Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ROGÁN ANTAL, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Vagy tényleg, inkább szólítsam tisztelt elnök úrnak? Mert ha jól látom, akkor most éppen az MSZP-n belül az elnöki pozícióért zajló kampány zajlik (Gőgös Zoltán: Nálatok nincs ilyen?), és sokszor az az érzésem, hogy elnök úr vehemens hozzászólásai és a sajtótájékoztatóik is valójában erről szólnak, és kevésbé arról, hogy mi a fontos a magyar embereknek Magyarországon, vagy mi az, ami nem. (Tóbiás József: Persze! Az MNB milliárdjai, az nem gond!)

Hadd kezdjem talán azzal, tisztelt elnök-frakcióvezető úr, hogy ön is ismeri a Magyarországon érvényes jogszabályokat. Ebből az következik, tisztelt elnök-frakcióvezető úr, hogy ha önök szeretnék, hogy egy népszavazási kezdeményezésükről döntsön az Országgyűlés, akkor arra szeretném kérni, hogy az állítólag összegyűjtött aláírásokat nyújtsák be a Nemzeti Választási Bizottsághoz és a Nemzeti Választási Irodához, mert tudja, enélkül egy kicsit olyan a történet, ismeri azt az egyszeri viccet, amikor valaki a templomban imádkozik azért, hogy nyerjen a lottón egy ötöst (Dr. Schiffer András: Matolcsy nem ismeri!), és egy idő után megszólal az Úr hangja, hogy mégiscsak vásárolj egy lottószelvényt is, fiam, mert anélkül ez nagyon nehéz lesz. (Szórványos taps a Fidesz soraiból. ‑ Tóbiás József: Nagy tapsot! ‑ Közbeszólások az MSZP soraiból: Sziporkázik!) Ön is nagyon jól ismeri azokat a szabályokat, tisztelt elnök-frakcióvezető úr, hogy az Országgyűlés döntése csak akkor lehetséges egy népszavazási kérdésről, ha egyébként az aláírásokat összegyűjtötték, a Nemzeti Választási Irodához beadták, a Nemzeti Választási Bizottság pedig az ezzel kapcsolatos eredményt hitelesítette. Anélkül sajnos az Országgyűlésnek e téren semmiféle kompetenciája nincsen, tisztelt elnök-frakcióvezető úr. De azt gondolom, hogy ezt ön is nagyon jól tudja.

Hadd tegyem hozzá, hogy mivel nagyon jól tudja, ezért ez nyilvánvalóan csak egy trükközés, amiről most itt ebben az esetben beszélünk, tisztelt elnök-frakcióvezető úr, és most már csak az a kérdés (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), hogy ennek a trükközésnek mi a célja. Az-e a célja, hogy az MSZP-n belül az elnökválasztási küzdelemben biztosítson önnek egy jobb pozíciót, vagy az a célja, hogy egyébként elterelje a figyelmet arról, hogy önök valójában nem értenek egyet azzal a népszavazási kezdeményezéssel, amiről viszont az Országgyűlés most a törvényeknek és a szabályoknak megfelelően dönteni fog? (Tóbiás József: Miről beszélgetünk, ha nem is hallod, amit mondok?) Ezért arra szeretném kérni önöket, hogy az Országgyűlést ne biztassák törvénytelenségre (Tóbiás József: Mást se csináltatok hat évig!), mert az önök által benyújtott országgyűlési határozati javaslat, amely arról szól, hogy a parlament most ne döntsön, azt gondolom, az kifejezetten szembemegy a jogszabályokkal, hiszen a jogszabályok értelmében a Kúria döntése után a kormány által kezdeményezett népszavazásról egyébként az Országgyűlésnek határidőn belül döntenie kell. Mi azt gondoljuk, hogy éppen ezért ennek a döntésnek itt el is érkezett az ideje.

Mi betartottuk a jogszabályokat. Magyarországon a hatályos törvények értelmében népszavazást kezdeményezhet a köztársasági elnök, kezdeményezhet a kormány, és kezdeményezhetnek egyébként az állampolgárok megfelelő számú aláírás összegyűjtésével, de az Országgyűlés nem kezdeményezhet. Tehát ő maga nem dönthet arról, hogy népszavazást ír ki, viszont ezen kezdeményezésekről, ha azok megfelelnek a törvényesség feltételeinek, döntenie kell. Mivel itt a kormány által kezdeményezett népszavazási kérdés türelmesen végigment minden stáción, amin végig kellett mennie (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), azután elérkezett ide, az Országgyűlés ülésterméhez.

Azt ne felejtsük el, hogy önök azok (Gőgös Zoltán: Nem ezt nyújtottuk be! El kellene olvasni!), akik a kényszerbetelepítésről szóló népszavazást mindenáron megpróbálták megakadályozni, tisztelt elnök úr, hiszen pontosan önök voltak azok, akik azt megtámadták a Kúriánál, és próbálták az időt húzni, hogy ne kerüljön sor egyébként erre a népszavazásra. Önök, mert Jávor Benedek képviselő úr mellett azért, ha jól láttam, beavatkozóként, illetve kezdeményezőként megjelent egyébként az önök európai parlamenti képviselője, Szanyi képviselő úr is, és megjelentek még jó néhányan mások is, úgyhogy mindent (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Az elnökjelölt! Szanyit az élre! ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.) megpróbáltak azért, hogy megakadályozzák ezt az ominózus általunk elindított és szerintünk rendkívül fontos népszavazási kezdeményezést. (Tóbiás József: Szerintetek!) Arra szeretném kérni, tisztelt elnök úr, hogy én megértem, hogy önök ezt nem akarják, megértem, hogy az önök számára valójában az a fontos, amit még anno a Gyurcsány-kormány idején elfogadtak mint bevándorlási stratégiát, elvégre önök 2007-ben arról döntöttek, hogy 1 millió bevándorlót szeretnének beengedni Magyarországra. (Tóbiás József: Tónikám, a letelepedési kötvénnyel mennyit osztottatok ki?) Istennek hála, ezt nem sikerült végrehajtaniuk.

Tisztelt Elnök-Frakcióvezető Úr! Most arra szeretném kérni, hogy akkor viszont ezt ne próbálják megakadályozni. Tegyék lehetővé, hogy a nép valóban dönthessen arról, hogy akar-e kényszerbetelepítést Magyarországon, vagy sem, mert egyébként, tisztelt elnök-frakcióvezető úr, mi nem bevándorlókról szeretnénk kérni az emberek döntését, hanem arról szeretnénk kérni, hogy Brüsszel a fejünk felett hozhat-e olyan döntést, hogy Magyarországra embereket telepít be úgy, hogy egyébként arról nem kéri ki a magyar kormány vagy a Magyar Országgyűlés döntését. Mi a kényszerbetelepítést elfogadhatatlannak tartjuk. Az a Magyarország szuverenitásáról való lemondás lenne, az pedig az emberek döntése nélkül nem lehetséges.

Ezért arra kérem, elnök úr (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy nyugodtan folytassák az aláírásgyűjtést, de ezt a népszavazási kezdeményezést viszont támogassák itt a parlamentben, ez még nem késő. (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Gőgös Zoltán: El sem olvastad!)