Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, foglalják el a helyüket. Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, most a részletes vitára bocsátás következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, részletes vitára bocsátja-e a T/4276. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 233 igen szavazattal, 55 nem ellenében, tartózkodás nélkül részletes vitára bocsátotta.

A részletes vitára holnap kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Munkánk folytatása előtt két perc technikai szünetet tartunk. (Rövid szünet. - Számos képviselő távozik az ülésteremből.)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/4122. számon, az együttes bizottsági ajánlást pedig T/4122/8. számon kapták kézhez képviselőtársaim.

Indítványozom, hogy a beérkezett módosító javaslatokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem Lenhardt Balázs jegyző urat, hogy ismertesse a javasolt vitaszerkezetet; és megkérem azokat a képviselőtársaimat, akik halaszthatatlanul sürgős ügyben elhagyják az üléstermet, hogy szíveskedjenek azt a lehető legcsöndesebben végrehajtani.

Köszönöm szépen.

DR. LENHARDT BALÁZS jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az ülésvezető elnök azt kezdeményezi, hogy az első vitaszakaszban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elnevezésének módosítását kezdeményező javaslatok szerepeljenek az ajánlás 1., 2., 3. és 12. pontjai szerint. Az összefüggésekre figyelemmel ebben a szakaszban szerepel a cím és a preambulum módosítása is.

A második szakaszban az ajánlás 4-11. és 13. pontjai a normaszöveg módosítását tartalmazzák.

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetért-e a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványomat elfogadta.

Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy felszólalásuk kezdetén jelezzék, a bizottsági ajánlás melyik pontjához kívánnak hozzászólni.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1., 2., 3. és 12. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni hatperces időkeretben. Elsőként megadom a szót Ferenczi Gábor képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 1. pontjához szeretnék hozzászólni. A múlt hét folyamán beadtam egy módosító javaslatot, amelynek célja, ahogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, illetve a budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar összevonásával létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem viselje Horthy Miklós nevét.

A Jobbik szerint a létrehozandó új egyetemnek célszerű egy olyan névadót találni, aki államférfiként sokat tett a magyar nemzet első világháború utáni ismételt felemelkedéséért, katonaként pedig személyes példamutatásával is megfelel az egyetemnek helyt adó épület ludovikás hagyományainak. Vitéz nagybányai Horthy Miklós katonaként és államférfiként is megállta a helyét. Olyan politikust tisztelhetünk benne, aki a trianoni tragédia után a hamvaiból emelte fel a meggyalázott nemzetet, a magyar gazdaságot, teremtett valódi közbiztonságot, valamint hivatali ideje alatt épült ki a modern kori önálló magyar közigazgatás. Az első világháborút, a vereséget, az őrült vörös terrort és a trianoni tragédiát elszenvedő Magyarországot 17 év alatt jól szervezett, működő és erős gazdasággá tette.

Tisztelt Képviselőtársaim! Álljon itt néhány adat Czikó Árpád írásából. "Hazánk lakossága e rövid idő alatt 1,6 millió fővel növekedett, alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról csaknem a duplájára, 13 780-ra, óvodáinké 975-ről 1140-re emelkedett. 160 új kórház épült a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennünk megkétszereződött az orvosok száma. 2628 kilométer elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8671 kilométerre nőtt, ebből 243 kilométert villamosítottunk magyar találmány alapján, a dízelmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk. Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását. Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és betegbiztosítókat. Ingyenes gyógyszert kaptak a növekvő számú cukorbetegek. Nem uralta egyetlenegy politikai irányzat a médiumokat, és hallatlan választék, 1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű jelent meg e korban."

Mindezeket természetesen számtalan dologgal egészíthetnénk ki, így az értékálló valuta megteremtésével, a Magyar Nemzeti Bank létrehozásával vagy éppen a Magyar Honvédség újjászervezésével, hisz tudjuk, hogy a megalázott és a trianoni békediktátumban meglehetősen kis létszámban engedélyezett honvédséget az ő ideje alatt szervezték ismét ütőképes sereggé. A magyar baka és tisztek számára kivívták ugyanazt a tiszteletet, amelyet a történelem zivataros századai során megszereztek maguknak. A kitűnő külpolitikának köszönhetően a hazánk ellen acsarkodó kisantantállamok elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, majd beindították a győri programot, melynek keretében nagyszerű magyar hadifejlesztések láttak napvilágot.

A rendészet terén is elmondhatjuk, hogy jobban működött a rendszer, mint manapság. A korszakban működő közbiztonságért felelős rendszert 1925-ben alakították ki, amelynek keretében a városokban a rendőrség, vidéken a csendőrség végezte a rendvédelmi feladatokat. A korabeli rendőrség és csendőrség kiváló felderítési arány mellett dolgozott, békében, nyugalomban és biztonságban élhetett a vidéki Magyarország. A csendőrség működésének kezdetétől számított egy évtizeden belül ugrásszerűen javult a magyarországi közbiztonság helyzete. 1890 és 1918 között 85 százalékos volt a bűnfelderítés aránya, 1907-ben 71 900 bűnesetből 66 287-et derítettek fel, ami 92,2 százalékos felderítettségi arány, 1909-ben 3300 emberélet elleni bűncselekményt követtek el, ebből 3250-et nyomoztak ki, amely pedig 98,4 százalékos felderítettségi arányt jelent. Ez az arány a Horthy-korszakban is állandósult.

A közigazgatás területén is ebben az időben történt előrelépés.

(20.00)

Magyary Zoltán, az önálló magyar közigazgatás megteremtője, a Magyar Közigazgatási Intézet megalkotója, nemzetközileg is elismert közigazgatás-tudós ebben a korszakban élt és alkotott.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elmondható, hogy az elmúlt 21 év kormányzása, beleértve az önök kormányzását is, olyan messze van Horthy Miklós tevékenységétől, mint Makó Jeruzsálemtől. A kormányzó 17 év alatt a megfelelő lépéseket meglépve a megcsonkított, megalázott Magyarországot ismét felvirágoztatta. Úgy gondolom, hogy a fentiek miatt jogos elvárás az, hogy egy ilyen, a nemzet szempontjából is fontos intézmény egy olyan meghatározó politikus nevét viselje, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós. (Taps a Jobbik soraiban.)

Mindezeken túl még egy érdekes információval szolgálnék önöknek: Horthy Miklós leváltása idején a család ugyanakkora birtokkal rendelkezett, mint kormányzóvá választása idején. Sajnos, mindez a mai viszonyokra lefordítva az elmúlt évtizedek politikai haszonlesőire nem igaz. Az elcsalt rendszerváltásból személyes hasznot húzó politikusoknak, funkcionáriusoknak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), állami vállalatok vezetőinek, akik generációk óta parazitaként telepszenek a magyar nemzettesten, tisztességből, becsületből is van mit tanulni Horthy Miklóstól. Nemzetben gondolkodó, Magyarország feltámadásában érdekelt képviselőtársaimat arra kérem, fontolják meg és támogassák javaslatomat.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Fölkérek minden képviselőtársamat, aki fölszólal, hogy az időkeretet tartsa magára nézve meghatározónak.

Kétperces felszólalásra Lamperth Mónika képviselő asszony következik.

Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Csak hogy legyen egyértelmű a Magyar Szocialista Párt álláspontja: mi ezt a módosító indítványt természetesen nem fogjuk támogatni. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem meglepő.) Azt gondoljuk, hogy Horthy Miklós egy korlátozott parlamentarizmust működtetett, semmiképpen nem lehet demokratikusnak minősíteni az ő tevékenységét. A modern történettudomány világosan kimutatta, hogy korlátozott parlamentarizmust és totalitárius rendszert működtetett (Zaj, felzúdulás, közbeszólások a Jobbik soraiban.), amely nem diktatúra, de nem is demokrácia.

A Magyar Szocialista Párt elkötelezett a demokrácia mellett, köztársaságot akarunk, ezért semmiképpen nem tudunk egy ilyen módosító indítványt támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Vadai Ágnes képviselő asszony következik.

Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy Ferenczi képviselő úr módosító javaslataihoz szóljak hozzá. A Szocialista Párt, ahogy ezt Lamperth Mónika képviselő asszony elmondta, nem támogatja az ő módosító javaslatait, ahogyan egyébként általában az egész törvényjavaslatot sem, hiszen a nemzeti tisztképzés, amelyről azt gondolom, sokszor elhangzott ebben a Házban, hogy mennyire fontos, éppen egyébként a Közszolgálati Egyetem létrehozásával szűnik meg.

Azt hiszem, hogy elég nagy csapás ez a Magyar Honvédség számára, nem kell még ezt a csapásszámot növelni azzal, hogy egyébként a korábbi egyetemi névadót, Zrínyi Miklóst, aki, azt gondolom, hogy elég jól megtestesít azért honvédségi hagyományokat, megpróbálják lecserélni először nemzetivel, aztán meg megpróbálják lecserélni a jobbikos képviselők Horthy Miklósra. Szerintem gondolkodni kellene ezekben a kérdésekben. A Magyar Köztársaságban elég sokáig működött az önálló tisztképzés, azt hiszem, hogy hatalmas veszteséget szenved most a Magyar Honvédség, és arra szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy ne súlyosbítsuk ezt a veszteséget még különböző névadásokkal is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hende Csaba miniszter úrnak adok szót. Parancsoljon, miniszter úr!

DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Nem terveztem hozzászólást, de Vadai képviselő asszony szavaira muszáj reagálnom. A nemzeti tisztképzés megszűnését vizionálja. Ebből természetesen egy szó sem igaz, sőt, éppen ellenkezőleg, a honvéd tisztképzés új szervezeti keretek között, megújult tartalommal és a korábbinál is reményeim szerint magasabb színvonalon folytatódik. Ez nem csapás és nem veszteség a Magyar Honvédség számára, hanem óriási nyereség és lehetőség, hogy a közös Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretei között bizonyos átjárhatóságot megteremtve a tisztek hivatásos szolgálatuk befejezése után akár egy második karrierre is alapképzés szintjén és továbbképzés formájában is felkészítést nyerhetnek.

Ami pedig az önálló tisztképzés feletti aggodalmakat illeti, szeretném nagyon határozottan leszögezni, hogy az önállóság egy államnak, egy szuverénnek lehet attribútuma, egy képzésnek semmiféleképpen. A képzés lehet színvonalas vagy színvonaltalan, tartalmas vagy felszínes, de hogy mennyire önálló egy oktatási intézmény és mennyire nem, ez, kérem szépen, teljesen irreleváns.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Kétperces felszólalások következnek, elsőnek Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr! Ez négyre változott, utána Vadai Ágnes, Szilágyi Péter és Ferenczi Gábor képviselők következnek. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Azt hiszem, hogy a képviselőtársaink nem mindegyike, de különösen Vadai Ágnes nem figyelt pontosan arra, amit Ferenczi Gábor elmondott, ezért szó szerint idézném még egyszer. "Az első világháborút, a vereséget, az őrült vörösterrort és a trianoni tragédiát elszenvedő Magyarországot 17 év alatt jól szervezett, működő és erős gazdasággá tette. A trianoni tragédia után hamvaiból emelte fel a meggyalázott nemzetet, magyar gazdaságot, valódi közbiztonságot teremtett és önálló magyar közigazgatást."

Igenis, vitéz nagybányai Horthy Miklós személyéről csak a legnagyobb tisztelet hangján lehet és szabad álláspontom szerint beszélni. Egy olyan személy nevét vesszük szánkra ilyenkor, aki valóban abba az egészen elkeserített állapotba, első világháború vereségébe zúdított, vörösterror alatt szétzilált országot valóban felemelte, képes volt egy olyan rendszert megalkotni nyilván Telekivel, Bethlennel és sok más kiváló államférfivel, amely modell a mai napig példa számunkra, hogy közel húsz év alatt hogyan lehet romokból tényleg felépíteni egy országot. Ha ezt a húsz évet olyan hatékonysággal használta volna a politikai elit föl, mint amelyet ők tettek a két háború között, akkor már réges-rég nem itt lennénk.

Úgyhogy sajnos a kései utódok gyengesége vagy soványsága semmiképpen nem kisebbíti, sőt mi több, inkább növeli vitéz nagybányai Horthy Miklós személyének a súlyát. Éppen ezért egy róla elnevezett egyetem azért is indokolt, hiszen ha arra gondolunk, hogy pont a trianoni tragédia után a szegedi tudományegyetem, a Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárról települt át, én magam is hallgatója voltam a József Attila Tudományegyetemnek a kilencvenes években, és már akkor törekvés volt arra, hogy az az egyetem vegye vissza a két háború közötti nevét, amely Horthy Miklós Egyetem névre hallgatott, akkor én is ott küzdöttem ezért, és most is a magyar Országházban büszkén küzdök azért, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklósról kaphassa meg nevét ez az egyetem.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Vadai Ágnes képviselő asszony következik kétperces felszólalásra. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vita szabályai szerint az ajánlás 1., 2. és 3. pontja alapján szeretném mondani a miniszter úrnak: attól, hogy mindenre azt mondja, hogy nemzeti és hogy itt hatalmas nagy megújítás van, attól ez nem így történt, miniszter úr. Az önök elmúlt másfél éves ámokfutása a Magyar Honvédségben azzal járt, hogy egyébként rengeteg kiváló szakembert veszítettek el. Ugyan virtuális létszámemelés ma megtörtént az Országgyűlésben, de valós létszámemelés nincsen. Miniszter úr, ön éppen most jelentett be egy ezerfős leépítést, és az információk szerint tervbe van véve egy újabb ezerfős leépítés.

Úgyhogy azt gondolom, hogy okkal aggódom a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemért, amelynek színvonaláról persze lehet vitatkozni, de tudni kell, hogy igen magas ponthatár kellett ahhoz, hogy a Nemzetvédelmi Egyetemre be lehessen jutni, és egyébként olyan kiváló emberek gondolták azt, hogy fontos a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, és jó ott tanulni, mint mondjuk, az ön államtitkára, aki tanul ezen az egyetemen. Sokan közülünk, akik itt ülünk, voltunk vagy diákjai ennek az egyetemnek, vagy éppen oktatói ennek az egyetemnek. Azt gondolom, hogy igen színvonalas a Nemzetvédelmi Egyetemnek mind a tisztképzési, mind a civilképzési része. Mindig lehet javítani, ezzel egyetértek, a színvonalon. Ugyanakkor azt gondolom, azáltal, hogy önök besöprik ezeket a képzéseket egy egyetembe, semmiképpen sem a színvonal-emelkedést lehet elérni.

Azt pedig, miniszter úr, szeretném önnek elmondani, nyilván másfél éves miniszterség után azért tisztában van vele, hogy az, aki katonának készül, és hivatásos katona lesz, az élete végéig hivatásos katona, az nem fog - és bocsásson meg, államtitkár úr, hogy ezt mondom - a Vidékfejlesztési Minisztériumban osztályvezető lenni. Az katona szeretne lenni, miniszter úr. Úgyhogy erre kellene ezeket az embereket fölkészíteni, és azt gondolom, hogy az önálló tisztképzés és természetesen az önálló civilképzés a Nemzetvédelmi Egyetemen kiválóan működött (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), talán ezt kellene folytatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(20.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hende Csaba miniszter úr következik. Parancsoljon, miniszter úr!

DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Nincs létszámnövelés a Magyar Honvédségnél? Nos, jelenleg már szolgál több mint 2 ezer önkéntes tartalékos katona, ennyivel magasabb a honvédség katonalétszáma a kormányváltáskor számlált mértéknél, és nagyon remélem, hogy 2014-ig további mintegy 6 ezer tartalékos katonával gyarapodhatunk. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a ma megszavazott országgyűlési határozati javaslat alapján a Honvéd Kórház - amelyet 2007-ben, finoman fogalmazok, téves és hibás módon kivontak a honvédség hadrendjéből - visszaintegrálódhat a honvédség hadrendjébe, ez valós katonai képességek megjelenését, újjáéledését fogja jelenteni, és egyben mintegy 3 ezer fős létszámnövekedést jelent. Ha összeadjuk a tartalékos katonák számát és a Honvéd Kórházzal visszaintegrálódó létszámot, akkor több mint 10 ezer fős, 11 ezer fős létszámbeli erősödés figyelhető meg a Magyar Honvédségnél ebben a kormányzati ciklusban.

Igaza van önnek abban, hogy mintegy ezer fő - a racionalizálás keretében - az adminisztrációból, a vezetésből leszervezésre kerül, azonban ez sem képességcsökkenés, egyenesen képességnövekedés, mert az egész NATO-ban a Magyar Honvédség a harmadik legrosszabb mutatókat produkálja jelenleg a harcoló katonák és az adminisztratív állomány egymás közti aránya tekintetében. Tehát amikor leadjuk a felesleges - mondjuk így - zsírt és hájat, és megtartjuk és erősítjük az izmot, akkor a Magyar Honvédség hadrafoghatóságát, katonai képességeit erősítjük.

A színvonalnövelés és -csökkenés kérdése természetesen távolról összefügghet szervezési ügyekkel, de az új egyetem megalakulása és az abból származó szinergikus előnyök kihasználhatósága éppenséggel a színvonalnövelés lehetőségét teremti meg. Elismerem: önmagában és automatikusan nem vezet el ahhoz, ugyanakkor az, hogy élete végéig katona akar valaki lenni, nem lehet minden hivatásos katona élete végéig katona, hiszen piramis jellegű a rendszer, és aki nem tud továbbmenni, aki századosként megreked a ranglétrán, annak 40-45 éves korában ki kell válnia, ezt ön is tudja. Eddig ezek az emberek elmentek nyugdíjba, nos, erre a jövőben nem lesz lehetőség, mert életerős fiatalemberek nem mehetnek nyugdíjba, hanem foglalkozás és munka kell nekik, és erre a munkára fogja őket felkészíteni ez az új egyetem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szilágyi Péter képviselő úr következik, az LMP-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm, elnök úr. Én valóban az eredeti módosítóhoz szeretnék szólni néhány szót. Nem szeretnék belemenni a Horthy Miklós személyéről szóló történelmi vagy történelmietlen vitákba, azt mindenesetre megértjük, hogy Horthy Miklós személye a Jobbik számára nagyon fontos, azonban ha alaptételül vesszük azt a célt, hogy egy politikától független szervezetet kívánnak létrehozni, semmiképpen nem lehet egy megosztó személyiség ennek az egyetemnek a névadója. Ennyit szerettem volna mondani. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Ferenczi Gábor képviselő úr következik, a Jobbik-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Bevallom, nagy nap ez számomra, hogy itt a Magyar Országgyűlésben Horthy Miklósról egyáltalán beszélhetünk, és Lamperth Mónika, illetve Vadai Ágnes képviselő asszonyok figyelmébe ajánlom, hogy nem csodálkozom azon, hogy nem értik, miről is van szó, hiszen olyan alapvető világnézeti, származásbeli, neveltetésbeli különbség van véleményem szerint miköztünk, jobbikosok és önök, MSZP-sek között (Dr. Vadai Ágnes: Származásbeli?), hogy ez valószínűleg áthidalhatatlan is lesz a jövőben is. (Dr. Vadai Ágnes: Elnök úr, mégis milyen származásbeli különbség van közöttünk?), hiszen az MSZP az egyetlen olyan párt a Magyar Országgyűlésben, amely sohasem határolódott el elődpártjától, az MSZMP-től, és 1947 óta pedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom az egyetlen párt itt az Országgyűlésben, amely valóban nemzeti.

Van egy diszkrét bája annak, amikor a képviselő asszony arról beszél, hogy a Horthy-korszak alatt csorbították volna a parlamentarizmust, hiszen mint ahogy mondottam, az MSZMP, illetve az önök egykori világnézetbeli felmenőikhez köthető az a vörösterror, ami alatt sajnálatos módon az én dédnagyapám testvérét is kivégezték a Tanácsköztársaság idején. Mi nemzetiek vagyunk, önök internacionalisták, mi istenhívők, önök ateisták, véleményem szerint ez így is marad. (Dr. Vadai Ágnes: És honnan tudod, hogy mi vagyok?) Ettől függetlenül azt mondom, hogy érdemes elolvasniuk Horthy Miklós munkásságát, mert valamennyiünk számára, önök számára is példaértékű lehet, ha másért nem, akkor a tisztesség, illetve a becsülete miatt.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt megadnám a szót Vadai Ágnesnek, tisztelettel felhívom a figyelmüket, hogy nem egy korszak történelmi elemzése folyik a parlament jelenlegi ülésén, hanem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló T/4122. számú törvényjavaslat részletes vitája. Úgyhogy tisztelettel arra kérek mindenkit, hogy ezen első szakaszban az 1., 2., 3. és 12. ajánlásokhoz, amelyek éppen Ferenczi Gábor képviselő úr által jegyzett módosító javaslatok, hangozzanak el a hozzászólások. Köszönöm szépen.

Bízva abban, hogy képviselőtársaim ezt az instrukciót a továbbiakban magukra nézve kötelezőnek tartják, Vadai Ágnes képviselő asszonynak adok szót, két percre.

DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor a részletes vita szabályai szerint az ajánlás 1., 2. és 3. pontja kapcsán szeretném elmondani, hogy vannak olyan felszólalások, amelyek abszolút nem érdemesek arra, hogy egyébként reagáljunk rájuk, ámde a miniszter úr hozzászólása kapcsán szeretném azt elmondani, hogy amikor ön arról beszél, hogy itt most van ezerfős létszámleépítés a Magyar Honvédségnél, kvázi - ahogy ön fogalmaz - a hájról beszél, akkor olyan emberekről beszél, akik az önök által kialakítandó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanultak, annak az elődjénél végeztek, magyarul, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen.

Én azt javasolnám, miniszter úr, hogy azért óvatosan bánjon ezekkel a mondatokkal, mert bár valóban el fognak bocsátani ezer embert, ez nem kell hogy azzal járjon, miniszter úr, hogy megsértik őket, rendfokozatukban megalázzák ezeket az embereket, merthogy ezek között az emberek között azért kiváló szakemberek vannak, akik egyébként a leendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem elődjénél dolgoztak.

Ami pedig a létszámot illeti, nyilván úgy lesz ez ennél az egyetemnél is, mint ahogy az országgyűlési határozatnál. Amit ön elmond, miniszter úr, az egy virtuális dolog, virtuális létszámemelés. Tehát az, hogy 3 ezer ember most bekerül a Magyar Honvédség hadrendjébe, nem jelent létszámemelést, azt ön is tudja. Nyilván, amikor majd a Közszolgálati Egyetemnek a létszámát is megállapítják, akkor is elő fogja itt adni, hogy milyen hatalmas létszámemelés történt a tisztképzésben, amikor nem történt. Az önkéntes tartalékos rendszerről pedig elmondtuk ebben a Házban már nagyon sokszor, hogy az sem egy valódi önkéntes tartalékos rendszer, mert a korábbi biztonsági őröket öltöztették be a 2000M mintájú egyenruhákba.

Tehát azt szeretném kérni, hogy az egyetem kialakítása kapcsán is próbáljuk már azt elkerülni, hogy itt ilyen 10 ezer meg 11 ezer fős létszámnövekedés lesz a Magyar Honvédségnél, mert nem lesz, sőt, létszámcsökkenés lesz. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hende Csaba miniszter úr kért szót. Parancsoljon, miniszter úr!

DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter: Természetesen létszámnövekedés lesz a Magyar Honvédségnél ebben a ciklusban, ez rendkívüli mértékben szükséges, hiszen az előző nyolc évben katonai képességeit oly mértékben veszítette el, hogy annak minősítésére én most nem keresek jelzőket és főneveket sem.

Azonban feltétlenül szólnom kell arról a vádról, ami most itt elhangzott, hogy én bárkit is megsértek. Nos, ez a kifejezés, hogy "háj le, izom marad", Rasmussen NATO-főtitkár kifejezése, és a NATO parancsnoki struktúrájának idei évben végrehajtott karcsúsítása, jelmondata volt. Ebben a világon semmi sértő nincsen, és egyáltalán nem azokra nézve dehonesztáló, akik egy túlburjánzó bürokratikus, adminisztratív szervezet különböző beosztásait tisztességgel, becsülettel ellátták, lévén az illetők valóban kiválóan felkészült katonák. Éppen ezért az ily módon megszüntetett beosztásokban szolgáló kiváló katonáknak a Magyar Honvédség üres tiszti és tiszthelyettesi beosztásait ajánljuk fel.

(20.20)

Nagyon remélem, nagyon sokan el fogják fogadni ezeket a beosztásokat, és ahelyett, hogy a túlduzzasztott bürokratikus vízfejben értelmetlen módon aktákat tologatnának, a tanult hivatásukat, amelyről ön is beszélt, a katonai hivatást fogják remélhetően igen magas szinten gyakorolni. Úgyhogy kérem, ne tulajdonítson nekem olyan sértő szándékot, amely engem nem vezetett. Nálam jobban kevesen tisztelik, szeretik és becsülik a Magyar Honvédség tagjait, legyenek azok tábornokok, tisztek, zászlósok, tiszthelyettesek vagy szerződéses katonák.

Az önkéntes tartalékos rendszerről (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.) hosszas vitát nem szeretnék folytatni, ezt már többször megvívtuk, és ennek most nincs itt helye.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Az ajánlás 1., 2. és 3. pontjához, Ferenczi Gábor képviselőtársam javaslataihoz szeretnék hozzászólni.

Úgy gondolom, minden olyan érvnek helye van az elnevezéssel kapcsolatos vitában, amely az elnevezés körül forog, tehát jelen esetben vitéz nagybányai Horthy Miklós személyének erre való alkalmasságáról és történelmi léptékű jelentőségéről szól. Éppen ezért, ha már a vitában elérkeztünk arra a pontra, hogy visszatekintünk, akkor idézzük fel, hogyan jött létre már egyszer Magyarországon a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem.

Az 1940. évi XXVIII. törvénycikk rendelkezett a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról. Ennek volt egy nagyon komoly történelmi oka és indoka, mégpedig, ahogyan a törvény preambuluma fogalmaz, a Magyar Országgyűlés abból az ünnepélyes alkalomból, hogy a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészekkel együtt Kolozsvár szabad királyi város is hazatért, megemlékezvén a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem művelődésszolgálatában szerzett érdemeiről és arról a szeretetről, amellyel Szeged szabad királyi város közönsége a székhelyétől megfosztott tudományegyetemet a falai közé fogadta, 20 éven keresztül sok áldozattal a további működését biztosította és a többi - és kifejezi az Országgyűlés a kormányzó előtti megbecsülését és háláját. Ezért nevezte el 1940-ben tehát Szegeden az ott felállítandó egyetemet Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetemnek, a Ferenc József Tudományegyetem pedig visszakerült Kolozsvárra. Ott négy évig azért magyar idők voltak, a nagypapám, büszke vagyok rá, Marosvásárhelyen teljesített bírói szolgálatot, a Magyar Királyi Szent Korona nevében hozta az ítéleteit.

