Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy írásban senki nem jelezte hozzászólási szándékát, de már látom, hogy vannak felszólalási igények.

A napirendi ajánlás értelmében tízperces időkeretben tudom megadni hozzászólásra a lehetőséget, elsőként Balsay István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

Öné a szó, képviselő úr.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Több okom is van arra, hogy ehhez az előterjesztéshez szóljak, egyrészt mint székesfehérvári képviselő. Esztergom és Székesfehérvár a magyarság történelmében betöltött szerepe alapján, kiemelkedő szerepe alapján egyértelműen javasolható, hogy Esztergom kapja meg azt a felelősséget és lehetőséget, hogy éljen a térségfejlesztő, az intézményszervező és Esztergom falain túl sugárzó kulturális és térségszervező lehetőségével.

A magyar önkormányzati rendszer azonos jogokat és kötelezettségeket állapít meg az önkormányzatoknak. A magyar önkormányzati rendszer az európai önkormányzati rendszerrel együttgondolkodva, együttlépve nem hierarchikus rendszer. Megszűnt az önkormányzatok és különösen a megyei önkormányzatok főnöki szerepe. A megyei jogú városoknak eltérő kötelezettségeik, lehetőségeik vannak a teljesítőképességük alapján. Ez elsősorban a térségszervező, intézményfenntartó képessége és nagyobb teljesítőképessége alapján felelősségvállalást jelent.

Ma megyei jogú városnak lenni egy-egy városnak elsősorban nagyobb felelősségvállalást jelent; felelősségvállalást a saját polgárai iránt. Abban a térségben megyei önkormányzati feladatokat is, némi eltéréssel, az önkormányzati törvény alapján elláthat, és erre az eltérő, nagyobb kötelezettségvállalást, nagyobb felelősséget jelentő szerepre Esztergom, nemcsak történelme, hanem a térségben betöltött szerepe alapján, sőt a határon túlnyúló regionális szervezésű feladatokban, felkészült.

Mindenképp javaslom a tisztelt Országgyűlés figyelmébe ezt a javaslatot, hiszen valóban, ahogy dr. Latorcai János képviselő úr, előterjesztő ezt elmondta, vannak az országban, ha nem is ilyen gazdag magyar történelmi múlttal rendelkező települések, városok, de a térségszervezésben, a térségformálásban, a vidékfejlesztésben, a területfejlesztésben hasonló szerepet betöltő települések.

(12.40)

Sokszor és sok alkalommal mondtam, hogy Székesfehérvár szerepe nem egy a sok közül, primus inter pares. Ezt úgy módosítottuk, hogy Esztergom és Székesfehérvár szerepe összeforrott az elmúlt évezredben. Így arra gondolok, hogy mint székesfehérvári képviselő Latorcai János esztergomi képviselő barátommal együtt mindenképpen javasoljuk, hogy ennek a történelmi pillanatnak, a jubileumi és millenniumi évnek az alkalmát használja fel a tisztelt magyar parlament arra, hogy adja meg a lehetőséget a történelmi városoknak, a térségszervező és nagyobb felelősséget vállaló városoknak, hogy a parlament megyei jogú várossá nyilváníthassa őket.

Előttem van még, amikor Szájer József frakcióvezető úr, képviselő úr az önkormányzati rendszer kialakulását jelentő önkormányzati törvénynél módosító javaslatot tett, amely a lélekszámra vonatkozott. A magyar városi fejlődés szempontjából ezt a javaslatot is legalább olyan jelentőségűnek tartom, hiszen az elmúlt időszak bebizonyította, hogy ez a cím nem kiváltságot jelent, a megyei jogú városok nem visszaéltek, hanem éltek azzal a lehetőséggel, hogy autonóm módon, a környezetükkel együtt ebben a nagyobb felelősségvállalásban részt vegyenek.

Mint a Megyei Jogú Városok Szövetségének volt elnöke és ügyvezető elnöke nagy tisztelettel javaslom a parlamentnek, a tisztelt Háznak ezt a nagyszerű kezdeményezést.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak hozzászólásra jelentkezett Turi-Kovács Béla képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Képviselő úr, önt illeti a szó.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Azt gondolom, a javaslat talán Esztergomon is túlmutat. Valóban arról van szó, amiről itt Latorcai János képviselőtársam a felszólalásában részletesen beszélt, hogy vajon egy-egy városnak a meghatározó jelentősége, egy-egy városnak az a fajta jelentősége, amely az ország életében fontos, pusztán a lélekszámtól vagy mástól is függ. Azt gondolom, hogy a lélekszám egy dolog. Hiszen ismerünk - nem kívánom megnevezni, még csak árnyékát sem szeretném annak idehozni, hogy valakit is megsértenénk - olyan városokat, amelyek hatalmas falvak, amelyekben több tízezer ember él, amelyekben azonban nem tudott kialakulni sem egy kulturális központ, sem egyfajta hagyomány, hanem csak egy konglomerátum, amelyben az emberek élnek, laknak és az ott élő emberek jószerével hálóhelyként használják azt a települést, amely városi címmel szerepel.

A magyar történelemben azonban vannak olyan városok és elsősorban - én itt szeretném kimondani - azok a királyi városok, amelyek a történelmünkön belül meghatározó szerepet játszottak. Ezért amiről szólni szeretnék, nem feltétlenül Esztergom ügye, amit a Független Kisgazdapárt mellszélességgel támogat, és amivel kapcsolatban nem tartjuk kétségesnek, hogy ezt a Háznak nagy többséggel támogatnia kell. Arról szeretnék szólni, hogy vajon jó-e az a rendszer, amely az önkormányzati törvényben van, amely a városok egy részét - amelyeket megyei jogú városként jelöl meg, és ez helyénvaló lehet akkor, ha ezeknek közigazgatási és egyéb adottságai vannak -, lezárja azt a kört, ahol a fontossági sorrenden belül talán még fontosabb városok is megjelennek, s amelyeknek egy más, megtisztelő, a nemzet számára általánosan elfogadott, történelmi múltat igazoló cím és név kellene.

Meggyőződésem ugyanis, hogy nem az a fontos és nem az a lényeges Székesfehérvár, Esztergom esetében, hogy ezeknek a városoknak megyei jogú város a neve. Ennek az a lényege, hogy egy olyasfajta kiemelt város legyen, amelyre az ott lévők büszkén és a saját történelmükre, a nemzet történelmére hivatkozva tudjanak azonosságtudatot kiépíteni és azzal azonosságot vállalni. Én ezt szétválasztanám - és úgy gondolom, nem teljesen alaptalanul - a közigazgatási jellegtől. Ez sokkal inkább kulturális, sokkal inkább történelmi jellegű, sokkal inkább azt jelenti, hogy ennek a városnak valami olyan levegője van, ennek a városnak olyan története van, amely többé teszi, mint az azonos lélekszámú városokat, és ez a több tudati kérdés, nem elsősorban közigazgatási kérdés.

Esztergomról azért nem lehet nem szólni nagyon röviden, és ezért kértem nem kétperces, hanem egy kicsikét hosszabb felszólalási lehetőséget. Esztergomnak nemcsak az a jelentősége, ami a múltban volt, nem csak történelme van. Meggyőződésem szerint most kezdődik egy olyan időszak, reményeim szerint már el is kezdődött, amelyről itt hallhattunk Szlovákia elnökétől. Az, amit hallottunk a szlovák elnöktől, biztató a jövőre nézve, mindannyiunknak biztató, itt Esztergomnak kiemelkedő szerepe lehet. Az a híd, amely az én reményeim szerint, annyiszor elmondták már, összekötő kapocs lehet Szlovákia és Magyarország közt és még inkább - és hadd hangsúlyozzam, még akkor is, ha egyesek azt mondják, hogy ez nacionalista felhang - az ott élő nemzetrész és az itt élő nemzetrész között. Hallatlanul fontos, hogy legyen egy olyan bázis, azt kell mondanom, a mostani Magyarország testén egy olyan bástya, amelyre úgy lehet rátekinteni, hogy ennek kultúrája, ennek az egész nemzeti történelemben betöltött szerepe predesztinálja arra, hogy ezt az összekötő szerepet elfoglalja.

És még valami: akár keresztény meggyőződésű az ember, akár nem, akár hithű valamelyik valláshoz, akár nem, ez a nemzet összeforrott a kereszténységgel, és mindmáig a kereszténység adta meg ennek a nemzetnek az alapját, és adta meg ennek a nemzetnek a tartását. Ebben Esztergom kiemelkedő. Azt tudom erre mondani, ha Athénnak egyszer ismét 6-8 ezer lakosa lenne, mint a török idők után volt, mert annyi volt, és ha ismét az a helyzet lenne, hogy ilyen helyzet alakulna ki az országban, Esztergom akkor is a magyar Athén lehet. Ezért a Független Kisgazdapárt nemcsak jó szívvel, hanem meleg szívvel támogatja ezt a javaslatot. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki ebben a témakörben felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Tekintettel arra, hogy több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem Latorcai János képviselő urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Latorcai János nemet int.) Képviselő úr jelzi, hogy nem kíván válaszolni. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a pénteki ülésnap végén kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Mécs Imre képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából: "Volt-e MUK 1957-ben?" címmel. A Házszabály értelmében ötperces időkeretben a képviselő urat illeti a szó.