Felszólalás adatai

PETTKÓ ANDRÁS az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat az általános indoklás szerint azt a célt szolgálja, hogy a közigazgatási ágazatok hatósági jogalkalmazó tevékenységére vonatkozó eljárási szabályok összhangja a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény garanciális szabályaival megteremtődjön és érvényesüljön.

A tervezett törvénymódosítások érintik a polgármesteri hivatalok, az országos hatáskörrel rendelkező szervek, a köztestületek munkáját egyaránt. Az előterjesztés alapján nem követhető nyomon, hogy az egyes jogalkalmazó szervezeteknél milyen hatásokkal jár együtt a tervezett rendelkezések bevezetése, valamint az sem, hogy a törvényjavaslat előkészítésének időszakában megfelelő szakmai egyeztetésekre minden módosításra tervezett törvényt illetően sor került volna.

Az átfogó törvényjavaslat, amely a menekültügyektől az atomenergia-ügyekig és a szabadalmi ügyintézéstől az építésügyi hatósági eljárásokig terjedően felöleli a közigazgatási eljárásokat és szolgáltatásokat, igen eltérő módon rendeli a közigazgatási eljárások általános szabályaihoz az egyes ágazati jogszabályokat. Az esetek nagy részénél kizárólag arról van szó, hogy az államigazgatási eljárási törvény helyett a Ket. alkalmazását rendeli el egyes szervezetek eljárásaira, illetve precízebbé teszi az eljárásra vonatkozó jelenlegi hatályos rendelkezéseket - így például a közbeszerzési eljárással kapcsolatos javaslatoknál -; más esetekben nem csak erről van szó.

A törvényjavaslat széles körben alkalmazza a speciális eljárási rendelkezések, köztük elsősorban az ügyfél fogalmának egyedi, eljárásonkénti meghatározását. Az elektronikus ügyintézés lehetőségét külön eljárási szabályokban szűkíti, például az útügyi, építéshatósági eljárásokban, meg sem kísérli ennek a lehetőségnek legalább a részletes kidolgozását, amely lehetővé tenné, hogy az engedélykérelmeknek csak az elengedhetetlenül szükséges mellékletei kerüljenek papír alapon a hatóságokhoz benyújtásra.

Mindezek meghatározóak az anyagi jogi jogszabályokban biztosított jogok gyakorlásának módját illetően. A törvénymódosítások befolyásolják az ágazati jogszabályok alkalmazásának hatékonyságát, minőségét, hiszen a törvényalkotói célok a közigazgatásban kötelezően alkalmazandó eljárási rendelkezések végrehajtásával érhetők el. A tervezet törvénymódosító javaslatai nem minden esetben felelnek meg ennek az elvárásnak, illetve nem minden esetben segítik elő a közigazgatás ügyfeleinek jogérvényesítését.

Példaként említem a következő, jelentős számú ügyfelet érintő rendelkezéstervezetet. Az 1. §-ban az anyakönyvekről, a házassági eljárásokról, a névváltoztatásról és a névviseletről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet kiegészítését tervezik a két utónévvel kapcsolatban. 1953-tól az anyakönyv már csak két utónevet tartalmaz. Az előtte lévő időszakban sem gyakori a kettőnél több utónév. Az anyakönyvi kivonatban két utónév kerül feltüntetésre. A tervezetben rögzített eljárást nem tartom célszerűnek, és nem is rendezi ezt a kérdéskört. A kettőnél több utónév javítására a születésii anyakönyvi kivonat kiállításánál van lehetőség nyilatkozat alapján.

Ha az érintett nyilatkozatot nem tesz, akkor az első két utónév feltüntetésére kerül sor. Ebben az esetben viszont nem rendelkezik a tervezet az anyakönyv javításáról. Az ebben a körben érintett polgárok esetében már nem nagyon jellemző, hogy születési anyakönyvi kivonatot kérnek, és így a kettőnél több utónév javítására sem kerül sor. Sokkal egyértelműbben rendezné ezt a kérdést, ha az anyakönyvi kivonatra a jogszabály erejénél fogva csak az első két utónév kerülhetne föl, az anyakönyv javítása nélkül.

Az elhalt személy esetében a tervezett módosítással csak az adminisztráció növelését érzékelem, és az adatok javítása a hozzátartozók ellenérzését is kiválthatja. A 2. §-ban az ügyintézési határidő 60 napban történő meghatározásával egyetértek. A 3. §-ban a felsorolásból az adatok változása esetén az anyakönyv-vezetői esetek közül javaslom kihagyni a 27. § a) pontját és a 4. § (7) bekezdésére vonatkozók javítását. Az f) pontnál is javaslom kihagyni az utolsó mondat második felét, mert a tévesen bejegyzett külföldi állampolgárság törlését eddig is rendezni kellett.

Egyetértek az anyakönyvi ügyekben a személyes megjelenés fenntartásával, amely alól az anyakönyvi kivonat igénylése valóban kivétel lehet az elektronikus út igénybevételével. Az egyéni vállalkozásokról szóló törvény módosításával egyetértek.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény tervezett módosítását, a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos adatszolgáltatásnál a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül történő adatközlést nem tartom elfogadható javaslatnak. Az adatok kiadásánál továbbra is meg kellene tartani a jelenleg hatályos rendelkezést.

A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelmet a tervezet szerint csak személyesen lehet benyújtani. Véleményem szerint a kérelem benyújtását lehetővé kell tenni, és azonosítás céljából meg kell határozni a hatóság előtti megjelenést. A kérelem elektronikus úton történő benyújtásakor lehetőség van arra, hogy egyrészt időpontra jelentkezzen a polgár, másrészt a kérelemben feltüntetett adatok előzetes egyeztetésére hiánypótlási felhívásra is van lehetőség. Mindezek eredményeként egy előkészített eljárásban már csak azonosítás céljából kell megjelennie az ügyfélnek.

A személyazonosság igazolására alkalmas okmányok egyértelmű törvényi felsorolását jónak ítélem; a gyakorlatban számos kellemetlenség érte a polgárokat, mert minden eljárásban mást és mást értettek a személyazonosság igazolására alkalmas okmányokon. Az oktatási ágazati feladatokkal összefüggő törvények tervezett módosításai között a 435. § (8) bekezdése szerinti honosítási eljárás esetén bizonyítványok hitelesítésénél célszerű lenne a külképviselet felülhitelesítését kérni, a bizonyítványok, oklevelek hamisítása, vásárlása, megakadályozása miatt. Az eljárás egyszerűbbé tétele nem járhat azzal az eredménnyel, hogy a jogalkotó teret enged a visszaéléseknek.

A 60/A. § (2) bekezdése választási lehetőséget rögzít: hiteles másolat, nem hiteles másolat is elfogadható. Egyértelműen rögzíteni szükséges, hogy mely esetekben kell hiteles másolatot benyújtani. A vagy-vagy alkalmazást az eljárásból törölni kellene, mert nem célszerű adott ügyintéző megítélésére hagyatkozni, mert ez jogbizonytalanságot eredményezhet. Az okiratok elfogadásának kérdésében semmi nem indokolja, hogy ne legyen országosan egységes a gyakorlat.

A gazdasági és közlekedési ágazaton belül ismételten módosításra tervezett, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben a javaslat speciális eljárási szabályokat vezet be, amelyek nyilvánvaló célja, hogy a gyorsforgalmi utak, autópályák építését a közérdekre való tekintettel gyorsítani lehessen. A cél elérése érdekében a 88. § (2) bekezdése bevezeti a hatósági engedélyeknél a részjogerő intézményét, illetve a 88. § (4) bekezdése - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóvá nyilvánítást.

Vajon az utóbbi esetben mi lehet a végkimenetele annak a jogorvoslati eljárásnak, amelynek a tétje nem a kártalanítási összeg? A válasz megadható azon az alapon, hogy a közösségi érdek nagyobb jogvédelemre tarthat igényt, mint az egyéni érdek védelme. Ez a válasz helyénvaló. A jogalkotás szintjén azonban mégiscsak rendezendő az a kérdés, hogy mi az eljárás olyan esetekben, amikor az út-forgalombahelyezési elsőfokú határozat ellen a fellebbezés megalapozott, erre való tekintet nélkül azonban már a jogorvoslati kérelem elbírálását megelőzően az utat forgalomba helyezték.

A közérdek és a csoport-, illetve egyéni érdekérvényesítés összhangja a közérdek előtérbe helyezésével és fokozott védelmével is nem elsősorban az ügyfelek jogorvoslati lehetőségének korlátozásával, hanem a jogorvoslat elbírálási határidejének szűkítésével lenne megteremthető.

A javaslat XII. fejezete a Ket. tervezett módosítását tartalmazza. Ahhoz képest, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény még hatályba sem lépett, viszonylag sok kérdésben állt elő a módosítás igénye az előterjesztés szerint, köztük olyan alapvető kérdésekben is, mint a határidő számítása, a jogorvoslattal támadható végzések köre. Mindezek felvetik e fontos törvény szakmai előkészítettségének kérdését, valamint azt is, hogy a törvény kihirdetése óta eltelt időszakban felmerült kérdésekre, problémákra minden esetben törvénymódosítással kell-e a választ megadni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jogalkalmazó szervek oldaláról nézve helytálló és célszerű a javaslat 330. §-ában olvasható rendelkezés, amely szerint a hiánypótlás, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére a felhívástól a teljesítésig terjedő idő az ügyintézési határidőbe nem számít be.

Az eljárás gyors lebonyolításához fűződő érdek nem helyezhető előtérbe a közigazgatás megalapozott, a tényállás tisztázásán alapuló döntéseinek meghozatalához fűződő érdekekhez képest. Ez utóbbi követelménynek az ügyek túlnyomó többségében érvényesülni kell. A törvénycsomagban megjelenő különös eljárási rendelkezések alapján megállapíthatóan tovább folytatódik a közigazgatáson belüli specializáció.

(13.10)

A szakemberek felkészítésén túl számot kell vetni a Ket. és az előttünk lévő átfogó, számos törvényt érintő rendelkezések gyakorlati bevezetésének és alkalmazásának tárgyi feltételeihez szükséges anyagi erőforrások biztosításának kérdéskörével, amely érinti az egész hazai közigazgatást, ezen keresztül az állampolgárok és a szervezetek igen széles körét. Annak érdekében, hogy a közigazgatási hatósági eljárások és szolgáltatások az új közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, annak rendelkezéseivel összhangban legyenek lefolytathatóak, és az érintettek, a közigazgatás ügyfelei számára is érzékelhetően a megcélzott minőségi javulást eredményezzék ügyeik intézésében, szükséges lenne a törvényjavaslat szélesebb körű szakmai véleményeztetése, alaposabb szakmai előkészítése.

A Magyar Demokrata Fórum a korszakváltó benyújtott törvényjavaslatot csak lényeges módosítások elfogadása esetén tudja támogatni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.