Készült: 2024.05.21.02:28:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

49. ülésnap (2015.02.26.), 34. felszólalás
Felszólaló Dr. Vejkey Imre (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:12


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A transzatlanti kapcsolatok gazdasági szempontból a világ egyik legjelentősebb kapcsolatrendszerét képezik, melyek globális szinten a világ GDP-jének 46,7 százalékát adják. A felek közötti áru- és szolgáltatáskereskedelem éves értéke pedig megközelíti az 1000 milliárd amerikai dollárt, ami a világkereskedelem több mint 30 százalékának felel meg.

Több mértékadó európai kutatóintézet is végzett elemzést a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség hatásairól, és eddig mindegyik intézet növekedést prognosztizált, annak ellenére, hogy érdemben (Dr. Schiffer András: Ez nem igaz!) hatáselemzést végezni még nem lehetett, hiszen jelenleg nem ismerjük a megállapodás konkrét tartalmát (Dr. Schiffer András: De miért nem?), ezt legkorábban 2015 második felében fogjuk talán megismerni. (Dr. Schiffer András: Elég nagy baj!)

A tervezett transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség eredménye nemcsak a vámok lebontásában hozna jelentős változásokat, hanem a szabványok egységesítése területén is. Magyar szempontból a legjelentősebb kitörési előnyök a közúti járműgyártásban, a gyógyszeriparban és az IT-szektorban jelentkeznének. Meg kell azonban állapítanunk, hogy az egyezmény aláírásával szinte minden területen fokozottabb versenyhelyzetre kellene számítanunk, különösen a mezőgazdaság és a vegyipar területén. Álláspontunk szerint a GMO, a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság, valamint az állat- és növényegészségügy területén az uniós szabályokat nem lehet felpuhítani, erről az Európai Bizottság nem tárgyalhat. Magyarországnak az Alaptörvényben biztosított GMO-mentessége nem lehet semmilyen alku tárgya, vagyis nem jöhetnek a hormonkezelt és klónozott csirkék, valamint hasonszőrű társaik.

A fentieken túl jelentős viták folynak a beru­házás­védelemről is. Jelenleg ugyanis még nem egyértelmű, hogy a befektető és az adott állam közötti vitarendezést milyen formában illesszék be a megállapodásba. Vagyis az a kérdés továbbra is nyitott kérdés marad, hogy egy trójai falóról van-e szó, melynek következtében például hazánkat beperelhetnék azon multinacionális vállalatok, melyek kevesebb profitot tudnak termelni a magyar kormány piaci és fogyasztói intézkedései miatt. Ez elfogadhatatlan lenne számunkra, különösen azzal megspékelve, hogy a jogvita eldöntésére Magyarországnak alá kellene vetnie magát az amerikai válasz­tottbíróság döntésének, mely ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Korábban számos kritika érte az EU-t azért, hogy nem elég átláthatóak a tárgyalások. Válaszul az Európa Tanács nyilvánosságra hozta legalább a tárgyalási mandátumát, a Bizottság pedig a legtöbb tárgyalási dokumentumot az interneten megosztotta, és rendszeresen beszámol a tagállamoknak, illetve az Európai Parlamentnek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük, hogy is állnak a tárgyalások. Az Európai Unió és az Egyesült Államok a hosszú előkészítő folyamatot követően 2013 júliusában kezdte meg a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség létrehozására irányuló tárgyalásokat. Az egyezmény egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra irányul, melynek célja az áruk, szolgáltatások és közbeszerzések piacra jutásának javítása, a kereskedelmet és beruházásokat érintő szabályozási akadályok mérséklése, továbbá a felek jogalkotási együttműködése és a joganyagok közötti koherencia erősítése.

2014. február 11-én került sor a kiinduló vámajánlatok cseréjére, melyben az amerikai ajánlat ambíciószintje jelentősen elmaradt az Európai Unióétól. A fentiek okán Magyarország kiállt amellett, hogy a konkrét piacnyitási egyeztetések csak akkor folytatódhassanak, ha az Egyesült Államok is kész az EU-hoz hasonló tartalmú vámajánlat tételére. Az egyeztetéseknél elértük, hogy legfontosabb agrárérzékenységeink esetében az EU ne irányozzon elő teljes vámlebontást, ipari érzékenységeink esetében pedig eredményesen igényeltük, hogy a vámlebontási menetrend megfelelő időt adjon a hazai iparnak az alkalmazkodásra. A vámlebontás lassítása közel félmilliárd euró értékű, EU-ba irányuló magyar exporthoz kapcsolódó termelés számára adhat hosszabb alkalmazkodási időt az átlagosan 8 százalékos vám lebontásához.

