Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy örömömre szolgál, hogy az Országgyűlés elé kerülhet ez a javaslat, már abban az értelemben is, hogy az Országgyűlésnek kell dönteni arról, amit az Igazságügyi bizottság elutasított. Bízom benne, hogy az Országgyűlés felül fogja írni ‑ ahogy például az LMP-s indítványnál is felülírta ‑ a bizottság döntését, és az Országgyűlés úgy fog dönteni, hogy valóban, a jövőben meg kell adni a lehetőséget, hogy vizsgálóbizottságok felállhassanak, ugyanúgy, ahogy az régen volt.

A mi indítványunk nem tartalmaz mást, mint a korábbi szabályokat szeretnénk visszaállítani, amelyek az új, Országgyűlésről szóló törvényben kerültek szabályozásra, és tulajdonképpen lehetetlenné teszik, hogy bármilyen olyan vizsgálóbizottság létrejöjjön, amely a Fidesz-KDNP-többségnek nem felel meg, amely a Fidesz-KDNP-többség ügyeiről és a Fidesz-KDNP-többség által nem támogatott ügyekben vizsgálná azt, hogy mik történhettek, milyen bűnöket követtek el akár a különböző hatóságok megkerülésével, vagy milyen bűnöket követtek el azok a hatóságok, amelyek nem megfelelő, akár nyomozati munkát végeztek.

Tehát ezt a jogszabályt szeretnénk visszaállítani, amelyről azt is kell tudni, hogy sajnálatos módon egy Fidesz-MSZP-paktumnak köszönhető, hogy eljutottunk oda, hogy nem lehet ma vizsgálóbizottságot felállítani. Lehet, hogy ez fájó, de arról volt szó, hogy egy MSZP-s módosító javaslatot nagy örömmel fogadott be annak idején a Fidesz-KDNP-többség. Akkor még azt lehetett látni, hogy valószínűleg az MSZP félt az elszámoltatástól, félt, hogy túl sok vizsgálóbizottság állhat fel a 2010 előtti kormányok tevékenységét vizsgálandó.

De hát nem kellett félniük a fideszes elszámoltatástól, úgy tűnik, mert hát ilyen vizsgálóbizottságok korábban sem álltak fel, illetve később is a Fidesz, a Fidesz-KDNP-többség támogatásával létrejöhettek volna, de hát, amint láthattuk, ugyanúgy az elszámoltatás sem volt érdeke a Fidesz-KDNP-többségnek, és az sem, hogy bármilyen ügyben az Országgyűlésben kisebbségben lévő képvi­selők vizsgálóbizottságot tudjanak felállítani.

Nem elég tehát az az egyötödös, a képviselők egyötödének a támogatása, olyan gumijogszabály került elfogadásra, amely alapján bármire azt lehet mondani, hogy ez kizárja, hogy vizsgálóbizottságot hozzanak létre, például interpellációval, írásbeli kérdéssel tisztázható-e egy ügy. Ha tisztázható, nem lehet vizsgálóbizottságot felállítani. De hogy mi tisztázható kérdésekkel, interpellációval, azonnali kérdésekkel, azt a többség fogja eldönteni, illetve az a bizottság, amelynek rá kell bólintania, hogy mondjuk, a feltételei fennállnak-e egy ilyen vizsgálóbizottság létrehozásának. Tehát önök fogják ezt meghatározni, a többség.

Aztán, ha valamilyen más állami szerv, ügyészség, Állami Számvevőszék vizsgálatot folytat, akkor se lehet vizsgálóbizottságot felállítani. Ez azért is furcsa, mert az Országgyűlés, főleg a nyilvánosság erejével, teljesen más metodika alapján dolgozik, mint az ügyészség vagy akár az Állami Számvevőszék. Tehát az almát a körtével nehéz összehasonlítani. Arról meg nem is beszélve, ha mondjuk, a letelepedési államkötvények ügyében valaki visszaélt az adatokkal, például a különböző cégekhez benyújtott vagy a magyar államnál hamis okiratokkal próbált egy letelepedési államkötvényt megszerezni, akkor ez kizárja azt, hogy magát a konstrukciót vizsgálja a bizottság, és a konstrukcióra vizsgálóbizottságot állítsunk fel? Ez abszurd. Tehát nincs meghatározva, hogy melyik eleme az, ami alapján, ha abban vizsgálat van, akkor már eleve nem vizsgálható az egész konstrukció.

Azt kell mondjam, hogy a vizsgálóbizottságok létrehozása a nyilvánosság felé jelent egy olyan erőt, amely megmutatja, hogy mik zajlanak az országban. Általában ezek paritásos bizottságok. Tehát még ha nem is születik olyan döntés, mert a kormányoldal ehhez nem járul hozzá vagy kormánypárti képviselőket nem sikerül meggyőzni, akkor nyilvánvalóan véghatározatok vagy döntések nem születhetnek, de a különböző beidézett tanúk és azok az állami vezetők, politikusok vagy akár gazdasági szereplők, akiknek el kellene mennie, és kifaggathatóak lennének egy ilyen bizottságnak az ülésén, ezekből az ülésekből nagyon sok hasznos információ a nyilvánosság számára is megismerhető lenne, és ez akár a következő választások eredményét is befolyásolni tudná. Ez az, amitől önök félnek, és nem a valódi jogi megállapításoktól.

Nagyon szeretném, ha megváltoztatná az Országgyűlés a véleményét, illetve az Igazságügyi bizottság véleményét, és ezt a szabályozást elfogadnánk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból. ‑ Dr. Schiffer András tapsol.)