ahogy elnök úr mondta, én nem úgy gondolom. Nem nyugtat meg, hogy ön képviseli most itt a kormányt, ugyanis úgy hiszem, hogy ez a javaslat van olyan jelentőségű, hogy ha már egyszer a belügyminiszter ezt előterjeszti, akkor legalább vagy ő, vagy az államtitkára itt legyen a parlamenti vita során, és tudja képviselni a tárca álláspontját, hiszen vélhetően olyan kritikai észrevételek érik majd ezt a javaslatot, az én részemről bizonyosan, amire örültem volna, hogy ha az előterjesztő vagy az előterjesztő képviselője válaszol, bár bízom benne, hogy államtitkár úr szintén meg fogja ezt tenni, meg tudja ezt tenni, hiszen fölkészült ebben a témában nyilvánvalóan.

A 18. ajánlási ponthoz kívánok hozzászólni. Ez a tettenérésre vonatkozó szabályok közül a 48 órás szabály elhagyására tesz javaslatot. A tettenérés értelme, hogy a tetten ért elkövető kiléte nem lehet vita tárgya, ezért bizonyos garanciális elemeket nem kell alkalmazni a szabálysértési, illetve a büntetőeljárás során. De kérdezem én, hogy a most beterjesztett javaslatban 48 óra elteltével vajon ki fogja megmondani azt, hogy az elfogott személy valóban azonos-e azzal, aki a helyszínről elmenekült. Ma a hatályos bírói gyakorlat a folyamatos üldözést kívánja meg, tehát vagy azt, hogy valóban szó szerint ott tetten érjék, vagy pedig azt, hogy legalábbis folyamatosan üldözzék, ha úgy tetszik, ne tévesszék szem elől az elkövetőt, így az elkövető kiléte biztos vagy legalábbis majdnem biztos. (Dr. Kontrát Károly belép a terembe, és elfoglalja államtitkári helyét.

Ez a szabály, tisztelt államtitkár urak, és örülök, hogy Kontrát államtitkár úr megérkezett, és immáron tudja a Belügyminisztérium álláspontját képviselni, szóval, ez a szabály azt eredményezi, hogy ha valakit 48 órán belül eljárás alá vonnak, akkor ezzel megkerülhetik az eljárási garanciális szabályok egy részét. Tehát nekem ez a javaslat erről szól. Nem kíván meg ugyanis semmi többletet az előterjesztő, mint hogy 48 órán belül meginduljon az eljárás, ekkor tettenérésnek minősíti a cselekményt. Magyarán szólva, a tettenérés kategóriáját kiterjeszti egy olyan esetre is, ami egyáltalán nem tettenérés. Én úgy hiszem, hogy ez súlyos problémákat vet fel általában is a szabálysértési eljárások során majd, de szeretnék rávilágítani egy ennél talán még komolyabb problémára.

Úgy hiszem, hogy ez a szabály kihatással van más jogszabályokra is, olyan jogszabályokra, amelyek kétharmados többséggel módosíthatók, illetve magára az alkotmányra is. Márpedig azt tudjuk, hogy feles törvénnyel nem lehet kétharmados törvény tárgykörébe tartozó témákat változtatni, módosítani. Ha ezt a szabályt alkalmazzuk, mármint ezt a 48 órás szabályt, akkor mi lesz a helyzet azoknál az embereknél, akiket mentelmi jog illet meg? Nem magunkról beszélek, tisztelt Országgyűlés. Mi lesz az ügyészekkel, mi lesz a bírákkal, mi lesz az alkotmánybírákkal, az ombudsmanokkal? Sorolhatnám még, hogy kik rendelkeznek ma mentelmi joggal. Ezt a garanciális elemet súlyosan sérti a beterjesztett jogszabály.

Vegyünk egy egyszerű példát: ül otthon egy olyan bíró vagy egy ügyész, akinek a tevékenysége, mondjuk, a végrehajtó hatalom számára nemkívánatos, nem tetszik. Milyen visszaélésre ad ez lehetőséget? Kimegy a rendőr, és azt mondja, hogy tisztelt uram, 36 órával, mondjuk, egy eset után azt a bejelentést kaptuk, hogy ön volt az, és mivel a mentelmi jog nem vonatkozik tettenérés esetére, ezért ezt az ügyészt vagy bírót, vagy alkotmánybírót el lehet vinni, őrizetbe lehet venni, és meg lehet ellene indítani az eljárást. Márpedig az alkotmány és a kétharmados jogszabályok pontosan azért teszik lehetetlenné a mentelmi joggal rendelkező személyek őrizetbe vételét, kényszerintézkedés alá vonását, meggyanúsítását, eljárás alá vonását a mentelmi jog felfüggesztése nélkül, mert ez egy fontos garanciális elem a végrehajtó hatalom, esetleg más hatalmi ág, például az Országgyűlés munkájának az ellenőrzésére, vagy éppen az igazságszolgáltatás függetlenségét hivatott megteremteni. Márpedig ezzel a javaslattal megkerüli az előterjesztő a mentelmi jogra vonatkozó kétharmados és alkotmányos szabályokat, és lehetővé teszi azt, hogy mentelmi joggal rendelkező személyt 48 órán belüli eljárás alá vonása esetén a mentelmi jog felfüggesztése nélkül őrizetbe vegyenek, és vele szemben az eljárást megindítsák.

Én úgy hiszem, hogy ez a káros - ha fogalmazhatok úgy - mellékhatása a törvénynek talán nem jutott eszébe az előterjesztőnek. Ezért arra kérem tisztelt államtitkár urat, hogy fontolják meg azt, hogy elfogadják Harangozó képviselőtársam módosító javaslatát, és ezt a szabályt, bármennyire is önök praktikusnak tartják, nagyon súlyos garanciális problémák miatt elfogadják, támogatják, és így ez a (Az elnök csenget.) káros rendelkezés kikerülhet az eredeti javaslatból.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  316  Következő    Ülésnap adatai