Felszólalás adatai

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt húsz évben nagyon sokan részt vettünk mint országgyűlési képviselők és polgármesterek, akik próbáltuk a rendszert úgy üzemeltetni kistelepülésen, nagyvárosban, ahogy az energiánkból csak bírtuk. Nem egyformán fejlődtek a településeink, és ebben a politika szerepet játszott. Az elmúlt nyolc esztendő viszont egy teljesen más fordulatot hozott, hiszen óriási munka volt azért, hogy megőrizzük az óvodáinkat, iskoláinkat, megőrizzük a postahivatalainkat, a vasútvonalainkat.

Én azt szoktam mondani, hogy a kistelepüléseinken intelligens dózer kószál, hiszen nem azt mondta a miniszter, hogy zárjuk be az iskolánkat, hanem nem adott hozzá finanszírozást. A kistelepülések népességmegtartásában óriási jelentősége volt az iskola megmaradásának, hiszen a kistelepüléseink különben is fogynak, sajnos kevesebben születnek, mint amennyien elhaláloznak, és ezt bővítette egy elköltözés, mert - ezt megfigyeltük Zala megyében, ahol 258 település van, és abból 248 falu - ahol az iskola megszűnt, az még jobban indukált egy elköltözést.

Sok mindent mondtunk ebben a Házban az elmúlt négy évben, hogy segítsék a kistelepüléseket, segítsék a vidéket, hogy a vidék megtartása megmaradjon, de önök nem hallgatták meg ezeket a szavakat. Mondták, hogy társuljunk mindenkivel, fogjunk össze, és talán akkor jobban megy. A többcélú kistérségi társulásokat - ahogy Szekó képviselőtársam is jelezte, én is elnöke vagyok egy ilyen társulásnak - úgy ideologizálták meg, hogy majd ez a társulás megoldja a vidék, megoldja a falu gondját. Szeretném jelenteni, hogy nem oldotta meg a falu gondját, nem oldotta meg a falu problémáját. És ezt még megsokszorozták egy olyan negatív pályázatelosztási rendszerrel, hogy a gazdagabbakat támogatták az elmúlt 4-8 évben. Ha csak Zala megyéből indulnék ki, volt olyan kistelepülés, amely a meglévő iskolájára kapott 135 millió támogatást felújításra, és ugyanez a település nem sokra rá kapott 426 millió forintot. Szeretném jelezni, hogy Zala megyében épült egy iskola, olyan helyen, ahol csak szántóföld volt, egy komplett iskola felújításához 100 millió forint szükségeltetett. Na most volt olyan település, amely több mint 500 milliót kapott egy iskolafelújításra. Ezt csak azért meséltem el, hogy az óriási különbségek, amelyek a települések között voltak, még tovább növekedtek.

Én azt hiszem, hogy az önkormányzatok, ahol mi dolgozunk polgármesterként, képviselőként, azért működnek még, mert nagyon sok megszállott van.

(17.50)

Nagyon sok olyan településvezető, nagyon sok olyan intézményvezető van vidéken, faluhelyen, akik mindent megtesznek azért, hogy kis falvaik fennmaradjanak, életképesek maradjanak. Önök az elmúlt évek költségvetésében ebben a folyamatban nem nagyon segítettek. Én talán azt tudom mondani, ez az első olyan költségvetés, amire azt lehet majd mondani, hogy talán kiszámítható lesz. Hiszen az elmúlt években a polgármesterek, képviselők, megyei közgyűlési elnökök, nagyvárosok polgármesterei előre remegtek, hogy mit fog hozni egy költségvetés. Ma talán ezt a remegést nem látom, nem hallom vidéken, nem hallom falun. Tudják a városok és a községek polgárai, hogy nem jön el a Kánaán, mert nincs annyi pénz a költségvetésben. De mégis látnak egy kiszámíthatóságot, hogy van egy folyamat, amely most elindult, és talán odaér, hogy a falvaink, a kistelepüléseink megmaradjanak, meg tudjuk tartani iskoláinkat, óvodáinkat, háziorvosi, védőnői szolgálatainkat, mert a falu alfája és ómegája ezek az intézmények.

Bízom benne, hogy ez a 2011-es költségvetés egy induló pont lesz, és az induló pont után, talán majd 2012-től egy normális fejlődés tud elindulni vidéken és falun.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)