Felszólalás adatai

Felszólalások:   23   23-44   45-54      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a napirend szerinti határozathozatalokkal folytatjuk munkánkat. Kérem, foglalják el helyüket, és ellenőrizzék, hogy a kártyájukat elhelyezték-e a szavazógépben.

Soron következik a Magyarország Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló T/17298. számú törvényjavaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/17298. számú törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 160 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

 

 (10.00)

 

Soron következik a Magyarország Kormánya és a Ciprusi Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetésérőlszóló T/17299. számú törvényjavaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/17299. számú törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 162 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Soron következik a Magyarország Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetésérőlszóló T/17303. számú törvényjavaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/17303. számú törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 161 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Soron következik a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 2002. szeptember 11-én aláírt egyezmény módosításáról szóló jegyzék kihirdetésérőlszóló T/17300. számú törvényjavaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/17300. számú törvényjavaslatot.  Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 161 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Soron következik az egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keret­meg­álla­podáshoz csatolt, a Horvát Köz­társaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetésérőlszóló T/17304. számú törvényjavaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/17304. számú törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 162 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Soron következik a Magyarország Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a diplomáciai ingatlanok jogi helyzetének kölcsönös rendezéséről szóló jegyzőkönyv kihirdetésérőlszóló T/17301. számú törvényjavaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/17301. számú törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 162 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Soron következik az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Afganisztáni Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás kihirdetésérőlszóló T/17302. számú törvényjavaslat zárószavazása. Az előterjesztő T/17302/2. számon kiigazítást nyújtott be, amely a hálózaton elérhető.

Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a benyújtott törvényjavaslat kiigazított szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/17302. számú törvényjavaslatot a kiigazítással együtt. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a kiigazított törvényjavaslatot 163 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Soron következik a Magyarország Kormánya és Maryland állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló megállapodás kihirdetésérőlszóló T/17305. számú törvényjavaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/17305. számú törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 148 igen szavazattal, 15 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Soron következik a Kanada, valamint az Európai Közösség és tagállamai közötti légi közlekedési megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozása figyelembevétele céljából történő módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetésérőlszóló T/17306. számú törvényjavaslat zárószavazása. Az előterjesztő T/17306/2. számon kiigazítást nyújtott be, amely a hálózaton elérhető.

Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a benyújtott törvényjavaslat kiigazított szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/17306. számú törvényjavaslatot a kiigazítással együtt. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a kiigazított törvényjavaslatot 163 igen szavazattal, el­len­szavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik a felelősségnek a belvízi hajózásban való korlátozásáról szóló strasbourgi egyezmény kihirdetésérőlszóló T/17308. számú törvényjavaslat zárószavazása. Az előterjesztő T/17308/2. számon kiigazítást nyújtott be, amely a hálózaton elérhető.

Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a benyújtott törvényjavaslat kiigazított szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/17308. számú törvényjavaslatot a kiigazítással együtt. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a kiigazított törvényjavaslatot 158 igen szavazattal, el­len­szavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

 

 (10.10)

 

Soron következik az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izrael Állam kormánya közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozása figyelembevétele céljából történő módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/17309. számú törvényjavaslat zárószavazása.

Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/17309. számú törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 164 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Soron következik az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárba történő beolvadásához szükséges törvénymódosításokról szóló T/15866. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát T/15866/5. számon, összegző jelentését pedig T/15866/6. számon terjesztette elő.

Most az összegző módosító javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a Törvényalkotási bizottság T/15866/5. számú összegző módosító javaslatát. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot 112 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/15866/7. számú egységes javaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslatot 112 igen szavazattal, 51 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik a közszolgálati tisztvi­selőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/15992. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás.

A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát T/15992/9. számon, összegző jelentését pedig T/15992/10. számon terjesztette elő.

Tájékoztatom Önöket, hogy a házszabály 48. § (4) bekezdése alapján az MSZP képviselőcsoportja a 3. és 4. számú módosító javaslat fenntartását indítványozta. Először ezekről határozunk.

A 3. számú módosító javaslat Gúr Nándor jegyző úr indítványa. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartja-e ezt a javaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 53 igen szavazattal, 111 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 4. számú módosító javaslat Gúr Nándor indítványa. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartja-e ezt a javaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 29 igen szavazattal, 112 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett nem tartotta fenn.

Mivel az Országgyűlés módosító javaslatot nem tartott fenn, most az összegző módosító javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a Törvényalkotási bizottság T/15992/9. számú összegző módosító javaslatát. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot 112 igen szavazattal, 22 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/15992/12. számú egységes javaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslatot 112 igen szavazattal, 23 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik a Magyar Köztársaság me­gyéi­ről, a megyék nevéről és székhelyéről szóló 67/1990. (VIII. 14.) országgyűlési határozat módosításáról szóló H/17226. számú határozati javaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát H/17226/6. számon, összegző jelentését pedig H/17226/7. számon terjesztette elő.

Most az összegző módosító javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a Törvényalkotási bizottság H/17226/6. számú összegző módosító javaslatát. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot 140 igen szavazattal, el­lenszavazat nélkül, 22 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/17226/8. számú egységes javaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslatot 140 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 22 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló T/17315. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát T/17315/7. számon, összegző jelentését pedig T/17315/8. számon terjesztette elő.

Most az összegző módosító javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a Törvényalkotási bizottság T/17315/7. számú összegző módosító javaslatát. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot 143 igen szavazattal, 18 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/17315/9. számú egységes javaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslatot 141 igen szavazattal, 17 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta.

 (10.20)

 

Soron következik a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/16818. számú törvényjavaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/16818. számú törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 120 igen szavazattal, 19 nem ellenében, 25 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik a bírósági polgári nem­pe­res eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló T/17166. számú törvényjavaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/17166. számú törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 117 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 46 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik a használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló T/17307. számú törvényjavaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/17307. számú törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 140 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 23 tartózkodás mellett elfogadta.

Most előterjesztés tárgysorozatba vételéről döntünk. Emlékeztetem önöket, hogy tegnap ennek tárgyalását már lefolytatta az Országgyűlés.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszik-e a Dúró Dóra jobbikos képviselő asszony által „A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény módosításáról” címmel T/16862. számon előterjesztett törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 52 igen szavazattal, 108 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm az együttműködésüket. A határozathozatalok végére értünk. Most kétperces technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - Számos képviselő elhagyja az üléstermet. - Zaj.)

Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, tegyék lehetővé, hogy folytassuk a plenáris ülést; foglalják el helyüket vagy fáradjanak ki a folyosóra. (Zaj. - Csenget.) Újólag tisztelettel kérem képviselőtársaimat, tegyék lehetővé, hogy folytassuk a plenáris ülést; fáradjanak ki a folyosóra vagy foglalják el helyüket. Kérem a jobbikos képviselő urakat is, hogy foglalják el helyüket, a fideszes képviselő urakat is, hogy foglalják el helyüket vagy fáradjanak ki a folyosóra. (Csenget.)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas-szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Bencsik János, Kósa Lajos és Nyitrai Zsolt fideszes képviselők által benyújtott előterjesztés T/17558. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Bencsik János képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének.

BENCSIK JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet a munkaerőpiacon még aktív idősebb korosztály számára teremti meg a lehetőségét annak, hogy tagjai a szaktudásukat, megszerzett munkatapasztalatukat szövetkezeti keretek között adhassák át a fiatalabb korosztálynak, illetve hogy a munkavégzésükkel jövedelmet szerezhessenek. A magyar társadalom elöregedésével egyre növekszik az időskorúak társadalmon belüli részaránya. A nyugdíjasok nem elhanyagolható része a nyugdíj megtartása mellett is aktívnak tekinthető, és szeretné a nyugdíjból származó jövedelmét munkavállalás útján kiegészíteni.

Az OECD-tagállamok átlagában a 60-64 év közötti korosztályon belüli munkavállalók aránya 47,6 százalék, tehát megközelíti az 50 százalékot. Ez az arány Magyarországon mindössze 25,4 százalék. Az adatokból kitűnik, hogy az idősebbek foglalkoztatása Magyarországon semmiképpen sem tekinthető magasnak, így jelentős tartalékok rejlenek az idősebb korosztály, illetve a már nyugdíjban részesülők foglalkoztatásában.

A magyar gazdaság bővülése magával hozta a munkahelyek számának növekedését is. 2010 óta 700 ezerrel többen dolgoznak az országban, s miután Magyarország társadalmi összetétele is elöregedőben van, ezért kiemelten fontos, hogy az idősebb, még aktívnak mondható korosztály számára vonzó munkavállalási feltételeket biztosítson a törvényhozás.

 

 (10.30)

Ezt a célt kívánta elősegíteni a 2017. július 1-jé­vel hatályba lépett közérdekű nyugdíjas-szö­vet­ke­ze­tek­ről szóló törvény. A jogszabály értelmében a nyug­díjas-szövetkezet tagja a szövetkezettel tagsági megállapodást köt, amely kiterjed a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára, ellentételezésére. A tag személyes közreműködését a nyugdíjas-szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti. Fontos kitétel, hogy a szövetkezet tagjai közül a tagok 90 százalékának öregségi nyugdíjban kell részesülnie.

A törvény minimális anyagi kötelezettséget állapít meg a szövetkezeti tagok számára. Az öregségi nyugdíjas tag részére a pénzben juttatott jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. A tagot nem terheli nyugdíj-, illetve egészségügyijárulék-fizetési kötelezettség. A nyugdíjas-szövetkezet és öregségi nyugdíjas tagja között fennálló jogviszony nem minősül adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonynak, illetve a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet és az öregségi nyugdíjban részesülő természetes személy tagja között fennálló jogviszony nem eredményez szociális­hozzá­járu­lás-fizetési kötelezettséget.

Tisztelt Országgyűlés! A hatályban lévő törvény szerint viszont nem minősül öregségi nyugdíjasnak a korhatár előtti ellátásokban részesülő személy, így az átmeneti bányászjáradékban részesülők több ezres hazai közössége sem. Köztudott, hogy az egykor mélyművelésű bányában dolgozó, 25 év szolgálati időt megszerző vagy 5000 felszín alatti műszakot teljesítő munkavállalók korengedményes ellátásban, azaz átmeneti bányászjáradékban részesülnek. A je­lenleg 45-63 év közötti több ezres, többségében szakképesítéssel rendelkező potenciális munkavállalói körnek a legális munkaerőpiacba történő újraintegrálása nemzetgazdasági érdeknek is tekinthető. Az átmeneti bányászjáradékban részesülők legnagyobb számban épp az iparilag fejlett régiókban élnek, ahol mára a legnagyobb munkaerőhiány mutatkozik.

Jelen törvényjavaslatunk a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetekről szóló törvény által biztosított kedvezményes foglalkoztatási lehetőséget kívánja kiterjeszteni az átmeneti bányászjáradékban részesülőkre is. Azok az állampolgárok, akik legalább 25 évet föld alatti munkakörben töltöttek el vagy az ennek megfelelő műszakszámot teljesítették, átmeneti bányászjáradékban részesülnek. Hazánkban a nyugdíjkorhatárt el nem érő, átmeneti bányászjáradékban részesülő állampolgárok a nemzetgazdaság számára egy ezres nagyságrendben jelen lévő, megbízható, nagy tapasztalattal rendelkező munkaerő-tartalékot jelentenek.

A törvényjavaslat kiegészíti a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetet szabályozó szövetkezeti törvényt, valamint a kapcsolódó ágazati törvényeket az átmeneti bányászjáradékban részesülőkkel, megteremtve ezzel annak a lehetőségét, hogy a kedvezményes foglalkoztatás őket is megillesse.

A tervezet vitájához és elfogadásához az előterjesztő képviselőtársaim nevében is jó szerencsét kívánok! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, Bencsik János képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki most vagy később felszólalni. (Cseresnyés Péter: Később.) Később. Köszönöm szépen, államtitkár úr.

Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt folytatnánk munkánkat, ülésvezetési kérdésben kell döntenie az Országgyűlésnek. Sneider Tamás alelnök úr fel kíván szólalni a mai általános vita során. Az alelnök képviselői felszólalása esetén az önálló indítvány további tárgyalása során csak akkor vezetheti az ülést, ha ehhez az Országgyűlés hozzájárul.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hozzájárul-e ahhoz, hogy Sneider Tamás alelnök úr az előterjesztés további tárgyalása során vezethesse az ülést. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványomat egyhangúlag elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Nyitrai Zsolt képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

 

NYITRAI ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Azt kell mondjam, pont jó ritmusban tárgyalja a Ház ezt a javaslatot, hiszen október 1-jén, múlt vasárnap volt az idősek világnapja, tegnap beszéltünk is erről itt a Ház falai között. Hazánkban több mint 2 millió nyugdíjas- és időskorú honfitársunk van. Tisztelettel és köszönettel tartozunk nekik.

Ha már napirendre került ez a mostani javaslat, akkor azt gondolom, mindenképpen érdemes beszél­ni róla, számba venni és áttekinteni azt, hogy az elmúlt időszakban, mondjuk, 2010 óta milyen közös eredményeink vannak az időskorúakkal kapcsolatban.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a KDNP 2010-ben szövetséget kötött a nyugdíjasokkal. Azt mond­tuk, hogy történjen bármi az országon belül vagy kívül, minden körülmények között meg fogjuk őriz­ni a nyugdíjak vásárlóértékét, merthogy a világ akkor megy jó irányba, ha egy nyugdíjas ugyanabból az összegből nem kevesebb, hanem több terméket, árut tud betenni a kosarába. Ezt eddig sikerül is tartanunk, és én azt gondolom, hogy ez a jövőben is így lesz.

Az elmúlt időszakban, az elmúlt hét évben egy sor olyan döntés született egyébként, amely az időskorú honfitársaink, a nyugdíjasok mindennapjait pozitív módon érinti. Elég, ha csak a rezsicsökkentésre gondolunk; az energiaárak letörése egy magyar nyugdíjasnak éves szinten átlagosan 100 ezer forintos megtakarítást jelent, amit korábban, a rezsicsökkentés előtt számlák formájában befizetett a szolgáltatóknak. Ezt most vagy a saját maga boldogulására, vagy a gyermekei és az unokái megsegítésére tudja fordítani. De ugyanilyen fontos döntés, ami a nyugdíjasokat pozitív módon érinti, a legfontosabb élelmiszerek áfájának 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentése; a baromfi, a tej, a sertéshús és majd a hal is ebbe a sorba fog emelkedni. (Dr. Szakács László: A törvénytervezetről is szó lesz a jövőben?) Az elmúlt időszakban több mint ezer gyógyszer ára csökkent jelentős mértékben, ebből 80 gyógyszer ára 50 százalékára, tehát több mint a felére esett vissza. Értelemszerűen sok gyógyszerrel élhetnek adott esetben a nyugdíjasok.

Hét év alatt 23 százalékos nyugdíjemelés következett be, és a képviselőtársaink által elfogadott következő évi költségvetés, a 2018. évi költségvetés már tartalmazza a nyugdíjprémium intézményét, amely 32 milliárd forintot jelent, és amelynek az alapfilozófiája az, hogy ha a közös erőfeszítéseinknek köszönhetően az ország jobban teljesít, a magyar gazdaság jobban teljesít, akkor ennek miért ne lehetnének a nyertesei a nyugdíjasok. Amennyiben a gazdasági növekedés 3,5 százalék fölött lesz, erre egyébként jó esély, jó remény van, akkor ezt a nyugdíjprémiumot megkaphatják majd a nyugdíjas honfitársaink.

És a nyugdíjas-szövetkezetek alapfilozófiája szin­tén az, amely döntést az Országgyűlés nyáron hozta meg, hogy az iskolaszövetkezetek, a diákszövetkezetek mintájára azon nyugdíjasok, akik a nyugdíjuk mellett éreznek erőt, energiát, kedvet arra, hogy dolgozzanak, nyugdíjas-szövetkezeteket alakíthatnak, és ilyen módon kiegészítő forrásra, pénzügyi bevételre tehetnek szert. Hangsúlyozom, hogy ez a munka nyilvánvalóan egy lehetőség, egy önkéntes dolog; aki kedvet és energiát érez, az alapíthat ilyet vagy léphet be ilyen nyugdíjas-szervezetbe.

Azt gondolom, ráadásul ez egy jó példa a generációk közötti együttműködésre és összefogásra, hiszen ezen nyugdíjasoknál egy élet emberi és szakmai tapasztalata áll rendelkezésre, amit át tudnak adni a fiatalabbaknak. Mára elmondható, hogy szinte minden megyében megalakultak ezek a nyugdíjas-szervezetek, legalább egy nyugdíjas-szövetkezet már mindegyik megyében van, tehát országos lefe­dett­ségűvé vált, de szerintem közösen kell népszerűsítenünk ezt a lehetőséget. Minden képviselőtársamat arra kérem, hogy népszerűsítse, reklámozza a nyugdíjas-szövetkezetek lehetőségét, hiszen ez mindenki számára egy jó lehetőség. A nyugdíjasok dolgozni tudnak, társaságban vannak.

 

 (10.40)

 

Az egyébként nagyon kedvező szabályozási környezetben megkeresett tiszteletdíjukat oda tudják adni az unokáknak, gyerekeknek, hiszen azt fontos hangsúlyozni, hogy csupán egy 15 százalékos szja-fizetési kötelezettség van ez esetben, semmi egyéb más járulékfizetési kötelezettsége nincs a dolgozó nyugdíjasnak.

És ami a mai konkrét javaslatunk, az pedig valójában egy jó példája annak, hogy ha valamire nem figyelünk oda, mondjuk, az alapjogszabály megalkotásánál, de közben az felszínre kerül, például egy konzultáció folyamán - mint ahogy Bencsik János képviselőtársamat megkeresték az érintett bányászok -, akkor nem vagyunk restek korrigálni azt a jogszabályt, amit együtt fogadtunk el, és például rájuk nem gondoltunk valami rejtélyes oknál fogva, holott több ezren vannak, és ők is nyilvánvalóan megérdemlik annak a lehetőségét, hogy nyugdíjas-szövetkezetben tudjanak dolgozni az elkövetkezendő időszakban. Úgyhogy a Fidesz-frakció nevében azt tudom mondani, hogy támogatjuk ezt a javaslatot, és a többi képviselőtársamat és frakciót is arra kérem, hogy támogassa ezt a javaslatot; segítsünk annak a több ezer embernek, akit érint ez a kérdés, és tegyük lehetővé, hogy ők is részt tudjanak venni, és nyugdíjuk, járadékuk mellett tudjanak dolgozni nyugdíjas-szövetkezetekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm, Nyitrai képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Varga László képviselő úr. Öné a szó.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki csak felületesen figyelte az eddigi felszólalásokat és ezt a ma délelőtti vitát, lehet, hogy úgy gondolja, hogy egy nem túl nagy indulatokat kiváltó előterjesztésről fog itt vitázni az Országgyűlés. Megmondom őszintén, hogy mi magunk is azt gondoltuk itt Szakács László képviselőtársammal, hogy azon túl, hogy elmondjuk, hogy miért nem támogatjuk ezt az előterjesztést, mi is higgadtan próbálunk és észérvekkel érvelni ebben a vitában. De megmondom őszintén, hogy azután, ahogy az előterjesztő képviseletében Bencsik János és most a Fidesz vezérszónokaként Nyitrai Zsolt érvelt, nehéz az embernek uralkodni az indulatain.

