Felszólalás adatai

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy Ferenc pápa 2013. március 22-i gondolatával kezdjem napirend előtti felszólalásomat: "Cél az anyagi és a spirituális szegénység, valamint az eladósodottság ellen küzdeni."

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Társadalmi szinten 2010 tavaszára nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialista kormányok tevékenysége és mulasztása okán a magyar államon felül a családok jelentős hányada is a gazdasági adósság csapdájába esett, és abban vergődik. Igen, tudjuk, a devizahitelezésről van szó, amelyben az árfolyam változása többmilliós összegeknél az eredetileg fizethetőnek tűnt összegekhez képest visszafizethetetlen adósságot s ezáltal teljesíthetetlen havi törlesztőrészleteket eredményezett.

Mi, kereszténydemokraták akkor is kinyilvánítottuk, és most is kinyilvánítjuk, hogy együtt érzünk az adósokkal, az együttérzésen túl pedig 2010 tavaszától a kétharmados felhatalmazásunk alapján olyan jogi és adózási környezetet igyekeztünk teremteni, hogy az adósságcsapdából a hazánkat, továbbá minél több honfitársunkat is kiszabadítsuk.

(13.30)

Szabadságharcunk közepette ezen küzdünk most is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Felteszem a kérdést: mennyit ér a szabadsága a magyar nemzetnek, ha a szabadság formálisan ugyan megvan, de pénze már nincs hozzá, hogy ténylegesen élhessen is vele. A tőke és a munkaerő szabad áramlásáról beszélnek, de ahhoz nem karvalytőke kell. Magyar honpolgáraink lelkeit pedig fel kell szabadítani attól, ami emészti, attól, amitől havi szinten rettegnek, ez pedig az, hogy miként fogják hónapról hónapra visszafizetni az éppen esedékes banki adósságaikat, miközben Damoklész kardjaként lebeg fejük felett a végrehajtás közvetlen fenyegetettsége, a mindenüktől való megfosztás rémképe.

Ez az érzés elviselhetetlen teherként nehezedik úgy a családokra, mint az egyedülállókra, továbbá úgy a szülőkre, mint a gyermekekre egyaránt. Ugyanis a devizahitel-felvétellel nemcsak az adós családfő került adósrabszolgaságba, hanem vele együtt felesége és gyermekei is, sőt, ha kezest írtak elő a banki szerződés megkötéséhez, akkor a kezes és annak egész családja is láncra veretett, hiszen teljes vagyonával köteles helytállni. Mindez tudomásunk szerint oly módon történik, hogy a bankok az adósokkal szemben fennálló követelésük 12-15 százalékos összegén értékesítik csomagokban a kétes kinnlevőségeket önálló harmadik jogi személyek részére, akik már nem a tőkekövetelés 12-15 százalékos értékét követelik az adóson, hanem a teljes 100 százalékos összeget, továbbá annak kamatait is, ami nemritkán meghaladja a tőkeösszeg követelését. Ilyen helyzetben a bankok már nem tárgyalnak az adósokkal, mert hitelkövetelésüket engedményezték, az engedményes pedig végrehajtás útján bevasaltat az adóson minden tőke- és kamattartozást, továbbá a tetemes végrehajtási költségeket, és sikeres végrehajtás esetén a végrehajtási jutalékot is. Ilyen helyzetben az ember gondolatai jórészt csak az adósság körül forognak, vagyis az úgymond szabad világban újra rabok lettünk. Ezért fontos a rezsicsökkentés, mert szabadságot ad. Ezért fontos a devizahiteleseket támogató program, mert a csapdából gazdasági szinten kiutat mutat és szintén szabadságot ad.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! És mindeközben mi lesz a lelkeinkkel? Figyelünk-e a hitünkre és arra, hogy Isten előtti lelki adósságainkat is törlesszük, hiszen az ember születésétől kezdve csak halmozza adósságát a Mindenhatóval szemben. A közelgő húsvét alkalmával csendesedjünk el, evezzünk mélyre magunkban, hallgassunk a lelkiismeretünkre és érezzük mulasztásainkat. Vegyük elő az evangéliumot és rájövünk, hogy Isten nem akarja a lelki adósságainkat behajtani rajtunk, hanem azokat kifizetetlenül elengedi, ugyanis Jézus volt, aki kereszthalálával kifizette mindannyiunk adósságát. A kereszthalál maga a törlesztés bűneinkért, az átlyukasztott adóslevél, ami azt jelenti, hogy újra szabad emberek lehetünk. Ezt nevezi a Biblia kegyelemnek, ami ajándék, amit elfogadni vagy elutasítani lehet. Kívánom, hogy a közelgő húsvét alkalmával minél többen fogadjuk el.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót válaszadásra. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, itt korábbi idők bűneit kell most törlesztenie egy új kormányzatnak és családok százezreinek, hiszen volt olyan kormányzat, amelyik valahogy nem vette észre, hogy a devizahitelezés mértéke 140-szeresére - nem 140 százalékkal, hanem 140-szeresére - nő Magyarországon a kormányzása ideje alatt, és így keletkezik olyan helyzet, amely teljes mértékben kezelhetetlen mindenki számára, kezelhetetlen első ránézésre a családok számára, a bankok számára és az állam számára is. Ezért kellett újfajta megoldásokat, újfajta eszközöket keresni az amúgy is válsággal küszködő gazdaságban. Az egyik volt a végtörlesztés, amire képviselő úr is utalt, 170 ezer család számára jelentett ez megoldást.

