Felszólalás adatai

Annak érdekében, hogy a módosító javaslatok házszabályszerűen beadhatókká váljanak, az általános vitát a mai ülésnap végéig nem zárom le, annak lezárására az ülésnap végén kerül majd sor.

Soron következik a közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Gulyás Gergely és Kocsis Máté fideszes képviselőtársaink önálló indítványát T/10622. számon ismerhették meg.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Gulyás Gergely képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.

Parancsoljon, képviselő úr!

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a javaslat rövid, én sem fogok hosszan felszólalni és a teljes időkeretet, sőt annak még a nagyobbik részét sem fogom kihasználni. Mindenki előtt ismert, hogy a javaslat szándéka egyértelmű. Szeretnénk megakadályozni a törvény szigorával és a büntetések szigorával azt, hogy katasztrófahelyzetben, közveszély esetén azok szigorúbb büntethetőségére, akik a közösséggel szemben ilyenkor nem a mentésen fáradoznak, hanem mások tulajdonát akarják elsajátítani, lehetőség legyen.

Ezért a javaslat az eddigi büntető törvénykönyv 316. § (1) bekezdésének minősítő körülményei közül kiemeli a közveszély színhelyén való elkövetési magatartást és ezt a bűntettek között a 316. § (4) bekezdése c) pontjaként szabályozza, ennek megfelelően ha az Országgyűlés az általunk benyújtott módosító javaslatot elfogadja, akkor még a legcsekélyebb értékre elkövetett, a közveszély színhelyén történő elkövetés esetén is legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel kell számolnia az elkövetőnek. Súlyosabb esetekben a büntetési tétel emelkedik, egészen tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható büntethetőséget jelenthet, ha valaki különösen jelentős vagy különösen nagy értékre követi el közveszély helyszínén a bűncselekményt.

Úgy gondolom, hogy a javaslat találkozik az állampolgárok értékítéletével, a társadalom többségének az elvárásával. Természetesen mi is tisztában vagyunk azzal, hogy egy szigorúbb büntetésnek akkor van visszatartó ereje, ha az elkerülhetetlenül bekövetkezik, ez ebben az esetben is igaz. Reméljük, hogy e tekintetben a nyomozó hatóságok munkájára is magas színvonalon számíthatunk, és az ilyen bűncselekmények még kisebb arányban maradnak következmények nélkül, mint más esetben.

Tekintettel arra, hogy a bizottsági vita során kiderült, hogy a javaslatot valamennyi párt támogatja, egy kicsit zavarban vagyok, hiszen a vitákban korábban azt szoktuk meg, hogy élesen egymással szembenálló álláspontok és nézetek ütköznek egymással. Az utóbbi időben azt szoktuk meg, hogy ilyen esetekben az ellenzék kivonul, most viszont eddig teljes egyetértés volt a törvényjavaslat kapcsán. Remélem, hogy ez itt a parlamenti vitában is megmarad.

Erre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy a javaslatot a vitát követően támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

(14.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Rétvári Bence államtitkár urat, kíván-e a kormány nevében 10 perces időkeretben felszólalni. (Dr. Rétvári Bence jelzésére:) Igen, kíván. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja. A javaslat mind a hatályos, mind pedig a nemsokára hatályba lépő büntető törvénykönyv esetében egységesen igyekszik szabályozni azt a különleges esetet, amikor ilyesfajta közveszély színhelyén, az alatt, nyilván, hogyha itt árvíz vagy bármilyen más természeti katasztrófa vagy ipari katasztrófa következik be, akkor igyekszik az állampolgárok vagyonbiztonságát még inkább szavatolni. Egyetért a kormány a szabályozás irányával, hiszen több helyen, több esetben is szigorúbbá teszi a büntetési tételeket, a korábbi 2 év helyett 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti az ilyesfajta közveszély színhelyén történő lopást, eltulajdonítást, másrészről pedig, ha különösen nagy értékre követik el, akkor akár 10 éves felső határa is lehet ennek a bűncselekménynek. Nyilvánvalóan azért fokozott itt a büntető törvénykönyvben is az igény az itteni tárgyak védelmére, hiszen ilyenkor az illető, aki a bűncselekmény áldozatává válik, teljes mértékben képtelen a vagyontárgyai megvédésére, ő törvényi kötelezettségének tesz eleget akkor, amikor elhagyja a közveszély színhelyét, hogy ezzel az életét mentse, és mások ezt használják ki akkor, amikor az illető tulajdonos valójában nem tudja, méghozzá a törvény erejénél fogva nem tudja megvédeni a saját vagyontárgyait. Indokolt tehát, hogy ha valaki ezt kihasználja, akkor fokozott legyen az állam büntetési hatalma is.