Magukról a nyugdíjas-szövetkezetekről, illetve az egész rendszerről csak annyit szeretnék mondani, hogy természetesen eddig sem támogattuk az eredeti előterjesztést, az ezzel kapcsolatos módosításokat, és ezt a módosítást sem fogjuk támogatni. Nem véletlenül tesszük ezt, hiszen nagyon sokan szólaltak fel ellene. Például a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, Székely Tamás adott ki közleményt akkor, amikor erről először szó esett a közéletben. Nagyon világossá tette, hogy ez a lehetőség tulajdonképpen a legkisebb nyugdíjú, legkiszolgáltatottabb nyugdíjasokat fogja egyszerűen kilökni a munkaerőpiacra, kényszerből, merthogy számukra nincs más lehetőség arra, hogy megfelelő jövedelemre tegyenek szert. Ezt nyilván egyféleképpen lehetne megoldani: tisztességes nyugdíjat kéne fizetni az embereknek.

Többször tettünk javaslatot a nyugdíjak korrekciójára, itt különösen az alacsony nyugdíjakra gondolok, és az öregségi nyugdíjminimum megemelésére. Rengetegszer utasították vissza ezt az elmúlt években. Az öregségi nyugdíjminimum változatlanul 28 500 forint, az elmúlt nyolc évben egy forinttal sem sikerült ezt megemelni, és a legnagyobb elszenvedői az önök politikájának a kisnyugdíjasok. Most itt a Fidesz vezérszónoka a nagy kegyesen néhány tekintetben 5 százalékra csökkentett alapvető­élel­mi­szer-áfáról beszél, amit egyébként öt éve javaslunk, hiszen benne van ez a költségvetésben, az áfa­csa­lá­sok ellen is egy fontos fellépés, és a legkisebb keresetűeknek, a legalacsonyabb jövedelmű kisnyugdíjasoknak óriási segítség volna, ha az összes alapvető élelmiszer áfáját csökkentenék 5 százalékra. Letettük az asztalra a javaslatot, többször elutasították.

Ennyit tehát a háttérről, ennyit a nyugdíjas-szövetkezetekről, ezt az érvünket számtalanszor elmondtuk, nem ez a megoldása a kisnyugdíjasok jövedelmi helyzete kezelésének, hogy egyszerűen kényszerből visszalökdösik őket a munkaerőpiacra.

De mivel ez a konkrét módosítás arról szól, hogy az átmeneti bányászjáradékban részesülők is szerepet vállalhatnak ilyen nyugdíjas-szövetkezetekben, ezért nem tudok amellett elmenni, hogy olyan képviselői beszéltek a Fidesznek itt, akik értik, vagy reméltem, hogy értik azt a problémát, ami azt jelenti, hogy a korábban már bányásznyugdíjban részesülők, bányásznyugdíjra jogosultak kapcsán önök elvették tőlük a nyugdíjukat, sok jogosultságukkal együtt, és megadóztatták tulajdonképpen ezt az ellátásukat, bányászjáradékká minősítették vissza ezt az ellátást.

Ez végtelenül megalázó ezeknek az embereknek. Bencsik képviselőtársam is elmondta itt az alapvető feltételeket: 25 év mélyművelési ágban vagy 5 ezer műszak. Olyan korábbi munkavállalókról beszélünk most, akik közül talán a legkevesebben érik meg az öregségi nyugdíjkorhatárt, sajnos. Tehát ez egy olyan felelősségteljes munka a mélyben, ami jelentős egészségkárosodással jár. Aki ilyen településeken mozog vagy bányászkörökben jár - ugye, nemrég volt itt bányásznap, szeptember elején -, az ezt tudja. Aki beszél ezekkel az emberekkel, az ezt tudja. Nagyon kevesen érik meg tehát az öregségi nyugdíjkorhatárt közülük, és a mai nap is az előterjesztő, Bencsik János is elmondta, hogy néhány ezer emberről beszélünk, aki ebben részesül - 4-5 ezer lehet ebben a pillanatban nagyjából a számuk. Azt hiszem, hogy nem ilyen előterjesztést kell behozni az ő helyzetüknek a rendezésére.

Azt gondolom, hogy ha ők ma felszólalhatnának itt az Országgyűlésben, akkor kikérnék maguknak ezt az előterjesztést. Azt gondolom, hogy az Országgyűlés, ha van forrás, ha van lehetőség, akkor egyet tehetne az ő érdekükben ma: elnézést kér tőlük, a kormánypárti képviselők egyesével elnézést kérnek ezektől az emberektől, akiktől elvették a bányásznyugdíjukat, és haladéktalanul visszahelyezik őket szerzett jogaikba. Ez lenne az egyetlen megoldás, úgyhogy én többet mondok már, mint hogy nemmel szavazunk: vonják vissza ezt az előterjesztést, és haladéktalanul állítsák vissza ezeknek az embereknek az érdekében a bányásznyugdíjat. Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Sneider Tamás alelnök úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

 

SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hadd mondjam el előre, hogy a törvényjavaslatot, ha nehéz szívvel is, és megértve egyébként a szocialista álláspontot is, de a Jobbik támogatni fogja, abból kiindulva, hogy ez egy kisebbik rossz megoldás, ugyanakkor az előttem elhangzó gondolatokkal teljes mértékben egyet kell értenem, hiszen önök mégiscsak egy nyugdíjjárulékot, egy nyugdíjat szociális ellátássá minősítettek át.

Én sem akarok most hosszan belemenni politikai adok-kapokba, talán nem is lesz a mai napirendi pont egy olyan alkalom, de ha Nyitrai Zsolt képvi­selőtársam pozitívumokat tud mondani, mi ugyanannyi vagy valószínűleg sokkal több negatívumot tudunk felsorolni azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt hét, illetve tíz évben, hiszen nem önök kezdték a nyugdíjrendszer megnyirbálását, hanem nyilván már a Szocialista Párt idején ez megtörtént az utolsó két-három évben, tehát sokkal több negatív dolog érte a nyugdíjas-társadalmat, a magánnyugdíj-pénztári va­gyon eltüntetésétől kezdve rengeteg olyan jogszabályon keresztül, amit most nem kívánnék felsorolni, hiszen tegnap ezt meg is tettük már egyébként a parlament falai között.

Rátérnék inkább konkrétan a törvényjavaslatra, hogy mi is a bajunk vele, mi volt a bajunk már az alap-törvényjavaslattal, amit mi sem támogattunk, hozzá kell tennem, mert nem tartjuk jónak. Ezt sokkal jobb konstrukcióban meg lehetne valósítani, de jelen pillanatban ez azok számára, akik bekerülnek ezekbe a nyugdíjas-szövetkezetekbe, rengeteg olyan hátrányt okoz, ami nagyon komoly problémákat fog felvetni az elkövetkező időszakban.

Az egyik ilyen, amit már oly sokszor elmondtam - és itt, ennél a pontnál, ennél a módosításnál kimondottan fontos hangsúlyozni, és talán hátha meghallják önök, és ezen majd változtatnak -, az, hogy egy ilyen nyugdíjas-szövetkezetben minden egyes tag egyforma mértékben köteles részt venni, és a kötelesség azt is jelenti, hogy bármilyen károkozás történik egy ilyen nyugdíjas-szövetkezet bármely dolgozója által, egyetemlegesen mindnyájan felelnek ezért a károkozásért.

 

 (10.50)

 

Nyilvánvalóan, ha csak egy közértre gondolunk, és mondjuk, az egyik boltos, aki nyugdíjas-szövetkezeti tag, elüt száz forintot és ennyi hiány keletkezik, és van még kétszáz tagja ennek a nyugdíjas-szövetkezetnek, össze fogják tudni adni ezt a kárt, ami így keletkezett, ha szükséges. De bányászokról beszélünk, veszélyes üzemről beszélünk, kérem szépen. Mi lesz akkor, amikor, ne adj’ isten, egy bányászszerencsétlenség történik valamely személy vagy személyek hibájából? Akkor nem a cég fog fizetni, mert tulajdonképpen nincs cég, hanem egy szövetkezet van, amelynek egyetemlegesen felelős minden egyes tagja - pontosan ez van a jogszabályban - minden egyes károkozásért vagy balesetért.

Nyilván nem kívánjuk, hogy ilyen helyzet előálljon, de azért halkan megjegyezném, hogy jelen pillanatban leginkább a bányakultivációk, rekultivációk azok, amik folynak Magyarországon, ami ugyancsak veszélyes üzem, semmivel sem veszélytelenebb, mint maga a hagyományos bányászat. Mi történik, ha ott történik egy bányászszerencsétlenség? Majd mindenki fizeti a milliókat, esetleg milliárdokat közösen?

Ez az egyik legnagyobb probléma, és ezért is óvom én, hozzá kell tennem, azokat a tagokat, akik majd belépnek egy ilyen bányász nyugdíjas-szövetkezetbe, hogy alaposan nézzék meg majd, milyen pontok lesznek a szerződésben, mert ha - bár nem vagyok jogász, hozzá kell tennem - az általános irányelvek fognak rá vonatkozni, akkor teljesen egyértelmű, hogy akár az egész életük munkája is rámehet, és még az a ház is, amiben éppen laknak, ha pereskedésre kerül majd sor. Ez az egyik legnagyobb probléma már az alaptörvénnyel, itt pedig kimondottan hangsúlyozni kell, hogy egy ilyen veszélyes üzemmel kapcsolatban pedig aztán végképp felmerül ez a nagyon komoly kérdés.

