Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ott folytatva, ahol előzőleg abbahagytam, még egy-két nagyon fontos részletre szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét. Szóba került az, ami egyébként a törvényjavaslatban benne van, hogy azok kezdeményezhetik, akiknek a tartozása közül egyik sem a gazdasági társaságok felelősségi szabályainak megszegése miatti tartozás, úgymond nem törte át korábban akár a korlátolt felelősségnek úgymond a fátylát, ahogy hívják a jogi terminológiában. Ez is a kezdeményezés egyik feltétele. Itt ez szóba is jött, hogy ezt nagyon helyesen a visszaélések elkerülése végett a jogszabály rendezi, és ezeket a rendezési módokat elutasítja, tehát a visszaélési lehetőségeket kizárja.

Azonban, ha itt tartunk, akkor mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy akkor mindezekkel együtt, hogy jól hasson együtt a magáncsőd intézményével, érdemes lenne a gazdasági társaságokról szóló jogszabályainkat is áttekinteni, különös tekintettel a Ptk.-ra, hogy végre leszögezhessünk olyan szabályokat, amelyekben ott is még jobban hitelezővédelmi intézkedéseket iktatunk bele, sokkal kevesebb lehetőséget biztosítunk ezeknek a felelősségi szabályoknak az úgymond megszegésére.

Másrészről pedig figyelembe veszi azt a nem elhanyagolható tényt, hogy jelenleg Magyarországon az elmúlt 25 évben nagyon sokan azért halmoztak fel akár egyéni vállalkozásban vagy gazdasági társaságban különböző hátralékokat vagy tartozásokat, mert nagyon sokszor más megélhetési forrásuk nem volt. Ezt a köznyelv úgy hívja, hogy kényszervállalkozásaik voltak, és ezek a kényszervállalkozások nem azért voltak, hogy kikerüljenek bizonyos terheket, hogy ártsanak a gazdaságnak, hanem saját maguk fenntartásából egy kényszerhelyzetben tartották fenn, nem luxus, fényűző dolgok miatt tartották fenn, hanem a minimális megélhetésük biztosítására. Tehát amikor azt mondjuk, hogy őket kizárjuk, természetesen jogos, hiszen nem szabad hagyni teret adni annak, hogy trükközzenek ezekben az esetekben, viszont mindenképpen gondolkodni kell abban is, hogy milyen más alternatív rendezési módokat adunk, és például hogy módosítjuk, hogy szigorítjuk még jobban a felelősségi szabályokat, adott esetben a gazdasági társaságokról szóló részben a Ptk.-nál.

Ami nagyon fontos, elhangzott, és a Jobbik egyik fontos és megszívlelendő javaslata hozzá, amely a vagyonfelügyelőnél lehetőséget biztosítana arra, hogy a banknak, a hitelezőnek és a bank közötti fennálló status quónak ‑ ha úgy tetszik ‑ az újraszabályozásában vagy áttekintésében adna lehetőséget, tehát hogy lehetősége legyen arra ebben az esetben a vagyonfelügyelőnek, hogy mindenképpen az adós érdekében újratárgyalja, újrabeszélje azokat a szerződéses viszonyokat, amelyek megkötésre kerültek, amely szerződéses viszonyokban sajnos a devizahitelek úgymond elszámolásával, a bankok elszámoltatásával kapcsolatos törvények nem teljesen segítettek és nem teljeskörűen segítettek, itt adna egy ismételt lehetőséget. Az adóst, de főként a hitelezőt bevonva egy olyan, mégiscsak az egyensúlyra jobban törekvő szerződési feltételt, egy olyan szerződési egyezséget hoznának létre, amelyben felülvizsgálnák azt a szerződést, amellyel eredetileg akár azt a jelzáloghitelt vagy az ingatlant terhelő vagy más tárgyakat terhelő, dologi terheket jelentő szerződést megkötötték.

Mindenképpen lehetőséget kellene biztosítani, hogy dolgozhasson rajta, hogy alakíthasson ezeken a feltételeken, és akkor talán jobban haladnánk a felé a cél felé, ami összességében úgy volt összefoglalható, vagy úgy foglalható össze, ez szintén Gadó Gábor 2008-ban megjelent egyik tanulmányában szerepelt, és ez önök előtt is mindenképpen ismert, hogy az állami beavatkozás nem korlátozódhat az ideiglenes krízishelyzetbe került emberek megsegítésére (Közbeszólások a Fidesz soraiból: A Jobbik szakértője?), és itt jön a lényege: a megelőzés, a visszavezetés és a mentés hármas gondolatát kell mindenképpen figyelembe venni. Ebben az esetben feltétlenül úgy lehet teljes, és úgy lehet a magáncsődnek hivatalosan az intézménye teljes, ha ezt a látszatot és ezt a célt kívánja egyébként a jelen lévő törvényjavaslat megvalósítani, és úgy tud kiteljesedni, hogy a Jobbiknak azokat a felvetéseit, amiket imént itt Z. Kárpát Dániel vagy adott esetben más képviselőtársaim megfogalmaztak, akkor tud teljes lenni ez a kívánalom, és én úgy gondolom, ennek a kívánalomnak meg kell majd felelnie ennek a jogszabálynak. Ahogy az elején elmondtam, az elsődleges cél mindenképpen az, nem önös politikai érdek, hanem hogy mennyire lesz alkalmazható, mennyire lesz a fogyasztó és az adós szempontjából értelmezhető ez a jogszabály, hiszen az adós, illetve a hitelező nem teheti meg azt, amit Vas Imre képviselőtársunk meg szokott tenni, hogy egy-egy munkát, illetve egy-egy dolgot úgy intéz el, hogy felolvassa az általános indoklását a jogszabálynak, mert attól még nem lesz érthető és nem lesz alkalmazható.

Az ő számára alkalmazhatónak, érthetőnek, közérthetőnek kell lennie, és így tud belépni ebbe a jogintézménybe, így tud ebben a jogintézményben hasznosan, hatékonyan részt venni, és ez nyújt neki kellő biztonságot.

(12.30)

Tehát ezt kell elsődlegesen szem előtt tartani a vitában, és ezeknek a mentén kell megfontolni, még egyszer mondom, a fogyasztói, illetve az adósbaráti mivoltában kell és ennek a fényében kell megfogalmazni majd azokat az esetleges módosítási lehetőségeket, amelyekre álláspontom szerint mindenképpen szükség van, természetesen egybevetve a nemzetközi gyakorlatot, a korábbi magyar tudományos gyakorlatot az ebben az irányban végzett munkában.

Én szeretném megköszönni egyébként azt a részletes előkészítő anyagot, amellyel az Országgyűlésnek az információs szolgáltatás keretében rendelkezésre állt, széles körben elérhető volt. Sokszor természetesen a baj az volt, hogy csak idegen nyelven voltak elérhetők az abban foglaltak, de mindenképpen ezeket figyelembe véve van előrelépésre szükség és lehetőség. Ha úgy tekintjük, hogy az egész egy épület, akkor a magáncsődnek ez a jelen, előttünk fekvő törvényjavaslata ‑ és ez el fog hangzani majd a héten később, például az alapellátásnál is – min­denképpen egy alap, erre kell tenni olyan téglákat, amelyekkel állékony és egyébként időtálló lesz maga az intézmény, mert egyébként nem fogja szolgálni azoknak a személyeknek a megsegítését, akiket eredetileg megcéloztak. Köszönöm szépen. (Hegedűs Lorántné tapsol.)