Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MIKOLA ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném azzal kezdeni, hogy a kormány a tárgyalásokat támogatja. Nincs is módja kitérni a tárgyalások elől, és ehhez kértünk és kérünk újra támogatást. A tárgyalásokhoz.

Transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Államok között nincs, pillanatnyilag nem létezik. Bár 2011-ben elindult egy folyamat, miniszter úr részletesen elmondta ennek a történetét, amely kicsit ilyen „húzd meg, ereszd meg” volt, hol meglódult, hol lefékeződött, az elmúlt fél évben alig-alig történt valami; most újra úgy tűnik, hogy egy kicsit élénkül a tárgyalások sora, de egyáltalán nem biztos, hogy ebben az évben ki fog tartani. Mi azzal számolunk, hogy többéves hosszú tárgyalási sorozatra kell felkészülni, aminek a vége valahol többéves távlatban majd a tanácsi elfogadás, a magyar kormány támogató vagy ellenző véleményének a megfogalmazása, és utána az önök döntése fogja itt a parlamentben betetőzni.

Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólást, nagyon érdekes véleményekkel szembesültünk. Nagyon fontos ez a kormány számára. Betonfalakat is találtunk, ezt is őszintén meg kell mondanom, de szeretném hangsúlyozni, hogy ez a tárgyalás sokkal békésebb volt, mint például a Rómában ugyanebben a témában folyó tárgyalás a State Department és az Európai Bizottság képviselői között, ami még az előző biztos, De Gucht úr képviseletében történt, ahol majdnem asztalborogatásra került sor. Rendkívül éles indulatok jönnek a tárgyalások során elő, és ezeket valahol uralni kell. Abban reménykedem, hogy most már talán egy békésebb, szakmaibb környezetben fognak folyni a további megbeszélések, ami elől, ismétlem, nem akarunk és nincs módunk kitérni.

(15.30)

Szeretném fölvetni a kérdést itt a tárgyalások végén, hogy hogyan látjuk, van-e egymásra utaltság az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a szabadkereskedelmi megállapodás vonatkozásában. Nem akarom megválaszolni ezt a kérdést, csak utalni szeretnék arra, hogy körülöttünk óriás gazdaságok nőnek fel, hatalmas ütemben fejlődnek, kétszámjegyű GDP-növekedéssel. Utalok például Indiára, ahol az átlagos életkor 27 év. Józan számítások szerint is 2035-40-re túlnövi Kínát is, a második helyért lesz vetélkedés az Egyesült Államok és Kína között. Óriás gazdaságok nőnek fel, miközben Európa lassan elöregszik, kicsit skanzenizálódik, még ezt is megkockáztatom. Hiszen emlékszem még az Amerikai Egyesült Államok elnökének egy oldalra kivetett megjegyzésére, amikor megkérdezték, hogy „és Európa?”, ő azt mondta: gyönyörű kirándulóhely. Ez úgy megragadt bennem. Nem akarunk kirándulóhellyé válni, nekünk is a piac szereplőjeként kell tovább élnünk, a gazdasági prosperitásunk és annak fenntarthatósága elég indok arra, hogy mi ebbe a tárgyalássorozatba beálljunk, és kikaparjuk a magunk számára a gesztenyét.

Nagyon messze vagyunk a megállapodástól, erre már utaltam. Tulajdonképpen az elején vagyunk egy nehéz, hosszú tárgyalási folyamatnak, és ebben megpróbálunk erőt, energiát gyűjteni, hogy állhassuk a sarat. Ismétlem, nem mi tárgyalunk az Egyesült Államokkal, mi az Európai Unió tagországaként tárgyalunk az Egyesült Államokkal közvetve, hiszen a mandátumot az Európai Bizottság bírja. Nekünk az elvárásainkat, érdekeinket az Európai Bizottságon keresztül kell érvényesítenünk.

