Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2030-ig szóló nemzeti energiastratégia kiemelten kezeli a megújuló forrásból származó villamosenergia-termelés támogatását. Azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon helyes irány, hiszen Magyarországnak vállalása is van az Európai Unió hasonló stratégiájával kapcsolatban, és ez  miután komolyan veszi a kormány valamennyi vállalását  ebben a nemzeti energiastratégiában is átvezetésre került.

(11.50)

Ahogy államtitkár úr is az expozéjában elmondta, arra törekszünk, hogy minél kevésbé legyen Magyarország kiszolgáltatott az import irányában, hiszen látjuk azt, hogy ha bármely piacon, a miáltalunk igényelt energia beszerzését előállító piacokon valami probléma történik, mint ahogy az elmúlt években ez akár Romániában látható volt, akkor nyilvánvaló, az adott ország arra törekszik, hogy elsősorban a saját háztartásait és a saját ipari szolgáltatóit szolgálja ki. Tehát ebben az esetben az az energiaimport, amely be van kalkulálva a hazai mérlegbe, az nyilvánvalóan könnyen kieshet. Tehát nem is kérdés, hogy nemcsak a magyar háztartások stabilitása szempontjából, hanem a magyar ipar, a magyar gazdaság fejlődése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű az, hogy mindenkor megfelelő mennyiségű villamos energia álljon a szektor rendelkezésére.

A jelen törvénymódosítás célja annak a megkönnyítése, hogy a megújuló energiaforrást használó, nem engedélyköteles kiserőművek minél nagyobb számban létesüljenek Magyarországon. Szeretne a törvényjavaslat egy lehetőséget adni a magyar gazdáknak arra, hogy amennyiben olyan földterületekkel rendelkeznek, amely a mezőgazdasági termelés szempontjából nem kellő hatékonysággal művelhető, akkor ott egy kiszámítható, biztos jövedelemre tudjanak szert tenni ezeknek a kiserőműveknek a telepítésével.

Egyébként a szabályozás szempontjából a nem engedélyköteles kiserőműveken belül külön kategóriát alkotnak a háztartási méretű kiserőművek, amelyek legfeljebb 50 kilowatt teljesítménnyel bírhatnak. Ez a termelési szegmens az elmúlt években Magyarországon robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A korábbi évek lassú növekedése után 2010-ben már megduplázódott a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége, ezt követően pedig ugyanez a duplázódás egészen 2015-ig töretlenül folytatódott, ami valóban egy robbanásszerű növekedést jelentett ezen a piacon. Ennek köszönhetően 2016-ra a háztartási méretű kiserőművek által a hálózatra adott villamos energia mennyisége megközelítette a 112 ezer megawattóra teljesítményt. A kiserőművek tulajdonosai jelenleg kétirányú elektromosfogyasztás-mérő segítségével követhetik, hogy a havi vagy éves elszámolási időszak alatt mennyi a vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram mennyisége. Ezen elszámolás alapján a szolgáltatóval az év végén tudnak elszámolni, így jelentős mértékben hozzájárul a háztartások rezsicsökkentéséhez ez a lehetőség. Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során ilyen jelentős többletigény keletkezett ezen a piacon is. A tulajdonos természetesen azt a különbözetet fizeti meg, amely az általa vételezett, illetve a hálózatba betáplált áram ára között jelentkezett.

Az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt módosításoknak köszönhetően az elosztók ezentúl kötelesek lesznek a nem engedélyköteles kiserőművek hálózatra való csatlakozásának feltételeit megteremteni. Ezenfelül a javaslat a nem engedélyköteles kiserőművek tekintetében részleges mentességet biztosít a csatlakozási díj megfizetési kötelezettsége alól.

Tisztelt Ház! A háztartási méretű kiserőművek népszerűsége napjainkban is jelentősen nő. Ez nemcsak Magyarországra jellemző nyilvánvalóan, hanem egy európai példa is. 2016-ra 25 százalékkal nőtt 2015-höz képest a beépített teljesítőképesség, így meghaladta mára a 165,5 megawattnyi összteljesítményt. Ebből az értékből a napelemes kiserőművek tették ki a nem engedélyköteles beépített teljesítmény 99 százalékát, azaz csaknem teljes mértékben ezen a piacon, a nem engedélyköteles kategóriában a napelemek telepítése szerepelt. Ez több mint húszezer, döntően egyébként a háztetőkre épített napelemet jelentett, amely a magyar családok háztartásainak további rezsiköltség-csökkentését szolgálja.

Az elmúlt években az is eredményezte ezt a robbanásszerű növekedést, hogy folyamatosan csökkent a beruházási költség ezen a piacon. Hiszen a kutatás-fejlesztés eredményeinek köszönhetően egyre olcsóbban lehet napelemekhez hozzájutni, és így arra lehet számítani, hogy a későbbi időben ez a kereslet ugyanezen a dinamikus növekedési szinten fog tudni maradni. Nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy minél könnyebbé tegyük mind a háztartások, mind  a törvényjavaslatnak köszönhetően  most már a gazdák számára is, hogy ott, ahol erre alkalom és lehetőség nyílik, ezt kihasználva saját maguk tudjanak nem engedélyköteles módon olyan kiserőműveket telepíteni, amely a saját energiaigényük kiszolgálására, vagy éppen a hálózatba betáplálva, a vállalkozásuk számára többletjövedelmet, többlethozadékot generál.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2016 végéig közel 2400 darab KÁT támogatás iránti kérelem érkezett, amelynek jelentős része ebből a fél megawattos beépített teljesítmény alatti napelemes kiserőmű kategóriából származott. Azt gondoljuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a magyar háztartások, mind a magyar családok, mind a magyar gazdák megérdemlik azt, hogy ezen a területen is segítse a törvényhozás azokat a kezdeményezéseiket, amelyek a rezsicsökkentésre, illetve egy biztos bevétel megszerzésére irányulnak. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy ezzel nemcsak több tízezer magyar háztartás, hanem több mint 3 ezer magyar gazda boldogulását és megélhetését is javíthatjuk a későbbiekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)