Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A GATT utódjaként 1995-ben megalakult Világkereskedelmi Szervezet a szabályokon alapuló nyitott és megkülönböztetésmentes nemzetközi kereskedelem letéteményese, mely a világ legtöbb országát sikeresen beillesztette szabályozott világkereskedelmi rendszerébe. A nemrég befejeződött 2019. évi, tehát az idei nyilvános fórum azonban már azt jelezte, hogy baj van a WTO működésében, talán egyesek úgy is fogalmaztak, és a valósághoz közel jártak, hogy a világ legnagyobb válságát éli meg, melynek egyik legfőbb oka a globális gazdasági súlypontok eltolódása.A fejlődő országok és különösen Kína világgazdasági részesedése az elmúlt harminc évben drasztikusan megnövekedett. Kína az új gazdaságfejlesztési tervének és az állami támogatásoknak köszönhetően vezető szerepre tett szert a világgazdaságban, kiemelten az információtechnológia, a robotika, az önvezető és elektromos autók piacán. Az Amerikai Egyesült Államok mindezt geopolitikai kihívásként éli meg, amely nemzetgazdaságát és világgazdasági pozícióját, politikai befolyását is veszélyezteti. Ennek a lassan kereskedelmi háborúvá szélesedő konfliktusnak vált egyik csataterévé a Világkereskedelmi Szervezet, mivel az USA álláspontja szerint a WTO szabályrendszere és vitarendezési mechanizmusa nem képes Kína nemzetközi piacokat torzító, államkapitalista kereskedelmi gyakorlatait megfékezni. E kihívásokra reagálva 2018 őszén kezdődött meg a WTO szervezeti reformja, melynek egyik legfontosabb célja, hogy az USA Kínával kapcsolatos kereskedelmi konfliktusának megoldását a sokoldalú kereskedelmi rendszer keretein belül biztosítsa.

A modernizációs törekvések első pillére a WTO vitarendezési mechanizmusával kapcsolatosan kialakult válság megoldása. Jelenleg az Egyesült Államok blokkolja a vitarendezés második fokát jelentő fellebbviteli testület új tagjainak kinevezését, mert meglátása szerint a testület döntései nem képesek biztosítani a szabadkereskedelmet és meggátolni a Kína által nyújtott piactorzító állami támogatások kifizetését.

A modernizációs törekvések második pillére a WTO-szabályok felülvizsgálata. A világgazdaság átalakulását nem követte mindenben a szabályozás reformja. Sajnos sok ország tagja a WTO-nak, amelyek felvételükkor még fejlődő országnak számítottak részben, és ezek közül sokan utolérték fejlődésükben a világvezető gazdasági országokat. Az Egyesült Államok harminc ilyen volt fejlődő országot zárna ki a támogatási körből. A kedvezményeket felülvizsgálva az EU is jogosnak ítéli a valós szükségletekhez igazodó speciális elbánás lehetőségét.

A modernizációs elképzelések harmadik pillére a szervezet hatékonyságának a javítása, a tagok kereskedelempolitikájának átláthatóbbá tétele, amely most folyamatban van. A reformfolyamat tétje, hogy a jövőben a WTO a világkereskedelem szabályozásában meg tudja-e őrizni kiemelt szerepét. A modernizációs törekvések kudarca esetén ugyanis a kereskedelmi világrendszer egymással szembenálló nagy kereskedelmi tömbökre esett szét, amelyek jelentős megkülönböztetést alkalmazva egymás áruival és szolgáltatásaival szemben, növelhetik az egyes blokkok közötti kereskedelmi ügyletek költségét, és a viták intézményi megoldása helyett az egyoldalú büntetőintézkedéseket részesíthetik majd előnyben.

(10.00)

Mindezek különösen negatív hatással járhatnak az olyan országokra, mint Magyarország, amelynek a gazdasága kiemelten beágyazódott a nemzetközi ellátási láncokba.

Magyarországnak ezért mint exportorientált, nyitott gazdaságnak a számára fontos a szabályokon alapuló, kiszámítható és nyitott nemzetközi kereskedelmi rendszer. Ezért támogatjuk a WTO megerősítését, szervezeti reformját, a vitarendezés válságának a megoldását és a szabályrendszer átalakítását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)