Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha az elmúlt időszak gazdasági és társadalmi folyamatait egybevetjük, és megnézzük az utolsó 30-40 évet Magyarországon, akkor egy egészen különleges korszakot, négy és fél évet tudhatunk magunk mögött. Ugyanis ez volt az az időszak, évtizedekre visszamenőleg az egyetlen olyan időszak, amikor egyszerre csökkent Magyarország államadóssága és a szegénységben élők száma.

Korábban volt olyan, hogy az emberek életszínvonala javult, és kevesebben éltek szegénységben, de ez csak akkor történt meg az elmúlt 40-50 évben Magyarországon, amikor eladósították az országot. Hitelből tudtak kormányok jóléti intézkedéseket hozni, hitelből sikerült javítani a gazdasági helyzetet olyan szempontból, hogy kevesebb ember éljen kevés pénzből és jobb legyen az életszínvonal, de arra nem volt még példa, hogy nem hitelekből finanszírozott az állam jóléti kiadásokat, hanem végre a gazdaság maga tudta kitermelni azokat a forrásokat, azokat a bevételeket, a gazdaság maga tudott úgy változni, hogy felszívjon például 400 ezer új munkavállalót, akár közmunkában, akár piaci munkában, amivel lehetett csökkenteni a szegénység számát.

Ez az igazi különlegességek egyike az elmúlt négy és fél évből, hogy a gazdasági javulás, a társadalmi folyamatok javulása, a szegénység visszaszorulása párhuzamosan ment az államadósság csökkenésével, amire 40-50 éve Magyarországon példa nem volt. Márpedig a többféle mutató szerinti szegénységnek kitett emberek száma 241 ezer fővel csökkent, ami egy jelentős, majdnem negyedmilliós csökkenés azoknál az embereknél, akik vagy azért, mert alacsony munkaintenzitásúak, tehát keveset dolgoznak, mondjuk, egy kétfős családnál, egy házaspárnál a kettőjük egyheti összmunkaideje nem több két napnál, vagy azért, mert az átlagjövedelem 60 százaléka alatt élnek, vagy azért, mert kilenc egyéb tényező tekintetében valamilyen szempontból rosszul szerepelnek, és ezek közül legalább négyben a minimumérték alatt vannak. Nos, ezeknek a száma 241 ezer fővel csökkent. Ezek nem csupán magyar adatok, hanem az Eurostat által validált adatai a Központi Statisztikai Hivatalnak.

Ennek vannak részei, például a fizetési hátralékkal rendelkezők száma, amire a képviselő úr is utalt, amikor a devizahiteles kérdés megoldásáról beszélt. Itt 130 ezer fővel csökkent azoknak a száma, akik fizetési hátralékban voltak. De ha a nem megfelelő fűtésű lakásoknak a számát, az abban élők arányát nézzük, 250 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik nem élnek megfelelő fűtésű lakásban. És ha európai uniós szinten nézzük, hogy milyen a jövedelemeloszlás egyes országokban, mekkora a különbség a társadalom alsóbb és felsőbb rétegei között, akkor is azt láthatjuk, hogy míg az Európai Unióban a szegénységi küszöb alatt él a teljes európai uniós lakosság 16,7 százaléka, ugyanezen Eurostat-kimutatás alapján Magyarországon ez jóval kisebb, 2,4 százalékkal kisebb, mint az Unión belül. De a legnagyobb a különbség a 65 év felettiek tekintetében, hiszen az Unióban a szegénységi küszöb alatt él a nyugdíjas, 65 év feletti lakosság 13,8 százaléka, míg Magyarországon ez csak 4,4 százalék. Tehát ilyen szempontból a nyugdíjasok számára nagyobb biztonságot kínál Magyarország, hiszen itt a nyugdíjasok esetében a szórása a jövedelmeknek sokkal kisebb, mint máshol.

(9.50)

De az emberek jövőbe vetett pozitív képét nemcsak azok a számok mutatják, amit a képviselő úr mondott, hanem is, hogy 27 százalékkal nőtt az új lakások felépítésének a száma, 27 százalékkal többen építettek már lakást 2014-ben, mint korábban. És az engedélykérelmeket pedig még nagyobb arányban adták be, 30 százalékkal nőtt (Korózs Lajos: Itt a Kánaán!) a lakásépítési engedélyek száma. Ez azt mutatja, hogy az emberek hosszú távon mernek már tervezni Magyarországon, hosszú távra igyekeznek maguknak új házat építeni. De ugyanígy az autóvásárlások aránya is nőtt, 20,3 százalékkal nagyobb. Közismert tény, hogy a kiskereskedelmi forgalom is bővült, 5,6 százalékkal, a tavaly év végi adatot mutatjuk. Ez azt jelenti, hogy a hétköznapi kiadásokra is az embereknek több pénze van.

Egyrészről láthatjuk, hogy több ember dolgozik, 400 ezerrel többen dolgoznak, de ez meg is jelenik a másik oldalon, a kiskereskedelemben, hiszen a boltokban is 400 ezer ember jóval több pénzt tud elkölteni, illetőleg a családok is jóval több pénzt tudnak elkölteni, hiszen az egykulcsos családi típusú adózás már 700 milliárd forintot hagyott ott a családoknál. És ez megjelenik a megtakarításokban is, hiszen ha csak az állampapírokba fektetett lakossági megtakarításokat nézzük, ez is 35 milliárd forintos értékben rekordot döntött, évi 7 százalékos növekedést tudtunk elkönyvelni az elmúlt 12 hónapban.

Ez azt mutatja, hogy Magyarországon a gazdasági és ebből kifolyólag a társadalmi folyamatok is pozitív irányba indultak el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)