Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Tiba István képvi­selő úr, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőségük.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. (Szilágyi György dr. Tiba Istvánnal beszélget.) Kérem tisztelettel Szilágyi képviselő urat, hogy folytassa kint a folyosón a beszélgetést. A Gulyás Gergely, Répássy Róbert és Bartos Mónika fideszes képviselők által benyújtott előterjesztés (Az elnök csenget.) T/18008. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Bartos Mónika képviselőnek, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó.

BARTOS MÓNIKA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Sokszor elhangzott beszélgetéseink során, hogy mennyire fontos lenne a kisvállalkozásokat helyzetbe hozni, az ő adóterheiket csökkenteni és azt elérni, hogy javulhasson versenyképességük. Ezzel én is teljes mértékben egyetértek önökkel, és bízom abban, hogy ez a javaslat is ezeket a célokat fogja szolgálni. Természetesen ennek meg kell hogy teremtődjenek a feltételei, lépésről lépésre haladunk ezen az úton. Ahogy önök is érzékelhették, a 2013-as gazdasági fordulat óta minden évben annak lehetünk tanúi, hogy hazánk gazdasági teljesítménye javul, az erősödés stabil és folyamatos.

2013 óta olyan gazdaságpolitikai intézkedések sora következett, amelyek hazánk versenyképességének javulását, a magyar emberek, a családok, az ifjúság boldogulását, életminőségének javulását, a jövedelmek emelkedését, a vállalkozások erősödését, a gazdasági növekedés további dinamizálását szolgálták. Azt is tapasztalhatták, hogy az adórendszer átalakítására is sor került. Az elmúlt évek adóváltozásai is abba az irányba mutatnak, hogy az állampolgárok és a vállalkozások adóterheit csökkentsük, lehetőségeiket pedig javítsuk.

A vállalati szektort érintő 2017-es adóváltozásokból szeretnék csak néhányat kiemelni, hiszen az előttünk fekvő javaslat egy lépés az úton. Tehát 2017-ben csökkent a vállalkozói szja, a korábbi 10, illetve 19 százalékról egységesen 9 százalékra; ezenkívül a társasági adó ehhez hasonló módon, ami 400 ezer vállalkozás számára mintegy 145 milliárd forint tehercsökkenést jelentett ebben az évben. Ugyanígy csökkent a szociális hozzájárulási adó is, az egészségügyi hozzájárulás mértéke. Korábban 27 százalék volt, ehelyett 22 százalékra mérséklődött, és 2018-ban pedig 20 százalékra fog redukálódni.

A kisvállalkozások körében igen népszerű a kisadózók tételes adója, a kata és a kisvállalati adó szerinti adózás. 2017 első felében közel 40 ezer vállalkozás választotta a katát, és ezzel a katások száma 210 ezerre nőtt. Ami a kivát illeti, annak népszerűsége is tovább nőtt. A kivások száma 2016-ban 7 ezer körül volt, és ez 2017 közepére megduplázódott, vagyis 14 ezres a számuk.

A kedvező adóváltozások 2017-ben a kata és kiva szerinti adózókat is érintették. Csak néhány gondolat ehhez fűződően. A katásoknak főszabály szerint havonta 50 ezer forintot kell befizetniük. Az összeg lerovásával az érintettek megszabadulnak a társasági és a személyi jövedelemadótól, ugyanúgy, mint a járulékoktól és a szociális hozzájárulási adótól. A kata annyiban változott 2017-ben, hogy a korábbi 6 milliós bevételi határ 12 millió forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy éves szinten 12 millió forintig élvezi a kataadózás előnyeit az, aki ezt választja.

Ami a kivát illeti, a kiva a 2016-ig érvényes kondíciókhoz képest mind a létszámkövetelményekben, mind pedig az adóalapot tekintve jelentősen változott. A kivát akkor választhatja egy adóalany, ha az alkalmazotti létszáma nem haladja meg az 50 főt. Ez 2016-ban még nem így volt, akkor 25 fő volt ez a határ. A másik szempont pedig, hogy az előző évi várható bevétele és mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. A már kiva­adó­alanyok esetében további változás volt 2017-ben, hogy nem szűnik meg a kiva-adó­alanyi­ságuk akkor, ha az 50 főt vagy az 500 millió forint bevételt túllépik. A kivából történő automatikus kizárás csak akkor következik be, ha a létszám meghaladja a 100 főt, illetve a bevétel az 1 milliárd forintot. Megváltozott a kiva adóalapja.

A kiva alapja 2017 óta nem a korábban jellemző pénzeszközök változásának a vállalatból ki- és bevont pénzeszközökkel kiigazított értéke, hanem a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. A kiva kulcsa 16 százalékról 2017-től 14 százalékra csökkent, 2018-tól 13 százalékra fog mérséklődni.

A változások eredményeként az adókötelezettség meghatározása egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá vált, és 2017-ben kedvezőbb lett a veszteségelhatárolás is.

Ami a jelen javaslatot illeti, a kisadózók tételes adóját és a kisvállalati adó szerinti adózást is érinti. Ahogy képviselőtársaim is olvashatták, a javaslat az ügyvédi irodákra is kiterjeszti a kisadózók tételes adója szerinti adózási mód választásának lehetőségét. Szeretném megjegyezni, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szabályai szerint az egyéni ügyvédek jelenleg is választhatják a kisadózók tételes adója szerinti adózást. Tehát jelen javaslat az egyéni ügyvédek mellett az ügyvédi irodák számára is lehetővé teszi a kata szerinti adózást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Láthatták, hogy a javaslat a kivát is érinti, hiszen a kisvállalati adó szerinti adózók számára könnyítést tartalmaz a veszteségelhatárolás és -leírás területén. Lehetővé teszi a 2017-es adóévet megelőzően keletkezett és adóalap csökkentéseként még figyelembe nem vett negatív pénzforgalmi szemléletű eredményt, tehát a kisvállalati adóalanyiság alatt keletkezett korábbi veszteség elhatárolt veszteségként történő érvényesítését.

A javaslat ezenkívül lehetőséget ad a 2017. évi adóévet megelőzően megvalósított új beruházásokra tekintettel a veszteségleírásra. A javaslat emellett a fentiekkel összefüggésben szükséges pontosításokat, jogtechnikai pontosításokat tartalmazza, amely lehetővé teszi a korábban keletkezett elhatárolt veszteség felhasználását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy tanulmányozva a törvényjavaslatot azt támogathatónak tartják, és meg is teszik azt, hogy támogatják. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

(13.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen Bartos Mónikának. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e felszólalni. (Jelzésre:) Öné a szó, államtitkár úr.

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény módosításáról szóló T/18008. számú önálló képviselői indítványt, amit dr. Gulyás Gergely, dr. Répássy Róbert és Bartos Mónika képviselőtársaink nyújtottak be, a kormány nevében támogatom. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánytól egy kicsit többet várnánk, mint hogy egy mondatban indokol dolgokat. Ez rávilágít arra, hogy nem a kormányzat hoz be ilyen előterjesztéseket, és nem az első alkalom, amikor egyéni képviselői indítványként kerülnek ide olyan kérdések, amelyek rendszerszerű változtatást jelentenek akár az adórendszerben, akár bármely más területen. Ennek semmilyen oka és indoka nincsen. Az lenne a normális, hogy ha egy adórendszerben akar a kormány valamilyen változtatást eszközölni, akkor azt a kormánynak kell előterjesztenie, hiszen akkor a kormány különböző szervei között kötelesek egyeztetéseket folytatni, egyébként ezzel sok problémát is, a jogalkalmazás szempontjából több problémát is ki lehetne küszöbölni, másrészt így normális, így tisztességes egy ilyen törvény benyújtása.

Tehát semmiféleképpen nem racionális, nem korrekt és nem ízléses az, hogy ez így történik, mint ahogy az sem ízléses, hogy egy jogászokra vonatkozó, ügyvédekre vonatkozó előterjesztést két ügyvéd terjeszt elő. Tehát óhatatlanul, már csak finoman fogalmazva, ránézésre is talán helyesebb lett volna, ha nem két jogászember adja be ezeket a módosításokat az Országgyűlésnek, mert óhatatlanul az ember fejében felsejlik az, hogy milyen lobbiérdek állhat emögött, milyen képletes vagy konkrét ellenszolgáltatásban részesülhetnek azok, akik ilyen nagy kedvezményt hoznak egy adott szektor képviselői számára.

A másik, hogy azért sem helyes ez a módszer, mert biztos van még több olyan szakma, több olyan terület, ahol érdemes lenne átgondolni azt, hogy az államnak kell-e és ha igen, akkor milyen módon adni kedvezményt vagy könnyítést azon szakmák képviselőinek. Tehát én azt gondolom, hogy a jövőben mindenféleképpen ildomos volna, ha a kormány nem állandóan ezzel az egyéni képviselői módosító indítvánnyal operálna.

A másik, hogy képviselő asszony lemaradt egy vitáról, ez az adójogszabályok vitája volt ma délelőtt itt a parlamentben, és akkor viszonylag hosszan megvitattuk azokat a kérdéseket, amiket ön fölvetett a hozzászólásában mint kormányzati sikert. Nem pontosan látom az összefüggést, hogy az ország versenyképességének mi köze ahhoz, hogy az ügyvédek katázhatnak a következő időszakban, de biztos valami nagyon elnagyolt hidat lehet építeni a kettő közé. Viszont az, hogy ez a kormány úgy járt el, hogy az adórendszerben micsoda könnyítéseket alkalmazott, itt hallottuk korábban a vitában, hogy önök az adócsökkentés kormánya, akkor mégiscsak hadd idézzem vissza a vita korábbi szakaszából egy-két mondatomat.

2010 óta önök bevezettek rendkívül sok új adót, néhányat mondanék, merthogy vállalkozásokról is szó van: végkielégítések különadója, tranzakciós illeték, távközlési különadó, közműadó, biztosítási adó, baleseti adó, reklámadó, turizmusfejlesztési hozzá­járulás, és még biztosan lehetne hosszasan sorolni ezeket. Összességében, én összeszámoltam, a 2010-es kormányváltás óta a központi adók száma majdnem megduplázódott, képviselő asszony, 34-ről 60-ra nőtt ezeknek az adóknak a száma. Ráadásul, amire ön is hivatkozott, hogy történt adócsökkentés, hogy finoman fogalmazzak, ez igazságtalanul történt, másrészről pedig a saját kommunikációjukkal ellentétes eredménnyel.

Hiszen való igaz, ahogy ön említette, azt hiszem, 40 ezer céget mondott, ha jól emlékszem, és hogy 150 milliárd forint marad ott ezeknél a cégeknél, úgy pontos a fogalmazás, hogy ennek a 150 milliárd forintnak a legnagyobb része a multinacionális cégeknél és a bankoknál marad, tehát a 40 ezerből biztosan van 200, amelyik ennek a 80 százalékát elteszi zsebre, és valóban a magyar kis- és középvállalkozók pedig nem nagyon érintettjei ennek különböző paraméterek és kritériumok miatt.

Tehát magyarul, önök mindig arról beszélnek, hogy önök a kis- és középvállalkozóknak segítenek, meg a nemzeti vállalkozásoknak, ez ebben az esetben konkrétan nem igaz, mert itt kimondottan a multinacionális cégek, nagyvállalatok és a bankok azok, amelyek élvezik ennek az adócsökkentésnek az eredményét. Tehát azt kell hogy mondjam önnek, ezért lenne jó, ha valami egységes szerkezetben és rendszerben gondolkodnánk, nem pedig egy-egy ilyen kivétellel erősítenénk meg a szabályt.

