Felszólalás adatai
| 179. ülésnap (2000.12.05.), 411-419. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Orosz Sándor (MSZP) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | felszólalás |
| Videó/Felszólalás ideje | 9:06 |
Felszólalások: Előző 411 - 419 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A vita e szakaszában is szeretnék hozzászólni, annak ellenére, hogy a vita ötödik szakaszában szereplő módosító javaslat egyik előterjesztője én vagyok. Amiből pedig egyértelműen kiderül, hogy alapvető meggyőződésem szerint semmilyen szükség nincsen a ma hatályos szövetkezeti törvény helyett, az 1992. évi I. törvény helyett egy, "az új szövetkezetekről" címet viselő valaminek az elfogadására, amelyik egyébként belátható időn belül hatályon kívül akarja helyezni magát a szövetkezeti törvényt. Annak ellenére, hogy ez az alapvető álláspontom, néhány benyújtott módosító javaslathoz szeretnék a részletes vita e szakaszában és más módosító javaslatokhoz más szakaszokban hozzászólni.
Kezdeném talán a vitaszakaszhoz tartozóan a 8. ajánlási ponttal, amelyet Farkas Imre, Tóth Sándor és Fritz Péter képviselőtársaim terjesztettek be. Azt javasolják, hogy ne szerepeljen az új szövetkezetekről szóló törvényben olyan szabály, miszerint az alapszabály e törvény rendelkezéseitől csak annyiban térhet el, amennyiben azok azt megengedik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk, megéljük, átéljük nap mint nap, nem örömmel, csak kényszerűségből, hogy terjed az etatizmus, csökken a demokráciára való hajlam, és csökken a jogállam respektje. Alapelve a jogállamnak, hogy amit nem tilt a jogszabály, azt meg szabad csinálni és tenni.
Egy, a kisemberek összefogását célzó szervezet alapszabályát degradálni valamilyen etatista jogrendszerben szokásos technikával, hogy csak arról rendelkezhet, amire kifejezetten a törvény lehetőséget ad, ez gyakorlatilag egy már meghaladott, a rendszerváltozás előtti időszakra jellemző jogelv. Semmiképpen nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ez egy rendszerváltást követő parlament törvényébe bekerülhessen. Még egyszer mondom, különösen a szövetkezeti alapszabályok ilyen jellegű korlátozását tartjuk kifejezetten aggályosnak, hiszen a Magyar Szocialista Párt a kisemberek pártján áll, és a szövetkezés teljes szabadságának elvét vallja, ez pedig ilyen típusú korlátozásokat nem fogad el.
Természetesen egy dolog, hogy ez a mi álláspontunk. Javasoljuk önöknek is, a patkó mindkét oldalán ülő képviselőtársaimnak, hogy gondolják végig, fontolják meg, hogy szabad-e a rendszerváltozás után tíz évvel a rendszerváltozás előtti rossz időkre jellemző szabályokkal a kisemberek lehetőségeit, esélyeit korlátozni.
Ajánlom és kérem önöket tehát, hogy amikor majdan szavazunk a módosító javaslatokról - mert nincs kétségem a tekintetben, hogy fogunk valamikor szavazni -, akkor támogassák a képviselőtársaim által beterjesztett 8. ajánlási pontot. (Dr. Torgyán József: Ne dajkamesét tartsunk, hanem részletes vitát! - Közbekiáltás: Mi a bajod?)
ELNÖK: Tessék, folytassa, képviselő úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem teljesen értem, hogy mi a probléma, elnök úr. (Dr. Torgyán József: Részletes vita folyik!) Egész egyszerűen próbálom...
ELNÖK: Kérem, hogy a részletes vita szabályai szerint folytassa, képviselő úr. Kérem képviselőtársaimat, hogy hallgassuk meg.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): ...próbálom meggyőzni képviselőtársaimat és tisztelt miniszter urat arról, hogy az előterjesztő által nem támogatott javaslatot milyen okoknál fogva próbálja meg mégis, álláspontjának megváltoztatásával, a jövőt illetően és a szavazás során támogatni.