A másik, ami viszont mindenkit érint, minden egyes olyan személyt, aki nyugdíjas-szövetkezeti tag lesz, hogy nem jogosult arra, hogy újabb nyugdíjas éveket szerezzen, be lehessen számítani a majdan kifizetendő nyugdíjába azokat az éveket, amelyeket ledolgoz szövetkezeti tagként. Miért ez az egyik legnagyobb baj általánosságban? Azért, mert lehet, hogy akkor, amikor egy elképesztően alacsony nyugdíj után - hiszen tudjuk, milyen szerencsétlen helyzetben van a nyugdíjas-társadalomnak körülbelül az egyharmada, de a kétharmada körülbelül az, amelyik ugyancsak hasonló helyzetben van -, tehát ha egy nagyon alacsony nyugdíj után elmegy dolgozni, mert 64 évesen, hál’ istennek, megteheti, dolgozik 70 éves koráig - vegyünk egy ilyen kis életpályát példaként -, akkor ő valóban ki tudja egészíteni a keresetét, és lehet, hogy viszonylag elfogadhatóan tud élni; ha egészséges, tegyük hozzá, mert ez egy nagyon fontos dolog.

De 70 éves korában, amikor újból kikerül a munkaerőpiacról, vagy akárhány éves korában, amikor már nem fog tudni dolgozni, mert már tényleg nem lesz rá lehetősége, akkor visszaáll az eredeti helyzet, az az eredeti helyzet, ami 60 ezer forintos nyugdíjat jelent jelen pillanatban, mert 80 ezer forintos fizetések után, ami az egyharmadát jelenti a mai magyar társadalomnak, 60 ezer forintos nyugdíjat fog kapni és kap a nyugdíjasok egyharmada, és kérem szépen, pont akkor, amikor arra lenne szükség, hogy még nagyobb, még jobb lehetőségei legyenek egy idős embernek, hiszen ekkor már több egészségügyi problémával szembesül általában egy ember, sok olyan nehézség jön, ami szóba jöhet, arról nem is beszélve, hogy ha valaki majd idősotthonban szeretne elhelyezkedni, akkor százezer alatt nem nagyon fog neki sikerülni, és ezzel a lehetőséggel nyilvánvalóan nem fog tudni élni.

Tehát amit én ugyancsak nagyon határozottan… - és nyilván egy Jobbik-kormányzat ezt meg fogja tenni és alaposan átalakítja ezt a törvényjavaslatot, ha egyáltalán ki lehet pofozni úgy, hogy tényleg normálisan és jól működhessen, és valódi biztonságot tudjon adni az idősek számára, akkor teljesen egyértelmű, hogy legalább azt az egy dolgot meg kellene adni, hogy a nyugdíjba be lehessen számítani azokat az éveket és azokat az összegeket, amelyeket megkeresnek a szövetkezetben.

Hozzá kell tennem, hogy egyébként normál esetben, ha nem szövetkezeti tagnak lép be valaki, akkor ezt a lehetőséget megkapja. Ezért óriási nagy probléma ez a történet, hiszen innentől kezdve teljesen logikus, hogy minden munkavállaló azt fogja választani. Nem az eredeti dolgot fogja választani, hogy alkalmazok nyugdíjast, egy-két dologgal kevesebbet kell fizetnem a jelenlegi törvény szerint is, hanem ezt a módszert fogja alkalmazni, mert sokkal, de sokkal olcsóbb neki, gyakorlatilag a töredéke a nyugdíjas munkavállaló bérének a kifizetése. Magyarul, belekényszerítettük a magyarországi nyugdíjasok nagyon-nagyon nagy tömegét egy olyan rendszerbe, egy olyan konstrukcióba, amivel rosszabbul járnak, mint az előző rendszerben, vagy az általános irányelvek, amik egyébként a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkoznak (Sic!).

Ezek nagyon fontos kitételek, rengeteget lehetne felsorolni, most nyilván nem fogom az összeset elmondani, de azért engedjék meg, hogy egy kicsit makrogazdaságilag is jelezzem a problémát a jelenlegi nyugdíjas-szövetkezeti törvénnyel kapcsolatban, amit már egyébként elmondtunk, de azért nem árt újból elmondani, mert amíg kormányon vannak, hátha találnak rá esetleg megoldást vagy javítanak a helyzeten. Ez pedig nyilvánvalóan az, hogy azzal, ha adott esetben akár százezres nagyságrendben idős emberek bekerülnek a munka világába újból, annak mindenképp van egy olyan makrogazdasági vetülete, hogy a béreket, a jelenlegi igen alacsony, sőt Bulgáriát nem számítva talán a legalacsonyabb kelet-európai béreket még további nyomás alá helyezik, még alacsonyabb bérek alakulhatnak ki Magyarországon, illetve a bérunióval szembemegy egy olyan folyamat, amelynek köszönhetően biztos, hogy nem fognak olyan mértékben emelkedni a bérek általánosságban Magyarországon. Márpedig ha nem fognak emelkedni a bérek általánosságban Magyarországon, akkor teljesen logikus, hogy az a 600 ezer fő, aki most kint tartózkodik, valószínűleg még inkább gyarapodni fog, ezek a középkorúak és fiatalok - bár már idősek is vannak kint sajnos - nem fogják a magyar államkasszát bővíteni, és ez óriási veszteséget okoz nekünk makrogazdasági szinten.

S itt csak halkan jegyzem meg, hogy maga Orbán Viktor mondja azt, milyen jó, hogy ezermilliárd forintot hazaküldenek a Nyugat-Európába kivándorolt magyarok. Én mindjárt mellétenném, csak ő nem szokta mellétenni, hogy igen, csakhogy 3000 milliárd forinttól elesünk annak köszönhetően, hogy ez a 600 ezer ember, csak átlagbérrel számolva, nem itt Magyarországon dolgozik, nem fizet semmilyen adót nekünk, semmit az államkasszába. Igen, a 3 ezer milliárd forint elesésből ezermilliárdot visszaszerez az állam összességében, vagy nem az állam, hanem Magyarország lakosai, de mégiscsak 2000 milliárd forint mínuszba kerülünk ennek köszönhetően.

Arról pedig már csak halkan beszélek, hogy egyébként meg legalább 6000 milliárd forint hasznot hajtanak Nyugat-Európában. S amikor a leszakadásunkat szoktuk elemezgetni - itt van egy-két gazdasági szakember -, azért csak érdemes néha arra is gondolni, hogy ha ott 6000 milliárdot megtermel a 600 ezer magyar, itt viszont 2000 milliárddal mindenképpen évente csökken a jövedelmünk, az bizony mínusz 8000 milliárd, amivel mindig előbbre van Nyugat-Európa, mint mi, illetve mi hátrányban, így viszont felzárkóztatás enyhén szólva soha az életben nem fog történni Magyarországon.

Tehát én úgy gondolom, az előzőekben elhangzottakhoz hasonlóan, hogy az idősek nem ezt érdemlik, amilyen törvénytervezeteket most benyújtottak, illetve azt érdemelnék, hogy ezek tisztességes, becsületes és valóban teljes mértékben az ő érdekeiket szolgáló törvénytervezetek legyenek. És valóban az a legfontosabb cél, hogy bizony azokat az alacsony vagy mondjuk úgy, hogy átlagos nyugdíjakat Magyarországon minél gyorsabban megemeljük, ahogy elmondtuk már a tegnapi nap folyamán, egy méltányos differenciált nyugdíjemeléssel, amelyből nem lehet megélni Magyarországon, amely katasztrofális helyzetet okoz. És ha valóban tenni akarnak a nyugdíjas-társadalomért, akkor nagyon-nagyon gyorsan el kell gondolkodni ezen, hiszen annak köszönhetően, hogy iszonyú sokan voltak minimálbéren az elmúlt években; volt, amikor milliónyi honfitársunk minimálbéren volt foglalkoztatva, ráadásul nagyon sokan több évig munkanélküliek voltak, mindennek következtében most ezekben az években mennek tömegével nyugdíjba azok az emberek, akik iszonyúan alacsony nyugdíjra jogosultak, és ez óriási társadalmi feszültséget fog kiváltani az elkövetkező időszakokban.

Mindezek tükrében mondom, fájó szívvel, hozzá kell tennem, hogy mi most nem fogunk ellenkezni egy ilyen módosítással kapcsolatban, mert magát az alaptörvényt utasítjuk el, és kívánjuk majd megjavítani. Teljesen egyértelmű, hogy amikor erre meglesz a lehetőség, akkor az egészet cakompakk átalakítjuk, ha egyáltalán át lehet alakítani természetesen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

(11.00)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most további képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Szakács László képviselő úrnak, MSZP.

 

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak tükrében nagyon nehéz erről higgadtan vitatkozni. Annyira látszott az előterjesztő Bencsik János felszólalásából, hogy a szándék megvan, a probléma új. Nincs még az a tapasztalat, ami nekünk már megvan a Mecsekben, ami már megvan Borsodban. Önöknél még ez a probléma új. Nyitrai képviselőtársam vezérszónoklatként elmondott idősek napi köszöntőjében persze voltak durva hibák, mert ő beszélt aztán itt az áfacsökkentéstől kezdve mindenről. Csak egy mondatban reagálnék, persze, csökkentették a vadhús áfáját. Miért nem a kenyér áfáját csökkentették? Nálunk a nyugdíjasok a kenyeret veszik, nem a vadhúst legfőképpen. Úgy gondolom, ez azért nagyobb segítség volna.

De visszatérve a szakmai javaslatra, azt látom, hogy az előterjesztőnek, ahogy már mondtam is korábban, ez egy új probléma. Nálunk ez nem új probléma. És, tisztelt képviselőtársam, meg kell mondjam, hogy itt egyáltalán nem az vezérli a benyújtót és az ezt támogató Fidesz-frakciót, hogy bármit is segítsenek a járadékos bányászokon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez üzlet, üzlet azoknak, akik ezeket a szövetkezeteket létrehozzák. Önök még a járadékos bányászokat, a nyugdíjas bányászokat is beterelik ezekbe a szövetkezetekbe. Ha azt akarnák önök, hogy a nyugdíjasok tudjanak dolgozni, akkor csak egypár jogszabályon kellene lazítani. Ha azt akarnák önök, hogy a járadékos bányászok tudjanak normálisan dolgozni, akkor annak a felső korlátját kellene megszüntetni, hogy a járadék mellett mennyi munkát végezhet valaki.

Ma, ugye, hat órában lehet valakit foglalkoztatni, és maximum a legkisebb öregségi nyugdíj háromszorosát keresheti meg egy ilyen bányász. Ezen kell lazítani, és akkor lehet ezeket az embereket foglalkoztatni. Önöknél még új a probléma, képviselőtársam, és ön azt mondja, hogy munkaerőhiány van ezeken a régi, iparosított területeken. Nálunk ez egy régi probléma, nálunk 2001. január 1-jével zárt be a bánya, és el tudom önnek mondani, hogy nálunk munkaerőpiaci hiány probléma van. Egy huszon­pár­ez­res városban, ami Komlóból maradt, van 1100 köz­munkás. Ez nem azt jelenti, hogy itt munkaerőpiaci hiány van.

Úgy gondolom, ez nagyon nagy problémát jelent, amit megint nem old meg, amit önök ide most letettek az asztalra. Ha önök tényleg szeretnének segíteni a járadékos bányászokon, akkor kérem, sőt követelem, hogy adják vissza a 2012-ben elvett jogosítványaikat. Adják vissza a jogosultságaikat! 2012. december 22-én ülést tartott a parlament. Önök nagyon bátran, éjjel 2-kor elvették azokat a jogosítványaikat, azokat a kedvezményeiket a bányászoknak, amiket számukra a 23/91-es kormányrendelet biztosított. Azóta fönnállnak ezek a szabályok, amikről beszéltem, hat órában lehet foglalkoztatni nyugdíjas bányászt, járadékos bányászt. Azóta fönnáll az a szabály, hogy maximum a legkisebb nyugdíj összegének háromszorosáig lehet foglalkoztatni, illetve annyit kereshet a járadéka, illetve nyugdíja mellett.

 

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

Önök azon sem gondolkoztak el, hogy itt a képviselők a nyugdíjuk mellett nyugodtan fölvehetik a tiszteletdíjukat, pedig az több, mint az öregségi nyugdíj. De a miniszterek is, az államtitkárok is fölveszik a nyugdíjuk mellett a tiszteletdíjukat (Dr. Fónagy János: Nem.). Fölvehetik. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Fölvehetik, de nem teszik.) A bányászoknak a legkisebb nyugdíj háromszorosáig lehet csak kifizetni. Úgy gondolom, ez egy nagyon rugalmatlan rendszer.

Elmondok önöknek egy példát, ma kerestek meg vele. Hat órában volt bejelentve egy járadékos bányász. Ő fel is hívta egyébként a figyelmét a munkáltatójának arra, hogy ő csak hat órában lehet bejelentve, és a fizetésének felső korlátja van ahhoz, hogy a járadékát is megkapja. El kellett neki menni dolgozni, mert a 89 ezer forintból nem tudott megélni a családjával. Aztán rosszul, nyolcórásnak jelentették le. Az önök rugalmatlan rendszerében nem a munkáltatót kötelezték korrekcióra, hanem elvették ennek az embernek a járadékát. Nem tud már elmenni olyan helyre dolgozni, ahol még egyszer járadékot kaphatna, mert nincs már Magyarországon bánya. Önök bezárták tavaly az utolsót is. Nem tud még egyszer jogosultságot szerezni. Ez az önök rugalmatlan rendszere.

Ezekkel a példákkal csak azt szeretném bizonyítani, hogy önök ebben csak üzletet látnak. Azok számára látnak üzletet, akik ezeket a szövetkezeteket vezetik. Ebben a járadékos bányászoknak lehetőségük nincs. A járadékos bányászoknak az a lehetőségük, ha önök visszaadják az összes olyan jogosultságukat, amiket 2012. december 31-ével elvettek tőlük. Adják vissza a korkedvezményes nyugdíjakat, adják vissza akár a szolgálati nyugdíjakat is, tegyék újra rugalmassá ezt a rendszert!

Úgy gondolom, ha a nyugdíj mellett valaki dolgozni akar, ahhoz nem kell szövetkezetet létrehoznia a magyar államnak, nem kell az, hogy a szövetkezetek létrehozását bármilyen módon ösztönözze, és ezzel piszkosul jó üzletet csináljon valaki, hanem az kell, hogy normálisan lássák a helyzetet, könnyítsenek a foglalkoztatás szabályain. Higgyék el, akkor ezek az emberek meg fogják keresni a módját annak, hogy ők tudjanak dolgozni. Ha helytelen az a kép, amiből az előterjesztő kiindul, mert nála ez a probléma új, akkor valószínűleg egy helytelen kérdésre helytelen válasz fog születni. Viszont valakik pénzügyileg, anyagilag ezzel piszkosul jól járnak. A bányászokat eddig ebből kihagyták, akkor most a bányászokat is ebbe belehúzták.

Erre azt mondani előterjesztőként, hogy „Jó szerencsét!”, azt gondolom, minimum cinikus. Azt gondolom, hogy a lehetőséget a településeknek, azoknak a térségeknek, ahol megszűnt a nehézipar, meg kell teremteni. Azt gondolom, hogy a bányászoknak a megfelelő jussukat meg kell adni. 25 év vagy 5 ezer műszak, az ez után járó lehetőségeket meg kell adni, amit pedig elvettek tőlük, azt pont ideje visszaadni, úgy gondolom. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

 

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Még mielőtt a tervezethez hozzászólnék, szeretnék az előttem felszólalók, pontosabban, az ellenzéki fölszólalók egy-egy gondolatához néhány mondatot fűzni.

Szocialista képviselőtársaim több alkalommal is Nyitrai képviselőtársunknak az áfacsökkentésre tett utalásait kritizálták és követelték az áfacsökkentést. Hiteles-e önöktől azt hallani, hogy az áfacsökkentés kiterjesztését várják, amikor az élelmiszerekre rakódó áfát pontosan önök emelték egységesen 25 százalékra abban az időszakban, amikor kormányon voltak, és tehettek volna azért, hogy az áfa azon a szinten maradjon az élelmiszerek esetében, ahol volt, vagy éppen csökkentsék, ha ezt akarták volna.

És egy mondatot szeretnék mondani Sneider Tamás képviselőtársamnak, alelnök úrnak a fölszólalásához is, amelyben azt mondta, hogy nem emelkednek Magyarországon a bérek. Szeretném felhívni a figyelmét, mert számtalanszor elhangzott e Ház falai között is, hogy az elmúlt hét évben a reálbérek reálértéke 24 százalékkal nőtt. És abban az esetben, ha többgyermekes családról van szó, az ottani keresetekről van szó, mondjuk, egy háromgyermekes család esetében ez 50 százalékos reálbér-emelkedést jelentett. Mi ez, ha nem béremelkedés? Talán ennyit a komolyságáról néhány mondatuknak, néhány gondolatuknak.

De visszatérve eredeti szándékomra, amiért szót kértem, néhány gondolatot szeretnék mondani az előttünk lévő indítványhoz, törvényjavaslathoz.

 

 

 (11.10)

 

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a szövetkezeti törvényben szabályozott közérdekű nyugdíjas-szövetkezetekben részt vevők jogosultsági körét kiegészíti az átmeneti bányászjáradékban részesülőkkel, valamint ezzel összefüggésben módosítja a kapcsolódó ágazati törvényeket. A törvényjavaslat célja tehát annak megteremtése, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetekben részt vevőket megillető kedvezmény az átmeneti bányászjáradékban részesülőkre is kiterjesztésre kerüljön.

Ha általában nyugdíjas-szövetkezetekről akarunk beszélni, elmondhatjuk, hogy az ott történő foglalkoztatás közvetetten hozzájárul ahhoz, hogy a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai tapasztalat ne vesszen kárba, hanem hasznosuljon, hasznosulva kerüljön a gazdaságba a szolgáltatások területén. A nyugdíjas-szövetkezetek egyben lehetőséget is jelentenek az idősebb korosztályba tartozó honfitársaink számára, hogy aktív pályafutásuk befejezésével új formát találjanak a tudásuk, szakmai tapasztalatuk hasznosítására és egyben jövedelmük kiegészítésére. Ezek a polgárok a nemzetgazdaság számára egy sokezres létszámú, megbízható, nagy tapasztalattal rendelkező munkaerő-tartalékot is jelentenek. Egyben úgy véljük, hogy az átmeneti bányászjáradékban részesülőknek a nyugdíjas-szövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatásba való bevonása által csökkenhet a munkaerőpiacon tapasztalható nyomás, pótolható a gyakorlat által hiányolt szakértelem, szaktudás.

A törvényjavaslat lényegében az azonos helyzetben lévő állampolgári csoportok, az öregségi nyugdíjban részesülők és az átmeneti bányászjáradékban részesülők közötti különbséget szünteti meg azzal, hogy a nyugdíjas-szövetkezetekkel kapcsolatos törvényi szabályozást kiterjeszti az utóbb említett csoportra is. Ezzel a lehetőséggel kívánja a kormány elismerni a bányászok nehéz körülmények között végzett évtizedes munkáját, azzal, hogy természetesen ezt a tervezetet támogatjuk.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a szövetkezetekről szóló törvényen kívül módosítja a kapcsolódó ágazati törvényeket, amire jogtechnikai okból van szükség. A kormány álláspontja szerint a törvényjavaslat méltányosan jár el a bányászjáradékban részesülőkkel, így teljes mértékben összhangban áll a kormányzati törekvésekkel.

Kérem, hogy a kormány által támogatott törvényjavaslatot önök is támogassák majd szavazatukkal. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Turi-Kovács Béla képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából.

 

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem szót, mert várható volt és be is következett, hogy nagyjából-egészében ellenzéki oldalról, különösen a szocialisták oldaláról ugyanazok az érvek el fognak hangozni, mint amelyek júniusban is elhangoztak. Akkor is és most is azon az állásponton voltam, hogy ez a jogszabály, ennek az alapjogszabálya kifejezetten azt a célt szolgálja meggyőződésem szerint, hogy egy biztonságosabb és jobb munkalehetőséget tudjon biztosítani azoknak, akik egyébként önmagukban nagyon nehezen és kiszolgáltatott helyzetben lennének képesek a munkavállalásra.

El kell mondanom, tisztelt Ház, hogy az egész világon, nem csak Magyarországon, amikor közeledik a nyugdíj időszaka, és amikor már belátható távolságban van, akkor az érintett mélyen elgondolkodik, hogy milyen életforma, mi az, amit majd meg fog valósítani a jövőben is, milyen élet az, amit folytathat. Ezt én átéltem, és szerencsés voltam, hiszen olyan foglalkozásom volt, hogy tovább dolgozhattam, nem függtem valakitől vagy valakiktől, a munkáltatótól, ahogy most becézzük azt, nevezzük egyenesen a nevén, attól a fajta munkamozgatótól, tőkéstől, akinek az a feladata, hogy a lehető legnagyobb profit mellett foglalkoztassa azokat, akiket foglalkoztat, hiszen a gazdaságot azzal akarja erősíteni, főleg a saját gazdaságát, hogy minél olcsóbb munkabérrel, minél jobb feltételekkel a saját számára foglalkoztasson embereket.

A szövetkezés arra szolgál, hogy az a csoport, amely kölcsönös bizalom alapján egy ilyen szövetkezésre lép, sokkal kevésbé kiszolgáltatott. Annak, aki egy ilyen szövetkezés útján igyekszik a munkavál­lalók piacára belépni, már vannak bizonyos védelmei, amely védelmeket egyfelől a törvény, másfelől pedig maga a szövetkezési csoport biztosítja.

Én a magam részéről elmondtam júniusban, és most is el kell mondanom, hogy több ok van, ami miatt ezt a törvényt támogattam és támogatom, de elsősorban és döntően az, hogy végre tettünk egy olyan lépést, amely hosszú időn keresztül, éppen a szocialisták elődjei által, ’90 előtt egy olyan helyzetet teremtett, amikor a szövetkezés valamiféle szitokszóvá vált, pedig Magyarországon a szövetkezés a XIX. századtól kezdődően azoknak, akik kiszolgáltatottak voltak, egyébként egyfajta garanciát és biztonságot jelentett. Ezt jelenti most is meggyőződésem szerint ez a törvény, amelyen lehet, hogy majd menet közben kell javítani, kell változtatni, minden törvény ilyen, de a jelen pillanatában, úgy, ahogyan most elindult, tegyék a kezüket a szívük helyére azok, akik most ellenzik, tisztelettel, én úgy látom, hogy június óta ennek a törvénynek olyan mozgása van, a társadalmon belül olyan visszhangja van, amelyet kedvezőnek kell hogy tekintsünk. Szövetkezetek alakulnak, és ezek a szövetkezetek, úgy tűnik, életképesek.

Tisztelt Ház! El kell mondanom azt is ezzel a törvénnyel kapcsolatban, hogy azt világosan látni kell, és most a fiataloknak mondom, hogy 50 év fölött - és azért vannak itt jó néhányan, akik fiatalnak érzik magukat, de 50 év fölött vannak -, amikor majd ki akarnak lépni a munkaerőpiacra, meglepve fogják tapasztalni, hogy ők már nem fiatalok, meglepve fogják tapasztalni, hogy milyen érdekes ez a munkaadó, száz kifogást fog találni, de nem engem, hanem majd egy 30 évest vagy még fiatalabbat igyekszik a munkahelyre odacsábítani.

A szövetkezés, amiről most beszélünk, ezek ellen a kiszolgáltatottságok ellen kell hogy garanciákat nyújtson. Hogyan? Többek között anyagi lehetőségekkel is. Kérem, világossá kell tenni: az, aki munkát ad, a munkaadó, nem egy jótékonysági intézmény. Az nem arról szól az ő részéről, hogy én olyan végtelenül humánus ember vagyok, hogy azt akarom, hogy te dolgozhass és jobban élj. Nem erről szól a történet. Ez arról szól, hogy profitot akar szerezni. Márpedig ha az állam azt akarja, és azt akarja, a kormány azt akarja és mi is azt akarjuk, hogy minél jobb feltételek mellett az, aki nyugdíjba ment, tovább tudjon dolgozni, akkor ehhez kedvezményeket kell adni mindkét oldalon, a munkaadó és a munkavállaló oldalán is. Csak ez a fajta egyensúly teremtheti meg azt, hogy valóban egy olyan új helyzetet tudunk létrehozni, legalább egy szegmensében annak a piacnak, amely oly módon telített az elmúlt időszakban, azaz a munkavállalók részéről, hogy biztosítjuk ezeket a kedvezményeket. Én ezért azt gondolom, hogy ha alaposan végiggondolják, és nem arról beszélünk, hogy elég-e a nyugdíj, hát, a nyugdíj soha nem elég, ezt biztonsággal merem állítani, és azt is nagyon határozottan kijelenthetem, hogy ha nagyon alaposan végiggondoljuk, az elkövetkező 10-20-30 évben ez még inkább így lesz, következésképpen egyre inkább garantálni kell azt, hogy aki dolgozni tud, aki egészséges, az tudjon is megfelelő feltételek mellett dolgozni.

És valamit még azért tegyünk tisztába: ha valaki eléri a nyugdíjkorhatárt, abból nem az következik, hogy elfelejtette mindazt, amit korábban tudott, hogy már nem tud dolgozni, hogy ő már egy olyan ember, akit majd a társadalom a perifériára szoríthat - ellenkezőleg! Azt gondolom, itt elhangzott már, de azért nem lehet ezt eléggé hangsúlyozni, hogy vannak az életen belül és vannak a munkavállaláson belül is olyan területek, amelyekhez kell egyfajta tapasztalat. Én nem vitatom, hogy ma egy húszéves nyilvánvalóan sokszorosan jobban ért bizonyos elektronikus eszközökhöz - egész nap nyomogatják -, amely elektronikus eszközökhöz a magunkfajta már keveset ért, de vannak más területek, amelyek épp az érdeklődés hiánya miatt, azt gondolom, a fiataloknál meg hiányosságok. Ezért ha ezen a területen is lépünk egyet, és a munkaerőpiacon azt tudjuk mondani, hogy igen, nemcsak egyenlő feltétellel, de még a kormány segítségével, a mi segítségünkkel egy kicsit jobb feltételekkel tudsz odajutni, akkor ezt csak támogatni lehet. A magam részéről támogatom a változtatást. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalások következnek. Megadom a szót Varga László képviselő úrnak az MSZP képviselőcsoportjából.

 

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Cseresnyés Államtitkár Úr! Nagyon röviden reagálnék az áfát érintő kérdésekre, amelyeket felvetett; ez nem kapcsolódik szorosan az előterjesztéshez, ezért teszem ezt röviden.

Önök vezették be az Európa-csúcs 27 százalékos áfát, amely a legtöbb élelmiszerre ma is vonatkozik.

 

 

 (11.20)

 

Ez az önök kormányzása idején történt, az önök felelőssége. Milyen áfacsökkentések valósultak meg 2010 előtt? Például hogy egyet mondjak, a távhő áfája csökkent 5 százalékra, ezáltal jelentősen csökkent a panellakásokban lakók fűtési költsége, illetve az alapvető élelmiszerekre vonatkozó javaslatok tekintetében pedig öt éve javasolja azt a szocialista frakció az Országgyűlésben és mindenhol, legalább 15-ször beadtuk azt a javaslatunkat, amely arról szól, hogy a legalapvetőbb élelmiszerek áfakulcsa csökkenjen 5 százalékra. Ez benne van a költségvetésben. Ezt meg lehetne csinálni, és most kell megcsinálni, mert ez jó az embereknek, egyébként meg az áfa­csa­lá­sok elleni fellépés kapcsán is fontos.

Mondta államtitkár úr, hogy csökkenthető ezáltal a nyomás a munkaerőpiacon. Nem hiszem, hogy ez csökkentené érdemben a nyomást, de egyébként Turi-Kovács Béla is említette, hogy ez micsoda lehetőség ezeknek az embereknek. Tudják, mit? Javaslok valamit, szerintem ez is egy megoldás. Vonják vissza ezt az előterjesztést, és adják vissza a bányásznyugdíjat ezeknek az embereknek. Akkor egyébként ezek az emberek, ha úgy gondolják nyugdíjasként, akkor csatlakozhatnak ilyen szövetkezetekhez és dolgozhatnak, akkor nem kell egy önálló jogszabályt alkotni ebben a formában, amit önök most szeretnének, mert rájöttek, hogy elfeledkeztek ezekről az emberekről, amikor az eredeti jogszabályt megalkották. Megoldást találnak az ő életükre, és egyébként minden, már megszerzett jogosultságot visszakaphatnak.