Mindeközben azt tudom mondani természetesen, ha most éppen az ügyvédek, a kisebb ügyvédi irodák kerülnek olyan helyzetbe, ami arról szól, hogy könnyebb, egyszerűbb módon, esetleg kevesebb adót tudnak fizetni, az természetesen üdvözlendő és mindenféleképpen támogatandó célkitűzés, csak még egyszer mondom, sem a módszer, sem az a magyarázat nem illik ehhez a módosításhoz. Szerintem sokkal tisztességesebb és egyszerűbb lenne, a Fideszben nagyon sok jogász ül, ha akarnak tenni egy gesztust a jogásztársadalomnak, ehhez joguk van, mi azt mondjuk, hogy érdemes lenne akkor megnézni azt, hogy van-e még más ilyen szakmai csoport, akikkel érdemes lenne ilyen szempontból kivételt tenni, a jogszabályalkotás szempontjából, és akkor egészen biztosan így igazságosabb lenne ez a módosítás.

Éppen ezért jelen pillanatban még nem látjuk pontosan, hogy az MSZP-frakció tudja-e támogatni ezt a tervezetet, ez a vitában és az esetleges módosító indítványok fényében kerül eldöntésre az MSZP-frakcióban. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Mesterházy Attila képviselő úr. Most megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-KDNP jogalkotásának egy újabb gyöngyszeme került elénk, amivel önmagában nem biztos, hogy bármi baj lenne egyébként, tehát az, hogy ügyvédi irodákat behúzzanak a katakörbe, ezzel különösebb problémánk nem lenne, csak látom, államtitkár úr csóválja a fejét, de kérem, világosítson majd fel bennünket azt illetően, hogy miért nem veszik bele az indoklásba, hogy erre az egészre önök szerint milyen okokból, milyen motivációk mentén van szükség.

Nyilvánvaló, hogy meg tudnak fogalmazni érveket, tehát merem feltételezni, hogy nem úgy hozták be a parlament elé ezt a javaslatot, hogy egyetlen átkozott szakmai érvük sem lesz még a zárszóban sem talán. Tehát remélem, nincsenek olyan lobbierők Magyarországon, amelyek annyira lenyomják Magyarország Kormányát, hogy egy egymondatos szakmai indoklás nélkül verjenek át bármilyen adózást érintő változtatást.

Ha önök azt mondják, hogy adott esetben egy EU-s irányelvben megtalálható szűkítést kell feloldani ezzel a törvényjavaslattal, amely EU-s irányelv a szűkítés értelmében csak a korlátlan felelősségű taggal rendelkező társaságok készíthetnek bevételi nyilvántartást, és a katázás bevételi nyilvántartást jelent, viszont Magyarország nem kérte ebbe a lehetséges listába az ügyvédi irodákat, akkor azt mondom, hogy ez egy elfogadható szakmai vitaalap lehet, ezt a vitát aztán le kéne folytatni nyilván. De az, hogy önök elénk teszik ezt a csomagot bármiféle normális indoklás nélkül, ne kívánják tőlem, hogy jelzőket találjak hozzá, mert tisztelem az itt dolgozó embereket, a jegyzőkönyvvezetőket, és nem kívánom olyan helyzetbe hozni őket, hogy olyanokat kelljen leírni, amit én most gondolok, de nem fogok kimondani.

A helyzet az, hogy mindezzel megalázzák nemcsak a parlamenti képviselőket, de a mögöttük álló szavazókat is, és teszik mindezt arcátlanul, mert fel sem merül önökben, hogy normális szakmai vitákat folytassanak a magyar parlamentben, normális, megfelelő indoklással. Ami itt van, az édeskevés, pedig még egyszer szeretném hangsúlyozni, még támogatható is lenne az, amiről szó van, hiszen azt látjuk, hogy a kata összeghatárát jellemző módon a nagyobb ügyvédi irodák vagy a multinacionális összeköttetésű cégek általában átlépik, tehát számukra semmiféle könnyítést nem fog az jelenteni, ami előttünk van.

(13.50)

Itt a kezdő ügyvédi irodák, kis cégek, jellemző módon magyar tulajdonban álló társaságok lehetnek a kedvezményezetti körben, amivel nekem az égadta világon semmi bajom nincs. Tudnék egyébként egy-két szakmai ellenérvet felhozni, de egyáltalán nem akarok, hiszen én is örülök annak, hogyha Magyarországon valaki, főleg egy pályakezdő könnyebben tud érvényesülni. De miért nem tudják ezt megindokolni, miért nem folyhat erről egy normális, az e szakterületet érintő vita? Miért megint izomból próbálják keresztülnyomni azt, amit egy-két év múlva nem fognak tudni, hiszen az önök kormányzásának is egyszer, előbb-utóbb vége lesz, és akkor szembesülni fognak azzal, hogy jaj, de jó lenne, ha szakmai viták mentén tudnák az akaratukat érvényesíteni, mert nem önök lesznek erőpozícióban. S akkor majd visszasírják ezt a mostani lehetőséget, hogy lehetne olyan döntéseket hozni, ahol pártzászlókon felülemelkedve adott esetben magyar társadalmi csoportok érdekében közösen hozunk döntéseket.

Egy ok van, amiért én ezt még így, ebben a formában is támogatni tudom, s ez az, hogy az említett szisztémába való belépés nem kötelező, tehát mindenképpen egy választható szisztémáról van szó. S mivel a nagyobb, jól menő ügyvédi irodák bevétele általában meghaladja a kataplafont, a pályakezdőké pedig alatta marad, ezért azt mondom, hogy itt érdemben lehet kedvezményezni magyar kis méretű cégeket, pályakezdőket. A nem kötelező belépési jellegnél fogva egyértelműen támogatható az, ami előttünk fekszik, de én hét év parlamenti jelenlét után is megrökönyödöm azon, amikor nem képesek egy normális indoklást csatolni egy törvényjavaslathoz. S persze itt udvariasan végigülik a vitát, végighallgatják azt, amit az önök által nem túlzottan szeretett ellenzéki képviselők elmondanak, de arra már nem méltatják őket, hogy érdemi reakciókat foganatosítsanak a vita sodrában, tehát nem a zárszó keretein belül, hanem a vita során.

Ezzel egyébként nem engem aláznak meg, hanem a mögöttünk álló, egyébként milliós nagyságrendű szavazótábort; ők is megérdemelnék azt a tiszteletet, amit jelen pillanatban mi nem kapunk meg. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Most megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, a Lehet Más a Politika képviselőcsoportja vezérszónokának.

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat az előző, a focistabér-emelést célzó javaslat párja, ugyanúgy egy lobbi­nyomulás törvénybe öntése. A különbség csak annyi, hogy itt nem egy korrupciós ügybe merült vidéki fideszes képviselő a beterjesztő, hanem a Fidesz alelnöke és frakcióvezetője, de a módszer ugyanaz, a cél ugyanaz: arra érdemtelen szűk csoportot kezdeményezni és adóforintjainkból gazdagítani minden látható társadalmi cél vagy előny nélkül.

