A felszólalás szövege:

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Még nem ismerem teljesen a rendet, hogy be kell-e jelentkezni vagy nem. Én követtem el a hibát azzal, hogy nem jelentkeztem be; de nagy hibát nyilván nem, hiszen nem is tudom, hogy mit akart mondani Gyurcsány Ferenc. De az mégiscsak megdöbbentő, hogy az ön megemlékezése az ellenzék és a kormány gyakorlatilag csaknem egyhangú, de párbeszédre törekvő és a nemzet egységét kifejező megemlékezése után ma, június 4-én, a 98. évfordulón, és ha úgy tetszik, nyolc éve a nemzeti összetartozás napján az a volt miniszterelnök szólal meg, aki 2004 novemberében bosszúból megszüntette a Magyar Állandó Értekezletet, majd egy héttel később itt ültünk a parlamentben jó néhányan, amikor az utolsó Magyar Állandó Értekezlet 13 határon túli magyar képviselő szervezete eljött ide és elmondta, hogy miért fontos számukra a kettős állampolgárság, és miért szeretnék kérni a parlamenttől, miért ne vigyük ki az utcára ezt a témát népszavazás formájában. Akkor a magyar miniszterelnök, aki itt ül mögöttem és felszólalt az előbb, és Gyurcsány Ferencnek hívták, azt mondta, hogy nem.

Sőt, abból a szempontból is szimbolikus, és ez jól mutatja az ő hozzáállását, ami viccesnek tűnik, de ha a mélyére nézünk a dolgoknak, akkor szerintem cseppet sem vicces, mert utána több éven keresztül tönkrevágta az országot az a gondolkodás, hogy itt a parlamentben nem összeforrt csontokat emlegetett, hanem összecsórt fontokat. Azt gondolom, ez neki és az ő pártjának egyértelműen meghatározza a gondolkodását. Jelesül azt a gondolkodást, amit most is kivetített, hiszen bevallotta és elmondta, sőt most már az egész ellenzék nevében beszélt, ha jól figyeltek, mert a Jobbiktól a Párbeszédig, a DK-n át mondta Gyurcsány Ferenc az előbb: idegen érdekeket akarnak szolgálni itt, a magyar parlamentben. (Derültség az ellenzéki oldalon.) S a magyar családok helyett az illegális bevándorlók vélt vagy valós jogait akarják képviselni a magyar emberek döntésével szemben.

Azt gondolom, hogy ez teljes egészében megemészthetetlen a magyar parlament számára, de nemcsak a magyar parlament számára, hanem a magyar emberek számára is, akik világosan megmondták Gyurcsány Ferencnek és csapatának, hogy hol a helye. Hiszen egy hónappal, másfél hónappal ezelőtt kétharmados felhatalmazást adtak a Fidesz-KDNP-nek arra, hogy azt a nemzeti, polgári, keresztény politikát folytassa, amit az azt megelőző nyolc évben is képviseltünk.

Úgyhogy én szeretném javasolni Gyurcsány Ferencnek, hogy próbálja meg ízlelgetni ezt a gondolatot, próbálja meg megemészteni, hogy a kormánynak és a parlament ezen patkójának Magyarország az első. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! És nincsen börtönben Gyurcsány Ferenc sem (Arató Gergely: Pedig nagyon akartátok.  Dr. Vadai Ágnes: Pedig mindent megtettetek érte.), pedig ő saját maga vallotta be őszödi beszédében, hogy oda való.Nos, amit most hallottunk, az semmi más, mint annak a hetek, hónapok, évek óta zajló folyamatnak a része, amelyben a hátam mögött ülő DK-s politikusok és a hozzájuk csatlakozó ellenzékiek Magyarország szuverenitását, Magyarország, a magyar emberek szabadságát tiporják lábbal. (Felzúdulás az ellenzéki padsorokban.) Arra szeretnének bennünket rávenni, hogy itt, a magyar parlamentben mi, magyar képviselők  akiket egyébként legutóbb április 8-án megválasztottak az emberek, és nagyon világosan elmondták, hogy mi a dolgunk a magyar parlamentben: a magyar érdekek képviselete  ne a magyar érdekeket képviseljük, ne Magyarország szuverenitásáért, ne a magyar emberek biztonságáért emeljünk szót. És ennek része az a folyamatosan szajkózott, egyébként az igazságügyi miniszter úr által itt a múlt héten a pulpituson teljes egészében megcáfolt érvelés, amely szerint az ügyészséget, a bíróságot meg nem tudom én, még kicsodát nem, mindenkit (Dr. Vadai Ágnes: Meg a hadihajókat.) Brüsszel alá kellene rendelni. Mi pedig azokkal a jogszabály-változtatásokkal  itt szeretnék utalni az Alaptörvény módosítására  pont ennek az ellenkezőjét tesszük, pontosan az április 8-án a magyar emberek által meghatározott úton menve. Mi nem akarjuk, hogy Brüsszelből irányítsák a magyar ügyészséget, mi nem akarjuk, hogy Brüsszelből irányítsák a magyar bíróságot.

De egyébként, ha már korrupciós ügyekről beszélünk, azért gondoljunk bele, mondjuk, az EMIR-botrányba. 18 milliárd! Ez a botrány egyértelműen az Altushoz, Gyurcsány Ferenchez köthető. De a valaha volt, nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió történetének valaha volt legnagyobb korrupciós botránya, amit egyébként megpróbálnak mindenáron elfedni, magából egyébként az OLAF-jelentésből ismerjük, a Fővárosi Közgyűlés által meghatározott jelentésből ismerjük az egész történetét. Hova vezetnek a szálak? Minden ilyen korrupciós szál Gyurcsány Ferenchez vezet. Itt csaknem 160 milliárd forintról van szó, és most ennek a kormánynak, nekünk kell majd visszafizetni 59 milliárdot. (Arató Gergely: Nem fizetsz te vissza semmit.)

Tehát szerintem egy kicsit szerényebben kellene bánni akkor, amikor másokat vádolnak korrupcióval. De menjünk a családi cégekhez! Az Altus úgy ki van bélelve milliárdos brüsszeli megrendeléssel, hogy a világ olyat nem látott. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Tehát akkor, amikor a szomorú ellenzéki kenyeret kell enniük immár harmadszor az emberek döntése értelmében, akkor Brüsszelből kapnak megrendelést, hogy brüsszeli érdekeket képviseljenek itt, a magyar parlamentben, és ezt nem tűrhetjük.

Egyébként ugyanezt tapasztaljuk akkor, amikor a bevándorlással kapcsolatban folyamatosan azt szajkózzák, ami benne van a Soros-tervben (Arató Gergely: Ennek mi köze az ügyészséghez?): a határok teljes meggyengítése, az emberek döntése, a magyar emberek döntése, a magyar parlament döntése nélkül a beáramlás megszervezése (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), a letelepítés és az összes ilyen ügyben azt látjuk, hogy Magyarország ellen, a magyar emberek biztonsága ellen, a magyar szuverenitás ellen küzdenek itt a parlamentben.

Szeretném fölhívni a figyelmét mindenkinek arra, hogy ez a kormány, ez az április 8-án az emberektől bizalmat és felhatalmazást kapott kétharmad pedig azt mondja azzal szemben, amit a DK-sok mondanak, hogy nekünk Magyarország az első, nekünk a magyar emberek érdekeit kell képviselnünk a magyar parlamentben. Köszönöm, elnök úr, hogy válaszolhattam. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy egy 1964-ben kiadott könyvből idézzek. (Olvassa:) „A csepeli munkásság szervezeti életének központja a WM Gyár mellett a Csepeli Munkásotthon volt. Az SZDP csepeli szervezete, a vasutasok, fások, bőrösök, építők, földmunkások szakszervezete rendszeresen az otthonban tevékenykedett. A bérharcok alkalmával innen irányították a sztrájkolók küzdelmeit. Felhasználta a legális szervezetekben rejlő lehetőségeket a csepeli kommunista mozgalom is. Tevékenységük fontos területe volt az otthon. Minden legális szervezetben részt vettek, gyűléseken, szemináriumokon hallatták szavukat. A mozgalmi munka mellett, ahhoz szorosan kapcsolódva az otthonban volt a munkásság szellemi központja is. Itt tevékenykedett a Csepeli Általános Munkás Dalárda, a Munkásszínjátszók Vigalmi Gárdája, az Általános Munkáskönyvtár, melynek jelentős szerep jutott a munkások nevelésében. Itt volt a bázisa a Természetbarátok Turista Egyesületének, az Eszperantista Mozgalomnak, a Gyermekbarátok Egyesületének, az alkoholellenes mozgalomnak, amelyek jórészt fedőszervei voltak az illegalitásba szorított osztályharcos küzdelmeknek. Ezért nőtt Csepelen szimbólummá a Munkásotthon.”

Azt gondolom, ebben teljes mértékben egyetérthetünk. Drucker Tibor írta ezt a könyvet, aki egy kommunista vezetője volt ennek a Munkásotthonnak hosszú ideig. A ’64 több szempontból is szimbolikus. Én ebben az évben születtem, és az utolsó első titkár is ebben az évben lett a Munkásotthon egyik vezetője. Most nem akarom tovább szaporítani a szót, de jól látható, hogy ennek a munkásotthonnak milyen szerepe volt az elmúlt időszakban. Amikor a rendszerváltás után, 1991-ben egy alapítványba szervezték, a Csepeli Munkásotthon Alapítványba ezt a művelődési házat - nevezzük művelődési háznak -, akkor e szerepének továbbfolytatását kívánták neki. Ma is ezt a szerepet tölti be. Amikor 2010-ben polgármester lettem, azt gondoltam, bár nemcsak én, hanem még nagyon sokan, hogy a Munkásotthonnak le kell vetkőznie a pártközponti jellegét, le kell vetkőznie azt, hogy ezt a múltat nyíltan felvállalja. Hiszen ez történt egészen 2010-ig.

Egyébként csak szeretném mondani, hogy ön most kicsit szapulta a kormányt, meg mindenkit, nagyon finoman, mert nyilvánvalóan az ön ismeretei Kabáról nem lehetnek olyan mélyek. Néhány hónapja tévedt oda Csepelre jelöltként, ma már a csepeli MSZP elnöke. Én nem is értem őket, hogy ezt hogy gondolják. Én 54 év óta lakom ott. Éppen ’64-ben íródott ez a könyv, amikor megszülettem, azóta kísérem figyelemmel, mi történik a Csepeli Munkásotthonnal. Most 2010-ben tettem javaslatot a Munkásotthon akkori vezetőinek, a kuratóriumnak, az alapítványnak, anélkül egyébként, hogy megpróbáltam volna bármit tenni.

Nem tudom, azt hiszem, legutóbb már talán állítólag szállodát építenék magamnak a Munkásotthon helyén - ilyen zagyva hírek keletkeztek. Semmire nem voltak hajlandók. Arra nem voltak hajlandók, hogy az önkormányzat többséget szerezhessen a kuratóriumban jelentős pénzösszegekért. Ezek a pénzösszegek el vannak ma is különítve az önkormányzat számláján. Arra nem voltak hajlandóak, hogy a felügyelőbizottságba bemenjen az önkormányzat által delegált ember, aki szerette volna tudni, hogy mire költik ezt a pénzt.

Az utolsó nagy fejlesztés egyébként a Munkásotthonban pont 2001-ben volt. Siklósi Mária építész tervezte meg a Munkásotthon csodálatos színháztermének az átalakítását. Az is persze aztán felemásra sikerült, de ezt az Orbán-kormány finanszírozta. Ez volt az utolsó. Azóta ezek az emberek, akik ott már, nem tudom, mióta, 30 év óta, ugye, ha ’91-et nézzük, lassan 30 év óta kurátorok, képtelenek arra, hogy az alapítványi célt teljesítsék.

Nem panaszkodni kell, hanem megcsinálni az egészet. Én teljes mértékben támogatom az elképzelést. Azt szeretném, ha a Csepeli Munkásotthon valójában az alapítványi célt, vagyis a csepeli és Csepel-szigeti munkások, gyermekeik művelődését, közművelődését szolgálná. Ez le van írva, ezt végre tudnánk hajtani. Ebben számíthat az én támogatásomra mindenképpen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Reggel 8 óta zajlik a vita, közel 8 órája, én egy percre hagytam el a termet, úgyhogy végighallgattam minden hozzászólást, és mindegyiket megpróbáltam dekódolni, de igazából arra jutottam, hogy a tisztelt ellenzéki képviselőtársaim a Jobbiktól az MSZP-n, az LMP-n, a Párbeszéden át egészen Gyurcsány Ferenc DK-jáig gyakorlatilag nem tanultak semmit a 2018-as választásokból, hiszen ugyanott folytatják, ahol abbahagyták. (Z. Kárpát Dániel: Taníts még, mester!)Szóval, gyakorlatilag akik felszólaltak  és itt a vezérszónokok voltak a legérdekesebbek számomra -, azok mindegyike a saját pártjának a programját kérte rajtunk számon, a saját pártja által elképzelt költségvetést, hogy miért nem azt a költségvetést valósítjuk meg. Persze, összecsengtek ezek a megszólalások, ezek az elemzések, de az azért mégiscsak furcsa, hogy önöket elhajtották az emberek. Tehát azt mondták 2018. április 8-án, hogy köszönjük, ebből nem kérünk. Tehát amit önök kínálnak, arra nincs szüksége az országnak (Z. Kárpát Dániel: Háromharmadot kaptatok, ugye, Szilárd?), és gyakorlatilag a Fidesz pedig megkapta azt a felhatalmazást, amivel a magyar emberek érdekeit képviselheti itt az Országgyűlésben.

Ez a költségvetés nem ideológiák, pártpolitikai szeánszokon kialkudott valamik alapján készült el, mint amit önök szeretnének itt mindenféleképpen ránk erőltetni. Másrészről azt látom, hogy a költségvetési vita olyan messze kerüli a szakmaiságot, ahogy csak lehet. Semmi másra nem használják, mint hogy folyamatosan püföljék a kormányt, és folyamatosan balhét akarjanak kelteni. Gyakorlatilag, ha az ígérgetéseket nézzük, amelyeket önök itt megfogalmaztak, azok már elérték az ingyensör és az örök élet beígérésének határát is, tehát nagyon nehéz így vitatkozni, főleg azon a szakterületen, amelyen én most kénytelen vagyok megszólalni  mert először azt hittem, hogy megúszom. (Z. Kárpát Dániel: Mi is reménykedtünk benne!)

Ugyanis az önök vezérszónokai, megfigyeltem, egyetlenegyszer sem említették a biztonság, a határvédelem, a migráció ellen való küzdelem (Demeter Márta: Dehogynem!  Z. Kárpát Dániel: Nem csak egy percre voltál kint!)…  szóval, egyetlenegyszer sem szólaltak meg ebben a kérdésben. Egy mondat, egy szó nem hangzott el ezekről a kérdésekről, pedig azt gondolom, hogy a legfontosabb kérdésről van szó, akkor, amikor azt mondjuk, hogy a biztonságos növekedés költségvetése a 2019. évi költségvetés, akkor ott a biztonság szót nemcsak gazdasági és szociális biztonság tekintetében használjuk, hanem természetesen az ország fizikális biztonsága, Magyarország szuverenitásának, békéjének, a magyar emberek biztonságának megőrzése tekintetében is. És úgy, ahogy Vadai Ágnes, illetve Harangozó Tamás képviselő úr utalt rá, a legfőbb letéteményese az ország biztonságának a Magyar Honvédség, illetve a magyar rendőrség.

Nos, amit ezen a téren összehordtak, szelet, esőt, tücsköt, bogarat, meg mentegetőzést, hogy egyébként az ő idejükben mennyire fontos volt ez a kérdés, az aztán tényleg végképp kritikán aluli. Nézzük a tényeket, én tényeket fogok felolvasni a költségvetésből, és azt gondolom, hogy ezekkel a számokkal, még egyszer szeretném hangsúlyozni: ezekkel a tényekkel nem lehet vitatkozni. Tehát olyan cinikus hazugságokat, blöfföket, amiket itt bemondtak ennek a témának a kapcsán, a magyar honvédelem kapcsán, azt gondolom, hogy csak a számokkal és csak a tényekkel lehet operálni.

No, nézzük itt ezt a 0,1 százalékpontos GDP-arányos növekedést! Világos mindenki előtt, azt gondolom, ön előtt is, képviselő asszony, és képviselő úr előtt is, hogy ez most már a második éve emelkedik 0,1 százalékponttal, és ez most el fogja érni a GDP 1,17 százalékát, 2024-re pedig azt a 2 százalékot, amelyet egyébként a NATO ír elő. De igazából minket nem is a NATO-előírás, hanem az ország biztonsága érdekel ebben a tekintetben, és hogyha szükséges, és az országnak megvan hozzá a gazdasági ereje  márpedig most megvan az országnak a gazdasági ereje ehhez -, akkor akár 2 százaléknál magasabb is lehet ez a részarány, amit egyébként az ország biztonságára, amit a Magyar Honvédségre, a magyar haderő fejlesztésére fordíthatunk.

Hogyha ezt megnézzük, amiről ön beszélt, hogy önöknél ez 1,23 százalék volt, ez 2009-ben tényleg annyi volt, mínusz 6,7 százalékos GDP-növekedésnél, azaz 6,7 százalékos GDP-csökkenésnél. Az elmúlt négy év GDP-növekedése 2014-17 között, tehát ez a négy év viszont plusz 3,6 százalék, és a 2019. évi költségvetés pedig rendkívül megalapozottan, a gazdasági elemzők, az OECD, az Európai Unió által is elfogadottan 4,1 százalékos növekedéssel (Z. Kárpát Dániel: Euróárfolyam?), tehát plusz 4,1 százalékos növekedéssel számol.

(15.40)

Ez most a 2019. évi költségvetésben 85,5 milliárdos növekményt jelent a tavalyihoz képest, ami egy 20 százalékos forrásbővülés, és így 512,8 milliárd lesz a fejezet költségvetése. Tehát még egyszer hangsúlyoznám, 512,8 milliárd. Soha ennyi pénzt még nem költöttek a Magyar Honvédségre.

Folytathatnánk tovább is a Zrínyi 2026-tal. Tehát a Zrínyi 2026-ról 2016-ban döntött a kormány, ez egy hosszú távú, rendkívül komplex, mondhatnánk azt is, hogy az elmúlt negyedszázad legátfogóbb, legkomplexebb honvédelmi fejlesztési terve (Demeter Márta: Kár, hogy nem létezik!), haderőfejlesztési terve, mert a honvédséget egyrészt az emberek alkotják, másrészt pedig vannak szükséges eszközök, amiket fejleszteni kell. Erre készült el ez a hosszú távú program, amelynek (Demeter Márta: Nem készült el!) minden erőforrásalapja rendelkezésre áll az elkövetkezendő tíz évben. Tehát az erőforrások, mind a humán erőforrások, mind a pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak, és éves szintre van lebontva ez a honvédelmi és haderőfejlesztési program.

A források tervezésénél is elhangzott egy bődületes hazugság, hogy nem jut pénz fejlesztésre. A források tekintetében a 2019. évi költségvetésben, és végig ezt az arányt képviseljük, amíg el nem érjük azt a szintet, amit kitűzött a magyar kormány a honvédségünk tekintetében, addig a 40-30-30 százalékos arányt használjuk. 40 százalék megy személyi kifizetésekre, 30 százalék működésre és fenntartásra, és mindig 30 százalék pedig fejlesztésre. Tehát ezt az arányt mindenféleképpen fogjuk tartani.

Hogy egy számot is mondjak ehhez a 30 százalékos fejlesztéshez, ez most 149,3 milliárd, és nem pedig 0,8 milliárd, ahogy ezt itt hallhattuk.

Egyébként nagyon nehéz a fejlesztéseket hallgatni, annak a kritikáját azoktól… Egyébként ön akkor honvédelmi államtitkár volt, úgy tudom, amikor Gyurcsány Ferenc éppen, csak egy példát hadd mondjak, 77 darab P72-es, nagyon korszerűnek mondható és könnyen még korszerűbbé tehető harckocsit ajándékozott Iraknak Magyarországról. Tehát így zajlott önöknél a haderőfejlesztés, tehát nagyon komolyan álltak ehhez hozzá.

Egyébként teljes fegyvernemek, haderőnemek tűntek el az önök idejében, nem csak ingatlanok. Nemcsak azt mondhatjuk, hogy ebben az időszakban erkölcsileg züllesztették le magát a hadsereget, magát a honvédelem ügyét, hanem gyakorlatilag mindent eladtak, amit lehetett. Ez vonatkozik a laktanyákra, vonatkozik a felszerelésre, és mindenre, amihez hozzányúltak, az vagy elromlott, vagy eltűnt. Ez az az időszak, amikor arról beszélhetünk, hogy ilyen színes papírokkal teli whiskys dobozok jelentek meg, meg arról beszélhetünk, hogy egyébként meg teljesen kiürített whiskys üvegek is borultak itt, ott, amott, főleg, amikor valamilyen nemzetközi esemény kapcsán beszélni kellett az akkori miniszternek.

Mondhatnám azt is, hogy a legfontosabb, tehát a műszaki fejlesztés mellett a katonai, műszaki, a fegyverek fejlesztése, vásárlása mellett a kibervédelmi, a légvédelmi és a páncélelhárító képesség fejlesztése a legfontosabb célkitűzés, de ugyanígy a gépjárművek megújítása. Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy legutóbb 250 terepjáró került átadásra a honvédség számára. De az úgynevezett, ahogy ön mondta, a merev- és forgószárnyú, tehát a repülőgép- és a helikopterbeszerzés, illetve a helikopterek felújítása  mert gazdaságilag ez felelt meg leginkább, illetve a honvédség képességfejlesztésének ez felelt meg leginkább, önök már kidobálták volna ezeket a helikoptereket  hamarosan befejeződik, és átadásra kerülnek ezek a helikopterek.

A laktanyafejlesztést se nézném én annyira le, hiszen az elkövetkezendő időszakban, ebben az évben tíz laktanyában indul meg fejlesztés, Tatán, Kaposváron, Szentesen, Debrecenben, olyan katonavárosokban, amelyeket önök kiürítettek. Nemrég beszéltem az egyik katonaváros vezetőjével, aki most fölajánlotta a honvédségnek, hogy azt a laktanyát, amit annak idején átpasszoltak egy vállalkozónak, és a vállalkozó továbbpasszolta az önkormányzatnak, most esetleg visszaadnák nekünk. Elképesztő, hogy mit hagytak itt. Tehát egy ilyen világot hagytak itt, és megpróbálnak mindent az elmúlt néhány év nyakába zúdítani.

Illetmény. Az illetmények tekintetében teljesen rendben vagyunk. (Demeter Márta: Ezt kérdezze meg az állománytól!) Kérdezzék meg a katonákat, szerintem nem véletlen, a katonák is szavaztak nagy valószínűséggel. (Dr. Vadai Ágnes: Tudják, hogy kire?) Nem tudjuk. Gondolom, hogy szavaztak a katonák, mert nekik is megvan az a joguk. Talán önök ezt a jogot is elvették volna tőlük. De azért az mégiscsak meggyőző, hogy az elmúlt időszakban, jövőre befejeződik az illetményemelés időszaka, ami azt jelenti, hogy 50 százalékkal nő meg a katonák bére. Önöknél teljes egészében elvesztették a katonák az illetményüket.

Itt ebben a fejlesztésben szónokolni a nyugdíjról, tehát arról a bizonyos szolgálati nyugdíjba vonulásról, azért abba gondoljanak bele, kedves képviselőtársak, hogy 40 éves, erejük teljében lévő emberek mehettek nyugdíjba, de tömegével, ezt vajon az ország elbírja-e, ezt vajon elbírta-e az ország. Én úgy látom, hogy ebből semmi probléma nincs, csak önök próbálják ezt az egészet feszíteni. Ezt elfogadta mindenki, a társadalom teljes egészében támogatja, hogy ezt a rendszert meg kellett változtatni, mert ez a rendszer teljes egészében igazságtalan volt.

Létszám tekintetében is rendben van minden. 2019-re azzal számolunk, hogy a hivatásos állomány 1000 fővel fog növekedni. Összességében 28 ezer főre, 28 ezer alkalmazottra van lehetősége a Magyar Honvédségnek, illetve van költségvetési alapja, hogy 28 ezer főt elérhessünk.

Az önkéntes tartalékos rendszer. Itt az elmúlt időszakban, mármint a 2010 előtt valamilyen hatalmi viszonyban lévő ember ha a szájára meri venni, szerintem az aztán tényleg végképp gázos. 17 önkéntes katona, 17 önkéntes tartalékos katona volt 2010-ben. Ma 6700 van. Tehát itt, azt gondolom, hogy ezt a versenyt nem kell különösebben magyarázni, ha ezt a két számot meghalljuk. Vagy pedig a képzések tekintetében: azok, akik az összes katonai kollégiumot megszüntették, hogy beszélnek arról, hogy merik venni a bátorságot egyáltalán, hogy erről szót emeljenek? Debrecenben elindult egy új honvéd középiskola és kollégium, ez a Kratochvil Károly, és már elindultak a tárgyalások, sőt ezen már túl vagyunk, egészen biztos, hogy Hódmezővásárhelyen legkésőbb a 2020-as tanévben már elkezdhetik az oda beiratkozó tanulók a katonai pályájukat.

A védelmi ipar. Erről nem szóltak, pedig erről is szólhattak volna. Gyakorlatilag nullára rendezték. (Demeter Márta közbeszól.) Tehát 2010-ben ott álltunk, hogy a Magyar Honvédség nem tudott magyar fegyverekhez, magyar katonai eszközökhöz, Magyarországon gyártott eszközökhöz hozzájutni. Ezt újra kellett megint hangszerelni, újra kellett az egészet elindítani. Most egy fegyver- és egy lőszergyárat fogunk tudni hamarosan megnyitni. Egy olyan nagyon fontos beruházásról van szó, amely nemcsak a magyar fegyveres erőket fogja ellátni kézi lőfegyverrel, hanem nagy valószínűséggel exportra is fog tudni termelni.

Missziók. A missziók tekintetében az elmúlt időszakban mind a NATO, akár európai uniós misszió, tehát bármilyen konstellációban vettünk rész külföldi misszióban, a magyar katonákról mindig csak szuperlatívuszokban, a legelismerőbb módon beszéltek.

Én itt javasolnám is önöknek, hogy ne csak a missziós katonáinknak, hanem azoknak egyébként, akik az elmúlt három évben fegyveres szolgálatot hajtottak végre határaink őrzése, védelme érdekében, akik a biztonságunkat, a nyugalmunkat garantálták, ahelyett, hogy ilyen nagy hévvel próbálnák szidni az egész rendszert meg magát a honvédséget, inkább köszönjük meg nekik ismét, és nem elégszer, hogy megtették ezt, illetve nemcsak a mi országunkat, nemcsak Magyarország szuverenitását, hanem Európa békéjét is szavatolni tudták. Én itt szeretnék még egyszer köszönetet mondani nekik.

(15.50)

Szóval, a nemzetközi misszióknál azért abba gondoljunk bele, hogy ott ezer fő teljesít szolgálatot 14 országban, 4 kontinensen. Ezek önmagukért beszélnek. Még egy ilyen, ekkora gazdasági teljesítménnyel bíró ország, tehát egy olyan ország, amelyik 114 milliárd eurós GDP-vel rendelkezik, ilyen külföldi missziót nem tart fenn Magyarországon kívül. Erre is büszkék lehetünk. S ezt a missziós tevékenységet is teljes egészében fedezi a 2019. évi költségvetés. Mindaz, amit önök itt összehordtak, azzal ellentétben én azt látom, és aki valójában elolvassa a költségvetést, megnézi a számokat és a számok mögé néz, s veszi a fáradságot, elmegy és beszél a magyar katonákkal, mindenki azt tapasztalhatja, hogy ha valaki igazán, akkor abban a teleologikus gondolkodásban, abban a céltételezésben, hogy Magyarországon a legfontosabb a biztonság garantálása, legfontosabb az ország szuverenitásának garantálása, akkor azt láthatjuk, hogy a Magyar Honvédség a 2019. évi költségvetés legnagyobb nyertese lesz a magyar emberekkel együtt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a biztonság középpontba állítása a kormány és a parlament egyik legfontosabb feladata, ennek a feladatnak a biztosítására pedig a Magyar Honvédség készen áll, de mindig is készen állt. Azt szoktuk mondani, hogy az európai keresztény civilizációt, keresztény kultúránkat, Magyarország szuverenitását, a magyar emberek és az európai emberek biztonságát a Magyar Honvédség kiválóan őrzi. Az, hogy Magyarország ma Európa legbiztonságosabb országai közé sorolható, az a Magyar Honvédségnek, magyar honvédeinknek, a magyar katonáknak, a magyar katonai doktrínának és annak a politikának is köszönhető, amelynek az elmúlt nyolc évben tanúi voltunk, és itt önnek is köszönetet szeretnék mondani mint volt honvédelmi miniszternek, hiszen ön a jövőről beszélt, a jövő kihívásairól, de azért ha visszagondolunk, az elmúlt nyolc évben voltak olyan kihívások a Magyar Honvédség előtt  hogy csak hármat említsek , amelyeknek kiválóan megfelelt: 2010-ben, a vörösiszap-katasztrófa idején kire lehetett vajon számítani, ha nem a magyar honvédekre, ha nem a magyar katonákra? Vagy a 2013-as nagy dunai árvíz idején az egész ország megtapasztalhatta azt, amit egyébként Európában példásan, illetve példa nélkül hajtottak végre katonáink, hiszen a magyar nagy árvíz során, a század árvize során emberéletben nem keletkezett kár, és ez Európában teljes mértékben egyedülálló volt. De említhetném Európa 2015-ös megszállását, azt az inváziót, amely Magyarországot is elérte, azt a migránsválságot, a migránsválság, illetve a migránsok behívásának következtében azt a 400 ezres tömeget, amely gyakorlatilag átrohant az országon. A 2015-ös nemzeti konzultáció során a magyar emberek által kifejtett vélemény alapján meg kellett védenünk az országunkat, és az országhatár védelmében a magyar honvédeink élen jártak. Emlékezzenek vissza arra, hogy három hónap alatt sikerült megépíteni 400 kilométer kerítést, azt a kerítést, amely annak a hármas feltételnek, a jogi, a műszaki és az élőerős védelemnek az egyik legfontosabb lába, amellyel meg tudtuk állítani azt a migrációs nyomást, amely a Dél-Balkánról, a Délnyugat-Balkánról hazánkat érte, és ebben is a honvédeink vállaltak fontos szerepet. De utána magában a járőrözésben is, hiszen itt a parlament Fidesz-KDNP-többsége úgy döntött, hogy a honvédeknek is ki kell venniük a részüket.

Csak néhány számot hadd említsek önöknek: 11 településen 1300 katona teljesített szolgálatot, határőrizeti szolgálatot, egy időben összesen a Magyar Honvédségtől 6 ezren foglalkoztak ezzel a kérdéssel, összességében pedig az elmúlt időszakban 18 ezer ember, 18 ezer magyar honvéd vett részt ezekben a feladatokban.

A Zrínyi 2026 a jövőnek szól, a Zrínyi 2026 nemcsak haderőfejlesztésben szól a jövőnek, nemcsak abban, hogy észrevettük, hogy megváltozott körülöttünk a világ, megváltozott az a hadviselés, amit kiberhadszíntérnek vagy aszimmetrikus, hibrid hadviselésnek neveznek, ami ellen a védekezés egy nagyon fontos digitális programot is kíván tőlünk, digitális fejlesztést, a modern eszközöknek, az okosfegyvereknek a fejlesztését, illetve használatát; hanem azt a fejlesztést is magában hordozza a Zrínyi 2026, amely a honvédelmi lába, amely a katonát  ahogy a miniszter úr, képviselő úr említette: a katonát  helyezi a középpontba, és a katonák képzésében, abban, hogy legyen elég katonánk, abban bizony a társadalmat is segítségül hívja, az oktatást, a nevelést a hazafias nevelés, a honvédelmi nevelés középpontba helyezésével. Hogyha megengedi, ebből idéznék egy részt. A felnövekvő nemzedék számára lehetővé kell tennünk a fejlődést annak érdekében, hogy megfelelő módon tudjanak felkészülni a mai kor és a ma még nem látható jövőbeli kihívásokra. Új problémákkal kell szembenéznünk a terrorcselekmények, a migrációs válsághelyzet révén. Válaszokat kell adnunk arra, hogyan képzeljük el Magyarország biztonságának garanciáit (Az elnök csenget.) a mai változó nemzetközi környezetben. Ebben számítunk az ön segítségére. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.10)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Önök értették, hogy mit mondott az előttem felszólaló? (Dr. Vadai Ágnes: Nem hiszem, hogy ilyen képességgel nem sikerült felfogni!) Mert rendkívül nehéz volt, egyetlenegy dolgot le lehetett azért szűrni, hogy itt egy nagyon komoly bevándorláspárti politikus szólalt meg, mármint aki nagyon komolyan veszi azt az ügyet, hogy a bevándorláspárti álláspontját nap mint nap megerősítse, nap mint nap közölje akár az Országgyűlésben, akár a tegnapi tüntetés során, akár bármilyen közösségi színtéren. Persze, evvel újat nem mondott Gyurcsány Ferenc, és a felszólalásának a címét - 2018 ősze - így határozta meg, de azért beszélhetett volna arról is, hogy mi volt 2004 telén, mondjuk, december 5-én, mikor ő volt a miniszterelnök, akkor milyen uszító beszédet tartott, itt egyébként 13, itt bent a parlamentben 13 határon túli magyar (Gréczy Zsolt közbeszól.) csoport előtt. Beszélhetett volna arról is, hogy mi történt 2006 őszén. Éppen 12 éve, 12 éve jelent meg az őszödi beszéd, ahol bevallotta az akkori miniszterelnök, hogy meghamisították az országjelentést, pontosan azért, hogy megnyerhessék a 2006-os választásokat. (Dr. Vadai Ágnes: Nem így van, nem így van!) Hazudtak éjjel, nappal, reggel, este, délben, és ő ebbe majdnem beledöglött, még ezt is közölte az emberekkel. Majd egy hónap múlva, mikor az emberek jogosan felháborodtak ezen a beszéden, és ennek hangot adtak, akkor elzárták a Kossuth teret a magyar emberek elől, a magyar Parlament előtti teret kerítéssel. (Dr. Vadai Ágnes: Mert pöcegödröt csináltak belőle a szövetségeseitek!) Viszont, amikor a kerítést mások ostromolták, a magyar kerítést 2015 szeptemberében, szintén ősszel, akkor pedig úgy nyilatkozott, hogy a békés tüntetőkre a magyar rendőrség támadt rá. (Gréczy Zsolt: Mert éleslőszert akartatok használni!) Ezeket a képeket egyébként láthattuk, hiszen most volt ennek éppen a harmadik évfordulója.

Tehát nem igazán látjuk, hogy Gyurcsány Ferenc mit szeretne, mit akart ma mondani, miért szólalt föl kétszer. Ma már másodszor elmondta azt az álláspontját, amiben határozottan (Dr. Vadai Ágnes: Ez már nem a mi gondunk, valóban az oktatási rendszer problémája: szövegértési gondok vannak.) kiáll az Európai Unió bürokratái, kiáll azok mellett, akik Magyarországtól jogokat akarnak elvonni. Most ugye, legutóbb az a bejelentés született meg az Európai Unióban, hogy a magyar határőrizetet egész egyszerűen ki kell venni a magyarok kezéből, mert mi magyarok meg tudtuk állítani Európa és Magyarország határainál az illegális bevándorlókat. (Dr. Vadai Ágnes: Ez nem így van, elnök úr, hazudik folyamatosan!) Hallottuk ezt a szöveget már 2015-ben is, amikor Magyarországot több mint 400 ezer illegális bevándorló árasztotta el, és akkor meg kellett hozni azokat a döntéseket, amelyek egy jogi, műszaki határzárhoz vezettek, ahol egyébként a magyar rendőrök és a magyar katonák tisztességesen helytálltak, és meg tudtuk állítani, bebizonyítottuk, hogy szárazföldön megállítható a migráció.

Később természetesen Olaszország is bebizonyította, hogy nemcsak szárazföldön, hanem a tengereken is megállítható az az Afrikából, Ázsiából ránk mért csapás, amit a migráció, illetve ennek az illegális változata jelent. Ez itt a probléma, ez a probléma velünk. Ezért nincsenek… - amikor Gyurcsány Ferenc arról beszél, hogy Magyarországon nincsenek migránsok, itt nem tudom, valaki valami számot is bemondott, hogy néhány tíz ember jön Magyarországra, akkor az annak már a következménye. Hiszen azt az útvonalat, ahol lezártuk a határt, azt nem kell már többet választani, nem lehet, mert az oltárian kockázatos, ezért tolódott át például először Olaszország irányába, majd most, hogy az olaszok is zártak, Spanyolország irányába.

Én azt gondolom, hogy Gyurcsány Ferenc beszéde is már a 2019-es májusi európai parlamenti választásokról szólt. Itt világossá tette az álláspontját, világossá tette azt is, hogy ő szándékozik a teljes ellenzéknek a vezére lenni 2019 májusában. Egyértelművé tette, hogy bevándorláspárti politikát folytat, és itt az ideje mindenkinek felébredni, mert ezzel szemben a magyarok már többször kifejezték, akár a népszavazáson, akár a konzultáción (Arató Gergely: El sem mentek a népszavazásra.), akár pedig legutóbb öt hónappal ezelőtt az országgyűlési választásokon, hogy ebből a politikából nem kérnek, hanem a magyar kormány bevándorlásellenes politikáját fogják támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, hogy vitán felül áll, hogy az a jelentés, amihez most a mi Országgyűlésünk egy határozatot kíván csatolni, az nem más, mint a bevándorláspárti politikusoknak a kicsinyes, ám rendkívül agresszív bosszúja Magyarország és a magyar emberek ellen; azért, amiért ez az ország bebizonyította azt, mégpedig évekkel ezelőtt, hogy ha van politikai akarat, hogy ha az emberek összefognak, megkérdezik az emberek véleményét, és arra mer alapozni egy kormány, arra mer alapozni egy parlamenti többség, egy nagyon határozott parlamenti többség, amely egyébként a bizalmat már előre azoktól az emberektől kapta meg, akiknek folyamatosan ki is kéri a véleményét, nos, akkor a bevándorlás a határokon  mégpedig nemcsak az ország határánál, hanem Európa külső határánál, annál a több mint 400 kilométeres schengeni határnál, amelyért Magyarország felel délen, mert van még egy romániai szakasz, de most arról nem beszélünk, tehát még egyszer, a migráció  megállítható. Visszafordítható az a folyamat, amelyet megtapasztaltunk. Egyértelmű, hogy azok, akik ezzel ellentétesen foglalnak állást, és ma azt látjuk, hogy az Európai Parlament összes intézményében, az Európai Unió összes intézményében, az Európai Parlamentben és a Bizottságban meg a Tanácsban azok vannak többségben, akik ez ellen foglalnak állást, akik szerint a bevándorlás jó dolog, akik szerint a népesedési problémáinkat, a munkaerőhiányt a bevándorlókkal kell megoldanunk, őket kell támogatnunk, őket kell behívnunk, és ezért mindent megtesznek, hogy az ő álláspontjuk győzzön, hogy oda lehessen pénzt csatornázni az Európai Unióból.

Ez világos mindenki előtt, és ezért mindent meg fognak tenni. Ha kell, akkor egyszer ezt mondanak, egyszer azt mondanak. Ha megnézik a Willkommenskultur legnagyobb képviselőjének, a német kancellárnak az elmúlt néhány hónapban megtett kurflijait a határvédelemmel kapcsolatban, mert valljuk be őszintén, itt többen beszéltek már a határvédelemről, itt a határvédelem a kulcs, akkor jól látható, hogy miket mondott. Mondott olyat, hogy az illegális migrációt meg kell állítani a határoknál, mondott olyat, hogy a határokat meg kell erősíteni.

Tegnap meg azt a hírt halljuk, hogy mégsem kell semmit tennünk, sőt a határmenedzselésben el kell odáig jutnunk, hogy majd akiket behívtunk, azok most már ne csak a biztonságunkat fenyegessék, hanem a munkánkat vegyék el. Németországban azon törik a fejüket, hogy ha van egy német munkás, meg van egy illegális migráns, aki beérkezett, mert a Szociáldemokrata Párt már illegálisról beszélt, akkor bizony, ha ezek jelentkeznek egy munkára, akkor kit kell előnyben részesíteni  na kit: hát, az illegális migránst. Szóval, eddig mi nem juthatunk el.

A Sargentini-jelentés ezért készült el, mert Magyarország mert ez ellen fellépni. A magyar emberek világosan megmondták, hogy kikkel akarnak együtt élni, a magyar emberek világosan megmondták, nemzeti konzultációkon, népszavazáson, legutóbb az áp-rilis 8-i választáson. Nem is nagyon értem, hogy az ellenzéki képviselők hogy állnak fel, és milyen alapon, milyen támogatással mondják, hogy ők bizony a Sargentini-jelentést szeretnék, ha megszavaznánk, és azt, amit a magyar parlament elé terjesztettünk, azt a határozati javaslatot pedig nem fogják megszavazni. Milyen alapon? Hát, a régi lemezeket teszik fel folyamatosan.

Kedves Elvtársak! Kedves Jobbikosok! Kedves Ellenzék! Meg tetszettek sértődni az emberekre? Haragszanak az emberekre, mert önök nem kapták meg a felhatalmazást? Dehogynem! Pontosan ez történik. Azt mondják, hogy akkor az embereket, a magyar embereket büntetni kell. Persze, ez nem újdonság, mert egyébként, amikor a rezsicsökkentés kapcsán a Tavares-jelentésben elkaszáltak bennünket, vagy amikor megpróbáltuk megvédeni  emlékeznek, még 2013-ban itt a parlamentben  a rezsicsökkentést, akkor is kik mellé álltak? Hát, nyilván azok mellé a szolgáltatók mellé, akik mind külföldi tulajdonúak voltak, ráadásul külföldi állam kezében lévő tulajdonú szolgáltatók, és mocskos módon kizsebelték a magyar embereket. Ma ugyanez a helyzet. Ugyanitt tartunk, ezért árul az ellenzék Gyurcsánytól a Jobbikig teljes spektrumában egy gyékényen Sargentinivel.

De térjünk vissza a határvédelemhez! Többen említették itt a 2015-ös helyzetet, többen említették, hogy most már nincsenek is illegális bevándorlók, minek akkor a kerítés, minek erről egyáltalán beszélnünk. 2015-ben azt tapasztaltuk meg, hogy abban a félévben, amíg vártunk arra, hogy a mi figyelmeztetésünket és a saját szolgálataik, saját titkosszolgálataik figyelmeztetését, azok, akik a Willkommenskulturt már akkor elgördítették, figyelembe vegyék, addig Magyarországon csaknem 400 ezer, 391 ezer illegális bevándorló gázolt át.

Abban a helyzetben, amíg nem állt a műszaki és a jogi határzár, mert nem volt, nem volt, vártuk az Európai Uniótól, hogy jöjjön a megoldás, abban a helyzetben összesen 170 ezer embert lehetett beazonosítani. 170 ezer embertől lehetett nagyjából elkérni azokat a dokumentumokat, ami alapján Magyarországra jutottak, persze nagy részük azonnal el is hagyta az országot, egy jelentős részük az akkor még működő menekülttáborokban lett elszállásolva, ahonnan csak úgy grasszáltak ki.

Beszéljenek nyugodtan kiskunhalasiakkal, bicskeiekkel, azt csináltak, amit akartak ebben az országban, és volt csaknem 230 ezer migráns, akiket azzal az erővel, azzal a felkészültséggel, amivel Magyarország rendelkezett 2015-ben, azzal nem lehetett megállítani. Azok átgyalogoltak rajtunk, azok jöttek az autópályákon, azokat üldözték éjszaka a rendőrök, emlékeznek erre a helyzetre, azok csinálták a fesztivált a Keleti pályaudvaron, azokat kellett valahogy elszállítani a nyugati határra, mert egyébként ott őket kérték, hogy jöjjenek. Óriási szerencsénk volt, hogy akkor még az osztrákok nem teljes egészében gondolkodtak szárnyas kapukban, és nem zárták le a határt. Ha az osztrákok akkor már lezárják a határt, akkor azok mind itt rekednek nálunk. Ez a helyzet.

Na most, ezt sikerült megoldani, hiszen a parlament és a kormány meghozta azokat a döntéseket, amelyeket itt az ellenzéki kórus folyamatos fűrészelése mellett meg a brüsszeli kórus folyamatos ágálása ellenére, de mégiscsak meghoztunk. És ennek meglett az eredménye. Hát, azért abba gondoljunk bele, hogy egy olyan…  és igen, egyetértek azzal, amit itt valamelyik jobbikos mondott, hogy az első, ez a gyoda nevű gyorstelepítésű drótakadály nem tudta őket megállítani, ez a kis másfél méter magas, talán még akkora sem, egy egyszerű pengékkel lévő… (Varga-Damm Andrea közbeszól.) Hát persze, hogy beismerjük, kedves képviselő asszony, hát ez volt a valóság. Azon át lehetett jönni. Na, a mostani műszaki határzáron aki átjön, azt elkapják a rendőrök, és visszaviszik a tranzitzónába.

(14.20)

Most már nem az a helyzet. Egészen más a helyzet, és ezért egészen más a nyomás a magyar határon. Akkor, amikor megépült, kiépült a határzár teljes egészében  és még akkor sem a csúcsra járatása volt, akkor sem a műszaki topon volt a határzár, 2015 szeptemberéről és novemberéről beszélek, mert az egyik a szerb-magyar, a másik a horvát-magyar határon épült meg erre az időszakra , addigra azt tapasztaltuk, hogy az egyik nap még 11 ezer ember nyomult át a határon, jött át, a következő nap pedig már nem érte el a százat azoknak a száma, akik evvel megpróbálkoztak, mert nem tudták legyőzni a műszaki határzárat.

Ehhez kapcsolódott aztán az összes többi olyan jogi és menekültügyi intézkedés, amiket meghoztunk, amiket egyébként most akár, ha nézzük az Avramopulosznak az ENSZ-beli fölszólalását, akár nézzük az ENSZ-dokumentumokat, akár nézzük azt, hogy mi zajlik egyébként Strasbourgban, vagy éppen mi van ebben a Sargentini-jelentésben, amit fúrnak. Mit fúrnak ebben a történetben? Rögtön a tranzitzónát teljes egészében. A tranzitzónáról azt mondják, hogy azt meg kell szüntetni, föl kell számolni. Mindenféle kitalált botrányt hoznak a tranzitzóna helyére. De ha nincs tranzitzóna, akkor Magyarországon megint csak úgy lehet átjönni, mint kés a vajon. Ezért a tranzitzóna megalkotásával lehetett például a menekülttáborokat teljes egészében megszüntetni.

Vagy itt vannak a menekültügyi eljárások. Ezeket el akarják tőlünk venni. Ők akarják megmondani, az a javaslat (Közbekiáltások az ellenzéki padsorokból: Nem igaz!), hogy az európai migrációs ügynökség kapja meg a döntési jogot arra, hogy ők döntsék el a schengeni határon, hogy ki az, aki menekült- vagy oltalmazotti státuszt megkaphat. (Folyamatos közbekiáltások az ellenzéki padsorokból.) Ez a javaslatuk, és ez azt jelentené, hogy a magyar hatóságok, a magyar bíróság kezéből teljes egészében kiveszik az egészet. Erről beszélnek, amikor azt mondják, hogy az illegális migrációs útvonalakat, és nemcsak az útvonalakat, hanem az illegális migránsokat is legálissá, törvényessé kell tenni. Akkor ezt mondják. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)

Ez azt jelenti, hogy az, ami eddig törvénytelen volt, az egy döntéssel, egy európai ügynökség által meghozott döntéssel törvényessé tehető, tehát behúzhatók ide az illegális migránsok vagy a migránsok. Tehát teljesen rászabadíthatók megint, el lehet végezni azt a lakosságcserét, amit elhatároztak.

Az európai titkosszolgálatok, a NATO folyamatosan figyelik ezt a területet. Egyébként azokban a jelentésekben, amit kedves elnök úr is valószínűleg mindennap olvas, 60 millió emberről beszélnek, akik készen állnak arra, hogy Afrikából vagy Ázsiából Európába érkezzenek. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszólása.) Hatvanmillió ember az a tartalék, amivel nekünk is mindenféleképpen számolnunk kell.

A másik ilyen intézkedés pedig a Frontex helyzetbe hozása. A Frontex is, ha úgy tetszik, egy ügynökség. Tehát ott még élő határőrt senki nem látott. A Frontexben senki nem végzett határőrizeti feladatot. Ott először is létre kellene hozni egy olyan egységet, akik képesek arra, hogy ezt elvégezzék. De erre nincs szükség, mert nem határvédelmet szeretnének, nem megállítani a migrációt, hanem behozni őket, határmenedzselésről beszélnek. A határvédelem menedzseléséről beszélnek, a migráció menedzseléséről beszélnek, arról az utaztatásról, hogy Európába a migránsokat szabadon be lehessen hozni mindenféle határvédelem nélkül. Ezt akarják tőlünk elvenni, ezt a két, egyébként a szerződés alapján nemzeti hatáskörben lévő jogkört.

Az elképzelhetetlen, hogy az az ország, így Magyarország feladja a határőrizeti jogát, amelyik egyedül képes volt bebizonyítani, hogy a szárazföldön egész egyszerűen az a legnépszerűbb útvonal, amit nyugat-balkáni migrációs útvonalnak hívnak, megszüntethető. Ennek ma a tesztje zajlik csak, tehát próbálgatják, hogy hátha van lehetőség arra, hogy átjöjjenek, de azt gondolom, hogy az az óriási nagy csökkenés, amiről önök is beszélnek, annak a prevenciónak köszönhető, amit Magyarország megtett a határvédelemmel, még egyszer szeretném hangsúlyozni, a műszaki és jogi határzárral.

És van még ennek egy ilyen lelki ügye is. Hogy tudnánk mi elképzelni, hogy a mi határainkat zsoldosok védjék? Talán az Egri csillagokat mindenki olvasta, 6.-ban kötelező olvasmány. Gondolom, hogy ez sikerült mindenkinek. (Zaj, közbekiáltások az ellenzéki padsorokból.) Abban van egy híres mondat, hogy a vár ereje, a fal ereje nem a kövekben vagyon, hanem a védők lelkében. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Ez a helyzet, hogy hogyan lehetne zsoldosokra bízni a magyar határvédelmet. A magyar határvédelmet csak a hazájukat szerető magyar katonákra és magyar rendőrökre lehet bízni. Azokra egyébként, akik Magyarországon a magyar alkotmányra tettek esküt, és ennek a szellemében védik az ország biztonságát, az ország szuverenitását és minden magyar ember álmát. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. „A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében.” Ez a ma is időszerű mondat hangzott el Dobó Istvántól Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, az imént hallott idézet úgy is értelmezhető, hogy a legkorszerűbb csapásmérő technika is csak egy darab vas, ha nincs ember, aki szakértelemmel és elhivatottsággal kezelje. A honvédelmi törvény arról rendelkezik, hogy az Országgyűlés állapítja meg a honvédség részletes bontású létszámát, ideértve az önkéntes tartalékosokat is. A 2002 és 2010 közötti időszakkal ellentétben napjaink egyik honvédelmi sikertörténete, hogy a jelenleg még hatályos 35/2013. országgyűlési határozat által megállapított, tartalékosokra vonatkozó létszámkeret mára közel feltöltött, a felső plafont súrolja. Hogy miért is sikertörténet ez? Amikor a Fidesz-KDNP 2010-ben a választópolgárok akaratából átvette a kormányzást, szégyenkezésre okot adó állapotokat örökölt meg minden területen, így természetesen a honvédelmi ágazatban is.

A teljesség igénye nélkül engedjék meg, hogy néhány példával emlékeztessem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy mi is történt abban az időszakban. 2010-ben összesen 17 fő tartalékosa volt hazánknak. 2002-ről 2010-re a 45 ezer fős engedélyezett létszám 29 ezer fő alá esett. A csökkenési tendencia mélypontja 2007 volt, amikor az MH rendszeresített létszáma nem érte el még a határozatban megengedett 23 500 főt sem. 2003-ban kivezettek több páncélos- és fegyverzettechnikát, így a tarack- vagy az önjárótarack-típusokat, gránát- és aknavetőket és a páncéltörő ágyúkat, 2005-ben további taracktípust és sorozatvezetőt, 2006-ban még rakétakomplexumokat is.

Kijelenthetjük tehát, hogy a szocialista-liberális hatalom, a Gyurcsány, Bajnai-kormányok a magyarok biztonságát, hazánk függetlenségét veszélyeztetve, tudatosan építették le a katonai képességeket, tudatosan eresztették szélnek honvédeink ezreit, azaz tudatosan tették tönkre a Magyar Honvédséget.

Tisztelt Képviselőtársak! Gyurcsányékkal szemben és velük szöges ellentétben a kor kihívásaira adandó megfelelő válaszként az Orbán-kormány már korábban is felelősségteljesen a haderő fejlesztéséről döntött, amelyet a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében hajtunk végre. A honvédség jelenleg engedélyezett létszámkerete és állományarányai azonban nem biztosítják a „Zrínyi 2026” program keretében tervezett szervezeti fejlesztések létszámszükségletét, amelyek egy része, bár még létszámkereteken belül, már végrehajtásra is került. A határozattervezet növeli mind a tiszti, mind az altiszti és a legénységi kereteket, és rögzíti azoknak az összlétszámhoz viszonyított maximális arányát, továbbá módosítja a honvéd tiszt- és altisztjelöltek keretszámát a tervezett feladatokhoz szükséges utánpótlás biztosítása érdekében. A létszámkeret emelése a szám szerint is növekvő új, korszerűbb eszközökkel történő feladatok végrehajtásához is nélkülözhetetlen. A legénységi állomány toborzása és megtartása ugyancsak elengedhetetlen egy korszerűbb, erősebb haderő megteremtéséhez. A határozat elfogadása esetén a polgári állománycsoportba tartozó státuszok száma és az összlétszámhoz viszonyított aránya jelentősen csökken, javítva a Magyar Honvédség belső állományarányait.

Már most kihallom egyes képviselőtársaim kárörvendő gondolatait, miszerint felesleges statisztikai létszámhiányt generál az előterjesztő, felhívom ezért a figyelmüket, hogy a tisztelt Ház által engedélyezett keretszámok tényleges felhasználása a tervezet szerint, a kormány döntése szerint évenkénti ütemezéssel csak a tárgyévi feladatok tényleges végrehajtásakor, a szükséges források arányos biztosításával történne. A végállapot elérésére, a 37 650 fő státusz teljes felhasználására 2026-ra kerül sor.

A határozattervezet külön rendelkezik az önkéntes tartalékos létszámkeret emeléséről, a jelenlegi 8 ezer beosztásról 20 ezer beosztásra emeli azt. A Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszerének fejlesztése elérte a korábban kitűzött célokat, az engedélyezett keret emelése nélkülözhetetlen és sürgető. Mint említettem, az állampolgárok önkéntes tartalékosi jelentkezése példa nélküli az elmúlt évtizedekben, ami tényleg sikertörténet.

Tisztelt Országgyűlés! Országgyűlési képviselőként a haza szolgálatára tettünk esküt. Ez azt jelenti, hogy kötelességünk támogatni azokat, akik ugyancsak a hazát szolgálják fegyverrel a kezükben. Ennek keretében emlékeztetem önöket arra, amit a bevezetőmben idéztem: „A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében.” Azt már magam teszem hozzá, hogy nemcsak a lelkében, hanem a létszámában is.

Kérem, hogy a haderő fejlesztésének részét képező aktív és tartalékos állomány létszámára vonatkozó határozatot a haza védelme és a magyarok biztonsága érdekében támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.20)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Élni kívánok a viszonválasz jogával, már csak azért is, mert személyesen is megszólítottak, illetve a honvédelmi miniszterről is furcsákat mondtak az ellenzéki képviselők. Az elején szeretném leszögezni, hogy nem számítottam teljesen másra, mert az elmúlt évek azt bizonyítják számomra, hogy a hazai ellenzékre semmilyen kérdésben, semmilyen nemzeti kérdésben nem lehet számítani, még akkor sem, amikor a szakbizottság elnöke arra kéri őket, hogy legalább a haza védelmében kössünk kompromisszumot, és támogassuk a haza védelmében élenjáró, a magyar emberek biztonságát, a haza függetlenségét biztosító Magyar Honvédség fejlesztését, mind műszaki, tehát haderő tekintetében, mind pedig honvédelmi, ha úgy tetszik, a katonák létszámának és képzettségének a növelésében. Most is bebizonyították a hozzászólók, hogy rájuk ebben a kérdésben, a haza védelmében, a magyar emberek biztonsága érdekében sem számíthatunk.

Azt a Benkő Tibor-fóbiát, ami jellemezte a hozzászólókat, szinte mindenkit, én meg tudom érteni. Az új honvédelmi miniszter egy négycsillagos tábornok, aki századparancsnoktól minden létrát végigjárt az elmúlt néhány évtizedben, és vezérkari főnök lett. (Dr. Harangozó Tamás: A szocialista kormányok alatt összhaderőnemi főnök volt!) Nagyon helyes, hogy a szocialista kormányok alatt is összhaderőnemi főnök volt, ennek rendkívüli módon örülünk, mint ahogy annak is, hogy mind az orosz, mind pedig az amerikai akadémiát elvégezte, tehát teljes egészében tisztában van a világ két legerősebb katonai hatalmának a doktrínájával, és azzal a tevékenységgel, amivel ilyen óriás hadsereget is fenn tudnak tartani. Tehát én megértem ezt a fóbiát, de azért arra kérném önöket, hogy ne próbálkozzanak meg Benkő Tibor tábornok úrral, miniszter úrral vetélkedni szakmai kérdésekben, mert nem fog sikerülni.

Mint ahogy nem sikerült az a kritika sem, amit megfogalmaztak ezzel az egyszerűnek mondható, de nagyon mély tartalmat és szakmaiságot tükröző országgyűlési határozattal szemben. Néhány dologra mindenféleképpen kell reagálnunk.

Az első az, amit Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak mondanék. Az az országgyűlési határozat, amiről ő beszél, a 2016-os, ahogy már elnök úr is elmondta, a 2013-ast módosította. Ez a 2016-os, ami meghatározza azt  a honvédelmi törvényről beszélek , hogy az Országgyűlésnek kell állást foglalnia a létszámkeretekről és a belső arányokról, a törvény erejénél fogva szűnt meg, ex lege, még egyszer szeretném hangsúlyozni. Nem kellett ebbe a határozatba semmit beleírni, 2017. január 2-án ez a határozat hatályát vesztette, ezért a 35/2013-as országgyűlési határozat van érvényben a módosított létszámkeretekkel. Szerintem ez egy fontos jogi magyarázat, és teljesen hiteltelenné teszi azt, amit mondott. Nem tudom, például Simicska Lajosnak hogyan adott ilyen felkészültséggel tanácsokat.

A másik, amit szeretnék a figyelmébe ajánlani: nekem nagyon rosszul hangzott egy-két mondata a magyar katonákról. Olyan megvetően beszélt, lenézi a magyar katonákat, a magyar katonák egyetemi felsőfokú képzését. Azt gondolom, hogy azok a mondatok nagyon sok olyan embert, akik vállalták a haza fegyveres szolgálatát, akik azt a nagyon erős, a legerősebb esküt letették a haza védelme érdekében, megbántott. De hát a Jobbiktól ez nem áll távol, a nyugdíjasoktól a sportolókig képesek bárkit megbántani. Én amikor iskolaigazgató voltam, akkor nagyon zavart az, amikor a kollégáim azt mondták a diákokra, hogy gyerekanyag. Kértem is őket, hogy ha lehet, ezt az otromba kifejezést mellőzzük. Ön emberanyagnak nevezte a magyar honvédeket. Én ugyanolyan otrombának tartom az emberanyag megnevezést, mint a gyerekanyag megnevezést. De ez érzés kérdése, illetve az emberekről alkotott véleményünk kérdése. De még egyszer mondom, ez nem a szakmaiságát mutatja, hanem a lelkét, a szakmaiságát pedig az, ahogy tévedett ennek az országgyűlési határozatnak a kifigurázásában, amikor perceken keresztül beszélt a nagy semmiről.

Harangozó Tamásnak szeretném javasolni, hogy mélyedjen el a matematikában. Elemi matematika, harmadik osztály, tízezres számkör, alapműveletek, összeadás, kivonás. A 2002-es szocialista hatalomátvételkor 45 ezer katona, a 2010-es szocialista hatalomátadáskor 23 950 katona: mínusz 21 050 fő. Most 37 650 van meghatározva, tehát 2010-hez képest plusz 13 700 fő. Tehát nagyon egyszerű a történet. Amit elmondott a költségvetésről, azt a 2019. évi költségvetés teljes egészében negligálja, hiszen 2019-ben minden eddiginél nagyobb pénzt szán a kormány, fogadott el az Országgyűlés a Magyar Honvédség költségvetése tekintetében. Ez 513 milliárd forint, ez a tavalyinál 86,5 milliárddal több. A magyar biztonságra, határőrizetre plusz 150 milliárd áll rendelkezésre, fejlesztésre 100 milliárd forint a honvédség keretein belül.

(17.30)

Tehát minden olyan adat, amit idecitált, az mind egy egyszerű szimpla hazugság volt, és a 2002-2010-es évek kártékonyságát próbálta valamilyen formában elfedni.

De engedje meg, hogy a katonákról, a katonai intézményekről is egypár adatot elmondjak önnek, hogy eszükbe jusson. 2004-ben öt laktanyát szüntettek meg: Savaria Kiképző Központ, Alföldi Kiképző Központ, 5. Légvédelmi Rakétaezred, 5. Kiskun Elektronikai Harc Század, MH 101. Szigetvári Zrínyi Miklós Vegyes Tüzérdandár. 2005-ben hármat: 40. Galga Vezetésbiztosító Ezred, Kapos Bázisrepülőtér, Tapolcai Kiképző Központ. 2007-ben MH 11 Hunyadi Mátyás Harckocsi Zászlóalj, MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár, MH 37/4. Török Ignác Műszaki Építőzászlóalj, MH Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskola és Kollégium (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszólása.), MH Verőcei Betegotthon és még húsz megyei hadkiegészítő parancsnokság; szélnek eresztve valamennyi ott lévő katonát, honvédet és alkalmazottat, vagy kényszernyugdíjba helyezve őket, akiknek aztán a nyugdíjazását gyakorlatilag egy szimpla költségvetési csalással odavágták a honvédség költségvetéséhez.

Demeter Márta képviselő asszony, már hozzászoktunk a bíráló gondolatokhoz, de azért valljuk be, hogy mennyire hihetünk Demeter Mártának, akiről éppen ma derült ki, hogy visszaélve képviselői mandátumával (Demeter Márta: Miről beszél?), egy írásbeli kérdésnek álcázott sajtószivárogtatásban azt terjesztette, hogy a miniszterelnök a családját utaztatja. Ma kiderült, hogy ez egy merő hazugság. (Demeter Márta: Válaszolja meg a kérdéseimet!) Azt gondolom, hogy ilyen esetben nem nagyon lehet hinni senkinek, aki ilyen szimplán és egyszerűen, még egyszer mondom, visszaélve a képviselői mandátumával, a képviselői lehetőséggel, félretájékoztatja, hazudik a sajtónak csak azért, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt és családját újból és újból gyalázni tudja.

De arra a mondatára is, hogy nem kap megfelelő tájékoztatást a bizottság, ne vicceljünk: legutóbb a bizottság hat és fél órán keresztül ülésezett, és csak az önök tájékoztatásával volt elfoglalva. Azt gondolom, ez egy elég nagy időintervallum, amiben nemcsak hogy hosszan, de mélyen is el lehetett volna mélyedni ebben a kérdésben, azonban önöket nem az érdekli, hogy megtudjanak ilyen típusú információkat vagy segítségre legyenek, hanem csak a balhé, a műbalhé kedvéért csinálják az egész fesztivált.

De mondhatnám azt is, hogy összesen ön 289 írásbeli kérdést adott a honvédelmi miniszternek. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszólása.  Demeter Márta: És nem válaszolnak rá.) Mindegyik írásbeli kérdésére megkapta az írásbeli választ. Hétszer kért iratbetekintést. Órákon keresztül molyolt a Honvédelmi Minisztériumban (Demeter Márta: Mert oda kellett menni...) vagy valamelyik katonai egységnél, nézte, összegyűjtött mindent, amit lehetett, kijegyzetelt. Tehát erre azt mondani, hogy nem kap megfelelő információt, ez már megint egy merő hazugság, és megint ilyen politikai műsornak a kérdése.

Nos, összefoglalva: tehát az ellenzékre abban a kérdésben, hogy a haza védelme és a magyar emberek biztonsága érdekében fejlesszük a honvédséget, továbbra sem tudunk számítani. Ezért arra kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy ezt az országgyűlési határozati javaslatot mi támogassuk. (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Mutassuk meg, hogy hogyan kell a hazát megvédeni, hogy kell a magyar embereket szolgálni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Teljes mértékben egyetértek önnel abban, hogy Demeter Márta azzal a tettével, amit ön ismertetett és részletesen közzétett itt az Országgyűlésben is, egyértelműen honvédelmi érdekeket sért, és ezzel nemzetbiztonsági kockázatot jelent nemcsak a honvédség, hanem az egész ország számára.Ennél sokkal súlyosabbnak tartom azonban azt, hogy miután ez kiderült, sőt az is, hogy nem egyszer, hanem folytatólagosan követi el ezt a tettét, hiszen egy másik embert is hírbe hozott álhírrel, ráadásul olyan hírt hamisított, amit nem lehetett volna nyilvánosságra hoznia. Hiszen olyan dokumentumokat, olyan információkat ismert meg a kecskeméti iratbetekintés során, amelyekre egyértelműen rá van írva, hogy nem nyilvánosak, erre figyelmeztették is a képviselő asszonyt, ő viszont visszaélt ezzel a helyzetével, nyilvánosságra hozta ezeket az adatokat, sőt meg is hamisította.

No de visszatérve arra, hogy ezért a cselekedetéért nyilvánvalóan felelnie kell, a Fidesz-frakció az ügyészséghez fordult, és a szakbizottság elnöke kezdeményezi a képviselő asszony nemzetbiztonsági átvilágításának felülvizsgálatát. De ennél sokkal súlyosabb, hogy még aznap, amikor fény derült a folytatólagosságra, fény derült a hírhamisításra, fény derült arra, hogy katonailag érzékeny adatokat adott ki, veszélybe sodorva ezzel nemcsak a katona és családtagja biztonságát, hanem az egész honvédség érdekét, a kiképzési folyamatot, ami a Magyar Honvédségnél ebben az időszakban tapasztalható volt, az LMP ekkor őt társelnökévé választotta.

Az, amit itt láttunk, itt hallottunk az elmúlt néhány percben az ellenzék részéről, hogy teljes egészében összezárnak egy ilyen képviselő mögött, azt gondolom, ez igazán a félelmetes Demeter Márta tettében. És még egyszer: ahogy őt körömszakadtukig mentegetik és megpróbálják ártatlannak beállítani ebben az ügyben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Mit tett Demeter Márta? Még egyszer: a Honvédelmi Minisztérium biztosította neki azt a jogát, ami a képviselőséghez kötődik, hogy olyan adatokat ismerjen meg, ami egyébként nem nyilvános, nem mindenki számára megismerhető. Ő ezeket az adatokat, amelyek nem nyilvánosak a honvédelmi törvény 38. § (7) bekezdése alapján, nyilvánosságra hozta, sőt meg is hamisította.Kérdezem én a hőbörgő ellenzéki képviselőket: azon túl, hogy ennek a nemzetbiztonsági kockázatát át kéne érezniük, elképzelhető az a világon valahol, akár itt, Budapesten is, hogy beballag valaki valamelyik légitársasághoz, elkéri az utaslistát, oda se adják természetesen, majd az utaslistát mégis megkapja, majd az adatokat nyilvánosságra hozza, utána bárki őt mentegetni tudja a magyar bíróság vagy bárki előtt?!

(14.40)

Előfordulhat ez? Nem fordulhat elő! A Magyar Honvédségnél pedig eminensen nem lehet ilyet megtenni, és főleg nem a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöki posztjából, a szakbizottság azon posztjából, ahol ő minden adathoz, minden érzékeny (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) honvédelmi adathoz bármikor hozzájuthat.

Demeter Mártának mennie kell, még akkor is, ha azt mondja, hogy hazugság. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. (Nem szól a mikrofonja.  Varju László: Beszéljen így is nyugodtan!)

ELNÖK: Németh Szilárd államtitkár úré a szó. A kártyáját legyen szíves betenni, államtitkár úr, segít a dolgon. (Közbeszólás a DK soraiból: Nem baj!)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Elnézést kérek mindenkitől. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az, amit ön pontosan ismertetett, az a tényállás, mert most már egy tényállásról beszélhetünk, valóban így történt, valóban ez a történelmi múltja annak (Demeter Márta: Bíróság lett a parlament?), amit Demeter Márta elkövetett a hazája, a parlament ellen. Demeter Márta egyértelműen törvényt sértett. Ez a napnál világosabb mindenki számára (Demeter Márta: Nem igaz!), hiszen ha csak magát a tényállást nézzük, akkor mit tett? Az, amit ön elmondott, nem nyilvános katonai adatokat, nem nyilvános katonai információkat, kiképzési adatokat, repülési adatokat hozott nyilvánosságra, amit egyébként parlamenti írásbeli kérdésnek álcázott, de ráadásul úgy hozta ezeket nyilvánosságra, hogy közben azoknak az értelmét meghamisította. Meghamisította magát az információt, és ezt folytatólagosan tette. Mi történt? Amikor betekintett Kecskeméten ezekbe a bizalmas, nem nyilvános adatokba, iratokba, akkor ott kivett olyan adatokat, amelyekről azt gondolta, hogy nagyot fogott, nagyot nyert. Én nem látok ebben tudatlanságot. Nem szeretném azt a szót használni, amit ön használt, illetve nem látom azt, hogy bárki megvezette volna. Nagyon is tudatosan cselekedett, hiszen ez az egész fesztiválhangulat, amit ő gerjesztett az adatok nyilvánosságra hozatalával és meghamisításával (Demeter Márta: Szánalmas!), ez az ő érdekük. Ők azt szeretnék, hogy folyamatosan balhé legyen, folyamatosan velük foglalkozzanak, folyamatosan az történjen, amit ők akarnak.

