Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAVRACSICS TIBOR, az Európai Bizottság tagja; kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Először is engedjék meg, hogy köszönetet mondjak minden párt képviselőjének és minden frakciónak azért, hogy házszabálytól eltéréssel lehetővé tették, hogy az Európai Bizottság is elmondhassa az álláspontját, illetve tájékoztassa a Magyar Országgyűlést az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásainak tartalmáról, illetve jelenlegi állásáról.

Az én tudásom szerint ez az első alkalom, hogy a Magyar Országgyűlésben az Európai Bizottság egy tagja felszólal. Jelzésértékű; azt kell mondanom, sajnálom, hogy erre több mint tíz évet kellett várni Magyarországon. Ugyanakkor bízom abban, hogy a jövőben ez többször is elő fog fordulni, én mindig rendelkezésére állok az Országgyűlésnek, és biztos­társaim is rendelkezésére állnak az Országgyűlésnek, amennyiben kérdés merül föl.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Miniszter úr már részletesen elmondta a szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásainak állását és tartalmát, ezért engedjék meg, hogy a számomra rendelkezésre álló időben ne annyira a részletek kibontásával foglalkozzam, mint inkább egy szempontból közelítsem meg az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodást. Ez az egy szem­pont az én tapasztalatom szerint nagyjából az aggodalmak többségét sűríti. Az aggodalom nagyjából úgy írható le, nem csak Magyarországon, több más, az Európai Uniót alkotó tagállamban is, hogy nem történhet-e meg az, hogy az Európai Bizottság, mintegy elszabadulva a mandátumától és a tagállami ellenőrzésektől, egy olyan saját alkut köt az Egyesült Államokkal, amely ellentétes Európa érdekével, ellentétes az Európai Unió tagállamainak nemzeti érdekével, és kiszolgáltatja Európát, kiszolgáltatja az Európai Uniót, kiszolgáltatja az európai nemzet­gazdaságokat vagy adott esetben a regionális gazda­ságokat az Egyesült Államoknak, és ezáltal egy olyan megállapodás jön létre, amely alapvetően hátrányos az Európai Unióra nézve.

Ha megengedik, akkor erre az aggodalomra koncentrálok, és ezzel kapcsolatban mondanék néhány csomópont köré sűrítve észrevételeket. Úgy gondolom, hogy az Európai Bizottság szempontjából, amikor a tagállamokkal való viszonyt rendezi és a kapcsolatot tartja a szabadkereskedelmi megállapo­dásokkal kapcsolatos tárgyalások során, akkor két fő garanciacsoportra kell koncentrálnia. Az első az intézményi garanciák csoportja, a másik pedig a tartalmi garanciák csoportja.

Nézzük először az intézményi garanciákat! Az Európai Bizottság nem tud önállósulni vagy nem tud ‑ idézőjelbe téve - „elszabadulni” a tagállami érde­­kektől, hiszen az Európai Bizottság egy tár­gyalási mandátumot kapott, és ezt a mandátumot a tagállamoktól kapta. A Tanács határozta meg ennek a mandátumnak a tartalmát; ahogyan általá­ban a megbízásoknál ez elő szokott fordulni, ennek a határait nem lépheti túl az Európai Bizottság, éppen ezért a tárgyalások során minden egyes alkalommal, amikor valamilyen álláspontot képvisel, akkor ezt csakis a Tanács által meghatározott mandátumon belül teheti, illetve abban az esetben, ha olyan új körülmény merül fel, amelynek értelmében a mandátumot újra kell értelmeznie, akkor a Bizott­ságnak vissza kell mennie a Tanácshoz.

(10.40)

Tehát tagállamokkal szemben, tagállamokkal ellentétben nem tud az Európai Bizottság álláspontot képviselni. Ebből adódóan minden olyan kritikus kérdés és szempont, amely a tárgyalások során felmerül, azonnal a tagállamokkal való egyeztetés tárgyává válik, és egyébként a mandátum betartása és meghatározása az Európai Parlament által ellenőrzötten is történik.

Melyek azok az érzékeny pontok, amelyek ennek a mandátumnak a tartalmát, illetve különös jelentőségét adják adott esetben Magyarország számára is? Miniszter úr nagyjából vagy teljes egészében elmondta a magyar specifikumokat, illetve hogy melyek azok a pontok, amelyekre különösen oda kell figyelni a bizottságnak is, amikor képviseli az álláspontját, nemcsak Magyarország miatt, Magyarország miatt is, de más tagállamok szempontjából is.

Az első kérdés a szabadkereskedelmi egyezmény esetleges hatása az Európai Unió, illetve tagállamainak gazdasági növekedésére és gazdasági pozíciójára. A mostani hatásvizsgálatok szerint általában kedvező hatással lesz az Európai Unió gazdasági növekedésére az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás. Magyarország vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a mostani hatástanulmányok számításai szerint a magyar-amerikai kereskedelmi viszonyokban ez középtávon 15-20 százalékos exportbővülést eredményez, illetve a GDP tekintetében 0,2-0,3 százalékos automatikus növekedést jelent, amely a számítások szerint akár 20-30 ezer új munkahelyet is eredményezhet a magyar gazdaság tekintetében.

Az aggodalmak és az érzékeny pontok elsősorban a mezőgazdaság, élelmiszer-biztonság területén találhatók. A génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban már miniszter úr elmondta, és ezt nem kívánom megismételni, úgy tűnik, hogy biztonságban vagyunk ezen a területen, az Európai Bizottság és nemcsak Magyarország, de más tagállamok is igényt tartanak arra, hogy fennmaradjon a GMO-men­tesség, illetve a GMO kérdése általában ne legyen a szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásainak a témája. Ugyanakkor bővebb és tágabb értelemben is a Bizottság mandátumának egyik alapvető pontját képezi az, hogy az úgynevezett európai modell és az úgynevezett európai értékek semmiképpen ne károsodjanak az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény által, amelyből adódóan két olyan területet emelnék ki, amely számunkra, magyarok számára is fontos, illetve az Európai Unió egésze számára is fontos.

Az egyik az állat- és növényegészségügy, amely az egészséges és biztonságos élelmiszer alapját jelenti. Itt már említettem a GMO-mentességre vonatkozó garanciákat, illetve azt a tényt, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény tervezete megerősíti az Európai Uniónak a WTO állat- és növény-egészségügyi megállapodásában rögzített jogait, azaz továbbra is fennmarad az Európai Uniónak a joga és a privilégiuma a szabályozásra. Tehát továbbra is megmaradnak azok a garanciák, amelyek eddig hatályban voltak.

A másik terület a kultúra, az oktatás, illetve a közszolgáltatások területe, hiszen sok tagállamban lehet találkozni azzal az észrevétellel, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás kinyitja azokat a területeket is az amerikaiak felé, és lehetővé teszi az amerikai befektetések megjelenését, sőt adott esetben a privatizációt is azokon a területeken is, amelyek hagyományosan Európában a privatizáció elől elzárt területek, közszolgáltatási területek. Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás lényege az, hogy a közszolgáltatások nem tárgyai a szabadkereskedelmi megállapodásnak. Hogy melyik ország mit tekint közszolgáltatásnak, és hol húzza meg ennek a határait, ez tagállami hatáskör. Következésképpen, ha egy tagállam a saját törvényhozásában, saját törvényhozása által úgy definiálja a közszolgáltatásokat, hogy abba különböző területek tartoznak, akkor az a jövőben nem lehet tárgya az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak az adott ország viszonylatában.

Általánosságban pedig elmondhatjuk, amit Jean-Claude Juncker is elmondott, a Bizottság elnöke 2014 nyarán az Európai Parlamentben a bemutatkozó beszédében, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalásoknak nem lesz tárgya a kulturális örökség, illetve Európa kultúrája, illetve kulturális identitásának kérdése, nem fogjuk kiszolgáltatni a szabad versenynek a kultúrát.

Még egy ilyen terület tartalmi szempontból merül fel, amely általánosabb érvényben is aggodalmakat gerjesztett, és amelyre szintén miniszter úr utalt már: ez a választottbírósági eljárások a beruházás­védelem területén. Hadd mondjam el, hogy a mi kimutatásunk szerint, az Európai Bizottság kimutatása szerint hasonló jellegű választottbírósági eljárásra vonatkozó megállapodás jelenleg több mint 1400 van hatályban az Európai Unió tagállamaiban. Ezek közül több mint 50 Magyarország vonatkozásában is. Ezek a választottbírósági eljárások és ezek az egyezmények élnek, ami nem azt jelenti természetesen, hogy az aggodalmak minden tekintetben megalapozatlanok lennének, hanem azt jelenti, hogy az Európai Bizottság éppen azáltal, mivel nemcsak Magyarországon, hanem más tagállamban is felmerültek ezzel kapcsolatban aggodalmak, különös figyelmet szentel ennek a megállapodásnak, illetve a megállapodás konkrét rendelkezéseinek.

Általánosságban még a tartalmi garanciák tekintetében hadd mondjam el, hogy itt a beruházás­védelem és a választottbírósági eljárás nem érintheti az Európai Uniónak és a tagállamoknak azt a jogát, hogy a hatáskörüknek megfelelően szabályokat fogadjanak el szociális, környezetvédelmi, biztonsági, a pénzügyi rendszer stabilitását érintő közegészségügyi és közbiztonsági kérdésekben, a diszkrimináció tilalmát betartva, és nem akadályozhatja a megállapodás a kulturális sokszínűség védelmét sem. Tehát az alapvető európai értékek itt is védve vannak.

Az Európai Bizottság egyébként a mandátumának átláthatóságát azzal is biztosítani kívánja, hogy a tárgyalási pozíciója folyamatosan frissülve megtalálható az Európai Bizottság internetes oldalán. Tehát akik ez iránt érdeklődnek, illetve ellenőrizni kívánják a Bizottság tárgyalásait, illetve a Bizottság mandátumát tartalmilag is, megtehetik, hiszen megtalálják a mandátumot.

Tartalmi garanciák tekintetében hadd mondjam el még azt, hogy nemcsak a megbízás fontos, hanem annak minden elemének átláthatósága is, és az Európai Bizottság ‑ mint a mostani példa is mutatja ‑ teljes nyíltsággal és átláthatósággal kíván eljárni, tehát bármikor a jövőben is, ha a vitában felmerülnek olyan kérdések, amelyek az Európai Bizottság tájékoztatását kívánják meg, akkor természetesen állunk rendelkezésre.

A végén hadd említsek még egy intézményi garanciát, talán a legfontosabb intézményi garanciát, hiszen a folyamatnak nemcsak a kezdőpontján érvényesül az az intézményi garancia, hogy az Európai Bizottság csakis a Tanács által meghatározott mandátum tartalmai, keretei között járhat el, tehát nem kerülhet szembe a tagállamok álláspontjával, de ez a folyamat végén is megtalálható. Vagyis az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény a tagállami kormányok, jelen esetben a magyar kormány egyetértése nélkül és a tagállami parlamentek, jelen esetben a Magyar Országgyűlés jóváhagyása nélkül nem léphet hatályba.

Tehát nemcsak a kezdőpont az, ami ellenőrzött a tagállamok által, de a végpont is. Ez Magyarország esetében viszonylag egyszerű dolog, hiszen Magyarország területi hatalommegosztás szempontjából viszonylag egyszerű, itt csak az Országgyűlésnek kell megvitatnia és aztán majd szavaznia az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményről, de ez tartalmától függően a föderációkban azt is jelentheti, hogy adott esetben a tartományi parlamenteknek is dönteniük kell. Németország esetében ez a tartományi parlamenteket is jelentheti, Belgium esetében ez a nyelvi közösségek és a régiók törvényhozásait is jelentheti. Tehát összességében még a tárgyalások végén, amely úgy néz ki, hogy nem a közeljövőben lesz, de a tárgyalások lezárását követően és a Tanács egyetértését követően is egy olyan hosszú törvényhozási ratifikációs folyamat indul el, amelynek során bőséggel lesz lehetősége a nemzeti parlamenteknek, illetve adott esetben a szubnacionális parlamenteknek is arra, hogy az ellenőrzési jogosítványaikat gyakorolják.

(10.50)

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm szépen az érdeklődésüket, köszönöm szépen, hogy meghallgattak, az Európai Bizottság nevében is köszönjük szépen az érdeklődést. Kérem, fontolják meg azokat a szempontokat, amelyeket az Európai Bizottság itt most általam önök elé tárt.

Abban biztosíthatom önöket, hogy ahogy eddig, úgy a jövőben is a Bizottság rendelkezésre áll a tájékoztatás területén, és a tárgyalások során a mandátumot mindvégig betartva, a tagállamok érdekeit szem előtt tartva jó megállapodásra törekszik az Amerikai Egyesült Államokkal. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)