Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igazából szép is lehetne ez az előterjesztés, mondhatni: napsütötte, mert hát Magyarország különösen déli részein jelentős a napsütéses órák száma. Megközelíti a 2 ezret, ami persze még messze van Dél-Portugália 3 ezer órájától, de mindenesetre a napsütést érdemes energiára fogni. Mint ahogy örömmel hallottam azt is az előterjesztő részéről, hogy a geotermiával is  amiről már tíz vagy tizenöt éve papolok, mondhatni, itt a magyar parlamentben  érdemes lenne komolyan foglalkozni Magyarországnak, pontosabban a mélységi hőbányászat felkutatásával. Ez most már kormányzati előterjesztésben is, legalábbis a szóbeli kiegészítés kapcsán szóba kerül. Tehát szeretném látni azt a törvényi előterjesztést is, amivel például a geotermikusenergia-bányászat kockázatát a szabályozás szintjén mérsékeli a kormányzat. Ugyanis a geotermikus adottságokat tekintve  fogok majd beszélni a napenergiáról is, de most már belekaptam a geotermiába  Magyarországnak nagyon jók az adottságai. A geotermikus hőbányászatra azt lehet mondani, hogy egy-egy mélységi fúrással, ami 3000 méternél legalább mélyebb, a költsége az egymilliárd forintot meghaladja, tízből, mondjuk, 6-7-et sikerrel lehet termelésbe állítani, úgyhogy ezzel érdemes lenne foglalkozni. De mi van azzal a 2-3-mal, aki vakon fúr? Tehát a nagy számok törvénye alapján célszerű lenne olyan szabályozást, olyan szabályozási környezetet kialakítani, amivel egy kockázatközösséget lehet kialakítani, vagy találni egy olyan nagybefektetőt, aki legalább önmaga 15-20-30 hőbányászati kutat megfúr, és mondjuk, ilyen nemes célt, mint a főváros távhőellátását, amelyet meg lehetne oldani hőbányászati geotermikus elemekkel is, át lehet állítani. Ez mindenképpen a fenntarthatóságot szolgálná, belátható időn belül sokkal olcsóbbá tenné a távfűtést; ugyanakkor, mondjuk, vidéki hőbányászati helyek esetén, ahol villamosenergia-termelésre lehetne elsősorban használni a geotermiát, ott igen nagy területű fóliasátrat vagy üvegházakat lehetne fűteni a villamosenergia-termeléshez fel nem használható, mintegy ötszörös hőmennyiséggel.

Visszatérve a jelen előterjesztéshez, amely a T/19863. számot viseli, a törvényjavaslat célja, hogy a készülő napelemparkok elosztóhálózati csatlakozását megkönnyítse. Ez nagyon helyénvaló, ugyanakkor, amit az előző hozzászóló mondott, hogy majd a magyar gazdák ilyen kiserőművekkel rátáplálnak sorban a hálózatra, az, gondolom, villamosenergia-ellátási szempontból azért kicsit illuzórikus. Mert az egy támogatandó cél, hogy mindenki a saját fogyasztását, mondjuk így, 50 kilowatt erejéig kedvezményes körülmények között megtermelje, de ha azt szeretnénk, hogy ez a napelem-kapacitás az országos hálózatra is számottevő hatással bírjon, akkor nem ilyen 50 kilowattokban kellene gondolkozni. Szerintem még a fél megawattos korlát is nagyon csekély. Tehát ezt sokkal bátrabban és sokkal irányítottabban lenne célszerű művelni.

(12.00)

Tehát az, hogy most, ahogy elhangzott, kiadtak 2400 darab engedélyt, KÁT engedélyt  kérdés, hogy ebből mennyinek van rákötési engedélye , az azt mutatja, hogy nagyon sokan minden előfeltétel nélkül megkérték ezeket az engedélyeket, ugyanis az mutatja, hogy mennyinek volt komoly szándéka, hogy hányan kezdték meg az építést, és hányan csatlakoztak rá ténylegesen a hálózatra. Nagyon valószínű, hogy itt érdemes lenne átnézni, hogy kik azok, akik meg is tudják ezt építeni, azokat támogatni kellene, a többit pedig meg kellene kérni, hogy ugyan, adja már vissza ezt az engedélyét, vagy adja oda olyannak, aki meg is tudja építeni.

Ugyanakkor nem vagyok meggyőződve arról, hogy az Orbán-kormány olyan nagyon szeretné a megújuló energiát. Bár én magam meg vagyok győződve, hogy a megújulóké a jövő, nemcsak energiában, hanem minden másban, a politikában is, sőt az emberek személyes életpályájában is azoké a jövő, akik képesek megújulni, az Orbán-kormány nem sok megújulási képességet mutatott az energetika területén. Előfordult, hogy szavakban pártolták a megújuló energiákat, a tényleges cselekedeteik viszont ennek ellentmondanak. Az ugyanis tény, hogy 2010 óta az Orbán-kormány szinte mindent megtett a megújuló energetikai ágazat fejlesztése ellen, gondolok itt például a szélerőmű építésének a leállítására. Ezt a követett gyakorlatot hét lépésben ilyen kommunikációs címszavakba tudnám szedni.

A kezdetekben úgy volt, hogy a kormány kimondta, hogy az akkori támogatási rendszer rossz, de majd ő újat, jobbat, korszerűbbet csinál  ez azóta sem nagyon történt meg. Azt írták, hogy a megújuló energiaforrásokból vagy hulladékból előállított villamos energia kötelező átvételi rendszere az akkori formájában nem fenntartható, nem veszi figyelembe sem a nemzetgazdasági, sem a szakmapolitikai megfontolásokat, ezért annak teljes körű újraszabályozása szükséges. Ezzel hirdette meg a 2010 májusában hivatalba lépett kormány, hogy jelentős változásokat fog bevezetni a hazai megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos szabályozásban.

Ez a nagy lelkesedés egészen addig jutott, míg 2011. március 16-án a parlament egyetlen döntéssel megszüntette az egyébként gáztakarékos, rendkívül gazdaságos kapcsolt energiatermelést, ugyanis törölte a támogatását, 1000 megawatt kapacitást tüntetett el, és körülbelül 1000 milliárd forint beruházott vagyont nullázott le egyetlen döntéssel. (Dr. Völner Pálnak:) Mosolyog rajta az államtitkár úr, de akkori mérési adatok szerint a fel nem használt gáznak az értéke önmagában évente mintegy 50 milliárd forint volt, tehát 50 milliárd forintnyi orosz gázexportot lehetett ezzel megspórolni. Lehet, hogy ez önöknek csípte a szemét, lehet, hogy többet akartak fizetni az oroszoknak, mindenesetre sikerült, mert attól kezdve a távfűtő műveknek nem volt gazdaságos energiaforrásuk, hanem vissza kellett állni a régi kazánokra, és égethették el rendesen.

A másik, amit megígértek, az a METÁR-nak a bevezetése. Na, ez talán most, 2018-ban elképzelhető, hogy megvalósul, de már hét évvel ezelőtt ígérték. Az Európai Bizottsággal a METÁR koncepciójáról nagyon lázas egyeztetéseket folytattak, de tekintve, hogy hét év alatt semmi eredményre nem jutottak, ez azt jelenti, minthogyha ezek csak ilyen látszategyeztetések lettek volna.

Végig azt hangsúlyozták, hogy a megújulóalapú energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is  tényleg, minden energiatermelésnek vannak hátrányos tulajdonságai is , a kormány a megújuló energiaforrásból származó energia relatíve magas költségeit említette, amiket egyébként Magyarországon nem a lakosság fizetett meg; említette, hogy nem kiszámítható program szerint termelnek, ami részben igaz, de szabályozással megoldható; említették, hogy nehezen szabályozható a kapacitás, emiatt a jellege minden alkalommal előkerült, hogy kiszámíthatatlan. Amikor mi, ellenzék itt számon kértük az elmaradt fejlesztéseket, mindig volt kifogás, hogy miért nem csináltak semmit.

Azt viszont büszkén hirdették, hogy Magyarország 2017 tavaszára már teljesítette az Európai Unió felé a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási részarányt. Más kérdés, hogy ez a dicsőség csak egy statisztikai módszertani váltásnak köszönhető, annak ugyanis, hogy már a fatüzelés is beleszámít a statisztikába, sőt még az erőművek által eltüzelt erdei fa is, és nem biztos, hogy a tényleges energiafelhasználás növekedése miatt van meg a vállalt részarány. Nem minthogyha sajnálnánk az emberektől a tűzifát, mi úgy gondoljuk, hogy különösen az állami erdők környékén meg kellene engedni a gallyazást, és szervezett keretek között kellene az arra rászorulókat fához juttatni, nemcsak a fára való pénzhez, hanem magához a fához is, de a tényleges megújuló villamosenergia-termelésért, mondjuk, ettől az előterjesztéstől eltekintve, mert ez azért az, kevés konkrétumot tett az Orbán-kormány.

Biztos, ami biztos, a szabályozási eszközökkel is igyekeztek nehezíteni az új szélerőművek létesítését. A 2009-ben közel 400 megawatt szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán az Orbán-kormány szépen visszavonta, és új pályázati kiírásról azóta sem esik szó, nem jelent meg semmi, sőt 2016 őszén a kormány a szabályozás megváltoztatásával gyakorlatilag teljesen saját hatáskörbe vonta a szélerőművek létesítésének az engedélyezését, ő maga meg nem akar ilyen engedélyt kiadni, mert mégis hogy néz az ki, hogy kormány adjon ki engedélyt.

Figyelmen kívül hagyták az ország iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai szempontjait is és a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv céljait is, tehát nagyon szép energiastratégia van, nagyon szép megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv van, csak éppen nem aszerint történnek a dolgok.

Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia- és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik majd meg. Ezektől nem várható  ahogy említettem  a hazai foglalkoztatás számottevő növekedése, a beruházási hányada is eléggé esetleges, mert nem mindenki akar beruházni, aki erre az engedélyt megkérte, és a kapcsolt energiatermelés is csak esetleges.

A hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, energianövények termesztésébe bevonható területek növelésével akár további százezer főnek alacsony képzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, tehát az energiaerdőkről beszélek, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, önmagában ezek gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre itt Magyarországon is, de ez valahogy az iparpolitikának kevéssé fontos. Ehelyett gőzerővel megy az atomerőmű-építés, az orosz földgáz felhasználása  noha most egy kis korrekciót bejelentettek kész tényként, hogy a romániai gáz majd ellensúlyozni fogja az orosz gázt. De ez azért még, ahogy mondani szokás, a Holdban van, mert a kitermelés is épphogy csak elkezdődött, tehát ezt a földgázt megtalálták ott Románia keleti részén, részben a tenger alatt, ez tény, de nincs még kitermelési kapacitás, és nincs meg az a vezetékrendszer, amellyel el lehetne hozni a magyar határig, és a magyar földgázhálózati rendszert meg lehetne táplálni. Ezt tehát kész tényként mondani talán még kicsit korai.

(12.10)

Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást is. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő szándék a megújuló iparágakban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák már elérhetőek.

Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és a kormány akaratának, képességének a hiánya korlátozza. A természetföldrajzi adottságokon keveset tudunk változtatni, ahhoz alkalmazkodni kellene, a kormány szándékait viszont, úgy gondolom, korszerűsíteni kellene. Ez, amit most előterjesztettek, egy nagyon pici lépés, jó lépés, de nagyon hosszú még ez az út, amit meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr.