Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvényben foglaltak szerint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Az Alaptörvény kimondja, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Magyarország Alaptörvényében rögzítetteknek megfelelően az Országgyűlés 2011. december 23-án elfogadta a nemzeti vagyonról szóló törvényt, amelynek hatálybalépése óta a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás e sarkalatos törvény keretei között történik. Rendelkezései meghatározzák a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit.

A nemzeti vagyonról szóló törvény II. mellékletében megjelölt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon a törvényben foglalt kivételekkel elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

Mikszáth Kálmánt idézve: „És ezek a kastélyok, kúriák! Vedd le a kalapodat, vándor utas, ha látod e régi kőrakásokat. E fészekből kezdődnek és futnak össze azok a szálak, melyekből együtt a történelem lesz.”

Tisztelt Ház! Az épített örökségünk a nemzeti kulturális örökség egyik kiemelt részét képezi. Különösen fontos szerepük van a műemlékeknek a hazai és a külföldi kulturális és szabadidős turizmus fellendítésében, az országimázs formálásában, a vidékfejlesztésben, a munkahelyteremtésben. Mindez pedig hatással van a gazdaság élénkítésére, egyben elősegíti a helyi közösségek és a nemzeti tudat megerősítését.

A hazai műemlékállományon belül a kastélyok és várak kiemelt jelentőséggel bírnak a kulturális örökség és a nemzeti identitás szempontjából, így különösen a kastélyépítészet elválaszthatatlan attól a kulturális közegtől, amelyben létrejött. Kifejezi az ál­tala megjelenített életformát, hordozza a hozzá kapcsolódó tárgyi és szellemi örökség elemeit, a kastély belső és külső kialakításával, környezetének rendezésével együtt korának összművészeti teljesítményét jeleníti meg napjainkban is. Ennek megfelelően a kastélyok képezik az állami tulajdonú műemlékek ta­lán legértékesebb szegmensét.

Az állami tulajdonban álló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő kastélyokban rejlő potenciált felül kell vizsgálni és újra kell értékelni. A kormány ennek érdekében fogadta el a nemzeti kastély- és nemzeti várprogram-fejlesztési koncepcióját, amely döntött mindösszesen 79 kastély és vár rekonstrukciójáról, fejlesztésének szükségességéről.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenleg a kormány által elfogadott nemzeti kastélyprogramban és nemzeti várprogramban szereplő következő kastélyok és várak nem tartoznak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nem­ze­tivagyon-körbe. Geszten a Tisza-kastély, a kon­do­ro­si Geist-kastély, Sopronhorpácson a Széchenyi-kas­tély, Kisbéren a Batthyány-Wenckheim-kastély, So­mogysárdon a Somssich-kastély, Szécsényben a Benczúr-kastély, Aszódon a régi Podmaniczky-kastély, Komlódtótfalun a Becsky-kúria,

Vépen az Er­dődy-kastély, Mogyoróskán a regéci vár, Szerencsen a Rákóczi-vár, Sopronban a városfalak, a vár­gesztesi vár, a nógrádi vár, Kerekiben Fehérkő vára, Kisvárdán a várrom és Döbröntén Szarvaskő vára.

A nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram helyszíneinek támogatásához szükséges forrásokat elsődlegesen a gazdaságfejlesztési innovációs operatív program biztosítja, ismertebb nevén a GINOP. Tekintettel arra, hogy a program 7. turisztikai prioritásának forrásaiból kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény részét képező és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű műemlékek körét meghatározó II. mellékletben szereplő műemlékek részesülhetnek, erre tekintettel az európai uniós támogatás feltételeként szükséges a vonatkozó törvényi melléklet módosítása az általam előbb felsorolt műemlékek beemelésével.

(19.40)

A törvényjavaslat legfőbb célja mindezek alapján a 2. számú melléklet III. pontjának kiegészítése a kormány által elfogadott nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram azon helyszíneinek beemelésével, amelyek jelenleg még nem tartoznak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű műemlékek körébe. A módosítás előkészítése során megtörtént továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt je­lentőségű, nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék együttesek körének felülvizsgálata is. Ezeket az örökségvédelmi szakmai jellegű pontosításokat a törvényjavaslat szintén tartalmazza. A mellékletben szereplő épületegyüttesek elnevezései módosultak, egyszerűsödtek és pontosabbá váltak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az örökségvédelem, a turizmus, a helyi gazdasági szerepvállalók számára a kiemelkedő értékű nemzeti műemlékeink megőrzése, bemutatása, turisztikai célú fejlesztése szempontjából a 2014-2020-as programozási időszakban rendelkezésre álló európai uniós források óriási lehetőséget jelentenek. A nemzeti vagyonról szóló törvény jelen módosítása ennek figyelembevételével megteremtheti annak lehetőségét, hogy az említett programokban nevesített helyszínek fejlesztéséhez döntően vissza nem térítendő európai forrásokat használjunk fel.

Megítélésem szerint a törvényjavaslat túlmutat a napi politikai vitákon, a nemzet kulturális értékeinek védelmére tekintettel valamennyi párt támogatására érdemes. Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottak megfontolása mellett a T/10718. számú törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a türelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)