Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról következő ülésünkön határozunk.

(17.20)

Soron következik az állam tulajdonában és a pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló törvényjavaslat, valamint az állam tulajdonában lévő ingatlanok pártok által történő használatáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása és lezárása.

Az előterjesztéseket T/2365. és T/2366. számon kapták kézhez. Most a képviselői felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti tízperces időtartamban. Két személy jelezte előre írásban is felszólalási szándékát. Elsőként nekik adom meg a szót: először Wiener György képviselő úrnak; őt követi majd Géczi József Alajos, mindketten a Szocialista Párt tagjai.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A két törvényjavaslatot a kormány azzal az indoklással nyújtotta be, hogy a pártok számára jogegyenlőséget kíván biztosítani az ingatlanhasználat terén, s ezáltal megteremti a valós feltételeket ahhoz, hogy a politikai erők valóban a jogállamiságnak megfelelő feltételrendszer mellett tevékenykedjenek.

A Szocialista Párt álláspontja azonban a kormányétól alapvetően eltér. Megítélésünk szerint a két törvényjavaslat benyújtásának döntő célja az volt, hogy a Magyar Szocialista Pártot - miként ez egyébként a törvényjavaslatokkal kapcsolatos számos megnyilatkozásból egyértelműen ki is tűnt - a mostaninál jóval nehezebb helyzetbe hozza, a párt működéséhez szükséges infrastrukturális feltételek körét jelentősen korlátozza. Megítélésünk szerint mind az ingatlan-nyilvántartás szempontjából, mind az alkotmányosság szempontjából különösen az a törvényjavaslat, amely a hasznosítás rendezéséről szól, számos szakmai kívánnivalót hagy maga után. Nem tűnnek pontosnak az ingatlanokkal kapcsolatosan elhangzott felszólalások, illetőleg sajtóbeli megnyilatkozások.

Miközben a Magyar Szocialista Párt több mint 80 százalékos ingatlanhasználatáról beszélnek, a Szocialista Párt által készített kimutatás szerint jelenleg a párt a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz tartozó ingatlanokból 128-at használ, s nem 356-ot, miként ez a híradásokban megjelent; az önkormányzati tulajdonban levő ingatlanok közül pedig 55-öt vagy 56-ot.

Ezek az adatok tehát jelentősen eltérnek azoktól, amelyekre annyiszor hivatkoztak a parlamentben és a parlamenten kívül is. Mindez már önmagában megkérdőjelezi, hogy valóban megalapozott lehet-e a beterjesztett két törvényjavaslat; hiszen olyan adatokra épül, amelyek eltérnek a tényleges helyzettől, jóval korábbi állapotokat rögzítenek.

Nemcsak ilyen kifogásokat lehet azonban megfogalmazni, hanem alkotmányjogiakat is. Ezek egy részét Csiha Judit képviselőtársam a korábbi felszólalása során már részletesen kifejtette. A továbbgondolás céljából azokat az érveket ismételném meg s egyben bővíteném ki, amelyeket ő elmondott.

Mindenekelőtt arra hivatkoznék, hogy a jogegyenlőség kérdése nem azonos a teljesen azonos feltételrendszer biztosításával. Semmiféle alkotmányos szabály nem írja elő azt, hogy minden parlamenti pártnak teljesen azonos paritásos feltételek mellett kelljen tevékenykednie. Ez egyértelműen kitűnik például a kerekasztal-megállapodás nyomán született, 1989. évi XXXIII. törvényből, illetőleg annak módosított rendelkezéseiből is.

A költségvetési támogatás elosztásakor is teljesen egyértelmű, hogy a paritás elvét csupán a támogatás 25 százaléka esetében kívánta a törvényalkotó s a mögötte álló kerekasztal-megállapodás biztosítani, a többi részre - 75 százalékra - már a listás szavazataránynak megfelelő költségvetési támogatáselosztást ír elő.

Ebből következik, hogy amikor a kerekasztalon megjelentek az ellenzék képviselői, s a párttörvény vitájában is részt vettek, fel sem vetették azt, hogy minden politikai erőnek azonos induló feltételeket kell garantálni; megelégedtek az előbb említett feltételrendszer biztosításával, például egy olyan alapvető jelentőségű kérdésben, mint a költségvetési támogatás esetében. Nem térnék ki arra, hogy a jogegyenlőség elve döntően személyekre vonatkozik a 70/A. § alapján; kiterjesztő értelmezéssel ez szervezetre is alkalmazhatónak látszhat, természetesen.

Nem az az alapvető problémánk, hogy - úgymond - kiváltságokat kívánna megszüntetni a parlament ezzel a törvényjavaslattal, illetőleg két törvényjavaslattal, hanem az, hogy alkotmányellenesen és nem a valós helyzetnek megfelelően kívánja az ingatlanok helyzetének rendezését megvalósítani. S ezen túlmenően - erre még ki fogok térni - a politikai konszenzust sem igényli az ingatlanhasználat rendezésének szabályozásakor.

A következő megjegyzésem szintén alkotmányjogi jellegű. Erre a kérdéskörre már Csiha Judit képviselőtársam is nyomatékosan felhívta a figyelmet. A 17/1992. számú alkotmánybírósági határozatban foglaltakról van szó. Ennek a határozatnak az indoklása részletesen értelmezi a használati jogot, illetőleg a használati jogot megillető alkotmányos védelmet.

Az indoklás II/6. pontja a következőket mondja: "Az alkotmány és az alkotmányos jogrendszer megfelelő védelemben részesíti az alkotmányban meg nem jelenő egyéb nevesített jogokat is. A vagyoni jogok alkotmányos védelme az alkotmánynak a tulajdonjogot oltalmazó rendelkezéseiből következik. Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá arra, hogy az alkotmány 13. §-ának (1) bekezdése nemcsak a tulajdonjog, hanem az azzal összefüggő minden vagyoni jog biztosítására vonatkozik. Az alkotmány 9. § (1) bekezdése ezért a tulajdonvédelem körében az egyéb vagyoni jogok védelmét is biztosítja."

Később az indoklás a következő megállapítást teszi: "A használati jog korlátolt és idegen dologbeli jog, amely a tulajdonostól nyert abszolút (dologi) hatályú és önálló léttel bíró jogosultság anélkül, hogy ez az önállóság érintené a tulajdonjoghoz való kapcsolódását. A használat joga tehát a tulajdonjog önállósult részjogosítványa, amely tartalmát tekintve a tulajdonjog olyan szelvényjoga, amelynek vagyoni értéke van."

Ha pedig az ingatlanhasználati jog vagyoni értékű jog, és ennek következtében - ahogy ezt az Alkotmánybíróság megfogalmazta - érvényesülnek vele kapcsolatosan a tulajdonvédelem szabályai, akkor az alkotmány 13. §-ának már hivatkozott (1) bekezdése értelmében ennek a használati jognak a megszüntetése - természetesen figyelemmel a szerzés módjára - csak teljes azonnali és feltétlen kártalanítás mellett lehetséges.

Felhívnám a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróságnak ez az állásfoglalása gyökeresen más, mint az a szemlélet, amellyel a törvényjavaslatban találkozhatunk. A törvényjavaslat ugyanis kártalanítás nélkül el kívánja vonni a használat jogát, meg kívánja szüntetni a használati jogosultságot. Nem változtat ezen a helyzeten az, hogy a jövőre nézve a másik törvényjavaslat a használati jog dologi jogi fogalmát a haszonkölcsön kötelmi jogi fogalmával kívánja felcserélni.

Kétségtelen, hogy a jövőre nézve a KVI számára jóval előnyösebb a haszonkölcsön-szerződés, mint a mai dologi jellegű használati jogosultság. Visszaható hatállyal azonban nem lehet a használati jogot haszonkölcsön-szerződésre átalakítani - ezt egyébként nem mondja ki a törvényjavaslat sem -, azonban az az intenciója ennek a változtatásnak, hogy a dologi jogi jogosultság kötelmi jogivá való átalakításával a jövőre nézve is megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy sokkal könnyebb legyen megszüntetni egy pártnak - adott esetben talán a Magyar Szocialista Pártnak - az ingatlanhasználattal kapcsolatos jogosultságát, mint a mostani konstrukcióban.

Nagyon röviden utalnék néhány politikai összefüggésre, és - elsősorban idő hiányában - az alkotmányjogi érvelést nem folytatnám. A vitában elhangzott az - például Turi-Kovács Béla képviselőtársam részéről, de mások részéről is -, hogy 1990-ben, amikor az 1990. évi LXX. törvényt a parlament elfogadta, a Magyar Szocialista Párt - úgymond - még igen előnyös helyzetben volt, és ezért alakult ki a mostani, visszásnak minősített helyzet.

(17.30)

Meg kívánnám azonban jegyezni, hogy éppen a tegnapi nap folyamán a legnagyobb kormánypártnak, a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak a elnöke úgy nyilatkozott a Magyar Szocialista Pártról, mint amely - bár nem szó szerint, de azért idézem - kiterítve feküdt. Most akkor el kellene dönteni, hogy olyan erővel rendelkezett-e, hogy meg tudta akadályozni az ingatlanrendezést, vagy pedig kiterítve feküdt-e az új hatalom lábainál; gondolom azért persze, hogy ez egy túlzó megfogalmazás volt. Talán ebben is konszenzusra kellene jutnia a két nagy kormányzó pártnak, nem csak egyéb ügyekben.

Végezetül pedig megjegyezném, hogy a Magyar Szocialista Párt minden lehetséges alkotmányos jogi eszközt igénybe vesz annak érdekében, hogy ennek az alkotmányellenes és politikailag diszkriminatív törvénynek a realizálását megakadályozza.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Rubovszky György képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én azért kértem most két percre szót, mert elolvasva az előző ülésen elhangzott vezérszónoki beszédeket, egy nagyon furcsa elemet véltem felfedezni, és tekintettel arra, hogy Wiener György képviselő úr is utalt erre, ezért szeretnék rögtön az ő felszólalását követően reagálni erre a kérdésre.

Csiha Judit képviselő asszony és Hankó Faragó Miklós képviselő úr számon kérte azt, hogy nem volt kísérlet a hatpárti konszenzus létrehozására. Csupán csak a jegyzőkönyv kedvéért szeretném elmondani, hogy a Kisgazdapárt által delegált önkormányzati bizottsági elnök, Bernáth Varga Balázs több mint két éve próbálkozik azzal, hogy hatpárti konszenzust hozzon létre a pártok működésével kapcsolatban, és ez a próbálkozása 1999 decemberében halt el, akkor látta be, hogy az ellenzéki pártok egyáltalán nem hajlandók aktívan részt venni ebben a munkában.

Erre ékes bizonyíték az, hogy az ellenzék távol maradt mindenfajta konszenzus megteremtéséről, hogy az alkotmányügyi bizottság által létrehozott, pártingatlanokkal kapcsolatos albizottságba hosszú ideig sem az MSZP, sem az SZDSZ nem volt hajlandó tagot delegálni. A munka több mint fél évig azért állt, mert a két nagy ellenzéki párt nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, majd amikor tárgyalóasztalhoz ült, akkor elég hosszú ideig az albizottság szervezeti és működési szabályzatával foglalkoztunk.

Igenis, a kormányoldal részéről megvolt minden olyan próbálkozás, ami a fényfeltárás terén, illetve a konszenzus kialakítása terén lehetséges volt, azt kizárólag a két ellenzéki párt negatív magatartása hiúsított meg.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: További két kétperces hozzászólás következik. Elsőként megadom a szót Wiener György képviselő úrnak.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden reagálnák Rubovszky György képviselőtársam felszólalására. Tudomásom szerint a Magyar Szocialista Párt közjogi, jogi és ügyrendi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja az albizottság megalakulását követően nagyon gyorsan úgy döntött, hogy Csiha Judit képviselő asszony fogja a Magyar Szocialista Pártot képviselni ebben az albizottságban.

Arról természetesen nem rendelkezem ismeretekkel, hiszen nem voltam az albizottság tagja, hogy az albizottság ülésein mi zajlott, és azt sem tudom, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége mikor delegált, de azért azt jeleznem kell, hogy a Magyar Szocialista Párt megtette ezt a lépést elég hamar. Hogy ez tényleges közreműködésben realizálódott-e vagy sem, arra természetesen információk hiányában nem tudok reagálni.

Ami az önkormányzati kérdéskört illeti, valóban célszerű lett volna vagy célszerű lenne az önkormányzati bizottság tevékenységét is ezen a területen figyelembe venni, már csak azért is, mert a pártok által használt ingatlanok nagyon jelentős része önkormányzati tulajdonban van, végül is összesen 1080 az állami, illetőleg önkormányzati tulajdonban levő pártingatlanok száma, tehát amikor a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz tartozó ingatlanokat vesszük figyelembe, akkor csak egy szűk kört nézünk, miként erre Csiha Judit képviselőtársam korábbi felszólalásában már utalt.

Megítélésem szerint a konszenzuskészség a Magyar Szocialista Párt részéről fennáll, és akár az alkotmányügyi, akár az önkormányzati bizottságban a legteljesebb mértékig a párt az én megítélésem szerint a munkát támogatná, és a hatpárti konszenzusra való törekvés, amely a Magyar Szocialista Pártnak mindig is jellemzője volt, e területen is a párt irányvonalához tartozik.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Szaporodott a kétperces hozzászólások száma. Majd jelezni fogom, ha elfogytak, úgyhogy minden további szóadás kétperces felszólalásra vonatkozik.

Turi-Kovács Béla képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy tűnik, hogy a Magyar Szocialista Párt, miután a számokkal vitatkozni igen nehéz, kezdetben vala ugyanis azt vitatta, hogy helyesek-e azok a számadatok, amelyek szerepelnek a javaslatban, helyes-e az, hogy ennyi helyiséget használ, jól van-e megjelölve az előterjesztésben, majd miután ezek a számok nyilvánvalóan valósnak bizonyultak, az ultima ratio az alkotmányos kérdés.

Az én szerény meggyőződésem szerint azonban az adott esetben itt alkotmányos problémáról aligha lehet szó. Itt arról van szó, hogy 1990-ben - és érdemes majd külön-külön is egyes juttatásokat megvizsgálni, a telekkönyvi bejegyzés körülményeit megtekinteni - milyen módon jutottak abba a helyzetbe, hogy a korábbi teljes ingatlant, amely az MSZMP birtokában volt, de rendezetlen tulajdoni helyzettel, egyszerűen egy-egy részegységet, különböző használati jogokat átjegyeztek az MSZP javára. Ezek védhetetlen és nyilvánvalóan az akkori erőviszonyoknak megfelelő jogi aktusok voltak.

Ki volt-e terítve? Nem hiszem, hogy ez kardinális kérdés, de mégiscsak kellene rá válaszolni. Ki volt-e terítve ebben az időben az állampárt? Hát én nem tudom, hogy az állampárt feküdt-e már a földön, de hogy akkor még a szovjet birodalom nem feküdt a földön, az sajnos tény. Feküdhetett volna, de nem feküdt.

És a másik dolog az, amit én úgy gondolom, nyomatékkal kellene hangsúlyoznunk, hogy egy olyan történeti szituációban keletkezett előnyök megóvására történik kísérlet az MSZP részéről, amely azt gondolom, hogy egy olyan pártnak, amely magát szociáldemokratának vallja, amely magát olyan demokrata pártnak vallja, amely nemcsak egyenlő a többivel, hanem még demokratább is, mint bármelyik másik párt ebben a parlamentben, nem erre kellene törekedni, hanem arra a tisztességes megoldásra, amely az egyenlő erőviszonyoknak, az egyenlő lehetőségeknek a tudatában oldaná fel ezt a kérdést. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megadom a szót Géczi József Alajos képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt.

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Ez még a kétperces, ugyebár, elnök úr? Most még a kétpercest kívánom elmondani.

ELNÖK: Igen, azt mondtam, hogy majd jelezni fogom, mikor fogytak el a kétpercesek.

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Én csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy éppen erről van szó, amire itt többen utaltak, hogy 1989-ben volt egy megegyezés a rendszerváltásról, és ezzel kapcsolatban megjelent akkor még a hatalomátadás előtt három minisztertanácsi rendelet is, ezek közül az első még '89 októberében, ami próbálta rendezni egyrészt az akkor már deklaráltan megszüntetett állampárt vagyonát, másrészt pedig az új pártoknak való ingatlanjuttatást. És eltelt immáron azóta 11 vagy hány év, és még mindig ott tart a magyar Országgyűlés - és ebben sajnos az előző ciklus is hibás, én ebben Rubovszky úrnak teljesen igazat adok -, hogy nem volt képes egy emelkedett törvényt hozni a többpártrendszerhez szükséges infrastruktúráról.

Mi megint úgy érezzük, hogy ez a most beterjesztett megoldás is úgy próbálja megoldani a pártok ingatlanhelyzetét, hogy ebből politikai tőkét próbál kovácsolni, rá próbálja dönteni az egészet a Szocialista Pártra, mintha megint feléledne ez a bizonyos régi vagyonelszámoltató törvény, amelyet '90-92 között már körbejártunk, amit egyébként annak idején Antall József miniszterelnök úr azért úri módon lezárt, hozzáteszem.

Tehát még mindig ott tartunk, hogy ahelyett, hogy egy emelkedett törvényt hoznánk a többpártrendszer infrastruktúrájáról, először próbálkoztunk a konszenzussal, és valószínűnek tartom, hogy ebben az egyben igazat tudnék adni a Fidesznek, a konszenzuális demokrácia csődöt mondott olyan értelemben, hogy reménytelen az, hogy minden párt megegyezik pontosan az infrastruktúráról. Az elmúlt ciklusban hiba volt ez a tökéletes konszenzusra való törekvés, közben az egészből nem lett ugye semmi. De ez a törvény nem arról szól, hogy akkor most hozunk egy kétharmados törvényt, amivel továbbfejleszthetnénk a többpártrendszerhez szükséges infrastrukturális ellátást, hanem megint arról szól - mint mondottam -, hogy szubjektíve egyik pártra próbáljuk az egész felelősségét terhelni a probléma megoldatlanságának.

ELNÖK: Megadom a szót Rubovszky képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

(17.40)

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak egy mondat erejéig szeretnék az albizottság létrehozásával kapcsolatos kérdésre utalni. Az alkotmányügyi bizottság határozata hozta létre az albizottságát, és ott a két párt bejelentette, hogy nem kíván delegálni a bizottságba tagot. Tehát hosszú ideig egyszerűen az alkotmányügyi bizottság előtt került ez nyilvánosságra.

Nem is ez a lényeg, amiért most szót kértem. Az a lényeg, hogy az én megítélésem szerint halad előre az a rendezés, amelynek az első lépcsője az állami tulajdonban lévő ingatlanok kérdése. Ez az albizottság - és itt azért azóta hál' istennek hatpárti konszenzus van - megkereste valamennyi érintett pártot, a jelenlegi parlamenti pártokat mintegy egy hónappal ezelőtt, majd a választási bizottság közlése alapján körülbelül két héttel ezelőtt azokat a minősített pártokat, amelyek '90-től valamennyi választáson akármilyen minősítést elértek, hogy jelentsék be a saját maguk által használt, az egyszemélyes kft.-ik, vállalataik által használt önkormányzati, állami tulajdonú és egyéb bérleményi körben szereplő ingatlanaikat.

Vagyis azt szeretném elmondani, hogy az alkotmányügyi bizottságnak ez az albizottsága szeretne egy valós képet produkálni és az alkotmányügyi bizottság elé terjeszteni a tekintetben, hogy a pártok önbevallása alapján hogyan állnak a minősített pártok ingatlan szempontjából.

Azt azért mindenféleképpen - csak egy mondat erejéig - úgy érzem, hogy ezzel a kérdéssel nem lehet tovább várni. Itt állami tulajdon használatáról van szó, és ezt minden további nélkül lehet külön kezelni egy általános felméréstől. A mi információnk szerint az MSZP hivatkozását illetően nem valószínű, de ki fog derülni, hogy kinek van igaza az önkormányzati tulajdonnal kapcsolatban.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz és az FKGP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, MSZP.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Turi-Kovács Béla is azt mondja, hogy tisztességes megoldás kell, és Rubovszky úr is valahol ezt sugallja, ugyanakkor elmondja, hogy lehet külön kezelni az önkormányzati használatot és az állami tulajdon használatának kérdését. Hadd mondjak egy példát! A XX. kerületben ott volt a pártház, az MSZP megkapta használatra. Kértek a pártok az önkormányzattól egyéb helyiséget, mert azt mondták, ők az MSZP-vel közös házban nem akarnak pártházat létesíteni; más helyen sikerült, megtették - itt nem tették meg. Az MDF kapott egy külön épületet, az SZDSZ és a Fidesz kapott a Vöröskereszttel együtt egy külön épületet, külön-külön szintekkel. Amikor "a győzzünk együtt!" jelszavát Erzsébeten a Fidesz felbontotta, akkor a Fidesz kapott egy különálló helyiséget, és ma is használja ingyenesen; mindegyik párt használja az önkormányzati helyiségeket.

Soroksáron, a XXIII. kerületben múlt év decemberéig mindegyik párt ingyenes használta az önkormányzati épületeket. Most azért, hogy neve legyen a gyereknek és ne ingyenes használat legyen, minimális térítési díjért, nem piaci értéken, hanem jóval az alatt használják a pártok külön-külön az épületeket.

Ha ez a felmérés megtörtént volna ezen törvénytervezet benyújtása előtt, akkor lehetne tiszta képet elénk vetíteni, akkor lehetne igazából vitatkozni, és ezért nem tudok igazat adni Rubovszky úr azon felvetésének, aki azt mondja, hogy külön lehet kezelni ezt a kettőt. Nem lehet külön kezelni, mert ha mondjuk, megszüntetik az MSZP-nek ilyen használati jogát, ez a különböző irányultságú önkormányzatoknál nagyon kemény összecsapásokhoz vezet a pártok között (Az elnök csenget.), ne adj' isten, össze is ugrasztják őket, aminek semmi értelme, mert jelentem például, hogy helyben, a XX. kerületben nagyon jól együtt tud működni a három nagy párt. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, MSZP.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Turi-Kovács Béla képviselőtársam felszólalására reagálnék. Ő azt állította, hogy a Szocialista Párt először a számokkal érvelt, később azonban ultima ratióként alkotmányossági szempontokat vetett fel. Felhívnám a képviselőtársam figyelmét arra, hogy hozzászólásom elején a számokkal kezdtem, csak azt követően tértem át az alkotmányjogi érvekre; azt állítottam - de akkor megismétlem az akkor elmondottakat -, hogy 128 ingatlant használt a Magyar Szocialista Párt abból a körből, amellyel most foglalkozunk, nem pedig a Fidesz és mások által említett 356-ot. Tehát nem láttuk be azt, hogy a mi adataink lennének a tévesek, hanem tovább próbáljuk pontosítani az ingatlanok körét, és ezt javasoljuk a többi parlamenti pártnak, valamint az államapparátusnak is, melynek jelentős szerepe van a törvényjavaslat előkészítésében.

Ami a másik kérdést illeti, hogy a Magyar Szocialista Párt lássa be, hogy ha magát a legdemokratikusabb tartja, akkor kívánja az egyenlőséget: meg kell jegyeznem, soha nem állítottam én sem azt és mások sem azt, hogy mi vagyunk a legdemokratikusabbak.

Ami pedig az egyenlőséget illeti, attól a legkevésbé sem zárkózunk el; attól azonban igen, hogy a Magyar Szocialista Pártot, miközben megfosztják azoktól az ingatlanoktól, amelyek a KVI vagyonkezelésében vannak, aközben más pártok meg tudják tartani önkormányzati tulajdonban lévő pártingatlanjaikat, és ennek következtében egy teljesen más jellegű aránytalanság jön létre. Az új helyzetben most már viszonylagosan, de esetleg abszolút mértékben is a Szocialista Párt kerül a leghátrányosabb vagy majdnem leghátrányosabb helyzetbe. Ilyen megoldást semmiképpen nem tudunk elfogadni. Azt el tudjuk fogadni, hogy az állami és az önkormányzati ingatlanok körét teljes egészében vegyük figyelembe, már csak azért is, mert amikor a pártok egy jelentős része állami ingatlant kapott '89-ben, később ez az ingatlan vált önkormányzativá.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Géczi József úrnak, MSZP.

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Rubovszky képviselőtársam felszólalására reagálnék. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Pontosan ez lenne a helyes kiindulópont, amit Rubovszky képviselő úr is említett, hiszen ha az albizottság elkezdett egy munkát, akkor egy tisztázó leltárra mindenféleképpen szükség van. Hozzáteszem, hogy azért ha reálisak akarunk lenni és a tíz év tapasztalatát figyelembe vesszük, akkor erre egy albizottság nem képes. Ehhez apparátus szükséges, hogy itt a magyar többpártrendszer infrastrukturális ingatlanhátterét feltárja, hiszen bennünket is értek meglepetések, hogy amikor néztük, hogy mi az ördög lehet az a háromszáz-valahány ingatlan, olyan ingatlanok is a Szocialista Párt nevén szerepeltek, amelyben például 11 év óta egy megyei sajtó székháza van, és egészen más, különös esetek is történtek.

Tehát a tisztázásra, a leltárra mindenféleképpen szükség lenne. Sajnos ez az előző két ciklusban nem történt meg. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tisztázás előtt egy féloldalas törvényt be lehet terjeszteni, ami egyfajta virtuális rendszerváltási törvényként próbálja önmagát produkálni, abban a hamis tudatban egyébként, hogy ezzel a demokratikus baloldalt Magyarországon esetleg gyengíteni lehet, hogy most újra elővesszük ezeket a '89-es régi, zavaros ügyeket.

Hozzáteszem, hogy ha megnézzük a leltárt - ezt valószínűleg majd csak a józanabb utókor fogja megcsinálni -, még ennél is sokkal furcsább dolgokat fogunk találni, hiszen amikor az állampárt felbomlása '89 tavaszától felgyorsult, már helyi kezdeményezések is voltak, többek között éppen Jánosi György részéről, aki Szekszárdon a pártházat átadta a közösségeknek és másutt is. Tehát az állampárti házak átadása társadalmi szervezeteknek, egyetemeknek és mindenféle más szervezeteknek megindult alulról is, aztán megkezdte a kormány is, majd a választások után ez továbbfolytatódott.

Tehát a leltár nagyon bonyolult lenne, sokkal bonyolultabb annál (Az elnök csenget.), mint hogy egy ilyen törvénnyel ezt az egészet el lehetne intézni, és szerintem politikai haszna sem lesz egyébként egyik félnek sem, különösen a magyar többpártrendszeri parlamenti demokráciának.

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Rubovszky György képviselő úrnak, Fidesz.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért nem értek egyet a szocialista párti képviselőtársaimmal, mert tudomásul kell venni, hogy két ingatlan-birtokbantartási forma működik egymás mellett, amit nem lehet összekeverni, az egyik az állam tulajdonában álló ingatlanok ingyenes használata, a másik pedig önkormányzati tulajdonban lévő bérlemények.

Az Állami Számvevőszék kimondta, hogy az önkormányzat törvénysértést követ el, ha ingyen vagy nem piaci áron adja bérbe az ingatlanokat. Nem esélyegyenlőség az, hogy 386 ingatlant ingyen használ a Magyar Szocialista Párt, a többi párt pedig piaci alapon béreljen a helyi önkormányzatoktól ingatlanokat. Itt arra szeretnék kitérni, hogy alapvetően az a törvény célja és az az elképzelés - és ez volt '90-ben is és erre egyéves határidőt biztosítottak -, hogy az alkotmánynak megfelelően a pártoknak esélyegyenlőséget biztosítsanak ingatlanhasználat tekintetében. Ez az első lépés, ezt meg kell lépni.

(17.50)

Utána meg fogjuk vizsgálni az önkormányzati ingatlanokat, de a kettőt nem lehet egy törvényben szerepeltetni. Pont az ellenzéki képviselőtársaim szoktak leghangosabban tiltakozni, ha több törvényt érintő egy törvényjavaslat kerül be a tisztelt Ház elé!

Ezeket teljesen külön kell kezelni. Gyorsan, párhuzamosan szeretnénk minél előbb ezt a kérdést is felpörgetni. Ennek érdekében minden lépést megtettünk, de ez nem akadályozza azt, hogy az az aránytalanság, amit a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kimutatott, fennáll vagy sem.

Azonkívül hadd mondjam azt Wiener képviselőtársamnak a 120 ingatlanhasználattal kapcsolatban, hogy minden frakcióvezető megkapta a kincstári vagyonkezelő által készített kimutatást. Az MSZP három hónapja nem tudta jelezni, hogy kétszáz többletingatlana van. Legjobb tudomáson szerint egyetlen ingatlan feltüntetésével kapcsolatban sem emelt kifogást a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kimutatása ellen.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Sibak András képviselő úrnak, MSZP.

SIBAK ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagy örömmel hallottam Rubovszky képviselő úrnak azokat a mondatait, amelyekben arról tájékoztatott bennünket, hogy az albizottság megkezdte egy szélesebb körű felmérés munkáit, azaz nemcsak az állami tulajdonban lévő és pártok ingyenes használatában lévő ingatlanokat, hanem az önkormányzati vagy egyéb bérleményekről is valamifajta információhoz akar jut. De én úgy gondolom, hogy a mai politikai közélet mozgatórugói a pártok, és a pártok működésének az alapját úgynevezett politikai infrastruktúra alapozza meg, amely egyrészt a szervezeti részekből, másrészt a pártok személyi állományából, a párt tagságából tevődik össze, harmadrészt pedig ennek bizonyos objektív feltételeiből, azaz az ingatlanokból. Ha ebből most csak egyetlenegy pártra vonatkozóan és egyetlenegy ingatlantípust emelünk ki, akkor megbontjuk azt a jelenleg kialakult politikai infrastruktúra-összhangot, amely úgy gondolom, hogy visszahat az egész többpárti rendszer működésére. Ezt valószínűleg senki nem kívánja, aki a demokrácia további építését, fejlesztését szeretné tovább segíteni.

Éppen ezért én úgy gondolom, hogy a törvényjavaslatot el lehetne addig napolni, amíg ez a felmérés megtörténik. Nem kell egy törvényben ezt szabályozni. Lehet ajánlásokat tenni az önkormányzatoknak is, lehet ajánlásokat tenni arra, hogy az ÁPV Rt. ne ingyenesen, hanem bizonyos feltételekkel adja bérbe a Szocialista Párt részére is ezeket az ingatlanokat. És jelen pillanatban lehet, hogy az Állami Számvevőszék azt mondja, hogy törvénytelenül járnak el az önkormányzatok, de az önkormányzatok jelentős részében rendeletek szabályozzák azt, hogy a pártok ingyenesen használják ezeket az ingatlanokat.

Nyilván ezen módosítani kell, (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), nyilván most megindult ezzel kapcsolatosan egyfajta munka, tevékenység. Úgy gondolom, hogy itt nem hajt a tatár bennünket, ezeket a lépéseket egymás után meg lehet tenni. Köszönöm szépen, és elnézést kérek.

ELNÖK: Két percre megadom a szót Turi-Kovács Béla képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Én azt gondolom, hogy Rubovszky képviselőtársam előadását csak egészen minimálisan lehet kiegészíteni, mert az úgy kerek egész, ahogyan elhangzott. Ugyanis itt pontosan erről van szó: két különböző dolognak az összemérése az adott szituációban egyszerűen nem lehetséges. Nem lehetséges a piaci alapon történő bérlést azonos kategóriaként kezelni, mint az ingyenes használatot az állami tulajdonból. Ez egyszerűen nem lehetséges!

De továbbmegyek: nemcsak ezért nem lehetséges. Ha meg akarnánk és meg szeretnénk - reményeim szerint meg is akarjuk - ezt a kérdést oldani, akkor több törvény az, amelyet majd vizsgálni kell. Meg kell vizsgálni a helyiségbérletre vonatkozó szabályokat, meg kell tekinteni, hogy az önkormányzati törvényt hogyan lehet ezzel összhangba hozni, mi módon lehet azt elérni, hogy olyan rendeleteket lehessen törvényesen hozni, mint amire itt a képviselőtársam utalt. Arra ugyanis itt a Házban nem nagyon lehet apellálni, hogy miután megállapította az ÁSZ azt, hogy valami törvénysértő, mi úgy gondoljuk, hogy az jelenti a kiegyensúlyozást a két forma között, hogy a törvénysértő formát fenntartjuk, és azt azonos értékűnek tekintjük azzal, amely kétségtelenül reparálható.

Én azt gondolom, hogy világossá kell tenni a szándékokat, egyértelművé kell tenni. Elmondtam annak idején a felszólalásomban, mi azt támogatjuk kisgazda oldalról, hogy teljes körű megoldás bontakozzék ki. De ma ezt lehet megoldani. Mert azt a kérdést, amiről beszéltünk, anélkül megoldani, hogy ezekhez a törvényekhez, amelyeket említettem, hozzányúljunk, egyszerűen nem lehetséges. Következésképpen, már engedelmet kérek, nem mást mond az MSZP folyamatosan, mint azt, hogy konzerváljuk a jelenlegi állapotot, amelyet ugyan ő csak száz-egynéhány helyiségre korlátoz, de én a múltkor elmondtam, most is elmondom, hogy készséggel tudomásul vennénk, ha további kétszáz helyiségnek az oly módon történő átadásáról máris gondoskodnának, hogy erről tovább vitatkozni ne kelljen.

Amennyiben ezek jogszerűen átadásra kerülnek, abban a pillanatban tulajdonképpen a vita nagyrészt már okát veszti. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

ELNÖK: Nagyon sok kétperces felszólalás következik. Két percre megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, Fidesz.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót, mert néhány perccel korábban az alkotmányosságra utalt több szocialista képviselőtársam is.

Én nagyon csodálkozom azon, hogy önök alkotmányosnak tartják azt az állapotot, azt a helyzetet, hogy ma Magyarországon az állam úgy viszonyul a pártokhoz, hogy az egyik pártnak több száz ingatlant biztosít az állami ingatlanok köréből, a másik pártnak 12-t, 15-öt vagy néhányat. Szerintem ez az a helyzet, amely nem felel meg az alkotmányosságnak. Ez az a helyzet, amely alkotmányellenes. Tehát a törvényjavaslatnak pontosan az a célja, hogy az alkotmányos helyzetet megteremtse.

Nagyon sokat vitatkozunk arról Magyarországon, hogy egyáltalán az állam támogathatja-e a pártokat, támogassa-e a pártokat, vagy éljenek meg a saját bevételeikből. Az a helyzet, hogy Magyarországon támogatja az állam a pártokat. De egy biztos: ezt nem teheti úgy, hogy különböző mércével mér a pártok között. Az állam, ha már az állam támogatja a pártokat, akkor csak azonos feltételekkel támogathatja, csak azonos mércével mérheti a pártokat.

Tehát pontosan az az alkotmányellenes helyzet, ha fennmarad a mai állapot, amelyben a Magyar Szocialista Párt több száz állami ingatlant használhat ingyenesen, miközben más pártoknak 12 vagy 15 ingatlanuk van. Ebből a szempontból, Wiener képviselőtársam, teljesen közömbös, hogy 126, 200 vagy 300 ingatlant használ a Magyar Szocialista Párt, mert olyan nagy az aránytalanság más pártokhoz képest, amely semmiképpen sem alkotmányosnak tekinthető helyzet.

Ezért gondolom azt, hogy az önök alkotmányossági érvei - ha egyáltalán helytállóak - csak ennek az első alkotmányossági érvnek a figyelembevétele után jöhetnek szóba, mármint amit én elmondtam, hogy tudniillik az állam egyformán viszonyuljon a pártokhoz, mert egy többpártrendszer keretei között csak ez teremti meg a pártok közötti esélyegyenlőséget.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Géczi József képviselő úrnak, MSZP.

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az előbb az fogalmazódott bennem meg, hogy narancsot lehet a Lenin-plakát szemébe vágni, s ez indokolt is, és nagyon szellemes volt, de narancsot nem lehet az egész történelem szemébe vágni. Szóval nem így működik a történelem. Nekünk is volnának vágyaink, hogy szebben lássák a baloldal múltját, a XX. századi múltját, mint esetleg azt kellene.

Rubovszky képviselőtársamnak azt mondom, hogy sajnos ő az életkora miatt sem járt hozzám a tudományos szocializmus szemináriumra (Derültség a Fidesz soraiban.), illetve '87-ben Szegeden ezt mi már politikaelméletnek és politikatörténetnek neveztük, tehát mi nem '90-től kezdtük magunkat átkeresztelni. De nagyon egyszerű volna a helyzet, hogyha szocialista jogállamból mentünk volna át szocialista polgári jogállamba, azonban nem így történt, hiszen az elmúlt rendszer sem szocialista nem volt, sem pedig jogállam nem volt. Ezzel kapcsolatban tehát ismerkedjen a tisztelt kormánykoalíció a baloldal álláspontjával.

A '90 novemberi szocialista párti kongresszus programnyilatkozatából egy mondatot azért felolvasnék - lehet persze utána jövő héten megint azt mondani, hogy mi csináltuk az elmúlt rendszert -: "Hazánkban sem az 1948 és 1956, sem az '56 és '80 között uralkodó rendszert nem tekinti a Szocialista Párt szocializmusnak. Ellenkezőleg, megítélésünk szerint az állami elnyomás és a kizsákmányolás olyan rendszere jött létre, amely a demokrácia elfojtásával, egypárti diktatúrával tartotta magát életben." Ezt a Szocialista Párt '90-es programnyilatkozata is megfogalmazza, de a '89-es sem tér el ettől lényegesen.

Ezt csak azért mondanám itt a kétperces keretében, mert nem várjuk önöktől, hogy megértsék, de amikor itt ilyesmiről beszélünk, akkor óhatatlanul egy erkölcsi billogot akarnak önök a demokratikus baloldal homlokára sütni; nem beszélve arról, hogy az elmúlt rendszerben a tanácsi tulajdon és az állami tulajdon teljesen összekeveredett.

(18.00)

Tehát az eredetében ez ugyanaz. Eredetében állami tulajdonként kapták az ellenzéki pártok is nagyon sok helyen - és a Szocialista Párt is - ezt a tulajdont.

ELNÖK: Megkérem a képviselőket, mivel nagyon-nagyon sok jelentkezés van kétperces hozzászólásra, valóban az előttünk lévő két törvényjavaslathoz, a konkrét szöveghez szóljanak. Bár az általános vitába minden belefér, de tényleg nagyon túlterjeszkednek a képviselők. Azt kérem, próbáljunk a tartalmi kérdésekre szorítkozni.

Két percre megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, MSZP.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Turi-Kovács Béla megjegyzésére, illetőleg Répássy Róbert megjegyzésére reagálnék. Szerintem Rubovszky képviselőtársam, szemben azzal, ahogyan Turi-Kovács Béla állította, nem a teljes egészet mondta el, hiszen az önkormányzati tulajdonú az állami tulajdontól különálló, annyiban valamelyest mégis részese annak, hogy az önkormányzat az állam része a mi alkotmányos felfogásunkban is, és ennek következtében ennek a két területnek az elkülönítése nem indokolt. Itt egyértelmű tárgyi összefüggés áll fenn. Itt nem az a helyzet, mint például a költségvetési törvényjavaslat esetében, ahol húsz-harminc, egészen más témájú törvényt módosítanak, hanem egy összetartozó területre vonatkozó rendezés valósulna meg akkor, ha az állami és az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat együttesen néznénk.

Ami a számokat illeti:

Répássy Róbert képviselőtársam már több alkalommal elmondta, hogy az aránytalanság óriási, és utalt arra is - és nemcsak ő, hanem mások is -, hogy az önkormányzati ingatlanokat piaci bérleti díj ellenében veszik a pártok igénybe. A helyzet azért nem teljesen ez. Van ingyenes és van teljesen névleges bérleti díjért való használat is. Van olyan ingatlan, amit korábban, hosszú ideig egy forintért lehetett bérbe venni. Megjegyzem: nyilvánosságra került az a levél, amelyet nemrég a Fidesz-központ küldött a Fidesz helyi szervezetei számára, hogy a helyzeten változtassanak. Ez nyilván nem volt független a most tárgyalandó törvényjavaslattól.

Végezetül megjegyzem, hogy csak például Budapesten is nem egy ingatlana van a Fidesznek, mint ez a KVI-kimutatásokból kiderül, hanem huszonkettő, mert hat ingyenesen és tizenöt kedvezményes díj ellenében használt ingatlannal is rendelkezik. Ne állítsunk tehát olyat, ami a valóságtól eléggé távol áll, ne ezt sulykoljuk a közvélemény fejébe.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Két percre megadom a szót Ecsődi László képviselő úrnak, MSZP.

ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek Rubovszky és Turi-Kovács Béla képviselőtársaimmal. Talán ők a koruknál fogva is komolyan gondolják azt, hogy csak tisztességesen lehet hozzányúlni bizonyos kérdésekhez.

Azt nagyon fontosnak tartanám, amit Répássy képviselőtáram mondott, hogy az állam nem mérhet két mércével. Igaza van, de úgy gondolom, az Országgyűlés sem. És ha az Országgyűlés nem akar két mércével mérni, akkor nem kezelheti külön a két ügyet. Akkor együtt kellene kezelni, hogy egyik törvényben rendezi az állami ingatlanok ügyét a pártok irányában, a másik törvényben rendezi az önkormányzatokkal, és akkor ezt egy időben teszi meg, nem külön-külön, kicsemegézve, egy-egy párt részére kedvező dolgokat kiragadva, és azt valamilyen formában, jól feltupírozva megoldani vagy próbálni megoldani.

A másik ilyen dolog, hogy ha a tisztességnél tartunk, akkor talán ehhez a törvényhez úgy illett volna hozzányúlni, hogy előbb konkrét számokat tudnak azok, akik erről beszélnek, és a sajtóban konkrét számokról és a tényeknek megfelelő számokról nyilatkoznak. A végére már kiderül, hogy talán a fele sem igaz ezeknek a számoknak, mert úgy tűnik, hogy a Szocialista Párt felénél kevesebb ingatlant bérel, illetve használ az állami tulajdonban lévőkből.

Nem kellene elfeledkezni arról, hogy a kilencvenes évek elején, amikor éppen az állami tulajdont, amivel az MSZP rendelkezett, ezeket döntő részében éppen a lokális érdekekbe, illetve a lokális szempontoknak való megfelelés miatt az önkormányzatoknak adta át, utána az önkormányzat ebből csinált közösségi, illetve pártházakat, ahol azok a pártok működnek most, amelyek korábban nem működtek, illetve nem volt ilyen ingatlanuk vagy lehetőségük.

A másik ilyen dolog, hogy hivatkoztak itt a Fidesz oldaláról, hogy mert bezzeg ők bérlik az önkormányzatoktól ezeket az ingatlanokat. Akkor talán ez úgy lett volna szép, és nem kellett volna épp az Állami Számvevőszékre is negatív fényt vetni azzal, hogy amikor folyik a vizsgálat az Állami Számvevőszék részéről, akkor hirtelen egy körlevéllel értesíteni a Fidesz-szervezeteket, hogy hamar csináljanak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) egy szerződést, tűnjön úgy, hogy milyen tisztességesen történik ez.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, MSZP.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): A piaci bérleti díj. Gondolom, egyik képviselőtársam sem gondolja komolyan, hogy piaci bérleti díj ellenében fognak a pártok bérelni önkormányzattól. (Dr. Répássy Róbert: Számvevőszék!) Répássy úr, magának is elmondom. Ez a számvevőszéki dolog... - nem hiszem, hogy ezt meg fogják csinálni, illetve meg tudják csinálni a pártok. (Dr. Répássy Róbert: Nem kívánság kérdése!)

Tudniillik a jelenlegi önkormányzati pártépületek, amelyeket a pártok használnak tudomásom szerint az általam mondott két területen, olyan frekventált helyen vannak, ahova könnyebben bemennek az emberek, könnyebben meg is találják. Ezeknél nem véletlen, hogy eddig is ingyenes használat volt, ami kiderült, hogy törvénytelen. De az sem véletlen, hogy ugyanezek a pártok valahol névleges díjat fizetnek most is, és ezt kérték a mostani vezetéstől is, a körlevél ellenére is. És az önkormányzatnak valahol lehetősége is van arra, hogy egy kicsit differenciáljon és meghatározzon bizonyos értékeket, és hogy milyen piaci díjat számoljon föl, és gondolom, ez lesz a jellemző a későbbiek során is.

Ebből adódóan ne ámítsuk magunkat, mert jelenleg egyik pártnak sincs annyi bevétele, hogy mondjuk, valahol, egy jó helyen, egy frekventált helyen, egy sétálóutcában vagy egy bevásárlóhelyen piaci díjat fog fizetni, és versenyezni fog, mondjuk, a Fidesz, az MDF vagy a Kisgazdapárt egy helyi vállalkozók boltjával. Nem hiszem, hogy ezt meg tudnák fizetni.

Ebből adódóan marad a kiskapu, marad a kérés, marad az egyedi elbírálás, amit én magam, bár lehet, hogy azt mondják önök, hogy ez jogtalan, én egy tisztességes megoldásnak tartok továbbra is.

ELNÖK: Két percre megadom a szót Nyitray András képviselő úrnak, Fidesz.

NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem éppen az elmúlt percekben, de talán tíz perce, negyedórája szerintem nem is fogtuk itt föl sokan, hogy milyen érdekes dolog történt a Házban, ugyanis két, a szemben lévő oldalon ülő képviselőtársunk tulajdonképpen egymással vitatkozott, ami önmagában véve talán nem természetellenes, ámbár szokatlan.

Ugyanis mit képvisel az egyikük? És én nem akarok néven nevezni senkit. Az egyikük tulajdonképpen azt képviseli, amit annak idején Grósz Károly a nyolcvanas évek végén, fénykorában, Amerikában, amikor megkérdezték tőle, hogy milyen esélyt lát a többpártrendszerre Magyarországon. Akkor azt felelte, hogy tulajdonképpen nem sokat, mert nálunk történelmileg úgy alakult, hogy egypártrendszer van, és azon az egy párton belül fogalmazódnak meg a különböző nézetek. Ezzel szemben tudjuk, hogy a kilencvenes évek fordulójára azért abban a pártban is történt némi változás, és ennek a megnyilvánulását érezzük itt.

Én azt gondolom, arra hivatkozni ma - és itt visszatérek az előbbi szlogenre -, hogy valami hogyan alakult ki, és ezeket a viszonyokat nem volna célszerű megváltoztatni, meg egyensúlyra hivatkozni, hogy kialakult valamiféle egyensúly, amit szintén nem kéne megváltoztatni, hát elnézést kérek, képviselőtársaim, ez egyszerűen képtelenség! A rosszul kialakult viszonyokat nem lehet egyensúlynak nevezni, és végképp nem tartható álláspont az, hogy valamikor elődeink - vagy éppen saját magunk, vegye magára, aki akarja - valamit eltoltak, elszúrtak, akkor azt most lehetőleg ne háborgassuk, most már maradjon így az idők végezetéig. Én azt hiszem, ez tarthatatlan álláspont. (Taps a kormánypárti képviselők soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Rubovszky György képviselő úrnak, Fidesz.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon furcsa hallani a szocialista képviselőktől azt, hogy "tisztességes megoldás lenne az, ha..." Gyakorlatilag ők azt várják el a kormánytól, hogy az lenne a tisztességes megoldás, ha a kormány az általuk mesterségesen folytatott időhúzással a mai, mereven tisztességtelen és erkölcstelen, sőt hozzáteszem, alkotmányellenes helyzetet tartaná fenn.

(18.10)

Ez ugye most elhangzik a Házban. Az első kétperces felszólalásomban közöltem, hogy pont a két ellenzéki párt volt az, amely nem volt hajlandó hosszú ideig részt venni az albizottság munkájában. Ez is nyilvánvalóan az időhúzás jegyében ment akkor, amikor azt nem lehetett tovább folytatni. Most akkor arra hivatkozunk, hogy az lenne tisztességesebb, ha az önkormányzat; ha ez a felmérés is meglesz, az lesz a tisztességes, ha a személyi tulajdonban lévő ingatlanokat, majd esetleg a pártvezetők egyéb személyi adatait is nyilvántartásba vesszük.

Nem, tisztelettel, amit Géczi József Alajos is beismert, '94-98-ig nagy hiba történt, amikor ez a kérdés terítékre került, és ezt a kérdést az akkori koalíció erőből lenyomta, és egy pártingatlant vizsgáló bizottságból Fidesz-MDF székházbizottságot csinált azzal, hogy erőből az első ülésen megszavazták azt, hogy a másik négy parlamenti párt háza táján minden rendben van, minden vizsgálat, minden próbálkozás, minden nélkül. Ezt a fajta mentalitást nem folytatjuk.

Én arra vagyok hajlandó és azt szeretném elérni - és ebben az albizottságban ülő képviselőtársaim is partnerek -, hogy tényleg egy reális felmérést készítsünk minden tekintetben, de ez a kérdés nem lehet akadálya annak, hogy a kormány által elénk terjesztett két törvényjavaslat vitája és határozathozatala megtörténjék.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Géczi József képviselő úrnak, MSZP.

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Ha valami félreérthető volt, akkor azért elnézést kérünk. Az alkotmányos megoldás nem azt jelenti, hogy a mostani helyzetet tekintjük minden szempontból alkotmányosnak, hiszen először is ez az egész alapjában sem alkotmányos, és nincs rendezve. A másik az, hogy ha valamit rendezni akarunk, akkor a kiindulóponttal számolni kell. Mi volt az a helyzet? Egy diktatúra, amelyből demokráciát akartunk építeni, és ebben a diktatúrában volt egy furcsa szituáció, hogy ott bizony az, hogy állami tulajdon, magántulajdon, önkormányzati tulajdon, nem azt jelentette, mint ma. Pontosan a többpártrendszer ingatlanfeltételeit - ami legalább olyan fontos, mert nem a levegőben léteznek a pártok és a demokrácia sem a levegőben létezik -, ezeknek a pártoknak a feltételeit is számba kell venni.

Hogy mondjak még furcsábbat - amit esetleg megint csak nem tudnak azok, akik szerencsésen elkerülték a '80-as évek sematikus oktatását -, azért lett a valamikori párttulajdon állami tulajdon, mert a '70-es évek fejlett szocializmusában azt gondolták az akkori ezeréves államszocializmusban gondolkodó brezsnyevista főelvtársak, hogy az állam és a párt egyesül - ez volt a bizonyos össznépi állami koncepció -, és ebben az időben a párttulajdonokat visszaírták az államra. Tehát mire elérkezett a rendszerváltás, az összes párttulajdon állami tulajdonban volt. Utána pedig az állami tulajdon, vagy különböző kezelői jogok keletkezett, és ennek az önkormányzatok, pontosabban először tanácsok által kezelt vagyonnak egy jelentős része pedig átment önkormányzati tulajdonba.

Ezeket a kiindulópontokat azért nem árt tudni, mert nálunk fejlettebb demokráciában is bizony előfordul, hogy a többpártrendszer finanszírozása miatt katasztrófák történnek, hiszen azért Kohl kancellár úr, aki a német egységet megalkotta, most szerintem történelmileg méltatlanul bűnhődik, és egyébként ott, Nyugat-Európában is arról van szó. Európai típusú parlamenti demokrácia sehol sem működhet pusztán önfinanszírozással. Ezt be kell látni. Ha valaki ezt nem látja be (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), akkor voltaképpen a többpártrendszert is tagadja.

ELNÖK: Két percre megadom a szót Turi-Kovács Béla képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy pillanatig az előbb már úgy tűnt, hogy hiábavalóan beszélünk el egymás mellett, de most meggyőződtem róla, hogy ez nem egészen így van. Ugyanis bizonyos érvek és ellenérvek, úgy gondolom, kiegészítik egymást. Ugyanis végre el kell odáig jutni, hogy ha konzekvens az ellenzéki oldal, és ha az MSZP valóban komolyan gondolja az érveit, akkor megkerülhetetlenül le kell szűrni azt a konzekvenciát, hogy ha jelenleg van egy alkotmánysértő helyzet - mert a pártok egyenlő működését sértő helyzet van -, akkor azt meg kell szüntetni.

Felvetettek egy további kérdést, amelyet például mi, kisgazdák is felvetettünk. Ez a további ingatlanhasználat kérdése, és egy nagyon fontos kérdés, amelyet itt több szocialista képviselőtársamtól hallottunk: tud-e piaci feltételek mellett bérleményekben működni bármelyik párt is? Ez is egy fontos kérdés, ezt is meg kell oldani - de nem ebben a törvényben. Hanem ahogyan az előbb elmondtam, azoknak a törvényeknek a módosításával, amelyek lehetővé teszik azt, hogy ez a megoldás tényleg megtörténjen. Valóban, ha konzekvensen végighajtanánk azt, ha valóban megtennénk, ahogyan ez az ÁSZ-vizsgálatból következik, ettől kezdődően megkezdődhetnének azok a fajta följelentgetések az egyes önkormányzatokon belül, hogy melyik polgármester az, aki éppen hűtlen kezelést követ el az okból, hogy valakinek valami módon, kényszerűségből helyiséget biztosít. Valóban, ez egy ilyen helyzet - de ezt fel kell oldani!

Azonban ha a szándék valóban tisztességes, és ha tényleg arra irányul, hogy a helyzetet feloldjuk, akkor hic Rhodus, hic salta - itt van a törvény, itt most meg kell szüntetni ezt a fajta alkotmánysértő helyzetet. És valóban, meg fogjuk majd oldani a további részeit is a helyiséghasználatoknak, de az egy második lépcső, az egy másik kérdés. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Sibak András képviselő úrnak, MSZP.

SIBAK ANDRÁS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Először is szeretném leszögezni, hogy sok kétperces és sok hosszú hozzászólás is elhangzott már, de ebből tulajdonképpen az került leszűrésre a kormányzati oldalon, hogy az MSZP a jelenlegi helyzetet szeretné bebetonozni, amire itt most többen válaszoltak. Én szeretném hangsúlyozottan megismételni, hogy nem ez az álláspontunk. Nem a jelenlegi helyzetet szeretnénk bebetonozni, hanem azt szeretnénk, hogy a pártok működése - és köztük a mi pártunk működése is - továbbra is folyamatosan fennmaradhasson. Ehhez a politikai infrastruktúrának egy gyakorlati ingatlanrészre is szüksége van azért, hogy működni tudjon.

Természetesen ezen lehet változtatni, lehet másnak nevezni, lehet bérleti díjat kérni, sok mindent ki lehet találni. Most egyetlenegy párt ellen irányulóan születik meg egy törvény, aminek bizonyos céljával egyet is lehet érteni. Egyetértek Turi-Kovács Bélával, hogy azonos feltételek teremtődjenek meg. De az azonos feltételek megteremtését úgy kell most megoldani az állami ingatlanok tekintetében, hogy az a párt, amelyet ez most elsősorban érint, működőképes maradjon. Úgy gondolom, ezért kell áttekinteni az önkormányzatoktól vagy más egyéb területtől bérelt vagy használt ingatlanokat is, mert ennek politikai következményei vannak, nem pedig más jellegű következményei.

Piaci bérleti díj a pártok részére nincs megállapítva. A képviselő-testületek elkövethetnek törvénysértést, a képviselő-testületek helyrehozhatják ezeket, felhívhatja rá a figyelmüket az ÁSZ - sok mindenki más is -, de itt nem az a kérdés, hogy törvényt sértenek-e az önkormányzatok vagy sem, hanem az, hogy a pártok működése egyenrangúan lesz-e biztosítva a következő (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) időszakban. Úgy gondolom, hogy ha ezt a törvényt elfogadja a kormánypárt, akkor nem.

ELNÖK: Két percre megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, MSZP.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Véleményem szerint Turi-Kovács Béla téved, amikor a mostani helyzetet alkotmánysértőnek nevezi. Nagyon nehéz lenne megállapítani azokat a konkrét alkotmányos szakaszokat, amelyek alapján ez az alkotmánysértés kimutatható lenne. Más kérdés, hogy egy láthatatlan alkotmány alapján, amelyet mindig az értelmezője tud csak igazán érzékelni, különféle következtetések levonására természetesen lehetőség nyílik.

Nyitrai András képviselőtársam felszólalásával kapcsolatosan annyit jegyeznék meg, hogy nem szokatlan, hogy a Magyar Szocialista Pártnak az álláspontja nem mindig teljesen egységes - ez egy demokratikus párt, amely most ellenzékben tevékenykedik. A kormányzati fegyelem nem kell, hogy mindenkit azonos álláspont kifejtésére kényszerítsen. Ennek következtében bizony előfordulhat, hogy az egyes szocialista képviselők véleménye nem tökéletesen egyezik egymással, amire például fideszes oldalon igen nehéz példát találni, bár azért előfordulhat.

Rubovszky képviselőtársam felszólalásával kapcsolatosan annyit jegyeznék meg, hogy valóban, 1994-98 között másként zajlottak az események, mint most. Akkor a Magyar Szocialista Párt arra törekedett, hogy hatpárti konszenzussal oldja meg a társadalmi szervezetek és a pártok használatában lévő ingatlanok helyzetét. És valóban, a Magyar Szocialista Párt elkövetett egy súlyos mulasztást - ezt most idézőjelben mondom -, nem élt vissza azzal a bizonyos híres erőfölényével, hanem, mivel az egyeztetések nem vezettek igazán eredményre, nem adta állami úton - amire meg lett volna a lehetősége, ha a törvényt felesnek tekintjük - saját tulajdonába az általa használt ingatlanokat. Úgy veszem észre, hogy elsősorban ezért a mulasztásáért büntetik most a Szocialista Pártot, mert ha ez megtörtént volna, a mostani törvényjavaslatok beterjesztésére nem nyílna lehetőség.

Köszönöm a figyelmet.

(18.20)

ELNÖK: Még a levezető elnöknek is nehéz néha a helyzete. Megadom a szót két percre Ecsődi László képviselő úrnak, MSZP.

ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyos mértékig folytatva az előző kétperces hozzászólásomat, én alapvetően azt tartom kevésbé szerencsés megoldásnak, hogy itt látszik kormányzati oldalról az a szándék, hogy a Szocialista Pártot hátrányba hozni azáltal, hogy az általa használt állami ingatlanokból kilakoltatni, ugyanakkor önkormányzati oldalon továbbra is működik, alapvetően a Fidesz által működőképes marad az ingatlanok révén.

Ugyanakkor azt hiszem, hogy a törvény beterjesztői nem gondolták végig azokat a veszélyes pontokat, hogy épp a jelenlegi magyar politikai kultúra területén ez elindíthat egy olyan kellemetlen folyamatot vagy kevésbé pozitív folyamatot, hogy majd az önkormányzatok ugyanilyen szinten végiggondolják, hogy melyik pártot érdemes támogatni esetleg azzal, hogy szerény bérletért adják bérbe az ingatlant, illetve melyik pártot gondolja úgy az adott önkormányzat, hogy ki kell lakoltatni abból az ingatlanból, mert piaci alapon esetleg sokkal nagyobb bevételért lehet ezt tovább átadni, illetve értékesíteni.

Ezért én ezt egy nagyon rossz dolognak tartom, és ezért hiányolom azt, hogy a másik oldal, az önkormányzati része nem kerül egyszerre, azonos időben megoldásra, mert ebből egy kicsit, képviselőtársaim, kilóg az a lóláb, hogy nem azonos mércével próbálnak mérni a kormánypártok, és ez nem túl szerencsés.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Géczi József Alajos képviselő úr, MSZP - de mivel ön jelentkezett, a normál felszólalást nem óhajtaná? (Dr. Géczi József Alajos: Majd arra is kitérek.) Mert szívesen biztosítanám a lehetőséget, hogy mondja el. (Dr. Géczi József Alajos: Köszönöm elnök úr nemes javaslatát, most egyelőre erre nem reagálnék.)

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A többpártrendszert nem lehet lépcsőzetesen bevezetni, a Szocialista Pártot azok a baloldaliak hozták létre, akiknek ez volt a véleményük, ellentétben más akkori baloldaliakkal, akik ilyen másfélpártrendszert és egyebeket akartak. Tehát nem lehet a többpártrendszert úgy bevezetni, hogy először egypártrendszert vezetek be, aztán kettőt, aztán hármat, aztán négyet, hasonlóképpen a többpártrendszer anyagi, materiális feltételeit sem lehet lépcsőzetesen megoldani.

Tehát a pártok működése feltételeinek a törvényi szabályozása, akármennyire is sokszor szűk és a társadalom számára ellenszenves materiális érdekeket szabályoz, a többpártrendszer szabályozásának, a parlamenti demokrácia szabályozásának a kulcskérdése. Ezért ezt egyszerre kell, ha elmulasztotta az előző két kormány, akkor önöknek kell egyszerre megoldani, és olyan megoldás nincs, hogy most először megszabályozom azokat, akik állami cuccban laknak, utána pedig majd esetleg jövőre beszélek azokról, akik önkormányzatiban laknak, és ha esetleg a következő választást más nyeri meg, akkor az pedig kezdi elölről az egészet.

Tehát egyszer végre egy olyan szabályozást kellene hozni, hogy a Fidesz például akár 2012-ig kormányon lesz, akár 2002-ben ellenzékbe kerül, ne érjék meglepetések. Ezt az egészet olyan módon kell tehát szabályozni, hogy a magyar demokrácia épülete tovább emelkedjen, és ne érezze úgy egyetlen parlamenti párt sem, hogy ez ellene irányul.

Ami pedig nem ehhez a kérdéskörhöz tartozik, azt át kell utalni a politikai viták tárgykörébe. Igenis, ennek az egész mostani szabályozási törekvésnek kifelé olyan üzenete van, hogy itt egy kormányon lévő erő az ellenzékben lévő erőt ebből a helyzetéből gyengíteni akarja. Nem is az az érdekes, hogy esetleg át kell mennünk egy sátorba, a legnagyobb gond az, hogy egy erkölcsi megbélyegzést próbálnak ránk sütni, de ezt '89 óta már többször megéltük, és általában eddig a demokratikus baloldal ezekből a támadásokból megtisztulva jött ki.

Tehát remélem egyrészt, hogy önök meggondolják magukat, és másként fognak dönteni, ha pedig nem gondolják meg magukat, ennek a következményei (Az elnök jelzi az idő leteltét.) önökre is vissza fognak szállni.

Elnök Úr! Akkor ezt már időn kívül jelenteném be, hogy viszont a tízperces előre bejelentett hozzászólásomtól elállnék, mivel nagyjából a kérdést körbejártuk, de esetleg még kétpercesre...

ELNÖK: Képviselő Úr! Az ön nagylelkűségét mindig ismertük, és köszönöm szépen. Ezért az írásban előre jelentkezett felszólalók közül Répássy Róbert képviselő úrnak adnám meg a szót.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért kértem szót rendes felszólalásra, mert van egy olyan kérdéskör, amelyben, úgy gondolom, bővebb kifejtésre van szükség. Még egy kis türelmet kérek a képviselő hölgyektől és uraktól, de azt hiszem, hogy nem mehetünk el szó nélkül ennek a vitának egy olyan eleme mellett, amely most már a Magyar Szocialista Párt mai felszólalásaiból is és a vezérszónoki felszólalásból is egyértelműen kihallatszódik.

Mégpedig arról van szó, hogy a Magyar Szocialista Párt most már nem először kifejti azt az álláspontját, mely szerint az ebben a törvényben tőlük elvett ingatlanok használatáért cserébe nekik bizony kártalanítás jár.

Tehát arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a Magyar Szocialista Párt nemcsak hogy nem hajlandó lemondani az ingatlanjairól, de hogyha ezt netalán a parlament elvenné tőlük, akkor bizony az állammal szemben kártalanítási igényt fog bejelenteni. A magam részéről, és azt hiszem, Magyarországon nagyon sokan úgy vagyunk ezzel, hogy döbbenetes ezt hallgatni.

Azt hiszem, hogy ez körülbelül a morális mélypontja ennek a vitának. Nem elég, hogy egy aránytalan és igazságtalan helyzet van pillanatnyilag az állami ingatlanok pártok általi használata terén, még ráadásul fizessen érte a magyar állam, hogyha ezt az aránytalan helyzetet megszünteti a parlament.

Úgy gondolom, hogy ez a hozzáállás... - noha mint jogász, azt kell mondjam, hogy nem alaptalan, amit Wiener képviselő úr elmondott, tehát nem alaptalan az, hogy bizonyos vagyoni értékű jogoknak a törvény által való elvétele vonhatna maga után olyan következményt, hogy azért valamifajta ellentételezést kellene fizetni. Mégis úgy gondolom, ha a Magyar Szocialista Párt valóban azt gondolja, hogy az a helyzet, amely az ingatlanhasználat terén kialakult, az állami ingatlanok terén valóban némileg az ő javukra kedvez, és talán ez nem szerencsés és nem helyes a magyar demokráciában, akkor meg sem fordul az MSZP fejében, hogy az arány kialakítása során tőlük visszavett, az állam vagyonába visszakerült ingatlanokat valamifajta kártalanítás kövesse.

Én legalábbis úgy gondolom, hogy nagyon nehéz lenne a Magyar Szocialista Párt saját választói előtt azt vállalni, hogy például az MSZP beperli a magyar államot azért, hogy az ingatlanjaiért kárpótolja az állam, azaz kárpótolják a választók a közpénzekből. Azt javaslom az MSZP-nek, hogy ebben a kérdésben azért kérje ki a saját választóinak a véleményét, járjon el lakossági fórumokra, és kérdezze meg tőlük, hogy vajon helyesnek tartják-e. Először is helyesnek tartják-e a mai állapotot, helyesnek tartják-e a választók azt, hogy az egyik pártnak többletjogai, előjogai vannak más pártokhoz képest, másodsorban vajon a választók helyesnek tartanák-e azt, hogy az MSZP-t kártalanítsa a magyar állam azért, mert tőle elvesznek a használatában lévő állami ingatlanokat?

Ráadásul a Magyar Szocialista Párt érvelése ezen a ponton tulajdonképpen teljesen semmivé foszlik, hiszen az egész érvrendszerük arra alapul, hogy az állami ingatlanok, a pártok által használt állami ingatlanok teljesen egyenértékűek az önkormányzati ingatlanokkal, és teljesen mindegy, hogy a pártok állami ingatlanokat használnak-e vagy önkormányzati ingatlanokat.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, ha önök ezt így gondolnák, akkor bizonyára nem utalnának arra, hogy az állami ingatlanok után bizony kártalanítást kellene fizetni, bezzeg az önkormányzati ingatlanoknál, ha a bérleti szerződést az önkormányzat egyszerűen felmondja, akkor semmiféle kártalanítás nem illeti meg a pártot.

Tehát különös dolog az önök érvelésében az, hogy amikor az állami ingatlanok és az önkormányzati ingatlanok egyenlőségét érdekükben áll hangoztatni, akkor ezt teszik, amikor pedig nem áll érdekükben, hogy azt hangoztassák, hogy bizony, az állami ingatlanok és az önkormányzati ingatlanok egyenértékűek, akkor természetesen erről hallgatnak.

Tehát az a helyzet, hogy szerintem jó lenne, hogyha ezen a ponton - már csak azért, mert, mint mondtam, súlyosan megtörik a logikájuk ezzel a bizonyos kártalanítási üggyel - felülvizsgálnák a saját érvrendszerüket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az pedig egyenesen... - tényleg már nehéz szavakat találni ezek után arra, amit Wiener képviselő úr az előbb itt elmondott, hogy a Magyar Szocialista Párt azzal követett el történelmi hibát, hogy az előző ciklusban ezeket az állami ingatlanokat nem adta az állami ingatlant használó pártok tulajdonába, amely nem más, mint hogy az MSZP nem adta magának tulajdonba ezeket az ingatlanokat az előző ciklusban.

Tisztelt Képviselő Úr! Ugye, ön ezt maga sem gondolja komolyan, hogy az lett volna a helyes, ha az előző ciklusban több száz ingatlant, amely megmaradt állami vagyonban, a volt MSZMP-, tehát még a pártállami ingatlanokból, az előző ciklusban ezeket a saját tulajdonukba adják.

(18.30)

Nem hiszem, hogy a képviselő úr ezt nagy nyilvánosság előtt vállalná, leszámítva a parlament nyilvánosságát. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt saját kimutatása szerint - az előbb elhangzott - 128 állami ingatlant használ. Egyébként ez a szám folyamatosan csökken, tehát amióta az MSZP felmérte az ingatlanokat, hogy a saját felmérése szerint hol is tartanak az ingatlanok használata terén, azóta folyamatosan csökken a szám. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság felmérése szerint 386 állami ingatlanra kapott az MSZP ingyenes használati jogot még 1990-ben, majd az MSZP-től hallottunk egy olyan felmérésről, amely szerint az 1080 összes állami és önkormányzati ingatlanból az MSZP 252-t használ, együttvéve az állami és az önkormányzati ingatlanokat, és ezek után azt mondja Wiener képviselő úr, hogy 126 állami ingatlan van. Tehát tulajdonképpen majdnem azt kell hogy gondoljuk, hogy még legalább ennyi önkormányzati ingatlant használnak önök is, mint amennyi állami ingatlant.

Nem tudom, mi az igazság ebben. Egy biztos: az MSZP nyilván nem számolja ide azokat az állami ingatlanokat, amelyeket jogszerűtlenül továbbengedett. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság felmérése szerint 76 olyan állami ingatlan van, amelyet a Magyar Szocialista Párt jogszerűtlenül vagy - ha másként akarom megfogalmazni - törvénytelenül továbbengedett, ugyanis az 1990. évi LXX. törvény kimondja, hogy a pártok az általuk használt állami ingatlant semmilyen okból, semmilyen más szervezetnek nem engedhetik át. Az MSZP bizonyára úgy gondolja, hogy ezeket az ingatlanokat jó helyre engedte át, és ezért talán nem is kellene számot adni erről. Ezzel egy probléma van: a Magyar Szocialista Párt ezekkel az ingatlanokkal sajátjaként rendelkezett, anélkül, hogy az övé lett volna, tehát nem lett volna joga senki másnak átengedni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívánom tovább húzni a vitát. Azt hiszem, a törvényjavaslat minden szempontból megfelel mind az alkotmányossági követelményeknek, mind pedig azoknak az igazságossági követelményeknek, amelyek azt mondatják ki minden józanul és demokratikusan gondolkodó magyar és nem magyar politikussal, hogy bizony a pártok között esélyegyenlőségnek kell lennie, különben nem tiszta az a politikai verseny, amely a pártok között zajlik a választók bizalmának elnyeréséért - ezért van szükség erre a törvényre.

Az önkormányzati ingatlanokban bérleményt szerző pártok már régóta tudják, hogy bizony az állami ingatlanok mellett - ha egy országos infrastruktúrát akarnak kiépíteni - további ingatlanokat kell kibérelniük, szükség van arra, hogy önkormányzati ingatlanokat béreljünk, azért, mert az állam természetesen nem tud minden önkormányzat területén megfelelő pártingatlant adni; vagy egy párt egyszerűen azt is megteheti, hogy kicsit összébb húzza önmagát, s lehet, hogy nem szükséges, mondjuk, minden egyes településen saját ingatlannal rendelkezni. Ráadásul az Állami Számvevőszék egyértelmű jelzése arra enged következtetni, hogy tulajdonképpen megszűnt az a lehetőség, miszerint a pártok ingyenesen kapjanak önkormányzati bérleményeket, ugyanolyan piaci vagy majdnem piaci viszonyokat kell teremteni az önkormányzati bérlemények területén is - már csak ezért sem lehetnek azonosak az állami ingatlanok és az önkormányzati ingatlanok.

Mostantól kezdve, illetőleg ha ezt a törvényt elfogadja a parlament, önöknek is csak az az egy lehetőségük lesz, ami nekünk, a Fidesz vagy más párt számára megvolt eddig: azt a néhány állami ingatlant, bizony, önkormányzati bérleményekkel egészítsük ki. Önök sem tehetnek majd semmi mást, azt fogják tenni, hogy visszaadják az állami ingatlanokat, és helyettük önkormányzati ingatlanokat fognak bérelni, ami egy teljesen természetes dolog.

Bizonyára az önkormányzatok is figyelemmel lesznek arra a szempontra, hogy az önkormányzatok sem tehetnek különbséget egyes pártok között, nem fordulhat elő az, hogy ahol a Fidesznek vagy más pártnak van önkormányzati bérleménye, ott esetleg az MSZP nem kap bérleményt - ez nem fordulhat elő, mert ez is alkotmányellenes lenne.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Kétpercesek következnek. Két percre megadom a szót Ecsődi László képviselő úrnak, MSZP.

ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Répássy Róbert képviselőtársam egy kicsit beleesett abba a hibába, hogy ha többet beszél, akkor olyat is kimond, amit talán nem szeretne. Igen, az a veszély, hogy épp a Szocialista Párt bérleményhasználata megszűnik az állami ingatlanokban, és nem lesz olyan önkormányzati ingatlan, amit helyettük tud bérelni. Ebből adódóan tehát versenyhátrányba kerül, és önök ezt nagyon jól tudják, most véletlenül elszólta magát.

A másik dolog: a kártérítési üggyel kapcsolatban megint csak a felét mondta ki az igazságnak, annak, ami valójában történt. Igen, a vezérszónokunk is elmondta, hogy kártérítési pert fog indítani a Szocialista Párt, de azt is hozzátette, hogy ha nyer, az ebből adódó kártérítést jótékonysági célra fogja felhasználni. Ennek az a célja, hogy bebizonyítsa: ha a kártérítést megnyeri, akkor ez azt jelenti, hogy valamilyen szempontból jogilag mégsem megalapozott az a döntés, amit önök előkészítenek. Ennek tulajdonképpen ez a lényege, és a Szocialista Párt nem a saját gazdagodására, illetve saját anyagi javainak a bővítésére óhajtja ezt felhasználni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, MSZP.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Először megismétlem Ecsődi László képviselőtársam nyilatkozatát, a párt egyik belső papírjára, döntésére hivatkozva, amit fel is olvasnék szó szerint: "Amennyiben a kormánytöbbség államhatalmi eszközökkel az MSZP-t ingatlanjaiból kirakja, úgy a sikeres kártalanítási perekből befolyt összeget az MSZP a társadalmi esélyegyenlőséget szolgáló akciók, alapítványok és civil szervezetek támogatására fordítja, nem pedig saját céljaira." Ezt azért jegyeztem meg, nehogy a rádióhallgatók esetleg úgy értékeljék, hogy saját magunk számára kívánnánk - egyébként lehet, hogy nem is jogtalan - pénzeket szerezni.

Egyébként Répássy Róbert nagyon kemény szavai ellenére mondott olyat is, amivel én egyet tudok érteni. Azt állította, hogy ő sem látja igazán alaptalannak a használati joggal kapcsolatos szocialista álláspontot. Az a véleményem, hogy ezt a kijelentését figyelembe kellene vennie a saját pártjának is, neki saját magának is és a többi koalíciós politikai erőnek is.

Végezetül megjegyzem, hogy Répássy Róbert képviselőtársam azért nem idézett pontosan, amikor azt állította, hogy én ezt tekintettem az MSZP mulasztásának. Én csak azt mondtam, hogy bizony a Szocialista Párt másként járt el, nem igazán erőből politizált, amivel vádolták, és arra utaltam, hogy a mai lépésekre ez adott lehetőséget. Azt nem állítottam, hogy azt a lépést, hogy a Szocialista Párt adja ezeket az ingatlanokat a saját tulajdonába, helyeselném, ezt nagyon nehezen lehetett kiolvasni az elmondottakból. De azért megjegyezem: a Szocialista Párttal kapcsolatos hivatalos nézetek a kormány részéről mindig azt hangoztatták, hogy erőből politizált - számtalan ellenpéldát lehet erre mondani. Nekem az volt a célom, hogy erre a konkrét esetre is felhívjam a figyelmet, hogy bizony, szemben a mostani kormánykoalícióval, az MSZP nem élt ezzel a többség adta lehetőségével.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Géczi József képviselő úrnak, MSZP.

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A beterjesztő kormány legnagyobb frakciójának vezérszónoka itt azt mondta: nem tudja, mennyi vagyont, mennyi állami és mennyi önkormányzati ingatlant használ az MSZP. Azt gondolom, egy leltárt mindenféleképpen el kellett volna már régen készíteni. Ennek a leltárnak a normatív bejegyzés szerinti ingatlanhasználatokat kellett volna felleltároznia az országban, hogy egyes pártok az országban, egyes városokban mennyi ingatlant használnak tulajdonként - tudjuk, hogy ilyen csak az a pár székház van -, mennyi ingatlant használnak önkormányzati, úgynevezett ingyenes vagy képletes bérletben, és mennyit használnak az állami tulajdonból. Ha ilyen leltár nincs... - erre nézve megvannak a földhivatali bejegyzések, lehet szembesíteni a bejegyzést a tényleges állapottal, sok mindent lehet csinálni annak érdekében, hogy felmérjük a kiinduló helyzetet, mielőtt arra törvényt hozunk.

Az pedig azért eléggé farizeus megállapítás, hogy milyen nagyszerű dolga lesz a Szocialista Pártnak, miután kipenderítik ezekből az állami tulajdonokból, mert rendelkezésére áll az önkormányzatoknál a tulajdon. Többször utaltak erre, de ha valaki ma Magyarországon ilyet mond, akkor az nyilvánvalóan tudatosan füllent, mert ennyire naiv nem lehet, hiszen a mai önkormányzati ingatlanpiac egyáltalán nem úgy néz ki, hogy egy párt kimegy az utcára, és utána azért lehetőleg a belvárostól minimum 30 kilométerre önkormányzati tulajdont bérel, különös tekintettel arra, hogy viszonylag kevés olyan önkormányzat van, ahol esetleg olyan jóindulatú önkormányzati vezetés létezik, amely ebben partner lenne.

Nagyon sokféleképpen lehet gyengíteni a demokráciát, így is lehet, hogy a demokrácia látszatával terjesztünk be törvényeket.

(18.40)

Felhívom a figyelmet - esetleg ötletadásként -, hogy Kucsma ukrán elnök a mentelmi jog kapcsán megkérdezte a népet, és a nép azt mondta, hogy nincs szükség a képviselők mentelmi jogára. Aki a képviselők mentelmi jogát tagadja - bár ezért mindenki utálja, a sajtó is mindig bírálja -, az is a többpártrendszert (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) és a parlamenti demokráciát tagadja. Hasonlóképpen tagadja a parlamenti demokráciát az is, aki a pártok ingatlanhasználati esélyeiben diszkriminál.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Bogár László államtitkár urat, hogy most vagy a későbbiekben kíván válaszolni. (Jelzésre:) Most nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános viták lezárására, a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében, a pénteki ülésnap végén kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Csúcs László és Mátrai Márta képviselők önálló indítványát T/2298. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/2298/13. kapták kézhez. Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, kívánnak-e előadót állítani. (Nincs ilyen jelzés.) Nem kívánnak.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztés részletes vitájához készített ajánlás 13 ajánlási pontot tartalmaz. Az első helyen kijelölt nemzetbiztonsági bizottsági állásfoglalás szerint az ajánlás 1., az emberi jogi bizottság állásfoglalása szerint pedig az ajánlás 4. pontjában szereplő indítvány nem felel meg a Házszabály rendelkezéseinek, ezért ezekről nem nyílik meg a részletes vita - tehát az 1. és a 4. pontról.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a még tárgyalható módosító javaslatokat egy vitaszakaszban tárgyaljuk meg. Aki egyetért a javaslattal, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Megnyitom a részletes vitát. Csúcs László előterjesztő is, de írásban előre jelentkezett. A monitoron egy név jelent meg. Képviselő úr, kérdezem önt, mivel a zárszónál úgyis van lehetősége szólni, megengedi, hogy most a másik képviselő szóljon, vagy ön szeretne. Megmondom miért: mert így egyszerűbb lenne, ha a zárszónál úgyis adunk lehetőséget.

Tessék, képviselő úr!