Felszólalás adatai

Viszont most egy egészen más történetről van szó. Végre elérkeztünk oda, hogy egyrészt őszintén tudunk beszélni a lehetőségekről és arról, hogy mi az a cél, amit szeretnénk elérni - erről beszéltünk ez idáig -, a másik dolgot pedig szintén mellé tudjuk tenni, azt, hogy az igazságosság érdekében szeretnénk egy olyan új rendszert felépíteni, amelyben az illetmények, a bérek elosztása igazságosabb, a korábbi Kjt.-től jóval igazságosabb rendszer szerint történik a bérek elosztása.

Előttem már többen szóltak arról, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít. Mint ilyen megfogalmazást jó volt hallani Nyikos László elnök úrtól is, hogy ő így látja ezt. (Dr. Nyikos László: Ezt idézőjelben mondtam.) Mutatja, hogy ő idézőjelben értette a megfogalmazást, mégis azt kérte rajtunk számon, hogy ha jobban teljesít a gazdaság, akkor miért nem az eredeti számokkal számolunk. Azért gondolkodunk így, mert a magyar gazdaság jobban teljesít, mint korábban, de még mindig van olyan feladat előttünk, amellyel ezt a jobb teljesítményt tovább kell fokoznunk ahhoz, hogy a céljainkat teljes mértékben elérhessük.

(18.50)

Egyrészt azzal szeretném kezdeni, hogy köszönet a magyar társadalomnak és a magyar családoknak ezért a jobb teljesítményért, mert ez bizony a magyar társadalomnak és a magyar családoknak köszönhető alapvetően. És köszönet a kormánynak is, köszönet a tárcának is azért, hogy nem adta föl azt a célt, amit 2011-ben, akkor még lényegesen nehezebb gazdasági körülmények között a kormány és aztán a parlament is maga elé tűzött. Ennek a célnak megfelelően haladtunk az elmúlt időszakban is, és ahogy Pósán László képviselőtársam is említette, végig, minden egyes alkalommal, amikor az életpályáról szó volt, akkor mindig elmondtuk, hogy abban az esetben, ha a gazdaság állapota ezt megengedi, akkor van lehetőség a bevezetésére.

Mi nem féltünk attól, hogy ezt törvénybe foglaljuk, és ilyen értelemben is garanciát adjunk arra, hogy biztosan szeretnénk ezt a kérdést rendezni, és biztosan eljutunk oda, hogy ezt a pedagógusbér-rendezést az életpályamodellen belül végre tudjuk hajtani. Ez valósul most meg, valóban azzal a változtatással, hogy az ütemén változtatni kellett éppen azért, hogy a biztonságát is nagyobb eséllyel lehessen garantálni, nagyobb biztonságban legyen ez a rendszer. Hiszen a következő két esztendőben körülbelül 400 milliárd forint az, amit a költségvetéseknek tartalmazniuk kell. Ugye, elhangzottak már a számok, 32 milliárd az idei esztendőben, 153 milliárd forint körüli összeg jövőre és 196 milliárd forint körüli összeg 2015-ben, tehát a következő két esztendő durván 400 milliárd forintja a többletbérre megy a pedagógusok számára. Tehát ebben logikusan nincs benne az, amit most egyébként is kapnak.

Tisztelt Országgyűlés! Azt, amit szocialista képviselőtársaink már az imént elmondtak, és részben már reagáltunk is rá, valóban, azt gondolom, többször is érdemes aláhúzni. Hiszen az volt a hozzáállás az elmúlt időszakban, az ő kormányzásuk idején, hogy csökkent a pedagógusok bére, részben azért is, mert nominálisan ténylegesen csökkentették a 13. havi fizetés elvételével, másrészt pedig azzal, hogy lényegesen magasabb infláció működött az országban. Ezzel szemben most mintegy négyhavi többletjövedelemhez jutnak a pedagógusok a 34 százalékos idei béremeléssel. Ez fog nőni a következő esztendőkben folyamatosan.

Még két dolgot mellé kell tenni, amit Hoppál Péter képviselőtársam is megemlített, de szeretném én is aláhúzni. Az egyik az, hogy időközben, a 16 százalékos egykulcsos adónak köszönhetően is, már most is a pedagógusok bére nettó értékben emelkedett az elmúlt esztendőkben. Különösen azoké, akik még gyermekek nevelését is vállalták, és gyermekeik miatt még további adókedvezményekben részesülhettek. És azt is tegyük hozzá, hogy a pedagóguscsaládokat is nagyon komolyan érinti a rezsicsökkentés 10 százalékos lehetősége, vagyis az, hogy a napi megélhetésre kevesebbet kellett ezeknek a családoknak költeni már az idei esztendőben. És ez jövőre is így lesz, sőt a terveink szerint, ugye, erről is szó volt korábban, ez tovább fog bővülni.

Azt gondolom, hogy az a sok sajnálkozó megjegyzés vagy "savanyú a szőlő" megfogalmazás, amit az ellenzék részéről itt a mai vitában is hallhattunk, eléggé elkeserítő és szomorú. Már csak azért is, mert olyan félrevezető mondatok is elhangzottak, amelyeket sem az eredeti törvény, sem a mostani nem tartalmaz. Nem tudom például, hogy az életpályamodell elemeit precízen végignézték-e képviselőtársaim. Nem tudom például, azt honnan szedik, hogy munkateher-növekedés meg többletfeladat (Közbeszólások az ellenzéki oldalon.), amelyeket Dúró Dóra vagy Pál Béla és több képviselőtársam is emlegetett. Tegyék már meg, hogy ezt precízebben átnézik!

Mert azt a kérdést akkor hadd tegyem föl újra, hogy mondjuk, azt önök növekedésnek tartják-e, hogy a 28 óra helyett 26 óra lesz a maximum, amit egy pedagógusnak kontakt órában az iskolában el kell végeznie, amennyiben erre utasítja a vezetője, az igazgatója. Jelenleg is ugyanúgy 22 óra az alapóraszám a köznevelésben. Erre a 22 órára jöhet 4 olyan többletóra, amit a 22-26 órás megosztás között a pedagógusra az igazgatója mint feladatot kiróhat. Jelenleg 28 lehet ez a többletóra, vagyis 28 kontakt órában alkalmazható a pedagógus. Azt gondolom tehát, hogy ez már ebben a tekintetben sem igaz.

Abban a tekintetben sem igaz, hogy mennyi időt kell az iskolában töltenie. Én is nagyon sok pedagógussal beszélgettem az elmúlt időszakban, és a legtöbben azt kérdezték, hogy most miért probléma a 32 óra megfogalmazása és nevesítése, hiszen eddig is ennél sokkal többet bent voltak az iskolában, és soha nem nézték azt, hogy ő most 32 órát bent tartózkodik az iskolában. Ja, hogy azok szempontjából, akik eddig a főállásukat is óraadóként végezték, úgy tekintették, lehet, hogy ez most egy komoly változás, mert ezután, ha kicsöngettek az óráról, ő nem tekerhet haza azonnal, hanem ott kell maradni az iskolában, és egyéb feladatokat is el kell látnia, ahogy eddig ezt nem tette.

Az életpálya elemeiből tehát nemcsak az új típusú munkaidő-beosztás fontos szempont, hanem a speciális, kifejezetten a pedagógusokra, a pedagógiai munkára kidolgozott értékelés és minősítés, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés, vagyis a tanfelügyelet bevezetése, és ehhez kapcsolódik az új illetmény meghatározásának szabályzata.

Szeretnék még két dolgot kiemelni. Az egyik az, hogy ez a pedagógus-életpályamodell és bérrendezés nemcsak az állami intézményekre vonatkozik, hanem ugyanúgy vonatkozik a magánintézményekben dolgozókra és az egyházi intézményekben dolgozókra is. A Kjt. hatálya alól tehát kikerülnek a pedagógusok, és azt gondolom, ha valaki ezt úgy érzékeli, hogy ez hátrány lesz a pedagógusok számára, az nem igazán vizsgálta meg a két rendszer közötti különbséget. A másik dolog pedig az, hogy továbbra is vannak pótlékok, keresetkiegészítés, sőt jutalom megállapítására is lehetőség a törvényben. Ezt eddig képviselőtársaim elfelejtették vagy megnézni vagy megemlíteni; merthogy ezzel egészül ki ez az új illetményrendszer, az új bérrendszer.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP frakciója jó szívvel támogatja ezt a mostani javaslatot. Úgy gondoljuk, hogy az a tisztességes és becsületes, ha a kormány, megvizsgálva minden felmerülő lehetőséget és minden felmerülő gazdasági szempontot, úgy dönt, hogy biztonsággal vihető legyen folyamatosan ez az új életpálya. Ehhez pedig arra a következtetésre jutott a kormány, hogy ez most ebben az ütemezésben való bevezetéssel lehet biztonságos. Ezért is öröm az, hogy az idei esztendő szeptemberétől pedagógusaink tisztességesebb bért vihetnek haza. Magyarország jobban teljesít, reméljük, hogy ez a jobban teljesítés tovább folyik, és így biztonsággal a száz százalékig kiegészíthető lesz majd ez a bérrendszer, sőt a minősítések során való továbblépésben a pedagógusok magasabb bérekhez is juthatnak majd.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)