Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretettel köszöntöm az ülés vendégeit. A világon ennél unalmasabb törvényjavaslatot így kívülről szerintem nem lehet találni. Amikor a polgári perrendtartás alapján folytatott közigazgatási perek körülményeiről van szó, akkor szerintem nálam is lefőne az a bizonyos kávé, ha ezt kívülről kéne szemlélnem, ugyanakkor annál több érdekesebb kérdés adódik abból, ami előttünk van. 2018. január 1-jén bekövetkezett szabálymódosításokból vezeti le a kormány azt, hogy most 2018-nak gyakorlatilag az egyetlen parlamenti ülésén akar ezzel foglalkozni. De hát adódik a kérdés, hogy mennyire gondolkodik előre és mennyire felkészült ez a kormányzat, hogy ha nem a 2018. január 1-jei hatálybalépést megelőzően szabályozza ezeket a körülményeket, hanem most hozza ide számunkra, februárban. Hozzáteszem, én támogatom azt, hogy ha az MNB valamilyen úton-módon nem a leghatékonyabban jár el, akkor egy 30 napos időintervallumban a megtámadott döntéseivel kapcsolatban korrekciós lehetősége legyen.

De ha már itt tartunk, engedjék meg, hogy az általános vita kereteit nem túlfeszítve, de kihasználva beszéljek arról, ami számomra hiányzik főleg az MNB-vel kapcsolatos szabályozás tekintetében. Nem látjuk továbbra sem azt, hogy a Magyar Nemzeti Banknál parkoló, a devizahiteles átváltásból eredő százmilliárdok, ami nem a Magyar Nemzeti Bank pénze, hanem a devizahitelesek pénze, mikor és milyen formában kerülhet visszaszolgáltatásra az érintettek, a károsultak számára. Azt sem tudjuk, hogy a kormányzat egyáltalán nyitott-e erre, az eddigi megszólalásaik nem erre engedtek következtetni. Azt sem tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványaival kapcsolatos visszaélések, az ott eltapsolt milliárdok, az ingatlan-, festmény- és műkincsvásárlások milyen módon lesznek elszámoltathatók akár önök által. Önök nyilván a jegybanki függetlenségre fognak hivatkozni, de az előttem semmiképp nem állja meg a helyét magyarázatként, hogy azt mondják, hogy bármiféle függetlenség mögé bújva tulajdonképpen szabadon lehet garázdálkodni a piacon, irodaházakat venni, festményeket, műkincseket, nagy értékű bútorokat vásárolni saját kényük-kedvük szerint. Hozzáteszem, az első válsággyűrű esetén melyik lesz az az „árucikk”, ami a legnehezebben lesz piacosítható: pontosan az ingatlan. Minden komolyabb válság esetén az ingatlanárak zuhanásával kell számolni. Tehát amikor az MNB alapítványai ingatlan-portfóliót bővítenek, lehet, hogy arra is gondolniuk kellene, hogy nem a saját zsebpénzükkel játszanak, hanem adott esetben bizony Magyarország jövőjével.

S még azt is kell mondjam, hogy fideszes gazdaságpolitikai szándékok felől is szerettem volna érdeklődni a ciklus során többször. Önálló törvényjavaslat és vita sajnos ebben a tárgykörben nem indult el, de engem nagyon érdekelne az, hogy mennyiben tartják elfogadhatónak az MNB azon politikáját, amely tulajdonképpen tudatosan arra játszik, hogy gyenge legyen a magyar forint, hiszen a gyenge magyar forint vagy akár csak a 300-320 forint közötti sávban mozgó magyar forint brutális pluszterheket jelent a devizahitel-károsultak számára, pont azok számára, akiknek a kifosztásában álláspontom szerint az MNB is részt vett. Orbán Viktor és csapata erre azt szokta mondani, hogy azért jó a gyenge forint, mert az segíti az exportot, és az exportáló magyar vállalatoknak ez mennyire jó lesz, és mennyivel több hasznot tudnak realizálni.

(13.00)

A probléma az, hogy ha egy minimálisan is hozzáértő ember megvizsgálja ezt a rendszert, akkor azt látja, hogy a „magyar export” nagyon nagy hányadát a területünkön működő multinacionális cégek kivitele testesíti meg, amelynek haszna a magyar kis- és középvállalkozások tekintetében legalábbis elhanyagolható. Tehát még az sem igaz, hogy a magyar exportot segítené az a folyamat és az a mesterségesen gyengén tartott árfolyam, amit önök kialakítottak. A devizahitel-károsultak és a magyar nemzetgazdaság érdekében nem biztos, hogy fenn kellene tartani ezt az állapotot.

Tehát ezen kérdéscsokorról lehetne, kellene, tudnánk nagyon sokat vitatkozni, nagyon sajnálom, hogy önök bujkálnak ezen kérdések elől. Államtitkár urat szakmailag korrekt módon felkészült embernek ismerem, tehát biztos vagyok benne, hogy ő nem bujkál ezen kérdések mindegyike elől. De abban is biztos vagyok, hogy bár feszegetem az általános vita határait, és ezt már nem folytatom sokáig, ezen törvényjavaslat alapvetően támogatható, az iránya, tehát az MNB 30 napos korrekciós lehetőségének a megadása különböző megtámadott döntéseivel kapcsolatban támogatható.

Engem sokkal jobban zavar az, ami nincs ebben a törvényjavaslatban. És most már elmúlt 8 évről beszélhetünk, a Fidesz elmúlt 8 évében sajnos ezek a nagyon fajsúlyos témák még a vitaszakaszig sem jutottak el az önök által uralt és irányított magyar parlamentben. Hiszen vagy kétharmaddal, vagy egy kicsit kisebb, de mégiscsak többséggel tökéletesen szabotálni tudták ezen témák érdemi, szakmai alapon nyugvó kitárgyalását. Köszönöm a lehetőséget.