Tehát igenis azt gondolom, hogy ilyen történelmi előzményekre is tekintettel minden feltétel adott ahhoz, hogy ezt az újonnan felállítandó egyetemet vitéz nagybányai Horthy Miklósról nevezzük el. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Pósán László képviselő úr következik, kétperces hozzászólásra.

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Azt gondolom, sokféle érvet lehetne pró és kontra felhozni, nem is kívánom egyiket sem, csak egyetlenegy észrevételt szeretnék tenni.

A hatályos felsőoktatási törvény szerint az intézményeknek jogukban áll nevet választani. A parlament eddig követett gyakorlata arról szólt, hogy az intézmények által választott nevet a parlament különösebb kétkedés nélkül tudomásul vette. Amennyiben az intézményeknek külön ilyen választott nevük nem volt, akkor lényegében a székhelyükről vagy pedig a funkciójukhoz kapcsolódóan nevezték el őket. Így beszélünk például a Szegedi Tudományegyetemről, vagy beszélünk a Debreceni Egyetemről, és így beszélünk például a Semmelweis Orvostudományi Egyetemről.

Tehát én tisztelettel azt szeretném javasolni, hogy ezt a kérdést szerintem így le kellene zárni, és bízzuk az újonnan felálló intézmény szenátusának bölcsességére azt a kérdést eldönteni, hogy akarnak-e maguknak külön nevet, személyről elnevezett nevet, vagy nem akarnak, és megelégszenek ezzel a megnevezéssel, hogy Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az egyetemi autonómiába, azt gondolom, ez teljes mértékben belefér.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyancsak kétperces hozzászólásra Vadai Ágnes képviselő asszonynak adok szót. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 1., 2. és 3. pontja kapcsán szeretném mondani: örülök Pósán képviselő úr felszólalásának, amikor az egyetemek önállóságáról, az egyetemek lehetőségéről beszél, mármint a névválasztás tekintetében, de mint tudjuk, az egyetemeknek nemcsak névválasztási szabadságuk volt idáig, ez a lehetőség talán megmarad, minden egyéb más megszűnik, mármint hogyha itt egyáltalán erre a három intézményre gondolok, amelyekből létrejön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, vagy ahogyan itt egyes képviselők szeretnék a módosítóikkal, Horthy Miklós Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Azt gondolom, talán ezekkel az egyetemekkel, főiskolákkal kellett volna érdemben valós párbeszédet folytatni, nem csak egy ukázt kiadni, akkor nagyon sok vita elkerülhető lett volna itt az Országgyűlésben.

Őszintén szólva, azt meg végtelenül sajnálom, hogy a miniszter úr nem nagyon érti azt, hogy mi az önálló tisztképzés. Azt talán érti, mi az, hogy jó színvonalú tisztképzés. Ha tanulmányozza az elmúlt évek erre vonatkozó szakirodalmát, és konzultál a jelenlegi vezérkari főnökkel, akkor elég sok mindent el fog tudni önnek mondani a karrierről, a honvéd karrierről, arról, hogy milyen kimeneteli lehetőségeik vagy előrelépési lehetőségeik vannak a katonáknak, hiszen éppen az ő egyik elképzelését próbálják most megvalósítani.

Azt gondolom, az önálló tisztképzés, a Magyar Honvédség sokkal többet érdemel annál, mint hogy egyébként hozzácsapják akár a Rendőrtiszti Főiskolához, akár a közigazgatási képzéshez. Én nem látom azt az utat, amit ön gondol, és nem látok arra példát egyébként, már csak a jelenlegi katonai vezetők köréből sem, hogy ha valaki egyszer katona lett, és hivatásszerűen azt választotta, hogy egész életén át kívánja a hadsereget szolgálni, akkor abból azután - ez az ön kedvenc fogalmazása - jegyző lett. Erre nem látok módot. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány részéről Rétvári Bence államtitkár úr kért szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezt az "egyeztettünk, nem egyeztettünk az egyetem létrehozatalával kapcsolatban" vitát már lefolytattuk az általános vita alatt, és ott megállapítottuk, hogy igenis volt egyeztetés, a külön erre létrejött különbizottság is előkészítette ezt a folyamatot, és ne feledjük el, hogy ez az első olyan egyetem vagy intézmény létrehozása, amelynek megelőző törvénye is volt. Tehát nemcsak hogy volt egyeztetés, de törvénybe is iktattuk, miként kell létrehozni ezt az egyetemet, milyen egyeztetési folyamat nyomán fog létrejönni ez a törvény, amit most vitatunk és az egyetem, ami létrejön.

A második rész, az önállósággal kapcsolatban már szintén felmerült az általános vitában, pontosan Juhász Ferenc minisztersége óta a képzés 80 százaléka civilek számára, valamelyest civil képzésben zajlik. Tehát már nem lehet egy olyan egységes és csak a honvédség számára embereket képző intézményről beszélni a Zrínyi esetében, mint amit sokan gondolnak vagy sokan felvázolnak. Pontosan ez az integráció egyik alapja is, hogy még a legkatonaibb felsőoktatásunk is nagymértékben civil képzést végez, így igenis, itt indokolt az integráció, amely egy magasabb színvonalú képzést tud nyújtani.

A Horthy névvel kapcsolatban pedig annyit mondanék képviselőtársaimnak, hogy teljesen mindegy, milyen nevet tartalmaz ez a javaslat, mert formailag alkalmatlan az elfogadásra, hiszen egy korábbi törvényben már rögzítettük ennek az intézménynek a nevét. Ha lenne két törvényünk, amely két külön nevet adna ennek az intézménynek, az teljesen ellentmondásos lenne. Tehát nincs úgy megfogalmazva ez a javaslat, hogy módosítana a korábbi törvényen, vagy más módon tenné lehetővé, hogy ezt az új nevet vegye fel az egyetem, attól függetlenül, hogy tartalmilag mit gondolunk arról a névről, amit a Jobbik a javasolt.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szávay István képviselő úr következik, kétperces hozzászólás.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az, hogy a korábbi törvényekben mi van benne, a legkevésbé szokta önöket zavarni, erre a mai napon is volt már számos példa, tehát erre hivatkozni szerintem meglehetősen gyenge érv.

Hadd reagáljak - és nagyon sajnálom, hogy közben Pósán képviselőtársam elment - ezzel együtt egyébként önre is, államtitkár úr. Azért az egyik szavukkal ütik a másikat. Az univerzitás középkori értelemben vett eszménye, amire egyébként a mai napig is minden egyetem támaszkodik, az oktatók és a hallgatók közösségét jelentette. Ez az oktatói-hallgatói közösség egészült ki később a jogfelfogásban, illetve a törvénykezésben meg az érdekképviseletben is nyilván a dolgozók közösségével.

Itt arra hivatkozott az államtitkár úr, hogy az általános vitában volt szó arról, hogy önök kikkel egyeztettek. Most is azt tudta elmondani, államtitkár úr, meg akkor is, hogy egy megfelelően létrehozott bizottsággal egyeztettek. Ebben a bizottságban csak az oktatók képviselői voltak benne, ezt a törvényjavaslatot, amelynek a módosítóit most tárgyaljuk, államtitkár úr, sem a hallgatók, sem a dolgozók képviselői nem látták. Az pedig, amit Pósán képviselő úr mondott, hogy az intézménynek, illetve a szenátusnak joga van nevet választani, és ezzel kívánt a képviselő úr, fideszes képviselőtársam Ferenczi Gábor javaslata ellen érvelni, ez egy nagyon jól hangzó állítás, csak meglehetősen álságos, tudniillik, ha már itt vagyunk, akkor maga a szóban forgó javaslat viszont érdekes módon nem került be az intézmény azóta egyébként már felállított ideiglenes szenátusa elé.

Tehát, hogy az egészet így összefoglaljam, államtitkár úr, mert nyilván az ön számára is világos: adva van most egy törvényjavaslat, amelynek a módosító javaslatait tárgyaljuk, és sem ezt a törvényjavaslatot, nyilván a hozzá kapcsolódó módosítókat meg főleg nem, az intézmény, az intézmény szenátusa, az intézmény hallgatói és az intézmény dolgozói nem látták, és semmilyen formában nem tudták véleményezni.

(20.30)

Éppen ezért meglehetősen álságosnak tartom itt most arra hivatkozni, hogy az intézmény elnevezéséről a szenátus hivatott dönteni, és erről nem kellene itt a tisztelt Házban beszélni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Vadai Ágnes képviselő asszony következik kétperces hozzászólásra.

DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány képviselőjének szeretném mondani, hogy elég szomorú, hogy a névválasztás kapcsán a Fidesz-KDNP-kormánynak csupán formai kifogása van, és egyéb kifogása nincs (Derültség a Jobbik soraiban.), de nyilvánvalóan ízlések és pofonok.

Visszatérve a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, azt azért szeretném elmondani, hogy egyetértek az LMP képviselőjével abban, hogy ha már létrehozzák ezt az egyetemet, ahol az egyeztetés nyilván úgy történt, ahogy eddig is történtek az egyeztetések az önök kormányzásának idején, összehívták az embereket, aztán megmondták, hogy mi lesz, és akinek nem tetszett, az meg távozhatott az adott karról meg az egyetemről. Ismerjük ezt, így szokták elvégezni az egyeztetést. Szóval, én mindenképpen azt gondolom, hogy ha mindenáron nevet akarnak választani ennek az egyetemnek, ahová begyűrnek mindent a közigazgatástól egészen a nemzetbiztonságig, akkor mindenképpen szükséges az, hogy ez egy világnézetileg valóban semleges egyetemi név legyen. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.)

Azzal együtt, hogy azt nehezen tudom őszintén elképzelni az önök elmúlt másféléves tevékenységét illetően, hogy az egyetemnek magától jutna eszébe, hogy valamilyen nevet válasszon, nem irányítva, mert én inkább hiszem azt, hogy akkor itt irányított névválasztás lenne. Ha mégis magától jutna eszébe az egyetemnek, hogy nevet válasszon, akkor nyilvánvalóan, ha nem olyan az a név, amely az önök értékvilágával egyezik, akkor azt nem fogják jóváhagyni. Ezt azért nagyjából tudjuk, úgyhogy felesleges itt egymást kábítanunk, hogy itt micsoda nagy egyeztetés volt ebben az ügyben, mert önöknél ez nem így folyt az elmúlt másfél évben, és fölösleges azt mutatni, hogy az egyetemek mekkora nagy önállósággal bírnak, mert ez nem így van. Mert önök mindenbe bele akarnak szólni, beleszóltak a Magyar Honvédség életébe oly módon, hogy egyébként konkrétan képességeket veszít a Magyar Honvédség jelenleg, nincs pénz a Magyar Honvédségre. Nem tudom, hogy hogyan lesz egyébként a tisztképzésre egy ilyen óriási (Az elnök a hozzászólási idő leteltét csengetéssel jelzi.) egyetemen belül pénz. (Dr. Hende Csaba: Ezt bízza ránk!) Hát, nem szívesen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szilágyi György képviselő úr következik, rendes felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az elnök úr is felhívta a figyelmünket, hogy ne történelmi vitákat folytassunk, de itt a képviselőtársam konkrét javaslatában egy konkrét történelmi személy neve szerepel, és mivel itt nem arról folyik a vita - egyetlenegy képviselő, Pósán képviselő mondta csak azt -, hogy nevezzük el az egyetemet vagy ne nevezzük el az egyetemet, hanem pontosan arról folyik a vita, hogy megkérdőjelezik Horthy Miklós személyét a Magyar Országgyűlésben jelen pillanatban is, ezért elengedhetetlen, hogy Horthy Miklós személyéről beszéljünk.

Azt pedig, hogy miért nem tetszik a Horthy Miklós név a képviselőknek, azt az MSZP padsoraiból még valahol értem is, hiszen Horthy Miklós volt az a politikus, aki éleslátóan már a világon elsőként ismerte föl a kommunizmus veszedelmét, és indított ellene eredményes harcot idehaza is. (Taps a Jobbik soraiban.) Az 1919-es patkányforradalom után rendet csinált ebben az országban, rend volt ebben az országban. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek ki lehetne méltóbb névadója, mint egy olyan ember, aki mind katonaként, mind emberként, mind a köz szolgálatában végzett egész életútja során példát mutathat ebben az országban?

Csak egyetlenegy dolgot hadd mondjak el önöknek, MSZP-s képviselőtársaim: Horthy Miklós 25 éves kormányzása alatt nem gyilkoltak meg és nem csuktak börtönbe annyi kommunistát, mint az utána elkövetkezendő 45 év alatt, amikor önök, az önök elődei a saját elvbarátaikat gyilkolták le (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) és börtönözték be. De ez az MSZP része, ezt még meg is érteném, hiszen a folytonosság 1919-től folyamatosan látszik ebben az országban a kommunisták ténykedése után. Elég csak a Kossuth térre lövető Apró Antalt említeni, akinek a családjához tartozó Gyurcsány Ferenc még a mai napig itt van ebben a Házban. (Derültség az MSZP soraiban. - Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Mindjárt jönnek az ápolók!)

Amit viszont nem értek, az a Fidesz hozzáállása ehhez az ügyhöz. Amit nem értek, az az, hogy a Fidesznek miért nem tetszik vajon az, hogy ezt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet Horthy Miklósról nevezzük el. Mert, kétségük ne legyen, önök kijelentették, hogy nem támogatják ezt a javaslatot, kétségük ne legyen afelől, hogy a Fidesz sem fogja támogatni, hiszen összenő, ami összetartozik. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) A Fidesz már a bizottsági ülésen kifejtette abbéli véleményét, hogy ő nem támogatja azt, hogy Horthy Miklósról nevezzük el ezt az egyetemet. Tehát nem értem a Fidesz hozzáállását, nem értem azt, hogy nekik miért nem megfelelő Horthy Miklós személye. Ezen el kellene gondolkozni.

Remélem, egyébként a szavazás után a választópolgárok is elgondolkoznak azon, hogy vajon ki akarja ebben az országban valóban a magyar érdekeket képviselni az elkövetkezendő időszakban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Hende Csaba miniszter úrnak adok szót. Parancsoljon, miniszter úr! (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Érdemben! Érdemben!)

DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter: Köszönöm a szót. Érdemben szoktam felszólalni.

Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy erről a leendő egyetemről márciusban már önökkel együtt alkottunk egy törvényt. Ez a törvény meghatározta ennek az egyetemnek a nevét. Ennek az egyetemnek van neve, nem kell neki nevet keresni, úgy hívják, hogy Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Tetszik tudni?

Hosszasan érveltek itt, hogy a szegedi egyetemet Horthy Miklósról nevezték el valaha. Nem értem, hogy miért nem arra nyújtanak be indítványt, hogy azt az egyetemet nevezzék el. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Ferenczi Gábor...) Kérem, nem ehhez a törvényhez kell benyújtani azt az indítványt, hanem egy önálló törvényjavaslatot kell erről nyilván benyújtani, hogyha önöknek ilyen szándékuk van.

De egy dologra szeretném felhívni az önök figyelmét: ennek az új egyetemnek a székhelye nem véletlenül kerül egy nagyon is szimbolikus történelmi helyre, ez pedig az egykori Ludovíceum épülete, a Ludovika épülete. Ezt az egyetemet, higgyék el nekem, a székhelye után a köznyelv nagyon hamar, nagyon rövidesen Ludovikának fogja hívni. Ki az, akinek ez nem tetszik, aki ennek nem örül? Nem véletlen, hogy a tisztképzés, a megújuló tisztképzés katonai életkereteként idén február 1-jével fölállítottam a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóaljat a honvéd vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe. Tehát a Ludovika eszmeisége az, amely át kell hogy hassa az én szerény vélemény szerint ennek az egyetemnek valamennyi képzési fajtáját. Ahogy régen csak a katonatisztek voltak ludovikások, a jövőben a rendőrtisztek, a köztisztviselők, sőt, még a diplomaták is ludovikások lesznek. (Az elnök a hozzászólási idő leteltét csengetéssel jelzi.) Kérem, hogy együtt örüljünk ennek a lehetőségnek, és ne hajánál fogva előrángatott érvekkel próbáljunk nevet adni valaminek, aminek már van neve.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra Vadai Ágnes képviselő asszony következik.

Parancsoljon!

DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ne tévedjünk már, a Ludovika az önálló tisztképzésnek a szimbóluma. Ne tévedjünk már ebben a dologban!

Szerintem ez a névkérdés nagyon sok mindent elmond arról, hogy egyébként milyen probléma van az alapkoncepcióval. Miniszter úr, amikor azt mondta, hogy közösen megalkottuk a törvényt, akkor nyilván a Jobbik-frakcióra gondolt, és semmiképpen sem a mi frakciónkra, merthogy mi nem támogattuk (Dr. Hende Csaba: Ez a Ház, közösen.) ennek az egyetemnek a létrehozását. Amikor meg azt mondja, hogy "ez a Ház, közösen", akkor nyilvánvalóan tegye világossá, hogy nem mindenki ebben a Házban támogatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. (Dr. Hende Csaba: Az is megalkotta, aki nemmel szavazott. Az úgy járult hozzá.)

Az meg, azt gondolom, végképp nem fogadható el, hogy itt valaki törvénybe akarja foglalni, hogy Horthy Miklós legyen a neve, aztán jön a miniszter, és közli, hogy ez majd itt egyébként a Ludovika lesz végül. Tisztelt képviselőtársam, akkor miért nem maradhat Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem? Azt gondolom, hogy a történelem folyamán ez a Zrínyi elég sok mindent tett, és elég ismert az ő - hogy mondjam? - viszonyulása a hadsereg kérdéséhez, a hazaszeretethez. Egyszerűen érthetetlen, hogy ha egyszer megalkotják így, hogy Nemzeti Közszolgálati Egyetem, nyilván a Jobbik javaslatát, ahogy a kormány képviselője mondta, formai okokból nem támogatják - mi elvi okokból, de hát már csak ilyen élet -, és akkor jön a miniszter, és azt mondja, hogy ez mégiscsak a Ludovika lesz, és itt mindenki Ludovikának fogja hívni.

Szerintem el kellene dönteni, miniszter úr, hogy mit szeretnének - és a kormány képviselőjének is szeretném mondani, hogy mit szeretnének -, mert a ludovikás hagyomány, amire ön annyira szeret hivatkozni, és annyira sokszor elmondja, hogy önnek mennyi sok köze van ehhez, és hogy mennyire nagyon ennek a támogatója volt, és mindig elfeledkezik arról, hogy egyébként nem az ön idején indult el ez a dolog, nyilvánvalóan, ezt elfelejti elmondani.

(20.40)

De hát történelemhamisításban azért elég jók az utóbbi másfél évben, ezt szeretném mondani. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban. - Dr. Rétvári Bence: Nem annyira, mint önök voltak. - Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Tehát világossá szeretném azt tenni, hogy el kell azt dönteni, mit szeretnének ezzel az egyetemmel. Hogy ez egy nagy, általános igazgatási egyetem legyen, mert akkor más a helyzet, vagy pedig a tisztképzésnek legyen az egyeteme.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hende Csaba miniszter úr következik.

DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Vadai Ágnes képviselőtársunk feltette a költői kérdést, hogy miért nem lehet a neve Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Azért, kedves képviselőtársam, mert itt három, jelenleg önálló intézmény egyesül, és ezek közül az egyiket úgy hívják, hogy Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Ezért nem lehet az egésznek ugyanez a neve.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita első szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 4-11. pontjaira és a 13. pontra. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni 6 perces időkeretben. Igen, Szávay István képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Csak azért nem ügyrendit nyomtam, nehogy gyorsan ne tudjam elmondani, amit szeretnék. Az ajánlás utolsó előtti pontjához vagy utolsóhoz szeretnék hozzászólni.

ELNÖK: Az utolsó előttihez ne, mert az az öné, és azt már lezártuk. Az a 12. Az utolsó a 13.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Bocsánat. Akkor a 4122/7., Pokorni elnök úr által beadott oktatási bizottsági módosítóhoz.

ELNÖK: Ahhoz lehet.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Szóval, elnézve ezt a módosítót, különösen szép, amit Hende miniszter úrtól, illetve államtitkár úrtól is hallottunk arról, hogy itt a Házszabály szerint meg a törvénykezési gyakorlatban hogyan nem szabad különböző törvényekhez hozzányúlni, és a Házszabály szerint az hogyan korrekt. A szóban forgó javaslat indoklása, amely egyébként a mai nap botrányos törvényhozási gyakorlatának, amit önök itt műveltek ezzel a stabilitási törvénnyel, gyönyörű megkoronázása, Pokorni bizottsági elnök úr által aláírva. Az indoklásban ugyanis ennyi szerepel: lásd a bizottság 2011. szeptember 26-i ülésének jegyzőkönyvét. (Derültség a Jobbik soraiban.) Ne haragudjanak, ez már egészen elképesztő! Hát ez már vicc, amit itt önök a törvényhozásból csinálnak!

Kérem elnök urat, szíveskedjen tájékoztatni arról, hogy a bizottság mai ülésének jegyzőkönyve hol elérhető, hogyan tudom elolvasni ennek a határozatnak a módosítását. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor kérem elnök urat, hogy szíveskedjen ennek a módosító javaslatnak a szabályosságát megállapítani. Amennyiben elnök úr erre nem vállalkozik, akkor szíveskedjen ezt az alkotmányügyi bizottságnak kiadni, hogy állapítsák meg, szabályos-e ez a módosítás, amihez a bizottság elnöke arra nem képes, hogy egy egymondatos indoklást hozzáfűzzön.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Ez nem így működik, képviselő úr. Tessék megnézni a Házszabály vonatkozó előírását, annak megfelelően van lehetősége csak az ülést vezető elnöknek eljárni. (Dr. Apáti István közbeszól.) Képviselő úr, ha kér szót, adok szót természetesen, ha nem, akkor meg kérem, hogy ahogy én nem szólok bele az ön beszédébe, ön se szóljon bele az enyémbe.

Szávay István képviselő úr következik kétperces hozzászólásra.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Bocsánat, elnök úr, jó, én nem vagyok ennyire járatos a Házszabályban, és nem volt ennyi időm megnézni, de jól értem azt, hogy ha a bizottság elnöke beterjeszt egy módosító javaslatot, akkor ahhoz elég annyit indoklásnak hozzáfűzni, hogy nézzek meg egy jegyzőkönyvet, amit jelenleg nem tudok elérni? Ezt jól értem, elnök úr?

Köszönöm.

ELNÖK: Nincs lehetőségem arra, hogy én ezt kiadjam bármelyik bizottságnak további vizsgálatra, mert az illetékes bizottság ezt az ajánlást állította össze, ez az ő javaslatát tartalmazza, képviselő úr.

Szilágyi György képviselő úr következik kétperces hozzászólásra.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én is elmondanám, mert lehet, hogy nem volt elég érthető, amit Szávay István elmondott. Tehát megnézi az ember ezt a törvénymódosítást, amihez módosító javaslat van beadva, meg szeretném érteni, mert lehet, hogy én annyira buta vagyok, hogy nem értem, mi van ide leírva, és az indoklás hátha segítene abban, hogy ezt megértsem, mit szeretne Pokorni képviselőtársam itt beterjeszteni. De nem tudom megnézni az ő indoklását, mert azt mondja, hogy az ülés jegyzőkönyvét nézzem meg, amely ülés jegyzőkönyve jelen pillanatban nem elérhető. Tehát az lenne a kérdésünk, hogy ön szerint ez így megfelelő-e, és elősegíti-e az országgyűlési képviselők munkáját.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársam! Az előterjesztő képviselője itt ül, és az előterjesztő képviselője természetesen ilyen esetben megfelelő felvilágosítással szolgálhat. (Novák Előd: Halljuk a jegyzőkönyvet!) Nem látom, hogy az előterjesztő képviselője hozzá szeretne szólni.

Mivel több felszólaló nem jelentkezett... Lamperth Mónika kétperces hozzászólásra.

Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Itt kialakult egy olyan polémia, aminek egy része a jegyzőkönyvben is követhető lesz, mert a mikrofonban hangzott el, és a mikrofonon kívül is kialakult egy polémia. Azt szeretném elősegíteni, ha az utókor számára is világos lenne, és talán itt most, helyben is lehetne ezen segíteni, ha elnök úr, mert ön azt mondta, hogy itt van az előterjesztő, és megválaszol ezekre a kérdésekre, megnevezné itt név szerint, hogy most, ebben a pillanatban kit tekintsünk előterjesztőnek, mert akkor őt meg lehetne konkrétan címezni ezzel a kéréssel. Azt gondolom, hogy függetlenül az előbb egyébként rendkívül éles ideológiai vitától, amit a jobbikos képviselőkkel itt vívtunk, ebben tökéletesen igazuk van.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Apáti István képviselő úr következik, kétperces hozzászólás.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem én vagyok az előterjesztő, szeretném jelezni a félreértések elkerülése végett. Én is ragaszkodnék ahhoz, az előttem szólókhoz hasonlóan, hogy szeretném megtudni, hol érhetem el ezt a jegyzőkönyvet, vagy hogyan tudok rájönni arra, hogy mi ennek a javaslatnak az indoklása. Egyébként akkor sem lennénk előrébb, jelzem, ha a jegyzőkönyv már kész lenne, hiszen nem lehet csak így általánosságban meghatározni, hogy egy korábbi ülés vagy akár egy mai bizottsági ülés jegyzőkönyvére hivatkozunk. Legalább a jegyzőkönyvi részt kellene pontosabban kiemelni, hiszen egy bizottsági ülésen sok minden elhangzik. Akkor ezek szerint az ellenzéki hozzászólások, az ellenzéki felvetések, szóbeli megjegyzések is a javaslat indoklásának részét képezik? Ez egészen elképesztő.

Úgy gondolom, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ennek az ajánlási résznek a tárgyalását folytassuk, úgyhogy javaslom, függesszük fel a vitának ezt a részét, mert látható, hogy az előterjesztő eltűnt, mint szürke szamár a ködben. Valószínűleg megkezdődött a hosszú hétvége, lehet, hogy már a Balatonon érjük utol, nem lehet tudni, hol tartózkodik a képviselő úr, úgyhogy szerintem így nem tudunk továbbhaladni, nem korrekt a vitát ilyen körülmények között tovább folytatni. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Így van. - Taps ugyanott.)

ELNÖK: Jelezném képviselő úrnak, hogy a házszabályi előírás nem tartalmaz olyan klauzulát, miszerint bármelyik módosító javaslat előterjesztőjének a vita során az ülésteremben kell tartózkodni. Tehát ilyen kötelezettség nincs. Természetesen az egy szerencsés dolog, amennyiben ott van, adott esetben hozzá tud szólni.

Vadai Ágnes képviselő asszony következik kétperces hozzászólásra. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én akkor megjelölném az előterjesztőt, aki itt tartózkodik, szerintem Rétvári államtitkár úr a kormány képviselője. Ezt a törvényjavaslatot a kormány terjesztette elő, és azt tudjuk az ajánlás 10. pontjából, hogy az előterjesztő képviselője nem foglalt állást, több esetben is ez az álláspont. Ez azt jelenti, hogy az előterjesztő képviselője tudja, hogy mi maga az indoklás és mi a javaslat, csak éppen ebben az ügyben a bizottsági ülésen nem foglalt állást. Úgy gondolom, a kormány jelenlegi képviselője se nem a honvédelmi tárca vezetője, se nem a vidékfejlesztési tárca képviselője, hanem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselője, Rétvári államtitkár úr. Úgyhogy akkor én megszólítanám államtitkár urat, hogy ebben a kérdésben legyen segítségére a Jobbik frakciónak.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most az előterjesztő képviseletében Rétvári Bence államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Szeretnék gratulálni az előttem felszólaló négy-öt képviselőnek, hogy nagyon tartalmi, fontos és a jövő diákjai számára a jövőbe mutató vitát vittek itt véghez a parlament falain belül. Mind az MSZP-nek, mind a Jobbiknak, megnéztem, három képviselője van az oktatási bizottságban. Egyik-másik talán itt is ül jelen pillanatban a padok között, akik ezt nyilván megtapasztalták, hogy miről szólt ott a vita. Itt az előterjesztő, ebben az esetben magának a módosító indítványnak az előterjesztője a bizottság, tehát nyilvánvalóan onnan ismerhetik meg ennek a javaslatnak az indokolását.

(20.50)

De úgy érzem, kicsit ilyen homokozóvitánál tartunk, hogy akkor most te láttad, én láttam, az én frakciótársam volt ott, nem volt ott az én frakciótársam. Képviselőtársaim, nagyon jól elvitatkozgatnak anélkül, hogy egyetlen árva szót szólnának a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről vagy az azzal kapcsolatos fontos döntésekről, hogy ők mit csinálnának másként ezzel az egyetemmel kapcsolatban. Szerintem nem ilyen ügyrendi jellegű vitákkal kell húznunk az időt, hanem lényegileg mondják el a véleményüket egyik-másik előterjesztésről vagy egyik-másik módosító javaslatról.

A részletes vita lényege az, hogy a javaslatokról vitatkozunk, azokról a paragrafusokról, normaszöveg-módosító javaslatokról, amelyek itt önök előtt fekszenek. Lehet persze bizottsági viták jegyzőkönyvét kérni, kérdezzék meg a saját frakciótársukat, aki ott volt, szavazott is erről a kérdésről, de hogyha vitatkozni szeretnénk, jó lenne, ha érdemben magukról a módosító javaslatokról tudnánk vitatkozni a részletes vitában. Ez persze az önök számára nem kötelező, beszélhetnek teljesen másról, lehet történelmi vitákba bocsátkozni a két ellenzéki frakció között, lehet különböző honlapokon keresni a bizottsági jegyzőkönyveket, de az sem rossz szerintem, hogyha a magáról a javaslatról vitatkozunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megszaporodott a kétperces hozzászólásokra jelentkezők száma, de előtte Zakó László képviselő úr ügyrendben jelentkezett szólásra. Parancsoljon!

ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Nagy tisztelője vagyok önnek, ön ezt bizonyára tudja, és hát ilyen fölvezetés mellett szeretném szíves figyelmébe ajánlani a Házszabály 97. §-át, amelynek a (2) pontja úgy szól, hogy a törvényjavaslat és a módosító javaslat indokolásában meg kell jelölni az elfogadása esetén várható társadalmi és lehetőség szerint számszerűsített becsült gazdasági hatásokat. A (4) pontja: a nem szabályszerű formában benyújtott indítványt az Országgyűlés elnöke visszautasíthatja, ebben persze van egy feltételes mód.

Tehát bízva az ön tudásában és tapasztalatában, illetve a Házszabály 97. § vonatkozó alpontjaira hivatkozva kérem elnök urat, hogy ennek a napirendi pontnak a tárgyalását függessze föl.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Én is nagy tisztelője vagyok a képviselő úrnak, ezért nem akasztottam meg beszéd közben, mert először egy percben el kellene mondani, hogy mi az ügyrendi javaslat lényege, és aztán azt indokolni.

De most a tiszteletkörökön lépjünk túl, Rétvári Bence államtitkár úr következik, aki el fogja mondani, hogy ez a fajta javaslat, amelyik az oktatási bizottság részéről módosító javaslatként elhangzott, a Ház szokásos gyakorlatát követi, miszerint amennyiben hosszú és részletes (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) vita van, akkor a javaslatot nem minden esetben szokták... (Közbeszólások a Jobbik és az MSZP soraiból.) Az a probléma, hogy a bizottság nem kért sürgős jegyzőkönyvet, mert ha a sürgős jegyzőkönyv elkészült volna, akkor ez rendelkezésünkre állna.

Elnézést, államtitkár úr, öné a szó. (Derültség, közbeszólások a Jobbik soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Kiegészíteni nem egészíteném ki, elnök úrnak természetesen a mondandóját, csak folytatnám, és arra hívnám fel a képviselőtársam figyelmét, hogy ne keverje össze magát a javaslatot és egy módosító javaslatot. Attól, hogy egy módosító javaslatot ön házszabályellenesnek tart - mert itt lényegében ezt fejtették ki az előző percekben a képviselőtársai -, attól nem a törvényjavaslat vitáját kell fölfüggeszteni, hanem az adott fórumokon jelezze azt a frakció, hogy egyik vagy másik módosító javaslatot házszabályellenesnek tartja. De ettől magának az alapjavaslatnak, a kormány-előterjesztésnek a vitája teljesen nyugodtan folyhat tovább. Az más dolog, hogy a sok módosító közül az egyiket önök így házszabályellenesnek tartják, de kettőt, kérem, ne keverje össze.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Akkor megkérdezem Rétvári Bence államtitkár urat, hogy nem látja-e akadályát annak, hogy a tárgyalást folytassuk.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Semmiképp.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra Szilágyi Péter következik.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Államtitkár úr, megértem, hogy ön kellemetlen helyzetben van most, azonban úgy vélem, hogy bármennyire jól elszórakoztunk ezen a polémián, nagyon komoly helyzetről van szó. Hiszen jól beleilleszkedik ez a módosító a kormánypártiak által gyakorolt jogalkotásba, a zárószavazás előtti módosítókkal kapcsolatban láttuk, hogy milyen gyakorlatot folytat, illetve most gyakorlatilag nincs indokolása ennek a módosító indítványnak.

Véleményem szerint egy indokolás attól indokolás, hogy van benne ok-okozati viszony, a "lásd" és a "bizottsági ülés jegyzőkönyve" között nem látok ok-okozati viszonyt, úgyhogy igazából ehhez nem tudok már mit hozzátenni.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Egy dolog egészen biztosan valamennyi bizottsági elnökre és bizottsági elnököt helyettesítő alelnökre a következőkben nagyon komolyan vonatkozik, hogy ha ilyen eset előfordulhat, hogy azon a napon ülésezik a bizottság, akkor kérjék sürgősre a jegyzőkönyvet, hogy a jegyzőkönyv részletesen tartalmazza a vita menetét.

Lamperth Mónika képviselő asszony következik, kétperces hozzászólásra.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Még államtitkár úr korábbi megszólalásakor nyomtam meg a gombot, mert arra szeretnék reagálni. Államtitkár úr a szemünkre vetette, hogy ilyen formai kifogásokról vitatkozunk ahelyett, hogy az érdemről szólnánk, hasonló észrevételt már tettem ma, szeretném most is elmondani, hogy államtitkár úr ezt rosszul látja. Az ellenzéknek igenis dolga az, hogy leleplezze ezeket a kis sunyi trükköket, amiket önök bevetnek azzal, hogy az utolsó pillanatban nyújtanak be olyan módosító indítványt, amiről egyébként sokszor az a képviselő, akinek a nevét odaírják, az sem tudja, hogy mi van benne.

Senki nem tudja már ezeket követni. Ma konkrétan az alkotmányügyi bizottságban tanúi voltunk egy Békés megyei indítványnak, amikor kiderült, hogy a bizottság kormánypárti elnökének, az államtitkárnak és a kormánypárti képviselőknek fogalmuk nem volt arról, hogy miről van szó, és elég nehéz volt kikeveredni belőle. Majd Papcsák úr... - most megnyomta a gombot, és el fogja mondani, hogy ők tudták természetesen, hogy miről van szó, de nem akarok eltérni a tárgytól.

Azt gondolom, hogy működő demokráciában az ellenzéknek igenis dolga az, hogy érvelésre kényszerítse a hatalmat, érvelésre kényszerítse a kormányt, és amikor önök megpróbálják elrejteni a valódi szándékot, és az ellenzék leleplezi, hogy magának a beterjesztőnek - vagy akár a kormánynak is - fogalma nincs arról, hogy mit hoz ide elénk, akkor igenis ezeket a kis trükköket le kell leplezni. Úgyhogy, ha tetszik önöknek, ha nem, ezt meg fogjuk tenni ezentúl is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szávay István képviselő úr következik, a Jobbik képviselője.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Csak tényleg utoljára, mert nem akarok én sem ezen csámcsogni, csak, államtitkár úr, itt arról van szó, hogy egészen elképesztő az a cinizmus, ami ebből a javaslatból erjed. Egészen elképesztő az az arrogancia meg pökhendiség egyébként, amit a mai napon, a korábbi vitában egy-két kedves képviselőtársától tapasztaltunk, és egészen elképesztő az a cinizmus, amivel ön itt válaszolt.

Hát ne haragudjon! Nekem, aki fölkészülök erre a vitára, az a dolgom, hogy a javaslatok indoklásának úgy járjak utána, hogy elkezdek szaladgálni, hogy melyik frakciótársam melyik bizottsági ülésen vett részt? Hát ne haragudjon! (Dr. Rétvári Bence közbeszól.) Igen, itt van mellettem, de nem erről szól a kérdés, államtitkár úr, hanem arról szól, hogy ebben az egy javaslatban minden benne van arról, amit önök a parlamentarizmusról meg az egész dolog működéséről gondolnak. Az, hogy önök úgy gondolják, hogy megtehetik - márpedig láthatóan megtehetik - azt, hogy ilyen szinten hoznak ide javaslatokat, azt, hogy most már egy minimális szinten egy minimális eleganciára, egy minimális formalitásra sem figyelnek oda, és utána még megpróbálják kimagyarázni, hogy miért és miért korrekt az, hogyha egy javaslatnak az van a végén, hogy én szaladgáljak az abban foglalt dátum szerinti jegyzőkönyvek után. Miután kiderül, hogy ezt nem tudom megkérdezni, akkor meg az az önök véleménye, hogy akkor kérdezzem meg az ott lévő képviselőtársamat.

Erről szól ez a vita, és ezen vagyok én magam is és mindenki más is egyébként fölháborodva, hogy önök ezt az egész dolgot így látják jónak és helyesnek elintézni; hogyha legalábbis helyesnek és jónak nem, de úgy gondolják, hogy ezt meg lehet csinálni. Szerintünk ezt nem lehetne megcsinálni, államtitkár úr. Egyébként pedig valójában itt tényleg nem a dolog érdemi részéről szólt a vita, amit ön hiányolt, és vissza is fogunk erre térni, megígérem.

Ezt szerettem volna elmondani, és ezt ön is pontosan tudja, hogy egészen elképesztő az a gyakorlat, amit önök csinálnak, és ebben ez a szomorú. Csak az a gond, hogy az önök választói ezt nem tudják meg nem látják, nem követik a tévéközvetítést, hanem pontosan úgy, ahogy az önök képviselőtársa - mint ahogy azt egy korábbi vitában a mai napon mondtam - még annak idején elmondta: ezeket a trükköket meg lehet csinálni, mint ahogy az MSZP is megcsinálta annak idején, mert ezt úgysem lehet kommunikálni, ezt a választókhoz nem lehet eljuttatni, a választók nem fogják tudni, hogy milyen elképesztő módon viszonyulnak önök az egész törvényhozás működéséhez.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Papcsák Ferenc képviselő úr következik kétperces hozzászólásra.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Meg lettem szólítva, azért, és örülök neki, hogy lassan áthúzódunk a következő napirendi pontra.

Hadd szabadjon elmondani, mindig az a vád ér bennünket, hogy a Fidesz-frakció mindig szavazógépként működik. Engedje meg a képviselő asszony, hogy elmondjam, nem úgy működik. (Dr. Lamperth Mónika: A végszavazásnál.) A bírósági szervezetek elnöke volt oly kedves, és megkeresett engem azzal - egyébként teljesen más struktúrában gondolkodik a kormány a bírósági álláshelyek feltöltéséről -, mi pedig úgy gondoltuk, hogy az a több mint ezer ügy, amelynek a tekintetében pótolni kell a kieső bírák helyét... - egy bizottsági módosító indítvánnyal operáltunk, és ön is szemtanúja volt ennek, hogy akár a kormánnyal szemben is képviseltük azt az érdeket, hogy Békés megye kapjon három státust az átmeneti időszakra.

Úgyhogy nagyon szépen köszönöm, hogy ezt így felhozta, és hogy ezt itt el tudtam mondani. Tehát a szakmai szervezet ajánlása alapján sikerült rendbe tenni ezt a kérdést (Dr. Lamperth Mónika: Mégis lobbiztatok.) akár a kormánnyal szemben is, de hát nyilvánvalóan ezt majd megoldjuk a későbbiekben.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a kétperces hozzászólásokat, Apáti István képviselő úr következik.

(21.00)

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném én is a megdöbbenésemet és az elképedésemet kifejezni. Egészen döbbenetes, államtitkár úr, hogy ha megkérdezzük, az indoklást hol lelhetjük fel, akkor ön hivatkozik a frakciónk bizottságban ülő tagjaira, hogy kérdezzük meg tőlük, érdeklődjünk tőlük. Tehát egyrészt az érvekkel van bajom, másrészt az nem egy pontos meghatározás - az előbb már próbáltam megérteni, fussunk neki még egyszer, hátha most sikerül önnek realizálni -, hogy nincs megjelölve pontosan a jegyzőkönyvi rész. Az pedig, hogy Pokorni Zoltán több mint húszéves politikai rutinnal a háta mögött nem képes odabiggyeszteni egy vagy két mondatot, az egészen biztos, hogy óriási nagy szegénységi bizonyítvány.

Azt pedig megértem, hogy ön unja a vitát, és menne már haza, nyilván a kedvenc tévésorozata ezután következik (Derültség a Jobbik és az LMP soraiban.), vagy nem tudom, milyen egyéb elfoglaltságai vannak önnek, de kérem, ne ijedjen meg - úgysem szoktak sérvet kapni az erőlködéstől (Derültség a Jobbik soraiban.) -, ha egy nap 8 óránál néhány perccel többet kell dolgozni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelettel arra kérek mindenkit, hogy ne most mondja el mindazt, amit a következő napirendi ponthoz kíván elmondani.

Vadai Ágnes képviselő asszony következik kétperces hozzászólásra. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 10. pontja kapcsán nem azokat az érveket szeretném elmondani, amit sok képviselőtársam elmondott már így a bizottsági módosítóval kapcsolatosan, hanem inkább amiatt szeretném kifejezni az aggodalmamat, hogy itt mégiscsak egy nemzeti közszolgálati egyetem létrehozásáról van szó, ahol rendőrök, katonák, közszolgálatban álló személyek és a nemzetbiztonság iránt érdeklődő személyek kerülnek egy egyetemre.

Azt gondolom, ha önök úgy döntöttek és önök döntöttek úgy - ezt szeretném hangsúlyozni, hogy már csak a jövő érdekében is világosan lássuk, hogy ez nem a Ház egészének a döntése volt, csak a kormánypártok, a képviselők döntése volt -, hogy létrehoznak egy ilyen egyetemet, akkor azt gondolom, hogy azok az oktatók, azok a dolgozók és nem utolsósorban azok a hallgatók, akik e miatt a döntés miatt meg kell hogy változtassák az életüket, megszűnik alóluk akár a Rendőrtiszti Főiskola, akár a Nemzetvédelmi Egyetem, többet érdemelnek talán annál, mint az a fajta válasz, amit az államtitkár úr adott.

Engem személyesen nem zavar, ha ő nem ismeri ezt a módosító indítványt, mert szerintem nem neki lett volna a dolga, hogy pontosan ismerje a tartalmát, hanem nyilván az oktatási bizottságnak. Engem ebben az ügyben tényleg csak az zavar, hogy az ellenzéki képviselők szapulásán túl talán kevés hangsúly került arra, ami igazán fontos, nevezetesen ennek a létrehozandó, leendő egyetemnek, amelyről mindegy, hogy most mit gondolunk, mert ez egy ténykérdés, tehát itt vitatkozhatunk egész éjszaka, a fideszes képviselők eldöntötték, hogy milyen lesz ez az egyetem, és olyan is lesz. Semmilyen javaslatot nem fognak befogadni - ez teljesen világos, ezt szeretném mondani -, ahogy az elmúlt másfél évben szinte nem volt olyan javaslat, amit befogadtak volna az ellenzéki képviselőktől, nyilvánvalóan csak azért, mert ellenzéki képviselők adták be. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) De mégiscsak ennek az egyetemnek a sorsa, azt gondolom, az egy fontos dolog, és talán ezzel kellene a kormánynak és az előterjesztőnek is foglalkoznia.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szilágyi György képviselő úr következik kétperces hozzászólásra. Parancsoljon!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ez az eset egyébként azért fontos, és azért is beszélünk erről ilyen sokat, mert pontosan megmutatja azt a nemtörődömséget, azt az arroganciát, amivel önök másfél éve irányítják ezt az országot. Ugyanígy foglalkoznak az ország dolgaival is, ugyanilyen magas lóról foglalkoznak az ország dolgaival, azért tartunk itt, ahol tartunk jelen pillanatban.

Úgy érzem, hogy a választók bizalmával idekerültem, és felelős politikusként megpróbálom megérteni az önök törekvéseit, megpróbálom megérteni azt, hogy mit szeretnének elérni a törvényekkel, ezért is lennék kíváncsi arra, hogy vajon Pokorni Zoltán módosító javaslatánál mi az indoklás. Hiszen, államtitkár úr, az, hogy ez csak egy módosító javaslat, mondja ön, attól ez még hozzá fog tartozni ehhez a törvényhez szervesen.

Amikor én, mondjuk, lemegyek, mert mi lejárunk fórumokra, és ott majd meg fogják kérdezni tőlem, hogy Pokorni Zoltán mit gondolt ebben a törvényjavaslatban, akkor mit mondok neki? Hogy vegye elő, és olvassa el az ülés jegyzőkönyvét? (Derültség a Jobbik és az LMP soraiban. - Taps a Jobbik soraiban.) Mert ő erre gondolt, és hogy én erre mit válaszoltam?

A másik: egyébként az is mutatja, hogy mennyire felelősségteljesen próbálunk gondolkodni, hogy nézze meg, önök hányan ülnek itt (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Hárman!), és nézze meg, mi hányan ülünk itt. Én most látom egyébként lelki szemeimmel - amit Papcsák képviselő úr mondott, hogy önök nem szavazógépek -, látom a fideszes képviselőket, akik otthon ülnek a számítógép előtt, és lázasan keresik ennek az ülésnek a jegyzőkönyvét, a leírtakat, hogy ők megnézzék, hogy majd felelősségteljesen tudják megnyomni a gombot, amikor erről szavazás lesz. (Derültség a Jobbik soraiból.) Na de komolyan mondom, ez komolytalanná teszi az egész vitát! És miáltal komolytalanná teszi ez a vitát, én ismételten arra szeretném kérni önöket, hogy miután az lett volna az egyetlen elegáns és normális megoldás az önök részéről, hogy azt mondják, valóban, itt hibáztunk, tévedtünk, térjünk vissza erre az ügyre később, és térjünk át a következő napirendi pontra, és majd folytatjuk ezt a részletes vitát. De önök megint nem ezt tették, hanem erőből, arroganciából megoldották ezt a helyzetet, és azt mondják, hogy ha nem tudod elolvasni, akkor nem olvasod el, kész, majd mi megszavazzuk - nem szavazógépként, de mindenki meg fogja nyomni azt a gombot, amit majd bekiabálnak neki. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Csak engedjen meg egy pontosítást: ez nem Pokorni Zoltán javaslata, hanem az oktatási bizottság javaslata. (Szilágyi György: Én tévedtem, bocsánat! De én elismerem a hibámat!) Semmi, ez nem hiba, csak én pontosítok.

Szilágyi Péter következik, az LMP-képviselőcsoportból.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm, elnök úr. Nem kívánom a vitának ezt a folyamatát megakasztani, most mégis szeretnék rátérni egy másik ajánlási pontra, az 5. pontra, amely a Korondi Miklós által benyújtott módosító indítvány, ehhez szólnék egy-két szót. Itt arról van szó, hogy "a közigazgatás szervei, a honvédségi és rendvédelmi szervek törvényben meghatározott feladataival összeegyeztethetetlen célú vagy tevékenységet folytató szervezethez tartozó", tehát ebben az esetben fel lehet függeszteni a tagsági viszonyát, amennyiben úgy dönt a dékán, és Korondi képviselő úr javaslata úgy módosítaná, hogy a rektor döntene. Én erre már a múltkor is rákérdeztem, hogy mennyiben tartja az államtitkár úr összeegyeztethetőnek a vallás- és lelkiismereti szabadsággal ezt a rendelkezést, akkor az államtitkár úr úgy válaszolt a zárószavában, hogy tekintsük nagykorúnak az egyetemeket, és el tudják ők dönteni, de az engem nem nagyon nyugtatott meg. Még egyszer rákérdeznék, hogy hogyan gondolja az államtitkár úr, hogyan egyeztethető össze ez a dolog a lelkiismereti és vallásszabadsággal.

Illetve az államtitkár úr szintén biztatott minket arra, hogy járjunk erre az egyetemre, és a munkatársainkat is küldjük, és tartalmában ehhez a módosítóhoz tartozik a 28. §, amelyben a törvény kifejti, hogy a hallgató nem végezhet politikai tevékenységet. Kérdezem az államtitkár urat, hogy ezt hogyan lehet akkor összeegyeztetni azzal, amit az államtitkár úr mondott a vitában. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Vadai Ágnes képviselő asszony következik kétperces hozzászólásra. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, egy pillanat, és Rétvári államtitkár úrtól szeretném kérdezni az ajánlás 10. és 11. pontja kapcsán, mert itt jól elvitatkoztunk arról, hogy egyébként mi van az indoklásban vagy mi nincs. Most láttam meg, és ez nyilván az én hibám. Ebben az van benne, hogy a honvédelmi bizottság nem foglalt állást ebben az ügyben, tehát valószínűleg nem volt honvédelmi bizottsági ülés; az előterjesztő képviselője sem foglalt állást ebben az ügyben.

Azt azért szeretném megtudni, hogy érdemes-e még ebben az ügyben bármilyen további vitát folytatni, merthogy az oktatási bizottság és az oktatásért felelős államtitkárság vagy éppen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselői között megvan-e az összhang ebben a módosító javaslatban. Merthogy általában azt szoktuk tapasztalni, hogy ha az oktatási bizottság benyújt valami módosító javaslatot, az biztos valami olyan részén üt az oktatási tárcának, ami fájdalmas. Tehát hogy ebben nem foglaltak állást, az azért van, mert nem volt idejük tanulmányozni a módosító javaslat indoklását, vagy azért nem foglaltak állást, mert még politikailag bizonytalanok abban, amit Pokorni Zoltán vezetésével az oktatási bizottság benyújtott. Ezt jó lenne tudni, mert akkor akár, ha ön nem támogatja vagy a kormány nem támogatja ezt a javaslatot, akkor a 10. és a 11. pontot azonnal ki is lehet venni az ajánlási sorból.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rétvári Bence államtitkár úr következik. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Biztosíthatom a képviselő asszonyt, hogy a kormányzaton belül fényévekkel nagyobb az összhang és az összetartás, mint az önök frakcióján belül. (Dr. Vadai Ágnes: Konkrétan nem ez volt a kérdés! Ez senkit nem érdekel! - Derültség a Jobbik soraiban.)

Ami pedig az előtte lévő 5. ajánlási pontra vonatkozik, továbbra is tartom azt, és maga a módosítás más irányban módosítaná a javaslatot, mint amit a képviselő úr mondott, azt, hogy a kormány azért nem támogatja, mert úgy gondoljuk, hogy az egyes hivatásrendek legmagasabb szintje a dékán, és itt nyilván hivatásrendenként kell vizsgálni ezeket a különböző tagságokat vagy a hivatással össze nem egyeztethető tevékenységeket.

(21.10)

Itt nyilván egy szerv véleményének kikérése után dönt ebben a dékán, tehát valamilyen különleges szakmai tudásra van szüksége, tehát ettől a belső szervtől vagy külső tanácsadókkal megerősített belső szervtől megkaphatja. Másrészről pedig nyilván azért ő egy felelős vezetője egy karnak, egy hivatásrendi képzésnek, mert meg tudja ítélni, hogy mi az, ami összeegyeztethető az adott hivatással és mi az, ami nem.

Az emberek józan ítélőképességére igencsak építhetünk. Más országok az egész jogrendjüket építették a bíróik jog iránti fogékonyságára vagy természetes jogérzetére. Itt jóval egyértelműbb helyzettel fog az illető találkozni, mármint az illető dékán, amikor meg kell hogy ítélje a kérdést. Ha pedig valamilyen ténykérdésben úgy érzi, hogy nem elég a tudása, akkor ehhez a törvény szerint érintett szerv állásfoglalásában bízhat, és ez segítheti a döntéshozatalban.

De ki illetékes annál jobban, mint az adott kar vezetője, mint a dékán? Miért kéne azt mondanunk, hogy egy bármilyen, egyetemen belüli bizottság vagy külső szerv jobban meg tudja ítélni, mint az a személy, akire az egész képzés rá van bízva, az egész képzés szervezése?

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Németh Zsolt képviselő úr következik, a Jobbik képviselőcsoportjából.

Parancsoljon!

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Kicsit visszakanyarodok. Van ennek a napnak egy nagyon érdekes tanulsága, ugyanis a nap folyamán Rogán képviselőtársam leszidta Szilágyi György képviselőtársamat, hogy miért nem olvasott el egy végszavazás előtt benyújtott 36 oldalas módosító javaslatot, majd... - és itt bizonyítom államtitkár úrnak, hogy beszélgettünk más bizottságbeli frakciótársakkal is.

Szávay István képviselőtársam jön ide hozzám, és felháborodik, hogy a Szigetvár leghősiesebb város című törvényjavaslatnál a bizottsági ülésen a kormánynak nem volt véleménye, mert nem volt ideje elolvasni azt az indoklással együtt másfél oldalas törvényjavaslatot, most pedig elvárják tőlünk, hogy vitatkozzunk egy olyan törvényjavaslat módosításáról, ami hivatkozik egy olyan jegyzőkönyvre, ami pedig még el sem készült. Ez már nonszensz!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Schiffer András frakcióvezető úr következik, az LMP-képviselőcsoportból.

Parancsoljon!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Én is az 5. ajánlási számon található, Korondi képviselő úr indítványával kapcsolatban szeretnék hozzászólni; egész konkrétan a 28. §-hoz. A helyzet úgy áll, hogy a jelenlegi szolgálati törvénnyel kapcsolatban is - a törvény 28. §-a - már régóta komoly alkotmányos aggályok merülnek fel, hogy az a szolgálati jogviszonyban lévőknek a politikai szabadságjogait, politikai véleménynyilvánítását túlságosan is tág körben korlátozza.

Ehhez képest ez a szakasz több szempontból is túlmegy azon a tartományon, ami egyébként már a szolgálati törvény tekintetében is aggályokat vet fel. Eleve kérdés az, hogy megfelel-e a szükségesség, arányosság kritériumrendszerének, ha a hallgatók szempontjából ugyanazokat a korlátozásokat eszközöljük, mint amit a már végzett tisztek esetében alkalmaz a szolgálati törvény.

De továbbmegyek. Sajnálatos módon itt más jogszabályok is meglehetős leegyszerűsítéssel használják ezt a politikai tevékenység, politikai vélemény formulát, miközben nagy különbség van aközött, hogy valaki mondjuk, egy párt megbízottjaként jár el valóban egy kollégiumban, egy egyetemen, egy katonai főiskolán, vagy pedig mondjuk, a saját hallgatói jogviszonyával összefüggésben egy diáktüntetésen kíván részt venni.

Teszem azt, ha mondjuk, a hallgatói érdekképviseletek az önök nyilván nagyon kitűnő felsőoktatási koncepciója ellen vagy éppen az önök tandíjjavaslata ellen tüntetést szerveznek... (Dr. Rétvári Bence közbeszól.) Önök kívánnak most tandíjat bevezetni! Először népszavazáson megbuktatták, aztán most saját maguk bevezetik. Szóval, ha mondjuk, a diákok ez ellen tüntetést szerveznek, akkor a katonai vagy a rendészeti főiskolás hallgatók nem mehetnek ki? Arról meg már nem is beszélve, hogy ez a totális nonszensz, hogy más politikai véleményét nem befolyásolhatja. Magyarul, függelemsértést követ el az a hallgató, aki mondjuk, a mellette ülő hallgatóval politikai kérdésekről beszél. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Hogy ez alkotmányellenes, erről egészen meg vagyok győződve.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hende Csaba miniszter úr kért szót. Parancsoljon, miniszter úr!

DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Csak segítőleg mondanám el Schiffer képviselő úrnak, hogy a honvédtisztképzés nem úgy működik, hogy majd amikor elvégzi az egyetemet, akkor lesz katona. Nem, tényleges állományú hivatásos katona a hallgató is, e tekintetben semmi különbség nincsen a honvédtisztjelölt és a honvédtiszt között.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kepli Lajos következik kétperces felszólalásra.

Parancsoljon, képviselő úr!

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm a szót elnök úr. Nem tudom már tényleg néha, hogy sírjak-e vagy nevessek, és nem tudom, hogy egy parlamenti vitán vagy pedig annak a paródiáján veszek-e éppen részt.

Igen, tisztelt államtitkár úr, valóban, ahogy ön mondta, az ön frakciójában nagyon nagy az összetartás. Ezt láthatjuk minden hétfőn délután, amikor véget érnek a szavazások: teljes összhangban mennek haza az ülésteremből. (Derültség és taps a Jobbik padsoraiban.) Ebben valóban teljes az egyetértés és teljes az összetartás.

Azt pedig, hogy micsoda összhang van frakción belül, az is jelképezi, hogy az előbb, amikor kifejtettük sokadszor az álláspontunkat, hogy mennyire zavar minket az, hogy nincs egy normális indoklás az oktatási bizottság módosítójához csatolva, akkor Papcsák képviselőtársam táblagépéből felriadva felállt, és elmondta, hogy milyen jó a Békés Megyei Bíróság létszámát hárommal kiegészítik. Ez valóban nagyon jó, csak ez a következő napirendi pont témája. (Derültség a Jobbik padsoraiban.) Itt már tényleg nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek.

Ebből is látszik, és tényleg igaza volt Szávay képviselőtársamnak, hogy minden benne van ebben a mai vitában, hogy önök mennyire figyelnek oda arra, amire mi, ellenzéki képviselők, néha éjszakákat átdolgozva felkészülünk, és elmondunk ezekben a vitában. Ennyibe vesznek önök minket.

Köszönjük szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Schiffer András frakcióvezető úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyrészt Kepli képviselő úrnak megadnám a választ. Ami itt ma folyt, ez a parlamentarizmus paródiája, ebben egészen biztosak lehetünk, főleg, hogy egy ilyen nagyszerű négyötödös többség alakult ki, úgyhogy remélem, hogy lesz, aki majd gépi szavazást is fog javasolni egy következő menetben.

A miniszter úrnak köszönöm szépen a kiigazítást. Az a helyzet, hogy ez a véleményemet kevéssé tudja befolyásolni, tudniillik az akkor sem elfogadható, hogy egy hallgató, aki egész egyszerűen akár a honvédségen, akár a rendészeti szerveken belül egész egyszerűen más státusban, más jogokkal és kötelezettséggel bír, mint egy olyan, aki már elvégezte a tisztképző egyetemet vagy főiskolát, azzal szemben ugyanazokat a korlátozásokat alkalmazzák.

De továbbmegyek: azzal kezdtem a hozzászólásomat, hogy a szolgálati törvénynek egyébként a szolgálati jogviszonyban lévőkre egyébként vonatkozó véleménynyilvánítást korlátozó szabályai is aggályosak. Ehhez képest legalábbis megfontolandó, hogy a főiskolások, egyetemisták esetén ezt a szabályt megtegyék.

Továbbmegyek: ha miniszter úr azt állítja - és ebben nyilvánvalóan igaza van -, hogy azok, akik mondjuk, a nemzetvédelmi egyetemen ma tanulnak, ugyanúgy szolgálati jogviszonyban állnak, így van, de akkor az ő esetükben már egy korlátozást tartalmaz a szolgálati törvény. A nagy kérdés az, hogy akkor miért kellett külön korlátozó rendelkezés az egyetemi törvény tekintetében. Miért kell ezt a dupla korlátozást az ő esetükben megcsinálni, ha egyszer a szolgálati törvény függelmei rájuk vonatkoznak? De mondom még egyszer: olyan nonszensz viszont még a szolgálati törvényben sincsen, hogy a munkatársával, a mellette ülő társával valaki nem beszélgethet politikai kérdésekről.

Még egy nagyon fontos kérdés, hogy itt ez a szövegezés tökéletesen összemossa a pártpolitikai tevékenységet, adott esetben az érdekvédő, érdek-képviseleti tevékenységgel, ami, azt gondolom, elvitathatatlan joga bármilyen főiskolára, egyetemre járó hallgatónak.

Köszönöm. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. 17 perc után eljutottunk oda, hogy Szávay István képviselő úr rendes fölszólalásra következik. (Zaj.) Mind a kettőt nyomta, melyiket szeretné elmondani, mert ez a kegyelmi helyzet van. (Szávay István: Először a kétpercest, utána a másikat.) A kétperecest? Akkor a kétperceset mondja!

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Egyébként az egész polémia annyival lezárható lett volna, ha Pokorni képviselő úr most itt lenne, és nem egyéb más főállásokból adódó kötelezettségének tenne eleget, hanem részt venne a vitában, mint az egyik módosító javaslat előterjesztője. Most meg úgy jártunk, hogy aki nem olvassa el a jegyzőkönyvet, annyit is ér, ugye.

Csak hogy menjünk tovább az oktatási bizottság vidám kis javaslatain, mert azért ennek még nincs vége: van itt egy másik is, ami némi magyarázatra szorul. Szerintem az oktatási bizottság másik javaslata azok után egyébként, hogy elnök úr, miniszter úr és államtitkár úr az ellenzék helyrerakása céljából több alkalommal is hangsúlyozottan kiemelték, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról van szó, ehhez képest itt van egy módosító javaslat, ami a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletét, nem állami főiskolák részére szóló mellékletét kívánná szabályozni.

(21.20)

Na, ezt mondják meg nekem, legyenek szívesek, hogy ez hogy a fenébe' kerül ide! Mi köze van a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvénynek ahhoz, hogy milyen nem állami fenntartású főiskolák vannak? De álljunk meg, mielőtt elszomorodnánk, mert itt viszont van indoklás, tessenek elképzelni, méghozzá az, hogy a Harsányi János Főiskola és a Modern Üzleti Tudományok Főiskola fenntartója döntött arról, hogy a Harsányi János Főiskola beolvad a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájába. Legyenek kedvesek elmagyarázni, hogy ez mit keres ebben a törvényben! Nevezetesen, hogy két nem állami fenntartású főiskolából az egyik csődbe megy, és ezek összeolvadnak, eszerint persze nyilván módosítani kell a felsőoktatási törvényt, amely felsorolja, hogy mely intézményekről van szó. Ez a joggyakorlat egyébként pontosan ugyanaz, mint amit önök itt ennek a stabilitási adótörvényekről szóló törvényjavaslatnak a részletes vitájában műveltek. Ennek az égvilágon semmi köze nincs a tárgyalandó törvényjavaslathoz! Itt nyilvánvalóan történt valami, egy helyzetet kellett kezelni, de ezt nem itt kellett volna megtenni. Nagyon örülnék, ha államtitkár úr vagy miniszter úr választ adna arra, hogy a nem állami fenntartású főiskolák felsorolását miért egy új közszolgálati egyetem létrehozásáról szóló törvény keretében kell betenni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Csak jelezni szeretném, hogy én semmiben nem akadályoztam az ellenzék munkáját, és semmiben nem próbáltam kioktatni, mert azt mondta, hogy itt hárman ezt tették valamilyen formában. Én úgy gondolom, hogy erre nem került sor.

Szilágyi Péter következik kétperces hozzászólásra.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Röviden szeretnék csatlakozni Schiffer frakcióvezető úrhoz. Azért tartjuk nagyon aggályosnak a 28. §-t, illetve a politikai tevékenység tilalmát, mert ez nemcsak az eddigi szolgálati jogviszonyban lévőkre fog vonatkozni, hanem a közigazgatási karban lévőkre is. Úgyhogy ez mindenképpen alkotmányellenesnek fog bizonyulni. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most érkezett el az a kegyelmi pillanat, amikor Szávay István rendes felszólalásra kap szót. Parancsoljon, képviselő úr!

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Csak egy mondat, államtitkár úr: akinek nem inge, ne vegye magára. Arra próbáltam utalni, hogy önök itt hangsúlyozottan megpróbálták felhívni a figyelmünket, hogy ez a törvényjavaslat miről szól. Ehhez képest ez a törvényjavaslat még egész más dolgokról is szól. Én erre hívtam fel a figyelmet.

Az ajánlás 6. pontjához, a saját módosító javaslatomhoz kívánok hozzászólni, és a szomorúságomat kifejezni amiatt, hogy sem az oktatási, sem a honvédelmi bizottság - bár ahhoz ez viszonylag kevéssé tartozik - nem támogatta ezt a javaslatot. Bár az általános vitában már volt erről szó, de úgy gondolom, ez a téma van annyira fontos, hogy itt is beszéljünk róla. Ugyanis azóta eltelt egy hét, és ebben az egy hétben semmi megnyugtatót nem hallottam sem formálisan a sajtóban, sem informálisan ilyen-amolyan ismerősömön keresztül, hogy önök igazából mit is szándékoznak tenni ezzel a területtel, nevezetesen az intézmények vezető testületeiben betöltött szerepével kapcsolatban mit kívánnak tenni, mit kívánnak változtatni, milyen jogok illetik meg a hallgatói önkormányzatokat.

Az az abszurd helyzet állt elő, hogy a törvényjavaslat 34. §-a - egyébként tényleg abszurd módon, mert más intézményről szóló törvényben ilyen pontok nyilván nincsenek - felsorolja azt, hogy a hallgatói önkormányzatnak milyen ügyekben van véleményezési joga - itt a hangsúly nyilván a véleményezési jogon van - a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az alábbi körben. És csak a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. Ebbe nem akarok belemenni, de ez sem teljesen ugyanaz, mint ami eddig volt. Itt szó van a tanulmányi és vizsgaszabályzatról, valamint a térítési és juttatási szabályzatról, meg az oktatói munka hallgatói véleményezéséről, de ezt most vegyük ki, mert ez talán kevésbé súlyos. A tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a térítési és juttatási szabályzat azok az egyetemi szabályzatok, amelyek a legtöbb, a hallgatók életét alapvetően befolyásoló rendelkezéseket, az intézmények belső szabályait tartalmazzák. Magyarul: mennyi pénzt és hogyan kaphat a hallgató, milyen eredmények alapján, illetőleg milyen feltételek között kell a tanulmányait folytatni.

A hallgatói önkormányzatiság, a hallgatói mozgalom az elmúlt két évtizedben különböző jogokat kivívott magának. Ezek közé a jogok közé tartozott az, hogy ezekben a kérdésekben, tehát a hallgatók életét alapvetően befolyásoló kérdésekben a hallgatói önkormányzatok képviselői az intézményirányítás különböző testületeiben, így a kari tanácsban, az egyetemi tanácsban vagy újabb nevén a szenátusban is egyetértési jogot gyakorolt ezekben a kérdésekben, magyarán a hallgatói önkormányzat képviselői nélkül nem lehetett egyoldalúan módosítani a vizsgaszabályzatot, nem lehetett egyoldalúan módosítani a térítési és juttatási szabályzatot sem.

A most tárgyalandó felsőoktatási törvénynek a hallgatók számára az egyik legsarkalatosabb pontja az, hogy a hallgatói önkormányzatok, a hallgatók képviselői megtarthatják-e ezeket a jogaikat, ezeket a jogosultságaikat, azaz az újonnan elfogadandó felsőoktatási törvény nem fogja-e sérteni, illetve csorbítani a hallgatói önkormányzatok elmúlt évtizedekben kivívott jogait, nem fog-e hozzányúlni a hallgatói önkormányzatok egyetértési jogának gyakorlásához. A jelen állás szerint örülünk neki, hogy nem, vagy legalábbis a mostani koncepcióban az szerepel, hogy ezekben a kérdésekben a hallgatók képviselői továbbra is egyetértési joggal rendelkeznek. Ehhez képest a most tárgyalandó törvényjavaslatban a hallgatói önkormányzatok véleményezési joga szerepel mind a tanulmányi és vizsgaszabályzat, mind a térítési és juttatási szabályzat tekintetében.

Magyarán: valaki nem mond igazat, vagy valaki nem azt mondja, amit valójában szeretne - vagy önök, vagy az oktatási tárca képviselője. A kettő együtt ugyanis nem megy. Vagy lesz egy felsőoktatási törvényünk, amely nyilván minden intézményre fog vonatkozni, természetesen megfelelő speciális szabályozásokkal - ezek ebben az intézményben is eddig megvoltak -, vagy pedig a felsőoktatási törvény az egyetértési jogot fogja tartalmazni, mint ahogy azt most is tartalmazza. Ebben az esetben viszont mi most helyből egy olyan törvényt fogunk elfogadni, amely a később elfogadandó felsőoktatási törvénynek ezzel a pontjával - egyébként számos más pontjával sem, de erre most ne térjünk ki - nem lesz koherens. Mi történik akkor, államtitkár úr? Visszahozzuk ezt a törvényt módosításra, vagy pedig ezt önök egyfajta speciális rendelkezésként szánják? Nagyon bízom benne, hogy nem speciális rendelkezésként szánják, szerintem ezt nem is tehetik meg, mert ez akkor ezen intézmény hallgatói jogainak a csorbítását jelentené más intézmények hallgatóihoz képest.

Én azt javasoltam ebben a módosító javaslatomban, hogy ez a paragrafus, amely a hallgatói önkormányzatok véleményezési jogait tartalmazza, kerüljön ki ebből a javaslatból. Egyrészt semmilyen szempontból nem indokolt, hogy miért szerepeljen benne. Miért kell egy intézmény létrehozásáról szóló törvényben olyan kérdéseket szabályozni, amelyeket magasabb rendű vagy más témával foglalkozó alapvető fontosságú jogszabály, mint a felsőoktatási törvény világosan és általános érvényűen szabályozni fog? Ezért azt javasoltam, hogy ezt a pontot hagyjuk el, ne teremtsünk ezzel példát. Hiszen az a másik félelmünk egyébként, hogy ha ezt a törvényt így elfogadjuk, akkor később ezzel a javaslattal fogunk példát és mintát szolgáltatni majd ahhoz, hogy a felsőoktatási törvényt is végül olyan formában fogadják el, hogy abba a hallgatói önkormányzatok, a hallgatók képviselőinek a jogai már csak olyan formában kerüljenek bele, mint ahogy az ebben a tervezetben szerepel, azaz csak véleményezési jogot fognak az eddigi egyetértési jog helyett kapni a tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a térítési és juttatási szabályzat módosításában.

Ismételten kérem önöket, hogy fontolják meg ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Schiffer András frakcióvezető úr következik kétperces felszólalásra.

Parancsoljon, frakcióvezető úr!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Ott folytatnám, ahol Szilágyi Péter képviselőtársam abbahagyta. Miután ez a törvényjavaslat, illetve ez a felsőoktatási intézmény nemcsak fegyveres szolgálatba lépő fiatalokra, hallgatókra vonatkozik, ez igazolja azt, amit az előbb miniszter úr válaszára reagáltam, hogy a szabályozási szintek egész egyszerűen nincsenek összecsiszolva. Ha egy egyetemi hallgató, pontosan a hallgatói jogviszonyával összefüggésben egyébként már szolgálati viszonyban van, akkor az ő politikai mozgásterét bőven elég a szolgálati törvényben korlátozni. Mondom, én abban sem vagyok meggyőződve, hogy egyébként a szolgálati törvény alkotmányos keretek között korlátozza a politikai jogokat a fegyveresek esetében. De miután ez a törvény ráadásul nemcsak szolgálati jogviszonyban álló személyekre vonatkozik, egész egyszerűen megengedhetetlen és alkotmányellenes korlátozás, hogy például egy közigazgatási főiskolás - most az egyszerűbb nevén - vagy közigazgatási szakra járó diák esetében is nemcsak hogy a pártpolitikai tevékenységet, de bármilyen érdekérvényesítő tevékenységet korlátoz ez a javaslat. Hozzáteszem, a hallgatói érdekérvényesítő tevékenységet korlátozni, azt gondolom, hogy még a szolgálati viszonyban álló hallgatók esetében is aggályos és elfogadhatatlan. Arról nem beszélve, hogy lehet hozni olyan szabályt, hogy valaki másik személyt a politikai véleményformálásában ne befolyásoljon, de kíváncsi leszek, hogy ki fogja betartani vagy betartatni ezt a szabályt. Majd lehallgató készülékek lesznek az intézményekben elhelyezve, hogy ki az, aki a másikkal politizál? Az ilyen jellegű jogalkotással az a legnagyobb probléma, hogy adott esetben bármilyen helyeselhető politikai cél vezeti a jogalkotót, ez temérdek visszaélésre fog lehetőséget adni.

(21.30)

Pontosan ezek azok a tág kategóriák, gumiszabályok, amelyek arra alkalmasak, hogy ha valakin valamilyen más okból ütni akarnak, akkor erre hivatkozással majd ütni lehet arra. Ugyanakkor soha nem fogják tudni egzakt módon bebizonyítani, hogy valaki a másikat politikai véleményében befolyásolta. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Folytatjuk a kétperces hozzászólásokat. Szávay István képviselő úr következik, a Jobbik képviselőcsoportjából.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Az ajánlás 4., 7. és 9. pontjához szólnék hozzá, most már ezt csak kettő percben. Itt pedig a fenntartó testület hivatalát szeretném továbbra is egy kicsit macerálni. Márpedig azért is, és kérem államtitkár urat, hogy ha szíveskedik, bízom benne, hogy kettő mondat erejéig majd a vita végén legyen szíves elmondani, hogy mi a bánatot fog 4 munkatárs csinálni ebben a hivatalban. Kérdezem azért, mert javasoltam, hogy ezt a hivatalt töröljük innen, és hogy a fenntartó testület - itt a három érintett miniszterről van szó -, ennek a három érintett miniszternek lesz egy hivatala. Mint megtudtam egyébként az általános vitában, államtitkár úr, nem kevesebb mint 4 főnek a foglalkoztatását fogja ez a hivatal ellátni. Nagyon kíváncsi lennék, hogy ez a 4 ember mit fog csinálni, mit fog csinálni akkor, amikor itt mindenben önök a költséghatékonyságra próbálnak törekedni.

Úgy fogalmaz a törvény, hogy az Ft. ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait kell ellátnia a 4 embernek. Nem tudom, hogy a három miniszternek, illetve a fenntartó testületnek összesen mi olyan hihetetlen sok döntés-előkészítési feladatai lesznek, amihez 4 embert kell foglalkoztatni. Ezeket a módosító javaslatainkat a honvédelmi bizottság egyharmaddal támogatta, úgyhogy erről azért szavazni kell majd a végszavazásnál. Úgyhogy addig azért kérem, hogy ezen egy picit gondolkodjunk el, hogy valóban indokolt-e négy embert arra foglalkoztatni, hogy egy ilyen... - ha valamikor létrehozott ez az Országgyűlés, ha valamikor létrehoztak a magyar történelemben olyat, amire azt mondjuk, hogy sóhivatal, akkor azt hiszem, hogy ez bátran, büszkén viselheti majd ezt a nevet.

Szíveskedjék erre, legyen szíves, államtitkár úr, válaszolni, hogy mégis milyen munkamegosztásban kívánják ezt a 4 főt foglalkoztatni, ki lesz a vezető, vagy milyen formában kívánnak ide munkatársakat toborozni, lesznek-e esetleg további beosztottak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), illetve milyen hierarchiában fogja ez a 4 ember ezt a hihetetlen mennyiségű feladatot majd ellátni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát és ezzel a vita egészét lezárom.

Megkérdezem Rétvári Bence államtitkár urat, hogy szándékozik-e válaszolni most a vitában elhangzottakra. Igen, államtitkár úré a szó, parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Már csak azért is, mert a képviselő úr egy tájékoztatást kért, hogy a 4 ember mivel foglalkozik. Az általános vitában is beszéltünk arról, hogy itt a fenntartói testület sokkal mélyebben vonódik be az egyetem ügyeibe, vagyonkezelési ügyekbe, más irányítási, szervezési kérdésekbe, mint máshol. Ez természetesen az egyetem autonómiáját tudományos, tudományszervezési kérdésekben nem érinti, ezért van szükség főleg az integráció időszakában egy 4 fős adminisztratív testületre, amelyik és akik a Nemzeti Közigazgatási Intézeten belül dolgoznak.

Úgy gondolom, egy új egyetem vagy egy egyetemi integráció létrehozatalakor egy 4 fős stáb nem egy olyan eszeveszett nagy létszám, ami pénzpazarlásnak mondható, ez a megfelelő szakmai döntés-előkészítéshez szükséges. Itt mégis azért személyekről, ingatlanokról, képzésekről, közösen indítandó részmodulokról van szó, ehhez egy 4 fős döntés-előkészítő szervezet a három felügyeletet gyakorló tárca számára, úgy gondolom, hogy egyáltalán nem egy különösen nagy léptékű döntés.

Úgy gondolom, hogy nyilvánvalóan takarékosan kell bánjunk a közpénzzel. Az általános vitában el is hangzott, az új egyetem egymilliárd forinttal kevesebbe fog kerülni évente, mint a három kar, főiskola és egyetem külön-külön. Nem a takarékosság vezetett minket, hanem pontosan a célszerűség és a minőség javítása ebben a kérdésben, de nagyon fontos, hogy évente egymilliárd forintot spórolunk is, ami jó párszorosa annak a négy ember fizetésének, aki a döntéseket előkészíti.

Ami számomra viszont nagy tanulság volt mégis ebből a részletes vitából, az az, hogy ellenzéki képviselőtársaink meggyőzhetők egy jó indokolással egy törvénymódosító javaslat egy-egy paragrafusa után. Úgyhogy én soha el nem múló optimizmussal fogok tekinteni, és ezentúl majd még vastagabb betűkkel még hosszabban fogjuk szedni az indokolásokat az egyes paragrafusok végén, hiszen biztató, hogy képviselőtársaink abban meggyőzhetők, hogy mégiscsak támogassák a kormány javaslatait.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   282   282-391   392-421      Ülésnap adatai