Másrészről nyilvánvalóan ennek a bűncselekménynek nemcsak az adott személlyel kapcsolatban van negatív üzenetértéke, hogy tőle eltulajdonítják ezt a tárgyat, hanem az egész társadalom felé is negatív értéke van annak, amikor valakik vagyona ilyen esetben nincsen biztonságban. Nyilvánvalóan mindig van itt rendőri jelenlét, de amennyiben fokozódnának az ilyen bűncselekmények, a még fokozottabb rendőri jelenlét még több rendőr életét kockáztatná, akiknek járőrözniük kell ezeken a településeken, de bízunk benne, hogy ennek a módosításnak is, mely a szigorítás irányába mutat, lesz elrettentő ereje.

Különösen fontos szerintem, hogy ezekben a napokban tárgyalja a parlament ezt a törvényjavaslatot. Különösen fontos, hogy minden párt támogatja, hiszen nyilvánvalóan még készülhetünk árvizekre a következő hetekben, hónapokban is, úgyhogy reméljük, addigra már hatályba lép ez a javaslat, de az addig lefolyó vita is, úgy gondolom, már valamelyest elrettentő hatással is bír. Éppen ezért a kormány ezt a javaslatot támogatja, valamint azt is támogatja, hogy pontosításra kerül benne a korábbi törvénymódosítások nyomán, hiszen megszűntek az önkéntes tűzoltóságok, és helyükön most már önkéntes tűzoltó-egyesületek működnek, ezzel a fogalompontosítással is sikerül az ilyesfajta közfeladatot ellátó személyek fogalmát még inkább egyértelművé tenni és az egyéb jogszabály-módosításokhoz igazítani.

Köszönöm szépen, államtitkár úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági vélemények ismertetésére kerül sor. Elsőnek megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, aki az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság véleményét ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VAS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2013. április 8-án megtartott ülésén megtárgyalta Gulyás Gergely és Kocsis Máté törvényjavaslatát. A T/10622. számú törvényjavaslatot, amely a közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról szól, az alkotmányügyi bizottság 23 igen, 0 nem és 1 tartózkodás mellett tárgysorozatba vette, és ugyancsak 23 igen, 0 nem és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Mint ahogyan a szavazási eredményekből is látszik, a felszólaló képviselők mindegyike a támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, bár volt olyan képviselő, aki adott esetben azt fejtette ki, hogy esetleg módosító indítványt benyújtana hozzá. Erre természetesen még lesz lehetősége. Ez történt a bizottsági ülésen, a többit pedig majd normál felszólalásban kívánom elmondani.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A honvédelmi és rendészeti bizottság előadója Borbély Lénárd képviselő úr.

Parancsoljon, képviselő úr!

BORBÉLY LÉNÁRD, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a mai napon 10 órai kezdettel megvitatta a közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankciójáról szóló T/10622. számú törvényjavaslatot. A bizottság ezt a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta, ahogyan ez az expozéban is elhangzott, széles konszenzussal minden párt által támogatva.

Az idén március közepén kialakult rendkívüli időjárási helyzetből azt a tanulságot lehetett levonni, hogy vannak olyan honfitársaink, akik még katasztrófahelyzet idején is azon ügyeskednek, hogyan tudnák elvenni mások tulajdonát. Korábban az árvizek során is hallhattuk, hogy a helyreállításkor eszközöket kellett pótolni, mert egyes állampolgárok úgy gondolták, mások kiszolgáltatott helyzetét oly módon kihasználják, hogy számukra értékes, de őket meg nem illető dolgokat magukévá tesznek. Az előterjesztők úgy vélik, semmilyen toleranciát nem lehet tanúsítani, amikor valaki természeti csapás színhelyén követ el ilyen cselekedetet, ezért vétség helyett bűncselekmény lesz, ha valaki közveszély színhelyén lop, és már alapesetben is 3 év börtönnel büntethető, a felső határ pedig 10 év lesz abban az esetben, ha a parlament elfogadja az említett törvényjavaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! A parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága az előterjesztést, amint mondtam, egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja, és javasolja a tisztelt Háznak az elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következőkben az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalások következnek. Elsőnek a Fidesz képviselőcsoportjából Vas Imre képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Először a törvényjavaslat előzményeire térnék ki én is, de nem akarnám megismételni Gulyás és Borbély képviselőtársaimat. Tehát valóban, az utóbbi idők katasztrófahelyzetében elkövetett lopásoknak a törvényalkotót mindenképpen arra kell sarkallnia, hogy a büntetőjogi szankciók tekintetében is szigorítson. Azért kell szigorítani, mert ezeknek a cselekményeknek a társadalomra való veszélyessége mindenképpen sokkal súlyosabb, mint egyébként a nem közveszély helyszínén elkövetett lopásnak.