A szolgáltatáskereskedelmi területen 2014 nyara elején került sor a kiinduló ajánlatok cseréjére. A magyar kormány az uniós belső egyeztetés során elérte, hogy az uniós ajánlat a magyar jogszabályok keretei között maradjon ‑ igazodjon a nemzetközi kötelezettségeinkhez, és jelentős szakpolitikai mozgásteret hagyjon számunkra. A szolgáltatáskereskedelmi területen az amerikai tárgyaló fél nehezményezte az EU-ajánlat ambíciószintjét.

A közbeszerzési ajánlatok cseréjére még nem kerülhetett sor, mivel az USA defenzív megközelítése még az ajánlatok ambíciószintjét meghatározó kulcsparaméterek kidolgozását is hátráltatta. Az USA számára elsődlegesen a szövetségi szint alatti beszerzési szintek, egyes szövetségi államok, önkormányzatok érdemi kötelezettségekkel történő lefedése okoz komoly nehézséget.

Az érdemi tárgyalási folyamat 2014 nyarára megtorpant. Politikailag érzékeny kérdések megválaszolatlansága miatt így a további megbeszélések fókuszába nem az érdemi, hanem a technikai munka került, vagyis a szabványosítási, megfelelő­ség­tanúsítási rendszerek vizsgálata, illetve a különböző iparági szabályozások kérdései. A tárgyalások azonban ezeken a területeken is rendkívül lassan haladtak.

(11.30)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tényként kellett megállapítanunk, hogy a 2014. év óta folyamatosan erősödnek a tárgyalásokkal szembeni komoly kételyeket feltáró hangok, melyek fő oka a jogosan elvárt transzparencia hiánya.

Az USA az elmúlt hetekben egyértelművé tette, hogy az amerikai kormány számára 2016 végén esedékes elnökválasztásig prioritást képez az európai kereskedelmi egyezménynél jóval előrehaladottabb helyzetben lévő csendes-óceáni partnerségi szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásainak lezárása, valamint a megállapodás elfogadásához kapcsolódó kongresszusi felhatalmazás megszerzése. A fentiek okán az európai tárgyalások érdemi előrehaladásával legkorábban csak 2015 második felében számolhatunk. Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint, ha a tárgyalásokkal 2015 során érdemben sikerülne előrehaladni, akkor a megállapodás tárgyalásainak lezárására még akár a 2015. év végéig sor kerülhetne.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most tekintsük át a megállapodás várható hatásait! Az Európai Bizottság hatástanulmánya szerint egy átfogó megállapodás alkalmazása az EU GDP-jét évente legalább 0,27 százalékkal növelné, az EU USA-ba irányuló áru- és szolgáltatásexportja pedig legalább 15 szá­zalékkal nőne, emellett a harmadik országokkal folytatott kereskedelem is jelentős mértékben emelkedhetne. A hatáselemzés szerint az egyezmény hozadékának legnagyobb része a szabályozási akadályok csökkentéséből eredhetne. A megállapodás következtében ugyanis a várakozások szerint érdemben mérsékelhetők lesznek az eltérő szabályozásokból fakadó jelentős üzleti többletköltségek és indokolatlan adminisztratív terhek.

A magyar kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a születendő megállapodás tekintettel legyen a hazai gazdasági-társadalmi érzékenységekre, és összhangban legyen a kormány gazdaságnövekedési és munkahely-teremtési kettős közpolitikai célkitűzésével.

Az Európai Bizottságnak adott tárgyalási mandátum a magyar kormány igényeinek is megfelelően egyértelműen rögzíti, hogy az emberi életet és egészséget, az állategészségügyet, állatjólétet, valamint a környezet-, élelmiszer-biztonságot és a fogyasztók érdekeit védő EU- és nemzetközi jogszabályok nem képezhetik az alku tárgyát, a szabadkereskedelmi megállapodás nem vezethet azok fellazításához. Magyarország egy olyan megállapodás létrehozásában érdekelt, melynek előnyeiből a magyar cégek legalább annyira részesülnek, mint az európai és amerikai versenytársaik.

A Kereszténydemokrata Néppárt az EU-USA transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről szóló megállapodás tervezetét, bár sok szempontból aggályosnak tartja, de élből nem utasítja el. Mivel azonban az ördög mindig a részletekben búvik meg, ezért a tényleges támogatásról vagy az elutasításról csak mindezek ismeretében tudunk majd nyilatkozni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai