Készült: 2024.09.20.15:08:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

179. ülésnap (2000.12.05.), 515. felszólalás
Felszólaló Simon József (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:11


Felszólalások:  Előző  515  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SIMON JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az ajánlási pont egyetlenegy paragrafusa kapcsán szeretném a véleményemet kifejteni, ez pedig az 52. §, amiben képviselőtársaim módosító javaslatában pontosan megfogalmazódik, hogy a részjegyek a szövetkezetben csak azonos összegűek lehetnek.

Ugye mindenki számára nyilvánvaló, hogy a szövetkezetekben - más társaságoktól eltérő formában - az egy tag, egy szavazat elve alapján születnek a döntések. Teljes képtelenség azt feltételezni, hogy az a megoldási javaslat, ami kormánypárti oldalon megfogalmazódott az üzletrészprobléma kezelésére, hogy történetesen az eltérő nagyságrendű üzletrészeket alakítsuk át részjeggyé, hogy ez a probléma az üzletrészdolgot kezelné, illetve hogy az a szövetkezet, amiben az üzletrészeket részjeggyé alakították és eltérő nagyságú részjegyek működhetnének a szövetkezeten belül, a továbbiakban még egyáltalán szövetkezetnek tekinthető volna.

Természetesen akinek eltérő nagyságrendű vállalkozói vagyon áll rendelkezésre ahhoz, hogy társas vállalkozásba fogjon, minden további nélkül választhatja azt a lehetőséget, hogy társas gazdálkodásban más társasági formát választva, mondjuk, részvénytársaságba álljon össze az adott gazdasági tevékenység folytatására, ha a rendelkezésére álló tőke eléri az ott minimálisan előírt összeget. Természetesen ott megvan a lehetőség arra, hogy a legfontosabb stratégiai döntéseket a részvényesek a részvényük száma, a vagyoni hozzájárulásuk arányában hozhassák meg. Ott van különbség tulajdonos és tulajdonos között. Pontosan akkora különbség van, amekkora a birtokában lévő részvények közötti eltérés.

A szövetkezetben, kedves képviselőtársaim, nem ez a helyzet, és nem is lehet ez a helyzet. Ráadásul a szövetkezeti formát olyan emberek választják, akik általában nem rendelkeznek korlátlan tőkével. Ha nekik azt mondjuk, hogy ha nem tetszik az a szövetkezet, amit most fölkínálunk nektek, alakítsatok részvénytársaságot, az körülbelül olyasmi, mintha az egyszerű utazónak azt ajánlanák, hogy te szerencsételen, miért vonatjegyet veszel, már régen föltalálták a gépkocsit, vegyél magadnak egy Mercedest, aztán az onnan indul, ahonnan te indulsz, meg ott áll meg, ahova te igyekszel. Végül is mennyivel jobb megoldás ez annál, mint hogy el kell menned a vasútállomásra, fölszállni a vonatra, másokkal együtt utazni, és ráadásul nem is odáig mész, ameddig utazni szándékozol, mert a vasúti síneket más logika alapján fektették. Nos, ez is inkorrekt ajánlat. Ennél rosszabb csak az, amikor azt mondják, hogy rendben van, ha mégis vonattal akarsz utazni, utazz vonattal, de vedd meg a vonatot, a mozdonyt, a kocsikat meg a vasúti sínt is.

Kérem szépen, az önök szövetkezeti törvényjavaslata erről a megoldásról szól. Mi viszont szeretnénk visszatérni a klasszikus szövetkezeti elvekhez, melyek lényege az egy tag, egy szavazat elve; az azonos menetjegy, mindenki a részjegy megváltásával, és az egyösszegű részjegy, azonos értékű részjegy megváltásával veszi meg a jogosultságot a szövetkezeti együttműködésre, és ráadásul még a vonatközlekedésnél ez a szövetkezeti együttműködés egy bizonyos szempontból kedvezőbb is, mert ha az adott gazdálkodó a szövetkezeti együttműködés kapcsán a céljait elérte, ha úgy tetszik, révbe ért vagy a céljához ért, és már nincs szüksége a vonatjegyre, visszavásárolják azt tőle a szövetkezeti körülmények között: a részjegy a szövetkezetből való kiváláskor visszaváltható.

Nos, kedves képviselőtársaim, amíg a szövetkezeti működésnek ezt a részét nem értjük, addig álmodozhatunk olyan szövetkezetről, ahol az eltérő üzletrészeket szövetkezeti részjeggyé alakítják, és majd úgy szavaz a szövetkezet, mondjuk, 5 millió forintos üzletrésszel és így 5 millió forintra váltott részjegyre jogosult tagja az egy tag, egy szavazat elve alapján, mint, mondjuk, a portásként dolgozó, 25 ezer forintos részjeggyel rendelkező szövetkezeti társa.

 

 

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

Elképzelhetjük, hogy a nemzetközi szövetkezeti elvekkel összevetve miféle szövetkezeti demokráciát, miféle demokratikus együttműködést jelentene ez a lehetőség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez hihetetlen képtelenség! Maga az ötlet felvetése is nonszensz, és tisztelettel arra kérem az ötlet eddigi támogatóit, hogy faroljanak ki e mögül az elképzelés mögül, és fogadják el a klasszikus szövetkezeti elveknek megfelelő olyan részjegy-konstrukciót, ahol a részjegyek csak azonos összegűek lehetnek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  515  Következő    Ülésnap adatai