Felszólalás adatai

DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Azt mondják itt mögöttem, hogy halmozom az élvezeteket; valóban, ez egy élvezetes munka, hiszen egy olyan ügyről kell szólnom, amelyben mindannyiunkat nagy örömmel tölt el, hogy végre eljutottunk idáig.

Az alkotmány- és igazságügyi bizottság tegnap, hétfőn tartotta azt az ülését, amelyen meghallgattuk a Belügyminisztérium képviselőjének előterjesztésében az általános vitára való alkalmassághoz szóló indokolást. Bizottságunk is úgy foglalt állást, hogy általános vitára alkalmas ez a törvényjavaslat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény kodifikációja, mint látjuk, nem ért véget, szükség van minden jogforrási szinten az új eljárási törvény és a különös eljárási szabályok összhangjának kialakítására. Ennek egy fontos lépése most ez a törvényjavaslat; mint ahogy már hallottuk, több mint 60, igazából 62 törvényt, 62 különös eljárási szabályt szabályoz ez a törvényjavaslat.

Kiemelésre került, hogy az ügyfél értesítésére vonatkozó szabályokat kellett például az új eljárási törvénnyel összhangba hozni, az ügyintézési és hiánypótlási határidőket kellett módosítani.

(12.20)

A szakhatósági megkeresés szabályaival is voltak feladatok, és a fórumrendszer - amit most az expozéban hallottunk - kialakítását is aggálymentesen az alkotmányos követelményekhez kellett igazítani.

A fellebbezésre tekintet nélküli azonnali végrehajthatóság is egy fontos kérdésköre az egész eljárási törvényi szabályozásnak, és így a szakeljárási szabályoknak is. És az a különbségtétel is nagyon fontos, amely a hatósági döntések esetében a határozat és a végzés közötti különbségtételt megadja. Egy új kategória, egy új fogalom ez a bizonyos végzés. Reméljük, hogy az állampolgárok is és az eljáró hatósági emberek is pontosan és precízen fogják tudni alkalmazni.

Ami még érdekes volt az alkotmányügyi bizottság számára, az az, hogy a kamarai tagság esetében a tagfelvételt és az innen történő elbocsátás eseteit is az új eljárási törvény hatálya alá vonja a jogalkotó, és ennek következtében a közjegyzőkről szóló törvény, a ’91. évi XLI. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló törvény, a jogi segítségnyújtásról és a közvetítői tevékenységről szóló törvény módosításával is foglalkozik ez a törvényjavaslat.

Érdekes elem még az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezések összhangba hozása az eljárási szabályokkal, hogy mikor, milyen formában lehet használni az elektronikus ügyintézést, és milyen cselekményeket kell kizárni e körből.

Még egyszer megismétlem: az alkotmány- és igazságügyi bizottság általános vitára és elfogadásra alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Ott nem hangzott el, de én a magam nevében hozzáteszem: nagy munka volt, köszönjük mindannyian. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)