Gondolják el, hogy a házastársakkal, gyermekekkel együtt mekkora tömeg lehetett az, aki már az első körben, a végtörlesztéssel szabadulni tudott ebből az adósságcsapdából. A most lehetőségként kínálkozó árfolyamgát rendszere pedig éppen a mai napon fog kibővülni azzal a lehetőséggel, hogy még májusig meghosszabbítjuk az ebbe való belépés lehetőségét. Bízom benne, hogy minden frakció, minden képviselőtársunk támogatni fogja ezt, hiszen egy korábbi mulasztást kell most így helyrehozni azáltal, hogy az eddigi közel 100 ezer ember mellé újabbak is jelentkezhessenek, hiszen a figyelemfelhívó kampányok most folynak. Bízunk benne, hogy minél többen jelentkeznek be, minél többen élnek ennek a lehetőségével, és kerülnek ki abból a csapdahelyzetből, amit számukra a törlesztőrészlet kétszeresére-háromszorosára való emelkedése okozott. Másrészről a limitált árverezés szintjén az emberek lakhatáshoz való lehetőségeit igyekszik megvédeni a Nemzeti Eszközkezelő létrehívása, az egyházakkal, önkormányzatokkal való együttműködés, ami a lakhatás jogát biztosítja mindenki számára, szintén mindenkinek egyfajta biztonságot jelent.

Ugyanakkor jól látható pont az elmúlt egy hét, tíz nap hírei nyomán, milyen jó, hogy a kormányzat ezt az utat választotta és nem a ciprusi utat, amelyik bankzárhoz és a betétek megadóztatásához vezet, hanem egy magyar utat, amelyik a közteherviselés rendszerének átszervezésével nem az adósokon csattan, nem a kisemberek pénzét veszi el, hanem igyekszik a profitképes és évek óta a profitot kivető nagyszolgáltatókon keresztül helyreállítani a költségvetés egyensúlyát. Ne felejtsük el, hogy a bankbetétek megadóztatása mindig a kisembereket sújtja jobban, hiszen akiknek nagyobb betétjük van, azoknak ez a tartalékaik, a megélhetésük szempontjából sokkal kevésbé jelentős, akinek viszont kisebb a pénze, annak sokkal inkább fáj egy ilyesfajta bankbetét. Ha 2010-ben nem történik kormányváltás Magyarországon, valószínűleg Magyarország is a ciprusi útra került volna. Ahhoz, hogy el tudtuk kerülni, hogy Magyarországról nem olyan hírek mennek, mint Ciprusról, kellett a kormányváltás és a kormányváltás után a nemzeti érdeket figyelembe vevő kormány.

Talán önök is emlékeznek rá, hogy a korábbiakban sem az MSZP, sem Gyurcsány Ferenc nem vállalta az IMF-EU-megállapodást a saját nevével, hanem egy külső, szakértőnek látszó miniszterelnököt, Bajnai Gordont hívták be ide a parlamentbe, bár már itt volt jó régóta miniszterként és részese volt mindazoknak az intézkedéseknek, amelyek korábban születtek. De még Gyurcsány Ferenc sem merte a nevével azt az IMF-EU-megállapodást vállalni, amit Bajnai Gordon utána kritika nélkül önmaga, a saját két kezével végrehajtott. És biztosak lehetünk benne, hogy ha bármikor máskor, ne adj' isten, megint lehetősége lesz a kormányzás közelébe kerülni, akkor újra megtenné. Amit egyszer megtett, azt újra megtenné.

Ami a végrehajtási ügyeket jelenti, tisztelt képviselő úr, ez valóban egy olyan helyzete az embereknek, amikor nagyon kiszolgáltatottak, éppen ezért hamarosan igyekszünk azt az igazságügy-miniszteri rendeletet módosítani - nyilvánvalóan az adósok javára -, a 14/1994-es IM-rendeletet, amely még kedvezőbbé teszi azok számára a helyzetet, akik ilyesfajta végrehajtási eljárásba keveredtek. Először is munkadíjcsökkentést kívánunk bevezetni majd kifejezetten a zálogjog érvényesítésére irányuló ügyekben - itt nyilvánvalóan a végrehajtói munkadíjra kell gondolni -, és az egyetemleges adóstársak ellen indult, ugyanazon végrehajtó által indított és lefolytatott különböző ügyekben.

A munkadíj bázisának az eljárás kezdetén való rögzítését szintén fontos lépésnek tartjuk, valamint a költségátalány csökkentését nagyon sok zálogjog-érvényesítésre irányuló ügyben. A behajtási jutalék csökkentése az adós egyetlen lakóingatlanának értékesítéséből eredő behajtása során szintén a kormányzat elképzelései között szerepel. A költségelőlegezés szabályainak egyértelművé tétele szintén az adósok érdekét szolgálja, valamint a díjfelszámítás átláthatóbbá tétele, így a sorrend vagy a részletesebb díjjegyzék előírása mind-mind az adósok, a nehéz helyzetbe került emberek érdeke irányába mutat.

Ami pedig a húsvéti jókívánságait illeti, tisztelt képviselő úr - bár holnap még mindenképpen találkozunk -, engedje meg, hogy a magam nevében is mindenkinek áldott húsvétot kívánjak. Valóban, ahogy ön mondta, a húsvét üzenete az, hogy bármikor is elbukunk emberileg önmagunk vagy az Isten előtt, megváltottak minket kétezer évvel ezelőtt, éppen ezért mindig van út és lehetőség a felállásra.

Köszönöm szépen, áldott húsvétot kívánok. (Taps a KDNP soraiban.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai