Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Turi-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából: "A demokrácia lejáratásának lélektana" címmel. Öné a szó, frakcióvezető-helyettes úr.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Ház! Tegnap itt e Házban ország-világ, sajnos mi magunk is fül- és szemtanúi lehettünk annak, hogy milyen módon folytatják és képtelenek abbahagyni azt a botránypolitizálást az MSZP és az SZDSZ részéről, amely azóta kísért minket, amióta ez a koalíciós kormány a működését megkezdte. Amit ez a két párt folytatott, mindeddig talán valamilyen mederben volt tartva, de mintha most elszabadultak volna az indulatok - és a valótlanságok. Csak egy napot kellett volna várni, hogy kiderüljenek, ezek mennyire valótlanságok, azok való tényként hangoznak el itt a tisztelt Házban; szitok és gyanúsítgatások hangzanak el itt a tisztelt Házban; és azt kell mondanom, olyan hangulatot sikerült - vagy próbálnak - teremteni, amire valamilyen ésszerű magyarázatot találni kellene.

Nos, ha megkérdeznénk ezeket az urakat, nyilván azt mondanák, hogy a közélet tisztaságáért történik mindez. Nyugodtan kijelenthettem, hogy messze nem erről van szó. Nézzünk szembe a tényekkel! Eme két pártban rövidesen vezérválasztás következik, következésképpen eme két pártban, akik éppen itt vannak helyzetben a Házon belül, minden eszközt megragadnak azért, hogy a saját pozíciójukat, a saját helyzetüket a saját választók - no nem a polgárok, hanem a saját párton belüli választók - előtt megszilárdítsák, megerősítsék, és önmagukat mint valami élharcosokat tudják beállítani. Durva eszköz ez, tisztelt Ház, és méltatlan ahhoz a légkörhöz, aminek itt uralkodnia kellene!

Végül az is felmerült, tisztelt Ház, hogy ha már így van, eddig úgy hittük, hogy azt a fajta botránysajtót, amely mindig és minden időben hajlamos arra, hogy minden valótlanságot felkapjon, megragadjon, néhány napig életben tartson, majd ezt követően büntetlenül elejtsen, eme két párt irányítja. Meggyőződésem, hogy tévedtünk. Már régen nem így van. A botránysajtót követi eme két párt, és amit fölkapnak a botránysajtóban, azt igyekeznek ugyanolyan módon fújni, fújni, addig, amíg a luftballon ki nem pukkad, aztán büntetlenül abba lehet hagyni.

Azt gondolom, tisztelt párt... (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Bauer Tamás: Persze, tisztelt párt!) - igen, a tisztelt párt önök, úgyhogy gondolom, most megtisztelve érzik magukat -, azt hiszem, tisztelt Ház, hogy ha valaki komolyan gondolja azt, hogy a közélet tisztaságáért kíván küzdeni, akkor ezt illik itt a Házban a törvénykezés szintjén megtenni. Illik megtenni úgy, hogy olyan törvényjavaslatok kerüljenek a Ház elé, amelyek a korrupciót képesek visszaszorítani. Ezért mi a magunk részéről sürgősnek gondoljuk a következőket. Sürgős lenne egy lobbitörvény, amely behatárolja, hogy milyen körülmények között, hogyan lobbizhat egy képviselő. Sürgős lenne a közbeszerzési törvény módosítása, hogy az hasznosan és megfelelően működjön. De meggyőződésem szerint a Btk. és a Be. eszközeit is változtatni kell ahhoz, hogy hatékonyabban lehessen fellépni azok ellen, akik már bűnözést követtek el.

S most beszéljünk valami olyasmiről - mert talán még belefér az időbe -, ami szorosan összefügg az MSZP és az SZDSZ magatartásával. (Csige József: Székely-ügy!) Kérem szépen, ezek az ügyek az önkormányzatok előtt zajlanak le döntő mértékben. Megkérdezem, milyen oka volt annak, hogy az MSZP és az SZDSZ a kétharmados törvények esetében olyan vadul ellenezte, hogy az önkormányzati képviselők összeférhetetlensége most lépjen életbe. Miért? Milyen indokok vezették, ha nem sajátos pártindokok? És megkérdezem, miért nem lehet végre az önkormányzati törvénynek azt a passzusát megváltoztatni, amely lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag pénzügyi ellenőrzés nélkül működhessen egy önkormányzat akár két cikluson keresztül, mert a jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé ezt az ellenőrzést. Miért? Azért, mert az ellenállás e két párt részéről teljes és tökéletes! Azért, mert nem tudják elfeledni, hogy villamosügyek vannak; igen, hangosan csenget az 1-es villamos, hallja azt már a polgár, hogy itt valami nagy baj van az 1-es villamos körül, csak nem erről szól a sajtó. Hát mi majd újra és újra szólunk erről! És nem felejtették el a zsurki vodkagyárat, és nem felejtették el, hogy miért kellett a Nyírfa-dossziét titkosítani, és nem felejtik el, hogy miért ül még mindig az MSZP soraiban az a képviselő, akit pedig a bíróság egyszer már el is ítélt.

Megkérdezem: milyen erkölcsi alapon mernek, milyen erkölcsi alapon tudnak velünk szemben olyan módon fellépni, ahogy ezt tették? Mi a magunk részéről szerettük volna az együttműködést, de úgy tűnik, az önök részéről ez lehetetlen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(8.40)

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki felszólalni. Megadom a szót Hende Csaba igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár úrnak. Államtitkár úr!

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedjék meg, hogy megragadjam ezt az alkalmat, hogy szóljak a nemzeti korrupcióellenes stratégiáról, amit az Igazságügyi Minisztérium másfél éves, tudományosan megalapozott munkával dolgozott ki, és amit hamarosan a kormány elé terjeszt.

Ennek a korrupcióellenes stratégiának öt fő területe van. Ezeket csak felsorolnám: az ország jogrendszerére és joggyakorlatára, a társadalom politikai rendszerére, a közintézményekre, a gazdaságon belüli korrupcióra és a médiák szerepére koncentrál.

Engedjék meg, hogy a 26 pontos stratégiából a leglényegesebb pontokat itt most kiemeljem, és már most kérjem valamennyi frakció, minden egyes képviselő támogatását azokhoz a törvényjavaslatokhoz és törvénymódosításokhoz, amelyeket e stratégia mentén, annak alapján a közeljövőben a Ház elé fogunk terjeszteni. Nagyon jó volna, ha ebben az össznemzeti feladatban, ami a közélet megtisztítását és a korrupcióellenes harcot jelenti, pártállásra való tekintet nélkül együtt tudnánk működni, mert ezekhez a törvényjavaslatokhoz adandó támogatás fogja hitelessé tenni a minden oldalról folyamatosan, szinte imamalomszerűen ismételgetett szólamokat a közéleti tisztaság fontosságáról.

Tervezzük tehát az összeférhetetlenségi szabályok felülvizsgálatát, hiszen meggyőződésünk szerint a közfeladatokat ellátó szervezetek és személyek gazdasági szerepvállalása nem befolyásolhatja a hivatali döntések meghozatalát.

Javasoljuk a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, mert nem tartjuk kívánatosnak, hogy a pártok működéséhez bizonytalan eredetű támogatások kapcsolódjanak. Ezért a jelenleginél sokkal hatékonyabban kell ellenőrizni a pártok vagyonának és anyagi támogatásának forrásait.

A közhatalmi tevékenységet végzők vagyonnyilatkozata: a korrupcióveszélynek leginkább kitett közhatalmi tevékenységet végző személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének és a vagyongyarapodás ellenőrizhetőségének a megteremtését tűzi ki célul.

A lobbitörvényről, amit képviselő úr is említett: a kormány arra törekszik, hogy a jogszabályok előkészítésének, megalkotásának folyamata áttekinthető legyen, és így láthatóvá váljanak azok a közhatalmi, illetve a társadalmi, gazdasági élet szereplői által megfogalmazott érdekek, ellenérdekek és azok egyeztetésének eredményei, amelyek e jogszabályok végső megfogalmazásához vezettek.

Az üzleti titokról: indokolt megvizsgálni, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságának alkotmányos alapelvére figyelemmel a jogszabályok szerint ma üzleti titokként minősülő adatok köre szűkíthető-e, különös tekintettel a közvagyonnal való gazdálkodás területére.

Nyolcadszor: a kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a korrupciós ügyről tudomást szerző, de a feljelentési kötelezettségének eleget nem tevő hivatalos személy büntetőjogi felelősségre vonása megtörténhessen. Vagyis ha bármely hivatalos személy és az országgyűlési képviselő e tekintetben hivatalos személynek minősül, a tudomására jutott korrupciós cselekményt nem jelenti be az erre illetékes bűnüldöző hatóságoknak, elképzeléseink szerint a büntető törvénykönyv módosítása folytán ezzel önmagában bűncselekményt követne el.

A kormány a korrupciós cselekmények körében a legveszélyesebbnek a passzív hivatali vesztegetést tekinti. Ezért az ilyen bűncselekmények szigorúbb megítélése érdekében javasolni fogjuk a Btk. szigorítását ugyancsak.

A megvesztegetett személlyel szembeni hatékonyabb fellépés érdekében indokoltnak tűnik olyan jogi szabályozás kialakítása, amely szerint az aktív vesztegető mentesülhetne a büntetőjogi felelősségre vonás alól akkor, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóság előtt felfedi, és lehetővé teszi a megvesztegetett személy kilétének megállapítását.

A bűncselekményből származó javak elvonásáról: a szervezett bűnözéshez kapcsolódó korrupciós vagy korrupciós jellegű bűncselekmények miatt indult ügyekben elkobzás alá kell esnie annak a vagyonnak, amelyet az elkövető a bűncselekmények elkövetése idején szerzett meg. A hatóság terveink szerint vélelmezhetné a gazdagodás jogellenességét, ugyanakkor az eljárás alá vont személynek a gazdagodás törvényes eredetének igazolásával módja nyílna e vélelem megdöntésére. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Olyan jogi szabályozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi a Nyugat-Európában már ismert pénzügyi háttérnyomozás hazai alkalmazását.

Mindezekhez és még sok más intézkedéshez kérjük az önök szíves támogatását. Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)