Felszólalás adatai

Persze, vannak még olyan hiányosságok, amiket javasolni fogok módosítani, de mindenképpen a civil szféra megér annyit, hogy itt az Országgyűlés beszéljen róla, illetőleg akár egy külön törvényként kerüljön beterjesztésre, ugyanis a talán kettővel ez utáni napirendi pont szintén az új polgári törvénykönyv hatálybalépéséhez köthető jogszabályokat módosítja. Én annak örültem, hogy ez kiemelésre került ebből a körből, mert akár oda is be lehetett volna integrálni egy még nagyobb salátatörvénybe, de így lehetőség van arra, hogy a civil szektort érintő szabályozásról itt is egy kicsit részletesebben beszéljünk.

Én kerülve az ismétléseket, a részletes indokolásba és a részletes szabályoknak a kritikájába vagy pozitív méltatásába mennék bele, lévén, hogy nem szeretném a tisztelt Országgyűlés idejét húzni.

Az 1. §-nál az egy jó felismerés, hogy olyan esetekben kerüljön sor a közigazgatási bírság kiszabására, amikor az adatszolgáltatás elmaradása valóan kihatással bír, illetőleg az adatszolgáltatás elmaradása esetleg jogszabálysértő magatartásra vagy visszatérően jogszabálysértő magatartására vezethető vissza egy szervezetnek. Itt a statisztikáról szóló törvény módosítása kerül előtérbe.

Mi mindig elmondtuk, hogy a büntetési szemlélet nem jó irány, és azoknak a szerveknek, amelyek büntetést szabnak ki, mindig meg kell hagyni a mérlegelési lehetőségét az adott életszituációkhoz. Itt, ebben a javaslatban - ahogy a részletes indokolás is leírja - ennek a megjelenését látjuk, és csak reméljük, hogy a jövőben egyéb törvényeknél is a mérlegelési joga a büntetést kiszabó hatóságoknak erőteljesebben érvényesülni fog.

Elhangzott itt, hogy a kedvezményezetté válás, ami az 1 százalékos adófelajánlásokat illeti, egyszerűsödik. Ennek természetesen örülünk, mert minél több szervezet kaphatja meg - természetesen a megfelelő kritériumrendszeren belül - ezeket az 1 százalékokat, annál inkább erősítjük azt, hogy az állampolgárok eldönthessék, hogy az adójuk 1 százalékát hova juttatják.

Viszont ezzel kapcsolatban egy kritikával is élni kell; lévén, ha az előzetes regisztrációt írják elő, és egyéb szinteken az a cél, hogy kinyíljon a lehetőség, és minél több civil szervezet ezt igénybe tudja venni, akkor érthetetlen, hogy miért kell ezt évről évre újra megtenni, annak ellenére, hogy ha jól rémlik, akkor a törvényben szerepel, hogy 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóság felé, ha változás történik, tehát már nem válik jogosulttá az adott szervezet az 1 százalékok fogadására. Ha így van, és ehhez akár visszafizetési kötelezettség is párosulhat, akkor nem indokolt évente megkövetelni a nyilvántartásba vételt azzal a kötelezettséggel, hogy egyébként 15 napon belül jelezni kell, ha nem állnak fenn a feltételek. Ez talán egy túlzott kritérium, ami olyan adminisztrációs terheket róhat az adott szervezetekre, ami fölösleges, lévén, hogy felelősséggel tartoznak, ha nem jelentik le a jogosultságuk megszűnését.

Elhangzott és a 9. §-ban is szerepel, hogy dogmatikailag - véleményem szerint helyesen - a végelszámolás és a kényszer-végelszámolás a civiltörvénybe kerülne át a civil szervezetek vonatkozásában, és az eljárásrendje is leegyszerűsödne. Erre nagy szükség is van, hiszen azt látjuk, hogy sokszor akár egy egyesületnek is a megszüntetése - még akkor is, ha mondjuk, végelszámolással történik, és nincsenek tartozások - egy nagyon hosszú és nagyon költséges folyamat. És sokszor azért nem alakítanak meg egy egyesületet azok az emberek, akik erre képesek lennének, mert félnek attól, hogy ha az a közös cél, amit együtt végre akarnak hajtani, megszűnik, akkor nagyon nehéz és nagyon bonyolult eljárással lehet ezt megszüntetni. Ebben az esetben inkább indokolt külön a civil szervezetekre vonatkozó szabályozást fenntartani, illetőleg a csődeljárás és a felszámolási eljárás vonatkozásában viszont a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit indokolt alkalmazni, természetesen a civiltörvényben megfogalmazott eltérésekkel. Azt hiszem, ez a civil szektornak a sajátosságaiból adódik.

A 11. § esetében a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek, egy civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének a közhasznúsági melléklet elkészítésére vonatkozó kötelezettsége kicsit kétélű kard. Egyrészről örömteli, hogy ha már önálló jogi személyiséggel bír ez az egység, akkor meg kelljen neki is tennie ezt a jelentést, másrészről én ezt a gyakorlatban, nem tudom, mennyire fog olyan nagy adminisztrációs kötelezettségeket róni ezekre a szervezeti egységekre, amelyeket nehéz lesz ellátniuk. Mindenesetre az átláthatóságot erősíti az, hogy ezeket el kell készíteni. A másik felét, hogy ez milyen problémákba ütközik a szervezetek részről, nyilván a gyakorlatban fogjuk meglátni a visszajelzések alapján.

A 12. §-ban egy régóta várt rendelkezésnek lehetünk tanúi, mégpedig annak, hogy a fel nem ajánlott adó 1 százalékai ne kerüljenek vissza az állami kalapba, hanem valóban ez civil célra legyen elköltve. Jelen pillanatban a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül - a javaslat ezt tartalmazza - effektíve, aki nem rendelkezik erről, abban az esetben is a civil szektor támogatására tud fordítódni, és ez azért egy jelentős előrelépés. Nem volt az jó gyakorlat, hogy ezek a pénzek az államnál maradtak.

A 15. §-hoz szeretnék még hozzászólni, ami a felügyelőbizottságok létrehozásának kötelezettségéről szól. Az eddigi szabályozás alapján ötmillió forint éves bevétel fölött kellett létrehozni felügyelőbizottságokat. Ez sok esetben nagyon nehezen megvalósítható feltételnek tűnt, annak ellenére, hogy egy háromfős felügyelőbizottságot, gondolhatnánk, nem olyan nehéz felállítani, de sokszor három olyan embert találni, aki vállalja saját felelősségével - és jól tudjuk, hogy a felügyelőbizottságok esetén a felügyelőbizottsági tagoknak teljes felelősséget kell vállalni azért, hogy elvégzik ezt a felügyeleti tevékenységüket -, nos, ez sok esetben valóban nem volt indokolt ötmillió forint éves bevétel esetén. Ez nem jelentett egy akkora összeget, ami ezt indokolta volna, és ahogy mondtam, nagyon nehéz kötelezettség elé állította ezeket a szervezeteket. Itt az ötvenmillió forintos bevételi korláton lehetne esetleg vitatkozni, hogy a tízszeresére növelés mennyiben arányos.

(14.20)

Nem tudom, hogy esetleg az államtitkár úr erre vonatkozóan tud-e tájékoztatást adni, hogy ezt mennyiben vizsgálták meg, vagy valamiféle hatástanulmány ezzel kapcsolatban készült-e, hogy miért pont 50 millió forintban húzzák meg ezt a limitet, de az, hogy 5 millió forintról mozduljunk el, úgy gondolom, hogy egy olyan könnyítés az adott szervezeteknek, amit meg lehet tenni, és nem veszélyezteti azt a funkciót, hogy ezek a szervezetek akkor ezután törvénytelenül működnének attól, hogy nem találtak három embert, aki elvállalta ezt a felügyelőbizottsági feladatot.

Összefoglalva, én egyelőre támogathatónak tartom a javaslatot, de természetesen itt mindig el szoktam mondani, hogy megvárjuk a módosító javaslatokat, amelyek érkezhetnek a kormány részéről is, és számtalanszor láthattuk, hogy átvariálták az egész törvény szellemiségét. Úgy gondolom, hogy a módosító javaslatok beérkezése után végső véleményt tudunk mondani. Biztos, hogy itt a polgári törvénykönyvhöz való igazítás kapcsán néhány előrelépést tartalmaz a javaslat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)