Felszólalás adatai

DR. FODOR GÁBOR környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy néhány szóban hadd válaszoljak az ön által fölvetettekre, először is megköszönve azt, hogy a Föld napja alkalmából elmondta ezt a napirend előtti felszólalást, mert ez alkalmat teremt arra, hogy egy kicsit közösen gondolkodjunk arról, valóban bajban van a Föld. Képviselő úr ezt mondta, és én ezzel egyetértek, mert valóban bajban van. S azzal is egyetértek, hogy szemléletváltásra van szükség. A szemléletváltás meg kell hogy nyilvánuljon a hétköznapi tetteinkben is; mert bizony a tettek is kellenek.

Érdemes itt a Házban is felidézni azt, hogy a magyar lakosság, szemben sokak hiedelmével, bizony tud arról, hogy milyen veszély fenyegeti az egész emberiséget - ezt ma éghajlatváltozásnak hívjuk -, közel 80 százaléka tud erről a magyar lakosságnak, és amikor megkérdezik a magyar embereket, egyébként azt gondolják-e, hogy a politikai döntéshozók megtesznek-e mindent e téren, akkor több mint kétharmaduk azt mondja, hogy nem. Szerintük a politikának sokkal többet kellene foglalkozni ezzel a kérdéssel. Valószínűleg azt gondolják, hogy annyit, amennyit más országokban, olyan országokban, ahol a demokratikus hagyományok erősebbek, mint nálunk. Nézzünk körbe a világban az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve Németországon, Franciaországon, Anglián, Olaszországon át egészen a skandináv országokig! Ha megnézzük, hogy ezekben az országokban melyik az egyes számú belpolitikai és nemzetközi kérdés ma, akkor azt mondják, hogy az éghajlatváltozás ügye, mert ez ma az emberiség legfontosabb közös ügye. S az emberiség számára és Magyarország számára is ez egy olyan ügy, amivel aktívan és tettre készen kell foglalkoznunk.

Miért is? Több ok miatt. Nyilván egy napirend előtti felszólalásra adott válasz nem elegendő ahhoz, hogy adatokat és tényeket soroljunk tömegével, amelyek bizonyítják az éghajlatváltozás veszedelmét. Elég csak annyit mondanunk, hogy 1950 óta közel 1 fokkal nőtt a Föld átlaghőmérséklete, és 1 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés elegendő ahhoz, hogy állat- és növényfajok százai és ezrei pusztuljanak el, hogy jelentősen változzon meg körülöttünk mindaz a környezet, amit megszoktunk. Szembesülnünk kell rendkívüli időjárási jelenségekkel, katasztrófákkal, s megjegyzem, e katasztrófák elhárítása, felszámolása olyan óriási költségeket ró az államokra, amely költségek messze meghaladják azt, amit a megelőzésre lehetne fordítanunk; pontosan annak a szemléletmódnak a szolgálatában, amit képviselő úr, a környezetvédelmi bizottság elnöke elmondott.

Ennek szellemében is született Magyarországon a nemzeti éghajlat-változási stratégia, amelyet nemrég fogadtunk el a parlamentben, s mindannyiunk büszkesége ez a stratégia abból a szempontból is, hogy ellenzéki és kormánypárti képviselők egységes szavazatával tudott a parlament mögé állni. Ez a stratégia azt tűzi ki célul, hogy jelentős mértékben, 18 százalékkal csökkentse Magyarország a szén-dioxid-kibocsátását 2020-ig, és 4,5 százalékról 13 százalékra növeljük a megújuló energiák részarányát. Ez óriási fejlődési pálya a magyar gazdaság számára.

Azzal is érdemes szembenéznünk itt a parlamentben, amikor keressük, kutatjuk az utat, hogy a magyar gazdaság hogy fog talpra állni, hogy lesz újra versenyképes, hogyan tud újra a régióban vezető szerepet betölteni. Látnunk kell, hogy ez a XXI. század legfőbb üzenete. Amikor keressük azoknak az országoknak a példáját - Finnország, Írország és más országok példáját -, amelyek nehéz helyzetből indultak, mégis fantasztikus fejlődési pályát tudtak befutni, akkor látnunk kell, hogy ma, a XXI. században a környezettudatos technológiák használata az a fejlődési pálya, amely itt áll előttünk, rendelkezésünkre áll, csak fel kell használnunk. Ez a legfontosabb döntés, amit meg kell hoznunk, és meggyőződésem, hogy mind a magyar gazdaság, mind a magyar tudomány, mind az egész ország egyéb más szegmensei számára ez az az irány, amely nagyon sok perspektívát hordoz magában.

Képviselő úrnak még egyszer megköszönve, hogy felhívta a figyelmet ezekre a kérdésekre, hadd mondjam el, Magyarországon nekünk még azt is tudatosítani kell önmagunkban, hogy ha van néhány területe a világnak, amely különösen sújtott az éghajlatváltozás által, akkor Magyarország ilyen. Tehát a mi felelősségünk, a magyar emberek felelőssége még nagyobb. Mert az éghajlatváltozás nehézségei, veszélyei kétszeresen jelennek meg Magyarországon, állítják a tudósok mindenhol. Állítja az az IPCC, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága, amely a meghívásomra két héttel ezelőtt Magyarországon ülésezett, és állítja a Magyar Tudományos Akadémia. Tehát a mi felelősségünk jelentős.

Azt javaslom a parlamenti képviselőknek is, hogy a tettek azon útján, amit a nemzeti éghajlat-változási stratégiával elindítottunk, menjünk tovább, és a választópolgárok akaratát abból a szempontból is szolgáljuk, hogy ne csak beszéljünk ezekről a kérdésekről, hanem cselekedetek, tettek kövessék a programjainkat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)