Szeretném elmondani, hogy több kérdés volt arra vonatkozóan, mik azok a magyar érdekek, amiket védenünk kell. Ha szabad, összefoglalásképpen, bár fölhívták a figyelmemet rá, hogy nem kellene kihasználnom a 20 percet ‑ és nem is fogom, legalábbis megpróbálom ‑, de hadd szaladjak végig azon a soron, amelyen a legizgalmasabb viták zajlanak, és amelyek a magyar érdek védelméhez kapcsolódnak.

A közúti járműgyártás, alkatrészgyártás, autóalkatrész-gyártás ‑ meg kell tartanunk a pozícióinkat, sőt ezen a területen jelentős előrelépésre számítunk.

A vegyipar területén védenünk kell a megszerzett értékeket. Egyetértek Jávor Benedek úrral, aki a vegyipar miatt aggódott. A vegyipar országos szövetségének képviseletében nálunk járt tárgyaló delegáció egyenesen úgy fogalmazott, hogy ha nem sikerül a vegyipart megvédenünk, vagy valamiféle módszert találni a magyar vegyipar továbbegzisztálásának biztosítására, akkor a vegyiparnak annyi. Így mondta szóról szóra. Tehát tudjuk, hogy komoly érdek ennek a területnek a védelme.

Gyógyszeripar. A gyógyszeripar Magyarországon a gazdasági prosperitás és annak fenntarthatóságának nagyon fontos tényezője. Amikor a nemzetközi gyógyszergyártókkal tárgyaltunk, nagyon nagy támogatást kaptunk, hogy a tárgyalásokat folytassuk, hiszen ma már egy modern biológiai készítmény vagy egy antibiotikum kimunkálásához Európa is kevés. És az Egyesült Államok is kevés. Itt össze kell gyűjteni az erőket. Vagy szeretnék például arra utalni, hogy a magyarországi gyógyszergyártók legnagyobb problémája egy Bolar-rendszernek nevezett rendszer, aminek a lényege az, hogy amikor lejár egy eredeti gyógyszer szabadalma, akkor Európa megkezdheti azon a napon az utángyártását ennek a készítménynek generikumok formájában. Az Amerikai Egyesült Államokban olyan jogszabályok vannak, amelyek azt teszik lehetővé, hogy ő már a szabadalom lejárta előtt esetleg egy évvel vagy két évvel is telerakhatja a raktárait legyártott generikumokkal, és aznap, amikor lejár a gyógyszer szabadalma, elönti Európát az amerikai raktárakból. Tehát olyan versenyhátrányt szenvedünk el pillanatnyilag, amelynek a kiegyenlítését várjuk például egy szabadkereskedelmi megállapodás keretében.

Az orvostechnikai eszközöket szeretnénk magyar érdekként megemlíteni, ahol az amerikai piacra jutás nagyon komoly érdekünk lenne.

Infokommunikációs termékek és szolgáltatások. Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a kis- és középvállalkozások globális értékláncokba való beépülése, az amerikai piacra való kijutása, gondolok itt például a start-up vállalkozásokra, nagyon fontos lenne, mert ma rendkívül sok akadállyal terhelt ez a folyamat.

Nagy eredménynek tudom be, és ez már eredmény, hogy sikerült magyar javaslatra az audiovizuális szolgáltatások kizárása a tárgyalási folyamatból és az egész szabadkereskedelmi megállapodás tervezett kereteiből. Elértük azt is, a németek nagyon támogattak ebben bennünket, de több ország részéről is kaptunk támogatást, amikor kimondtuk, hogy nem csorbíthatja a kormány szabályozási jogosítványait egy ilyen, születő megállapodás.

A mezőgazdasággal kapcsolatban már említettem egy kétperces hozzászólásban, de mivel ez nagyon fontos, szeretnék újra kitérni arra, hogy csak behatárolt piacnyitást tartunk elfogadhatónak egyes mezőgazdasági alaptermékek tekintetében. Idetartozik a sertéshús, baromfihús, marhahús, csemegekukorica. Nem könnyű ezt az álláspontot védeni, főleg ha a kukoricáról beszélek.

