Készült: 2024.05.21.00:39:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

49. ülésnap (2015.02.26.), 36. felszólalás
Felszólaló Gyöngyösi Márton (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:56


Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYÖNGYÖSI MÁRTON, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő transzatlanti kereskedelmi szerződéssel kapcsolatos vitát általában ‑ mint ahogy azt az előttem felszólalók hozzászólása is mutatja ‑ kiemelkedő módon gazdasági és kereskedelmi típusú érvek övezik, a szabadkereskedelmi egyezmény azonban egyértelműen több, mint egy egyszerű kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló egyezmény. Tény, hogy az üzleti élet, a big business vezetői és képviselői szorgalmazzák ennek a szabadkereskedelmi övezetnek a létrehozását az 1990-es évek óta.

Az 1990-ben aláírt transzatlanti deklaráció óta több lépcsőben létrejöttek olyan lobbiszervezetek, amelyek a szabadkereskedelmi övezet létrehozását célozzák, de a TTIP jelentősége túlnyúlik az üzleti, kereskedelmi és gazdasági szférán. Nemcsak gazdasági, kereskedelmi együttműködésről beszélünk, hanem egy egyeztetett globális hatalmi fellépésről, amely hazánk, Magyarország esetében a gyarmatosításunknak és a teljes kiszolgáltatottságunknak az utolsó lépcsőfokát jelenti. A nyolcvanas-kilencvenes években, amikor Magyarország a rendszerváltással az euroatlanti irányba fordult, akkor volt az első lépcsőfoka ennek a gyarmatosításnak és ennek a kiszolgáltatottságnak, amelyik az európai uniós tagságunkkal már beteljesedett, most pedig a TTIP aláírásával teljes mértékben kiteljesedhet.

Hozzászoktunk már ahhoz, hogy amikor ilyen típusú szerződések állnak előttünk, akkor teljesen egyoldalú propagandát folytatnak azok, akiknek az érdekében áll ennek a kereskedelmi szerződésnek az aláírása. Az Európai Bizottság 2014. május 8-án egy olyan ismertetőt tett le az asztalra, amely egyoldalúan bemutatja a TTIP-nek az összes előnyét; megtudjuk azt, hogy a célja a gazdasági növekedés, új munkahelyek teremtése az Atlanti-óceán mindkét oldalán; és természetesen három fő elemet említ a TTIP kapcsán: a jobb piaci hozzáférést a vámok csökkentésével, a szolgáltatási és közbeszerzési piacokhoz való könnyebb hozzáférést és a felesleges szabályozásoknak a leépítését, és természetesen a nemzetközi szabályoknak a felállítását, és elfogadása esetén az együttműködést e tekintetben.

A logikája ennek az egyezménynek nagyon egyszerű: korlátok megszüntetésével a kereskedelem növekedni fog, és ez természetesen automatikusan elvezet a GDP-növekedéshez, a munkanélküliség felszámolásához és a jóléthez az Amerikai Egyesült Államokban, illetve az Európai Unióban is. A TTIP egyes vélekedések szerint kihozza az abban részt vevő államokat, az abban részt vevő közösségeket arról a mélypontról, ami a 2008-as pénzügyi válsággal elérte ezeket a közösségeket, és természetesen közösen sokkal jobban és sokkal hatékonyabban fognak tudni fellépni az olyan közös riválisokkal szemben, mint amilyen például Kína. És természetesen még olyan érvek is napvilágot látnak, mint a fegyvergyártás integrációja, eufemisztikusan a védelmi iparnak a megerősítése és integrációja.

Az ellenérvek ezzel a szabadkereskedelmi egyez­ménnyel szemben azonban ugyancsak számosak, és kifejezetten a beruházásvédelmi egyezménynél csúcsosodnak ki, ez ugyanis azt teszi lehetővé, hogy jogi eljárást kezdeményezhetnek egy állammal szemben multinacionális vállalatok, ha ők úgy vélik, hogy a profitérdekük sérül. A pert természetesen választott­bíróságokon, profitorientált magánbíróságokon folytathatnák le.

Hogy ez mit is jelent a gyakorlatban, ahhoz egy-két példát hadd hozzak! Egy GMO-cég Magyarországot például beperelheti ezen szerződés alapján a Magyarországon alkotmányba foglalt GMO-mentes­ség miatt. Verespatak kapcsán a bányavállalat kártérítést követelhet Romániától, mert a cianidos technológiát Romániában nem alkalmazhatják az aranybányászatban. És természetesen a múltban is van számos olyan esemény, ami kellene hogy óvatosabbá tegyen bennünket a szabadkereskedelmi egyezmény kapcsán. A Philip Morris például azért perelte be egy szabadkereskedelmi egyezmény alapján Ausztráliát, mert az egészségvédelmi jogszabályokra hivatkozva visszavetette a Philip Morris profittermelő képességét. A francia Veolia fellépett az egyiptomi minimálbér emelése ellen, ugyancsak ilyen szabadkereskedelmi szerződésre hivatkozva.

(11.40)

A GMO elterjedése, amely a magyar alkotmányban is benne van, természetesen veszélyeztetve van a kereskedelmi szerződés által, ugyanis megnöveli az egészségi kockázatokat az USA élelmiszerimportja miatt, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban olyan technológiák is engedélyezettek, amelyek az Európai Unióban jelenleg nem. Ilyen például a hormonkezelés az állattenyésztésben, a génmódosítás a növénytermesztésben és bizonyos vegyi anyagoknak a gyártása. Természetesen azért is aggódunk, mert az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen olyan ország, amely nem ratifikált olyan jelentős környezetvédelmi megállapodásokat, mint amilyen például az üvegházgáz-kibocsátás csökkentését célzó kiotói egyezmény, a káros vegyi anyagok korlátozását célzó stockholmi egyezmény vagy a hulladékok exportját gátló bázeli egyezmény. Természetesen, mint ahogy azt már az előttem szólók is kiemelték, a transzparencia, az átláthatatlan, titkos tárgyalások folyamata kifejezetten veszélyessé teszi ezt a szerződést és ennek a szerződésnek az aláírását.

Természetesen az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény, a NAFTA tanulságai is óvatosságra kellene hogy intsenek bennünket, ott ugyanezekkel az érvekkel kötötték meg Mexikó, az USA és Kanada között ezt az egyezményt, és ott egymillió munkahely megszűnése következett be az elmúlt években. Egyetlenegy és egy utolsó érv ezen szerződés ellen az európai uniós tagországoknak és magának az Európai Unió szuverenitásának a csorbulása, hiszen látható az, már az ukrán válság rámutatott arra, hogy Európa nem rendelkezik saját külpolitikával, az USA érdekeit szolgálja. Az EU a saját szomszédságában sem képes a saját érdekeinek megfelelő politikát kialakítani. Az USA befolyása ezzel a kereskedelmi szerződéssel csak tovább nő.

A TTIP nem szolgálja a tagállamokat és az Európai Uniónak a közösségi céljait sem, így le kell venni a napirendről minél előbb. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai