Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző asszony. Tisztelt Országgyűlés! Mint hallhattuk, a jegyző asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 115 igen szavazattal, 27 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! Szászfalvi László képvi­selő úr, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Milyen feltételekkel vállalhatnak munkát nyáron a diákjaink, és hogyan támogatja a kormány a diákok munkavállalását?” címmel. Szászfalvi László képviselő úré a szó, parancsoljon!

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A nyár beköszöntött, és hamarosan jelentős számú diák fejezi be az iskolát, így kézenfekvő, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a diákok nyári munkavállalásának lehetőségeire. Az év közben tanuló diákok nyáron egyfelől némi jövedelmet szerezhetnek, másfelől munkatapasztalatra, a jól elvégzett munka révén pedig sikerélményre tehetnek szert.

2010 óta csaknem 500 ezer új munkahely jött létre a versenyszférában, viszont egyes régiókban így is komoly munkaerőhiány alakult ki, amire jó megoldást kínálhat a diákok munkavállalása. A munkaerőpiac tárt karokkal várja a fiatal munkaerőt, és mivel a vállalatoknak egyre több jó szakemberre van szüksége, a naprakész tudást és gyakorlatot fiatalon elsajátító majdani munkavállalókat hajlandóak magasabb bérért foglalkoztatni.

A jelenlegi szabályozás szerint a 16 év feletti diákok vállalhatnak munkát, és a diákok csak a törvényes képviselőjük hozzájárulásával, az adóhatóság ellenőrzésével és szigorú szabályok között, az egyenlő bánásmód elvének érvényesülésével köthetnek szerződést.

A 16 év feletti fiatalok körében ez évente mintegy 200 ezer diák idénymunkáját jelenti, aminek nagy része iskolaszövetkezetekben valósul meg. Azért jó ez a forma, mert a szövetkezetek minden rész­feladatot átvállalnak, megkönnyítve mind a mun­kaadó, mind a munkavállaló adminisztrációs és financiális terheit. Többek között a munkaadónak nem kell a bejelentéssel és a bérszámfejtéssel foglalkoznia, míg a fiatal munkavállalók az általuk megfelelő idénymunkát választhatják, és nem kell alkudozniuk a bérezésről.

Tisztelt Államtitkár Úr! A megfelelően szabályozott és ellenőrzött keretek között megvalósuló nyári diákmunka mindenki számára előnyt és hosszú távú sikereket biztosíthat. Éppen ezért kérdezem tisztelettel az államtitkár urat, milyen feltételekkel vállalhatnak munkát nyáron a diákjaink, és ezt hogyan támogatja a kormány. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kor­mány nevében Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr!

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy elmondta, ahogy kifejtette, a diákok 16 éves kortól létesíthetnek munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés a törvényes képviselő hozzájárulásával lesz érvényes. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét, munkakörét, a munkaviszony időtartamát ‑ ez határozott vagy határozatlan lehet ‑, valamint a munkaviszony jellegét, vagy hogy teljes munkaidős vagy részmunkaidős a foglalkoztatás, illetve a munkavégzés helyét. A munkaviszony létrejöttét a munkáltatónak be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

A diákok egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka formájában is dolgozhatnak. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munkánál legfeljebb 5 egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, évente pedig legfeljebb 90 napra terjedhet ki a munkaviszonyuk.

Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetében a feleknek személyes közreműködésről szóló megállapodásokat kell kötniük, amelyekben egyebek mellett rögzítik a diák által vállalt feladatok körét és az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj legkisebb összegét.

A munkavégzés korlátai közül kiemelném, hogy a fiatalkorúak nem végezhetnek éjszakai munkát, nem rendelhető el számukra rendkívüli munkaidő, napi munkaidejük nem haladhatja meg a 8 órát.

(16.30)

A diák munkavállalóknak is jár az éves rendes szabadság, a naptári évnél rövidebb foglalkoztatásnál az éves szabadság időarányos részét vehetik igénybe. Ha tehát a diák egy hónapig dolgozik, részére a 20 plusz 5 nap szabadság 1/12 része, vagyis két munkanap szabadság jár.

Az egyenlő bánásmód, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének a diákoknál is érvényesülnie kell. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi-, heti-, napi- vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is. A munkavállalónak azonban mindenképpen meg kell kapnia a minimálbért, ami nyolcórás foglalkoztatásnál bruttó 127 500 forint.

A kormány célzottan támogatja a diákmunkát, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium 2017-ben is meghirdette a nyári diákmunkaprogramot 2,3 milliárd forintos támogatási összeggel, amelynek keretében a 16-25 év közötti diákok a területi települési önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél kaphatnak munkalehetőséget. A program már diákkorban elősegítheti a fiatalok munkához jutását, és ezzel ‑ ahogy ön is elmondta ‑ korai munkatapasztalat mellett a jövedelemszerzés lehetőségét is biztosítja.

Tavaly több mint 26 ezer fiatal szerzett munkatapasztalatot a két hónapos program keretében. Az idén rendelkezésre álló összegből arra számítunk, hogy nagyjából 25-30 ezer diák számára biztosíthatunk munkát a nyári időszakban. A program lehetőséget kínál a diákok kötelező szakmai gyakorlatának teljesítéséhez is.

A program a béreket támogatja, a százszázalékos támogatás legfeljebb két hónapra adható július 1-je és augusztus 31-e között, maximum napi hatórás időtartamra. A támogatás a minimálbér, illetve a garantált bérminimum időarányos részének felel meg, így a szakképzettek esetében 120 750 forint, a szakképzettséggel nem rendelkezők esetében 95 625 forint lehet személyenként a bér havonta.

Az önkormányzatoknak a járási hivatalokhoz kell benyújtaniuk a felmerülő munkaerőigényüket. A diákoknak június 19-től már lehet regisztrálni magukat az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályánál. Kérem, fogadja el a válaszomat, hisz mind­annyiunknak, de legfőképpen a diákoknak jó ez a foglalkoztatási forma. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Szászfalvi László képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Azt gondolom, hogy a kormány foglalkoztatáspolitikája valóban sikeres, mert az elmúlt hét év alatt 700 ezer új munkahely jött létre, ebből 500 ezer a versenyszférában. Fontos intézkedés volt ezen a területen a munkahelyvédelmi akcióterv és az ifjúsági garanciaprogram, amelyek keretén belül a 25 év alatti fiatalok juthatnak lehetőséghez a munka világában. Azt gondolom, hogy ma már teljesen új kihívások is jelentkezhetnek, hiszen bizonyos területeken munkaerőhiánnyal nézünk szembe, amelynek kezelésében jelentős szerephez juthat a diákmunka. Ezen túlmenően azt gondolom, ez olyan motivációt jelenthet a diákoknak, a fiataloknak, ami a későbbi hosszú távú munkavállalásban is segítségükre fog válni.

Köszönöm szépen államtitkár úr megtisztelő válaszát, a választ természetesen elfogadom. (Taps a KDNP soraiban.)

Felszólalások:   128-134   134-139   140-145      Ülésnap adatai