A törvényjavaslat szabályozása szerint, ugye, egyrészt szabályozza mind a jelenleg hatályos, tehát az 1978. évi IV. törvényt, mind pedig a július 1-jén hatályba lépő 2012. évi C. törvényt. A szabályozás tulajdonképpen egységes a tekintetben, hogy a vétségi alakzatban, ahol is jelen pillanatban csak a szabálysértési értéket, tehát az 50 ezer forintot el nem érő lopás büntethető maximum 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, hogyha a lopást közveszély helyszínén követik el, a módosítás elfogadása esetén mind abban az esetben, hogyha szabálysértési értékhatárra követik el, tehát 50 ezer forint alatt, mind pedig, hogyha kisebb értékre követik el, tehát 50 ezer és 200 forint közötti értékre elkövetett lopás is 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, azaz bűntettnek minősül.

Ugyancsak a törvényjavaslat a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályoknak megfelelően kiegészíti a közfeladatot ellátó személy fogalomkörét, és ennek a h) pontja úgy fogalmaz, hogy az önkormányzati és létesítményi tűzoltóság, valamint az önkéntes tűzoltó-egyesület tagja tűzoltási, műszaki mentési feladat ellátása során minősül közfeladatot ellátó személynek.

Úgy gondolom, a törvényjavaslat jó célt szolgál, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák e törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Bárándy Gergely képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselőcsoportunk úgy döntött, hogy támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadását. Azonban ennek ellenére engedjenek meg pár gondolatot, hogy megosszak önökkel, és pár kétségemet is itt a nyilvánosság előtt elmondjam.

(14.50)

Az én meglátásom szerint e törvényjavaslat vonatkozásában megállapítható az, hogy komoly kétséget lehet támasztani azzal kapcsolatban, hogy ennek a javaslatnak bármilyen társadalmi hatása lesz. Ez az a javaslat persze - és ezt már néhány éves képviselői pályafutásom alatt megszoktam és megtanultam -, hogy ha valaki nem akarja támogatni, akkor azonnal az lesz a reakció, hogy ez az ember a bűnözők pártjára áll, hogy a javaslat ellenzője nem akarja, hogy keményen megbüntessék azokat az embereket, akik a közveszély színhelyén fosztogatnak, nem akarja a javaslat ellenzője azt, hogy az előterjesztő, illetve a jogalkotó megfelelő elrettentő erővel bíró jogszabályokat alkothasson az ilyen jellegű cselekményeknek a megakadályozása céljából. Azt is valószínűsítem, sőt azt tudom mondani, a fejem tenném rá, hogy a radikális jobboldali pártnak az lesz a reakciója minderre, hogy jó, hogy van ilyen javaslat, de ők még szigorúbban szeretnék büntetni, mert még ez sem elég szigorú, és ezért módosító javaslatot fognak előterjeszteni. (A jobbikos képviselők bólogatnak.) Megint csak a fejem tenném rá, hogy ez így lesz. Látom, képviselőtársaim a Jobbik frakciójából bólogatnak, tehát valószínűleg nagyon messze az igazságtól nem járok, amikor ezt mondom. Magyarán szólva, rá fognak licitálni az előttünk fekvő törvényjavaslatra.

Hadd tegyem fel a kérdést, tisztelt képviselőtársaim, hogy most éppen mi az aktualitása ennek a Btk.-módosító javaslatnak. Önök egy új kódexet fogadtak el, ha jól emlékszem, nagyjából fél évvel ezelőtt, de lehet, hogy még annyi sincs. Ez az új kódex még hatályba sem lépett. Tehát a még hatályba sem lépett kódexet kívánják önök tovább szigorítani. Ez azt jelenti az én meglátásom szerint, hogy olyan nagyon koncepcionális alapja annak, hogy önök most ezt előterjesztették, nem lehet.