Ez ugye, itt most jól látható, hogy egy kicsit vakvágányra futott az ő elképzelése, hiszen ez már mindenki számára, még a saját sajtója, a Soros által fenntartott Magyar Narancsnak is feltűnt, hogy itt valami nem teljesen gömbölyű ebben a történetben. (Moraj a DK soraiból.)

(14.20)

Tehát az, amikor egy magyar képviselő a magyar parlamentben, a magyar parlament egyik legfontosabb bizottságában, annak vezetőjeként visszaél azzal a lehetőséggel, hogy ő nem nyilvános, titkos adatokat, kiképzési adatokat nézhet meg, azokat tanulmányozhatja (Demeter Márta: Nem is tudja, miről beszél!), de nem hozhatja azokat nyilvánosságra, ráadásul azokat nem hamisíthatja meg, azt gondolom, ezek egyértelműen mutatják, hogy Demeter Márta ezzel a tettével úgy, ahogy egyébként a honvédelmi törvény fogalmaz, katonai és nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában. (Demeter Márta: Ezt még mindig nem te döntöd el!) És ezért Demeter Mártának mindenféleképpen felelnie kell.

De nézzük azt az aspektust, amit ön utoljára említett, hiszen a Magyar Honvédség szövetségi rendszerben, a NATO szövetségi rendszerben látja el a feladatát. A Magyar Honvédség  ahogy ön idézte  vagy a Honvédelmi Minisztérium minden magyar parlamenti képviselőnek eminensen biztosítja azt a jogát, hogy különös adatokhoz jusson hozzá, főleg, ha valaki a szakbizottság tagja vagy az alelnöke. Na most, képzeljék el, egy jelentésben a következőt olvashattuk, hogy nemrég történt az egyik NATO-misszió ellen egy nagyon komoly terrortámadás, és ennek a terrortámadásnak az alapja  a szolgálatok ezt megállapították , ahol egyébként szövetséges katonák vesztették az életüket, bizonyos katonai kiképzési információknak az ellenség, a terroristák kezére juttatása volt.

Na most, ebben az esetben, amikor mi egy ENSZ-misszióban lévő katona adatait nem tudjuk megvédeni attól a képviselőtől (Demeter Márta: Önök adtak ki bármilyen adatokat is! Önök! És felelni fognak érte!), akire rájön a bolondóra és azt mondja, hogy végre valamit megtaláltam, végre beakaszthatok megint a kormánynak, mert neki ez az egyetlenegy életcélja, ráadásul, én azért mondom, hogy tudatosan tervezte meg, mert pont azon a héten készült arra, hogy majd társelnöke lehet az LMP-nek, és hátha ezzel a nagy tettével több szavazatot kap  meg is választották , az hogy jelentkezik a NATO-szövetségesek előtt? Mit mondanak erre, mennyire megbízható? Mennyire megbízható a honvédelmi szakbizottság alelnöke, aki képes arra, hogy nem nyilvános katonai adatokat kiszolgáltasson egyszerű, bugyuta politikai céljainak az érvényesítése érdekében? (Tordai Bence: Mint ti!) Semennyire! Demeter Mártának sem a szakbizottságban, sem pedig a parlamentben semmi keresnivalója nincs. Köszönöm szépen. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!  Taps a kormánypártok padsoraiból.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Nem vagyok egyszerű helyzetben, hiszen itt ugyanazokat a mondatokat, ugyanazokat a kérdéseket tették föl, mint két héttel ezelőtt. Gyakorlatilag azokat megválaszoltam. Azoknak a kérdéseknek, amiket is feszegettek, az indokolásban részletesen, tizenvalahány bekezdésben ez az országgyűlési határozati javaslat eleget tesz.Az összes többi, tücsköt-bogarat meg szelet-esőt összehordott dologra igazából nem kívánnék válaszolni, de azért azt mégis el szeretném mondani, hogy ezek a kérdések vagy teljes tájékozatlanságról vagy teljes rosszindulatról tesznek tanúbizonyságot. Ezekkel nagyon nehéz mit kezdeni. Nagyon nehéz mit kezdeni a Benkő Tibor-fóbiával, ugyanez elhangzott ugyanebben a mondatban; aztán elhangzott egy valamilyen jogi nem is tudom mi, kioktatás; persze kiderült, hogy az azóta ügyvédként dolgozó képviselő asszony jogi álláspontja teljesen alkalmatlan arra, hogy ezt bárki használja. (Demeter Márta: Ne személyeskedjen!) Elmondtuk, hogy hogy jött létre ez az országgyűlési határozati javaslat. Elmondtuk, hogy a másik hatályát vesztette.

Nem tudom, tehát nem tudom, mit lehetne egyébként még ebben a kérdésben önökkel megosztani. Én úgy láttam, hogy kényszeredett volt ez a mostani vita. Valamit kellett mondani a mai nap folyamán is. Már csak abból is gondolom, hogy önök az elmúlt két hétben, ha már ennyi problémát, ennyi hibát észrevettek, ennyi hiányosságot tapasztaltak, miért nem adtak be valami módosító indítványt. Egyetlenegy darab módosító indítvány sincs a parlament előtt, nincs miről beszélnünk.

Valójában itt van ez az országgyűlési határozati javaslat, és erről holnap dönteni fogunk. Ilyen egyszerű az egész. Tehát önök teljes szakmai alkalmatlanságról tettek tanúbizonyságot. Ehhez már hozzászoktunk, de azért nekem a legérdekesebb az volt, amikor Demeter Márta képviselő asszony az LMP-re való hivatkozással akart valamit mondani megint csak. Ő nemcsak szakmailag tette alkalmatlanná magát a mai vitára, hanem azáltal, hogy katonai nem nyilvános adatokat szolgáltatott ki, szivárogtatott ki, ráadásul azokat meghamisította, azt gondolom, hogy erkölcsileg és politikailag is alkalmatlan arra, hogy egyáltalán a magyar honvédelemről, a magyar honvédelem fejlesztéséről szóló vitában felszólaljon, de ő ezt nem érzékelte, ezért megtette a hozzászólását, amivel szintén nem tudunk mit kezdeni, mert a hozzászólás mögött nincs érdemi javaslat, amivel lehetne foglalkozni.

Úgyhogy én arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a határozati javaslatot mint a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderő-fejlesztési program egyik megalapozó javaslatát  amely a létszámra, a honvédelmi fejlesztésre utal  támogatni szíveskedjenek a holnapi nap folyamán a szavazáskor. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ebben a kérdésben egyedül az LMP lenne illetékes, hiszen az LMP képes arra a jogszabályi környezet tekintetében, hogy egy hivatalban lévő képviselő, ráadásul aki a szakbizottság alelnöke, és még egy rakás politikai posztot tudhat magáénak  legutóbb például pont az LMP társelnökének választották, épp a botrány után, s az ellenzék teljes egészében kiáll mögötte, ezt az ön kérdése alatt történő bekiabálások is nyilvánvalóvá tették , tehát egyedül az LMP kezében van az a lehetőség, hogy a képviselő asszonyt visszahívja azokból a nagyon fontos posztokból, amelyek segítségével érzékeny katonai és nemzetbiztonsági adatokhoz juthat hozzá. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség eminensen figyel arra, mert a parlament ellenőrzi a minisztériumot, a parlament szakbizottsága ellenőrzi a honvédséget, ezért minden képviselőt olyan helyzetbe kell hozni, s nemcsak törvényileg, hanem ez politikai, erkölcsi kötelességünk és felelősségünk is, hogy megfelelően tudjanak tájékozódni, és az ellenőrzési jogukat el tudják végezni. De egy képviselő nem élhet vissza ezzel a jogával, nem élhet vissza a mentelmi jogával. Demeter Márta mindegyikkel visszaélt. Most az LMP-nél pattog a labda, ő az, aki vissza tudja hívni egyrészt a szakbizottság éléről, ahol alelnöki pozíciót tölt be  ebben a szakbizottságban a megkapott információk 80-90 százaléka nem nyilvános, titkos, érzékeny katonai és nemzetbiztonsági adat , vagy visszahívja a NATO Parlamenti Közgyűléséből, ahova szintén az LMP delegálta. S mivel az LMP országos listájáról került be a parlamentbe, ezért azt gondolom, hogy innen, a parlamenti székből is vissza kellene hívnia, hiszen ő, szeretném hangsúlyozni, visszaélt azzal a jogával, hogy minden katonai és nemzetbiztonsági adatot megismerhet; ezeket meghamisítva hozta nyilvánosságra.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Egyetértek önnel, képviselő úr. Demeter Márta még arra sem vette a fáradságot vagy a bátorságot, hogy szembenézzen azzal a katonával és családjával, akinek egyébként a biztonságát az adatok nyilvánosságra hozatalával veszélyeztette. Tudunk olyan NATO-misszióról, ahol kiszivárgott adatok katonák életébe kerültek.Demeter Márta megtehette volna, hogy bocsánatot kér a katonától, a családjától, a miniszterelnöktől és a családjától, és a honvédségtől is, hiszen, azt gondolom, a Magyar Honvédség jó hírét is kockáztatja akkor, amikor egy ENSZ-misszióról tesz közzé nem nyilvános katonai adatokat; ráadásul úgy, hogy azoknak a katonai adatoknak, azoknak a nemzetbiztonsági kiképzési adatoknak az értelmét, az üzenetét meg is hamisítja, hamis színben tüntet fel másokat.

Ezért egyébként Demeter Márta ellen az ügyészségnél feljelentést tettünk. Demeter Márta nemzetbiztonsági átvilágításának felülvizsgálatát remélhetőleg az Országgyűlés elnöke kezdeményezni fogja. Szerintem vizsgálatot fog elrendelni minden bizonnyal az adatvédelmi biztos is, hiszen személyes adatokkal, a katona családjának adataival élt vissza. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti, moraj az ellenzéki padsorokban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Ön az elmúlt hetek handabandázását folytatja ezzel a minden alapot nélkülöző és teljesen rosszindulatú kérdésével. Ön teljes egészében visszaél a képviselői jogosítványaival, hiszen vagy nem nyilvános, bizalmas adatokat kaparint meg írásbeli kérdésnek álcázva, majd ezeket meghamisítva közzéteszi a liberális sajtónak abban a részében, amely erre rendkívüli módon fogékony, és az ön politikai táborához tartozik, vagy megfordítja az egészet, és bizonyos sajtóhírekre, minden alapot nélkülöző álhírekre hivatkozva tesz föl itt a parlamentben egy olyan kérdést, mint amit megosztott most velünk. Ön úgy próbál itt feltűnni mindenki előtt, mintha mennyire értené a témát, pedig szerintem halványlila gőze sincs arról, hogy mi van a Honvédkórházban, hiszen azokat az adatokat, amelyeket képviselőként megkap, folyamatosan meghamisítva teszi közzé. Ezt mindjárt igazolni is fogom, hiszen el fogom önöknek mondani, hogy nemhogy válsághelyzet nincs a Honvédkórházban, nemhogy a bérviszonyok az összeomlás szintjére sodorták volna a Honvédkórházat és annak működését, hanem ennek éppen az ellenkezője az igaz. Minden pótlékot megkaptak az orvosok, minden bérkiegészítést, minden béremelést megkaptak az orvosok, mégpedig tervezett formában és időre.

Nézzük, hogy valójában mi is történt a Honvédkórház sürgősségi centrumában! Ebben a centrumban a vezetés részéről korábban jelzett bérkiegészítés kifizetése  hangsúlyozom még egyszer, a képviselő asszony állításával homlokegyenest ellentétben  nem maradt el, azt a centrum vezető főorvosa és vezető ápolója az előző hónapban vállalt és ledolgozott ügyeletek alapján teljesítményarányosan készítette elő, a kifizetéseket pedig a fenntartó jóváhagyta. Ennek megfelelően ebben a hónapban a közalkalmazott orvosok, köztük a rezidensek és a szakorvosjelöltek is bérkiegészítéssel megemelt fizetést kaptak. A bérkiegészítés összességében 18 millió 773 ezer forint volt, átlagosan 137 ezer forint fejenként.

A közalkalmazott szakdolgozói állomány november elején mintegy 6,6 millió forint értékben kapott bérkiegészítést a fizetése mellé, ami egy főre bontva átlagosan 64 700 forintot tesz ki. A kórház sürgősségi centrum katonaállománya részére az intézmény a napokban utal, az orvosok esetében 936 ezer forint értékben, a szakdolgozóknál pedig 1,2 millió forint értékben bérkiegészítéssel megemelt fizetést.

Meg kell jegyezni, hogy mindezeket megelőzően szeptemberben a centrum orvosainak 4,3 millió forint, a szakdolgozóknak 1,7 millió forint, októberben pedig az orvosoknak 18,773 millió forint, a szakdolgozóknak pedig 7,8 millió forint került kiosztásra, szintén a vezető főorvos és a vezető ápoló által kimutatott teljesítményekkel arányosan. Vagyis ennek megfelelően egy adott orvos szeptemberben 765 529 forintot, októberben 1 445 076 forintnak megfelelő összeget vihetett haza. Ugyanez a szakdolgozóknál 279 510 és 387 885 forint volt.

Mindebből világosan kitűnik, hogy a Honvédkórház vezetése és a tárca saját hatáskörében eljárva mindent megtesz a dolgozók megbecsüléséért és áldozatos munkájának elismeréséért. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem, hogy engedjék meg, hogy a határozati javaslatot a nagyfejedelem életútjának ismertetésével kezdjem, és néhány fontosabb mozzanatot megemlítsek az életéből. Mindezt azért teszem, mert szeretném alátámasztani, és kérni önöket már most az elején, hogy ezt a javaslatot támogatni szíveskedjenek. II. Rákóczi Ferenc a magyar történelem egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja, nevét sok száz, ha nem ezer közterület és intézmény viseli, a néphagyomány számos famatuzsálemet és vízforrást kapcsol a személyéhez. Születésnapja, március 27-e pedig 2015 óta nemzeti emléknapunk is. A fejedelem rendkívüli népszerűségét jelzi, hogy a Mányoki Ádám által festett híres portréja immár több mint egy évszázada a bankókról, a bankjegyekről is visszatekint ránk.

Napjainkat éppen 300 év választja el az ő korától, ezért méltán tehetjük fel a kérdést: miért él a kuruckor és a vezérlő fejedelem emléke oly elevenen nemzeti tudatunkban? Közismert, hogy a nyolc évig tartó Rákóczi-szabadságharc a Habsburg-ellenes rendi küzdelmek betetőzését jelentette, s leginkább a nemzeti függetlenség kivívásának és az önálló nemzeti hadsereg létrejöttének időszakát köszönhetjük neki. A legkülönbözőbb egyéni érdekek és törekvések mellett már a fejedelem korában is a legfőbb kérdés volt az, ami természetesen az új történelmi szituációkban és napjainkban is, illetve az egész XX. századot végigkísérte, az az elsőrendű problémakörünk, hogy Magyarország és Európa viszonyát hogyan tudjuk meghatározni, hogyan alakíthatjuk a kontinenst, és a kontinens hogyan alakít bennünket.

Magyarország a kontinens nyugati feléhez a Habsburg-birodalmon keresztül kapcsolódott. Abban, hogy nemzetünk a török kiűzését követően mindezt kedvezőbb körülmények között valósíthatta meg, nagy szerepet játszott a II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharcunk is. A régóta húzódó súlyos belviszály végül a szatmári békekötéssel, az uralkodóház és a magyar rendek kiegyezésével hosszú időre véget ért.

(14.50)

Az elveihez ragaszkodó fejedelem és leghűségesebb hívei az emigrációt választották, míg idehaza a volt kurucok és labancok együtt munkálkodtak az ország új berendezkedésén. Rákóczi neve fogalommá vált, jelképpé magasztosult. A XXI. század embere számára Rákóczi személye az elvei mellett végsőkig kitartó, szabadságszerető államférfit testesíti meg.

Ha életútjának állomásait vesszük sorra, akkor pedig nem csupán a Kárpát-medence, de szinte egész Európa térképére szükségünk van. A ma Szlovákiát alkotó Felvidék kicsi Bodrog menti falujában, Borsi kastélyában született, és a kassai dómban nyert végleges nyughelyet. Gyermekkorának helyszíneit: Munkács, Regéc várait Bécs, majd Csehország követte, itáliai tanulmányai végén pedig a kölni dómban kötött házasságot. Visszatérve birtokain, Szerencsen, Sárospatakon, Nagysároson, Kistapolcsányban élt, majd a bécsújhelyi rabság következett. Innen megszökve testvéreinknél, Lengyelországban lelt menedéket.

Az 1703 és ’11 között vívott szabadságharc csataterei, várharcai mellett mindenképpen meg kell említeni az államszervezés állomásait is, a szécsényi, az ónodi, körömi és sárospataki országos gyűléseket, valamint a gyulafehérvári fejedelemválasztás helyszínét is, hiszen a határozati javaslat évfordulója, a 315. évforduló pont ehhez kapcsolódik. Végezetül pedig az erdélyi trón marosvásárhelyi elfoglalásának pompás ceremóniája sem maradhat ki a fejedelem életállomásainak felsorolásából.

Rákóczi végül ismét Lengyelországba menekült, majd Franciaországba és Törökországba távozott. A Márvány-tenger partján, Rodostóban fejezte be hányatott életét. Szívét végakaratának megfelelően a franciaországi Grosbois-ban, testét pedig Konstantinápolyban temették el, hamvai csak 1906-ban kerültek Kassára, a kassai dómba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megítélésem szerint vitán felül álló, hogy az ismertetett életút alapján II. Rákóczi Ferenc személye és tevékenysége emlékévben való megemlékezésre és az általa képviselt elveknek a mai korban való képviseletére, megszólítására teljes mértékben alkalmas és méltó. A magyar nemzet gyökereiből eredő jellemvonásának, a szabadság szeretetének és a függetlenség iránti vágynak méltó képviselője és az emlékév kapcsán megrendezendő eseményekkel modern formában való megjelenítője.

A határozati javaslattal az emlékév egyben II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem ránk hagyott örökségének védelmét is jelenti. Bízzunk abban, hogy az ilyen alkalmakkal hozzá tudunk járulni a fejedelem örökségének méltó ápolásához, ezen keresztül pedig egész nemzetünk megerősödéséhez, hiszen a határozat mind az anyaországban, mind a határon túl élő magyarság és a diaszpóra magyarsága körében is méltóképpen adózna a fejedelem emléke előtt. Az emlékévhez kapcsolódnak, kapcsolódhatnak tudományos és ismeretterjesztő, kegyeleti és hagyományőrző, turisztikai és gasztronómiai programok, rendezvények, mindezzel a II. Rákóczi Ferencet körülövező hagyomány így is a nemzetépítés és a kapcsolatteremtés eszközévé válhat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő határozati javaslatot, kérem, támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Üdítő volt ez a napirendi pont a mai napirendek meg a megszokottak között. Úgy látom, hogy a nagy fejedelem fejedelemmé választásának 315. évfordulója kapcsán előterjesztett emlékév határozati javaslata mindenkit megfogott. Minden frakció az egységet, az összefogást élte meg ebben az előterjesztésben. Engem különösen boldoggá tett azoknak a szülőföldről felszólaló képviselőknek az álláspontja, akik már így szeretnének kapcsolódni konkrét ügyekkel.

Ahogy említette professzor úr is, alelnök úr a beszédében, hogy nem pátosszal, hanem konkrét cselekvéssel szeretnének kapcsolódni a nagy fejedelem életművéhez. Külön köszönöm neki, köszönöm azoknak, akik a határon túli magyarság bevonását szorgalmazták, és természetesen az országalkotó nemzetiségeinknek, a történelmi Magyarország területén élt nemzetiségieknek, akik ma már saját hazával, saját országgal rendelkeznek, a bevonását is javasolták ebben az évben.

Külön élmény volt, hogy mindenki, szinte minden frakció megemlékezett arról, illetve javasolta, hogy egy dolgot nagyon fontos lenne ebben az emlékévben megtennünk, hogy az ifjúságnak át tudjuk adni akár példával, akár ennek a napirendi pontnak a példájával. Sajnálom, hogy a diákok elmentek, és pont ezt a napirendi vitát  idézőjelben  nem látták.

Ennek a napirendnek a példájával tudnánk a jövő magyarságát, a jövő ifjúságát felnevelni. Köszönöm szépen mindenkinek a támogatást. Remélem, ez a szavazatokban is meg fog jelenni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezetendő intézkedésekről szóló honvédelmi törvényünk még 2011-ben született, akkor egy tejesen más biztonságpolitikai környezetben. A 2011-et követő, arab tavasszal kezdődő, majd az ukrán válsággal fokozódó, de hazánk tekintetében közvetlenül és intenzíven 2015-től a tömeges bevándorlás okozta válság kapcsán kialakult biztonságpolitikai és biztonsági helyzet megváltozása azt követelte tőlünk, az Országgyűléstől és a kormánytól, hogy ennek a biztonságpolitikai kihívásnak jogszabály-módosításokkal, törvényhozással is eleget tudjunk tenni. Elég, ha a választások után kapott felhatalmazással az Alaptörvény módosítására, a migrációval és a határvédelemmel kapcsolatos jogszabályoknak a megalkotására vagy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésére gondolunk.

Ezek a körülmények, a 2017 januárjában induló „Zrínyi 2026” honvédelmi haderőfejlesztési program, amely a Magyar Honvédség fejlesztését szolgálja, szükségessé teszik a honvédelmi törvény átfogó módosítását is. A javaslat leghangsúlyosabb része a fentiekre, ezzel összefüggésben a Magyar Honvédség szervezeti átalakítására, azon belül a Honvéd Vezérkarral integrált, tehát egybeolvadt minisztérium szervezeti szétválasztására figyelemmel a honvédelmi törvény és ugyancsak az ezzel összefüggő jogállási törvény módosítása.

A szervezeti átalakítás következményeként a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezetileg különválik egymástól. A módosítást követően továbbra is érvényesül az alkotmányos, azaz alaptörvényi rendelkezés, hogy a Honvédelmi Minisztérium a civil kontroll jegyében irányítói jogkört gyakorol a Magyar Honvédség felett. A javaslat célja továbbá egyrészt ezen honvédelmi törvény módosításából fakadóan, másrészt a jogalkalmazás során tapasztaltak alapján a honvédség személyi állományát érintő kérdések szabályozása.

Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy részletesebben is, de nyilván a lényegre koncentrálva, hiszen látták a törvényjavaslat mennyiségét, bemutassam ezt a javaslatot. A nagyobb részt jelentő honvédelmi törvény módosításának célját a következőkben tudjuk összefoglalni. A Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításához szükséges közjogi keretek megteremtésével a Magyar Honvédség katonai vezetése, ahogy már utaltam erre, kiválva a Honvédelmi Minisztériumból a Magyar Honvédség felső szintű vezető szerveként, önálló honvédségi szervezetként létrejönne a Magyar Honvédség Parancsnoksága, miközben a Honvédelmi Minisztérium alkotmányos polgári irányítói jogkörét megőrzi.

A másik ilyen jelentős változás: Napóleon utalt arra, hogy a háború 90 százalékban információ, és ez a mai világban még talán ennél is magasabb százalékban igaz. Jól látjuk, hogy mi zajlik körülöttünk a világban. A 2011. évet követően Magyarország keleti szomszédságában kiújuló új típusú fegyveres konfliktus kapcsán szokás említeni a hibrid vagy proxyháborút, amelynek általánosan elfogadott, tudományosan is megalapozott definíciója jelenleg még sehol sem olvasható. De ezt nagyon jól tapasztaljuk a mindennapokban. Erre is tekintettel a kibertér védelmével kapcsolatos feladatok ellátásával, valamint azok bevezetéséhez szükséges közjogi keretek kialakításával is foglalkozik a javaslat.

Harmadsorban, a katonai rendészet rendeltetését, feladatát és jogosultságát meghatározó szabályok pontosítása a tapasztalatok alapján vált indokolttá.

Negyedszer: a nem csak színes-szagos papíron létező „Zrínyi 2026” haderőfejlesztési programmal összefüggő feladatok ellátásának biztosítása, azok szabályos jogi úton való elősegítése a nemzeti haderőnek, így magának a nemzetnek az érdeke.

Ötödször: a honvédelmi törvény egyik alaprendeltetése, hogy különböző válságos helyzetekre közjogi értelemben is végigjárható megoldást szabályozzon. Előfordulhat, hogy nemzetközi okokból olyan válságos helyzet alakul ki, amely még nem igényli a különleges jogrend kihirdetését, ám adekvát válaszlépést vagy válságkezelést igényel. Erre utaltam már az előzőekben a bevezetőben. Ezért e törvény bevezeti az úgynevezett honvédelmi veszélyhelyzetet, amely a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet szabályozásához hasonlóan egy békeidejű, szélesebb körű, illetve az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó, rugalmasabb felhatalmazást kíván biztosítani a kormány számára a válságok kezelésére való felkészülés, illetve a válság eszkalációja elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében úgy, hogy mindez nem járhat az állampolgárok alapjogainak korlátozásával. Az úgynevezett közérdekű használat lehetősége megteremtésének célja a Magyarország fegyveres védelmével közvetlenül összefüggő válságidőszakokban az erők és az eszközök hatékony telepítése.

A honvédelmi célú adatkezelés tágabb fogalom, mint a honvédségi adatkezelés, amely hiány pótlását a kormány hosszabb ideje készíti elő. Az előbbi olyan adatkezelési esetkör, amelyben a nem honvédségi szervezeteknek kell saját vagy más ilyen szervek honvédelmi kötelezettségével összefüggésben adatot kezelni. Az ilyen adatkezelés elengedhetetlen feltétele a honvédelmi feladatokra való eredményes felkészülésnek, a megfelelő tervek elkészítésének, amely feladatot már a békeidőben is végre kell hajtani. Megragadnám egyben az alkalmat, hogy ismételten, sokadszorra felhívjam a figyelmüket arra az alaptételre, hogy a honvédelem nemzeti ügy.

Magyarország védelmi képességének fenntartásában elsősorban saját erejére épít, ebbe tartozik bele többek között nemzetgazdaságának erőforrása, a Magyar Honvédség, állampolgárainak elkötelezettsége és áldozatkészsége. Mindez azért lényeges, mert nem éppen a kormányt dicsérő sajtóorgánumok és képviselők zavarják össze a magyar emberek ezreinek tisztánlátását akkor, amikor az 50 éves emberek sorozásával riogatnak. Ez a retorika vagy a félolvasottságot, vagy a nemzeti ügy iránti jó szándék hiányát tükrözi. Felhívom tehát itt és most mindenkinek a figyelmét arra a tényre, hogy Alaptörvényünk továbbra is csak rendkívüli állapot, azaz hadiállapot idején vagy megelőző védelmi helyzetben, azaz külső fegyveres támadás veszélye esetén teszi lehetővé az Országgyűlés kétharmadának döntését követően az önök által már riogatva elmondottakat, az úgynevezett sorozást.

Ezenfelül okvetlenül hangsúlyozandó, hogy az 50 éves korig történő behívhatóság nem ördögtől való gondolat és nem egyedülálló a világban. Európában, a NATO kötelékén belül is többen gondolkodnak azon, hogy hogy tudják megoldani az ország védelmi képességét, és mindenki, minden egyes ország a katonákat, az embereket helyezi középpontba, mert nélkülük ez a legmagasabb technikai fejlettség esetén sem lehetséges. Magyarországon egészen 2004-ig a szocialista kormány által benyújtott, akkor honvédelmi törvény hatálybalépéséig e korhatár emberemlékezetig visszatekintve 50 év volt azzal, hogy akkor még ténylegesen, a mai Alaptörvényünkkel teljes egészében ellentétben hívtak is be sorkatonákat békeidőben is. Tegyük szívünkre a kezünket, nézzünk egymás szemébe, és úgy mondjuk a választópolgároknak (Dr. Vadai Ágnes: Dehogy nézünk!), hogy egy 40-42 éves életerős férfit nem tartunk alkalmasnak honvédelmi szolgálatra.

(20.40)

Az életkor tehát ebben a generációban kevéssé releváns, ám a behívhatóság alóli mentesítés tényleges elemei megmaradnak, például nagycsaládosokat, gyermeküket egyedül nevelőket továbbra sem lehet behívni még háború esetén sem.

A mai európai demográfiai adatokat ismerve nyugodt szívvel kijelenthető: a 40-50 évesek generációja létszámában a legmeghatározóbb generáció, amely nem hagyható figyelmen kívül. NATO-szövetségeseink között  mint már erre is utaltam  dominál a 49-50 éves behívhatósági korhatár, van állam, ahol ez konkrétan 60 év, a lengyeleknél 60, Csehországban, Dániában, Ausztriában 50, Belgiumban, Franciaországban és Angliában 49 év, Németországban is 45, de természetesen még folytathatnánk a statisztikákat a világ más tájáról is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A legnagyobb érték a katona, a honvéd. Mit sem ér a szervezet korszerűsítése, a fejlettebb haditechnika beszerzése, ha nincs meg mögötte az ember, a tényleges szolgálatot teljesítő és vállaló katona. A kormány tehát a honvédek jogállási törvényének felülvizsgálatát is elvégezte, amellyel munka- és életfeltételeik könnyítését is előirányozza.

Az ugyancsak nagyobb részt jelentő, a honvédek jogállásáról szóló törvény módosítása a teljesség igénye nélkül a következő főbb témakörökhöz kapcsolódik: a hivatásos állományba kerülés szabályainak rugalmasabbá tétele; a Honvéd Vezérkar és a Honvédelmi Minisztérium szétválásával összefüggésben azon lehetőség megteremtése, hogy a katonák a minisztériumban is teljesíthessenek szolgálatot; a külföldi szolgálatteljesítésre vonatkozó illetményszabályok módosítása; az új külszolgálati juttatási rendszer bevezetése; a részszolgálat-teljesítés szabályainak kedvezőbbé tétele bizonyos szülői élethelyzetek esetében; önkéntes tartalékosszolgálat-vállalás ösztönzése a honvédelmi szolgálati díj kiterjesztésével.

Mindezeken túl további törvények módosítása is indokolt, így még mindig a teljesség igénye nélkül az alábbiakat emelném ki. A minősített adat védelméről szóló törvény módosításának célja egy hiányosság felszámolása, ami abból ered, hogy a magyar jog nem ismeri el minősített adatként a nemzetközi műveletekkel kapcsolatban keletkezett felhasznált műveleti minősített adatok egy részét. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosításának célja a fent említett szervezeti változtatásokra figyelemmel a honvédelmi törvénnyel való összhang megteremtése. A választási eljárásról szóló törvény módosítása pedig azért indokolt, hogy az önkéntes tartalékos szolgálat vállalása önmagában még ne zárja ki automatikusan a választási bizottsági tagság betöltésének lehetőségét abban az időszakban, amikor a tartalékos állampolgár úgynevezett rendelkezésre állási időszakban van, azaz az év nagyobb részében behívás hiányában civil életet kíván élni. A honvédségi adatkezelésről szóló törvény módosítása a jelenlegi keretjellegű rendelkezései részletszabályokkal történő kiegészítésére irányul, amely jogalkalmazási tapasztalatokra figyelemmel vált szükségessé.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány eltökélt szándéka, hogy egy, a kor kihívásainak, valamint szakmai és technikai elvárásainak megfelelő haderőt tartson fenn. Magyarországnak olyan elkötelezett, jól képzett, ép lelkű honvédekre van szüksége, akik a múlt katonahőseinek példáján felbuzdulva, esküjükhöz híven vállalják a haza fegyveres szolgálatát és védelmét. Tisztelettel arra kérem önöket, hogy a haza szolgálatát, a hon védelmét párthovatartozástól függetlenül szíveskedjenek támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ma Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa és ezt nagyrészt a Magyar Honvédségnek köszönhetjük. Ahhoz, hogy a Magyar Honvédség továbbra is el tudja látni azt a feladatát, kötelezettségét, amely szerint Magyarország területi integritását, az országunk függetlenségét, szuverenitását és a magyar emberek biztonságát garantálnia kell, ehhez van szükség többek közt ennek a törvénycsomagnak az elfogadására.Szeretném hangsúlyozni azt is önöknek, hogy azokat a pontokat, amelyeket elmondtam a vezérszónoklati körben, most csak megismételni tudom, talán egy picit más szerkezetben, hogy hogyan gondoljuk, hogyan tudjuk megalapozni azt a jogi környezetet, amely biztosítja, hogy a Magyar Honvédség fejlesztésében végig tudjuk vinni azt a programot, amely garanciája lehet annak, hogy valóban egy ütőképes, erős katonaságunk lehet az elkövetkezendő időszakban. Itt a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési terv jogszabályi megalapozásáról is szó van. Amikor arról döntünk, hogy a Magyar Honvédség parancsnokságát és a Honvédelmi Minisztériumot dezintegráljuk úgymond, kettéválasztjuk, akkor egy szervezeti keretet határozunk meg, amely nagyon komoly tanulmányokon, kutatásokon, külföldi példákon alapulva azt feltételezi, hogy a jövőben egy ilyen szervezeti keretben tudunk válaszolni azokra a biztonsági kihívásokra, amelyekre a Magyar Honvédségnek meg kell tudni adni a megfelelő és korrekt válaszokat. Új kihívások vannak. Ezt mindenki megismételte egyébként. A kibertérben vívott hadműveletekről, a hibrid háborúról, aszimmetrikus műveletekről beszélünk. Erre most ez a honvédségi keret, ezt önök is elmondták, képtelen válaszolni. Ennek a jogszabályi feltételeit meg kell teremtenünk, hogy ezt meg tudjuk tenni.

Erősítenünk kell a szövetségi rendszerben a részvételünket, erősítenünk kell a NATO-kompatibilitást. Az szintén ebbe az irányba vezet. Erről is beszéltünk. Vannak fontos céljaink. Vannak olyan céljaink, mint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági adatbiztonság további erősítése. Nemrég parlamenti képviselő volt az, aki ez ellen vétett. Azt gondolom, hogy ez a jövőben így nem működhet. (Demeter Márta: Nem kell a színház, államtitkár úr!)

A polgári kontroll erősítése és az átláthatóság megteremtése szerintem mindenképpen fontos, hogy ebben mind a parlamentnek, mind a parlament szakbizottságának, tehát a Honvédelmi Minisztériumot és a honvédséget ellenőrző választott képviselőknek a segítségére lehessünk. Ezeket a célokat mind-mind szolgálja ennek a törvénycsomagnak az elfogadása, és ezekből a célokból és az ebből következő feladatokból lett meghatározva, hogy mi kerül e törvénycsomagba.

Ezt persze lehet szapulni, meg lehet ellentmondani, meg nem megszavazni, előre bejelenteni, hogy bármi lesz, akkor sem fogják megszavazni. Ez számunkra nem azt mutatja, hogy önök magával a törvénycsomaggal nem értenek egyet, hanem egész egyszerűen az a probléma, hogy önöket áprilisban az emberek a patkónak ebbe a részébe kényszerítették. Itt személyes frusztrációt látok, amikor néhányan arról beszélnek, hogy milyen az új miniszter, milyen az államtitkár, ki micsoda. Tehát elkezdődnek ezek a személyes poénkodások. Önöknél van nagyon komoly frusztráció, mert nem önök adják az államtitkári és a miniszteri pozíciókat. Ezt szeretnék. Nyilván ilyen a politika, de azt gondolom, akkor beszéljünk erről. (Dr. Vadai Ágnes: Jesszus Mária!)

Sikerült azt is megérnünk, hogy van olyan felszólaló, aki a nokiás dobozok és a whiskys dobozok világából, az őszödi beszéd világából érkezve kiabálja az éterbe bele, hogy hazugság és lopás. Teljesen elképesztő a történet véleményem szerint. Igen, Vadai Ágnes képviselő asszonyra gondolok (Dr. Vadai Ágnes: Akkor is hazudni tetszettek!), hiszen ő államtitkára volt ennek a korszaknak. Annak a korszaknak, amikor teljesen kivéreztették a Magyar Honvédséget (Dr. Vadai Ágnes: Ez nem igaz!), teljesen kirámolták az egész honvédséget. Az a helyzet, hogy ezek mind-mind mutatják, hogy körülbelül önök mit gondolnak a haza szolgálatáról.

Aztán elérkezünk olyan mélységekbe is, amikor megint megpróbálják összeugrasztani a határon túli magyarokat (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem, be akarjuk integrálni!) az anyaország magyarjaival. Egyébként erről szól az egész kritikájuk lényege, hogy ezt valami nagyon magas szintre emeljék. Önök pontosan tudják, mekkora biztonsági kérdés van emögött. De azt gondolom, önöket rendkívül kevéssé érdekli, hogy mi történik a határon túli magyarokkal, akik egyébként ma nem Magyarországon élnek és nem a magyar törvények szerint élik a mindennapjaikat.

Aztán elérkeztünk a valódi kifogásokhoz is. Önök kifogásolják, hogy a Magyar Honvédségnek az új biztonság megteremtésében oda kell figyelni a migrációra. Itt van az a teljes félreértés, ami a honvédelmi veszélyhelyzettel kapcsolatos kritikáikat illeti. Többen megfogalmazták, hogy attól tartanak, az valami olyasmi, mint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet. Igen, igen, pontosan olyasmi. Egy gyors reagálásra tesz megfelelő jogi alapot, hogy a kormány gyorsan és egyébként a parlamentet és a köztársasági elnököt egyidejűleg értesítve tudjon reagálni az eseményekre. Másrészt pedig az, hogy ma Magyarországon nem azt tapasztaljuk, amit 2015 augusztusában, nyáron, szeptemberben meg kellett élniük az embereknek, az annak köszönhető, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek megfelelő jogi környezetben megfelelő lépéseket lehetett tenni, és ezért a nyugat-balkáni útvonalat teljes egészében elkerülik a migránsok.

Azt látom, az ellenzéki hozzászólók el is mondták gyakorlatilag, hogy nem fogják megszavazni ezt a törvényjavaslatot, bármi is lesz. Tehát az jól látszik, hogy önökre ebben a kérdésben, tehát a haza védelmében sem lehet számítani. (Dr. Vadai Ágnes: Nagy szavak ezek!) Van, van persze, volt olyan hozzászóló is, akivel azért nem tudok, nem akarok vitába keveredni, mert önmaga is egy nemzetbiztonsági kockázatot jelent. (Dr. Varga-Damm Andrea: Hoppá!  Demeter Márta: Ó, ó!) Demeter Márta, aki arra használja fel a képviselői mandátumát, illetve a bizottsági alelnöki pozícióját, hogy megszerezzen bizonyos adatokat és utána azokat meghamisítva közzétegye. Ez, azt gondolom… (Demeter Márta: Minden szaváért vállalja a felelősséget, államtitkár úr!) Azt gondolom, hogy nem lehet az ilyen hozzászólást komolyan venni. (Demeter Márta: A bíróságon is?)

Száz szónak is egy a vége: a végszavazáskor ki fog derülni, hogy kire számíthatnak a magyar emberek a haza védelmében. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Dr. Vadai Ágnes: Ó, nagy szavak, államtitkár úr!  Taps a kormánypártok padsoraiból.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Csak nagyon röviden. A törvényjavaslat célja, ahogy elnök úr is említette, hogy a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálya alá tartozók esetében a szolgálatteljesítéssel összefüggésben a gyakorlatban felmerült igényeket a jogszabályokkal összhangba hozza a túlszolgálat díjazásával kapcsolatban. Ennek érdekében a törvényjavaslat 2022. december 31-ig fenntartja a honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak azon jogát, hogy a túlszolgálat idejének megváltását továbbra is túlórapénzben vagy szabadidőben kérhessék.Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslat a fentiekre tekintettel a honvédek számára kedvező szabályokat határoz meg, ezért a Honvédelmi Minisztérium támogatja, így kérem, hogy önök is támogassák a javaslat elfogadását. Köszönöm szépen.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. A kormány továbbra is támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, ez mind a honvédek, mind pedig a hivatásos rendészeti dolgozók számára nagyon pozitívan jár el. Hiszen a jelenlegi túlmunkaszabályokat 2022. december 31-ig kiterjeszti. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy ők is támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy az Országgyűlésben csak a kormánypártok képviseltetik magukat. Beletekintve az előző napirend álvitájába, az jól látható, ma megjelent egy közvélemény-kutatás, amely világossá tette, hogy a magyar emberek nem hajlandók együttműködni, nem hajlandók támogatni a magyar ellenzéket. Nyilván ezen nagyon felmérgesedtek, hiszen ezek az eredmények sokkal rosszabbak, mint amit egyébként 2018 áprilisában a választásokon elértek, és ezért úgy gondolták, én legalábbis ezt vettem ki az előző napirendből, hogy a hisztériakeltéssel, handabandázással, hazudozással, obstrukcióval, kőkemény obstrukcióval bosszút állhatnak a magyar embereken, illetve itt a parlamentben a kormánypártokon. De úgy látom, hogy ez sem sikerült a hazai ellenzéknek. Nos, tisztelt Országgyűlés, az előttünk fekvő törvényjavaslat egy új kategória, egy új munkáltatási kategória, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat. Engedjenek meg egy Tisza István-idézetet, mielőtt rátérnék konkrétan a törvényjavaslatra: „A világtörténelem mérlegének serpenyőjébe dobattunk, és saját súlyunktól függ, hogy e serpenyő mily eredményt fog mutatni.”

Jelen javaslat a közelmúltban tárgyalt javaslattal együtt adja ki azt az egészet, ami a honvédelem nem haditechnikai fejlesztéséhez szükséges.

(0.10)

A 2011. évet követően Magyarország keleti szomszédságában kiújuló új típusú, de semmiképpen sem hagyományosnak mondható fegyveres konfliktus kapcsán szokás említeni a hibrid vagy proxy háborút. Az elmúlt napok eseményei önmagukért beszélnek, mondhatnám úgy is, ha képviselőtársaim olvasnak híreket, jelen expozé megtartására sincs igazán szükség. Az elmúlt napok csak igazolják a kormányt abban, hogy a nemzetközi világbékének vége, aki nem ébred föl, az nem felelős vezető, nem képes a hazáját megvédeni. Clausewitz ezt így fogalmazta meg: az előre nem látott lehetőségeket azonnal használd ki, és az előre nem látott nehézségekre tettekkel felelj.

A magyar kormány elkötelezett az erős honvédelem kiépítésében és annak fenntartásában. Ennek része, legfőbb és legmeghatározóbb része a honvédség nemrég tárgyalt új struktúrájának kialakítása, de része a teljes, civil és katonai személyi állomány helyzetének, jogállásának rendezése is. Ennek keretében  másik törvényünkkel összefüggésben  2019. január 1-jétől a kormány egy új jogállást kíván bevezetni honvédelmi alkalmazott elnevezéssel. Honvédelmi alkalmazott lesz a honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott polgári, azaz civil alkalmazott. Ezzel érdemi változás a honvédségnél most is közalkalmazottként dolgozó hétköznapjaiban csak kisebb mértékben következik be, például, hogy szakterülete tekintetében éves honvédelmi, de egyáltalán nem kifejezetten katonai továbbképzéseken kell majd részt venni.

A honvédelmi alkalmazottak olyan alkalmazottak, akik a honvédelmi szervezetek keretein belül dolgoznak napi szinten, ebből következően ismerik annak felépítését, működését és szervezeti sajátosságait. Mivel együtt mozognak, de mondhatjuk azt is, hogy eddig is együtt mozogtak a honvédekkel, a közalkalmazotti törvény eddig is ismerte a honvédségi közalkalmazottakra vonatkozó külön eltérő szabályokat, most azonban egyfajta profiltisztítás fog bekövetkezni, ezzel is elősegítve a honvédségi civilek és a katonák még szorosabb együttműködését, a különböző alakulatok polgári alkalmazottai jogállásának egységesítését, végső soron a honvédség operativitásának növelését. A honvédelmi alkalmazott jogviszonnyal járó többletkötelezettségek vállalását a közalkalmazottakhoz képest ugyanakkor többletjuttatással fogjuk kompenzálni.

Kétségtelenül a honvédelmi alkalmazottak civil foglalkoztatottjai ugyan a Magyar Honvédségnek, számos esetben azonban igazodniuk kell mind feladatvégzésük, mind magatartásuk tükrében a Magyar Honvédségben uralkodó szervezeti rendhez és fegyelemhez. Erre tekintettel bizonyos többletjuttatásokra és néhány korlátozásra, néhány kötelemre is szükség lesz, amelyek Magyarország és a magyar emberek biztonságának, valamint a Magyar Honvédség biztonságos feladatellátásának érdekeit szolgálják. Ezért a honvédelmi alkalmazottak tekintetében a katonákhoz közelítő, sőt többletjuttatások esetén több helyen azt is el is érhető szabályozás bevezetése indokolt.

Különleges jogrend idején a honvédelmi alkalmazott nem élhet a jogviszonyáról való lemondással. Ez azonban a honvédelmi ágazatban nem ördögtől való, a honvédségi közalkalmazottak jelenleg is úgynevezett meghagyásban vannak, azaz azért nem hívhatók be katonának hadiállapot idején, mert rájuk ott és akkor, abban a közigazgatási egységben, abban a civil beosztásban van szükség. Az előterjesztő ezzel is meg kívánja erősíteni a honvédelmi ágazat különleges jogrendi működését, illetve annak szakmai és civil biztosítását.

Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi alkalmazottakra vonatkozó, a közalkalmazottakhoz képest  hangsúlyozom most már többedszer  tervezett kedvezőbb szabályok az alábbiak. Az egyes munkakörök betöltéséhez a jogviszony létesítésekor nem kell pályázatot írni, ezt a javaslatot a munkáltatói jogkört gyakorló döntésére bízni.

A javaslat értelmében gyorsabb és egyszerűbb lesz a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítése. A javaslat a honvédelmi alkalmazottak esetében a honvédelmi alkalmazotti jogviszony egységes jellegéből adódóan a kollektív szerződés helyett miniszteri, rendeleti szintre utal egyes jogosultságokat, kedvezményeket, illetve a jogosultságok feltételeinek megállapítását, ezáltal minden honvédelmi szervezetre vonatkozóan egységes szabályozást fog megvalósítani.

Az alapilletmény tekintetében a közalkalmazottakra vonatkozó és felülről nyitott szabályozást biztosító illetménytáblához hasonlóan kialakított és az ágazati sajátosságoknak megfelelő illetménytáblát határozunk meg itt a honvédelmi alkalmazottak esetében is.

A honvédelmi illetménykiegészítés annak érdekében jár, hogy a vállalt többletkötelezettség miatt illetmény szempontjából a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a közalkalmazotti jogviszony fölé emelkedhessen, a honvédelmi alkalmazottak részére magasabb összegű honvédelmi illetménykiegészítést állapít meg.

A végkielégítésnél: jelenleg a közalkalmazottaknál a végkielégítés mértéke 20 évnél éri el a maximumot. Ez 8 havi távolléti díjat jelent. A hivatásos és szerződéses katonákra vonatkozó szabályok mintájára ezt egészíti ki 25 és 30 év után járó végkielégítéssel, 9, illetve 10 havi távolléti díjjal az új jogszabályjavaslat.

Jubileumi jutalomnál: jelenleg a közalkalmazottaknak nincs 30 év feletti jubileumi jutalma, a honvédelmi alkalmazottakra vonatkozó szabályozás szerint azonban 35 és 40 év után további ötévente újabb jutalom jár, 7 havi mértékben. Ez a hivatásos és szerződéses állományra vonatkozó szabályokkal teljes mértékben megegyező.

Nos, tisztelt Országgyűlés, még egyszer szeretném hangsúlyozni, az államnak kötelessége gondoskodni az állampolgárairól, mondhatni, ez egy alapelv. Ugyanakkor ezen belül minden munkáltatónak, az államnak is az a kötelessége, hogy gondoskodjon az általa alkalmazottakról. Az államnak az is kötelessége, hogy gondoskodjon a hon védelméről, a honpolgárok biztonságáról. Jelen javaslat a közelmúltban tárgyalt javaslattal együtt adja ki azt az egészet, ami a honvédelem nem haditechnikai jellegű fejlesztéséhez szükséges. Tehát még egyszer idézném Tisza Istvánt: „A világtörténelem mérlegének serpenyőjébe dobattunk, és saját súlyunktól függ, hogy e serpenyő mily eredményt fog mutatni.”

Az elmúlt napok eseményei teljes mértékben igazolják a kormányt, a kormánynak azt a tételét, hogy erős ország nincs erős hadsereg nélkül, és az erős hadseregnek nemcsak a technikai, személyzeti alkalmasságát kell megtalálnunk, nemcsak katonákat, jól képzett, ép lelkű, erős katonákat kell alkalmaznunk, nemcsak modern, korszerű hadfelszerelést, hanem azt a jogi környezetet is meg kell teremtenünk, amiben ezt az új típusú hadsereget fel tudjuk építeni, és amiben a teljes honvédelem része megépíthető. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, legalábbis, akik itt jelen vannak, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: (Mikrofon nélkül.) Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon fontos hozzászólást tett, hiszen a lényegről beszélt. Nemcsak egy jogi környezetet szeretnénk megváltoztatni, hanem azt szeretnénk, hogy ha ez a honvédelmi alkalmazottakról szóló jogszabály, természetesen azzal a határozati javaslattal, amely megengedte, hogy 37 650 főre növeljük a honvédség létszámát, a hivatásos állománnyal kapcsolatos, a toborzással kapcsolatos jogszabályváltozások, a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program, vagy mondhatnám még a ma délelőtt megszavazott túlszolgálat, túlmunka 2022…

ELNÖK: Államtitkár úr, nem lehet hallani a hangját. Vagy másik mikrofont illesztett föl, vagy nincs bent a kártyája.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Bent van a kártya. Itt több mikrofon van, megnézek egy másikat. (Kicserélte a mikrofonját a sajátjára.) Akkor ez így jobb lesz. Köszönöm szépen. Elnézést kérek, egymás mellé voltak rakva a mikrofonok. Szóval, az éppen ma megszavazott, 2022. december 31-ig meghosszabbított túlszolgálattal, túlmunkával kapcsolatos szabálymódosítás mind-mind abba az irányba megy, hogy kellő számú ember álljon rendelkezésre a honvédelem területén, mind békeidőben, mind pedig különös jogrend esetén. A honvédelemnek nemcsak a legfőbb letéteményese a Magyar Honvédség, a katonáink, de egy olyan közigazgatási szervezetnek, mint a Honvédelmi Minisztérium és egyéb intézmények, viszont rendelkezésre kell állniuk.

Olyan speciális, ahogy képviselő úr fogalmazott, feladatokkal, olyan speciális kötelmekkel, speciális jogosultságokkal rendelkező munkatársak, amiről egyébként ez a törvény szól, és ez adja ki gyakorlatilag egészében azt a honvédelmi életpályamodellt, amiről folyamatosan beszélünk.

Utánanéztünk a pénznek is. Arról tudom tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy a Honvédelmi Minisztériumnál foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottak átlagos rendszeres illetménye 2019. január 1jétől 270 719 forintról 324 650 forintra fog emelkedni, 53 931 forinttal fog megemelkedni. Ennek közteherrel együtt a teljes költségvetési vonzata 5,4 milliárd forint. Ezt a pénzt rendelkezésre fogjuk bocsátani, sőt a költségvetésben már megtalálható ez a pénz.

De ahogy említettem, nemcsak az alapilletményről, alapjövedelemről, hanem egyéb mozgó bérről, jubileumi jutalomról is szó van. És teljes mértékben egyetértek, ha van kötelem, akkor ahhoz speciális jogosultságok is kellenek, hogy mindenki tudjon számolni azzal, hogy a családját eltartja, és aki ebbe a rendszerbe belép, az azzal is tudjon számolni, hogy ebben a rendszerben karriert tud építeni.

Köszönöm szépen, továbbra is kérem, hogy ezt a törvényjavaslatot, amit az előbb ismertettünk, és amihez hozzászólt a Fidesz-KDNP vezérszónokaként, támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, elnök úr.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A Magyar Honvédség négy földrészen, 14 országban, 23 misszióban lát el feladatot. Ezek a missziók az Európai Unió, a NATO vagy az ENSZ, illetve ha Irakot nézzük, akkor egy informális szövetségesi rendszerben dolgoznak azon, hogy azokon a területeken, ahol háború volt, ahol polgárháború zajlott, ott helyreállítsák a békét, és a magyar katonák ezekben a missziókban az esküjüknek megfelelően szolgálják, akár az életük árán is szolgálják a hazájukat, érvényesítik a magyar érdekeket és vesznek részt a békefolyamatokban.Nos, ezek a forró pontok, mert többnyire azért háborús helyzetben kell helytállniuk a magyar katonáknak, de a megváltozott biztonsági környezet  gondolok itt a hibrid és a kiber harcmodorra  egyértelművé teszi mindenki számára, az egyszerű ember számára is és minden katona számára, hogy milyen nagy értéke van az információknak, ráadásul azoknak a személyes információknak, amit egy katona neve vagy a családjának a helyzete jelent. Ezek az információk a titok kategóriájába tartoznak, és ez nem véletlen, hiszen magát a missziót védik ezzel, a misszió sikerét és magukat a katonákat és a katonáknak a családját.

Most ebben a helyzetben Demeter Márta szolgáltatott ki nem nyilvános katonai adatokat egy magyar katonáról, egy ENSZ-misszióban részt vevő magyar katonáról és családtagjairól. Én úgy vélem, hogy Demeter Márta vétkesen megsértette ezt a titoktartási elvet, és az a cselekedete, amivel ő kiszivárogtatott, sőt ráadásul meghamisított adatokat, az nem maradhat következmények nélkül.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Attól, hogy most a parlamentben szajkózza a hazugságait, nem úgy, mint tíz nappal ezelőtt a Honvédelmi Minisztérium előtt, ezek attól még nem lesznek igazságok. Attól még ön ugyanúgy álhíreket gyárt, ugyanúgy a fake news útjára lépett, mint az a sajtó, amellyel összefogva megpróbálják lejáratni a Magyar Honvédséget és a Honvédelmi Minisztériumot. Szeretném önt tájékoztatni, hogy az az időszak, amikor a Magyar Honvédséget padlóra tették, az ön pártszövetségesének, az MSZP-nek, a Gyurcsány-kormánynak és a Bajnai-kormánynak az időszaka. Ekkor szüntették meg a Magyar Honvédség jelentős képességeit, ekkor eresztették szélnek a magyar katonákat, ekkor zárták be a honvéd kollégiumokat és középiskolákat, szolgálati helyeket, laktanyákat, és ekkor adták el a Magyar Honvédség képességeit, harci képességeit fenntartó technikát is, többek közt fegyvereket, olyan szárazföldi vagy a légierőhöz kapcsolható védelmi rendszereket, amelyeknek most a visszapótlását a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében szeretnénk megoldani.

Továbbá arról is szeretném tájékoztatni, hogy amit állít, az 2010 óta egyáltalán nem igaz. 2010 óta, amióta megtörtént a kormányváltás, azóta ha a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium a hatástalanított fegyvereket eladja, ha ilyen üzletet köttet, akkor azt kizárólag az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és bármely ország által alkalmazott nemzetközi szerződések, nemzetközi törvények, az uniós és a magyar törvények értelmében teszi meg. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Hiába hazudik folyamatosan, képviselő úr. A kiadatást is meg kéne nézni. Mindkét félnek kiadta Magyarország, az oroszoknak és az amerikaiaknak is, de mivel orosz állampolgárokról volt szó, ezért kerültek Oroszországba. Másrészről van itt más kiadatás is. Magyarország kilenc alkalommal élt kiadatási kérvénnyel az Egyesült Államokkal szemben, abból nyolcszor elutasították az országunkat. Tehát a kiadatás nem úgy működik, ahogy ön gondolja, vagy amiket önök nyilvánosságra kívánnak hozni. Ezek mind-mind hazugságok és álhírek voltak. Ezzel a konkrét üggyel kapcsolatban is: ön már tíz nappal ezelőtt a Honvédelmi Minisztérium előtt beégett ezzel a történettel, s most itt tovább égeti magát és a pártját a parlamentben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Meg fogja a kormány fontolni képviselő úr javaslatát. Köszönöm szépen.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azért ez jellemző, hogy két ilyen fontos törvényt, amely a Magyar Honvédség jövőbeni jogállásával foglalkozik, illetve a minisztérium jövőbeni jogállásával foglalkozik…  és azért teremtjük meg ezt az új jogi környezetet, amely ebben a törvénymódosítási csomagban, illetve az új törvényben megtalálható, hogy a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési programot ütemezetten, úgy, ahogy a kormány és a parlament döntései megkívánják, végre lehessen hajtani. Mert miről is van szó? Arról, hogy a Magyar Honvédség gyakorlatilag a magyar emberek biztonságának, Magyarország szuverenitásának és békéjének a legfontosabb őre és biztosítéka. És ezt a Magyar Honvédséget szeretnénk fejleszteni, és ehhez egy új jogszabályi környezetre is szükség van.

Jól látható itt mögöttem az ellenzéki üres padsor. Vártam volna, hogy hozzászólnak. Bár, tegyük hozzá, hogy az általános vitában a hozzászólások minősége, milyensége is kívánnivalót hagy maga után, mind felkészültségből, mind pedig stílusból. De azért mégis itt kellene lenni akkor, amikor az Országgyűlés ebben a fontos kérdésben dönt.

(16.50)

Eljutott odáig a magyar ellenzék, egészen a baltól a jobbig, tehát az összes frakciót említhetném, a DK-tól az MSZP-n, a Párbeszéden, az LMP-n át a Jobbikig, hogy gyakorlatilag a legfontosabb hozzászólás a képviselők vezetőszáron történő bilincsbe veréséről meg börtönéletéről szóló volt, Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár részéről. Eljutott odáig a hazai ellenzék  ez már a csimborasszója volt szerintem a terelésnek, ami a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési terv megvalósításáról szól, illetve a magyar katonák, ha úgy tetszik, pocskondiázásának és biztonsága kockáztatásának , hogy Demeter Márta visszaélve a képviselői jogával  éppen itt említette képviselő úr, hogy az egyik fontos része ennek a törvénymódosításnak a nem nyilvános adatok és a minősített adatok védelme  hozzájutott ilyen nem nyilvános adatokhoz, azokat szépen meghamisította, és úgy hozta nyilvánosságra a nem nyilvános adatokat.

Elképesztő, hogy a magyar ellenzéknek ennyi jutott ebből. Ők teljes egészében bebizonyították ennek a két törvényjavaslatnak a vitája során, s ma még az i-re föltették a pontot, hogy rájuk a magyar emberek a haza védelmében sem számíthatnak, kizárólag a kormány és a kormánypártok munkájában bízhatnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. „Ha a békességet boltban árulnák, aranyon is meg kellene vennünk”  írta Gárdonyi Géza egy kevéssé ismert művében (Derültség a Jobbik soraiból.  Dr. Lukács László György: Azt hittük, Matolcsy!), az Ábel és Eszterben.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés még 2009. december 14-én fogadta el a minősített adatok védelméről szóló CLV. törvényt, amely azóta meghatározza a védeni kívánt információk és adatok jogi környezetét. Ehhez kapcsolódóan kérem, hogy vitassuk meg és fogadjuk el a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság kormánya között a védelmi ipari minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Az egyezmény megkötése feltétele és biztosítéka annak, hogy Magyarország érdekei mentén vegyen részt a minősített adatok cseréjével járó magyar-török védelmi ipari együttműködésben. A kormány 2016-ban a „Zrínyi 2026” programmal az elmúlt fél évszázad legnagyobb honvédelmi és haderőfejlesztési programját indította el. Ez egyszerre szolgálja a magyar védelmi ipar újjáélesztését és az ehhez kapcsolódó nemzetközi és kétoldalú kapcsolatok bővítését, fejlesztését.

Hangsúlyozom, hogy 2010 óta Magyarország külpolitikájának alapvető feladata a magyar érdekek nemzetközi képviselete, védelme. Célunk a magyar gazdaság és kultúra teljesítményének fokozása, a világban elfoglalt pozícióinknak erősítése. Ebben a szellemben kötöttük meg az előttünk fekvő egyezményt is. A kölcsönös védelem biztosítása érdekében folytatott magyar-török biztonsági együttműködés keretében a hatáskörrel rendelkező nemzeti biztonsági hatóságok kezelik az egyezmény keretében átadott minősített adatokat, tájékoztatást és segítséget nyújtanak egymásnak, elismerik egymás személyi és telephelybiztonsági tanúsítványait, valamint szükség esetén a minősített adatkezelés ellenőrzése céljából kölcsönös látogatásokat bonyolítanak le.

(18.50)

Mindezekre tekintettel e nemzetközi szerződés tartalma kiterjed a minősített adatok védelmének elveire, azok átadása szabályos módjára, fordítására, megsemmisítésére is. A kölcsönösség feltételrendszerének jegyében az egyezmény meghatározza a magyar minősítési szintek, így a „Korlátozott terjesztésű!”, „Bizalmas!”, „Titkos!”, „Szigorúan titkos!” minősítések török és angol nyelvű megfelelőit is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Törökországgal megkötött, a minősített adatok védelméről szóló megállapodásunk nem kivételes és nem is újszerű a kétoldalú nemzetközi kapcsolatainkban. Ha értelemszerűen nem is pont azonos tartalommal, de a minősített adatok kölcsönös védelméről, sőt cseréjéről szóló egyezményt is több állammal aláírtunk, amelyeket az Országgyűlés törvényben ratifikált. Ilyenek az alábbi országok: Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Lettország, Litvánia, Észtország, Franciaország, Belgium, Ausztria, Olaszország, Oroszország, Svédország, Macedónia  amely ma már Észak-Macedónia néven szerepel , Albánia, Szlovénia, Horvátország, Spanyolország, Montenegró, Bulgária, Ciprus és Finnország, illetve Korea.

A minősített adatok védelméről szóló megállapodások tartalma mindig specifikusan változik, van, ahol csak a kölcsönös védelem, van, ahol adatcsere is tárgya a szerződésnek; van, ahol általános érvényű, de például Dél-Koreával külön a katonai adatok cseréjéről és védelméről állapodtunk meg.

Jelen javaslat a védelmi ipari minősített adatok védelmét szolgálja, és csak egy újabb ebben a sorban. Ez is hazánk éppen szárba szökkenő védelmi ipari ágazatának fejlesztését és biztonságát kívánja szolgálni. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a térség legmodernebb és legütőképesebb hadseregét tudjuk felépíteni, azt a Magyar Honvédséget, amely úgy biztosítja hazánk békéjét, területi integritását és a magyar emberek biztonságát, hogy közben maximálisan teljesíti a NATO- és az európai uniós szövetségi kötelezettségeinket is.

„Ha a békességet boltban árulnák, aranyon is meg kellene vennünk”  idéztem az előbb Gárdonyit. A „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik alappillére, hogy a legfontosabb a katona, az ember maga. Ám a honvéd önmagában nem elégséges, korszerű és hatékony eszközökkel, egyenruhával, kézifegyverekkel, önvédelmi és kommunikációs rendszerekkel kell felszerelni. Mindez a modern és termelékeny magyar hadiipart is megköveteli. Az ipari együttműködés, legyen az polgári vagy katonai, nemzeti vagy nemzetközi, a felek mindig is erős bizalma alapján nyugodott. A minősített adatok védelméről szóló megállapodás mindezen kívánalmaknak tesz eleget.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján kérem önöket, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Simon Miklós és Tessely Zoltán tapsol.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a hozzászólásokat. Bár ugyan meglepődve nem, de mégis furcsálltam, hogy ezen a késői órán, a tizenegyedik napirend után még tizenegyedszer is, ha úgy tetszik, a tizenegy napirendet figyelembe véve, ugyanazt tudták produkálni, mint az előző napirendeknél. Ezt a nemzetközi megállapodást, ezt a magyar-török egyezményt is, amelynek most a ratifikálása van, hiszen az aláírás már megtörtént, az Országgyűlésnek kéne elfogadni, csak a bevándorláspárti politikájuk alátámasztására, a magyar kormány munkahelyteremtésével, adócsökkentésével, családtámogatási, családvédelmi rendszerével és a honvédség fejlesztésével szemben próbálták meghatározni, holott ez semmi másról nem szól, mint amit én az expozémban elmondtam: arról a kölcsönös megállapodásról, amely egyben feltételét és biztosítékát jelenti annak, hogy a magyar és a török kormány, a magyar és a török állam a védelmi ipar fejlesztése területén biztonságosan tudjon együttműködni.Azonban két dolog mellett nem mehetünk el. Az egyik a jobbikos képviselő asszony hozzászólásában volt, mintha valamit elhallgatnánk, ezt próbálta sejtetni, de azt nem tudta megmondani, hogy mit hallgatunk el vagy mit lát ebben az egészben. (Z. Kárpát Dániel: Szilárd! Nem neki kell tudnia, hogy mit hallgattok el!) A megállapodás angolul, magyarul itt van mindenki előtt, jól látható, mi van benne, mindenki megkapta, a honlapon olvasható ez a megállapodás. Tehát arról szól, ami benne van, ami megfogalmazódik ebben a megállapodásban, semmi sem maradt ki belőle, és semmit sem kell beletenni, ami egyébként mássá tehetné ezt a megállapodást. Nem tudom jobban megfogalmazni: semmit nem hallgatott el a benyújtó kormány, és akkor itt arra is válaszolnék, hogy a törvényjavaslatot nem a honvédelmi miniszter, nem a Honvédelmi Minisztérium, nem én államtitkárként, hanem a kormány nyújtotta be, és a minisztert bízta meg a kormány avval, hogy előadója legyen ennek a törvényjavaslatnak.

A másik, ami ennél azért szerintem jóval durvább, amit Arató Gergely követett el. Szóval, amikor Arató Gergely arról beszél, hogy milyen antidemokratikus lépések vannak, elmondja azt a szokásos brüsszeli blablát, amit megtanítottak neki, akkor azonban figyelhetne arra, hogy a rasszizmus ne bukjon ki önből, hiszen az a szöveg, amit elmondott a törökökről, elmondott a törökök vallásával kapcsolatban, azt gondolom, az Országház patkójában nagyon furcsán hangzik, és ezt vissza kell hogy utasítsam. Soha, de soha nem volt a kormány, a kormánypárti Fidesz-KDNP-frakció muzulmánellenes (Rig Lajos: Muszlim!), mindig tiszteletben tartottuk más népek vallását, származását, és mindig arra törekedtünk, hogy ez a tisztelet kölcsönös legyen egymás iránt. Az egy egészen más kérdés, hogy mi pedig kérjük, hogy a saját vallásunkat és a saját nemzeti kultúránkat tartsák tiszteletben, akik velünk együtt szeretnének működni.

Ez a megállapodás is ezen alapul, a kölcsönös tiszteleten, és azon a lehetőségen, hogy együtt  egyébként NATO-szövetségesek vagyunk, tehát Törökország az Egyesült Államok és Magyarország közvetlen szövetségese, egy olyan regionális hatalom, amely, ahogy itt a képviselő asszony is célzott rá, rengeteget tesz annak érdekében, hogy Európát ne árasszák el a migránsok, hiszen nem is kétmillió, hanem már közel négymillió migráns él Törökországban, és Törökország az, amelyik nem engedi be őket az Európai Unióba. Ez az ország nagyon sokat tesz azért, hogy az Iszlám Állam a Közel-Keleten teljes egészében visszaszoruljon, megtisztítsák a közel-keleti terroristáktól az országukat, és őket se engedjék be Európába. Azért azt is valljuk be, hogy ez a hatalom, ez a regionális hatalom a világ egyik legfejlettebb és legkorszerűbb hadseregét tartja fenn, tehát van tőlük mit tanulnunk.

(19.30)

Úgyhogy kérem még egyszer önöket, hogy olvassák el ezt a törvényjavaslatot, illetve ezt a megállapodást, és ha úgy gondolják, akkor szavazzák meg. A Fidesz-KDNP meg fogja szavazni a parlamentben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önnek megköszönni ezt a gondos és személyes felszólalást, amit a tábori lelkészi szolgálat negyedszázados évfordulója alkalmából megosztott itt velünk, és itt a parlamentben is azt tapasztalhattuk, hogy visszakerült a helyére az a szolgálat, amelynek a történetéről ön is beszámolt, amit az elején olyan szomorúan és talán egy kicsit felháborodva is hallgattunk, hogy hogyan irtották ki a kommunisták Magyarországon és itt Kelet-Európában, a Varsói Szerződéshez tartozó néphadseregek szolgálatából azt a lelkészi szolgálatot, amelynek a negyedszázados évfordulóját ünnepeltük az elmúlt héten. Tisztelt Képviselőtársak! Életünknek vannak olyan helyzetei, amelyek kiemelt intimitással, megragadó és elsöprő erővel bírnak. Ilyen megragadó pillanatok tanúi a papok, a lelkészek és a katonák, akik az élet súlyát és értékét nap mint nap tapasztalják, hiszen ők azok, akik testközelben tapasztalhatják meg az élet elmúlását. A hazáért adott élet értéke a katonaesküben is fellelhető, álljon itt egy kis rész az eskü szövegéből, kérem, hallgassák figyelemmel: „Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait és szabadságát bátran, a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott honvédek és fegyverek erejével életem árán is megvédem.” Ősi magyar szokás szerint a tisztek ennek nyomatékot is adnak kardrántással, amelynek a zárómondata „A hazáért, mindhalálig!” felkiáltás. Ebből is látszik, hogy a magyar katonáknak nem ismeretlen az élet áldozatának a felajánlása.

A katona a hazáért, Magyarországért való teljes átadást, az akár az életéről való lemondást jeleníti meg társadalmunkban. Ebben az áldozatvállalásukban ugyanakkor nincsenek egyedül, hiszen a tábori papok, tábori lelkészek és tábori főrabbik az egy Isten irgalmát, annak vigaszát és támogatását viszik el a katona életébe, családjába és a környezetébe.

(17.40)

A katona a hivatásában előforduló nehéz helyzetekben nincs egyedül, folyamatos lelki támaszt kap, éles helyzetben, ahogy a képviselő úr is felhívta erre a figyelmet, a tábori pap, a lelkész, a főrabbi az, aki közvetlen lelki segítséget nyújt és ad a hazáért harcoló katonának.

A Magyar Honvédség kiemelt jelentőségű intézménye, a tábori lelkészi szolgálat most ünnepli újjáalakulásának 25. évfordulóját. Az Országgyűlés 1993. július 13-án oldotta fel a közösségi vallásgyakorlást akadályozó rendelkezését, és így vált lehetővé, hogy a következő év tavaszán újraalakulhatott a tábori lelkészi szolgálat három szolgáltatási ágával egyetemben: a katolikus tábori püspökséggel, a protestáns tábori püspökséggel és a tábori rabbinátussal egyetemben.

A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetése elkötelezett, hogy a magyar katonák személyes igényeit, ezen belül lelki támogatásukat kiemelt figyelemben részesítse. Isten tudatosan vállalt megjelenítése a magyar honvédelemben nem pusztán a vallásukat gyakorlók megerősítése, hanem mindazon katonáké is, akik éles helyzetben segítséget, támaszt, lelki gyógyulást az egyházak képviselőin keresztül igényelhetnek. Annak érdekében, hogy a felkészült és testileg egészséges katonák lélekben is azok legyenek, kiemelt gondot kell fordítani a katonák lelki támogatására is. A tábori pap, a lelkész, a rabbi segít, meghallgat, megkerülhetetlen munkatárs abban, hogy a katona mentális egészsége megmaradjon.

Tisztelt Képviselőtársak! A katonacsaládok minden egyes tagjának biztonsága olyan kincs, érték, amit nem lehet és nem szabad feláldozni semmilyen politikai szándék oltárán. A tábori lelkészi szolgálat kiemelt jelentőségű feladatokat hajt végre a nagyobb külföldi missziókban, ahogy a képviselő úr is felhívta erre a figyelmünket. A magyar tábori lelkészi szolgálat nem csupán múlttal rendelkezik, hanem világos, naprakész jövőképpel is. Elhatározás szerint például a Hauszmann-terv részeként megtörténik a Várban a Mária Magdolna-templom újjáavatása és felépítése.

Végül szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a tábori lelkészi szolgálatnál a hivatásuknak élnek, tábori püspököknek, főrabbiknak, papoknak és lelkészeknek, bátorítom őket, hogy a továbbiakban is vállaljanak közösséget a magyar katonákkal a mindennapokban. Kívánom, hogy odaadó munkájukat Isten áldása kísérje! Köszönöm szépen. (Taps.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön már próbálkozott írásban két hónappal ezelőtt mindenfélét összezagyválni, és a magyar kormányt, illetve a Honvédelmi Minisztériumot és a Magyar Honvédséget rossz fényben feltüntetni. Én ezt a mai azonnali kérdést is ennek tudom be. Nem gondolta át, mit kérdez, és kitől, hiszen az ön által említett marcali laktanya  amiből egyébként kettő van, mert a volt Hunyadi és a volt Petőfi laktanyákról van szó  16 éve, 2003 óta sem a Honvédelmi Minisztérium, sem a Magyar Honvédség tulajdonában, birtokában és kezelésében nem áll. Így a Honvédelmi Minisztériumnak, a honvédelmi miniszternek és az államtitkárának se illetékessége, se jogköre nincs, hogy erre a kérdésre bármilyen nyilatkozatot tegyen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Ön, tudtommal, olvasni tud, nem is hall nagyot, de azért én még egyszer megismétlem, hogy a nevezett ingatlan sem tulajdonában, sem birtokában, sem kezelésében sem a honvédségnek, sem a minisztériumnak nem áll. Ön ráadásul jogászember. Jogászként kellene tudnia, hogy ilyenkor itt a parlamentben felelősen ebben a kérdésben sem a miniszternek, sem a megbízott államtitkárának nincs rá módja, hogy választ adjon önnek. Tehát mivel se illetékességünk, se hatáskörünk ebben a kérdésben nincsen, forduljon azokhoz, akiknek illetékessége és hatásköre van az ön által feltett kérdésben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az európai biztonság szempontjából térségünk stabilitása kulcsfontosságú kérdés, ezért hazánk érdekelt a NATO-val és az Európai Unióval való együttműködés elmélyítésében. Az egyre erősödő balkáni migrációs nyomás, valamint a rendőrség megnövekedett nyári feladatai miatt a kormány döntése értelmében a Magyar Honvédség ismét nagyobb létszámmal és teljes képességével vesz részt a határőrizeti feladatokban.Másrészről a magyar emberek az európai parlamenti választáson arra adtak felhatalmazást, hogy küzdjünk a bevándorlás megállításáért, a nemzetek Európájáért és a keresztény kultúra megvédéséért. Ennek tükrében is szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország védelmi költsége 2024-re a NATO előírásainak és elvárásainak megfelelően eléri a hazai GDP 2 százalékát, de például idén már a védelmi kiadásunk 30 százalékát modernizációra, katonai fejlesztésre fogjuk fordítani. Fontos megjegyezni, hogy jövőre folytatódnak a honvédelmi beruházások, valamint a honvédek életkörülményeit, javadalmazását és társadalmi megbecsülését célzó fejlesztések.

Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország jelenleg a világ egyik legbiztonságosabb országa. Biztonság nélkül nincs gazdasági növekedés, fejlődés, a biztonság kulcsa pedig egy erős honvédségben, a magyar katonák és a Magyar Honvédség képességeiben rejlenek. Ezen képességek legjobb kiaknázása érdekében a Magyar Honvédség költségvetését a kormány 20 százalékkal emeli meg a 2019. évihez képest. Így a jövő évi honvédelmi büdzsé eléri a 616 milliárd forintot, és ebben a költségvetésben benne van a katonai és politikai szövetségesi feladataink és kötelezettségeink teljesítését megalapozó pénzügyi egyenleg is.

Jelen törvényjavaslat célja pedig Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság kormánya között a katonai repülés és a légvédelmi tevékenységek területén folytatott együttműködésről szóló megállapodás kötelező hatályának elismerése. A NATO légterének szuverenitását, a folyamatos reagálóképességet, a NATO légterét megsértő, ellenséges tevékenységet folytató vagy repülési szabályt sértő repülőeszközök elleni tevékenységet a légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó nemzetek légvédelmi eszközeinek összessége biztosítja a NATO szövetségesi rendszeren belül.

Az Európai Unió csak akkor tud erős lenni, ha erős tagállamok alkotják. Békeidőben minden európai NATO-tagországnak gondoskodnia kell a nemzeti légtér szuverenitásának saját képességekkel való fenntartásáról, biztosítva ezzel a szükséges készenléti szolgálat ellátását és a rendszer hatékony működését. A NATO integrált légvédelmi és rakétavédelmi rendszerére vonatkozó alapvető NATO-szabályokat minden NATO-tagállam egyetértésével fogadják el. Szabályai részletesen meghatározzák a légtérsértővel szembeni lehetséges lépéseket. A légtérrendészetben együttműködő két tagállam között szükség van közjogi szintű jogi kapcsolatokra.

Tisztelt Országgyűlés! Ez az együttműködés a NATO által elrendelt feladat esetén a NATO-döntésekben és szabályokban testesül meg. Mivel a NATO maga nem rendelheti el, hogy egy ország megnyissa a légterét a másik ország légrendészetét ellátó légi járművei előtt, ezért szövetségesi elvárás, hogy a szomszédos országok ezt kétoldalú nemzetközi megállapodásban rendezzék. Jelen törvényjavaslat épp ezt a célt szolgálja.

A légtérrendészetre vonatkozó szövetségi irányelvek szellemiségére, célkitűzéseire és előírásaira tekintettel hazánk több szomszédos országgal már megállapodott korábban, vagy tárgyalásokat kezdeményezett. 2008-ban lépett hatályba a Romániával kötött kétoldalú légtérrendészeti megállapodás. Szlovénia légterének védelmét  mint NATO-szövetséges  2014-től az olasz légierő készenléti erőivel közösen látjuk el kormányközi megállapodás alapján. Szlovákiával a tárgyalások pedig folyamatban vannak. Horvátországgal 2018 szeptemberétől indultak meg az érdemi tárgyalások, és a megállapodás 2019. április 8-án került parafálásra Budapesten.

Az aláírt megállapodás célja az együttműködés fő szabályainak meghatározása annak érdekében, hogy a felek javítsák a NATO integrált légvédelmi és rakétavédelmi rendszer keretében tevékenykedő légvédelmi készenléti erők tevékenységének hatékonyságát, valamint további célként emeli ki a légtérrendészeti feladatok végrehajtásával kapcsolatos fő szabályok meghatározását és a személyi állomány képzésének elvi kidolgozását. A szoros nemzetközi együttműködés megmutatkozik abban is, hogy jelenleg nagy láthatóságú gyakorlatsorozatot folytatunk részben Magyarországon, valamint Romániában, Bulgáriában, Szlovéniában, Horvátországban és Észak-Macedóniában. A megállapodás szintén tartalmazza a felek légtérrendészettel kapcsolatos felelősségi köreit, a nemzeti légtér és repülőgépek használatának, a kutató-mentő műveletek, légi balesetek kivizsgálásának és a légtérrendészeti feladatot végrehajtó repülőgépek földi és légi kiszolgálásának szabályait, valamint biztosítja a képzési és látogatási lehetőségeket, továbbá kitér a felek közötti kárrendezési szabályokra és információcserére is.

(13.50)

Tisztelt Országgyűlés! Nekünk a magyar emberek biztonsága és azzal összefüggésben a bevándorlás megállítása a legfontosabb feladatunk. A magyar emberek kimondták, hogy olyan európai vezetőket akarnak látni, akik nem szervezni, hanem megállítani akarják a bevándorlást. Biztosíthatom önöket, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy megőrizzük európai életmódunkat, a nemzetek függetlenségét és együttműködését, és határaink erős védelmével elősegítsük a keresztény kultúra fennmaradását. Mindezek összességében összeurópai együttműködést, erős szövetséget és bevándorlásellenes politikusokat kívánnak. Ez a törvényjavaslat ezen szövetségi feladataink maradéktalan ellátását is szolgálja.

Magyarország a NATO egyik legmegbízhatóbb tagja, az európai, schengeni határaink legbiztosabb őre. Kérem, hogy a fenti célok megvalósítása és a katonai, politikai szövetségesi rendszerünk megerősítése érdekében az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném megköszönni mindenkinek a hozzászólását. Nem tudom, hogy a szocialista képviselőket miért nem tudja megfogni az ország biztonságának az ügye, vagy mit nem értenek ebben a kérdésben. Van két szomszédos ország, mind a kettő ki van téve annak az oltári migrációs nyomásnak, ami ránk leselkedik akár Ázsia, akár Afrika felől, sőt a legújabb hírek szerint már Amerika felől is, mert ezt a hullámot próbálják meglovagolni a dél-amerikaiak és a közép-amerikaiak is. Van egy nagyon erős katonai szövetség, amelynek mindkét ország, mindkét szomszédos ország, amely kénytelen elviselni ezt a nyomást, tagja. A NATO kötelékén belül ez a két ország egy nemzetközi szerződést köt légtérvédelmi ügyekben. Ezek mind-mind olyan lépések, amelyek mindkét ország biztonságát szolgálják, de nekünk, magyaroknak a szempontjából ez egy nagyon fontos kérdés, mert nekünk a magyar érdek, Magyarország szuverenitása és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. S ebbe a biztonsági kérdésbe ágyaztuk be ezt is. Azt gondolom, hogy itt nem kell megállni majd ebben a történetben, hanem egy másik szövetségi rendszerben, egy politikai szövetségi rendszerben is van egy nagyon erős kötelék, ez a schengeni határok megvédését kiszolgáló országok kötelezettsége. Reméljük, hogy ebben is hamarosan együtt tudunk működni. Bár Horvátország nem schengeni határ, de európai uniós tagként mi, magyarok abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb be tudjuk vonni ebbe, természetesen akkor, ha marad ez a rendszer. Bennünket ennek a rendszernek a fenntartása  mi ezt többször kifejtettük, a Schengen 2.0, a miniszterelnök által meghatározott pontokban már évekkel ezelőtt  minden nemzetközi szerződés megkötésére, minden apró együttműködésre, minden direkt együttműködés, határvédelmi együttműködés megkötésére sarkall. Ez a kétoldalú megállapodás, túl az egyébként hagyományosan jó horvát-magyar  hisz ugyanabban a kultúrkörben élünk  együttműködésen, nekünk csak a hasznunkra válhat, mert magyar érdeket, a magyar emberek biztonságát szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Dr. Lukács László Györgyöt a jegyzői székben dr. Varga László váltja fel.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is, a kormány megkérdezi a magyar emberek véleményét mindarról, hogy mire költse el a pénzt. Így határozta meg a kormány a 2020-as költségvetést is, amelynek holnapután kezdődik meg a tárgyalása, de már mindenki megismerhette a különböző fejezeteket. Az interpellációk során már kaptunk kérdést a költségvetésről, amiről a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta, hogy a legfontosabb eleme ennek a költségvetésnek, hogy azt a néhány éve elkezdett programot, amit a gyermeket nevelő magyar családok támogatása, helyzetbe hozása jelent, azt mindenféleképpen folytatnunk kell. Ezért hívják ezt a költségvetést a családok költségvetésének, hiszen ebben benne van az a családvédelmi akcióterv, amelyet 2020-ban meg kívánunk valósítani. És benne van az a gazdaságvédelmi program, amiben a közösen elért eredményeinket meg kell tudnunk védeni. Olyan helyzetbe kell hozni a magyar vállalkozásokat, hogy állják a versenyt, még akkor is, ha Európában az európai gazdasággal kapcsolatban bizonyos rossz döntéseket hoznak meg, és ez Európát nehéz helyzetbe hozza.

Viszont a gazdaság növekedésének és a családok erősödésének a legfontosabb alapja a biztonság, és ezért erre a biztonságra áldozni kell. Úgy, ahogy képviselő úr mondta, a magyarországi belbiztonságnak, belső biztonságnak, az ország szuverenitásának, az emberek biztonságának a legfőbb letéteményese, a legfőbb záloga a Magyar Honvédség. Ma Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, és a kormány, meghallgatva az emberek kérését, ezt továbbra is fenn szeretné tartani, és ezért jövőre összességében az ország 173 milliárd forinttal fordíthat többet a biztonság fenntartására, mint egyébként 2019-ben, ami már önmagában is egy csúcsteljesítmény volt, tehát egy csúcsösszeget tudtunk a biztonságra fordítani.

Ezen belül a Magyar Honvédség költségvetése 103 milliárd forinttal, 20 százalékkal fog növekedni, és a honvédségi költségvetés így eléri a 616 milliárdot. És amit ön kérdezett, képviselő úr, hogy mire is fordítjuk: három nagyon fontos célt emelnék én is ki. Az egyik a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program folytatása, ütemezett folytatása. Fejlesztésre 216 milliárddal áll több a rendelkezésünkre. Ebben természetesen benne vannak a honvédelmi fejlesztések, azaz annak a béremelésnek a folytatása, amit 2019-ben gyakorlatilag 50 százalék fölött értek el a katonáink, annak az új jogállás fedezetének, illetve a további béremeléseknek a megteremtése, amit a honvédelmi alkalmazotti törvény jelent.

Természetesen benne van az a 2020-ban folytatandó rendvédelmi béremelés, ami nemcsak a honvédeket, hanem a belügyi tárcát is fogja érinteni. Másrészről benne vannak természetesen a haderőfejlesztés, akár a légierőt, akár a szárazföldi erőket nézem, akár pedig a „Digitális katona” programunkat, ami az egyéni felszerelésekről szól a katonák életében, illetve a szolgálati helyeknek a modernizálásáról. Ebben benne van még természetesen a határvédelem, mint a legnagyobb kihívás. A migráció továbbra is, minden prognózis szerint évtizedekig óriási kihívás lesz Európában. A Magyar Honvédségnek a határon is meg kell tudni védenie az országot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(15.40)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tegnap az interpellációk során már számot tudtunk adni arról, hogy milyen összegben, milyen rekordösszegben, milyen rekord költségvetési összegben támogatja Magyarország Kormánya, és lehetőleg a holnapi vita után a magyar parlament is a magyar emberek biztonságát szolgáló Magyar Honvédséget.Három fontos irányt határoztunk meg tegnap, amire ezt a 616 milliárdot időarányosan tudjuk fordítani, hiszen ez nem valaminek a kezdete vagy a vége, hanem épp az úton vagyunk, mert a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program évekkel ezelőtt, három évvel ezelőtt elkezdődött, és ezen az úton megyünk tovább egészen 2026-ig, hiszen a célunk az, hogy a térség legütőképesebb és legmodernebb hadseregét hozzuk létre, és ezt Magyar Honvédségnek hívják úgy, ahogy képviselő úr egyébként a beszéde végén emlékeztetett mindenkit arra, hogy a saját családunk, a saját népünk és a saját hazánk szeretete és biztonságának megóvása a legfontosabb feladatunk itt, a parlamenti patkóban is.

Képviselő úr utalt arra, hogy az egyik legfontosabb feladat, bár nem mondta ki, az a határvédelem és nemcsak Magyarország határainak a megvédése, hanem a schengeni kötelezettségeinkből adódóan egész Európa határainak védelme. Magyarország egy nagyon komoly schengeni határszakasszal rendelkezik, és akkor, amikor többször arra kértük az embereket, hogy mondjanak véleményt arról, hogy engedjüke be Európába azt a nagy mígrációs nyomásból adódó népességmozgást, amelyet nagyon sokan szeretnének megszervezni és idehozni, akkor az emberek úgy döntöttek, hogy ez így nem lesz jó, állítsuk meg, védjük meg Magyarországot, védjük meg a hazánkat, és védjük meg az európai keresztény kultúrát. A Magyar Honvédség ennek a feladatának tesz eleget, hiszen a Magyar Honvédség kezébe van letéve ez a feladat a legeminensebben az ország életében.

Ezt mi egy szövetségi rendszerben gondoljuk megvalósítani. Nem véletlenül döntöttek az emberek húsz évvel ezelőtt arról népszavazáson, hogy a NATO, az egyik legsikeresebb és legnagyobb katonai szövetség tagjai legyünk. Persze, ahogy képviselő úr is emlékeztetett erre, 2002. és 2010 között nemcsak hogy a honvédség képességeit nyírták ki teljes egészében, hanem még a NATO-ra való hivatkozással tették ezt, mondván, hogy ha bármi lesz egyébként, valamilyen biztonsági probléma merül itt föl, akkor majd a NATO ezt meg fogja oldani, hiszen azért vagyunk a tagjai.

Mi ezzel ellentétben azt mondjuk, hogy a saját honvédségünket kell fejleszteni, mert a NATO is ezt írja elő. A NATO-szövetségesi szerződés pontosan arról szól, hogy a nemzeti hadsereget kell olyan helyzetbe hozni, hogy ha szükséges, akkor a NATO-haderőkkel közösen el tudjon végezni akár Európában, akár Európán kívül olyan védelmi feladatokat, amelyek az európai biztonságot és az európai versenyképességet, az európai szociális és gazdasági jólét fenntartását fogják szolgálni.

Egy jelentésből szeretnék önnek idézni:

„Jelenleg Európában óriási kihívást jelent Nyugat-Balkán békéjének megőrzése s a délről fenyegető migrációs válsághelyzet kialakulásának lehetősége. A magyar műveleti hozzájárulás konkrét lépésekkel erősíti meg hazánk azon külpolitikai célkitűzését, hogy a válságokat ott kezeljük, ahol azok keletkeznek. Ezen felfogásunknak megfelelően jelen pillanatban 15 különböző műveletben és misszióban a Magyar Honvédség állományának 841 tagja teljesít külföldi szolgálatot; vagy a további együttműködés, NATO-együttműködés, az úgynevezett többnemzeti hadosztály-parancsnokság megteremtése.

A magyar különleges műveleti képességfejlesztés továbbvitele érdekében létrehozunk egy regionális különleges műveleti komponens parancsnokságot, melynek keretét hazánk adja, és azt a régióban található partnerek, úgymint Horvátország, Szlovákia, Szlovénia, Ausztria kiegészítik. Látható, hogy ezzel egy újabb NATO-szervezeti elemmel erősítjük meg hazánk NATO- és regionális pozícióját, valamint érdekérvényesítő képességét. Mindezeket összegezve kijelenthető, hogy a XXI. század változékony biztonságpolitikai környezetében a Magyar Honvédség nem csupán aktív hozzájárulója a stabilitási műveleteknek, de egyre növekvő katonai képességekre is tesz szert.”

Ez a 2020. évi biztonsági költségvetés, amely 103 milliárd forinttal tartalmaz többet, mint az idei (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), összesen 616 milliárdot, ezen az úton a legjobb üzenet a magyar honvédek számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelemről szóló törvény az alábbiak szerint fogalmaz: „A honvédelem nemzeti ügy. Magyarország a nemzeti és szövetségi védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, a Magyar Honvédség felkészültségére és elszántságára, a rendvédelmi és más szervek közreműködésére, állampolgárainak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és fegyveres erők együttműködésére és segítségnyújtására épít.” A jelen előterjesztés célja az Országgyűlés számára olyan javaslat előterjesztése, hogy a honvédségnél rendszeresíthető beosztások számát meg tudjuk állapítani. A honvédelemről szóló törvény hatályos rendelkezései szerint szükségessé vált a 2018. évi elfogadott országgyűlési határozat felülvizsgálata és az előterjesztés szerinti javaslat elfogadása. A beterjesztett javaslat a honvédség betölthető beosztásainak a 2018. évi országgyűlési határozatban elfogadott 37 650 státusz megtartásával a kormány- és a tárcaszintű döntésekkel összhangban álló újraszabályozását tartalmazza.

Fentiek szellemében elmondható, hogy a javaslat Országgyűlés általi elfogadása megteremti a honvédség „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program hosszabb távú haderőfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását, az ehhez szükséges létszámkereteket, továbbá a honvédség békétől eltérő időszaki, illetve területi elveken alapuló képességei bővíthetősége szükségessé teszik a szervezési mozgástér biztosítását is.

Tisztelt Képviselőtársak! El kell mondanunk, hogy 2010-ben összesen 17 fő tartalékosa volt a hazának, 2002-ről 2010-re a 45 ezer fős engedélyezett létszám 29 ezer fő alá esett. A csökkenési tendencia mélypontja a szocialista kormányzás alatt valósult meg, 2007-ben volt, amikor a rendszeresített létszám nem érte el még a határozatban megengedett 23 500 főt sem. A szocialista-liberális kormányok a magyarok biztonságát, hazánk függetlenségét veszélyeztetve tudatosan építették le a katonai képességeket, tudatosan felezték meg a katonák létszámát, és tudatosan tették tönkre a Magyar Honvédséget. Ezzel szemben Magyarország Kormánya elkötelezett, és mindent megtesz katonáink feladatellátásának támogatása érdekében.

Feladataik teljesítése során a magyar katonák számos alkalommal bizonyították bátorságukat, felkészültségüket, a haza iránti elkötelezettségüket. A „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program középpontjában a katonák állnak, a honvédelmi fejlesztések célja a katonai életpálya kialakítása, a katonák jogállásának rendezése és a kiszámíthatóság biztosítása, a szolgálati körülmények javítása. Az országgyűlési határozatban szereplő számok tehát azt mutatják, mi az, amit el kívánunk érni 2026-ra.

Az állomány megtartása és a toborzás érdekében tett intézkedések mellett természetesen elkezdődött a honvédség minden területre kiterjedő haditechnikai fejlesztése is. A modernizáció nem kizárólag eszközbeszerzéseket jelent, hanem annak biztosítását is, hogy folyamatosan megfelelő felkészültségű katonák szolgálják hazánkat, és védjék meg a magyar emberek biztonságát, az ország függetlenségét. Az elmúlt években jelentősen megváltozott biztonsági környezetben új típusú kihívások is megjelentek, ilyen például a hibrid hadviselés, amely kihasználja az államok védelmi szabályozásának gyengeségeit, illetve a korábbi biztonsági környezethez igazított kötöttségeket.

Az utóbbi időben érezhetően megnövekedett az illegális határsértők száma, ezért a kormány úgy döntött, hogy június 1-jével ismét szolgáljanak katonáink a hazánk határainál, a honvédség ismét nagyobb létszámmal és teljes képességével vegyen részt a határőrizeti feladatokban. A manőverező katonáknak a száma három váltásban 650, a logisztikai feladatokat mintegy 200 honvéd látja el, és a támogató erők 150en vannak jelen a határ mentén, és még egyszer egy ugyanekkora kontingens pedig a laktanyákban áll készen, hogy 24 órán belül ezeket a határvédelmi feladatokat el tudja látni. Kijelenthetjük tehát, hogy a határ biztonságos, a rendőrök és a katonák mindent megtesznek a schengeni jogszabályok betartásáért, miközben szavatolják a magyar emberek biztonságát.

Hangsúlyozandó, hogy a kezdeményezett országgyűlési döntés a honvédség szervezetében legfeljebb rendszeresíthető beosztások számának meghatározására vonatkozik. 2018. december 31-éig az Országgyűlés állapította meg a honvédelmi törvény alapján a honvédség részletes beosztású létszámát, ideértve az önkéntes tartalékosokat is. Ez a közjogi alap idéntől változik, s most már a biztonsági kihívásokra adható rugalmas reagálást az alkotmányos garanciák megtartásával biztosítja az a kétlépcsős rendszer, amely ebben az előterjesztésben is szerepel.

Az Országgyűlés tehát megállapítja a honvédségnél rendszeresíthető beosztások számát, míg a honvédség működésének irányítása körében a kormány dönt a honvédség adott időszakban feltölthető beosztásainak számáról.

A rendelkezésre álló keret feltölthető, de nem feltétlenül feltöltendő. Ellenzéki képviselőtársaimnak a jobb érthetőség kedvéért: ez annyit jelent, hogy demokratikus alapelvként az Országgyűlés határozza meg a honvédség létszámának plafonját, ám a tényleges szükséges létszám megállapítását a kormány mérlegelési jogkörében, egyben a kormány felelősségében hagyja. A honvédségnél rendszeresíthető beosztások maximális keretszáma nem tartalmazza a Magyar Honvédség rendelkezési állománya státuszainak számát, a Magyar Honvédség személyi állományából a Honvédelmi Minisztériumhoz, valamint a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekhez kirendelt katonaállomány beosztásainak számát, továbbá a különleges jogrendre vonatkozó, hadiállomány-táblákban rendszeresített, legfeljebb 20 ezres önkéntes tartalékosi beosztást sem. A korábbi határozat hatálybalépése óta eltelt időben a törvényi változások, valamint a kormány- és tárcaszintű döntések következtében vált indokolttá a honvédségnél rendszeresíthető beosztások számának ismételt meghatározása. A honvédség állománycsoportonként meghatározott státuszainak számát tehát a honvédség feltölthető beosztásainak számáról rendelkező kormányhatározat fogja megállapítani.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Kérem önöket, hogy biztosítsák támogatásukról a haza védelmében élenjáró, a magyar emberek biztonságát szavatoló Magyar Honvédség fejlesztését mind műszaki, mind pedig honvédelmi létszámának meghatározásában.

(12.40)

A 37 500 fős engedélyezett létszámkerettel, a 2024-re teljesítendő GDP 2 százalékos hadi kiadással  ami egyébként a NATO elvárása , az ország biztonságára fordított költségvetési pénzek folyamatos növelésével, a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési programmal fogjuk elérni, hogy a Magyar Honvédség a térség legmodernebb és legütőképesebb haderejévé váljon, így biztosítva hazánk és Európa biztonságát, versenyképességét, európai szabadságunkat és jólétünket, keresztény kultúránk fenntarthatóságát.

Kérem, hogy az itt fekvő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Itt van előttünk ez a határozat, néhány mondat az egész. Ismertettem én az expozéban, ismertette két kormánypárti politikus, hogy mi a tartalma. Gyakorlatilag az indokolás legalább háromszor annyi, mint maga a törzsszöveg, és ebben elég világosan benne van az összes olyan feltett kérdés, amit itt hallhattunk a két 6 százalékos eredményt elért párt vetélkedésében. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Úgyhogy én megértem, teljes egészében megértem a frusztrációt mind a két részről, de azt gondolom (Dr. Varga László közbeszól.), hogy a magyar honvédelem ügye, a Magyar Honvédség létszámának kérdése sokkal többet ér annál, mint hogy pártvetélkedőnek az áldozatává váljon. Úgy kezdtem, hogy idéztem abból a törvényből egyébként, amely meghatározza azt, hogy az Országgyűlésnek mi a feladata a létszámkeretek meghatározásakor, tehát ha lehetséges, a plafon meghatározásakor, és azóta pont a törvényi változás értelmében mi a feladata egyébként a kormánynak, hogy engedélyezze majd ennek a plafonnak, amit 2026-ra szeretnénk elérni, az időszakos betöltését. Ez, azt gondolom, mindenki számára világos kell hogy legyen, aki itt ült a parlamentben és elfogadta ezt a törvényt, márpedig itt ültünk, és mindannyian elfogadtuk ezt a törvényt, tehát erre nem is kell magyarázatot keresnünk.

Az meg önmagában szerintem egy gyönyörű pillanat, amikor a jobbikos Varga-Damm Andrea képviselő asszony, aki végigélte 2002 és 2010 között, hogy milyen álságos és milyen megtervezett módon tették taccsra az egész Magyar Honvédséget, egész katonai képességeket szüntettek meg, megfelezve a hadsereget, most egy emelkedő létszámnál beáll azok mellé, akik egyébként mindezért felelősek. Vadai Ágnessel jár tüntetni hétvégén (Közbeszólás a Jobbik soraiból.), év végén, itt a parlamentben ketten csinálják a műsort, és Gyurcsány Ferenccel kötöttek szövetséget az elkövetkezendő időszakra, de nyilván ezt önmaguknak kell magyarázniuk.

Szeretném még egyszer mindenkinek a figyelmét felhívni arra, akik most fogadkoztak, hogy ezt ugyan nem fogják megszavazni, tehát ezt a határozati javaslatot, aminek egyébként a lényege a 37 650 fős plafon meghatározása, Magyarország biztonságának, szuverenitásának a biztosítása, a magyar honvédelmi és haderőfejlesztés létszámkeretének a meghatározása, hogy ezt ne tegyék. Ne árulják el ezt a nemzeti ügyet, ne akarják ezt pártpolitikai üggyé silányítani! Úgyhogy kérek még egyszer mindenkit, nemcsak a kormánypárti képviselőket, hanem az ellenzéki padsorokban ülőket is, hogy gondolják meg, hogy ezt az országgyűlési határozatot megszavazzáke vagy sem. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A biztonság mindannyiunk alapvető érdeke. Kijelenthetjük, hogy hazánk ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, ennek megőrzésében kulcsfontosságú szerepe van a Magyar Honvédségnek. Amikor a Fidesz-KDNP 2010-ben átvette a kormányzást, szégyenteljes állapotokat talált a honvédelem háza táján is (Dr. Vadai Ágnes: Hazudik!) Hadd emlékeztessem önöket erre nagy vonalakban! (Dr. Vadai Ágnes: Ne emlékeztessen!) A Gyurcsány-Bajnai-kormányok által haderőreformnak nevezett ámokfutás eredményeként 2010-ben mindössze 17 fő tartalékosa volt hazánknak. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.  Nacsa Lőrinc: Vadai volt az államtitkár!) 2002-ről 2010-re a honvédség 45 ezer fős engedélyezett létszáma (Dr. Vadai Ágnes: Persze! Persze!) 29 ezer fő alá esett, a mélypont 2007-ben volt (Dr. Vadai Ágnes: Persze!), amikor a Magyar Honvédség rendszeresített létszáma alig érte el a 23 500 főt. (Nacsa Lőrinc: Vadai volt!) 2002-től 2010-re a Honvédelmi Minisztérium éves költségvetése (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) a GDP arányában kifejezve 1,5 százalékról 1,1 százalékra esett vissza (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.), és ebben az időszakban a hadrafoghatósági nyilvántartásokat is teljes egészében megsemmisítették. (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz! Hát, nem igaz! Hazudik!)

A szocialista kormányok regnálása alatt gyakorlatilag a Magyar Honvédség rendszeres, módszeres és tudatos leépítése folyt. 50 ezer különféle haditechnikai eszközt (Dr. Vadai Ágnes: Megbolondult az előadó!) és hadfelszerelést vontak ki, és kótyavetyéltek el. Ebben az időszakban a Magyar Honvédség 50 katonai szervezetet szüntetett meg, köztük egészségügyi és oktatási intézményeket is. (Dr. Vadai Ágnes: Honvédkórház!) A honvédség a raktárkészleteit gyakorlatilag felélte, és a szakanyagok pótlására még csak terv sem készült. (Dr. Vadai Ágnes: A pacallal kellene inkább foglalkozni, nem a hadsereggel!) A képességek terén is az elsorvasztás politikáját követték Vadai Ágnesék. (Dr. Vadai Ágnes: Inkább pacalt kéne főzni, nem a hadsereggel foglalkozni!  Közbeszólások az ellenzék soraiból.  Dr. Vadai Ágnes: De ahhoz sem ért!  Az elnök csenget.) Így járt a Magyar Honvédség tüzérképessége, a gépesítettlövész-képességet átalakították könnyűlövész-képességgé, a harckocsizó-, műszakiszállító- és harcihelikopter-képességekben is óriási károkat okoztak, a felderítő erőket pedig aránytalanul leépítették. (Dr. Vadai Ágnes: Jézus!)

A Juhász-Szekeres-Vadai-érában (Dr. Vadai Ágnes: Oh, yeah!) szinte teljesen elherdálták a honvédség vagyonát, kivonták a rendszerből a gépesítettlövész-képesség gerincét alkotó mintegy 500 darab lánctalpas harcjárművet, a pilótaképzés közepes kategóriájú sugárhajtású kiképző repülőgépeit (Dr. Vadai Ágnes az elnöknek: Tárgyra térés! Tárgyra térés!), a haderő légvédelmi képességének rakétakomplexumait. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) A felújított és modernizált T-72-es típusú harckocsik közül 77 darabot elajándékoztak, és a vontatók zömét eladták. Több mint 140 darab felújított és modernizált önjáró tüzéreszközt elherdálva gyakorlatilag visszavetették a Magyar Honvédséget az úgynevezett gépvontatású tüzérség korszakába.

(14.40)

Érintetlenül hagyták a katonák illetményeit, így az évtized végére méltatlan helyzetbe sodorták a honvédek családjait is. (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz!) Az Orbán-kormány 2010 után a lehető leghamarabb rendezte ezt a méltatlan helyzetet. (Derültség az MSZP és a DK soraiban.) Számunkra fontos a katonacsaládok és a hadsereg jövője. (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.) Ezért volt a modernizáció első lépése a katonák illetményének a rendezése és az elindított életpályamodellen keresztül a katonacsaládok jövőjének biztosítása. (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.) Minden öröklött nehézség ellenére komoly fejlesztő munkába kezdtünk, kidolgoztuk azokat a terveket, amelyekre a „Zrínyi 2026” (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) honvédelmi és haderőfejlesztési program épül, és amelynek már jól látható eredményei vannak. Ezért ez a nagy huhogás itt a hátam mögött. (Dr. Vadai Ágnes: Tudná, hogy a maga háta mögött mit művelnek!)

Engedjék meg, hogy elmondjak néhány fontos tényt a honvédelem mai állapotáról. A program középpontjába az embert, a katonát helyeztük, hogy korszerű felszereléssel, NATO-kompatibilis kiképzéssel, modern haditechnikai eszközökkel, méltó körülmények között és versenyképes fizetéssel végezhessék felelősségteljes szolgálatukat. A „Digitális katona” program pedig az egyéni felszerelés teljes megújítására irányult. A program végrehajtása érdekében 2010-hez képest duplájára növeltük a védelmi költségvetést (Dr. Vadai Ágnes: Ez nem igaz!), amely 2020-ban eléri a 616 milliárd forintot. (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz!)

Olyan honvédelmi életpályarendszert indítottunk útjára, amely széleskörűen gondoskodik a katonákról. 2010 előtt utoljára 2002-ben emelkedett a katonák fizetése. (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz!) Az elmúlt években végrehajtott 50 százalékos illetményemelés nyomán ismét méltó, versenyképes jövedelemmel ismerjük el a katonák szolgálatát. A laktanyabezárások és a leszerelések évei után ismét vonzóvá tettük a honvédelmi hivatást, ezért a hadsereg létszáma mára 15 százalékkal emelkedett 2010-hez képest. (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz! Papíron!  Az elnök csenget.)

Fő célunk egy 30 ezer aktív és 20 ezer tartalékos katonából álló, modern hadsereg kialakítása és fenntartása. Modern hadsereg viszont nem létezhet korszerű eszközök nélkül. A fejlesztési és modernizációs folyamatok érintik a légierő és a szárazföldi haderőnem valamennyi területét, de megújul a logisztikai, a katonai egészségügyi és a vezetési rendszer is. (Dr. Varga-Damm Andrea: A törvényről kéne már mondani valamit!  Az elnök csenget.)

A haderőfejlesztés fontos eleme a légierő fejlesztése is. Tegnap már a híradásokból láthattuk (Dr. Vadai Ágnes: Ez az! A híradásokból! Nekünk nem mutatják meg! Valami titkolnivaló van, biztos!), hogy megérkezett a H145M helikopternek az a két példánya, ami elkészült, és amelyet már most birtokba vehettek a katonák. Ezeket felderítőképességgel, elhárító-, szállítóképességgel látták el, sőt egyébként nemcsak katonai célokat, hanem polgári célokat, úgynevezett katasztrófavédelmi feladatokat is képesek ellátni ezek az új helikopterek. 2019 májusában az Airbus pedig bejelentette, hogy a magyar kormánnyal a gyulai alkatrészgyártó üzemben létesít egy közös helikoptergyártó üzemet, aminek köszönhetően a forgóalkatrészek előállítása kerül Magyarországra, valamennyi Airbus termék esetén ezeket a forgóalkatrészeket itt fogják Gyulán gyártani.

Szárazföldi egységeink erősödnek, mivel 2020 második felében érkeznek Magyarországra az első, kiképzésre szánt Leopard 2A4-es, valamint 2023-ban a kizárólag nekünk gyártott legmodernebb Leopard 2A7+ harckocsik. (Dr. Vadai Ágnes: Semmi köze nincs a törvényhez!) A 2010-ben elindított tervezési és fejlesztési folyamatoknak köszönhetően ma egyre-másra gyarapodnak, korszerűsödnek és bővülnek a Magyar Honvédség technikai eszközei, nem levetett, hanem a XXI. század igényeinek megfelelő, előremutató módon. (Dr. Vadai Ágnes: Meg kellene vonni a szót, mert nincs köze a törvényhez!)

A 2011-ben életre hívott, majd a megváltozott biztonsági körülményekhez igazított önkéntes tartalékos rendszerben (Dr. Vadai Ágnes: Már csak emberek kellenek hozzá, akik működtetik!) ma már nem 17 ember, hanem mintegy 9 ezer magyar ember vállalta, hogy civil életét nem feladva, tartalékos katonaként álljon az ország fegyveres rendelkezésére szükség esetén.

Az új eszközök mellé a kor kihívásainak megfelelő képességek építése és szervezeti struktúra kialakítása történt meg 2010 óta. Míg a szocialista-liberális kormányok bezárták a laktanyákat, megszüntettek katonai szervezeteket, veszni hagyva egész képességeket, addig az elmúlt években alapjaiban újultak meg a Magyar Honvédség képességei és intézményei. 2019. január 1-jén létrejött a Magyar Honvédség parancsnoksága (Dr. Vadai Ágnes: Ó!), amelynek segítségével hatékonyabbá válik a honvédség vezetése. Dandárszintű szervezetté vált a különleges műveleti képesség, amely a XXI. századi hadviselés egyik legfontosabb képességközpontja.

Önálló szervezetként új képességet hozott a Magyar Honvédség életébe a Katonai Rendészeti Központ megalakítása, amely egy valódi, nemzetközi környezetben is alkalmazható military police tudást jelent. Egységessé vált a felderítő rendszer az ország nagyobb biztonsága érdekében. A kibertér felől érkező támadások kiküszöbölésére való (Dr. Varga-Damm Andrea: A törvényről!  Dr. Vadai Ágnes: Ez nem a törvény, elnök úr!  Dr. Harangozó Tamás: Sajtótájékoztató…!  Dr. Vadai Ágnes: Sajtótájékoztató! Ilyeneket én is tudnék mondani!  Az elnök csenget.) felkészülésként kiberkiképzési… (Az elnök kikapcsolja az államtitkár mikrofonját.)

ELNÖK: Bocsánat, egy percre, államtitkár úr! Igen tisztelt Vadai és igen tisztelt Varga-Damm Képviselő Asszonyok! Nagyon szépen kérem, ne kiabáljanak be, mert szegény Harangozó Tamás, bármennyire próbál biciklizni maguk után, egyszerűen nem tudja utolérni önöket a bekiabálásokban. (Taps a kormánypártok soraiban.) Úgyhogy arra kérem, hogy tegyék lehetővé, hogy államtitkár úr elmondja mindazt, amit (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.  Dr. Vadai Ágnes: Elnök úr, a törvényről egy szót nem mondott még!) expozéjában elmondani akar. Parancsoljon!

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr, minden eddigi mondatom a törvényről szólt. A hadsereg intézményrendszerének megújítása mellett az alapoktól újraépítettük a tiszt- és altisztképzés intézményeit. A korábbi kiszolgáltatott helyzetet megszüntetendő, újjáélesztettük a hazai védelmi ipart, amellyel egy nemzeti szintű képesség kialakítása kezdődött meg. Létrehoztuk hazai bázison a lőfegyvergyártó üzemet, ezzel ismét a saját kezünkbe vettük a katonák egyéni fegyverzetének gyártását, ez vonatkozik a gépkarabélyokra, a géppisztolyokra és a maroklőfegyverekre egyaránt, de az üzem képes kiszolgálni valamennyi hazai fegyveres szervezet igényeit, munkahelyeket teremt, és kutatás-fejlesztési kapacitást is létrehozott. A lőfegyvergyártó üzem mellett a hazai bázisú lőszer- és lőporgyár létesítése is a tervek között szerepel.

A magyar haderő fejlesztéséről a szövetségeseink is elismerően nyilatkoznak. Osztrák hadiipari cég magyar állam általi megvásárlásával is büszkélkedhetünk, ami magában foglalja az üzemeltetéshez szükséges tudás elsajátítását is, és megfelel a XXI. század haditechnikai igényeinek. A haderőreformra fordított összegek nemzeti érdeket szolgálnak, így a hazai gazdaság fejlődéséhez is hozzájárulnak. Olyan régiókban teremtenek új munkahelyeket, ahol szükség van nagyberuházásokra annak érdekében, hogy a magyar családok megélhetésének biztosítása itt is megtörténjen. Magyarország ma a legbiztonságosabb országok egyike, köszönhetően az itthon, a határoknál és a külföldi missziókban szolgáló magyar katonáknak. A Magyar Honvédség katonái az EU, a NATO és az ENSZ békeműveleti misszióiban helytállva, helyben segítenek megoldani a problémákat és konfliktusokat, hogy azok ne érhessék el Európát és hazánkat.

Összesen 4 földrész 14 országában 1200 magyar katona szolgál a konfliktusokkal sújtott régiók stabilitásának megteremtéséért és fenntartásáért, segíti a tömeges illegális migráció kiváltó okainak helyi megoldását, a terrorizmus elleni harcot. Mellettük közel 200 jól felkészült katonánk dolgozik az ENSZ, az EU és a NATO központjaiban, parancsnokságain.

A honvédelem kiemelt fontossága, mint már említettem, a jövő évi költségvetésben is megmutatkozik. (Dr. Vadai Ágnes: Megint lophassatok!) A HM-fejezet kiadási összege a 2019. évhez képest 103,3 milliárd forinttal növekszik, ami 616 milliárd forintot ér. 2020-ban a kiadások jelentős része, mintegy 216 milliárd forint a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében már megkezdett fejlesztésekhez kötődik.

Tisztelt Képviselőtársak! Keresztény értékeink (Dr. Vadai Ágnes: Ó!  Dr. Varga-Damm Andrea: És hol vannak a muszlimok?), nemzeti szuverenitásunk megvédéséhez, biztonságunk megóvásához elengedhetetlen az ütőképes, hazája iránt elkötelezett haderő működtetése. Magyarország védelméhez, biztonságának garantálásához, katonáink és eszközeink felkészültsége mellett, Magyarország állampolgárainak elkötelezettségére is szükség van. Hiszen a honvédelem minden magyar állampolgár alkotmányos kötelessége, a haza védelme mindannyiunk közös feladata.

(14.50)

Természetesen továbbra sem lesz sorköteles katonaság. Azonban biztonságunkhoz elengedhetetlen a békeidőszakban történő megfelelő felkészülés. Ezért is volt fontos a potenciális hadkötelesek behívhatósági korhatárának megemelése 40-ről 50 évre. A korhatár tíz évvel történő megemelése megközelítőleg 850 ezer fővel növeli, növelheti a különleges jogrend esetén a hadkötelezettség alapján behívhatók számát. Ugyancsak figyelembe kell venni az egész Európára, így hazánkra is jellemző, a születésszámok csökkenéséből adódó népességfogyást, amely a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenését eredményezi. Azonban még egyszer hangsúlyozom, ez a változás nem jelent sem sorozást, sem kötelező tartalékosi rendszer bevezetését, kizárólag a különleges jogrend esetén alkalmazható. A Magyar Honvédség eredményes működéséhez a beszerzéseken, fejlesztéseken túl a jogi környezet finomhangolására is szükség van. Azért dolgozunk, hogy erősítsük a magyarok biztonságérzetét, és megfelelő válaszokat adjunk a hagyományos mellett az új típusú, a kibertérből származó kihívásokra és a hibrid fenyegetésekre is.

A törvényjavaslat célja Magyarország honvédelmi képességének növelése és a békeidőszaki felkészülés hatékonyabbá tétele. Feladataink teljesítése közben nem felejthetjük el Kossuth Lajos örökérvényű szavait: „A haza örök s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.”

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.  Dr. Vadai Ágnes: Bravó! Bravó! Remek!)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Szép hosszú vita kerekedett, és a végén azt hallottuk, hogy békejobbot kellene egymásnak nyújtani. Én ezzel mélységesen egyetértek, csak nem kéne először, az első hozzászólásban páros lábbal beleszállni az előterjesztésbe meg az előterjesztőkbe, akkor talán lehetne azt mondani, hogy tudunk egymással beszélni. Bár ennek a párbeszédnek megvan az Országgyűlésben a helye és a szerepe. Ketten is azt mondták, hogy nem tudnak a törvényalkotásba beleszólni, és milyen jó lenne, ha a minisztériumokkal együtt a parlamenti képviselők is dolgozhatnának ezeknek a törvényeknek a megalkotásán. Azért Montesquieu óta van egy hatalommegosztási, hatalomelválasztási elv, akár a törvényhozást és a törvényalkalmazást, akár a törvénykezést, tehát a bírói munkát, az igazságszolgáltatási munkát, akár pedig a kormányzati munkát nézzük. Ez önmagában azt mutatja, hogy nem teljesen tiszta az a szerep, amiben önök vannak. Ez jól látszott végig, hol a miniszter, hol a miniszterelnök szerepében próbáltak itt mindenfélét összehordani, hetet-havat, hol egyszerű komédiásként viselkedtek. Már elment innen Mesterházy Attila, jót derültem azon, amit mondott, tényleg poénos volt, de azért az mégse az Országgyűlésbe meg a honvédelmi törvényekkel kapcsolatos törvénymódosításhoz való. Bár Vadai képviselő asszony, államtitkár asszony azt mondta, hogy ő nem szeretné átvenni a katonák szerepét, mégis az történt, hogy a katonák helyett elkezdtek gondolkodni azon, hogy hogy kéne kinéznie a Magyar Honvédségnek, milyen haderőfejlesztésnek, honvédelmi fejlesztésnek kellene lennie, és ezt meg is osztották itt velünk többen.

De szerintem a legnagyobb probléma mégsem ezzel a szereptévesztéssel vagy meghasonlott gondolkodással függ össze, hanem azzal, amit a beszerzésekről mondtak. Nem teljesen értettem. Az egyikük nyilvánvalóan letolvajozta a kormányzatot, a honvédelmi minisztert, az egész rendszert, meg a katonákat, akik döntenek a beszerzésekről, a másik teljesen hozzá nem értőnek gondolja őket, és azt hiszik, hogy a minisztériumi titkos szobákban dőlnek el a dolgok, nem nyilvános semmi, senki nem tudhat semmiről. Hát hogy a bánatba ne!

Először is az Orbán-kormányban három fontos alappilléren nyugszik a hadügyi beszerzés. Egyrészt azon, hogy a katonák ebből nem hagyhatók ki. Ők a legfontosabbak, mert ők tudják, hogy mire van szükség a Magyar Honvédségnél. Nem véletlenül történt meg a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium szétválasztása idén január 1-jétől, ahogy erről az expozéban tájékoztattam is önöket, de hát önök is tisztában vannak ezzel, főleg a két szakbizottság, a Honvédelmi és rendészeti, illetve a Nemzetbiztonsági bizottság tagjai. Le kell szögeznünk, hogy amit a magyar honvédek akarnak abban a szervezeti rendszerben, amelyben dolgoznak, az a fejlesztés történik meg, az a haderő- és honvédelmi fejlesztés történik meg. Az a honvédelmi életpályamodell, az a humánpolitikai modell, az a toborzási modell és az a katonai-műszaki eszközök beszerzésére vonatkozó haderőfejlesztés, amiről ők döntenek. Ők ezt pontosan tudják. Ezt az befolyásolja, hogy a legoptimálisabb utat kell megtalálni, s itt leginkább az árra kell gondolni. Nem cégeket, nem országokat nézünk, hanem azt, hogy mire van szükség, s azt milyen áron és kitől lehet beszerezni. Ez nagyon fontos. Tehát optimális árban kell gondolkodni.

S nagyon fontos, hogy a nyilvánosság szerepét is megerősítsem. Két héttel ezelőtt egy nagyinterjút adott a fegyverzeti igazgató, a haderőfejlesztésért felelős kormánybiztos, amelyben mindent világosan leírt, minden irányt, mindenről beszámolt, s nem a bizottság ülésén vagy nem a parlament előtt, hanem egész egyszerűen az ország nyilvánossága előtt mondta el, hogy milyen irányt vesz. S konkrétan arról is beszélt, hogy milyen eszközök beszerzése és milyen eszközök gyártása várható Magyarországon. Tehát magyar érdekeket kell szolgálni, ez a legfontosabb ebben a történetben, hogy a magyar gazdaság is jól járjon. Erről is beszéltem egyébként, és a következő napirendi pont is arról fog szólni, hogy ezt az érdeket kell szolgálni akkor, amikor a honvédség fejlesztéséről beszélünk. S nyilvánvalóan az a legfontosabb, hogy a honvédségnek az ország szuverenitását és a magyar emberek biztonságát kell szolgálnia.

(17.00)

Ezért kell nekünk egy modern, ütőképes, a régióban, a térségben legmeghatározóbb szerepet vivő honvédséget, hadsereget létrehoznunk. Az, hogy mit olvashatnak a képviselők, mit nem, milyen infóhoz juthatnak? A Honvédelmi Minisztérium mindig is adott arra, hogy minden képviselőt, de leginkább a szakbizottságban dolgozó képviselőket és az ottani tisztségviselőket teljes egészében kiszolgálja információkkal és olyan lehetőségekkel, hogy akár a honvédség egyes állományában tudjanak információhoz hozzájutni, személyesen ellátogatni.

Amikor én az HRB elnöke voltam, akkor rendszeresen tartottam úgynevezett kihelyezett üléseket a különböző telephelyeken és állomáshelyeken. Meg kell mondjam, hogy ezek mindig jól sikerültek voltak. Voltam olyan nemzetbiztonsági bizottsági ülésen is, ahol éppen Vadai Ágnes volt az elnök, és vele is több helyen, Pakson, a TEK-nél és több honvédségi alakulatnál együtt, közösen tájékozódtunk arról, hogy ott milyen munka folyik, hogyan élnek a katonák, mit csinálnak, milyen eszközöket szereztek be, milyen feladatuk van. Sőt, mindig jutott arra is idő, hogy miben tud esetleg a bizottság segíteni, hogy minél jobban el tudják látni a feladatukat.

Másrészről pedig a konkrétumokról. A Honvédelmi és rendészeti bizottságban, amikor megtörténnek a beszerzések, felmentést kell kérni a közbeszerzés alól. Ezek a felmentések a közbeszerzés alól nem l’art pour l’art történnek, hanem eljön a minisztérium, beszámol arról, hogy miben szeretne felmentést kérni, milyen eszközbeszerzésben, indokolja azt az eszközbeszerzést, és egy év múlva, 12 hónap múlva be kell számolni a bizottság előtt, és ott világossá kell tenni, hogy milyen eszközöket szereztek be abban az értékben, mennyibe került. Ezek szigorúan titkos napirendek, de ezt tudja mindenki. Itt csak hamukázni lehet arról, hogy ez nem történik meg. Amikor én bizottsági elnök voltam, több ilyen beszerzésről döntöttünk, és mindig megvoltak azok a beszámolók, ahol egyébként azokat az információkat, amelyek nem tartoznak a közre, mindenki megkaphatta, minden egyes képviselő. Persze, ezekkel az információkkal nem szabad és nem célszerű visszaélni, mert ezzel egyébként a magyar katonák biztonságát meg az egész ország biztonságát veszélyeztethetjük.

Úgyhogy arra szeretném nagy tisztelettel kérni képviselőtársaimat, hogy gondolják meg, ha már egyszer azt mondják itt az emberek előtt, hogy ők is osztják azt a véleményünket, hogy a honvédelem nemzeti ügy, és több annál, mint Magyar Honvédség, több annál, mint Honvédelmi Minisztérium, meg több annál, mint amit itt a parlamentben meg tudunk tenni, hiszen az egész országot szolgálja, és az egész ország érdeke kell legyen, mert minden magyar ember kötelessége a haza védelme, akkor ne mondjanak be olyat, hogy sem ezt, sem a még meg nem vitatott törvényeket nem fogják támogatni. Így hogy lehet elgondolni azt a nemzeti konszenzust, ami a honvédelem ügye, illetve amit a felszólaló Varga-Damm Andrea képviselő asszony mondott?

Úgyhogy arra kérem tisztelettel önöket, hogy gondolják át, szíveskedjenek támogatni ezt a törvényjavaslatot. És természetesen, ha ebben a törvényalkotási folyamatban részt kívánnak venni, akkor ott vannak a szakbizottságok, amelyeken első helyen kijelölt bizottságként át kell menjen az anyag, a részletes vita ott lezajlik, ott van a TAB mint főbizottság ebben a kérdésben, és ott van az a lehetőség, amit az egyéni képviselői indítványok, módosítások, javaslatok jelentenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Mint ahogy itt az előző napirend végén is említettem, a biztonság alapvető nemzeti érdekünk, annak megteremtése és fenntartása Magyarország Alaptörvényében rögzített kötelességünk és feladatunk. A magyar kormány hazánk és a magyar állampolgárok biztonságának garantálása érdekében az elmúlt 35 év legnagyobb és legátfogóbb honvédelmi és haderőfejlesztési programját indította el. A „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósításával olyan fejlődési pályára áll a Magyar Honvédség, amely következtében meghatározó erővel bír, ez mind a NATO szövetségi rendszer, mind Európa katonai védelmét tovább erősíti. A haditechnikai fejlesztések keretében olyan eszközöket szerzünk be, amelyek egyrészt a Magyar Honvédség igényeinek felelnek meg, másrészt messzemenőleg az ország gazdasági érdekeit veszik figyelembe, harmadrészt a legoptimálisabb a beszerzési áruk. Tehát nemzeti érdekeket szolgálunk.

A haderőfejlesztés során a katonai és szakmai szempontok az irányadók, komplex rendszereket, képességeket fejlesztünk ütemezett stratégia mentén, a katonai szakmai, hadműveleti igényeknek megfelelően. Ez a program megteremti a lehetőségét, hogy Magyarország vezető szerepet töltsön be a régió biztonságának fenntartásában. A fejlesztések lehetővé teszik, hogy az előre nem jelezhető fenyegetések kezelése érdekében egyre nagyobb mértékben tudjunk felajánlást tenni a NATO készenléti erőinek növeléséhez és fenntartásához.

Hazánk szuverenitásának megőrzése érdekében a programokhoz szükséges anyagi fedezetet a folyamatosan növekvő költségvetés biztosítja, ahogyan erre ígéretet is tettünk, 2024-re a NATO által ajánlott szintre, a GDP 2 százalékára növeljük a védelmi kiadásokat. Magyarország ezáltal Európa egyik legbiztonságosabb és polgárai számára a szabadságot garantáló ország lesz.

A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya jelenleg nem terjed ki többek között a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre, így a hatályos szabályozás alapján e tárgyban a központosított közbeszerzések lefolytatására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. A szocialista-liberális hadsereg- és biztonságromboló kormányokkal ellentétben a Fidesz-KDNP-szövetség alkotta magyar kormány elkötelezett az ismertetett célok elérése, a Magyar Honvédség fejlesztése és Magyarország biztonságának növelése mellett. Ennek részeként a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzések kapcsán a benyújtott törvényjavaslat a hatékony és jogszerű működéshez szükséges alapvető szabályokat teremti meg. A törvényjavaslat meghatározza a beszerzés fogalmát, a központi beszerzés alanyainak körét, vagyis azon költségvetési szerveket, amelyekben az állam a polgári törvénykönyv szerinti többségi vagy közvetett befolyást gyakorol. A törvényjavaslat alapján a végrehajtási szabályok megalkotása érdekében a kormány felhatalmazást kap, hogy meghatározza a központosított beszerzés feltételét és tárgyát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet, a központosított beszerzés részletes szabályait, az önkéntes csatlakozás lehetőségét, a végrehajtásra vonatkozó szerződést, valamint a központosított beszerzés költségei viselésének módját.

A törvényjavaslatban foglalt szabályok kapcsán hangsúlyozzuk, hogy ezen rendelkezések a közbeszerzésről szóló törvényben meghatározott és szabályozott eljárásrendhez igazodva, azt mintaként felhasználva tartalmazzák a központosított beszerzéshez szükséges törvényi szintű előírásokat.

Tisztelt Képviselőtársak! Bízunk benne, hogy a törvényjavaslat tárgyalása során valamennyi képviselő a helyes célokat és nemzeti érdekeinket fogja elsődlegesen szem előtt tartani. Minderre tekintettel kérem a tisztelt képviselőket, hogy a törvényjavaslatot hazánk szabadságának biztosítása érdekében igen szavazataikkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Nem tartunk előrébb, mint az előző napirendi pontnál. Természetesen a két napirendi pont összefügg, így mindenki a saját álláspontját hangoztatja.

(17.50)

Itt jól látszik, hogy a haza védelméhez hogy állunk hozzá mi, kormánypártiak, és hogy áll hozzá a teljes ellenzék. Továbbra is szeretném hangsúlyozni, hogy itt a transzparencia, az ellenőrizhetőség kérdését vetették fel többen. Én továbbra is hangsúlyoznám, hogy ez mindenki számára adott, főleg a képviselők számára, a szakbizottsági tagok számára. Nem szeretnék ismétlésbe bocsátkozni, hogy milyen lehetőségeik vannak, önök ezt pontosan tudják.

Egyébként mondjuk, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak a jelentéseit is el tudják olvasni, ha felfáradnak a Nemzetbiztonsági bizottság titkárságára vagy pedig a Honvédelmi és rendészeti bizottság titkárságára, tehát a legérzékenyebb jelentéseket, információkat is megkaphatja az, aki egyébként szeretné megkapni, és szeretné arra felhasználni, hogy a tudását bővítse, hogy a lehetőségét bővítse abban a tekintetben, hogy hogyan segíti hozzá a Magyar Honvédséget ahhoz a fejlesztési pályához, amit itt 2026-ig elhatároztunk, és aminek már komoly és látható nyomai vannak.

De természetesen ugyanez tapasztalható a magyar emberek felé, hiszen nem volt olyan beszerzés, amelyről ne tájékoztattuk volna az embereket bemutatóval. Amikor tavaly elkezdtük összeszerelni a kiskunfélegyházi fegyvergyárban azokat a kézifegyvereket, amelyeket a katonáink fognak használni, itt a Bren 2 gépkarabélyokra, a Scorpion EVO géppisztolyokra, illetve azokra a maroklőfegyverekre, pisztolyokra gondolok, amelyeket 7-es és 9-es hosszúsággal szoktak meghatározni. Ezeket mindegyiket megnézhette a közönség is, és gyakorlatilag már találkozhattak vele például a járőröző katonáknál. Tavaly a karácsonyi vásárt a magyar katonák már ilyen fegyverekkel biztosították, hogy ott minden rendben történjen. De azóta is többször megjelent a hírekben, több film látható a Youtube-on, tehát akit érdekel, az természetesen hozzájut ehhez az információhoz és megtekintheti ezeket. Jelesül a képviselők is megtehetnék ezt, és megtehetik képviselői mivoltuknál fogva is, akár gyárlátogatás megszervezésével, akár a lőtérre való látogatással, tehát van erre lehetőség.

De említhetném májusban azt a honvédelmi napot, amelyik a magyar hősök és a gyermeknap összekapcsolásával három napon keresztül tartott Budaörsön május közepén. Itt 70 ezer látogató volt. Ki kellett volna látogatni az ellenzéki képviselőknek is. Az összes olyan eszköz, amit májusig beszereztünk, a tüzérségi eszközök, az önjáró PzH 2000-esek, a harckocsik, ki volt állítva, a Carl Gustaf bemutatása is megtörtént itt. Egy másik alkalommal szintén, ott meg lehetett látni ennek a kipróbálását is. Tehát minden olyan fegyver, amit vásároltunk, amire a bizottság adott felhatalmazást egyébként, hogy megvásárolhassuk, mégpedig azzal, hogy felmentette a közbeszerzés alól ezeknek a beszerzését, azok mind-mind kézzel megtapogathatók voltak, óriási siker volt.

De tegnap vagy ma a televízióban a légierő parancsnoka beszámolt arról, hogy megérkezett a két könnyűhelikopter, a H145M helikopter. Elmondta, hogy mire lehet használni. Ott bemutatták az átadás képeit, és szerintem hamarosan egy légibemutató keretében ezekkel is megismerkedhetnek az emberek, mint ahogy az A319-eseket is lehetett látni, vagy a frissen felújított Mi-8, Mi-17, Mi-24-es helikoptereket is ezen a budaörsi bemutatón, vagy a híres Falcon gépet is meg lehetett természetesen tekinteni, és szerintem semmiféle akadálya nincs annak, hogy a bizottság tagjai ezt megnézhessék. Úgyhogy én nem is értem, hogy miről beszélnek itt ennek kapcsán.

És azt is világosan elmondtuk, hogy erre a változtatásra azért van szükség, mert abból a három szempontból, amit a katonák szakértelme, a fegyverek beszerzésének a legfőbb forrása jelent, a tudás forrása a katonáknál van, ők tudják, hogy milyen fegyvereket kell ahhoz a fejlesztési tervhez beszerezni, amit őt dolgoztak ki, hogy kell majd az embereket kiképezni, milyen tárolási módszerek vannak…  ezért is ütemezett, ezért nem szakad rá egyből az országra az összes fegyver beszerzése, mert azt nagyon jól látja mindenki, hogy ezt csak ütemezetten lehet beszerezni, fel kell készíteni rá a katonákat. Ezért nem jönnek például a Leopard legkorszerűbb harckocsijai első ütemben, hanem csak azok érkeznek ide, amelyek két generációval korábbiak, mert a kiképzési feladatokat azokkal a harckocsikkal tökéletesen meg lehet oldani, és egyébként még védelmi feladatokra is, egy esetleges védelmi feladatra is készen állnak, sőt azt hiszem, még arra a feladatra is készen fognak állni, amit egyébként NATO-köteléken belül közös hadgyakorlatnak hívunk.

Tehát pont ezt a részét szeretnénk erősíteni ezzel a törvényjavaslattal, továbbra is fenntartva azt, hogy természetesen itt sok száz milliárd forintról van szó, nagyon nagy üzletről van szó, és ennek az üzletnek Magyarország egyéb érdekeit, gazdasági érdekeit is kell szolgálnia; elő kell segíteni azt, hogy Magyarországon ismét fel tudjuk lendíteni például a hadiipari termelést. Ennek most egyébként jó példáit látjuk Félegyházán meg Gyulán, és természetesen egyéb tervek is vannak. Az osztrák hadiipari vállalat megvétele is ebbe az irányba mutat.

És még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy minden olyan beszerzés, amire a Honvédelmi és rendészeti bizottság engedélyt adott, felmentést adott, arról egy év múlva kötelesek beszámolni a bizottság előtt, hogy mi történt, mit vásároltak, mennyiért, és az hogyan fog hasznosulni. Tehát ebben a tekintetben senkinek nincs félnivalója.

Itt különbözőek az álláspontok, azt gondolom, hogy ez elég egyértelmű. Önök már bebizonyították azt, hogy mire képesek 2002-2010 között a honvédség tekintetében, és ezért kár itt mindenféle korrupcióról beszélni, amikor a whiskysdobozok minisztériumáról beszélünk abban az időszakban, mármint hogy whiskysdobozokban vitték a lóvét. Szóval, nem érdemes. Ebben a minisztériumban, amit Benkő miniszter úr vezet, vezérezredes, katona, volt vezérkari főnök, önök nem tudnak ilyen példát mondani, tehát én nem is értem ezeket az úgynevezett korrupciós vádakat, amiket próbálnak itt a nyakunkba lőcsölni. Érdemes lenne a 2010 előtti világot ebben a tekintetben ismét górcső alá venniük.

Úgyhogy én nagy tisztelettel arra kérem, nem is tudom, merjeme kérni az ellenzéki képviselőket, mert világossá tették, hogy vagy még nem tudják, vagy nem akarják, vagy soha nem fogják, tehát arra kérem én a kormánypárti képviselőket, hogy mi viszont tartsunk ki Magyarország védelme mellett (Bana Tibor közbeszól.), tartsunk ki a Magyar Honvédség fejlesztése mellett, és szavazzuk meg ezeket a törvényjavaslatokat és a következő országgyűlési határozati javaslatot is természetesen. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Valamivel több mint hat évvel ezelőtt az al-Káida egyik szárnyából jött létre az Iszlám Állam nevű terrorszervezet. A magyar Országgyűlés először 2015-ben, majd 2017-ben újabb két évre adta meg a hozzájárulását ahhoz, hogy a Magyar Honvédség a terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletekben részt vehessen.Az előttünk lévő határozati javaslat elfogadásával az Országgyűlés újra felhatalmazását adhatja ahhoz, hogy 2021 decemberéig egy legfeljebb 200 fős, váltási időszakban 400 fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst állomásoztassunk továbbra is az Iraki Köztársaság területén.

A második világháború óta nem látott humanitárius válság zajlik napjainkban a Közel-Keleten. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet a keresztényeket és a szunnitáktól eltérő vallásúakat üldözi, emberi jogi jogsértéseket követ el.

Annak ellenére, hogy az Iszlám Állam Irakban és az Egyesült Államok márciusi bejelentése alapján Szíriában is teljes katonai vereséget szenvedett, valamint elveszítette a korábban elfoglalt területeit, a globális terrorizmussal szembeni fellépés a nemzetközi közösség számára továbbra is változatlanul kiemelt biztonságpolitikai cél maradt, annál is inkább, mivel az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet harcosai  a kialakult humanitárius válságot kihasználva  a migrációs hullám segítségével próbálnak meg eljutni az Európai Unió különböző tagállamaiba.

(18.00)

Magyarország továbbra is elkötelezett a nemzetközi béke és stabilitás támogatása irányában. Úgy gondoljuk, hogy az ENSZ, a NATO és az Európai Unió tagállamaként hazánk kötelessége, hogy szerepet vállaljon a nemzetközi térben folyamatosan jelen lévő fenyegetések elleni harcban. A magyar kormány álláspontja az, hogy a konfliktusok okozta problémákat ott kell megoldani, ahol azok keletkeznek, és ennek megfelelően helyben kell megteremteni a békés együttélés lehetőségét. Az Európára és Törökországra nehezedő migrációs nyomás megoldását jelentené a Közel-Keleten kialakult helyzet stabilizálódása, aminek következtében a hazájukat elhagyni kényszerülő emberek visszatérhetnének otthonaikba.

A nemzetközi békeműveletekben szerzett tapasztalat és tudás elengedhetetlen a haza védelméhez. A missziós szerepvállalások hozzájárulnak ahhoz is, hogy katonáink bármikor képesek legyenek hatékonyan együttműködni más szövetséges nemzetek katonáival, amivel hozzájárulnak hazánk nemzetközi elismertségéhez és a nemzetközi közösségen belüli érdekérvényesítő képességünk növeléséhez.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A Magyar Honvédség katonái és eszközei a terrorizmus visszaszorításában jelentős szerepet töltenek be. Ezt a szövetséges erők is messzemenően elismerik, sőt többször méltatták felkészültségünket és tettrekészségünket, illetve a magyar haderő által nyújtott segítséget.

Tisztelt Képviselőtársak! Kicsivel több mint egy hónap múlva lejár az Országgyűlés által korábban adott mandátum, amely alapján a Magyar Honvédség Irakban részt vesz az Iszlám Állam elleni harcokban. A szerepvállalásunk keretében katonai segítségnyújtási, tanácsadási, őrző-védő és csapatkísérő feladatokat látnak el a magyar katonák. Ezt a segítő és béketeremtő, békefenntartó munkát szeretnénk folytatni a jövőben is.

Kérem önöket, hogy a javaslatot támogatni szíveskedjenek, mivel a Magyar Honvédség jelenléte nagyban hozzájárul a migráció, a terrorizmus, valamint az emberiesség elleni bűncselekmények visszaszorításához, ezen keresztül pedig a magyar emberek biztonságának fenntartásához.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Először is engedjék meg, hogy a lehető leghatározottabban visszautasítsam, hogy a kormány háborús bűnösöket, illetve háborús bűnöket támogatna. Ennek épp az ellenkezőjéről szól ez a határozati javaslat, csak el kellett volna olvasni, vagy egy kicsit képbe kellett volna hoznia magát mindenkinek, aki ilyen mondatokat szór a kormány fejére.Másodszor, van abban valami, hogy mondjam, cinizmus, hogy pont az a képviselő mondja ezt a leghangosabban, aki arról híresült el, hogy éppen egy misszióban lévő katona, egy hazatérő katona családját, a katona személyes biztonságát kockáztatta azzal, hogy nem nyilvános katonai adatokat hozott nyilvánosságra (Demeter Márta közbeszól.), mégpedig pontosan a személyes politikai karrierje alátámasztása érdekében. Az, hogy ezzel bakot lőtt a képviselő asszony, egészen más történet, de azt gondolom, jobb lett volna, ha ma éppen csöndben marad a misszióval kapcsolatban.

A harmadik megjegyzésem (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.), a harmadik megjegyzésem pedig azokra vonatkozik, akik…  azt gondolták, ugye, elmondtam, 4 földrészen, 14 országban több mint 2 ezer katonánk van különböző missziókban, és nem számoltuk ide azokat a katonáinkat, akik a NATO, az EU és az ENSZ különböző parancsnokságain, szolgálati helyen teljesítenek szolgálatot. Szóval, ide nem kell erőszakkal kivinni a katonákat, paranccsal. A katonák nagy kedvvel mennek ki a missziókba, bármelyik, akár európai, akár az európai kontinensen kívüli misszióról beszélünk.

(18.40)

Én is meglátogattam a katonákat ebben a misszióban, a katonákkal beszéltem, és akik visszajönnek, azok szeretnének még többször és még egyéb missziókba is eljutni. Tehát nem arról van szó, hogy ezek a katonák lógó orral mennek oda és nagy kényszerrel teljesítik azt a szolgálatot, amit a missziós szolgálat, amit a békefenntartás, béketeremtés, támogatói katonai szolgálat jelent számukra, hanem nagyon is büszkék. Ezt itt is többször elmondták az ellenzéki képviselőtársaim is, hogy mi is büszkék lehetünk arra, hogy amikor a magyar honvédről, a magyar katonáról, a magyar katonai tevékenységről szó esik NATO-berkekben vagy egyéb nemzetközi együttműködés keretében, akkor mi mindig az első helyen végzünk, mindig a leginkább, legmegbízhatóbb, a legszorgalmasabb, a legjobban felkészült és a legjobb felszereléssel ellátott katonákról emlékeznek meg. Ez emeli egyébként nemcsak a Magyar Honvédség, nemcsak a magyar katona, a magyar honvéd nemzetközi rangját, a sok-sok évszázad alatt kivívott nemzetközi rangját és elismertségét, hanem az egész országét. Az egész ország valahogy úgy van ezekkel a missziós katonákkal, mint amikor egy jó futballmeccset vagy egy jó sportmérkőzést látunk, drukkolunk. Amikor a magyar katonáink kint vannak, akkor nem azt mondjuk, hogy ők, hanem azt mondjuk, hogy mi. Mi, magyarok itt Irakban, itt Kurdisztánban, itt Afganisztánban, itt a Nyugat-Balkánon is vagy akár Közép-Afrikában helyt tudunk állni, meg tudjuk mutatni, hogy érdemes velünk szövetkezni, aki velünk együttműködik, az természetesen jól jár ebben a kérdésben, és ezek a missziók erre egészen kitüntetett terepet és kitüntetett szerepet kaptak.

A törökökkel kapcsolatban pedig szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy az az álláspont, amit itt hallottunk, az egy bevándorláspárti álláspont. Egyértelmű, hogy ha a törökök Európa felé indítják el azt a 3,6-4,6 millió közöttire becsült menekültáradatot, akkor bizony itt Európának nagyon kemény évtizedekkel, évekkel kell szembenézni. Tehát itt nem arról van szó, hogy milyen tevékenységet kellene folytatnunk, hanem egészen egyszerűen a magyar nemzet érdekeit, a magyarok érdekeit kell szem előtt tartanunk.

A pesmerga kapcsolatról pedig, hát ugye, most pont ez a határozati javaslat arról szól, hogy megerősítjük azt a kapcsolatot Kurdisztánban, Erbílben, ami egyébként kialakult a Magyar Honvédség, a magyarok és a pesmergák között. Itt nagyon helyesen elhangzott, hogy bizony itt, Magyarországon pesmerga katonákat gyógyítunk például ennek az együttműködésnek a keretében. Maguk a pesmerga harcosok, akik egyébként a kiképzésben, a tanácsadásban részt vesznek a magyar katonák által, azok rendkívül elégedettek ezzel a misszióval, és nemcsak maguk azok, akik lehetőséget kapnak erre az együttműködésre, hanem maga az egész nemzetközi együttműködésben részt vevő több mint ötven ország részéről is ezt a megelégedettséget és ezt a támogatást kaptuk meg. Ennek a folytatására tettünk javaslatot most, és én arra kérek mindenkit, hogy ne fosszuk meg a magyar honvédeket attól, hogy itt külszolgálatban, külső képviseletben, ha úgy tetszik, magyar érdekeket képviseljenek, és itt is a magyar hazát tudják védeni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Zrínyi Miklós kiemelkedő magyar hadvezér, katonai gondolkodó és személyiség, aki munkásságával és tetteivel maradandó nyomot hagyott a magyar történelemben és irodalomban. Birtokai a három részre szakadt Magyarország Habsburgok uralta részén, az oszmán területek szomszédságában feküdtek, így egészen fiatalon meg kellett ismerkednie a kardforgatás, a lovaglás és a hadvezetés fortélyaival. Katonai pályafutásának legfontosabb célja az ország egyesítése, az oszmán hatalom kiűzése a Magyar Királyság területéről, ebből a bécsi udvar támogatásának hiányában sem engedett. Hadvezérként számos sikert ért el, amire Európa-szerte felfigyeltek, kitüntetésekkel, elismerésekkel halmozták el.

Zrínyi Miklós hadi érdemei mellett kiemelkedő hadtudományi tevékenységet is folytatott: megteremtette a magyar hadelméleti irodalmat, munkái  csekély számuk ellenére  műfaji teljességet jelentenek. Személyében tisztelhetjük az első magyar katonai teoretikust, aki máig ható munkáit magyar nyelven írta: a Tábori kis tracta az úgynevezett szabályzatirodalomhoz kötődik, a Vitéz hadnagy a jó hadvezér portréját rajzolja meg, a Mátyás király életéről való elmélkedések a királytükör hagyományait követi, a Ne bántsd a magyart  Az török áfium ellen való orvosság című műve pedig tökéletesen illeszkedik az oszmánellenes röpiratok sorába. Zrínyi ezekben valamennyi, a korban fontos hadászati kérdést érintett: az állandó hadsereg felállításának és ellátásának fontosságát, az offenzív, támadó harcmodort, illetve a nemzetközi összefogás szükségességét.

Zrínyi Miklós nemcsak hadvezérként, hanem íróként és költőként is jelentős művet alkotott. A Szigeti veszedelem megírása a magyar irodalom klasszikusai közé emelte. Zrínyi jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az utókor tisztelete. Ezt alátámasztja, hogy a magyar hadtörténelem minden jelentősebb eseményében és a katonai oktatásban is felbukkan a Zrínyi név; először az 1948-49-es forradalom és szabadságharc idején, ekkor jött létre az úgynevezett Zrínyi-szabadcsapat. Az osztrák-magyar haditengerészet flottájának kötelékében két hadihajó, míg a második világháborúban rohamlöveg viselte a Zrínyi nevet. Ma laktanya és egyetemi kampusz viseli az első magyar katonai teoretikus nevét.

Ugyanakkor Zrínyi Miklós ezer szállal kötődött a horvát néphez: családja horvát főnemesi felmenőkkel is rendelkezett; otthona Csáktornya, ahol 1620. május 3-án született, majd horvát bánként élt, a mai Horvátország területén található. Az emlékév jó alkalmat biztosít arra, hogy a több száz éves horvát-magyar együttélés gazdag történelmi örökségén keresztül tovább mélyítse a magyar-horvát kétoldalú kapcsolatokat. Zrínyi Miklós szimbóluma annak a szellemiségnek, amely képes egy magasabb célnak, ügynek alárendelni az életét, képes áldozatot hozni hazájáért, nemzetéért. Az ilyen emlékévek és emléknapok erősítik a hazaszeretetet és a nemzeti önbecsülést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, Zala és Somogy vármegyének örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, hadvezér, hadtudós, kivételes tehetségű stratéga, politikus, költő, prózaíró, rendkívüli nyelvtehetség, de legfőképp hazafi volt. A Habsburgoktól távolságot tartó vezetőként a kereszténység védelméért, a magyarság önállóságának visszaszerzéséért és egy erős alapokon nyugvó Magyar Királyság megteremtéséért küzdött. Hármas programja, a nemzeti hadsereg, a nemzeti összefogás és a nemzeti királyság megteremtése, meghatározta egész életét, hadvezéri, politikai és költői munkásságát. Felismerte az adódó politikai lehetőséget az Oszmán Birodalom meggyengülésében, és cselekvő programot fogalmazott meg. Célul tűzte ki az ország felszabadítását, amelyet akkor is következetesen képviselt, amikor a Habsburg-udvar nem támogatta ezen elképzeléseit. Vallotta, hogy a nemzet önerőből is képes lehet ezt véghez vinni összefogással, az egység megteremtésével és a rendi érdekek mellőzésével.

Jövőképében egy erős nemzeti királyság létrehozását álmodta meg, és erejét, kivételes képességeit ennek az álomnak a valóra váltására fordította. Egész életét a hazáért, a magyarságért és annak szabadságáért vívott küzdelem határozta meg, összefogásra és tettekre sarkallva a nemzet ügyéért megszólító rendeket. Kétséget nem ismerő elszántságát Az török áfium ellen való orvosság című művének zárósoraként maga fogalmazta meg: „Aki akar, annak semmi sem nehéz.” A szigetvári dédapa dicsősége, szembenállása az oszmán erőkkel és hősi halála nagy hatással volt a fiatal utódra, aki ugyanolyan heroikus tettek végrehajtására vágyott a haza védelmében, mint nevezetes felmenője.

(14.30)

Zrínyi Miklós 1637-ben vette át családi örökségét, rendbe szedte uradalmait, és berendezkedett nemzetségének székhelyén, Csáktornyán. Csakhamar megkezdte harcait a szomszédos ellenséges helyőrségekkel, és szakadatlanul küzdött a végeken.

A királyi Magyarország katolikus főrendjei, így Zrínyi is egészen az 1648-ban záruló harmincéves háború végéig együttműködtek a bécsi udvarral, mert az oszmán kiűzésében tőlük remélték a segítséget, hovatovább Zrínyi 1642-45 között maga is részt vett a harmincéves háborúban, saját költségén felállított sereggel harcolt Sziléziában, Morvaországban és a Felvidéken. 1645-ben a csehországi Éger mellett megmentette az uralkodót, amikor Wrangel svéd tábornok rárontott annak sátrára.

Zrínyi politikai és hadvezéri éleslátását bizonyítja, hogy felismerte: az Oszmán Birodalom már közel sem olyan erős, mint egykor volt. Európa vezető politikai hatalmai és a pápa elismerte hadvezéri nagyságát, Magyar Marsnak nevezték rendkívüli hadvezéri teljesítményének csodálataként. Zrínyi már nem élhette meg az oszmánok kiűzését, halálát lelte még ugyanebben az évben, 1664-ben: egy vadászat során egy vadkan sebezte halálra.

Zrínyi Miklós számára dédapja, a szigetvári hős adta a keresztény hazáért való összefogás, a szabadságáért kétséget nem ismerő küzdés példáját. Zrínyi a nemzeti célzat és a keresztényi felfogás egységesítésével a magyar nemzet történeti hivatását hirdeti, és rendíthetetlenül hisz az erkölcsi erő hatalmában. A Szigeti veszedelem üzenete egyben hitvallása is: ha képesek vagyunk felemelkedni félelmeinken, ha hiszünk egy nemes célban és összetartunk, akkor megmenthetjük a hazát, még ha az életünkkel fizetünk is, a tetteink sorsfordítóak lesznek.

Zrínyi munkássága ma is ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a reformkor idejében. Olyan példaképet, történelmi elődöt látunk benne, aki küzdött azokért a célokért, amelyeket a mai kor kiemelkedő vezetői megfogalmaznak: a nemzeti egység, az önállóság, a keresztény értékek védelme, a szabadság megteremtése, a nemzeten belüli széthúzás és a társadalmi feszültségek megszüntetése.

A magyar történelemben Zrínyi Miklós az a kiemelkedő történelmi személy, akinek egész élete a hazáért való cselekvő magatartás mintája lett számunkra. Bízom abban, hogy Zrínyi Miklós személye és a magyar hazáért tett történelmi és irodalmi tevékenysége mind a kormánypárti, mind az ellenzéki frakciók támogatását bírni fogja. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg az általam beterjesztett országgyűlési javaslatot, amely 2020-at Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánítja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretném megköszönni mindenkinek, mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselőknek a hozzáállását. Köszönöm a kormánypárti miniszterünk építő javaslatait és az ellenzéki bajnokunknak is a megtett javaslatokat. Nagyon jó volt hallani, hogy milyen széles körben és mindenki a saját pallérozott elméjének megfelelően szólt hozzá. (Csányi Tamás felé:) Köszönöm a Zrínyi-strófát; gimnáziumban tanultuk, Ferencz Győző volt a tanárom, úgyhogy még vissza is emlékszem ezekre a kis játékokra, amikben próbálta nekünk a verselés mibenlétét megtanítani. Köszönöm azt, hogy ön pedig szó szerint idézte Zrínyit, és ezzel is emelkedettebbé tette a mai napot. Igazán jó volt hallani, hogy mindannyian megemlékeztek az ifjabb Zrínyiről, aki 400 évvel ezelőtt született, vagy jövőre lesz 400 éve a születésének, de az egész családról szeretnénk megemlékezni, így természetesen a szigeti veszedelem hőséről, illetve Zrínyi Ilonát is hallottuk miniszter úr által megemlíteni; egy nagyon kiterjedt család volt. Természetesen a horvát-magyar kapcsolatokban is  azért is szerepel magában a határozati javaslatban is  szeretnénk előrelépni vagy legalábbis ünnepélyesebbé tenni az itt eltöltött közös ezer évünket.

Természetesen azzal, hogy ha a határozatot meghozzuk, nem áll meg a folyamat, úgyhogy mindaz a tartalmi igény, amivel önök fölléptek, illetve mindaz a nemes igény, amit megfogalmaztak, meg fog jelenni az elkövetkezendőkben. Én arra kérem önöket, hogy magának az emlékévnek a programját is legyenek szívesek figyelemmel kísérni, vegyenek benne részt, én erre majd lehetőséget fogok biztosítani mindenkinek, egy emlékbizottság fog létrejönni. Azt gondolom, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat azon kevesek egyike, ahol ilyen szép konszenzust tudtunk elérni. Köszönöm szépen még egyszer mindenkinek. (Taps.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! A „Zrínyi 2026” Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program egy átfogó, valós és a településeken is kézzelfogható technikai és képességfejlesztés, aminek középpontjában a magyar honvéd áll. Célunk, hogy katonáink korszerű felszereléssel és kiképzéssel, modern haditechnikai eszközökkel, méltó körülmények között és versenyképes fizetéssel végezhessék felelősségteljes szolgálatukat a haza védelmében. A „Zrínyi 2026” fejlesztéseinek egyik fő helyszíne Szolnok, egy igazi katonaváros; kiemelt szerepet kap, hiszen a szolnoki helikopterbázis a honvédség húsz új Airbus H145M helikopterét fogja vendégül látni, amelyből az első két példány már meg is érkezett, ahogy azt képviselő asszony is kifejtette. A hadrendbe állt két helikoptert még idén további két gép követi, majd 2020-ban 12, 2021-ben pedig 4 helikopter érkezik a bázisra. A fejlesztés magába foglalja a személyi állomány kiképzését, technikai ismereteinek bővítését, továbbá a helikopterek megfelelő üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges infrastruktúra és technikai eszközök fejlesztését is. Az infrastrukturális fejlesztések szorosan kapcsolódnak a „Modern városok” programhoz, ami egyben hozzájárul a környék munkaerőpiacának fellendítéséhez, új munkahelyek teremtéséhez, és ezen keresztül a Szolnokon és környékén élő családok megélhetéséhez.

Ugyanakkor a fejlesztések nemcsak a helikopterbázist érintik, hanem a vitéz Bertalan Különleges Rendeltetésű Dandárt és a NATO Szolnokon létesítendő Különleges Műveleti Parancsnokságát is. Ahogy a program neve is mutatja, egészen 2026-ig tervezzük az említett fejlesztéseket megvalósítani. S ahogy ezt a fejlesztések is mutatják, amiről ön is beszámolt már, a honvédség a térség meghatározó erejévé szeretne válni Európában, Szolnok pedig ennek a fejlesztési programnak lesz az egyik nyertese, a meghatározó helyőrsége.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hetekben a déli országhatáron nagyon komoly, veszélyes és mindannyiunk számára rendkívül figyelmeztető helyzet alakult ki. Egyetlenegy szerencsénk van, hogy az Országgyűlés Fidesz-KDNP-többsége már évekkel ezelőtt megkezdte azt a munkát, amivel megalapozta azt, hogy Magyarországot és a magyar emberek biztonságát és szabadságát meg tudjuk őrizni, hiszen a határon szolgálatot végző katonáink és rendőreink teszik a dolgukat, mi pedig meghoztuk azt a lehetőséget, amelyben a kormány kihirdethette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, ami az egésznek a jogalapját adja. Ráadásul ezt a helyzetet, ennek egyik elemét, a tranzitzónákat a strasbourgi bíróság két héttel ezelőtt meg is erősítette, hiszen félresöpörte mindazokat a vádakat, amelyeket a hazai ellenzék, illetve a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták a nyakunkba akartak sózni, mármint hogy mi kegyetlenül bánunk az ideérkező bevándorlókkal, és fogva tartjuk őket a tranzitzónákban. Nos, a bíróság döntése értelmében nem számít fogva tartásnak, sőt egy nagyon pozitív elemnek számít a schengeni, európai és a magyar határok védelmében a tranzitzónák üzemeltetése. De nézzük a számokat! Tavaly 6506 elfogás történt, az idén pedig november 30-ig ennek már a duplája, 12 538. Nézzük akkor! Napi 17-es átlagot jelent a tavalyi, az idei pedig 37-est, de ennek a fokozódása nem a megszokott, nyári menetrend szerinti fokozódást jelenti, hanem most, az elmúlt hetekben, az elmúlt két hónapban, október-novemberben nőtt meg az elfogások száma. Tegnap például, ez ékes bizonyítéka, annak a 37-es átlagnak a több mint kétszeresét fogták el, 82 határsértőt fogtak el a határőrizeti szervek. Ha az embercsempészek számát nézzük, akik ellen eljárás indult, akkor tavaly 126, idén szintén november közepéig már 129 embercsempész ellen indult eljárás. Tehát egyre fokozódik a nyomás, ha úgy tetszik, ostrom alatt tartják a magyar műszaki és jogi határzárat.

És a tartalékok iszonyatosan nagyok, hiszen Törökországban azokat, akiket regisztráltak, és akiket úgy nagyjából be szoktak lőni a migrációval foglalkozó szervezetek, elsősorban az ENSZ migrációs főbiztossága, 3,6 millió és 6 millió közé teszik azokat a migránsokat, akik ma Törökország területén vannak. És van egy még megdöbbentőbb szám: Törökország a keleti és a déli, illetve az északi határrészein, tehát a feléjük irányuló illegális migrációban az idén, 11 hónap alatt 405 252 migránst tartóztatott fel, és ez 60 százalékkal több, mint amit 2018-ban megtettek.

(14.20)

Ha a görögöket és a Nyugat-Balkán viszonyát nézzük, Görögországban most 103 500 nyilvántartott migráns van. Ezek nagy része, egy jelentős része az öt szigeten található, és ezeken a szigeteken alakítottak ki a görögök hotspotot, hogy ne kelljen a határt megvédeni  azt gondolom, ezt világosan látjuk , de ezeknek a hotspotoknak a befogadóképessége 7600 fő, és ennek az ötszöröse, több mint 35 ezer migráns van ezen az öt szigeten. Tehát a görögök kénytelenek felfelé tolni, a Nyugat-Balkán felé, a nyugat-balkáni országok felé, így Magyarország felé, Magyarország schengeni határa felé ezeket a migránsokat. Tehát ha úgy tetszik, már az a félelem, ami megfogalmazódott bennünk, hogy ha egyszer ezeket nekieresztik az országnak, akkor nagyon nagy baj lesz, ez most itt van a küszöbön.

Ezért mi azt javasoljuk Magyarország Kormányának, hogy továbbra is tartsuk fönt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. És most egy különös időszak is van az életünkben, hiszen elérkezett hozzánk az ádventi időszak, a várakozás időszaka, ami meg arra mozgósítja azokat, akik balhézni szeretnének, botrányt szeretnének, sőt terrorcselekményeket szeretnének végrehajtani az országban, hogy azokra a migránsokra, akiket tolnak erre felénk, ültessék rá (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a kiképzett embereiket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. A kormány az álláspontját, amit az általános vitában kifejtett, fenntartja, és az összegző módosító javaslatot pedig támogatja. Köszönöm szépen.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: (Hangosítás nélkül.) Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Közbeszólások, köztük: Nem halljuk!  Nincs hang!  Az elnök csenget.)

ELNÖK: Németh Szilárd!

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: (Hangosítással.) Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, hogy ezt a témát napirend előtt felhozta itt az Országgyűlésben. Tényleg úgy van, ahogy ön is tapasztalja, illetve mindenki, akinek van szeme a látásra és füle a hallásra, hogy egyre nő a feszültség a magyar határszakaszon, egyre nagyobb a migrációs nyomás a magyar határkerítésre. Azt is tapasztaljuk, hogy jól szervezett formákban érkeznek a migránsok. 2015-höz hasonló helyzet alakult ki, még akkora számban nem ostromolják ugyan a magyar határt, de az jól kivehető, hogy az embercsempész bandák megszervezik azokat, akiket rászabadítanak a magyar határkerítésre, ellátják őket jogi munícióval, felvilágosítják őket, odaadnak nekik mindenféle technikai eszközt. A következő technikai eszközöket kobozták el az előállítások során a hatóságok: egyszer használatos okostelefon-kártyákat okostelefonokkal együtt, bankkártyákat, hőkamerákat, éjjellátó eszközöket, drónokat, talajvizsgáló eszközöket és olyan szerszámokat, amivel a kerítés átvágható. Azonkívül jól detektálták a szolgálatok a Facebook-használatot, az internethasználatot, amit egyébként a kommunikációban és a szervezésben használnak a magyar határra érkezők. Sőt, olyan a hálózat, hogy egész Nyugat-Európáig elér, hiszen Nyugat-Európából Magyarországra a már ott egyébként európai állampolgárságot kapott szervezők átjönnek, és itt várják a határon át érkezőket. És vannak az úgynevezett sétáltató emberek, akik meg a határ túloldalán  ezt egyébként a szerbiai magyar önkormányzatok is megerősítik  utaztatnak át, egészen a magyar határig. Ezért van az, hogy például Szerbiában a magyar határ melletti települések, Horgos, Martonos és Magyarkanizsa azok, amelyek leginkább ki vannak téve ennek a felélénkült veszélynek.

Adatokkal is alá tudom támasztani, amit képviselő úr mondott, hiszen ha csak az elfogásokat nézzük, akkor a 2018-as évben 6506 volt teljes egészében, akiket elfogtak. Ez 17 fős napi átlagot jelent. Ez november 31-éig 2019-ben 12 538. Ez meg 37 fős átlagot jelent, de úgy, hogy például a szombat-vasárnapi, a tegnap-tegnapelőtti jelentés arról szól, hogy 108, illetve 91 határsértőt fogtak el. Tehát ez parabolikusan emelkedik, nem pedig kiegyenlített az emelkedése ezeknek az elfogásoknak.

Egyébként az ideérkező migránsok próbálkoznak mindennel, földön, föld alatt, vízen, kerítésen átmászva, kerítés alatt átbújva, alagutakat építve, vonatra fölkapaszkodva. Azokat a képeket, amelyekhez mi csak Calais-nél, a brit-francia határnál voltunk hozzászokva, láthatjuk ma a magyar határnál, ugye, ott állnak a kamionosok végig a magyar határszakaszon, és őket lefizetve vagy megfenyegetve, vagy egész egyszerűen csak feltörve a kamionokat megpróbálnak rajtuk keresztül bejutni az Európai Unióba.

Mi akkor, amikor elhatároztuk, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet fenntartjuk; amikor elhatároztuk, hogy Magyarország déli határait kerítéssel védjük meg; és amikor elhatároztuk, hogy a magyar rendőrök mellett a magyar honvédeket is határőrizeti feladatokkal látjuk el, és feljogosítjuk őket arra, hogy védjék a határt, akkor ezt mi nagyon jól tettük. Egyébként ez a műszaki és jogi határzár, amiben Magyarország egyedüliként döntött Európában, ez működik, és ez garantálja ma a magyar emberek biztonságát, Magyarország függetlenségét, a magyar emberek szabadságát.

És a jogi határzárat ki kell külön hangsúlyoznom, hiszen itt a képviselő úr is a mondandója végén elmondta, hogy nem tettek le a bürokraták, nem tettek le a bevándorláspártiak, nem tettek le azok, akik a Soros-tervet teljesíteni akarják, a kötelező kvótáról, de nekünk ebben is úgymond szerencsénk van, hiszen a magyar Országgyűlés 2018-ban az emberektől kapott kétharmados felhatalmazás után alkotmányba foglalta, hogy Magyarországon a kötelező kvótát nem lehet alkalmazni.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Pedig nagyon fontos témáról van szó, azt gondoltam, hogy a képviselőtársaim is hozzászólnak ehhez a kérdéshez, hiszen nem ismeretlen előttünk ez a téma, harmadszor kerül sor arra, hogy meghosszabbítsuk a kurdisztáni missziónak a szerepét, mégpedig 2021. december 31-éig. A napirend előtt is szó volt a fenyegető migrációról, amely hazánk déli határszakaszán tapasztalható. Gyakorlatilag 2015-ös jeleket látunk, és ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy beszéljünk a migráció és a terrorizmus kapcsolatáról, a globális terrorizmusról, hiszen ennek a kurdisztáni missziónak is az a szerepe, hogy részt vegyen abban a nemzetközi koalícióban, amelyik fellép a globális terrorizmus terjedése ellen. Ma már ott tartunk, hogy a NATO múlt heti csúcsértekezletén kimondták azt, hogy az egyik legnagyobb kihívás és a legnagyobb veszély, amellyel a NATO mind a harminc tagállamának szembe kell néznie, az illegális migráció és a migrációs folyamatokhoz kapcsolódó terrorizmus.

A NATO már többször figyelmeztetett arra, hogy Európa biztonsága mennyire függ a Nyugat-Balkánon kialakult helyzettől, ezért is láthatjuk azt, hogy míg a NATO a nyugat-balkáni országokat integrálni tudta vagy NATO-tagállamként, vagy békepartneri rendszerben való együttműködőként a NATO országaival, addig erre a Juncker vezette Európai Unió egyáltalán nem volt képes, sőt egyre távolabb kerül ezeknek az országoknak az európai uniós integrációja. Ezért van az, hogy nemcsak ennek a missziónak a meghosszabbítását vállalta Magyarország a NATO keretében, illetve a nemzetközi együttműködés keretében, hanem 499 főről 669 főre, 170 fővel emeltük a NATO másik két missziójában részt vevő katonáinknak a számát. Az egyik pont a Nyugat-Balkán erősítésére szolgál, hiszen itt a szomszédban, Koszovóban fog emelkedni a magyar kontingens létszáma, a másik pedig Afganisztánban, Afganisztán veszélyesebb nyugati részén, ahonnan a terroristák az Európába irányuló támadásaikat is szervezik.

Én arra szeretném kérni a tisztelt Országgyűlést, hogy ehhez a kurdisztáni NATO-misszió meghosszabbításához, amelyben 165 katonával veszünk részt, járuljon hozzá Magyarország hírnevének erősítése, jobbítása érdekében, illetve a magyar emberek biztonsága érdekében.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Én sem tudnék ennél jobb választ adni önnek, mint amit a miniszter úr már egyszer adott. Ha akarja, felolvasom, de ez önnek rendelkezésére áll, és tisztelettel várjuk a minisztériumban, hogy gyakorolja a képviselői jogát. Hogyha ön nem jön el a minisztériumba, akkor nehéz lesz ott tájékoztatást kapnia. A Honvédelmi Minisztérium és a magyar kormány mindig figyelt arra, hogy a Magyar Honvédség vagy maga a Honvédelmi Minisztérium civil irányítása, civil kontrollja megtörténhessen akár a parlament által úgy, ahogy ön említette, a bizottsági munka során, vagy pedig az országgyűlési képviselők tájékozódási joga, illetve tájékoztatási kötelezettsége alapján. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! A főosztály ki fogja önt értesíteni arról az időpontról (Dr. Harangozó Tamás: Úgy, mint előzőleg? - Moraj az MSZP soraiból.), arról az időpontról, amiben önök meg tudnak egyezni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: (Hangosítás nélkül.) Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!

ELNÖK: Németh Szilárd államtitkár úrnak legyenek szívesek bekapcsolni a gépet. Köszönöm. Parancsoljon!

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném önnek megköszönni azt a munkát, amit az előző ciklusban miniszterként, most pedig kormánybiztosként végez a jövő felnövekvő generációjának hazafias és honvédelmi nevelése érdekében.

(14.10)

Ennek a programnak  aminek a stratégiai vázlata, mondhatom, majdnem százoldalas anyag, amiről egy nagy konferenciát is tartottak tavaly év végén  nemcsak hazánk, nemcsak Magyarország a nyertese, hanem legfőképpen a Magyar Honvédség, amely arra van hivatva, hogy fegyveresen védje a hazát, a katonák fegyveresen a legkeményebb eskühöz hűen, ahol az életüket is felajánlják a haza védelmében, fegyveresen tudják szolgálni Magyarországot.

A Magyar Honvédség abban az állapotban van most, hogy ezt a szerepét kiválóan tudja végezni. Ha csak a határvédelmi feladatokat nézzük, amelyekben a magyar Országgyűlés kormánypárti többsége és a kormány döntése alapján részt vehet a honvédség, akkor egyértelműen mondható, hogy az a hazafias cselekedet, amiben az ország függetlenségét, területi integritását, a magyar emberek biztonságát és szabadságát védik, az nagyon nagy elismerést arat a magyar állampolgárok körében. Mondhatjuk azt is, hogy a mundér becsülete egyre nagyobb lesz, és egyre nagyobb tisztességet érnek el a magyar katonáink.

Nem volt ez mindig így. 2002-2010 között egy olyan hamis látszatot keltettek a Gyurcsány-Bajnai-kormány vezetői, hogy Magyarországnak nincs szüksége magyar katonára, nincs szüksége magyar haderőre, mert elég lesz  a NATO-tagságunkból adódóan, ha valamilyen támadás éri az országot , ha majd a NATO megvéd bennünket.

Mi ezzel gyökeresen szakítottunk, és azt mondtuk, hogy a Magyar Honvédség katonai és védelmi képességeit kell erősítenünk, ezért döntöttünk a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderő-fejlesztési programról, és ott egyértelműen világossá tettük, hogy ez nemcsak fegyverek kérdése, nemcsak katonai eszközök kérdése, nemcsak modernizálás kérdése, hanem egy új szellemű honvédséget kell létrehoznunk azért, hogy a térség legmodernebb és legütőképesebb hadserege jöhessen létre. Tehát a középpontba az embert, a katonát állítottuk.

És itt van óriási szerepe a honvédelmi nevelésnek, ami egyébként 2010 előtt megint csak jó néhány kívánnivalót hagyott maga után. Ha csak azt említjük, hogy a teljes kadétprogramot fölszámolták, ha azt vesszük, hogy az összes honvédelmi középiskolát és kollégiumot megszüntették, akkor, azt gondolom, hogy ez elég egyértelmű bizonyíték arra, hogy nem volt akarat 2010 előtt arra, hogy a gyerekeket hazafias szellemben neveljük, nem volt arra akarat, hogy a gyerekeket arra biztassuk, hogy egyébként nyugodtan választhatják a honvéd, a katonai hivatást.

Most pedig ön arról tájékoztat bennünket, hogy annak a stratégiának, amit önök kidolgoztak, elindult a Szemere Miklós-programja. Ezt láthatjuk egyébként az interneten, ennek külön honlapja van. A KLIK-en, a Klebelsberg Intézeten keresztül minden iskola felső tagozatos tanárai, az iskolavezetők megkapták a tájékoztatást, hogy hogyan tudnak a gyerekek ehhez a programhoz csatlakozni.

Én innen mindenkit arra biztatnék, minden iskolaigazgatót, minden tanár kollégámat, hogy a gyerekeket vegyék rá, hogy csatlakozzanak ehhez a programhoz, és a hazafias honvédelmi nevelés tekintetében fontos tesztlapot, aminek most az első fordulóját hirdette meg a kormánybiztos úr, töltsék ki. Köszönöm szépen még egyszer a munkájukat. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Alelnök Úr! Képviselőtársak! Köszönöm szépen Latorcai János képviselőtársamnak, professzor úrnak ezt a megemlékezést, és engedje meg, hogy az ön által idézett egyik csatáról, a visztulai csodáról, a varsói csatáról mondjak néhány gondolatot, és hadd erősítsem meg önt abban az üzenetben, hogy amikor a magyar katonai kapcsolatokról ’48-49-től indít, akkor elég egyértelmű mindannyiunk számára, hogy ugyan ezeréves barátságban vagyunk, ezeréves katonai kapcsolatban vagyunk, de mindig valamilyen birodalom ellen kellett közösen küzdenünk, és a birodalmak elleni harcban mindig számíthattunk egymásra.

(13.20)

Így volt ez az első világháborúban is, amikor egy teljesen kifosztott, belpolitikai válságban megcsonkított ország, Magyarország segített Lengyelországot megtámogatni abban, hogy az 1918. november 11-én, 123 év után visszanyert államát meg tudja védeni azokkal az országokkal szemben, akik ellenérdekeltek voltak az új államban, a második köztársaságban, amelynek vezetője a lengyel légió egykori parancsnoka, Józef Piłsudski marsall volt. A magyar nemzet a kezdetektől támogatta ennek a régi-új hazának a megvédésében a lengyeleket. Az első magyar hadianyag-szállítmány 1918 novemberében indult el Kassáról, a tartalékkészletből felszabadított gyalogsági töltények hozzájárultak Lemberg védelméhez. A Krakkó melletti Jordanówban, Cieszynben, Pokuciében önkéntesekből viszont egy magyar légió alakult. A századnyi erejű alakulatot elsősorban diverzánsakciókra szánták, végül a bolsevikok ellen vetették be őket is. Lengyelországnak 1919 februárjától a keleti határainál egy félelmetes új ellenféllel kellett szembenéznie, az egykori birodalmi területek visszaszerzésére és a kommunista terror exportjára törekvő Szovjet-Oroszországgal. Lengyelország hulláján keresztül vezetjük a világforradalom tüzét  üvöltötte ekkor Trockij hadügyi népbiztos, és be is vonultak Lengyelország területére.

Kezdetben azonban lengyel győzelmek születtek, és 1920 tavaszára a frontvonal Varsótól keletre már 500 kilométerre húzódott. Később nagyon megerősödött a Vörös Hadsereg, kényszerbevonultatással, kényszersorozással duzzasztották fel a hadsereg számát, és túlerőbe kerültek a lengyelekkel szemben, és ez az 500 kilométeres távolság 1920 nyarára 100 kilométerre csökkent le. Ráadásul a lengyelek teljes gyalogsági lőszerkészlete erre az időre elfogyott. Ezt egyébként a lengyel honvédelmi tanácsban is megállapították, és ezért fordultak Magyarországhoz, a csepeli Weiss Manfréd Művekhez, hogy szállítsanak lőszereket. A csepeli szállítmányokat az arcvonaltól körülbelül 60 kilométerre található Skierniewicében rakodták ki, és két nap alatt osztották ki a lengyel csapatoknak, úgyhogy Piłsudski marsall augusztus 15-én a híres varsói csatában, amit ők a visztulai csodának tartanak, abban nagyon fényes győzelmet tudott aratni.

A kereken 100 évvel ezelőtti eseményekre emlékezés miatt sosem volt még ennyire fontos a magyar-lengyel barátság napja. Nemcsak a két nemzet ezeréves barátságára tekintünk vissza, hanem a magyar segítséggel megnyert lengyel-bolsevik háborúra is. A lengyelek számára gyártott hadiellátmány a csepeli nehéziparnak köszönhetően készült el, ezért külön kiemelkedőnek érezzük, hogy Csepelen is megemlékezzünk közös történelmünkről, ezért egy teljes hetet szántunk a megemlékezésre színes, kulturális programokkal, amelyre a két köztársasági elnököt, Áder Jánost és Andrzej Duda elnök urakat is meghívtuk. Ezt a megemlékezést sajnos most hátra kell hagynunk a koronavírus okozta fenyegetettség miatt, amely ellen ismét lengyel barátainkkal együtt indulunk harcba. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Csepelen már több ezren tiltakoztak aláírásukkal az ellen a botrányos döntés ellen, hogy a legnagyobb lakótelep közepében Karácsony Gergely hajléktalanszállót nyisson, mert szerinte ez a fővárosi járványügyi védekezés szempontjából kulcskérdés. Így Karácsonyék a koronavírus elleni küzdelemre való hazug hivatkozással a belvárosi kerületekből több száz hajléktalant deportálnának Csepelre. A főpolgármestert az sem zavarja, hogy a hajléktalanszállója közvetlen szomszédságában óvoda, gyermekorvosi és felnőttrendelő, a Jedlik Gimnázium, egy szakképző iskola, a piac, üzletsor, a sétálóutca és két templom is van. A választáson Karácsony nem ezt ígérte, hanem élhető, tiszta és gyarapodó kerületet. Kíváncsi lennék arra, hogy ebben az esetben Karácsony Gergely mit ért tisztaságon, de a gyarapodásról is nehéz lenne beszélnie, hiszen a hajléktalanszálló hírére valószínűleg már most zuhanni kezdtek a csepeli ingatlanárak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A botrány kirobbanása után Karácsony gyáván, de mégis nagyképűen megfutamodva, helyettesén keresztül kínos magyarázkodásba kezdett. A már megszokott liberális frázisokon, a felsőbbrendű kioktatáson, azaz a sok-sok hazugságon túl a levélben azonban három dolgot kénytelen-kelletlen volt beismerni, s ezek mindegyike azt támasztja alá, hogy Karácsony Gergely visszaél hatalmával, mert az érintett fővárosiakkal soha nem folytat érdemi párbeszédet, sőt ha lebukik, akkor a szemükbe hazudik.

Karácsony Gergely nem a budapestiek érdekeit szolgálja, mert nekik tett ígéreteit nem tartja be, sőt azokkal ellentétes, felelőtlen és veszélyes döntéseket hoz. A nép elég egyértelműen fogalmazza meg az ilyen emberről alkotott véleményét. Karácsony Gergely bort iszik, és vizet prédikál, hazudik, mint a vízfolyás, és más kezével szedi a csalánt. Szerencsére azonban a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát.

A csepeli hajléktalanszálló ügyében a döntést a csepeliek feje felett titokban, még a kerület polgármesterét sem beavatva hozta meg. Nem újdonság ez, hiszen elődje és nagy példaképe, Demszky Gábor idején ugyanígy, titkos szerződésekkel, az éj leple alatt telepítettek ki tömegesen cigány családokat a IX. kerületből Csepelre. Annak ellenére erőltetik a hajléktalanszálló ügyét, hogy télen a legkeményebb időben is csak 70-75 százalékos volt a hajléktalanszállók és a melegedők kihasználtsága, férőhely hiánya vagy a közgondoskodás hiánya miatt Csepelen egyetlenegy honfitársunkat sem vesztettük el.

Erre az egészre csak egy magyarázat van: a csepeli hajléktalanszálló ügye minden szálon Soros Györgyhöz kötődik. (Derültség, közbeszólások, taps az ellenzéki padsorokban.) Karácsony beismeri, hogy a filantróp álarc mögé bújt spekuláns által pénzelt alapítvány munkatársai dolgozták ki a terveket, és a hajléktalanszálló üzemeltetését is Soros egyik szervezetének játszanák át. Kijelenthetjük, hogy a csepeli hajléktalanszálló és a sok száz hajléktalan betelepítése a Soros-Karácsony-terv része. (Derültség és taps az ellenzéki padsorokban.)

És végül azt is megerősítik, hogy Csepelen valójában egy pandémiás központot hoznának létre a hajléktalanok számára. Már éjjel-nappal folyik a műszaki átalakítás az általuk bezárt iskolában. Karácsony Gergely és a járványügyi válságkezelés?  tehetik fel a kérdést az emberek.

A Pesti úti idősotthonban történtek után mindezt hogyan gondolja a főpolgármester? Csak nem a Pesti út a minta, a követendő példa? Az, ahol nincs olyan nap, hogy a hatóság szabálytalanságok és vétkes mulasztások tömkelegét ki ne mutatná? Az, ahol hetekig nem volt orvos? Ahol 322-en fertőződtek meg, és már 38-an váltak áldozatává a gyilkos kórnak?  ami egyébként az idősotthonban elhalt honfitársainknak több mint a fele. Ma is ez az ország egyetlen tömeges fertőzési gócpontja, ahol Karácsony helyett a Magyar Honvédségnek kellett fertőtlenítést végeznie. Karácsony a mai napig még ezek után sem tette be a lábát az intézménybe, a bentlakók és az ott történtek valószínűleg egy cseppet sem érdeklik. Okkal feltételezhetjük tehát, hogy mindez máshol sem történne másképp.

Köszönjük, főpolgármester úr, de a Soros Györggyel közösen szőtt terveiből nem kérünk. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az előző agrár- és mezőgazdasági témájú törvény vitájának az utolsó néhány percét végighallgattam, és jóleső érzéssel töltött el, hogy a „nemzeti ügy” kifejezés előkerült ennél a törvénynél. Azt gondolom, hogy annál a törvényjavaslatnál, amelyet a honvédelmi miniszter nyújtott be a parlament elé, és amelynek most az expozéját én fogom elmondani, a „nemzeti” szó még inkább kihozható, kikerekíthető.A honvédelem ügye közös ügyünk, az minden magyarnak kötelessége, ha úgy tetszik, alkotmányos kötelessége a haza védelme, és a honvédelem egy sokkal bővebb fogalom, mint hogy kizárólag katonákról, a Magyar Honvédségről essen ebben szó, hiszen önmagában a hazánk védelme, amire alapozzuk Magyarország védelmét, az is legalább három pilléren alapul, úgy szokták mondani, a Magyar Honvédség hadrafoghatóságán, katonai képességein, a NATO-szövetségesi elkötelezettségünkön és tagságunkon, illetve az állampolgárok hazafias elkötelezettségén.

Nost, tisztelt képviselőtársaim, ebben a nemzeti kérdésben, ebben a nemzeti ügyben, meg kell állapítanunk, hogy a mai előterjesztéskor nem mindennapi időket élünk. Olyan veszély csapott le a világra, Európára és hazánkra, amelyre a legrosszabb álmainkban sem gondoltunk volna. A mostani helyzethez hasonló bizonytalan és válságos időszakról talán csak szüleinktől, nagyszüleinktől hallottunk. Abban mindannyian egyetértünk, hogy minden nehézség ellenére az elmúlt hetek, hónapok válságos időszakában mi, magyarok olyan rendkívüli összefogásról, fegyelmezettségről tettünk tanúbizonyságot, amely példaértékű Európában.

Engedjék meg, hogy tisztelettel szóljak a frontvonalbeli harcolókról, és külön köszönetet mondjak nekik. Legelőször is a gyógyításban küzdő egészségügyieknek, az orvosoknak, nővéreknek, ápolóknak, mentősöknek és a rendőröknek, honvédeinknek, akik mindent megtesznek azért, hogy a magyar emberek a koronavírus árnyékában is rendben élhessenek, békében, biztonságban érezhessék magukat. Továbbá köszönettel tartozunk mindazoknak, így különösen a földeken, az élelmiszer-ellátásban, a boltokban, a gyógyszertárakban, a szociális intézményekben és az áruszállítás területén dolgozóknak, akik nap mint nap értünk, a magyar emberek ellátásáért tesznek meg minden tőlük telhetőt.

Tegnap megkezdődtek és rendben folynak az érettségi vizsgák. Köszönjük a matúrát vállaló diákoknak, ne felejtsük el, hogy ez az érettségire kötelezett diákoknak több mint a 95 százaléka. És természetesen köszönetet kell mondani az őket a digitális környezetben is kiválóan felkészítő pedagógusoknak, tanároknak, nevelőknek, akik ezt a vizsgát az iskolákban megszervezték. A honvédséget, a katonákat ez több szinten érinti, hiszen a Kratochvil Károly Honvéd Középiskolában és Kollégiumban is zajlanak ezek a vizsgák, illetve a kadétképzés és a honvédelmi alapismeretek oktatása közel száz középiskolában zajlik, és választható érettségi tárgy.

Mindannyiunk számára nagy erőpróba ez az időszak, amelyen a legkevésbé sem széthúzással, pártoskodással, hanem csakis valódi összefogással és közös erővel lehetünk úrrá. Minden magyarnak éreznie kell, hogy nincs egyedül. Ahogy Szabó Dezső fogalmazott: „Minden magyar felelős minden magyarért.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány dolgot evvel a védekezéssel kapcsolatban a honvédség szempontjából is megosszak önökkel, beszámoljak itt önöknek arról, hogy a Magyar Honvédség hogyan vesz részt a védekezésben.

A Magyar Honvédség Alaptörvényben rögzített kötelme érdekében teljes képességével, minden katonájával és rendelkezésre álló tudásával, eszközével szolgálja a magyar emberek és a haza biztonságát. A honvédek erre tesznek esküt, felajánlva akár az életüket is. A magyar katonák mindig részt vettek, részt vesznek a katasztrófák elhárításában, így lett kiemelt szerepük most a koronavírus-járvány idején is. Nem véletlen ez, hiszen a Magyar Honvédség sokszor és sokféleképpen készül az ilyen és hasonló jellegű veszélyhelyzetre az éves hazai képzések és a NATO-gyakorlatok során. Technikai eszközeink, például a légimentő képességünk és a katona-egészségügyünk fejlesztésekor ez is döntő szempont.

A XXI. században a honvédek földön, vízen, levegőben mentették az emberéletet, a természeti kincseket és az anyagi javakat a tiszai ciánszennyezéskor, a vörösiszap-katasztrófánál vagy éppen az évezred dunai árvizekor 2013 nyarán. Most egy láthatatlan, az egész földön eluralkodott, külföldről behurcolt kórral kell megküzdenünk, és ez csak a honvédeink segítségével sikerülhet. A koronavírus-járvány következtében kihirdetett különleges jogrend, a veszélyhelyzet óta naponta közel kétezer honvéd, mintegy négyszáz technikai eszköz bevetését jelenti.

Megerősítettük és hermetikusan lezártuk déli határainkat a koronavírusos világgócok felől érkező illegális migránsoktól. Részt veszünk a többi határszakasz személyforgalmának felfüggesztésében, illetve az áruforgalom és az úgynevezett humanitárius korridorok ellenőrzésében, kísérésében, logisztikájában. Katonai rendészeink már 17 helyőrségben járőröznek és ellenőrzik a kijárási korlátozás szabályainak betartását, a közterületeken és a piacokon pedig biztosítják a nyugodt, rendezett napi életmenetet.

A honvédség fegyveres alakulatai őrzik azokat a központi raktárakat is, ahol a sikeres kínai-magyar légihídon át beszerzett védekezőeszközöket, több tíz millió maszkot, kesztyűt, köpenyt és lélegeztetőgépeket tároljuk, így is készülve a járvány tömeges megbetegedéseket okozó fázisára. 13 megyében 51 kórház élén irányítja honvédtiszt, a kórházparancsnok a felkészülést, így biztosítva a kórházi ágyakat, megőrizve a készleteket, csatornázva az adatszolgáltatást. A honvédelmi irányító törzsek már 105 hadiipari, energia- és közműszolgáltatási, szállítmányozási, élelmiszeripari, gyógyszer- és gyógyászati, vegyipari, infokommunikációs és a lakosság ellátását végző cégnél koordinálják a veszélyhelyzeti működést.

Különösen kell vigyáznunk idős honfitársainkra, szüleinkre, nagyszüleinkre, a honvédség ebből is maximálisan kiveszi a részét. Vegyvédelmi és biológiai mentesítőképességeinket felhasználva több száz idősotthon fertőtlenítését, vírusmentesítését kezdtük meg még húsvét vasárnapján.

(17.50)

Legelőször is az ország mindmáig egyetlen tömeges fertőzést okozó gócpontján, a Pesti úti idősotthonban  ahol mára már 329 fertőzöttet és sajnos 40 elhunytat tartanak számon  25 vegyvédelmi katona napi 10 órában 6 napon keresztül végzett fertőtlenítést és vírusmentesítést Karácsony Gergely főpolgármester helyett. A biológiai mentesítési műveletekben bevetjük az önkéntes tartalékos erőinket is. Itt van jelentősége annak, hogy a Gyurcsány-Vadai-érából megörökölt 17 fős tartalékos állományt már 9300-ra bővítettük. (Dr. Vadai Ágnes: Nemzeti együttműködés.)

A kórházak, rendelőintézetek bejáratához kérésükre már csaknem 70 nagy méretű, úgynevezett előszűrő sátrat állítottunk fel, az elsőt éppen a Heim Pál Gyermekkórháznál. Ezek szolgálnak a sürgősséggel érkező betegek és a koronavírus-gyanús háttérrel érkezők kiszűrésére és elkülönítésére. A Szent László Kórházban a NATO-ban használatos egészségügyi sátorkomplexumot biztosítottuk, a kórházakba, szociális intézményekbe eljuttatott tábori ágyak száma pedig meghaladta a 300-at, de tábori asztalokat, székeket és nagy méretű, 60-70 literes fazekakat, lábasokat is adtunk már. Kértek rakodókat kórházon belüli anyagok átmozgatásához is, és a napokban a szentesi műszaki katonáink Szegeden végeztek földmunkát a járvány elleni védekezés részeként felépülő konténeregyüttes telepítésénél.

Emellett a napi munkából, a napi kiképzésekből, a napi katonai munkából is kiveszik a részüket, hiszen a légierő továbbra is kiemelten védi Magyarország légterét, a Gripenek pilótái három váltásban, egymástól térben és időben is nagyon szigorúan elkülönítve állomásoznak.

A Magyar Honvédség most is eleget tesz a békeműveleti feladatokból adódó missziós kötelezettségeinek. A magyar katonák jelenleg 3 földrészen, 9 országban, 11 misszióban több mint 800 fővel teljesítenek szolgálatot.

A Covid-19-járvány világméretű elterjedésével valamennyi műveleti területen olyan rendszabályokat vezettünk be, amelyek csökkentik az esetleges megfertőződés kockázatát. A Magyar Honvédség rendszabályai összhangban vannak a műveleti területet irányító nemzetközi szervezetek, az ENSZ, a NATO és az EU által kiadott járványügyi intézkedésekkel. A Magyar Honvédség a katonák fokozott védelme érdekében már a koronavírus magyarországi megjelenésekor egészségügyi eljárásrendeket vezetett be. A katonai alakulatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a betegség megjelenését, terjedését az állomány körében. Készen állunk a fertőzöttek elkülönítésére és gyógyítására. Minden katona koronavírusjárvány-oktatásban részesült, és tisztában van a megelőzéshez szükséges higiénés szabályokkal, a betegség tüneteivel és a teendőkkel azok megjelenése esetén. Kiemelt figyelmet fordítunk a közösségi terek, vizesblokkok, konyhák és étkezdék, hálókörletek tisztasági állapotára és a fertőtlenítési szabályok betartására.

A honvédség munkahelyteremtéssel, toborzással, haderejének modernizálásával készen áll arra is, hogy részt vegyen az élet újraindítását szolgáló gazdaságvédelmi akciótervben. A Magyar Honvédség az ország legnagyobb munkáltatójává és megrendelőjévé válhat, ami Magyarország nemzeti érdekeinek és értékeinek további erősítését hozhatja magával. És ahogy a honvédségi munkahelyteremtéssel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott: van egy hadseregünk is, és az életerős fiatalokat szívesen látjuk, toborozzuk őket fél- és egyéves képzésre, hogy ha nem találnak a termelőmunkában maguknak megfelelő állást, akkor természetesen örömmel vesszük, ha a haza szolgálatára jelentkeznek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az előzőekben egy képességében erősítő, a katonahagyományait folytató, a magyar emberek elismerésére és tiszteletére méltó nemzeti hadsereg, a Magyar Honvédség képe rajzolódott ki, amelynek a fejlesztését párthovatartozástól függetlenül nekünk, országgyűlési képviselőknek is segítenünk kell.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat több törvény módosítására irányul, amelyek egy része technikai jellegű, az egyes törvények közötti összhang megteremtésére törekszik. A módosítások elsődleges célja a bürokrácia csökkentése, az egyszerűsítés és a pontosítás, elősegítve ezzel a Magyar Honvédség fejlesztését, erősítését annak érdekében, hogy mind békeidőben, mind különleges jogrendben a lehető legmagasabb szinten tudja teljesíteni az Alaptörvényben foglalt feladatait.

A módosításra kerülő kilenc jogszabály közül szeretném kiemelni a honvédek jogállásáról szóló törvény módosítását, amelynek célja a katonaállomány megtartása érdekében a szolgálati viszony létesítésének rugalmasabbá tétele, a szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó és az előmeneteli szabályok pontosítása, valamint a gyakorlati életben felmerült tapasztalatok átvezetése. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása lehetőséget teremt a fegyelmi felelősségi szabályok megalkotására, valamint a törvény hatálybalépését követő gyakorlati tapasztalatok beépítésére is. Kiemelném azt a módosítást, amely az árvák kiegészítő támogatását bevezeti az elhunyt honvédelmi alkalmazotti állományra, az elhunyt katonák árváinak járó kiegészítő támogatáshoz hasonlóan.

A módosítások között szerepel Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodásból fakadó adómentességi kérdések jogszabályi rendezése is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a törvénymódosításokat támogatni és elfogadni szíveskedjenek, hiszen katonáink alkotmányos kötelessége hazánk, Magyarország és a magyar emberek biztonságának és szabadságának fenntartása. Így nekünk is feladatunk, hogy a bürokrácia csökkentésével, a jogszabályi feltételek biztosításával honvédeink hazafias munkáját, katonai esküjük teljesítését elősegítsük. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Csak néhány gondolatban szeretnék azokra a hozzászólásokra reagálni, amelyek itt elhangzottak. Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólását. Sorrendben válaszolnék. Varga-Damm Andrea megkérdezi, hogy miért nem arról a törvényről beszélek, amely előttünk fekszik. Hát, arról beszéltem egész végig. Tizenöt percig pontosan a törvény hatásáról beszéltem, illetve azokról a feladatokról, amelyek egy ilyen veszélyhelyzetben, egy különleges jogrendben a Magyar Honvédség előtt vannak. Ezeket a feladatokat a katonáink, honvédeink naprakészen, pontosan, elszámolhatóan  mondhatnék még egyéb szuperlatívuszokat is  végzik el. Vannak olyan feladatok, amelyeket nélkülük nem végezhetnénk el.

Naponta kapok egy jelentést, amit természetesen a bizottság tagjai is megkapnak. Csak mondom Vadai Ágnes képviselő asszonynak, aki például számonkéri rajtunk a tájékoztatást, de a Honvédelmi és rendészeti bizottság utolsó ülésére el sem jött. (Nacsa Lőrinc: Nana!  Dr. Vadai Ágnes: Te nem voltál ott!) Úgy nehéz a bizottság ülésén tájékozódni, ha nem vagyok ott. (Dr. Vadai Ágnes: Nem volt tájékoztatás!) De minden egyes ilyen jelentést természetesen a bizottság is megkap és ők is elolvashatják a bizottsági titkárságon. Ott azok a feladatok részletesen, napi szinten ki vannak bontva, amelyekről beszéltem, nem véletlen beszéltem. Nem jogszabályokról kell beszélnünk a parlamentben, az itt van előttünk.

Harangozó képviselő úr már el is párolgott innen, de ő volt, aki számonkérte, hogy miért nincsenek a katonák a képernyők előtt, meg én miért nem mondom el, hogy mi van ebben a törvényben. Elnézést kérek, fordítva ül a lovon! Nem most kell nekem elmondani a katonáknak, mi egyeztettünk erről. (Dr. Vadai Ágnes: Ó!) Ez a törvényjavaslat nem úgy jött ide a parlament elé (Dr. Harangozó Tamás az ülésterembe lép.  Nacsa Lőrinc: Itt van!), nem úgy jött be a törvényjavaslat a parlament elé, hogy ma reggel úgy ébredtünk, hogy ezt be kéne nyújtani és akkor majd itt megvitatjuk.

Ez hosszú hónapok munkája. Ez egy nagyon hosszú elemzőmunka, jogi szinten is elemzőmunka volt, és természetesen a napi működés szintjén is. Mondtam a legelején, hogy a tapasztalatokat összegyűjtöttük, és ami hiátust jelentett, többek között az árvaellátást az elhunyt honvédelmi alkalmazottak gyermekei, árvái részére, azt most be tudtuk építeni. Eddig egyébként ezt nem kellett volna alkalmaznunk szerencsére, és abban egyetértek, hogy reméljük, a jövőben sem kell, de a jogi lehetőséget most jogi szinten is megteremtettük.

Mi a célja ennek? Elmondtam, hogy mi a célja, és abban a célmeghatározásban világossá tettem, hogy mit gondolok arról, hogy nemzeti ügy, nemzeti kérdés a honvédelem. Ezt még egyszer elmondanám. (Dr. Vadai Ágnes: Több pacalt!) Lehet pacalozni, lehet ilyen szintre is süllyeszteni, de szerintem nem érdemes, kedves volt elődöm. Egyébként a hölgy itt, aki pacalozik, politikai államtitkára volt annak a minisztériumnak, amelyben ma én töltöm be a parlamenti államtitkári tisztet. Elődöm volt mindenféleképpen. Szerintem ez nagyon megviselte egyébként a Magyar Honvédséget.

Hallottunk öntől mindenféle GDP-számokat, amiben természetesen elfelejtette bemondani, hogy azokban a GDP-számokban benne voltak a katonák nyugellátásának biztosítása is, ma meg ez nincs benne. Az egy jelentős összeg, és jelentősen módosítja a GDP-t. Azonkívül az a GDP, amely csökkent folyamatosan, nehezen tudott annyi pénzt juttatni a honvédséghez, mint az a GDP, amely egyébként most folyamatosan nő. Aztán az akarathiány is ellenkező volt, hiszen nem egy erős nemzeti hadseregben gondolkodtak, hanem pont az egész hadseregnek a legatyásításában. (Dr. Vadai Ágnes: Egy személyben! Én, én gondolkodtam!) Látható ez akkor, amikor az összes haditechnikai eszközt elkótyavetyélték, eladták (Dr. Vadai Ágnes: Én adtam el!), laktanyákat, 20 laktanyát zártak be (Dr. Vadai Ágnes: Én bezártam! Soros!), bezárták az összes honvéd középiskolát (Dr. Vadai Ágnes: Mindet én!) és kollégiumot, és így tovább, folytathatnánk. Egy olyan blődséggel etették az embereket, hogy ha valami baj lesz (Dr. Vadai Ágnes: Blődséggel? Az egészséges.) Magyarországon, akkor majd a NATO megvéd bennünket. Ez persze, természetesen nem igaz.

De azt gondolom, kár ezekre pazarolni az energiákat. Még egyszer elmondanám, hogy én mit mondtam. Egyébként az a helyzet, hogy ebben a kérdésben önök teljes egészében folytatják azt, amivel folyamatosan meg szoktak velünk küzdeni: folyamatosan hazudnak, egészen mást mondanak. Én elmondom szó szerint, hogy mi volt  jó? Az előzőekben egy képességében erősödő, a katonahagyományait folytató, a magyar emberek elismerésére és tiszteletre méltó nemzeti hadsereg, a Magyar Honvédség képe rajzolódott ki, amelynek a fejlesztését, párthovatartozástól függetlenül nekünk, országgyűlési képviselőknek is segítenünk kell. Itt idéztem még Szabó Dezsőt is, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Minden magyar felelős minden magyarért! (Dr. Vadai Ágnes: Akkor maga is értem?) Természetesen, erről beszélünk. (Dr. Vadai Ágnes: Itt kezdődnek a problémák!) De ön ennek az ellenkezőjét hazudja be!

Elnök úr, én meghallgattam a képviselő asszony összes rágalmát. Itt ültem csendben. Lett volna mondanivalóm nekem is. Kérem, figyelmeztesse a képviselő asszonyt.

(19.10)

ELNÖK: Az a helyzet, hogy mindenkit figyelmeztetek államtitkár úron kívül, aki most éppen beszél.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: (Párhuzamosan az elnökkel:) A módosítások elsődleges célja a bürokrácia csökkentése, az egyszerűsítés és a pontosítás, elősegítve ezzel a Magyar Honvédség fejlesztését  nem találom itt Varga-Damm Andreát sem, nem látom, pedig neki mondom, mert szerinte nem határoztuk meg a célt , erősítését annak érdekében, hogy mind békeidőben, mind különleges jogrendben, ami ma van, a lehető legmagasabb szinten tudja teljesíteni az Alaptörvényben foglalt feladatait. És az a kilenc törvény, amelynek a módosítása szerepel ebben a törvényjavaslatban, pontosan ezt a célt szolgálja: egyszerűbbé tenné az életet, egyszerűbbé tenné a hadseregbe való bejutást, és az ott megmaradást pedig rögzítené. Azt szeretnénk, hogy a toborzás sikeres legyen, és a toborzás akkor sikeres, ha azok, akik bejöttek a Magyar Honvédségbe, egy nagyon erős esküben, amelyben az életük feláldozását ajánlják fel a haza védelmében, vállalják ezt a feladatot, ott is tudjanak maradni, és egy egész életre szóló pályát tudjanak magukénak tudni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Most sem tudok mást mondani, mint a két héttel ezelőtti vita során, hogy ennek a törvényjavaslatnak, törvénycsomagnak, amelyik kilenc törvényben kezdeményez módosítást, az a célja, amit Ovádi képviselő úr a Törvényalkotási bizottság többségi álláspontjaként elmondott: a Magyar Honvédség fejlesztése. Hogy ez mennyire aktuális, azt holnapután biztos mindenki el fogja mondani, aki részt vesz a különböző trianoni megemlékezéseken; akár egy olyan szempontból, hogy magát a történelmi tényt a magyar történelemnek az egyik leggyászosabb, sőt talán mondhatjuk, a leggyászosabb időpontjaként értékeli, vagy a 2010-ben lehetőséget kapott másik értékelés, hogy ebből a mélypontból egy nemzeti összefogással tudunk kijönni, akkor is el fogják azt mondani, hogy Trianon bekövetkeztének az egyik oka az akkori hadsereg teljes leszerelése és ellehetetlenítése volt. Aztán idecitálhatnánk Szurmay Sándornak, gyalogsági tábornoknak  képviselő asszony kiment, nem érdekes, amit mondok , honvédelmi miniszternek az 1940-ben a naplójában leírt figyelmeztetését, hogy ne gondoljuk azt, hogy mi már a béke emberei vagyunk, nekünk már csak a békére kell gondolnunk, mert bármikor leselkedhet ránk bármilyen veszély. Képviselő asszony békeidőről beszélt akkor, amikor még mindig veszélyhelyzet van Magyarországon kihirdetve  az amerikai elnök azt mondta, hogy a legalattomosabb láthatatlan ellenséggel harcol az amerikai nemzet , akkor, amikor azt látjuk, hogy a Magyar Honvédség a legfontosabb feladatokat és a legnélkülözhetetlenebb feladatokat végezte el a járvány, a koronavírus-járvány első szakaszában, hogy egyáltalán meg tudjuk fékezni ezt a járványt, és ne járjunk úgy, mint a nyugat-európaiak. Tehát abban a sikerben, amit a magyarok összefogásával, az egészségügyi szakemberekkel, illetve az időben meghozott rendelkezésekkel szoktunk körbeírni, abban a sikerben kiemelkedő és nélkülözhetetlen szerepe volt a Magyar Honvédségnek.

Mi az elődeinkkel ellentétben, a baloldali kormánnyal, a Gyurcsány-Bajnai-kormánnyal, Vadai Ágnes államtitkársága idejével ellentétben valóban komolyan gondoljuk a Magyar Honvédség fejlesztését, és ez a törvényjavaslat ennek a humánpolitikai lábát teremti meg, ami a legfontosabb, mert a legfontosabb a katona.

Lehetnek nagyon korszerű, modern, jó fegyverek, de azok katonák nélkül, jól képzett, hazafias szellemű, egészséges lelkű, egészséges fizikumú katonák nélkül nem működtethetők. Tehát mi azt szeretnénk, ha Magyarországon megvalósíthatnánk azt a célt, amit, ha számokban beszélünk, úgy tűztünk ki, hogy 30 ezer hivatásos és 20 ezer tartalékos katonát kell elérnünk, hogy a térség legerősebb, legütőképesebb, legmodernebb hadseregévé tudjunk válni, és ez az előttünk fekvő törvényjavaslat ezt a célt szolgálja.

Még egy dolgot engedjenek meg, mert elhangzik itt mindig mindenféle, de aztán nem látom ezt a törvényjavaslat módosításaiban. Az előttünk fekvő módosító javaslat a kormánypárti képviselők módosító javaslata, amit a Törvényalkotási bizottság mint összegző módosító javaslatot terjesztett be. Erről fogunk holnap szavazni, illetve magáról a törvényről. Nincs ellenzéki javaslat semmi, csak beszéd van, semmi cselekvés. Tehát nagyon sok mindent elbír a parlamenti patkó, de azt gondolom, hogy ha komolyan gondolta volna a képviselő asszony, akkor ezt megfogalmazta volna a törvényjavaslat módosításaiban, de ez nem látható.

Én arra kérek mindenkit, hogy fontoljuk meg, a haza védelme hazafias kötelezettség, alkotmányos, alaptörvényi kötelezettségünk, és ez egy nemzeti ügy, és attól függetlenül, hogy melyik párt képviselői vagyunk, melyik pártot képviseljük itt bent a parlamentben, milyen frakcióban ülünk, vagy nem ülünk éppen bent, attól függetlenül azokat a jogszabályokat mindenkinek kötelessége támogatni, amely a Magyar Honvédséget, a haza függetlenségét és a magyarok biztonságának a biztosítását tudja a lehető legmagasabb színvonalon  úgy, ahogy egyébként itt a koronavírus-járvány esetén is ezt megmutatta  teljesíteni. Köszönöm szépen, elnök úr.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igazán üdítő pillanat volt ez a néhány perc, az utolsó két felszólaló hozzászólása ebben a baloldali, ellenzéki napirend előtti hangzavarban. Mind a ketten azokkal foglalkoztak, akik hivatásukhoz hűen, esküjükhöz híven a lehető legnagyobb mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy Magyarország a koronavírus-járvány elleni védekezés első szakaszát sikeresen, nálunk gazdagabb és gyakran demokratikusabbnak és fejlettebbnek mondott államokkal szemben, azok előtt képes volt lezárni. Ez egy nagyon komoly összefogás, nagyon komoly munka, az időben meghozott intézkedések következményeként állhatott elő, de ahogy látjuk a körülöttünk lévő országokat, az európai járványügyi helyzetet vagy a világ járványhelyzetét, mondhatjuk nyugodtan azt, hogy azért még nagyon résen kell lennünk, és ezért is döntöttünk akkor, amikor a veszélyhelyzetet megszüntettük június 20-ai hatállyal, hogy egy járványügyi készenlétet fenntartunk.

Ön egyébként a beszédében a katonákat, a Magyar Honvédséget emelte ki. Én a nevükben is szeretném megköszönni, hogy van a parlamenti patkónak olyan része, amelyik észrevette, és köszönetét, háláját fejezi ki azoknak a honvédeknek, akik teljes képességükkel, az esküjükhöz híven szolgálták a hazát ebben a helyzetben.

A Semmelweis-nap kapcsán külön köszönetemet szeretném kifejezni a katonai egészségügyben szolgálóknak, nemcsak a honvédeknek, hanem a honvédelmi alkalmazottaknak, akik a Honvéd Egészségügyi Központ intézményeiben végezték a gyógyító-megelőző, feltáró munkát. Azt is jelenthetem itt mindenki számára, hogy a kórházaknak meghatározott feladatokat, amelyeket az operatív törzs határozott meg, azokat mindig a lehető legpontosabban és időre elvégezték, és ezzel is példát mutattak a magyar egészségügyben mindenki számára.

S ahogy ön említette, a honvédség nemcsak az egészségügyi képessége révén, hanem egyéb képességeivel is segítette az összes magyar kórházat, többek közt azoknak a triázssátraknak a felállításával, amelyeknek az volt a célja, hogy a kórházakba érkező betegeket, akik a szolgáltatást igénybe kívánták venni, elkülönítse, megelőzze azt, hogy gócpontok alakuljanak ki.

És ezért jött létre a kórházparancsnoki rendszer is, amely fennmarad egyébként most a járványügyi készültség időszakában. Ez a katonák számára 13 megyét és 51 kórházat jelent, ezekben látják el ezeket a kórházparancsnoki feladatokat. A legfontosabb feladatuk  természetesen azt mindenki tudja, az őrzés-védelmen kívül  a készletgazdálkodás fenntartása, tehát a raktárkészletek elkészítése, mégpedig azon szakmai elvek alapján, amit ott az orvosigazgató, az orvosok meghatároznak, és azoknak a biztosítása egy későbbi időszakban; és ők foglalkoznak egyébként a kórházak, illetve az operatív törzs és a tiszti főorvos közötti információáramlással is.

De ön említette a határvédelmi feladatokat. Katonák nélkül ez nem ment volna. Óriási nyomás nehezedett már január óta a magyar határokra, és akkor utána megjelent a járvány is, és világossá vált mindenki előtt, hogy innentől kezdve a határokon már nemcsak közbiztonsági, hanem közegészségügyi kockázatok is vannak, és talán, ahogy a katonák ezt megfogalmazták, hogy a migráció nemcsak a terrorizmussal, hanem gyakorlatilag a Covid-vírussal is kéz a kézben jár. Nagyon fontos volt egyébként a déli határok teljes elszigetelése.

(12.20)

Most, abban a szakaszban, amikor az életet újraindítottuk, álltunk rendelkezésre, beszállt a Magyar Honvédség  ha mondhatom ezt így  az állami munkahelyteremtési programba; ez ma indult el egyébként, ez egy speciális önkéntes tartalékos képzés. Ma 440 jelentkező indult el azon a hat hónapos kiképzésen, amit a Magyar Honvédség ajánl azok számára, akik elveszítették a munkájukat.

Én azt ígérhetem itt mindenkinek, hogy a Magyar Honvédség az összes képességével, a magyar katonák pedig az esküjükhöz híven továbbra is fogják szolgálni a hazát, továbbra is a magyar emberek biztonságát fogják garantálni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)