Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! És hadd idézzem Pettkó képviselő urat: tisztelt netpolgárok, ha figyelnek minket a médiumokon keresztül.

Köszönöm szépen a vitában elhangzottakat, és nem csak a mostani vitára gondolok, hiszen ebben a részletes vitában egyetlenegy képviselőtársunk szólt hozzá.

(14.30)

De ahogy ő is mondta, a törvényjavaslat általános vitájában valamennyi képviselőcsoport képviselői megszólaltak, és én úgy ítélem meg, hogy egy nagyon hasznos, értékes vita folyt. Mielőtt a zárszót elmondanám, szeretném elmondani azt, hogy egyetértek Pettkó képviselő úr javaslatával. A tárcának is az volt az elképzelése, hogy még a szavazás előtt - és szerencsére most van időnk, hiszen a jövő héten nem ülésezik az Országgyűlés - megkísérlünk egy egyeztetést, megnézzük, hogy van-e olyan eleme a törvényjavaslatnak, amely közös akarattal módosítható, jobbítható, és valóban lehetőség van arra, hogy akkor valamelyik kijelölt bizottság nyújtson be még módosító indítványt; nem biztos, hogy pont azzal a ponttal kapcsolatban, amit képviselő úr említett, de lehet, hogy más pontokkal kapcsolatban, és akkor valóban minél szélesebb támogatással lehetne elfogadni a törvényjavaslatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amint arra már a törvényjavaslat vitáját megnyitó expozéban is utaltam, általános társadalmi elvárás a bírósági, közigazgatási, illetve más hatósági eljárások felgyorsítása az információs társadalom adta lehetőségek kihasználásával. A javaslat parlamenti vitája alapján megállapítható, hogy a tisztelt Országgyűlés alapvetően támogatja azokat a célokat, amelyek alapján a javaslat kidolgozásra került.

A vita során a megvalósítással kapcsolatban több, a szabályozás technikai részét érintő felvetés hangzott el, amelyekre kérem, engedjék meg, hogy röviden visszatérjek. Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy a törvényjavaslat a már használatban lévő elektronikus aláírások alkalmazását nem zárja ki. Ugyanakkor előremutatóan megengedi azok nélkülözését is, hiszen a kézbesítés megfelelően titkosított, biztonságos rendszeren keresztül zajlik majd.

A minősített elektronikus aláírás egy különálló hordozón, kártyán tárolt elektronikus aláírás, amely időbélyegzéssel együtt képes kimutathatóvá tenni, hogy egy dokumentum az aláírása óta megváltozott-e, megsérült-e. A tervezet szerint biztosított elektronikus kézbesítési modell a jelenleg használt minősített elektronikus aláírásra épülő rendszernél többet tud nyújtani. A rendszer alkalmas a beküldő személyének egyértelmű azonosítására, hiszen az ügyfélkapu-regisztráció során az okmányirodában személyi igazolvánnyal és személyes megjelenéssel kell a kérelmezőnek igazolnia magát, a dokumentum változatlanságát pedig maradéktalanul biztosítja mind a titkosítással, mind az időbélyegzéssel. Ezenkívül hitelesen tanúsítja a beérkezés, illetve az átvétel időpontját, azaz a rendszer komplexen többet tud, mint egy külön elhelyezett, minősített elektronikus aláírás.

Fontos körülmény, hogy az emberek igen nagy többsége számára egy kártyán tárolt minősített elektronikus aláírás a hozzá kapcsolódó infrastrukturális szükséglettel, kártyaleolvasóval egy soha meg nem térülő beruházás. A törvényjavaslat éppen ezért küszöböli ki a kártyás megoldást, hiszen nem célszerű olyan megoldást kidolgozni, amelynek a költsége nem áll arányban az elérhető eredménnyel.

Tekintettel arra, hogy a kézbesítendő okiratot az állami kézbesítési szolgáltató, és nem maga a kiállító látja el időbélyegzővel, az állami kézbesítő szolgáltató nemcsak a címzett számára továbbítja az időbélyegzővel ellátott hivatalos iratot, hanem abból a feladó is kap egy példányt.

Jóllehet már az általános vita során reagáltam az adatvédelmi biztos úr által megfogalmazott észrevételekre, röviden szeretnék még egyszer kitérni azokra. Először is szeretném kiemelni, hogy állásfoglalásában az adatvédelmi biztos úr nem ellenzi a törvényjavaslat elfogadását, és kifejezetten aggályt sem fogalmaz meg. Felvetései, észrevételei ugyanakkor nagyon fontosak, hiszen azok a tervezet megalkotása során számunkra is megfontolás tárgyát képezték.

A tervezet kidolgozása során több alternatívát is megvizsgáltunk, amelynek eredményeképpen minden tekintetben az tűnt ésszerűnek, hogy a hivatalos iratok elektronikus kézbesítését a már ma is működő központi elektronikus szolgáltató rendszerre telepítse. Ellenkező esetben vagy egy másik állami szervnek, vagy egy közbeszerzés alapján kiválasztott vállalkozásnak kellene egy teljesen új, de lényegében a ma meglévő rendszerrel teljes mértékben megegyező informatikai rendszert létrehozni. Ez sem időben, sem gazdasági megfontolások alapján nem lett volna ésszerű.

Az adatvédelmi biztos úr által hiányolt naplózási, valamint iratmegőrzési szabályokat pedig a központi elektronikus szolgáltató rendszerre alkalmazandó külön jogszabályok már ma is rendezik, ezért a javaslat csak utal e jogszabályokra. Összességében: az adatvédelmi biztos úr valamennyi felvetésére megítélésem szerint megnyugtatóan tudtunk válaszolni.

A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat az előterjesztő támogatta, azok a normaszöveg pontosítását és egyszerűsítését szolgálják, ezeket külön is köszönöm Varga László képviselőtársamnak.

Összegzésként szeretnék újból utalni a következőkre. A törvényjavaslat jelentősége abban áll, hogy keretjellegű szabályozásként törvényes szinten rögzíti azt az elektronikus iratküldési folyamatot, amelyre szinte bármely hivatalos eljárás modernizálása során könnyen lehet építkezni.

Végezetül: kérem, engedjék meg, hogy megköszönjem tisztelt képviselőtársaim hozzászólásait, munkáját, és megismétlem, hogy nyitottak vagyunk Pettkó úr javaslatára.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szavazatával támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.