Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr, a szólás lehetőségét. Volt szerencsém a nyitóvita alkalmával, illetve a TAB-on is a képviselőkkel vitatkozni ebben a kérdésben. Én azt kérem Sallai képviselő úrtól, hogy amikor a kormányzati energiapolitikáról beszélgetünk, akkor fogadja el azt az álláspontot, hogy csak azért, mert a megújuló energiatermelés egyik eszközét nem tartjuk optimálisnak Magyarországon, ez nem azt jelenti, hogy a kormány megújulóellenes lenne. Egyrészt az ellenkezőjét, a feltételezésének az ellenkezőjét bizonyítja az a megállapodás, amit az Európai Bizottsággal aláírtunk, mely szerint 2020-ig 14,6 százalékra emeljük a megújuló energiaforrások részarányát, másrészt számtalan olyan beruházást finanszírozunk, ahol igenis megújuló energiát termelő eszközöket állítunk hadrendbe.

De hiába próbálnak önök ebből, képviselő úr, viccet csinálni, igenis vannak különböző környezeti sajátosságok, amelyek Magyarországra is igazak. Például az, hogy a szélerőművek telepítésére alkalmas országrészek nagyjából az ország területének a 7 százalékát fedik le. Az is egy tényszerű adat, amit a Magyarországon eddig megépített szélerőművek mutatnak, hogy a beépített szélerőművi kapacitás nagyjából 23-25 százalékban kihasznált ahhoz képest, mint amekkora kapacitás rendelkezésre áll. Az is egy tényszerűen igaz állítás, hogy az elmúlt években hiába volt több beruházónak engedélye szélerőmű építésére, mégsem építették meg ezeket a szélerőműveket. És az is egy igaz állítás, hogy látható, hogy általában nem az üzleti logika, hanem a támogatáspolitikai logika diktálja azt, hogy egyes befektetői körök milyen megújulókapacitásokat teremtenek.

Ha nyomon követték a képviselők a sajtóban forgó vitákat, amelyek például az új német energiapolitika problémáiról szólnak, akkor ott láthatják, hogy igenis egy túlerőltetett, egy túl intenzív és nem kellően végiggondolt, megújulókra támaszkodó energiapolitika milyen hátrányokkal járhat. Hogy csak a lakossági oldalról beszéljek, például azzal, hogy 1 kilowattóra áramért háromszor annyit fizetnek a német állampolgárok, mint a magyar állampolgárok. S amikor a magyar kormány energiapolitikai döntéseket hoz, akkor alapvetően két szempontot vesz figyelembe vagy kell hogy figyelembe vegyen - a mindenkori magyar kormányról beszélek -, az egyik, hogyan tud ellátásbiztonságot nyújtani, a második, hogyan tudja a lehetőségekhez képest a legolcsóbban nyújtani a különböző energiatípusokat a lakossági, illetve az üzleti célú felhasználás számára.

Amikor én arról beszélek, hogy a kormány igenis elkötelezett a megújuló energiaforrások mellett, akkor azt gondolom, és azt várom el állampolgárként a Magyar Országgyűlés képviselőitől, hogy igenis hozzanak megfontolt döntést abban a tekintetben, hogy amikor ajánlanak egy-egy ország számára egy alternatív megoldást a klasszikus energiatermeléshez képest, akkor végiggondolják, hogy a szóba jöhető lehetőségek közül melyik a legoptimálisabb, és látható módon Magyarország esetében a napenergia és a geotermikus energia az a két terület, ahol a legmagasabb hatásfokkal tud Magyarország eredményeket elérni. És miért nem a szél az? Azért nem a szél, mert ahogy mondtam, iparági kutatások bizonyítják vagy mutatják, hogy Magyarország területének nagyjából a 7 százaléka alkalmas arra, hogy szélenergiával állítsunk elő elektromos áramot. Egy szélerőmű építéséhez nagyjából másfél négyzetkilométeres területet kéne kihasítani. Az az analógia, amit már a nyitóvitában is képviselő úrral megvitattunk, ami például a Paks által megtermelt áramhoz azonos mértékű szélturbinák által előállított árammennyiséget helyez, az nagyjából azt jelenti, hogy 15 ezer négyzetkilométert ki kéne hasítani Magyarországról. Ekkora kapacitással lehetne annyi szélkereket telepíteni, ami a paksi termeléshez hasonló vagy azonos mértékű elektromos áram előállítására képes.

A másik történet, hogy azok az országok, ahol ez jól működik, más környezeti és természeti adottságokkal rendelkeznek. Például Ausztriában és Romániában is van számtalan tározós, szivattyús vízerőmű, ami azt jelenti, hogy akkor, amikor kisebb a la­kos­ság fogyasztása, de a szélkerekek mégis működnek, akkor ezekkel az erőművekkel lényegében felpum­pálják a hegyekbe a vizet, majd amikor magasabb a fogyasztás és több áramra lenne szükség, akkor ezek leengedésével állítják elő az elektromos ára­mot. Ezek a kapacitások Magyarországon nem áll­nak rendelkezésre, amelyet, azt gondolom, akkor is meg kell fontolni, amikor ilyen javaslatokat teszünk.

Összességében annyit szeretnék elmondani, hogy a magyar kormány elkötelezett a megújuló energiaforrások mellett, annak van egy fajtája, a szélerőmű, ami nem a legoptimálisabb Magyarország esetében. Miért van az, hogy az Európai Bizottság azt mondja, hogy minden tagállamnak saját jogköre eldönteni azt, hogy milyen típusú energiamixben akarja a saját ellátásbiztonságát megteremteni? Pont azért, mert ők is tudják azt, hogy teljesen más adottságokkal kell szembenézni itt Magyarországon, mint mondjuk, Hollandiában vagy az északi európai uniós tagállamokban.

Tehát azt kérem a képviselőktől, hogy akkor, amikor akár ellenzéki, akár kormánypárti felszólalóként felszólalnak az Országgyűlésben, akkor valóban nézzék néha meg azt is, hogy amiről vitatkoznak, annak milyen realitása van Magyarországon, és ne csak a pártpolitikai viszonyulás a kormányzathoz képest határozza meg egy-egy pártnak a felszólalását ebben a kérdésben.

(20.00)

Én azt nem vonom kétségbe, hogy a képviselő úr a megújuló energiaforrások tekintetében elkötelezett, de Magyarországnak - ahogy más kérdésekben is - ki kell választania azt az utat, ahol valóban valós eredményeket tud elérni. Ez pedig azon keresztül realizálható, hogyha figyelembe vesszük azt, hogy Magyarországon a napenergiára és a geotermikus energiára érdemes koncentrálni, itt azonban a lehető legtöbbet kell rákölteni, mert ettől valóban remélhető egy olyan energiamixnek a létrejövetele vagy létrehozása, ami Magyarország energiafüggőségét csökkentené. 2020-ig Magyarország nem lesz ener­gia­­független ország, azonban a külső függősége nagy­mértékben csökkenthető, többek között ezekkel a beruházásokkal. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)