Én egy ilyen helyzetre emlékszem a közelmúltból, amelynek a megítélése az ellenzék és a kormánypártok vonatkozásában igen eltérő persze, ez a hóhelyzet miatt kialakult veszélyhelyzet, ami miatt még szükség lehet esetleg egy ilyen módosításra az ott megélt tapasztalatok alapján, de örülnék annak, hogyha végül is a kormánypártok az ott történtek vonatkozásában egységes álláspontot alakítanának ki, mert én úgy emlékszem, hogy a miniszterelnök és a belügyminiszter azt mondta, hogy urai voltak a helyzetnek, és semmiféle ilyen jellegű cselekmény, amit ez a mostani Btk.-módosítás visszaszorítani kíván, nem történt. Akkor, tisztelt képviselőtársaim, mégis mi adja az aktualitását és az okát? Én úgy gondolom, hogy semmi más, mint egy múló PR-akció. Ez a véleményem a mostani előterjesztésről.

Az, hogy büntetőjogi oktatók sora egységesen tanítja azt és oktatja, hogy a legrosszabb dolog, amit a jogalkotó a Btk.-val tehet, hogy pusztán politikai megfontolásból egy népszerű javaslatot terjeszt a Ház elé, és darabonként módosítja a Btk.-t, megbontva ezzel a Btk. egységes rendszerét; ennél rosszabbat nem is tehet.

Szeretném nyilvánvalóvá tenni, tisztelt képviselőtársaim, hogy mélységesen elítélem én magam is és a frakciónk is azt, hogyha valaki a közveszély színhelyén bűncselekményt követ el, a közveszély színhelyén fosztogat, lop vagy bármi jogellenes cselekményt megvalósít. De én úgy hiszem, hogy - és még egyszer ismétlem azt, hogy - nagyon átgondolandó az, hogy egy valóban kétes eredménnyel bíró lépés miatt egy, még hatályba sem lépett új büntetőkódex rendszerét bontjuk meg újra. Mindazonáltal - és a frakciónk megfontolását alapvetően ez alapozta meg - támogatjuk ezt a javaslatot, mert úgy véljük, hogy ha a kormány ettől várja azt, hogy ilyen cselekmények ne történjenek majd egy esetleges katasztrófahelyzet esetén, akkor mi ezt a felhatalmazást, ezt a lehetőséget, ha úgy tetszik, biztosítani fogjuk a kormánynak a támogatásunkkal. Természetesen, hogyha ennek ellenére történnek majd ilyen esetek, akkor számon fogjuk kérni a kormányon és a kormánypártokon azt, hogy vajon miért történnek ezek, hiszen önök szerint ez a módosító javaslat szükséges ahhoz, hogy elejét vegyük a fosztogatásoknak és a lopási cselekményeknek a közveszély színhelyén.

Szeretnék még egy dolgot - és már csak a szakmai becsület kedvéért - helyre tenni. Úgy tűnik, hogy nem egyszeri tévedés vagy elszólás volt az a rendészeti bizottság elnökétől, Kocsis Mátétól, hogy ez a javaslat vétség helyett bűncselekménnyé nyilvánítja ezeket az elkövetési magatartásokat. Hiszen Borbély Lénárd, a bizottság előadója ugyanezzel a fordulattal élt, ugyancsak azt mondta, hogy vétség helyett bűncselekmény lesz majd az itteni elkövetési magatartás. Én csak nagyon remélni merem azt, hogy nem ez a - és elnézést, hogy ezt mondom - súlyos szakmai hozzá nem értés az, ami miatt előterjesztették ezt a javaslatot, ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, szeretném önöknek nyilvánvalóvá tenni, hogy minden vétség bűncselekmény, ugyanis a kategóriák a következőképp néznek ki: a bűncselekménynek két alkategóriája van, két formája van, az egyik a vétség, a másik meg a bűntett. Tehát az, hogy vétségből valami bűncselekmény lesz, az hülyeség. Az egyet bizonyít, hogy az, aki erről beszél, abszolút nem ért ahhoz, amiről beszél. Tehát még egyszer mondom, tisztelt képviselőtársaim, minden vétség bűncselekmény, ez biztos, hogy nem lesz változás. Ennek ellenére a frakciónk - még egyszer megerősítem - a támogatás mellett döntött.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.

