Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VEJKEY IMRE (KDNP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2018. december 12-én a Magyar Országgyűlés 131 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett megszavazta a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló 2018. évi CXXXII. törvényt. A T/5244. számú törvényjavaslat célja, hogy a magyar jogrendszer egészében megteremtse az összhangot a törvényi szintű normák között a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogáról szóló, 2019. április 15-étől hatályossá váló 2018. évi CXXXII. számú törvény módosító rendelkezései okán.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek érdekében az alábbi kapcsolódó törvények módosítása vált szükségessé az alábbiak szerint.

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény értelmező rendelkezéseinek módosítása vált szükségessé, mivel az egyházi fenntartó fogalma kiegészül az egyházi törvény módosítása során létrejövő további egyházi jogi személyekkel.

A módosítás értelmében a továbbiakban a bevett egyházon és annak belső egyházi jogi személyén kívül azon egyházi jogi személyek minősülhetnek az Sztv. alkalmazásában egyházi fenntartóknak, amelyek az egyházi törvény 9/D. § (5) bekezdése, illetve 9/F. § (1) bekezdése szerinti szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására is kiterjedő megállapodással rendelkeznek.

2. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényt érintő módosítás, amely úgy pontosítja a járadékban részesült hadirokkant temetési költségének fogalmát, hogy feltünteti a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség által nyújtott temetési szolgáltatás ellenértékét a temetési költségek között, meghatározva egyszersmind annak elszámolható maximumát.

3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt érintő módosítás, amely az szja-törvény értelmező rendelkezései között szereplő nyugdíj fogalmát kiterjeszti a bevett egyházakon kívül a bejegyzett egyházak és nyilvántartásba vett egyházak által létrehozott nyugdíjalapból fizetett juttatásokra is.

A módosítás kiterjeszti a személyijövedelemadó-mentesség körét a bevett egyházakon túl a bejegyzett egyházak és nyilvántartásba vett egyházak adott szolgáltatásaira is. Továbbá a módosítás a „bejegyzett szerzetesrend” megjelölés helyett az „egyházi jogi személyiséggel rendelkező szerzetesrend” fogalmát használja, tekintettel arra, hogy egy formálódó szerzetesi közösség, amely a szükséges egyházi jóváhagyást még nem kapta meg, még nem rendelkezik jogi személyiséggel. A módosítás alapján a rendelkezés kizárólag a jogi személyiséggel rendelkező szerzetesrendekre terjed ki.

4. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény vonatkozó szakasza kiegészül a nyilvántartásba vett egyházzal és a bejegyzett egyházzal, valamint a vallási egyesülettel. Az Szftv. vonatkozó bekezdése kiegészül a nyilvántartásba vett egyházzal, a bejegyzett egyházzal, valamint a vallási egyesülettel, akiket az adóhatóság kérelmükre technikai számmal lát el. A technikai számmal ellátott jogi személyek a technikai szám kiadásának évét követő évben válnak kedvezményezetté. A technikai számmal rendelkező vallási egyesületek a civil szervezetek számára felajánlott szja 1 százalékának nem lehetnek kedvezményezettjei. A módosítás rögzíti, hogy a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház első alkalommal a 2020. évi rendelkező nyilatkozatok alapján lesz jogosult az szja 1 százalékos felajánlására.

5. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt érintő módosítás, amelynek értelmező rendelkezései között az egyházi fenntartó fogalma kiegészül az egyházi törvény módosítása során létrejövő további egyházi jogi személyekkel.

(18.40)

A módosítás értelmében a továbbiakban bevett egyházon és annak belső egyházi jogi személyén kívül azon egyházi jogi személyek minősülnek a Gyvtv. alkalmazásában egyházi fenntartóknak, amelyek az egyházi törvény 9/D. § (5) bekezdése, illetve 9/F. § (1) bekezdése szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi vagy szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodással rendelkeznek.

6. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvényt érintő módosítás, amely által a törvény hatályát kiterjeszti a vallási egyesületekre is. A módosítás újraszabályozza a 2. § (2)-(3) és (5) bekezdéseit, így biztosítva azok hatályának kiterjedését az egyházügyi törvény módosítása révén létrejövő új egyházi jogi személyek vonatkozásában is. A módosítás biztosítja egyrészt, hogy minden jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogosult legyen a magánszemélyek által felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékára, másrészt, hogy az szja 1 százalékos felajánlások kiegészítése a központi költségvetésből megtörténhessen a bevett egyházak mellett a bejegyzett egyházak számára is.

A módosítás differenciált rendszert hoz létre a bevett egyházak, a bejegyzett és a nyilvántartásba vett egyházak, valamint a vallási egyesületek között. Míg a bevett egyházak továbbra is az állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos mértékű finanszírozásban részesülnek közfeladataik ellátása terén, addig a bejegyzett és nyilvántartásba vett egyházakat ez a jog csak akkor és olyan mértékben illeti meg, amennyiben az egyházi törvény 9/D. § (5), illetve 9/F. § (1) bekezdésében foglalt egyedi megállapodást kötött a kormánnyal, és a megállapodás erre vonatkozó rendelkezést tartalmaz az ott meghatározott mértékben. A vallási egyesület ugyancsak akkor jogosult támogatásra, amennyiben az egyházi törvény 9/C. § (1) bekezdése szerinti egyedi megállapodással bír, és erről a tárgykörről rendelkezik. Ez a módosítás természetesen nem érinti a közfeladatot ellátó intézményt fenntartó, nyilvántartásba vett és bejegyzett egyházakat, ezek belső jogi személyeit.

7. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényt érintő módosítás, amely utal az egyházi törvényre, és úgy rendelkezik, hogy ennek rendelkezéseit figyelembe kell venni a támogatás biztosításakor.

8. Az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt érintő módosítás, amely a jogrendszer koherenciáját szolgálja.

9. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt érintő módosítás, amelyben a vallási tevékenységet végző szervezet fogalma törlésre, míg a vallási egyesület fogalma bevezetésre kerül az egészségügyi intézmény fenntartójaként. Az egészségügyi törvény módosításában a vallási tevékenységet végző szervezet fogalma törlésre, míg a vallási egyesület fogalma szintén bevezetésre kerül a kapcsolattartás tekintetében is. A módosítás a vallási közösség fogalmát cseréli a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség fogalmára. A törvény kiegészül egy felhatalmazó rendelkezéssel, amellyel a tisztelt Ház megteremti a kormány számára a jogalkotás lehetőségét a kórházlelkészi, illetve a kórházi lelki gondozói tevékenység szabályozására.

10. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényt érintő módosítás, amely a vallási közösség fogalmát cseréli a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség fogalmára.

11. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt érintő módosítás, amely a jogrendszer koherenciáját és az egységes fogalomhasználatot biztosítja azáltal, hogy bevezeti a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség fogalmát a közgyűjtemény fogalmának jogszabályi meghatározásába. A módosítás minden vallási közösségre kiterjeszti a nemzeti emlékhelyek védelmében és hozzáférhetővé tétele érdekében történő közreműködés körét minden vallási közösségre, minden egyházi jogi személyre.

12. A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvényt érintő módosítás, amely által a vallási tevékenységet végző szervezet fogalma helyett a vallási egyesület kerül megjelölésre.

13. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényt érintő módosítás, amely alapján a vallási tevékenységet végző szervezet fogalma helyett vallási egyesület kerül megjelölésre.

14. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt érintő módosítás, amely alapján a vallási tevékenységet végző szervezet fogalma helyett itt is a vallási egyesület kerül megjelölésre.

15. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényt érintő módosítás, amely a fogadó szervezet tekintetében tartalmaz koherencia biztosítására irányuló rendelkezést.

16. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt érintő módosítás, amely az új egyházi kategóriákra is kiterjeszti a közszolgáltató fogalmát.

17. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényt érintő módosítás, amelyben a rendelkezés kiegészül a bejegyzett egyházakkal és a nyilvántartásba vett egyházakkal.

18. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvényt érintő módosítás, amely kiterjeszti az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosultságát a vallási egyesületekre is.

19. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvényt érintő módosítás, amelyben a „vallási közösség” kifejezés bevett egyházakra módosul, pontosabban megjelölve az érintett kört.

20. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényt érintő módosítás, amelynek során kiegészül a törvény az új vallási közösségekre vonatkozó rendelkezéssel, az alaptörvény-ellenes működésről szóló elvi vélemény indítványozására vonatkozóan.

21. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényt érintő módosítás, amelynek célja, hogy rendelkezik a bejegyzett egyház, nyilvántartásba vett egyház, valamint a vallási egyesület bíróság általi nyilvántartásáról. A módosító rendelkezésekkel a Cnytv.-be beépülnek a bíróság által nyilvántartott egyházi jogi személyek nyilvántartására vonatkozó eljárási szabályok. A módosítás alapján a bíróság közzéteszi a nyilvántartásba vételt elrendelő vagy az azt elutasító, illetve a nyilvántartásban való törlésről rendelkező, még nem jogerős határozatát. A fellebbezési határidő ettől a közzétételi időponttól, illetve az azt követő naptól fog kezdődni. A módosítás rendelkezik a vallási egyesületté váló vallási tevékenységet végző szervezetek jogutódlásáról is.

22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt érintő módosítás, amelyben sor kerül az új fogalmak bevezetésére.

(18.50)

A hitoktatás szervezésének vonatkozásában megkülönbözteti a módosítás a minden egyházi jogi személy által szervezhető, fakultatív hitoktatást a bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek által szervezhető hit- és erkölcstanoktatástól. A módosítás az egyházi jogi személy fogalmát cseréli a bevett egyház, illetve a belső egyházi jogi személy fogalmára.

23. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt érintő módosítás, amely a kincstári számla vezetésének lehetőségét teremti meg az egyházi törvény alapján létrejövő, új egyházi kategóriák részére.

24. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt érintő módosítás, amely a vallási tevékenységet végző szervezet fogalmát módosítja vallási egyesületre, a koherencia megteremtése érdekében.

25. A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt érintő módosítás, amely fogalompontosítást végez a vallási tevékenységet végző szervezet helyett a vallási egyesületet alkalmazva, ezzel megteremtve az ilyen szervezet érdekében a vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjának fokozott büntetőjogi védelmét.

26. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényt érintő módosítás, amely végigvezeti a jogszabályon az egyházügyi törvény módosításának nyomán módosuló fogalmakat, szintén a jogszabályi koherencia megteremtésének érdekében.

Köszönöm türelmüket, mert végül az utolsó, a 27.: a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt érintő módosítás, amelynek célja, hogy az egyházügyi törvény módosításának nyomán a jogszabályi koherenciát törvényben is megteremtsük.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezekből láthatják, hogy a T/5244. számú törvényjavaslat célja az összhang megteremtése a törvényi szintű normák között a hatályba lépő új egyházügyi törvény rendelkezéseinek figyelembevételével. Mindezek alapján kérem, támogassák a T/5244. számú törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)