Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt európai parlamenti Képviselő Hölgyek, Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző néhány hozzászólásban hallhattunk egy világgazdasági helyzetelemzést is. Azt gondolom, az ezekben megfogalmazott információk rendkívül fontosak számunkra és a mai vita szempontjából is, hiszen azok a világgazdasági folyamatok rendkívüli módon befolyásolják az Európai Unió jövőjét és nyilván benne Magyarország jövőjét is. Halhattunk Kínáról, a kínai gazdaságról, Ázsiáról, Dél-Amerikáról, az Egyesült Államokról, ezek gazdasági tevékenységéről, gazdasági mutatóiról. Ez nyilván fontos az Európai Unió számára, és nagyon nagy kihívás.

Ennek a kihívásnak próbál valamiféle megoldást javasolni a szabadkereskedelmi megállapodás, amelynek lényege, hogy egy olyan egyezmény jöjjön létre, amely megszünteti a vámokat, az importkvótákat és az egymás közötti kereskedelmi termékek és szolgáltatások között meglévő preferenciákat, korlátozásokat. A szabadkereskedelmi egyezményt aláíró országok egy szabadkereskedelmi övezetet alkothatnak, ugyanakkor nincs meghatározott közös külső vámtarifájuk, vagyis övezeten kívüli országokkal eltérő vámokat és kvótákat alkalmazhatnak.

Szeretném felhívni egy szempontra a figyelmet, mégpedig arra, hogy az ilyen gazdasági integrációs folyamatok során általában azok az országok és térségek kötnek ilyen megállapodást, amelyek kiegészítik egymást. Tehát amikor egymásnak kifejezetten versenyt jelentenek, versenyt támasztanak egymással szemben, akkor nem valószínű, hogy egy ilyen megállapodás teljes mértékben kiszolgálja az igényeket, az csak bizonyos termékek és szolgáltatások liberalizációját jelentheti.

A tárgyalások mindamellett a szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban jóval többről szólnak, mint csak a vámok és vámon kívüli akadályok felszámolásáról, mivel az Európai Bizottság álláspontja szerint a meglévő vámok és vámon kívüli akadályok mellett rengeteg pluszköltséget és adminisztratív terhet jelentő technikai szabványok és engedélyezési eljárások közelítéséről is szól ez a megállapodás, szólnak a tárgyalások, azok összehangolásáról és harmonizálásáról.

Az Európai Bizottság hármas megközelítést alkalmaz a megállapodással kapcsolatban. Az első a piachoz jutást jelentené az Európai Unió tagországaiban működő gazdasági szereplőknek, csökkenti, ahogy említettem, az adminisztrációs terheket, és többletlehetőséget biztosítana minden gazdasági szereplőnek az új, közösen hozott kereskedelmi szabályok által.

(11.10)

Egy, az Európai Bizottság által megrendelt tanulmány szerint nagyon komoly, több mint 20 szá­zalékos kereskedelembővülést is jelenthet, leginkább az autóipar, a vegyipar, a gyógyszeripar és a kozmetikai ipar profitálhatna ebből a megállapodásból.

Természetesen a megállapodásnak vannak ellenzői is, gondolok itt civil szervezetekre vagy akár pártokra, nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is, amelyek három pont köré gyűjtik a kifogásokat és a negatív felvetéseket.

Az első a tárgyalások titkossága. Itt hallhattuk európai biztos urat, Navracsics biztos urat, hogy ezen a mostani Európai Bizottság változtatni kíván, de hogy ezeknek a tárgyalásoknak milyen részletei kerülnek nyilvánosságra, és mely részletei nem, arról még nem sokat tudunk, és talán ez is okozhatja azt a bizonytalanságot, ami ennek a megállapodás­terve­zetnek a megítélésével kapcsolatban felmerül. De ezt a bizonytalanságot erősíti az is, hogy a magyar kormány sem játszott nyílt kártyákkal ebben az ügyben, hiszen emlékszünk rá, hogy fél évvel ezelőtt még azokat a hatástanulmányokat, amelyeket a kormány rendelt meg, akár amelyet a Corvinus Egyetem készített, vagy akár amelyet a Századvég Alapítvány készített, titkosította; pont Navracsics miniszter úr volt az, aki ezt a rendelkezést meghozta. Igaz, hogy most már néhány tanulmányhoz hozzáférhettünk, hiszen megkaptuk a Századvég Alapítvány tanulmányát, de az összes hatástanulmány, amely ezzel kapcsolatban készült, a mai napig nem nyilvános, tehát nehéz úgy akár egy vitát lefolytatni vagy akár egy álláspontot kialakítani, ha nem vagyunk az információk teljes birtokában.

Arra is szeretném felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy ezt a bizonytalanságot az is erősíti, ahogy a kormány képviselői nyilatkoznak ezzel a megállapodással kapcsolatban. Napirend előtti felszólalásom során már említettem, hogy Orbán Viktor még az év elején, 2014. január 31-én a tárgyalások felgyorsítását javasolta, a hatékonyságának erősítését, és arra hivatkozott, hogy Magyarország jelenlegi világpiaci pozícióját csak egy ilyen megállapodás tudja garantálni. Majd közel egy évvel később, a tavalyi év december 29-én Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője már azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol Magyarországra, szinte kényszeríti arra Magyarországot, hogy ezt a megállapodást elfogadja és majd ratifikálja; nem véletlenül, hiszen tavaly ősszel történt egy esemény: az Egyesült Államok kormánytisztviselőket korrupciógyanú miatt kitiltott a területéről, tehát valószínű, hogy emiatt változott meg a kormánypárt álláspontja a megállapodással kapcsolatban. Majd most hallhatjuk a Fidesz külpolitikusait, illetve európai biztos urat, aki korábban a Fidesz-frakció tagja volt, hogy most újfent támogatják, nyilván fenntartások mellett, de támogatják ennek a megállapodásnak a létrejöttét. Itt is szeretném felhívni ‑ mint korábban többször is ‑ a kormányzat figyelmét, hogy nem lehet ilyen ügyekben, külpolitikai ügyekben csak és kizárólag az önök belpolitikai céljait szolgálni, nem lehet az, hogy éppen mit szeretnének üzenni a választóiknak, aszerint alakítsák az álláspontjaikat, álláspontjukat ilyen horderejű kérdésekben, azt gondolom, hogy ez teljesen elfogadhatatlan. Nemcsak a parlamentben keltenek zavart, hanem a magyar választópolgárok sem tudják eldönteni, hogy például ez a megálla­podás­tervezet hasznos-e Magyarország számára, avagy sem.

Ahogy említettem, a civil szervezetek által felvetett másik probléma ennek a megállapodásnak az antidemokratikus elemei, és itt már esett is szó az úgynevezett vitarendezési mechanizmusról, amelynek keretében a vállalatok az úgymond elmaradt profit miatt választottbíróság előtt védhetnék az álláspontjukat, ahogy erre volt is már példa az Egyesült Államok egyik cégével kapcsolatban. Ez egy olyan felvetés, amivel az Európai Bizottság is foglalkozik, de itt is van egy érdekesség, hogy ezt antidemokratikusnak és a magyar szuverenitás csorbulásának tartjuk, azt gondolom, hogy talán mindannyian, ehhez képest például a paksi megállapodásnál szerepel a választottbíróság kikötése, és valószínűleg abban a megvalósítási megállapodásban is, amelyet önök a beruházás végrehajtása érdekében megkötöttek, abban is szerepel választottbírósági eljárás kikötése. Ez is egy kettős hozzáállás tehát ‑ most már nem szokatlanul ‑ az önök részéről, hogy miközben itt felvetik ennek a problematikáját, aközben pedig a paksi megállapodásnál, az Oroszországgal kapcsolatos megállapodás során nem zavarja önöket, hogy ilyen eljárás szerepel a nemzetközi szerződésben.

A harmadik problémapont a vállalatok egyoldalú érdekérvényesítése, a kereskedelmet akadályozó, korlátozó akadályok felszámolása érdekében az úgynevezett szabályozási koherencia megteremtése. Attól tartanak különböző szervezetek, hogy amennyiben egységesítik a különböző szabályozásokat, akkor a szigorúbb és kevésbé szigorú szabályok közül a kevésbé szigorúak kerülnek alkalmazásra. Itt vetődnek fel az élelmiszer-biztonsági kérdések, a génmentes (Sic!) termékeknek a kereskedelme, tehát ez is egy fontos felvetés, amivel ezen a vitanapon foglalkozni kell.

Ahogy említettem, ilyen körülmények között nehéz egyértelmű álláspontot kialakítani. Ahogy hallhattuk, konzultáció kezdődik ebben az ügyben, viszont korlátozott konzultációról hallhattunk. A Szocialista Párt álláspontja az, hogy nem lehet leszűkíteni a gazdasági szereplőkre ezt a konzultációt, igenis civil szervezetekkel, a magyar emberekkel is konzultálni kell erről; bár tudjuk, hogy egy bonyolult egyezményről van szó, ahogy hallhattuk, sokan visszakérdeznek, hogy ez mit is jelent igazán, ettől függetlenül igenis fontos a konzultáció. Az MSZP éppen ezért a szakszervezetekkel kezd egy konzultációba, hiszen a munkavállalói érdekek, a bérből és fizetésből élő emberek érdeke is, hogy minél többet tudjanak, hogy ők mire számíthatnak, amennyiben ez a kihívás megérkezik Magyarországgal szemben.

Néhány szót szeretnék mondani arról, hogy Magyarország számára mit jelenthet ez a megállapodás, mi az, ami a magyar gazdasági szereplőknek kiemelten fontos, elsősorban a kis- és középvállalkozókról szeretnék néhány gondolatot mondani. Itt egy kettősségről beszélhetünk Magyarországon, hiszen a gazdaság egy része néhány nagy, transznacionális vállalat segítségével, illetve a kis- és középvállalkozók egy része beintegrálódott a globális termelési láncok hálózatába, viszont egy nagyobb része nem, tehát a versenyképesség szempontjából igen komoly hátrányban vannak azok a kis- és középvállalkozások, amelyek nem részesei ezeknek a hálózatoknak.

A mezőgazdaság tekintetében két veszélyt szeretnék kiemelni. Itt is egy fontos szempont a versenyképesség. Az Egyesült Államokba irányuló mezőgazdasági export egy ambiciózus vélemény szerint 15 százalékkal nőhet. Itt, ebben az esetben a magyar termelők egy olyan versenykörnyezetbe kerülnek, ahol ‑ ezt látni kell ‑ az Egyesült Államok gazdálkodói nagyon komoly versenyelőnnyel rendelkeznek, tehát azok a hatalmas nagy gazdaságok, nagyon magas szintű technológiai, technikai felszereltséggel nagyon komoly vetélytársai lesznek az Európai Unió tagállamaiban lévő agrárvállalkozóknak, de a magyar termelőknek is. Azt mondhatom, hogy itt nagyon komoly feladata van a magyar kormánynak, Magyarországnak, hogyha versenyképes agrártermelést szeretne egy ilyen megállapodás esetén, és ‑ mint már említettem ‑ a génmentes (Sic!) élelmiszer, vetőmag kérdésköre is egy fontos kihívás.

És ahogy a napirend előtti felszólalásomban mondtam, Magyarország számára az is kihívást jelent, amit a magyar kormányzat művel a magyar gazdasággal, hogy beszélhetünk-e egyáltalán szabad kereskedelemről Magyarországon, és kiemeltem a napirend előtti felszólalásomban, de szeretném most is kiemelni azt a néhány szektort és néhány kormányzati intézkedést, ami ezt a kérdést megerősíti. Tehát ahogy hallhattuk itt, a bevezetőjében a miniszter úr is tisztességes és tiszta, nyílt versenypiaci környezetről beszélt a megállapodás kapcsán, de nézzük meg, hogy Magyarországon van-e tisztességes és nyílt kereskedelmi, gazdasági szektor. A kereskedelmi szektorban beszélhetek az áfacsalásokról, trafik­mutyiról, dohánymutyiról, szerencsejáték-mutyiról, a vasárnapi zárva tartásról, amely a CBA-üzlet­hálózatnak kedvez, egyes piaci szereplők érdekében állami segédlettel történő versenykorlátozásról.

(11.20)

Beszélhetek az építőiparról, ahol egy kis társaság, a Közgép hegemóniában volt eddig Magyarországon, Mészáros Lőrinc hatalmas megrendeléseiről, az EU-s pénzek irányított felhasználásáról. A médiapiacról mint szolgáltatási piacról is beszélhetnék, ahol a Simicska-birodalom milliárdokkal való kitömése történt meg, az adófizetői milliárdokból valósítanak meg kormánypropagandát, irányított reklámbeszerzéseket terveznek, és majdnem egy internetadó is bevezetésre került. De beszélhetnék az energetikai szektorról is, ahol a százmilliárdos államosításokat említhetem, titkos paktumokat, eltitkolt paksi beruházást, Garancsi István MET gázoffshore mutyiját (Dr. Schiffer András közbeszól.), Orbán Viktor vejének megrendeléseit a világosítás-korszerűsí­tés­ben. De beszélhetnék a mezőgazdaságról, az agráriumról, a földmutyiról, a földbérletek politikai elosztásáról, Mészáros Lőrinc és társai kiemelt európai uniós támogatásáról. Beszélhetnék a bankszektorról, a takarékmutyiról (Tállai András közbeszól.), a Magyar Nemzeti Bank ingatlanbefektetéseiről, és még sorolhatnám hosszan-hosszan.

Tehát azt kérdezem, hogy Magyarország van-e olyan állapotban, hogy van-e Magyarországon tisztességes szabadkereskedelmi helyzet, van-e tisztességes gazdasági működés. Álláspontom szerint ez a legfontosabb kérdés, hogy mit tesz a magyar kormány azért, hogy egy ilyen kihívással szemben felkészítse Magyarországot, és önök szerint létezik-e szabad gazdaság Magyarországon. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)