Mielőtt Staudt Gábor képviselő úrnak szót adnék, engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem Gamal Tanios urat, az egyiptomi koptok vezető személyiségét, aki jelenlétével megtisztelte az Országgyűlés ülését. (Taps.)

Most pedig Staudt Gábor képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy elhangzott, a Jobbik-frakció is támogatja ezt a törvényjavaslatot. Az meglepett minket egyébként, hogy az MSZP képviselőcsoportja is. Ráadásul Bárándy képviselőtársam ezt olyan felvezetéssel tette, ami arra irányult volna, hogy inkább ne támogassák, de valószínűleg a frakciófegyelem nagy úr, és neki is el kell fogadnia, hogy esetleg a képviselőcsoportja így döntött. Ez annál is érdekesebb, mert mindig Bárándy képviselőtársam szokta elmondani azt, hogy a büntetések szigorítása visszatartó erővel nem bír, legalábbis a saját jogértelmezése szerint. (Dr. Bárándy Gergely: Nem egészen, de majdnem.) Mi ezzel vitatkoznánk. Nagyjából ezek szoktak elhangzani, hogy fölösleges szigorú büntetések bevezetése (Dr. Bárándy Gergely: Így stimmel.), mert csak és kizárólag önmagában ez nem bír visszatartó erővel, hanem természetesen kell ehhez az a tudat is, hogy a bűnöző nagy valószínűséggel lebukjon, tehát az igazságszolgáltatás hatékonysága. Ezzel csak részben lehet egyetérteni, mert ha a büntetések nem kellően súlyosak, akkor hiába van meg az a tudat a bűnöző egyének részéről, hogy ők bizony lebukhatnak, de ha ezek a büntetések szimbolikus jellegűek, és egyébként, mondjuk, a börtönben kötelező munkát nem kell végezni, hanem jobb körülmények közé vonulhatnak be börtönbe, mint amilyen körülmények között egyébként élnek, akkor ez visszatartó erővel nem bírhat.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Nagyon örülnénk egyébként, hogyha a Fidesz és a kormányzó többség a parlamentben hasonlóan támogatna majd jobbikos javaslatokat is a Btk. szigorítására, ahogy mi azt ebben az esetben is megtesszük. Hozzáteszem, már régóta szorgalmaztuk, hogy ezzel a helyzettel valamit tenni kell, mert jól tudjuk, hogy ez most azért merülhetett fel, mert jó pár állampolgártársunk március 15-e környékén a hóban ragadt, és olyan események történtek, ezek szerint a Fidesz által is beismert módon, amelyek túlmutatnak azon a kereten, amit a társadalomnak el kell tűrni, és inkább a fosztogatások és a barbarizmus világába vezéreltek el minket, illetve a társadalmat.

(15.00)

De ez nem új keletű tevékenység az ilyen elkövetők részéről. Emlékezhetünk, hogy a Fidesz-kormányzat hatalomra kerülése után a nagy árvizek esetében ugyanezt láthattuk. Ugyanezt láthattuk, hogy bizonyos állampolgártársaink, behatárolható csoportok - ha ennél mélyebbre ásunk, akkor biztos, hogy a rasszista jelzőket megint meg fogja kapni a Jobbik, tehát bizonyos behatárolható csoportok; higgyék el, hogy például Borsod megyében tökéletesen tudják, hogy kiről beszélünk - nem azon fáradoztak, hogy mondjuk, a gátakat minél jobban építsék, ezeket a gátakat megemeljék. Hanem azt várták, hogy mikor szakad át a gát, és majd ha a házukat elviszi, akkor állami pénzen esetleg új házat milyen formában fog nekik az állam felépíteni. Ad absurdum még az is megesett nem egy helyen a híradások szerint, hogy a gát átvágásában, rongálásában is részt vettek bizonyos csoportok, így elősegítve azt, hogy esetleg több pénzhez juthassanak az államtól.

Na most, ezek azok a cselekmények, amelyek elfogadhatatlanok, és azt kell mondjam, hogy majdhogynem bármilyen büntetési tétel kevés annak, mert azért én inkább itt már a terrorizmus vagy ahhoz hasonló tényállás felé hajlanék azokban az esetekben, amikor valaki például megbontja azért a gátat, hogy esetleg ő az állami kártérítésre, kárpótlásra jogosulttá váljon. Ehhez még egy néhány kategóriával súlyosabb büntetés is kevés. Sajnos ezek az emberek, akik ilyenre képesek, ilyen elkövetésre, elhihetik, nem abból a körből kerülnek ki, akik egyébként szorgosan eljárnak dolgozni, törvénytisztelő életmódot folytatnak, csak amikor jön egy katasztrófa, akkor hirtelen rádöbbennek, hogy nekik fosztogatni kellene menni. Biztos néhány százalékban vannak ilyenek is.

A híradásokból például az Egyesült Államokban nagyon sokszor láthatunk olyan eseményeket, hogy egy természeti katasztrófa vagy bizonyos közművek kimaradása esetén az emberek tömeges fosztogatásba kezdenek. Nem kellene megvárni, hogy a társadalom ilyen szintre süllyedjen le. Ma Magyarországon az emberek jó része erre nem hajlamos; bizonyos körülhatárolható csoportok, ahogy mondtam, akiknek nem a mindennapi munka a kenyerük, általában ők látnak lehetőséget egy ilyen helyzetben. És amíg mások, mondjuk, az árvíz vagy egyéb természeti katasztrófa elől a különböző javaikat kipakolják a házból, ezek a bűnelkövetői csoportok meg felpakolják azt bizonyos más eszközökre, és ezeket elszállítják. Sajnos nem kellő hatékonysággal sújtott le az igazságszolgáltatás ezekre az esetekre.

Úgy érezzük tehát, hogy már korábban is megvolt a szabályozási kényszer, természetesen jobb később, mint soha. Viszont van még számtalan olyan terület, amelyek szabályozásra várnak, és itt egyébként arra is utalnék, hogy például a kábellopások esetében több jobbikos törvénymódosító javaslat is született. És azt is elhihetik, hogy a fosztogatásoknál még sokkal súlyosabb katasztrófához vezethet az, és ez egyébként megtörtént már a magyar demokrácia történetében is, hogyha egyesek úgy gondolják, hogy színesfém vagy egyéb fém alkatrészek begyűjtése érdekében például egy váltóművet megrongálnak, szétszerelnek, vagy esetleg vasúti vagy egyéb kábeleket lopnak el. Ez esetben akár az állampolgárok tömegesen is életüket veszíthetik. Ez is véleményem szerint akár terrorcselekmény vagy hasonló tényállásban szabályozható lenne.

Ne várjuk meg, míg ebben az esetben is halálos tömegszerencsétlenség következik be! Mert higgyék el, és ebben is több statisztikai adatot idézve már felszólaltunk, az, ami például a kábellopások esetében zajlik, elfogadhatatlan. Annál is inkább elfogadhatatlan, mert egy meghatározható bűnelkövetői csoport vagy csoportok ténykedése figyelhető meg ezen a téren is. Tulajdonképpen már nem telik el úgy hét, egyik a másik után, hogy az interneten Budapesten vagy az ország más településén tömeges kábellopással és ennek alapján jelentős nemzetgazdasági érdeksérelemmel ne találkozhatnánk. Hozzátéve azt is, hogy itt nemcsak arról van szó, hogy kiesések vannak, és valaki elkésik a munkahelyéről, nemcsak a bosszúság része fájó, hanem a nemzetgazdaságnak akár a GDP-nek is megmutatkozó százalékában lehet arról beszélni, hogy azok az emberek, akik például nem érnek oda a munkába, vagy azok a szállítmányok, amelyek nem érnek oda, nagyon súlyos, a GDP százalékában is mérhető károsodást okoznak az országnak.

Ebben a tárgykörben tehát szintén szabályozásra lenne szükség. Én még azt sem mondom, hogy támogatni kellett volna, illetve támogatni kellett volna a jobbikos javaslatokat, de akkor legalább ugyanúgy, ahogy ebben az esetben, beterjeszthettek volna önök is, és a jövőben kérem is, hogy terjesszenek be a kábellopások ellen valamiféle törvényjavaslatot, mert ott sokkal súlyosabb szerencsétlenségek történhetnek.

Tehát zárszóként, mert nem szeretném elhúzni az időt, a javaslatot támogatni tudjuk, bár ezt egyfajta, az elmúlt időszak eseményeire reagáló pótcselekvésnek tekintjük sajnálatos módon, még ha egy megfelelő lépés is, de sajnos nem tökéletes lépés. Arra is kíváncsi leszek egyébként jómagam, hogy csupán ennek a bevezetésével mi fog változni. Sajnos olyan túlságosan nagy változás nem várható. Legalább annyi, hogy azok az elkövetők súlyosabb büntetést kapnak. De hozzáteszem, hogy annyira gátlástalanok ezek a csoportok, és főleg vidéken megfigyelhető az, hogy egy falopás esetén gátlástalanul azt mondják az erdésznek, hogy semmi jogotok nincs, jelentsetek fel, akár itt, helyben agyon is lőhettek, de mi akkor is visszajövünk másnap, és további eltulajdonítást fogunk végezni.

Ilyen bűnözői csoportokkal szemben még hatékonyabb fellépésre lenne szükség és egy komplex problémamegoldásra. Mert ez bizony nemcsak egy visszaszorítandó olyan probléma, mármint a fosztogatás, amire esetleg a társadalom nagy tömege hajlamos lenne, mert ez nem igaz. Ez ugyanúgy a bűnözéshez és a bűnelkövetői csoportokhoz kapcsolható magatartás, amelyet csupán ezzel a tényállással egészen biztosan nem lehet kezelni. Ha a valódi cél az lenne, hogy ezt visszaszorítsuk, és akár olyan esetek se fordulhassanak elő, mint a pécsi polgármester úr lányával, egy átfogó, bűn elleni stratégiára lenne szükség. Várjuk, hogy végre eltelik az a két hét, hogy rend legyen az országban. A további javaslatokat is nagy örömmel fogadnánk. Hozzáteszem, lehet, hogy már az új Btk.-ba is ezeket be kellett volna építeni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Nem látok több felszólalni szándékozó képviselőt.

Közben üdvözlöm ismét a Házat, Latorcai úrral váltottuk egymást.

Megkérdezem az előterjesztők nevében Gulyás Gergely képviselő urat, hogy kíván-e reagálni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. E rövid vitában egyedülálló jelenségre figyelhettünk fel, ami eddig az én rövid parlamenti tapasztalataim alapján nem jellemezte az Országgyűlés működését. Sőt, talán rögtön két ilyet is említhetünk. Az egyik, hogy minden frakció a javaslatot támogatásáról biztosította. Ennek örülök, és ezt köszönjük.

Másrészt pedig az eddig nem ismert, és unikális, egyedülálló kategóriába tartozott Bárándy Gergely képviselőtársam felszólalása, aki felszólalása kezdetén és végén is jelezte, hogy támogatja ezt a javaslatot, illetve az MSZP-frakció támogatja ezt a javaslatot, majd utána hosszan megindokolta, hogy miért rossz ez a javaslat, hogyan bontja meg a Btk. egységes rendszerét, milyen aktuálpolitikai célokat szolgál, mennyire káros és mennyire elfogadhatatlan. Ezért aztán eddig a bizottsági üléseknél azt tudtuk, hogy van többségi és kisebbségi vélemény, azt nem tudtuk, hogy frakción belül is van ilyen. Tehát az MSZP-frakció ebben az esetben csak kisebbségi előadót állított, aki a frakcióvélemény ismertetését követően elmondta, hogy ő maga miért nem ért egyet az előterjesztéssel.

(15.10)

Ezért a jövőben - ha annyi javaslatot szabad nekem egy másik párt frakciójának megfogalmazni - érdemes olyan jelöltet állítani vezérszónoknak, aki egyetért a párt frakciójának ezek szerint csak többségi és nem egységes döntésével. De egyébként a támogató szavazatokat - jöjjön az bármely frakcióból - köszönjük. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Lezárom az általános vitát, és ahogy az el is hangzott, meg ahogy észrevehető a vitából, nem érkezett módosító javaslat az előterjesztéshez, így részletes vitára nem kell sort kerítsünk. Az előterjesztésről magáról az elfogadásával döntünk majd a következő ülésünkön.

Soron következik az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. A törvényjavaslatot T/10592. számon megismerhették. Emlékeztetem önöket, hogy ma délelőtt elhangzott az expozé, a bizottságok és a vezérszónokok is ismertették álláspontjukat.

A további felszólalásokra kerítünk most sort, már azon képviselőkkel, akik jelen vannak. Az első, akit látok, hogy itt is van a teremben, Mátrai Márta háznagy asszony, képviselő asszony. Öné a szó.

Felszólalások:   83-97   97-113   113-135      Ülésnap adatai