Tehát egy a mai nap célja szerintem, hogy állítsák vissza a bányásznyugdíjat. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vigh László képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

 

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva a vitát, azt gondolom, le kell szögeznünk, óriási tisztelet kell hogy övezze a nyugdíjasokat, hiszen ők egy életet már ledolgoztak, és ez élet után, azt gondolom, Bencsik János javaslata egy újabb lehetőséget kínál számukra. Azt hiszem, Bencsik János előtte meghallgatta mindezeket, akikről beszélgettünk, és ők is jelezték, hogy szimpatikus számukra ez a törvényjavaslat. Nem hiszem, hogy a képviselőtársam úgy jött ide önök elé egy javaslattal, hogy senkit nem hallgatott meg az érdekeltek vagy a résztvevők közül.

A másik, ami nagyon fontos, amit szeretnék elmondani, talán 7-8 évvel ezelőtt még lehetett hallani olyan hangokat, hogy bizonyos szakmában a nyugdíjasok jó lenne, ha elmennének nyugdíjba, hiszen elveszik a fiatal munkavállalók elől a lehetőséget. Én ezt mostanában nem hallom. Én azt hallom, hogy nagyon fontos, hogy ha valaki olyan egészségi állapotban van, olyan képességei vannak, fontos, hogy a munkaerőpiacon, ha tud, dolgozzon. Nagyon fontosnak tartom az ő foglalkoztatásukat, hiszen 3,7 millió ember helyett ma dolgozik 4 millió 432 ezer, 730 ezerrel többen. Egy picit mosolyogtak, amikor a miniszterelnök úr bejelentette ’10-ben, hogy 1 millió munkahelyet kérünk. Tehát közel 800 ezren dolgoznak 2010-hez képest.

Ha a nyugdíjasokra szükség van, az azt jelenti, hogy pörög a gazdaság. A gazdaság egy olyan fejlődési stádiumban van, hogy minden olyan emberre szükség van, aki szeretne valamit tenni. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat kiegészíti a foglalkoztatást. Nem hiszem, hogy gondot jelentene az érdekeltek számára, ezért kérjük az ellenzéket is, hogy támogassa ezt a jó javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kor­mánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásra jelentkezett Varga László képviselő úr, de mivel normál időkeretben senki nem szólalt fel, így megadom a szót Varga László képviselő úrnak, aki normál időkeretben kért szót. Parancsoljon!

 

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egészen formabontó jelleggel a normál felszólalást használnám, részben a reagálás lehetősége kapcsán. Még egyszer felhívnám a figyelmüket arra, hogy annak a néhány ezer embernek, aki ebben a pillanatban is átmeneti bányászjáradékban részesül, az ő számuk nyilvánvalóan csökken, mert egy részük eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és egy részük sajnos még nem éri el, merthogy olyan munkát folytattak ők 25 évig, legalább 25 évig a mélyművelési ágban vagy legalább 5 ezer műszakban, amely súlyos egészségkárosodással vagy kockázattal járhat az ő esetükben. Tehát azt kérem, hogy az ő esetük kap­csán állítsák vissza a bányásznyugdíjat. Megjegyez­ném, hogy néhány évvel ezelőtt ennek a költségét nagyjából 6 milliárd forintra tették. Nyilván, hogy pontosan ma ez mennyibe kerülne, ezt ki kell szá­mítani, de mindenképpen egy ennél kisebb összegről lenne szó. Azt gondolom, ahhoz képest, hogy önök sokszor költenek luxusberuházásokra, egyik fő projektjük a miniszterelnök Várba költöztetése vagy a szülőfalujának a fejlesztése, azt gondolom, hogy ezek helyett egy fontosabb cél lenne visszaadni a bá­nyász­nyugdíjat azoknak, akiknek ez jár. A mun­ka­erő­piaci problémák fő okozója az, hogy 600 ezren el­hagyták ezt az országot. Ők hiányoznak nagyon erről a munkaerőpiacról. Ha itt lennének ezek a zömükben nagyon jól képzett munkavállalók, akkor ezek a problémák nem lennének. A mun­ka­erő­piaci problémák megoldása tehát nem az, hogy az átmeneti bányászjáradékban részesülő korábbi bá­nyásznyugdíjasokat visszakényszerítik a munkaerőpiacra, hanem az, hogy visszaadják nekik a bányásznyugdíjukat, illet­ve olyan politikát folytatnak, aminek kapcsán sok százezer elvándorolt magyar honfitársunk vissza tud térni ebbe az országba, és tudja építeni a családja és a saját jövőjét. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki az adott napirend keretében felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Bencsik János képviselőtársunkat, hogy kíván-e mint előterjesztő válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót, képviselő úr.

 

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bevallom őszintén, hogy én nem szégyellem, hogy képviselő vagyok, ha úgy tetszik, kijáró képviselő vagyok, hiszen egyéni országgyűlési képviselőnek választottak meg a Tatai-medencében, és az ott élők időközönként megkeresnek olyan javaslatokkal, elvárásokkal, amelyek csak országgyűlési, parlamenti szinten kezelhetők, orvosolhatók. Így történt ez ebben az esetben is. Már az eredeti törvény elfogadását követő hetekben, nyári időszakban is megkerestek az átmeneti bányászjáradékban részesülők közül néhányan, majd a nyár végén és kiváltképpen a szeptember első hétvégéjén megtartott bányásznap keretében meglehetősen sokan, számomra is meglepő mértékben sokan kerestek meg azzal a javaslatukkal, sőt elvárásukkal, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetekről szóló törvény hatálya alá bekerülhessenek ők maguk is, akik alapvetően a 45-63 év közötti korosztályhoz tartoznak.

A Nyitrai képviselő úr által elmondottak közül egyetlenegyet emelnék ki, ez pedig a nyugdíjprémium, amelynek kifizetésére a következő esztendőben sor kerülhet annak függvényében, hogy miként teljesít a hazai gazdaság. Ha a hazai gazdaság jól teljesít, és a GDP meghaladja azt a mértéket, küszöbértéket, amely fölött lehetőség nyílik a nyugdíjprémium kifizetésére, akkor az megtörténhet. Ahhoz viszont működőképes, erős, jól teljesítő gazdaságra van szükség, ahol pedig elengedhetetlen a munkáskezek jelenléte is. Ez a törvény, ha kicsiny mértékben is, de ebben tud segítséget nyújtani, hogy azokban a térségekben, ahol rendelkezésre áll ez a viszonylag fiatal, öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem érő kör, értenek is valamihez, fegyelmezetten, közösségben is tudnak dolgozni, azok hozzájárulnak az adott regionális gazdaság erősödéséhez, kiteljesedéséhez, ami összeadódik nemzetgazdasági szinten, amely megteremtheti a lehetőségét a nyugdíjprémium kifizetésének.

Varga László képviselőtársam azzal indokolta a törvénytervezet elutasítását, miszerint a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőket löki be úgymond a törvénytervezet és a kormány a munkaerőpiacra. Szó sincs erről. Önnek is tudnia kell, hiszen hasonlóképpen egy iparosodott és korábban a bányászat által erősített, támogatott térség képviselőjeként dolgozik, hogy a bányászjáradékkal rendelkezők nem ebbe a körbe tartoznak.

 

 (11.30)

 

Tehát egy magas, az országos átlagot jóval meghaladó, nyugdíjszerű ellátmányban részesülnek. Az átminősítéssel jelentős anyagi hátrány nem érte őket, azt viszont én is mondhatom - és ezt több alkalommal elmondtam annak idején a saját képviselőcsoportom ülésén is -, hogy azok, akik 25 esztendőt lehúznak egy mélyművelésű bányában, és 5 ezer műszakot töltenek ott, azok érzelmileg élik meg rosszul ezt a fajta átminősítést.

Ugyanakkor ez minden szakmacsoportra kiterjedt a 2012-es döntés során, hiszen egy nagyon erőteljes, világos klauzulát, határvonalat húzott meg az Országgyűlés többsége, amely szerint vannak az öregségi nyugdíjak, tehát van az öregségi nyugdíjellátás, és ezen kívül pedig vannak a különböző szerzett jogosultságok alapján megállapított nyugdíjszerű, de nem nyugdíjként nyilvántartott ellátási formák. Ez alapvetően érzelmi feszültséget és problémát jelentett, nem pedig az anyagi helyzetben történő érdemi változást.

A törvényjavaslat visszavonására én nem látok indokot, hiszen egy, ha még kicsinynek mondható, néhány ezres csoportnak az érdekei kerültek is ide megvitatásra, mégiscsak ez egy képviseleti munka, képviselői vállalás. Legfeljebb annyit tehetek, hogy ha visszatérek a választókerületembe, akkor tájékoztatni fogom mindazokat, akik indítványozták e törvénytervezet benyújtását, hogy a Szocialista Párt a visszavonását javasolja, javasolta a tervezetnek. (Dr. Varga László: De azt is mondd el, hogy miért! - Dr. Szakács László: Elmegyünk mi is szívesen, megérveljük! - Dr. Józsa István: Ne csak ezt mondd el, János!)

Sneider Tamás képviselőtársam, alelnök úr támogatását tisztelettel köszönöm. Azzal a kiegészítéssel vagy szűkítéssel, hogy az átmeneti bányászjáradékban részesülők, hogyha élnek a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeten keresztüli munkavállalás lehetőségével, aligha fognak mélyművelésű bányában dolgozni. Tehát itt, Magyarországon az európai uniós kötelezettségek vagy megkötöttségek figyelembevételével az utolsó mélyművelésű bánya is - amely nagy számban foglalkoztatta a bányászokat - bezárásra került. A rekultiváció ez év végén lezárul a Vértesi Erőmű térségében.

Ahol dolgoznak - és az sem veszélytelen -, az a mély­építés, építőipari kivitelezés, parképítés, parkfenntartás; ezek azok a szakmacsoportok, ahol a leginkább el tudnak helyezkedni, el is tudtak helyezkedni, többségében legális körülmények között, és szűk keresztmetszetben nem teljesen legális körülmények között, ezt is tudjuk. Szeretnének legálisan dolgozni, ezért is történt meg az ő megkeresésük, hogy ne kelljen sakkozni az év végén, az utolsó egy-két hónapban, hogy a meglévő járadékuk és a munkaerőpiacon elérhető jövedelmük szinkronban legyen a hazai szabályozásokkal. Ez a törvényjavaslat erre, ha nem is a legoptimálisabb, de egy használható megoldást indítványoz.

Szakács képviselőtársam kirohanását nem egészen értettem. Még azt is megkérdőjelezte, hogy tisztában vagyok-e azzal a társadalmi és gazdasági keretrendszerrel, ahol az elmúlt 30 esztendőmet leéltem.

Szeretném jelezni, hogy igen, Szakács képviselő úr, teljes egészében tisztában vagyok. Húsz évig szolgáltam polgármesterként azt a közösséget, ahol alapvetően egy, a bányászhagyományokra épülő, és nemcsak a kulturális hagyományokat, hanem az emberi kapcsolatokat is magába foglaló bányászhagyományokra épülő közösség éli az életét. És köszönnek az emberek, fogadják a köszönésemet, 30 év múltán is, és igyekeznem kell, hogy akár még nyugdíjas bányászoknak előre tudjak köszönni a tisztelet jeléül, mert bizony az is előfordul, hogy jobban iparkodnak ők a köszöntéssel, mint ahogy én tudok reagálni.

Tehát ez a legfontosabb a képviseleti munka során is, hogy ha vannak dolgok, amiben nem értünk egyet, a párbeszéd az meglegyen, és a kölcsönös tisztelet megadja az alapot arra, hogy olyan kérdéseket, amelyek vitatottak egy-egy témában, azt át lehessen beszélni, át lehessen gondolni, és ennek a szóba elegyedésnek az első és nagyon fontos eleme az a köszönőviszonyban való lét, tehát a nexus, a közvetlen kapcsolattartás.

Említette, hogy a kormány alapvető élelmiszerként a vadhús forgalmi adóját csökkentette. Hát, meg a vadcsirkéét minden bizonnyal, meg a vadhalét; tény az, hogy nem olyan egyszerű a halat kifogni, főleg nem horgászati módszerekkel. De hát azért a hal, a sertés, a baromfi, a tej, az mind-mind ebbe a körbe tartozik, ahol az általános forgalmi adó mértéke csökkentésre került, mert ezek alapvető élelmiszerek. Tehát ez kerül bele a vásárlói kosárba, természetesen ezt kell lecsökkenteni, ahogy a nemzetgazdaság teherbíró képessége ezt lehetővé teszi, és szépen fo­ko­zatosan, de folyamatosan bekerültek ebbe a kosárba mindezen alapvető élelmiszerek, belekerült a vadhús is természetesen. (Dr. Szakács László: Belekerül a kenyér is.)

Említette, hogy Dél-Dunántúlon, a mecseki, komlói bányászat leépítését követően milyen nehéz helyzetbe került az adott térség foglalkoztatási és megélhetési szempontból. Ugyanilyen nehéz helyzetbe került az észak-dunántúli térség is, ahonnan én érkeztem, ahol ellátom a képviselői munkát, egész Komárom-Esztergom megye, az oroszlányi, a dorogi és a tatabányai szénmedencékkel együtt.

Azt is mondhatja képviselő úr, vagy mondhatná, hogy könnyű volt a mi helyzetünk, hiszen autópálya érte el ezt a térséget a 80-as évek végére, éppen akkorra, amikor összeomlott a hagyományos szocialista nehézipar, és könnyebb volt a talpra állás. Viszont hogyha jól emlékszem, akkor a Toller képviselőtársam, volt polgármestertársam által is szorgalmazott 6-os számú autópálya, tehát az M6-os, ha jól számolom, nem vagyok teljesen biztos benne, de úgy tíz éve már legalább szolgálja a Dél-Dunántúl fejlődését, elérhetőségét, és az elérhetőség, az autópálya elérhetősége a gazdaságfejlesztés szempontjából, már ami a sikeres gazdaságfejlesztést illeti, szükséges, ezt senki nem kétli. De azért az eltelt idő alatt, hogyha nemcsak beszélnek a gazdaságfejlesztés fontosságáról, főleg egy olyan időszakban, amikor láthatjuk, hogy Európa ezen terén, itt, Közép-Európában az európai átlaghoz képest jelentősebb befektetésekre, munkahelyteremtő beruházásokra kerül sor, akkor mi a fittyfenét csinál képviselő úr, azon kívül, hogy időközönként eljön, itt kioszt bennünket, akik valamiféle referenciával már rendelkezünk a helyi gazdaságfejlesztés területén, és kioszt azért, mert rétegérdekeket ugyan, ez esetben pont azoknak az átmeneti bányászjáradékban részesülőknek az érdekeit képviseljük (Dr. Szakács László: Mióta a Fidesz vezet, nem nagyon fejlődött semmi sem!), akik mellett önnek is ki kellene állnia és szót kellene emelnie. Erre itt fenyegetőzik, hogy vissza kell vonni ezt a törvényt, mert ez nem jó (Dr. Szakács László: Ezt Varga mondta, de egyetértek vele!), és nem támogatja az érintetteket, akik kérték ennek a beterjesztését. (Dr. Szakács László: Ha elmegyünk Tatabányára, akkor elmondjuk, hogyan gondoljuk!)

Aztán azt is mondta, hogy ezt csupán üzletként kezeli a kormány és a kormánypárti frakció. Hallott ön Czeglédy úrnak a nevéről? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Igen!) Czeglédy úrnak a nevéről hallott (Dr. Józsa István: Koholt vádak!) ott Vas megyében, Szombathely környéke, ahol mi a kutyafülét csinált? (Dr. Varga László: Az ítélet megvan már? Azt is ismerteti, képviselő úr?) A közérdekű diákszövetkezet, diákokat foglalkoztató szövetkezet esetében, hát, finoman szólva, nem teljesítette egyrészt a közkassza irányába meglévő kötelezettségeket (Dr. Józsa István: A NAV lefoglalt mindent, alaptalanul!), másrészt pedig, ha teljesítette is, csak késedelmesen teljesítette a diákok által elvégzett munka ellenértékét. (Dr. Varga László: De nem volt még ítélet! - Dr. Szakács László: Az ítéletet is olvasta már?) Tökéletesen igaza van, hogy ha ön ebből, Szakács úr (Dr. Szakács László: Politikai ügy!), ebből a tapasztalatból, személyes tapasztalatából indul ki, hogy az önök politikai közössége hogyan tekint a szövetkezeti alapon működő foglalkoztatás irányába (Dr. Varga László: Politikai ügyről beszélsz! Nem volt még ítélet!), akkor persze, erre a következtetésre jut. Na, de ez nem feltétlenül kell hogy általános legyen az egész országban vagy más politikai közösségeken belül.

 

(11.40)

 

Tisztelt Varga Képviselő Úr! (Dr. Szakács László: A Fidesz már tudja az ítéletet!) Igen, az egy nagyon fontos lépés volt a szocialista kormányzat idejében, amikor az utolsó pillanatban a távhő általános forgalmi adóját 5 százalékra csökkentették. Ez egy nagyon fontos döntés volt; kár, hogy ugyanezzel a döntéssel együtt megszüntették a kompenzációt a gázárak tekintetében, és ennek következtében azzal az áfacsökkentéssel - egy tollvonással, egy törvényhozással, a Bajnai-csomagban volt, az IMF kérte önöktől ezt a döntést, meghozták ezt a döntést - a gázár-kompenzáció lenullázódott. (Dr. Varga László: Kormányváltásig volt kompenzáció! Az utolsó pillanatig volt!) Azért emlékszem ilyen jól erre, mert 2010-ben, amikor épp az energetikai ügyekért felelős államtitkári feladatot láttam el, az kellett legyen az első döntés, hogy be kellett vezetni a távhő-szer­ke­zet­váltási támogatást annak érdekében, hogy ne kelljen azonnal mintegy 30 százalékos díjemelést bevezetni a távhőszolgáltatás területén. (Dr. Varga László: Az utolsó pillanatig megvolt a kompenzáció!) Igaza van, nagyon fontos volt az 5 százalékos áfacsökkentés azon a területen, de emellett született egy olyan döntés, amely az ország külső függőségi viszonyából fakadóan megkerülhetetlen volt az önök részéről.

Végezetül, összességében szeretném megköszönni ezt az érdekes beszélgetést, inkább beszélgetés volt, mint vita, és arra szeretném önöket biztatni, hogy a részletes vita során is támogassák az előterjesztést annak érdekében, hogy az átmeneti bányászjáradékban részesülők köre be tudjon kapcsolódni a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tevékenységbe, és ezzel értelmes elfoglaltsággal, pótlólagos jövedelemhez jutva, a 45-63 év közötti, átmeneti bányászjáradékban részesülők be tudjanak kapcsolódni abba a közösségi értékteremtő folyamatba, amely a már öregségi nyugdíjban részesülők számára akár a nyugdíjprémium rendelkezésre bocsátását is tudja elősegíteni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Felszólalások:   23   23-44   45-54      Ülésnap adatai