Élelmiszer-biztonság. Európában nagyon magas szintű a food-save, tehát az élelmiszer-biztonság. Messze magasabb, mint az Egyesült Államokban. De szeretném azt is elmondani, hogy az Egyesült Államokban még az egyes államok között is óriási szabályozási különbségek vannak, a mezőgazdaság területén is. Nekünk az élelmiszer-biztonságot védenünk kell, fenn kell tartani a jelenlegi szabályozást, például az állatjóléti intézkedésekben. Csak hogy érthető legyen, miről beszélek: nálunk előírják azt, hogy a csirke tenyésztését milyen méretű ketrecekben lehet csinálni. Amerikában ilyen nincs. Amerika sokkal olcsóbban állítja elő a csirkehúst, mint ahogy ezt mi csináljuk Magyarországon. Aztán leklórozza egyszerűen. De nem adhatjuk fel azokat az állatjóléti intézkedéseket, amelyek most már uniós méretekben is elfogadottak, és a magyar élelmiszer-biztonság szempontjából és a fogyasztó szempontjából sokkal magasabb minőségű ellátást tesznek lehetővé, mint általában az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalható.

A földrajzi eredetnevek oltalma nagyon fontos számunkra. Tessék például a tokaji borra gondolni vagy a pálinkára! Ebben a parlamentben sok szó volt a pálinkáról.

Vagy például a vitarendezés nemzetközi kérdésében, az ISDS nemzetközi kérdésében, amiről itt szó volt, a magyar álláspont egyértelmű. A magyarországi jogrend alkalmas arra, hogy nemzeti hatáskörben intézzük el a nagybefektetők és kormányok közötti vitákat. Az OECD-országoknak kötelező a belépéskor az úgynevezett like-mindedness elvárásrendszerben bizonyítani a jogrendjük alkalmasságát az ilyen vitakérdések elbírálásában is.

Még egynéhány dolgot szeretnék. A környezetvédelmi, az egészségvédelmi előírások, a fogyasztóvédelmi előírások szintjeit fönn kell tartani. Európa büszke lehet ezekre az előírásokra és ezeknek a szinteknek most már a gyakorlatban történő betarthatóságára. Nem engedhetünk utat az Egyesült Államokban ettől eltérő és ennél alacsonyabb szintű védelmi kategóriát jelentő gyakorlatoknak!

Még egyszer szeretném kiemelni, hogy nagyon sokan a beszélgetések, tárgyalások során ‑ egy-két szóval még kitérek ezekre a szervezetekre is – han­goztatták azt, hogy nagyon fontos a tudástőke védelme, a szabadalmi oltalom. De nagyon fontos az is, hogy a globális értékláncokba mi, magyarok tudástőkével tudunk beépülni, nekünk nincs olajunk meg gázunk. A tudástőkével való bánás rendkívül fontos számunkra, és nagyon fontos lenne számunkra a start-upoknak lehetőséget biztosítani akár az amerikai piacokra való kijutáshoz. Ez nem azt jelenti, hogy elmennek Magyarországról, mert ha biztosítjuk a lehetőséget, piacként fogja használni az amerikai piacot, de a kkv itt marad nálunk.

A következőkben szeretném nagyon röviden összefoglalni, mert többen azt mondták, hogy senki nem támogatja Magyarországon ezt a tárgyalássorozatot; nem a megállapodást, mert még nincs megállapodás ‑ a tárgyalássorozatot. De támogatják. Már egy kétperces hozzászólásban beszéltem arról, hogy az Eurobarometer felmérése alapján Magyarországon az egyik legnagyobb támogatottságot élvezi ez a tárgyalássorozat. Elmondtam azt is, hogy a magyarok 62 százaléka támogatja, és csak 10 százalék van ellene. Franciaországban például a francia polgároknak csak 50 százaléka támogatja; Szlovákiában 62 százalék, Görögországban 61 százalék. Ott is nagy támogatást élvez. Tehát aki azt mondta, hogy Görögország eleve elveti: nem így van, mert az emberek Görögországban elég nagy százalékban támogatják a tárgyalássorozatot.

Tárgyaltunk ‑ és ha megengedik, néhány kiemelést szeretnék tenni ‑ a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége képviselőivel.

Általában elmondható, hogy aggódnak a mezőgazdasági területen. Aggódnak, ugyanakkor látnak lehetőséget arra, hogy továbbtárgyaljuk azokat a problémákat, amik közül néhányat röviden említettem.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növény­orvosi Kamara. Elmondtam a véleményüket, elég lesújtó. Ők nagyon aggódnak a TTIP-megállapo­dásban az élelmiszer-biztonság, a növényi és állati élelmiszerekkel szemben támasztott szigorú minőségi előírások betarthatósága miatt.

(15.40)

Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara: támogatják, de felvetik, hogy a magyar szellemitulajdon-jogosultakra nézve védelmet kell biztosítanunk.

VOSZ: a TTIP-liberalizáció kapcsán megnövekvő verseny megerősítheti a kkv-kat és a magyar gazdaságot ‑ mondja a VOSZ.

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, Magyar Iparszövetség: a szabványok és szabályozások egyszerűsítésével a magyar cégek 5-20 szá­zalék költségmegtakarítást tudnának elérni ‑ le is írták ezt nekünk.

Magyar Gépjárműipari Egyesület, Magyar Jármű­alkat­részgyártók Országos Egyesülete: a járműipar a TTIP-megállapodás potenciális nyertese lehet, 30-40 szá­zalékos költségcsökkentés következhet be. (Dr. Schiffer András közbeszól.)

A Magyar Állatorvosi Kamara aggódik az állat-egészségügyi intézkedések fenntarthatósága miatt, és aggódik a diplomák egyenértékű, kölcsönös elismerése tekintetében, de nem látják reménytelennek ebben a tárgyalások eredményes folytatását.

A Magyar Természetvédők Szövetsége volt talán az egyetlen olyan szervezet, amelyik mereven és mindenféle indok nélkül elutasítja a TTIP-et. (Dr. Schiffer András: Mindenféle indok nélkül?) Nagyon felkészültek voltak… Nem úgy értem, hogy indok nélkül, hanem mindenféle lehetőséget ‑ rosszul fogalmaztam ‑ hagyva számunkra, hogy reményteljes tárgyalásokat folytassunk velük. Nagyon felkészültek voltak, ők úgy gondolják, hogy a TTIP veszélybe sodorja az EU eddigi vívmányait, Magyarország ne ratifikálja az Európai Unió és Kanada közötti CETA-megállapodást (Dr. Schiffer András: Így van!), a parlament figyelmét felhívták ‑ ez felém jött, de nem az én illetékességem ‑, hogy ne tegye ezt. Többpárti konszenzust és többpárti tárgyalásokat szorgalmaznak ‑ erre nyitottak vagyunk, erről még, ha lesz idő, egypár szót fogok szólni.

Levegő Munkacsoport: nem támogatja, a kisebb országok gazdasága gyengülni fog, mondják.

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége nem tart attól, hogy a környezetvédelmi vállalkozások terén az USA részéről komoly károkozás merülne fel, ugyanakkor az értékek megőrzése mellett áll ki, fel is sorolták, milyen értékekre gondolnak. Ők támogatják a megállapodás érdekében folyó tárgyalásokat.

A Külgazdasági Szövetség támogatja a TTIP-et: a jól teljesítő magyar kkv-k haszonélvezői lehetnek, mondják, egy megállapodásnak, kedvezőbb piacra­jutási feltételeket remélnek.

A Magyar Közúti Fuvarozók pozitív várakozással vannak: a közúti fuvarozás jelenleg a legexportképesebb magyar szolgáltatási szektor ‑ mondják ‑, aTTIP kapcsán megnövekedett áruforgalomból a magyar közúti fuvarozó szektor mindenképpen profitálhat.

