Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz és a KDNP frakcióinak képviselői régóta dolgoznak azon, hogy minél több ponton, minél több módon támogassák a magyar családok boldogulását, otthonhoz jutásuk lehetőségét, megélhetésük szintjének javítását és a gyermekek ellátását. Éppen ezért 2010 óta, amióta a polgári kormány működik Magyarországon, folyamatosan bővülnek a családtámogatási rendszer elemei, új elemek jönnek létre, jönnek be új támogatások és bővülő programok.

(9.20)

Néhány fontos dolgot ezek közül szeretnék megemlíteni önöknek. Ilyen volt a családok terheinek csökkentése, a gyermeknevelés támogatása, a családi adórendszer bevezetése, a folyamatos adócsökkentések, a gyed extra, a bölcsődei, óvodai és iskolai fejlesztések, valamint az otthonteremtési program. (Z. Kárpát Dániel: Meg a lopás!)

Ezen családbarát intézkedések hatása már érezhető, a családok már ma is jelentős állami támogatásokat vehetnek igénybe, aminek köszönhetően sokkal több pénz marad náluk. Ez biztató, de tudjuk, hogy még sokat kell tennünk. Nem véletlenül lett 2018 a családok éve Magyarországon. Mindezekre figyelemmel, az elmúlt hét és fél esztendő tanulságait feldolgozva és kielemezve, végigtekintettük, hogy milyen támogatási rendszerek működnek és milyen hatékonysággal ma Magyarországon. Megállapítottuk, hogy az otthonteremtési támogatások közül a lakás-takarékpénztárak rendszere nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. (Dr. Lukács László György: Micsoda?!)

1996-ban, még a szocialista kormányzás idején került bevezetésre ez az elem, amelynek alapvető céljai közé tartozott, hogy ösztönözze a lakáscélú megtakarítások elősegítését, ezáltal a magyarországi lakásvásárlások, a lakáspiac helyzetének javulását; elősegítse a lakásvagyon állományának értékmegőrzését, illetve megteremtse a lakás-előtakarékosság zárt és elkülönült rendszerben, biztonságos keretek között, állami támogatással történő lebonyolításának feltételeit.

A tapasztalat ugyanakkor azt mutatta, hogy ez a megtakarítási forma nem szolgálta eredményesen az otthonteremtési célokat, mi több, a szolgáltatást nyújtók, illetve a lakás-takarékpénztárakat működtetők az állami támogatás egy részén jelentős extraprofitot realizáltak. 2010 óta a négy lakás-takarékpénztári szolgáltató mintegy 60 milliárd forintnyi extraprofitot tett zsebre.

Ennek nagy részét egyébként éppen azoktól a magyar családoktól vette el, amelyek ezeket az előtakarékossági lakás-takarékpénztári megtakarítási formákat választották, hiszen tudjuk azt, az elmúlt időszakban történt elemzések alapján egyértelművé vált, hogy jelentős, 20 ezer és 60 ezer forint közötti szerződéskötési díjat, az átlagnál jóval magasabb folyószámla-vezetési díjat kértek el azoktól a magyar emberektől, akik ezt a megtakarítási formát választották.

Eközben a családi otthon kedvezmény rendszerének eredményes működéséhez képest, ahol több mint 90 ezer család 250 milliárd forintnyi támogatást vehetett igénybe új építésű lakások vagy használt lakások vásárlására, illetve új lakások vagy családi ház építésére, eközben a lakás-takarékpénztár célú megtakarításoknak mindösszesen egynegyede volt az, amit konkrétan lakásvásárlásokra fordítottak a magyar családok. Így ez a megtakarítási forma vagy ez az öngondoskodási forma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen a Fidesz és a KDNP képviselőinek egyértelmű álláspontja az, számunkra egyetlen cél elfogadható, hogy belátható időn belül minden magyar család otthonhoz tudjon jutni Magyarországon.

Az adófizetők számára ez egy rendkívül költséges támogatási forma volt, hiszen 70 milliárd forintnyi állami támogatást biztosított a kormány ehhez a konstrukcióhoz. Ha megnézzük azt, hogy az öngondoskodási megtakarítási lehetőségek közül ez a 70 milliárd forint az össztámogatásoknak mintegy háromnegyedét tette ki, mégis a megtakarítások mértéke a lakás-takarékpénztáraknál alig érte el az egyharmadot, akkor azt látjuk, hogy ezek a számok is azt támasztják alá, hogy nem működött ez a konstrukció megfelelően. Hangsúlyozni szeretném, hogy az otthonteremtési program eredményessége és hatása messze meghaladja az eddigi állami támogatásokat is használó lakás-takarékpénztárakét, amelyek valóban, ahogy az imént említettem, az esetek háromnegyed részében nem vezettek lakásvásárláshoz.

Azt gondoljuk, hogy a CSOK, illetve az otthonteremtési program már bizonyított az elmúlt évek során, hiszen minden más eszköznél hatékonyabban segítette a családok otthonteremtését, az új lakás vásárlását és építését, aminek köszönhetően a lakásépítések dinamikusan növekedtek az elmúlt évek során. Egy év alatt több mint 30 százalékkal több lakást vettek használatba Magyarországon, 2018 első fél évében több mint 6500 új lakás épült, és ez, ahogy az imént említettem, 30 százalékkal meghaladta a 2017 azonos időszakában tapasztalt mértéket. A beadott építési engedélyek alapján is az látható, hogy a lakásépítések dinamikája a következő években is megmaradhat. Láthatjuk azt is, hogy időarányosan sokkal nagyobb mértékben tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar családok saját otthonhoz jussanak, túlzott eladósodás nélkül. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a CSOK már több mint 90 ezer család otthonteremtését segítette.

A benyújtott törvényjavaslat-módosítás arra tesz kezdeményezést, hogy a kormány felmenő rendszerben vezesse ki a lakáskasszák állami támogatását. Tehát az eddig megkötött szerződések továbbra is érvényben maradnak, az az adótámogatási rendszer, amely eddig működött, a későbbiekben is működni fog, csupán annyi történik, hogy a törvény hatálybalépését követően a megkötött lakás-takarékpénztári szerződésekhez az állam már nem ad külön támogatást.

Sokan felvetették a tegnapi nap bizottsági vitája során, hogy megszűnik a lakás-takarékpénztárak rendszere, vagy megszüntetjük ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával. Ez nem igaz, kérem szépen, hiszen a lakás-takarékpénztárak rendszere a későbbiekben is fenn tud maradni. Annyi történik csupán, hogy az állam a korábbi támogatás mértékét vonja meg ettől az öngondoskodási formától. (Z. Kárpát Dániel folyamatosan közbeszól.) Ami talán nem véletlen, tisztelt hölgyeim és uraim, hiszen ha megnézik azt, hogy az előző években ezekben a lakás-takarékpénztári megtakarításokban milyen eredmények keletkeztek, akkor azt láthatják szomorúan, hogy az állami támogatások nem számítása esetén nullás vagy veszteséges vagyongazdálkodás folyt ezen a téren, tehát láthatóan nem voltak arra ösztönözve a lakás-takarékpénztárak, hogy ezekből a megtakarításokból valódi hasznot kovácsoljanak. Ez pedig, azt gondolom, nem fenntartható a későbbiek során, ezért is célozza a törvényjavaslat azt, hogy ez a rendszer ebben a formában, ezekkel a támogatásokkal a későbbiekben ne működjön.

Az is felmerült a tegnapi vita során, hogy káosz várható a piacon, és az egész lakás-takarékpénztári rendszer be fog dőlni. Ez nem így van, tisztelt hölgyeim és uraim, hiszen még egyszer mondom, a korábbi szerződések nem sérülnek, azoknál az állami támogatás ugyanolyan szinten megmarad, és azoknak a kifutása a későbbiekben is biztosított lesz költségvetési támogatással.

Az pedig, hogy a lakás-takarékpénztárak megtakarítási rendszere fenn tude maradni, azon fog múlni, hogy ott megfelelő és alkalmas emberek dolgoznak-e, akik képesek arra, hogy az adott piaci körülmények között, az adott kamatkörnyezetben olyan befektetéseket tegyenek, amelyek érdemi megtérülést tudnak hozni, és az emberek úgy gondolják, hogy érdemes továbbra is a lakáscélú megtakarításaik egy részét ilyen előtakarékossági formában kamatoztatni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom tehát, hogy a törvényjavaslat előremutató abban, hogy egy olyan rendszertől vonja meg az állami támogatást, amely az elmúlt időszakban azt bizonyította, hogy nem kellő hatékonysággal működik. A kormánnyal való egyeztetések során egyértelműen az körvonalazódik, hogy az itt felmerülő megtakarításokat vagy az itt előálló megtakarításokat a következő időszakban is családi otthonteremtési programokra fogjuk fordítani. Ennek egy formája a CSOK, annak az esetleges átdolgozása vagy kibővítése, amelyen amúgy is dolgozik a kormány. Mi azt várjuk, hogy emellett olyan új programok indulhatnak, amik olyan lakossági rétegek számára is elérhetővé teszik a lakásvásárlásokat vagy otthonteremtési programban való részvételt, akik eddig nem, nem kellő hatékonysággal vagy nem kellő eredményességgel tudták ezt igénybe venni.

Én úgy gondolom tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezzel a törvényjavaslattal a lakásmegtakarítások terén az előgondoskodás lehetőségeinek a köre nem változik, ugyanakkor az otthonteremtés támogatási körében egy olyan új érdemi változás jön, ami egy sokkal hatékonyabb és sokkal eredményesebb rendszer keretében tudja támogatni a magyar családok otthonhoz jutási lehetőségeit. Éppen ezért azt kérem önöktől, hogy ennek a törvényjavaslatnak a támogatását szíveskedjenek majd megtenni a zárószavazásnál. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)