Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KOCSIS MÁTÉ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nemcsak az illem és a jegyzőkönyv okán, hanem annak okán is, hogy komolyan gondoljuk, az első szó a törvényjavaslat kapcsán itt a Házban ebben a kontextusban ritkán emlegetett egészségügyi, rendvédelmi és katonai dolgozóké, azoké a munkatársaké, akik az ország rendjét és egészségét ezekben a nehéz napokban is karban- és kézben tartják. Én megköszönöm a miniszter asszonynak az expozéban elhangzottakat, illetve azt is, hogy az elmúlt napokban, az elmúlt egy hétben azokon a hétpárti egyeztetéseken, amelyeket az ellenzékkel  mint utólag kiderült, teljesen feleslegesen  folytattunk, részt vett, és konstruktívan állt hozzá, és befogadta azokat a javaslatokat, amelyeket az ellenzéki képviselők megtettek.

(14.20)

Az, ami viszont tegnap az Országgyűlésben történt, az mindent világossá tett. Az különösen érdekes, és minekutána a teremben ülők közül senki nem volt ott a hétpárti egyeztetéseken rajtam kívül, ezért szívesen elmesélem önöknek, hogy a legelső alkalommal az ellenzéki képviselőknek semmilyen problémájuk nem volt a normaszöveggel, semmilyen felvetésük nem volt, semmilyen aggályt nem fogalmaztak meg. Aztán eltelt néhány nap, megjelent Magyar György, meg valami dizájner, meg úgynevezett civil aktivisták, meg egy nagy Facebook-buborék, amiben benne tetszenek élni, és megváltozott minden. Itt jegyzem meg, még azokra a javaslatokra is nemet mondtak tegnap, amelyeket önök kértek.

És minekutána nem feltételezem, például, hogy a patkányozós Bangóné elolvasta ezt a törvényjavaslatot, ezért szívesen elmondom önöknek… (Felzúdulás és közbekiáltások az MSZP soraiból, köztük Bangóné Borbély Ildikó: Ne személyeskedjen már!  Az elnök csenget.)

Maga meg ne rikácsoljon, képviselő asszony, mert én is türelmesen meg szoktam hallgatni, amikor felszólal. (Folyamatos közbekiáltások az ellenzéki padsorokból.) Képviselő asszony, 3 millió magyart lepatkányozott. Ez ténykérdés. Lehet, hogy ez önnek nem tetszik, de ettől függetlenül hallgassa meg, amit szerettem volna mondani. (Közbekiáltások az ellenzéki padsorokból.) Amire tegnap nemet… (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Mindjárt gondoltam, hogy a szocialista felfogás szerint még nekem kell magam szégyellnem, nem annak, aki 3 millió magyart lepatkányozott. Menjünk tovább!

Amire tegnap nemet tetszettek mondani: holnap reggeltől külföldről érkező nem magyar állampolgárok beléphetnek az ország területére. (Dr. Varga-Damm Andrea folyamatosan közbeszól.) A kormány rendelete teljesen világosan fogalmaz, és minekutána a törvényt jövő hétfőn vagy kedden tudjuk csak elfogadni, ezért lesz egynéhány nap, ami jogvitás helyzet lesz, megszűnik a hatálya az alábbi intézkedéseknek. (Dr. Varga-Damm Andrea folyamatosan közbeszól.  Az elnök csenget.) Elnök úr, megtenné, hogy rendreutasítja a képviselő asszonyt, aki látványosan nem bír magával? (Derültség a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt további érdemtelen vita kezdődne, azt kérem önöktől, hogy a vezérszónoki felszólalások során tiszteljék meg a felszólalót azzal, hogy meghallgatják. Köszönöm.

KOCSIS MÁTÉ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tehát, a kormány intézkedései közül hatályát veszti a külföldről érkező nem magyar állampolgárok beléptetési tilalma az ország területére. A külföldről érkező magyar állampolgároknak, ha nem mutatnak ki náluk fertőzést, nem a kormányrendelet alapján kellene automatikusan hatósági házi karanténba vonulniuk, hanem helyette az egészségügyi államigazgatási szerv, az NNK külön hatósági határozatban, jóval adminisztratívabb úton rendelkezhetne erről. Ez fokozza a járványveszélyt.Nem lehetne kiutasítani például az ország területéről azokat, akik a karantén szabályait megszegik; például a kórházban támadó irániak esetére gondolunk. Az egészségügyi dolgozók szabadon elhagyhatják az ország területét. Nem lenne rendkívüli ítélkezési szünet. Nem tudom, hogy megértettéke tegnap a mozgalom hevében, hogy ezek a döntések 26-ától, holnaputántól nincsenek. Lehet, hogy ez önöknek politikai siker, de hogy mérhetetlen károkat és iszonyú nagy kockázatot vállalnak az országra és a lakosságra nézve (Folyamatos közbeszólások az ellenzék soraiból.  Az elnök csenget.), azzal jó, ha együtt élnek.

És minekutána még mindig azt gondoljuk, hogy ennek a törvénynek a vitája  függetlenül attól, hogy önök megszavazzáke vagy nem  fontos, ezért még most is bele fogom szőni a mondandómba azt, hogy gondolják meg magukat. Gondolják meg magukat! Ezt a történelem jegyezni fogja, és önöknek tisztában kell azzal lenniük, hogy amikor a magyar emberek mindennapjait érintő döntést hoznak, azon belül az egészségükre, az életükre vonatkozó döntésekről hoznak ítéletet vagy nyomnak gombot, akkor sokkal nagyobb súly esik az önök felelősségét illetően mindannyiunkra, önökre, a frakciójukra, a pártjaikra, mint egy normál parlamenti vita kapcsán. Mert mit állítanak önök ezzel szemben? Önök hamisan azt állítják, hogy a felhatalmazás korlátlan. Lehet, hogy abban a buborékban, amelyben sokan élnek önök közül, ezt el lehet hitetni. Lehet, hogy azt gondolják, hogy még mindig működik majd, hogy ha sokat mondunk valamit, akkor az úgy is lesz. Lehet, hogy azt gondolják, hogy az emberek nem kellően tájékozódnak. De itt ül a miniszter asszony, aki az expozét mondta, mondják el neki, hogy úgy van-e, hogy korlátlan. Amikor majd szót kérnek, akkor mondják el neki, hogy korlátlan felhatalmazást olvasunk, kedves miniszter asszony, a 2. § (2) bekezdésében, amelyben úgy tetszik fogalmazni, hogy a kormány a jogkörét a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan a rendelet szerinti humán járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése és elhárítása céljából gyakorolhatja. A humán járvány megelőzése és a káros hatások. Hogy néz ki ez az önök vádjaiban? Ez korlátlan felhatalmazás.

Amikor azt tetszenek mondani nekünk, hogy ezt a korlátlan felhatalmazást nem kellene megadni, akkor elmondom önöknek azt a jogi helyzetet, ami történik, amivel most ki tudják akár iktatni a parlamentet, és ezt a kormánynak kell majd értékelnie. Mit tud tenni a magyar kormány abban a helyzetben, hogy a rendeleteinek egy része hatályát veszti csütörtökön, vagy a csütörtök és kedd közötti napon, miközben egyébként a parlament tegnap nem járult ehhez hozzá? Még egyszer kihirdetheti. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszólására:) Még egyszer kihirdetheti, ugye? Ugye? És ki is iktattuk a parlamentet a kormány életéből. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Gratulálok, képviselő asszony, helyes válasz volt! (Taps a kormánypártok soraiban.) Jogász létére helyesen tudta a választ, igen, minden 15. napon kihirdetheti a kormány ezt, és ha ezt a kormány megcsinálja minden alkalommal, önök lennének a legjobban felháborodva. Most tetszettek kiiktatni az Országgyűlést a kormány életéből! Nem lesz más megoldása. Holnap ezt a kormány majd el fogja dönteni, mert ez nyilvánvalóan egy jogvitás, bizonytalan helyzetet eredményez. De ha egy picit tetszettek volna gondolkodni, a parlament addig vehet részt ebben a munkában, amíg a kormányt nem kényszeríti arra, hogy a humán járvány megelőzése érdekében ezeket a rendeleteit újra és újra kihirdethesse.

És még egy dolog: az időbeli korlát. Minekutána önök közül senki nem volt ott a hétpárti egyeztetésen, szívesen elmondom önöknek, hogy a 60 és a 90 nap a mai tudásunk szerint beleesik abba a legkritikusabb időszakba, amikor nem tudjuk felmérni, hogy milyen károk lesznek az országban. Ezt világosan elmondtuk. Nem tudjuk azt sem megmondani, hogy éppen 60 vagy 90 nap múlva ülésezésképes lesze a magyar parlament. Ezt is elmondtuk, nem is volt az ellenzéki frakcióvezetőknek vagy frakcióvezető-helyetteseknek  kit ki képviselt  semmi kifogásuk ez ellen. Majd egyszer csak jött egy nagy felismerés múlt hét péntek körül, és elkezdték követelni a 90 napot. Mikor világosan tudta mindenki, hogy éppen az az idősáv az, amikor nem garantált, hogy a magyar Országgyűlés zavartalanul ülésezhet. Ezért én megkockáztatom, hogy teljesen tudatosan találták ki a 90 napot. Teljesen tudatosan találták ki. Nem azt mondták, hogy 150, még csak azt sem mondták, hogy 15. Pont azt az idősávot mondták, amiről előre tudható, hogy a legkritikusabb lesz, a 60 és a 90 nap.

Úgyhogy azt szeretném önöknek mondani, nem adom föl magamban azt a reményt, hogy tudunk humánjárvány-ügyben együttműködni, és azt sem adom föl, hogy a tegnapi akció nem mindegyikőjük szívének volt kedves. Ezt nemcsak feltételezem, hanem tudom is. Azt is tudom, hogy önöknek belső konfliktusaik voltak abból, hogy tegnap jól döntöttek-e, mert van, akit még visz a lelkiismerete meg a normális meggyőződése, és van, aki nem gondolja azt az őrültséget komolyan, hogy a humán járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket a kormány  az a kormány, amelyiknek most kétharmados felhatalmazása van a parlamentben  a saját stabilitására akarja használni.

Drága Képviselő Hölgyek és Urak! Milyen döntést nem tudtunk volna az elmúlt években meghozni, amitől most önök aggódnak, amit most meg meg lehetne? Melyik az alaptörvény-módosítás, amit ne tudtunk volna elfogadni? Tíz éve kétharmada van a Fidesz-KDNP-kormánynak. Azt gondolják, hogy majd rendeleti úton áll érdekünkben vagy van szükségünk bármilyen jogszabálynak a módosítására? Még ha este elmondják a televízióban, azt megértem, mert az a nyilvánossághoz szól, de azt magukban is komolyan gondolják? Hát, bármit el tudtunk volna eddig is fogadni, nem? Maguk mondták: úgy módosítgatjuk az alkotmányt, ahogy kedvünk tartja, nem? Akkor mit gondolnak, miért van nekünk szükségünk erre? Nincs. Nincs olyanra szükségünk, amivel önök most vádolnak bennünket.

Arra van szükség, hogy a kormány cselekvőképessége fennmaradhasson, hogy azonnal lehessen intézkedni, és minden időben minden döntést meg lehessen hozni, nehogy napok meg hetek, de órák se maradjanak döntés nélkül. És most önök ebben kárt okoztak. Ezzel együtt is azt mondom, hogy nem tehetjük meg a magyar politika csinálóiként, a megbízottaiként, hogy nem egyeztetünk.

(14.30)

Viszont egy dolgot szeretnék kérni önöktől: ha önökkel egyeztetünk, akkor az valóban az önök akarata legyen! És ezt azért mondom, amit az előbb mondtam, mert a legelső alkalommal a szocialistáktól a Jobbikig senkinek volt baja a normaszöveggel. Ha azok a véleményformálóik, akik aztán megváltoztatták ezt a döntést, a meghatározók, akkor meg az a javaslatom, hogy a következő körben inkább őket tessenek ideküldeni, mert egyszerűsítjük az életet.

Akkor üljön be ide a dizájner meg a Magyar György, meg a nem tudom, kicsoda, akik valójában irányítják az önök politikai akaratát, mert mi megállapodtunk néhány dologban, aztán felül tetszettek írni. Tehát én azt szeretném kérni, hogy mi, a legfőbb népképviseleti szerv tagjait tudjuk tárgyalópartnernek tekinteni, önöket, az ellenzéki képviselőket, parlamenti mandátummal bíró embereket. De úgy érzem, hogy négy alkalommal teljesen fölöslegesen üldögéltem a hétpárti egyeztetéseken, mert még el kellett menni az engedélyért Magyar Györgyhöz meg a dizájnerhez. Ne vicceljenek már!

Arról van szó, ami történt, ne nézzenek így rám! Ez történt. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) És abban meg szeretném, ha világosan egyetértenénk, hogy ebben a helyzetben nekünk nem ezért érdekünk, hogy önökkel együttműködjünk, mert az jól néz ki, hanem azért érdekünk, amit a múlt héten a parlamenti felszólalásomban igyekeztem elmondani, hogy az ország mégiscsak áll az önök szavazóiból, a mi szavazóinkból, sok-sok társadalmi csoportból. És az a meggyőződésünk, hogy amikor ezekhez az emberekhez szólunk az ő biztonságuk érdekében, akkor jó, ha mindannyian ugyanazt mondjuk nekik. Mert nem fogják elfogadni Csárdi Antaltól a Fidesz-szavazók, amit mond, és tőlem sem fogják elfogadni az LMP-szavazók, amit mondunk. Ezért jó, ha ugyanazt mondjuk nekik, mert az ő életükről van szó. Ezért kell összefogni! Nem azért, mert olyan nagyszerű és felhőtlen itt a hangulat, meg olyan nagyszerű véleménnyel vagyunk egymásról. Az összefogás nem egymás megítéléséről szól, hanem az emberek iránti felelősségről.

És azt szeretném önöktől kérni, hogy történt tegnap, ami történt, de gondolják meg magukat. Minden ilyen szembenállás, minden ilyen politikai vita, amit itt persze lefolytathatunk, ezért jöttünk ma ide, hogy jól beolvassunk a másiknak, de minden ilyen politikai vita ártani fog annak, ami a járványkezelés szempontjából elengedhetetlen lenne. Éppen ezért azt kérem önöktől, hogy  ismétlem, történt, ami történt  ennek a törvénynek a megszavazásánál gondolják meg magukat.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)