Felszólalás adatai

(16.10)

Most van halálának 100. évfordulója. Breznóbányán született, 1835. június 26-án, és Budapesten hunyt el, 1914. december 27-én. Én, a kicsiny, azért is beszélhetek, mert erőt ad, hogy őróla, a nagyról beszélhetek. Nekem is erőt ad, határon kívül született magyarként, és ha fölmerül bennem a kérdés, hogy ki a magyar, azt kell mondanom, hogy mindenki, aki magát annak vallja. Az én családomon túl még inkább illik ez őrá, hiszen tudjuk, hogy német családban született. Ugyanakkor milyen nagyszerű dolog, hogy ez a vidék, ez a táj, ez a természet, ez a haza úgy fog meg emberek száz- és százezreit, a történelmünk évszázadain keresztül milliókat és milliókat, hogy ugyan nyelvük és kultúrájuk, családi hátterük máshonnan eredeztethető, mégis, itt nőnek föl, és ebbe a hazába szerelmesednek bele, és ezt a természetet szeretik, és az itt élő emberek boldogulását kívánják.

Ő az utolsó magyar polihisztor, és népszerűsége, megbecsültsége a mai napig töretlen. Számomra is meglepő, hogy amerre csak járok, és most, ezen év kapcsán még inkább, akár fiatal, akár idősebb emberek tömkelege tud Herman Ottóról és munkásságának ezen vagy azon részletéről. A mai napig töretlen az emléke, és ezt a hagyományt, ezt az élő hagyományt, az emlékét is akarjuk ápolni azzal, hogy a magyar kormány úgy döntött, hogy a 2014. évet, halálának 100. évfordulóját Herman Ottó-évvé nyilvánítja.

Személye kiemelkedik korából, és már életében példaképül szolgált, és hát szolgál most is, mert az a mondás, amit képviselő asszony is említett, idézem Herman Ottót: "legyünk büszkék arra, amik voltunk, és igyekezzünk különbek lenni annál, amik vagyunk", egy zsinórmérték, és mindnyájunk számára mérvadó. Nemcsak magyarként, hanem emberként és magyarként egyúttal. Természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus. A magyar halászatról írt, csodálatos ábrákkal saját kezűleg illusztrált könyve máig világszerte jegyzett alapmű. Megírta a magyar állattartás történeti összefoglalóját, szakszótárát és Magyarország teljes pókfaunáját. A madarak hasznáról és káráról ízes stílusban írt szövege alapmű az olvasni tanuló gyerekek számára a mai napig.

És persze nem mindnyájan gyerekkorunkban kerülünk kapcsolatba Herman Ottóval és munkásságának ezen vagy azon részletével, de az idő múlásával bizony felnőtt fejjel is oly sokan támaszkodnak arra a tudásra, ami az övé volt, és amit megmutatott kincsként a világnak, megmutatott a magyarságnak. Nemzetközileg elismert madártani tudós. Az 1880-as évektől kezdett behatóbban foglalkozni a tudományos madártannal. Az életmód- és táplálkozáskutatást részesítette előnyben, elsősorban azért, hogy rámutasson a madárvédelem fontosságára. A Magyar Ornitológiai Központ alapítója, amelynek munkatársai 1908-ban a világon harmadikként kezdtek el szervezett gyűrűzéseket végezni, és 1893-ban alapította és haláláig szerkesztette is a mai napig megjelenő Aquila madártani folyóiratot. Nekünk adódott megtisztelő feladatként ezt az újságot 2010-ben megmenteni, anyagi tekintetben, tudományos értékét tekintve és a folytatást biztosítani; a mai napig töretlenül jelenik meg ez a madártani folyóirat. Az általa kezdeményezett madarak és fák napját minden évben megünnepeljük. Ott a gondolata, ami a mai napig kihatással bír mindnyájunkra.

Látható, hogy munkássága széles körű, szerteágazó, rengeteg területet átölel, és ilyenformán a mai napig meghatározó. Akkor, amikor 2011-ben a Nemzeti Környezetügyi Intézetet újból létrehoztuk, ennek előzménye volt a Környezetgazdálkodási Intézet, akkor Fazekas miniszter úr döntése értelmében nemcsak a környezetvédelem, vízügyek érdekében jött létre ez a háttérintézmény, hanem a természetvédelem kérdéseinek taglalására is, szakmai tudásbázis létrehozatalaképpen. Herman Ottó ihletett bennünket akkor is és a mai napig is. Ő fizikailag nincs már közöttünk 100 év óta. (Az elnök csenget.) De nemzedékek tömkelege...

ELNÖK: Államtitkár úr! Az ember egy ilyen laudációt nagy örömmel hallgat, de már egy perccel túl van a felszólalási időn. Úgyhogy kérem, ha van még egy mondata, gondolata, fejezze be.

DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök úr, egy mondat, és köszönöm a figyelmeztetést. Ebben a tekintetben azt kell mondanom, hogy szellemiségét a mai kor embere is megérti, méltányolja, nagyra értékeli és továbbviszi. Ezt teszi a magyar kormány ezzel az egész éves programsorozattal.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)