Készült: 2024.09.21.18:37:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

137. ülésnap (2020.06.09.), 140. felszólalás
Felszólaló Bodó Sándor (Fidesz)
Beosztás Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:09


Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR információs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Valóban úgy van, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban megtapasztalhattuk, hogy akár néhány óra, néhány nap leforgása alatt is milyen nagy változás történhet az életünkben, amiről azt gondoltuk, hogy minimális változásokkal terhelhető persze. Az élet nehéz helyzet elé állított bennünket úgy munkaadóként, mint munkavállalóként, és olyan, egyébként fontos részletekre is felhívja a figyelmet, amelyek eddig esetleg elkerülték a figyelmünket.Teljesen frissek még az élmények, amikor néhány hónappal ezelőtt az volt számtalan beszélgetésünk tárgya a munkaadókkal, munkavállalókkal, hogy hogyan és miképpen lehet a munkaerőpiaci tartalékokat megkeresni, milyen új és új ajánlatokat kell tenni mindazoknak, akik inaktívak, hogyan és miképpen lehet invitálni a munkába a kismamákat, hogyan lehet a nyugdíjasok számára megtervezni azt, hogy a jól megérdemelt pihenés mellett nyugdíjasként is tudjanak tenni saját maguk és nyilván a nemzet boldogulásáért. Szóval, ez volt az a világ, ami néhány nap alatt tényleg nagyon jelentőset fordult, és az egészségügyi helyzetet tekintve talán az a legsúlyosabb, ami a változás szele volt, de a munkaerőpiaci változások is nagyon szorosan ott voltak ennek nyomában.

Az egészségügyi veszélyhelyzet elmúlik, reményeink szerint talán sohasem jön vissza, de azért az óvatosságnak mindig helye van, a munkaerőpiaci változások sokkal lassabban fognak visszatérni a normál kerékvágásba. Látható egyébként, hogy mindazok a kormányzati intézkedések, amelyekről szó van, azt kell mondjam, nagyon sok munkaadó, nagyon sok munkavállaló számára tényleg nagyon komoly segítség: munkahelyvédelmi bértámogatás, munkahelyteremtő támogatások, adó, járulékkedvezmények, és lehetne folytatni a sort. Ha belegondolunk, tulajdonképpen a legeslegfontosabb szabály, a legeslegfontosabb motiváció teljesen egyértelmű: az elvégzett munkáért bizony mindenki kapja meg a megérdemelt munkabért, és ha ez az alapszabály már rendben van, megfelelőek a munkakörülmények, akkor én hiszem, hogy a kilábalásnak is a helyes útján járunk.

Tisztelt Ház! A munkát végzők, tehát jelenleg a munkavállalók, a kölcsönzött munkavállalók és az iskolaszövetkezetek tagjaként dolgozók részére a gazdasági társaságok fizetőképtelensége esetén nyújt védelmet a bérgarancia intézménye. Értjük, ismerjük, képviselő úr előterjesztéséből is teljesen érthető volt ez a szándék, hogy ezt a kört bizony terjesztenünk, bővítenünk kell, és gondolnunk kell mindazokra, akik esetleg a nyugdíjas-szövetkezet kötelékében tevékenykednek. A felszámoló kötelezettsége az előző három szektorban, három csoportban teljesen egyértelmű, a szándék, ahogy említettem, világos: a munkavállalókat megillető munkabér kifizetése, ennek legyen meg a garanciája.

Magyarországon a felszámolás vagy a kényszertörlés eljárása alatt álló gazdálkodó szervezeteknek a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlítetlen bértartozására bérgarancia-támogatás előlegezhető meg a Bérgarancia Alapból, ezt törvény is biztosítja. Az a felszámolási eljárás alá vont fizetésképtelen gazdasági vállalkozás, amelynek a munkavállalójával szemben kiegyenlítetlen bértartozás áll fenn, a Bérgarancia Alap terhére visszatérítendő támogatást is vehet igénybe.

Jelenleg tehát teljesen egyértelmű, hogy a munkavállalóval szemben kiegyenlítetlen bértartozásból, a kölcsönzött munkavállaló után meg nem fizetett kölcsönzési díjból, illetve az iskolaszövetkezet részére meg nem fizetett szolgáltatási díjból fennálló tartozások tekintetében fedezhetők a bértartozások. Ezt a személyi kört kívánja tehát bővíteni a törvényjavaslatban szereplő módosítás.

A bérgarancia-törvény javasolt módosítása alapján a munkavállalókon túl a jogszabály biztosítékul szolgálhat a nyugdíjas-szövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében foglalkoztatottak munkabérének megfizetésére is. A kormány a munkaerőpiaci szereplők egyenlő esélyének biztosítása érdekében 2017-ben elfogadott, az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjról szóló kormányrendeletben szabályozta a minimális szolgáltatási díjnak az ebben az esetben történő megfizetését.

A szabályozás célja tehát három évvel ezelőtt nem egy krízishelyzet orvoslása volt, hiszen akkor nem ez volt a gazdasági helyzet, hanem az akkori problémát jelentő adóelkerülés kiszorítása volt, ami egyébként szintén lényeges. A jelen javaslat tehát olyan irányba hat, amely megfelel a kormányzat foglalkoztatáspolitikájának, ez teljesen egyértelmű az előző gondolatokból is.

Tisztelt Ház! Álláspontom szerint a javaslat fontos, mert egy sérülékeny foglalkoztatotti kör érdekeit támogató garanciális szabályt kíván bevezetni. A törvénymódosítás által a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a nyugdíjas-szövetkezet részére meg nem fizetett szolgáltatási díjára nézve is alkalmazhatóvá válik tehát a bérgarancia-eljárás, amennyiben ez támogatást kap.

Mindezek miatt a kormány támogatja a Bérgarancia Alap szabályaira vonatkozó törvénymódosítást. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a nyugdíjas-szövetkezetek működése és ezáltal az ilyen szervezeti struktúrában foglalkoztatott személyek bérének védelme érdekében tegyék önök is ezt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai