Készült: 2024.09.19.09:30:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

129. ülésnap (2000.03.23.),  105-113. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 23:49


Felszólalások:   29-105   105-113   113-114      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a pénteki ülésnap végén kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A hétfői döntésünk értelmében most soron következik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A képviselői önálló indítványt T/1362. számon, az önkormányzati bizottság ajánlását pedig T/1362/1. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Latorcai János képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, a napirendi ajánlás szerint 15 perces időkeretben.

A képviselő urat illeti a szó.

 

DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Idestova tíz éve, hogy az első szabadon választott Országgyűlés elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, amely megfelelően szabályozza a helyi szintű demokratikus hatalomgyakorlás feltételeit. Ugyanakkor az elmúlt tíz év tapasztalatai bizonyították, hogy noha a törvény alapvető szabályai helyesek, az egyes részletszabályok tekintetében indokolt és szükséges is lehet a változtatás.

Az önkormányzati törvény módosításáról szóló javaslatom benyújtására az a felismerés vezetett, hogy a törvény a megyei jogú várossá történő nyilvánítás feltételeinek meghatározásával nem adott elegendő mérlegelési lehetőséget, nem biztosított elegendő mozgásteret az Országgyűlés számára. Például hazánk történelmi, kulturális vagy vallási tekintetben kiemelkedő fontosságú, nemzeti múltunk szimbolikus jelentőségű városai közül néhány esetében hiába kezdeményeznék azt választott képviselői, az Országgyűlés nem ruházhatná fel őket a megtisztelő megyei jogú városi címmel, mert a lakosságszámuk nem haladja meg az ötvenezret.

Megítélésem szerint megfelelőbb lenne egy olyan szabályozás, amely nemcsak a lakosságszám, hanem más, egy adott város jelentőségét és szerepét talán jobban kifejező szempont alapján is lehetővé tenné a megyei jogú várossá nyilvánítást.

A javaslatomban megfogalmazott történelmi múlt és az országos jelentőség, tisztelt Országgyűlés, jól megfogható, ugyanakkor valamennyiünk számára is elegendő mozgásteret biztosító kategóriák a megyei jogú várossá nyilvánításhoz. A javaslat elfogadásával lehetővé válna, hogy nemzetünk történelmének büszkeségét jelentő városaink a helyi önkormányzatok rendszerében is méltó helyre kerüljenek.

Különösen jól alátámasztja az általam elmondottak indokoltságát az egyik legjelentősebb történelmi múlttal, egyházi és vallási jelentőséggel rendelkező városunk, Esztergom példája.

Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Esztergom egyike legősibb városainknak, hiszen állnak még olyan falai, amelyek a magyar államalapítás emlékeit őrzik. Esztergom volt a születő magyar királyság első fővárosa, szent királyunk, István koronázó helye, Bakócz Tamás idején Buda mellett hazánk reneszánsz kulturális és művészeti centruma, a törökök ellen vívott harcunk egyik jelentős végvára, melynek ostromakor kapott halálos sebet a kor nagy költője, Balassi Bálint. Páratlan idegenforgalmi nevezetességű hely, iskolaváros, amely ma is sajátos földrajzi és regionális jelentőséggel rendelkezik.

Természetesen nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Esztergom a nemzetünk történelmében oly meghatározó szerepet játszó magyar katolikus egyház központja is egyúttal. Azé az egyházé, amelynek történelme oly szorosan egybefonódott hazánk ezeréves államiságával, és amely olyan egyházi nagyságokat adott a nemzetnek, mint a már említett Bakócz Tamás vagy Vitéz János, Pázmány Péter, Rónai Sándor, Vaszary Kolos vagy éppen Mindszenty József.

De Esztergom a magyar művelődés és a magyar művészet forrása is, a történelem, a hazai irodalom kezdeti kiinduló pontja. A második világháborút megelőzően Esztergom híre és jelentősége irigyelt volt az egész országban. Hazánk lakosai nemzetünk történelmének szimbólumaként tekintettek Esztergomra. Műemlékekben és műkincsekben Budapest után talán ma is leggazdagabb városunk. Múzeumai, levéltárai, gyűjteményei, irodalmi emlékei a végbement pusztulás ellenére is lenyűgözik az embert. Úgy hiszem, a város történelmi múltjának és jelentőségének óriásiságát elég csak néhány, még most is működő köz- és egyházi intézmény felsorolásával alátámasztani.

 

 

(12.30)

 

 

Az európai ritkaságnak számító Keresztény Múzeum vagy a főszékesegyházi kincstár, a prímási és a káptalani levéltár, a garamszentbenedeki bencés konvent levéltára, a Balassa Múzeum, a Babits Emlékház és Múzeum.

Esztergom ezen több évszázadon át tartó sajátos szerepét és jelentőségét a negyvenes évek végétől a kommunista párt hatalomátvételét, a Mindszenty-pert követően érte végzetes és - mára úgy néz ki - helyrehozhatatlan csapás, és talán nem is véletlenül. A szocializmus évtizedei alatt a város hagyományos, Magyarországon betöltött szerepe egyre inkább elhalványult, és jelentősége az elsivárosító politika hatására fokozatosan eltűnt. Egyszerű kisvárossá degradálták, és az évtizedes, a kisvárosokat sújtó gyakorlatnak megfelelően, infrastruktúráját lezüllesztették, fejlesztését pedig elhanyagolták.

Sajnálatos módon a rendszerváltást követő évek sem indították el Esztergomot a fejlődés, a méltó régi hírnév visszaszerzésének útján. A város folyamatos anyagi gondokkal küszködik, amelyek oka nagyrészt arra vezethető vissza, hogy Esztergom számára mindeddig nem teremtődhettek meg azok a közjogi és közigazgatási keretek, lehetőségek, amelyek megfelelő alapot adnának a valódi fejlődés, az igaz, biztos jövő megindulásához.

Tisztelt Ház! Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy 2000-ben, a millennium évében különös figyelmet kell fordítanunk azon magyarországi településekre, amelyeknek szerepe meghatározó volt államiságunk ezeréves történelmében. Meggyőződésem - és ezzel bizonyára a képviselőtársaim is egyetértenek -, Országgyűlésünk nemes kötelessége, hogy a tárgyi formában megjelenő millenniumi emlékeken túlmenően eszmei jelentőségű és közjogi relevanciájú döntéseinkkel is emlékezetessé tegyük egy ezredévben csak egyszer adódó közös nemzeti és történelmi ünnepünket; különösen úgy, hogy ez a döntés több tízezer - bár ez vitathatatlanul kevesebb, mint ötvenezer - polgár, városlakó számára hosszú távon, elkövetkező mindennapjaikat is segítő, kiszámítható fejlődést, biztos jövőt ígérjen. Semmi sem lehet szebb és hasznosabb a tisztelt Ház egy olyan döntésénél, amely méltóképpen fejezi ki a nemzet tiszteletét és csodálatát, visszaállítva egy történelmi városunk patinás, ötven éve megkopott fényét.

Az 1998-as választások óta eltelt időszak egyik igen kedvező és nemzetközi jelentőségű fejleménye ugyancsak kiemeli Esztergom megyei jogú várossá nyilvánításának szükségességét. A kormány erőfeszítéseinek köszönhetően immár elérhető közelségbe került a város és a térség lakóinak álma, de kiterjesztve, bizton állíthatjuk, hogy ez egyben mind a szlovák, mind a magyar nép közös vágya is, a szimbolikus jelentőségű Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd újjáépítése. Esztergom e bölcs döntés nyomán újra visszaszerezheti azt a sajátos földrajzi jelentőségét, amellyel, kisebb-nagyobb megszakításokkal, immár egy évezrede rendelkezik, és amelyet csupán az elmúlt évtizedek vettek el tőle.

A híd újraépítését követően remélhető, hogy e kiemelkedő történelmi múltú városunk jelentősége megerősödik a térségben, és bizton állítható, hogy a megyei jogú várossá nyilvánítással méltó jogi kereteket biztosíthatunk Esztergomnak egy, az ország határain is átnyúló, regionális központtá válásához.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy tíz évvel ezelőtti szempontok alapján megállapított szám, az 50 ezer, egyetlen szempontként túlságosan kevés ahhoz, hogy számos ember életét évekre vagy akár évtizedekre meghatározó döntés alapja legyen. Természetesen óvnék attól, hogy a megyei jogú várossá nyilvánításhoz kizárólag a sokak által, sokféleképpen értelmezhető történelmi jelentőség önmagában elegendő legyen. Ez még kevés. Az is szükséges, hogy az adott városnak több tízezer lakosa, és az adott térségben meghatározó gazdasági, kulturális és igazgatási jelentősége legyen. Ilyen városunk csak néhány van, de van néhány. Remélem, hogy minderre Esztergom jó például szolgált.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a parlamenti patkó különböző oldalain elfoglalt helyüktől függetlenül támogassák javaslatomat annak érdekében, hogy a kiemelkedő történelmi múlttal és országos jelentőséggel rendelkező városaink, amennyiben ezt igénylik és képviselő-testületeik kérik is, történelmi szerepüknek megfelelő helyet foglalhassanak el Magyarország helyi önkormányzatainak hierarchiájában.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében megadom a szót Kontrát Károly belügyminisztériumi politikai államtitkár úrnak.

 

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja a napirendben szereplő képviselői önálló indítványt, ami a helyi önkormányzatokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosítását jelenti.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy írásban senki nem jelezte hozzászólási szándékát, de már látom, hogy vannak felszólalási igények.

A napirendi ajánlás értelmében tízperces időkeretben tudom megadni hozzászólásra a lehetőséget, elsőként Balsay István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

Öné a szó, képviselő úr.

 

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Több okom is van arra, hogy ehhez az előterjesztéshez szóljak, egyrészt mint székesfehérvári képviselő. Esztergom és Székesfehérvár a magyarság történelmében betöltött szerepe alapján, kiemelkedő szerepe alapján egyértelműen javasolható, hogy Esztergom kapja meg azt a felelősséget és lehetőséget, hogy éljen a térségfejlesztő, az intézményszervező és Esztergom falain túl sugárzó kulturális és térségszervező lehetőségével.

A magyar önkormányzati rendszer azonos jogokat és kötelezettségeket állapít meg az önkormányzatoknak. A magyar önkormányzati rendszer az európai önkormányzati rendszerrel együttgondolkodva, együttlépve nem hierarchikus rendszer. Megszűnt az önkormányzatok és különösen a megyei önkormányzatok főnöki szerepe. A megyei jogú városoknak eltérő kötelezettségeik, lehetőségeik vannak a teljesítőképességük alapján. Ez elsősorban a térségszervező, intézményfenntartó képessége és nagyobb teljesítőképessége alapján felelősségvállalást jelent.

Ma megyei jogú városnak lenni egy-egy városnak elsősorban nagyobb felelősségvállalást jelent; felelősségvállalást a saját polgárai iránt. Abban a térségben megyei önkormányzati feladatokat is, némi eltéréssel, az önkormányzati törvény alapján elláthat, és erre az eltérő, nagyobb kötelezettségvállalást, nagyobb felelősséget jelentő szerepre Esztergom, nemcsak történelme, hanem a térségben betöltött szerepe alapján, sőt a határon túlnyúló regionális szervezésű feladatokban, felkészült.

Mindenképp javaslom a tisztelt Országgyűlés figyelmébe ezt a javaslatot, hiszen valóban, ahogy dr. Latorcai János képviselő úr, előterjesztő ezt elmondta, vannak az országban, ha nem is ilyen gazdag magyar történelmi múlttal rendelkező települések, városok, de a térségszervezésben, a térségformálásban, a vidékfejlesztésben, a területfejlesztésben hasonló szerepet betöltő települések.

 

(12.40)

 

Sokszor és sok alkalommal mondtam, hogy Székesfehérvár szerepe nem egy a sok közül, primus inter pares. Ezt úgy módosítottuk, hogy Esztergom és Székesfehérvár szerepe összeforrott az elmúlt évezredben. Így arra gondolok, hogy mint székesfehérvári képviselő Latorcai János esztergomi képviselő barátommal együtt mindenképpen javasoljuk, hogy ennek a történelmi pillanatnak, a jubileumi és millenniumi évnek az alkalmát használja fel a tisztelt magyar parlament arra, hogy adja meg a lehetőséget a történelmi városoknak, a térségszervező és nagyobb felelősséget vállaló városoknak, hogy a parlament megyei jogú várossá nyilváníthassa őket.

Előttem van még, amikor Szájer József frakcióvezető úr, képviselő úr az önkormányzati rendszer kialakulását jelentő önkormányzati törvénynél módosító javaslatot tett, amely a lélekszámra vonatkozott. A magyar városi fejlődés szempontjából ezt a javaslatot is legalább olyan jelentőségűnek tartom, hiszen az elmúlt időszak bebizonyította, hogy ez a cím nem kiváltságot jelent, a megyei jogú városok nem visszaéltek, hanem éltek azzal a lehetőséggel, hogy autonóm módon, a környezetükkel együtt ebben a nagyobb felelősségvállalásban részt vegyenek.

Mint a Megyei Jogú Városok Szövetségének volt elnöke és ügyvezető elnöke nagy tisztelettel javaslom a parlamentnek, a tisztelt Háznak ezt a nagyszerű kezdeményezést.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak hozzászólásra jelentkezett Turi-Kovács Béla képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Képviselő úr, önt illeti a szó.

 

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Azt gondolom, a javaslat talán Esztergomon is túlmutat. Valóban arról van szó, amiről itt Latorcai János képviselőtársam a felszólalásában részletesen beszélt, hogy vajon egy-egy városnak a meghatározó jelentősége, egy-egy városnak az a fajta jelentősége, amely az ország életében fontos, pusztán a lélekszámtól vagy mástól is függ. Azt gondolom, hogy a lélekszám egy dolog. Hiszen ismerünk - nem kívánom megnevezni, még csak árnyékát sem szeretném annak idehozni, hogy valakit is megsértenénk - olyan városokat, amelyek hatalmas falvak, amelyekben több tízezer ember él, amelyekben azonban nem tudott kialakulni sem egy kulturális központ, sem egyfajta hagyomány, hanem csak egy konglomerátum, amelyben az emberek élnek, laknak és az ott élő emberek jószerével hálóhelyként használják azt a települést, amely városi címmel szerepel.

A magyar történelemben azonban vannak olyan városok és elsősorban - én itt szeretném kimondani - azok a királyi városok, amelyek a történelmünkön belül meghatározó szerepet játszottak. Ezért amiről szólni szeretnék, nem feltétlenül Esztergom ügye, amit a Független Kisgazdapárt mellszélességgel támogat, és amivel kapcsolatban nem tartjuk kétségesnek, hogy ezt a Háznak nagy többséggel támogatnia kell. Arról szeretnék szólni, hogy vajon jó-e az a rendszer, amely az önkormányzati törvényben van, amely a városok egy részét - amelyeket megyei jogú városként jelöl meg, és ez helyénvaló lehet akkor, ha ezeknek közigazgatási és egyéb adottságai vannak -, lezárja azt a kört, ahol a fontossági sorrenden belül talán még fontosabb városok is megjelennek, s amelyeknek egy más, megtisztelő, a nemzet számára általánosan elfogadott, történelmi múltat igazoló cím és név kellene.

Meggyőződésem ugyanis, hogy nem az a fontos és nem az a lényeges Székesfehérvár, Esztergom esetében, hogy ezeknek a városoknak megyei jogú város a neve. Ennek az a lényege, hogy egy olyasfajta kiemelt város legyen, amelyre az ott lévők büszkén és a saját történelmükre, a nemzet történelmére hivatkozva tudjanak azonosságtudatot kiépíteni és azzal azonosságot vállalni. Én ezt szétválasztanám - és úgy gondolom, nem teljesen alaptalanul - a közigazgatási jellegtől. Ez sokkal inkább kulturális, sokkal inkább történelmi jellegű, sokkal inkább azt jelenti, hogy ennek a városnak valami olyan levegője van, ennek a városnak olyan története van, amely többé teszi, mint az azonos lélekszámú városokat, és ez a több tudati kérdés, nem elsősorban közigazgatási kérdés.

Esztergomról azért nem lehet nem szólni nagyon röviden, és ezért kértem nem kétperces, hanem egy kicsikét hosszabb felszólalási lehetőséget. Esztergomnak nemcsak az a jelentősége, ami a múltban volt, nem csak történelme van. Meggyőződésem szerint most kezdődik egy olyan időszak, reményeim szerint már el is kezdődött, amelyről itt hallhattunk Szlovákia elnökétől. Az, amit hallottunk a szlovák elnöktől, biztató a jövőre nézve, mindannyiunknak biztató, itt Esztergomnak kiemelkedő szerepe lehet. Az a híd, amely az én reményeim szerint, annyiszor elmondták már, összekötő kapocs lehet Szlovákia és Magyarország közt és még inkább - és hadd hangsúlyozzam, még akkor is, ha egyesek azt mondják, hogy ez nacionalista felhang - az ott élő nemzetrész és az itt élő nemzetrész között. Hallatlanul fontos, hogy legyen egy olyan bázis, azt kell mondanom, a mostani Magyarország testén egy olyan bástya, amelyre úgy lehet rátekinteni, hogy ennek kultúrája, ennek az egész nemzeti történelemben betöltött szerepe predesztinálja arra, hogy ezt az összekötő szerepet elfoglalja.

És még valami: akár keresztény meggyőződésű az ember, akár nem, akár hithű valamelyik valláshoz, akár nem, ez a nemzet összeforrott a kereszténységgel, és mindmáig a kereszténység adta meg ennek a nemzetnek az alapját, és adta meg ennek a nemzetnek a tartását. Ebben Esztergom kiemelkedő. Azt tudom erre mondani, ha Athénnak egyszer ismét 6-8 ezer lakosa lenne, mint a török idők után volt, mert annyi volt, és ha ismét az a helyzet lenne, hogy ilyen helyzet alakulna ki az országban, Esztergom akkor is a magyar Athén lehet. Ezért a Független Kisgazdapárt nemcsak jó szívvel, hanem meleg szívvel támogatja ezt a javaslatot. (Taps.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki ebben a témakörben felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Tekintettel arra, hogy több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem Latorcai János képviselő urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Latorcai János nemet int.) Képviselő úr jelzi, hogy nem kíván válaszolni. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a pénteki ülésnap végén kerül sor.

 

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Mécs Imre képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából: "Volt-e MUK 1957-ben?" címmel. A Házszabály értelmében ötperces időkeretben a képviselő urat illeti a szó.

 




Felszólalások:   29-105   105-113   113-114      Ülésnap adatai