A kiterjesztésre javasolt kata egy kedvezményes adó, amit a mikrovállalkozók megsegítésére találtak ki, akik a nagy adminisztrációs és adóterhek miatt nehéz helyzetben lennének, mert ki sem tudnak igazodni rajtuk, így nem tudnak a munkájukra koncentrálni. Az ügyvédek, az ügyvédi irodák pont nem ez a réteg, akiket félteni kellene attól, hogy nem tudnak kiigazodni a jogszabályokon. Ezt a beterjesztők, Gulyás Gergely és Répássy Róbert pontosan tudják, hiszen maguk is jogászok. Ez itt egyértelműen a foglyul ejtett állam, ahol az egyéni és csoportlobbi alapú zsákmányszerzés szétszedi a közvagyont. Most épp jó néhány milliárdot tömködnek arra abszolút rá nem szorulók zsebébe. Nem az ügyvédek azok, akik bármilyen támogatásra rászorulnak, hanem a létminimum alatt élők, a dolgozó, de a havonta pénzükből kijönni nem tudó emberek milliói, a rogyadozó egészségügy, a hanyatló oktatás.

Furcsa vonása a javaslatnak, hogy valószínű hatása az lesz ‑ persze ezt a beterjesztők nyilván tudják ‑, hogy a nagy ügyvédi irodák nem alkalmazottakat fognak alkalmazni ezután, hanem katás vállalkozókat megbízással, akik valójában nem is vállalkozók. Ezzel a Fidesz frakcióvezetője saját maga gerjeszti a törvénytelen gyakorlatot, a bújtatott foglalkoztatást. A katát egyébként sem kell kiterjeszteni. Az adminisztratív terheket kellene csökkenteni minden vállalkozás számára, és a munka terheit mindenki számára.

A javaslat egyenlőtlenebbé teszi a közteherviselést. Egy minimálbéres alkalmazott bérének majdnem a felét elviszi az állam, fizet eleve 33,5 százalékot a bruttó béréből, és még a munkáltatója is 20 százalékot. Eközben az ügyvédek 12 millió bevétel után éves szinten 600 ezer forintnyi teljes közterhet fognak befizetni adóként. Ez mindösszesen a bevétel 5 százaléka, ami döbbenetes és semmiképpen nem arányos. Ezenkívül még be kell fizetnie fixen 50 ezer forint helyi iparűzési adót, ami szintén a kata­vállal­kozásokhoz kapcsolódó kedvezmény, és így a javaslat elfogadásával az ügyvédek is élvezhetik azt. Így egy ügyvéd ötöd-tized annyi adót fog fizetni arányaiban, mint egy egyszerű dolgozó.

A kisadózó vállalkozások tételes adója önmagában is sok kérdést vet fel, és rengeteg embert erőltet bele a kényszervállalkozásba. Az esetek nagy részében az ilyen típusú vállalkozások helyzete megérthető, de az ügyvédi irodáknak ezt a típusú kedvezményes adózási formát biztosítani egyszerűen igazságtalan. A kata kapcsán inkább arra lenne szükség, hogy ha valaki katás egyéni vállalkozó, az adóhivatal méltányosan kezelje, és ne büntesse olyan helyzetekért, amikor iratpótlások, nyilatkozatok miatt, nemegyszer magának a NAV-nak a hibájából kizárják az adózási formából. Arra lenne szükség, hogy a NAV ne feleslegesen vegzálja azokat a kényszer-mikrovállalkozásokat, akik az életben maradásért küzdenek, és ne függesszenek fel adószámokat, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerfrissítése miatt elveszett a már beadott bevallás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekkel a valós problémákkal kellene foglalkozni, és nem azzal, hogy további adókedvezményt biztosítsanak a sportkluboknak, és nem az ügyvédi irodák lehetőségét kéne bővíteni a katás adózási kedvezménnyel. A bérkülönbségekre és az igazságtalan adórendszer problémáira kellene fektetni a hangsúlyt, és nem a haveri feudalizmust tovább építeni, mert az nagyon véges. Már így is recseg-ropog a gépezet, és ez az állapot teljesen fenntarthatatlan. Mindezek miatt az LMP nem támogatja a javaslatot.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Kettőperces felszólalásokra van most lehetőség. Meg is adom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, az Országgyűlés jegyzőjének. Parancsoljon!

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A kata bevételi értékhatára évi 12 millió forint, a fizetendő havi teher pedig 50 ezer forintos nagyságrendet ölel fel. E tekintetben ennek a törvényjavaslatnak a beltartalma vagy ehhez illesztetten a mondandója az én részemről nem elsődlegesen az érintett ügyvédi irodákkal szemben fogalmazódik meg, hanem a tekintetben, hogy hogyan és miképpen szülnek törvényt, személyre szabott jogalkotásokat hogyan végeznek, egyéni képviselői indítványokkal hogyan akarnak generális szabályozásokat megtenni.

Pont az előbb tárgyaltuk az adómentes milliós focistafizetések kérdéskörét érintő indítványt vagy az adómentes fideszes sportszervezeteknek nyújtható támogatási lehetőségeket. Az alapvető baj az én értékrendem szerint ott van, amiről Bartos Mónika képviselő asszony beszél, csak más megközelítésből fakadóan.

Ő azt mondja, hogy az adórendszer átalakítása az emberek javát szolgáló módon történt. Hát, fideszes módra történt, fideszes módra az emberek javát szolgálóan, mert ha ez azt jelenti, hogy egy alacsony jövedelmi sávba tartozó ember javadalmához illesztetten az adó- és járulékterhe több mint megduplázódik, és ez kedvezőnek kerül minősítésre, akkor azt mondom, hogy én ezzel vitatkoznék, márpedig a minimálbéresek, a garantált-bérmini­mu­mo­sok esetében ez a helyzet áll fenn, hogy a korábbi, például 2010-hez viszonyított 32 ezer forinttal szemben 73 ezer forint az az adójárulék-teher, amit viselniük kell egyhavi minimálbér után. Hát, ez tényleg fideszes módra mondható pozitív adóátalakításnak. Azt kívánom magunknak, hogy ebből minél kevesebb esetben legyen részünk. Elnök úr, köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Bartos Mónika képviselő asszonyt, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Bartos Mónika: Igen.) Igen, kíván. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

(14.00)

BARTOS MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen képviselőtársaimnak is a hozzászólást. Azért tartom gyümölcsözőnek az ilyen vitákat, mert mindannyian képviselők vagyunk, és az emberek bizalmát élvezzük. Azt, hogy az adórendszerrel kapcsolatban van véleményünk, és ezt meg tudjuk egymással osztani, mindenképpen jó dolognak tartom, és mindannyiunkban remélhetőleg az a vágy él, hogy az embereket mindinkább jólétre tudjuk segíteni, és hogy a mindennapjaikat könnyítsük.

Ahogy az előterjesztés bevezető gondolataiban is mondtam, ez csak lépésről lépésre lehetséges, hiszen egy erős, jól teljesítő gazdaságra van ahhoz szükség, hogy ezeknek az alapjait felelősségteljesen, felelősen gondolkodva meg tudjuk teremteni. Ezért is értek egyet számos hozzászólóval, hogy minél inkább azt a területet, azt a csoportot, a vállalkozóknak azt a részét növelni kell, akik ilyen könnyítést kapnak. Ezen dolgozik a kormány.

(Hegedűs Lorántnét a jegyzői székben
Gúr Nándor váltja fel.)

Valóban köszönöm azt, ami elhangzott Z. Kárpát Dániel képviselőtársamtól, hogy a pályakezdő ügyvédi irodákban dolgozók lehetőségeit segíti ez, és ebben közös a felelősségünk.

Képviselőtársaim egy dologra fókuszáltak hozzászólásaikban. Én úgy vettem észre, hogy főleg a katát érintették, de a javaslat fontos része, amit elmondtam önöknek talán viszonylag részletesen, hogy a kivát is érinti a változtatás, a veszteségelhatárolás és -leírás területén tartalmaz jelentős könnyítéseket. Abban bízom, hogy bár ezt nem emelték ki, de tudják támogatni, és összességében, ha vannak is kritikáik, a törvényjavaslat céljait tudják majd támogatni. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   63-92   93-106   107-134      Ülésnap adatai