Ipari és Kereskedelmi Kamara: minden szabadkereskedelmi megállapodás a versenyfeltételek megteremtésével hozzájárulhat a gazdaság erősödéséhez és a növekedéshez, fontos, hogy az USA-szövetségi államok közbeszerzéseihez való hozzáféréssel foglalkoznunk kell; a magyar termékek szabadalmi oltalmának megerősítését kérik.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara ‑ erről már szóltam egynéhány szót ‑, a gyógyszerészek a páciens-központúság és a hivatásrendi köztestületeknek a megőrzését kérik.

Az Amerikai Gazdasági Kamara, az Amcham mondja: a 160 ezer munkavállalót foglalkoztató Amcham-tagvállalatok összexportjának a 35 százalé­ka az USA-ba irányul, ezért az Amchamnek érdeke a TTIP létrehozása. (Dr. Schiffer András tapsol.)

A Magyar Vegyipari Szövetség levelet írt Jean-Claude Junckernek, Martin Schulznak és Donald Tusknak, drámai módon felhíva a figyelmet az esetlegesen létrejövő szabadkereskedelmi megállapodással szemben. (Dr. Schiffer András: És miért? Miért?!) Ők nagyon sok kérdést vetettek fel, ezt most nem tudom itt részletezni. (Dr. Schiffer András: Hát, ez az!) Indokolt volt a felvetésük, de utaltam már arra, hogy a magyar vegyipar rendkívül érzékeny egy ilyen szabadkereskedelmi megállapodásra (Dr. Schiffer András közbeszól.), és úgy érzik, hogy nincsenek felkészülve erre.

Kérem szépen, ezeket akartam elmondani, újra megköszönve (Dr. Schiffer András felé fordulva:) és tényleg köszönve a megjegyzéseket, fontos volt számunkra ez a tárgyalás, nekem is fontos volt természetesen. Azt gondolom, hogy a következőkben, ahogy ígértem, és már itt az előbb beszéltünk is a szakértőkkel erről, azt az anyagot, amit készítettünk erre a megbeszélésre ‑ ez egy elég tekintélyes, nagy anyag ‑, ha megengedik, egy kicsit kiegészítve az itt elhangzottakkal meg a szakmai szervezetekkel való tárgyalással, bár annak a rezüméje benne van, de kicsit részletesebben megfogalmazzuk, a szakmai szervezetekkel való tárgyalás jegyzőkönyveit is felhasználva el fogjuk készíteni, összekészítjük, és egy-két héten belül, ha elfogadják, ezt minden parlamenti képviselőnek szeretnénk megküldeni.

És nagyon remélem, hogy a legközelebbi jövőben végre feloldásra kerül ennek a 2013. novemberben elfogadott, kormány által megrendelt, Becsey Zsolt munkacsoportja és más szakértők által készített, úgynevezett hatástanulmánynak az írott anyaga, ezt természetesen el fogjuk küldeni mindenkinek ‑ van egy jogszabály, most tudtam meg én is, hogy addig nem küldhetem ki, ameddig ezt nem oldják fel, remélem, hogy megtörténik. És azt ígérem, hogy meg fogjuk szervezni azokat a találkozókat ‑ és kérem ebben a politikai pártok segítségét ‑, amelyeket a pártoknak a szakértőivel, kijelölt szakértőivel tudunk a Külgazdasági és Külügyminisztériumban terveink szerint folytatni, ahol ezeket a kérdéseket, függetlenül attól, hogy vannak-e prekoncepciók vagy nincsenek, vagy félünk tőle vagy nem félünk tőle, én azt gondolom, hogy hasznos lenne, hogyha úgy, ahogy az európai tárgyalások folynak, ezekről a dolgokról beszélnénk.

Ezt tisztelettel kérem, mert azt gondolom, hogy egymásnak feszülhetünk, de az ügy fölöttünk van, tehát szerencsés lenne, hogyha ezekről a kérdésekről ott személyesen is tudnánk beszélgetni. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Idő van rá bőven, ez a megállapodás nem fog pillanatok alatt megtörténni és létrejönni, van idő, hogy beszéljünk róla, és ha kicseréljük a tapasztalatainkat, lehet, hogy mi is felkészültebben tudunk tárgyalni.

Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)