(19.20)
Ha úgy gondolják, hogy terhes a részletes vita, akkor természetesen nem tudom, hogy miért van szükség egyáltalán Országgyűlésre, bár azt tudom, hogy a kormánynak általánosságban nincs szüksége az Országgyűlésre, és nincs szüksége vitára.
De ha megengedni elnök úr, akkor folytatnám.
ELNÖK: Képviselő Úr! Tessék a részletes vita szabályai szerint hozzászólni. Folytassa! (Dr. Torgyán József: Ne meséljen, hanem a részletes szabályokat mondja! - Felzúdulás az MSZP padsoraiban.)
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Nem tudom, hogy tudja-e biztosítani a részletes vita folytatásának a feltételét.
ELNÖK: Igen. Tessék, folytassa a képviselő úr! Mindenkit kérek, hogy csöndben figyeljen! De ön az ajánlási pontoknak megfelelően szóljon!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Az előbb a 8-as ajánlási pontról beszéltem, amit még egyszer akkor megismétlek, s kérem önöket, hogy támogassanak majdan a szavazás során. Kérem, hogy az előterjesztő is változtasson nemleges álláspontján.
A következő, e vitaszakaszhoz tartozó pont, amire szeretném a figyelmüket felhívni: a Font Sándor képviselő úr - nem a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Demokrata Fórum képviselője - által beterjesztett, 13-as ajánlási pontban szereplő indítványa, amelyben módosítani javasolja a 19. § (2) bekezdését.
Az alaprendelkezés arról szól, hogy a szövetkezet átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezőkkel való elszámolást követően a szövetkezet fel nem osztható vagyonát az alapszabályban meghatározott szövetkezeti célra, más szövetkezet vagy szövetkezeti szövetség számára kell felajánlani.
Azért szólok hozzá, mert van olyan bizottság, amelyik ezt támogatta, és kivételesen ennél a 13. pontnál arra szeretném inspirálni az Országgyűlést, hogy értsen egyet az előterjesztő álláspontjával és támogassa a nemzetközi szövetkezeti elvekben is bentlévő elvet. Ezt az elvet úgy hívják, hogy érdek nélkül való átháramlás elve, ami azt jelenti, ha valamely szövetkezet megszűnik és az elszámolás után marad még vagyona, azt továbbra is szövetkezeti célokra kell fordítani. Nem javaslom tehát képviselőtársaimnak azt, hogy támogassák Font úr 13. ajánlási pontban szereplő kiegészítését, amely ezen változtatni kíván.
A következő ajánlási pont, ami ugyancsak még ebben a szakaszban szerepel, a 41. pont. Ezt is Font Sándor képviselő úr nyújtotta be. Itt lényegében egy olyan kiegészítést kíván elérni, aminek kapcsán el kell mondani, hogy az új szövetkezetekről szóló törvény vagyoni logikája elfogadhatatlan, merthogy Font úr számára is elfogadhatatlan, próbál ezen legalább a szövetkezeti hitelintézetek esetében változtatni.
Miről van szó? A részjegyet, amely az alap vagyoni viszonyt jelenti a szövetkezet tagja és a szövetkezet között, és amelyik a ma hatályos törvényben lényegét tekintve úgy kerül szabályozásra, hogy a részjegy a tag belépésekor befizetendő, távozásakor kiadandó, ezt egy sajátos, leginkább az üzletrészre jellemző, de már csak részjegynek nevezett technikával kívánja felváltani. Ehhez az tartozik hozzá, hogy a tag belépéskor befizet valamit, távozáskor ennek mindenféleképpen valamilyen növekményével növelt összegű kiadását írja elő az új szövetkezetekről szóló törvény. Többek között ilyen rendelkezés van a 64. §-ban is. Font úr, mert egyébként ezt a szövetkezetek működése szempontjából elfogadhatatlannak tartja, legalább a hitelintézeti szövetkezeteket mentesíteni kívánja ez alól az abszurd kötelezettség alól, ezért az ő esetükben kizárólag a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összege kifizetésének kötelezettségét írja elő a tagsági viszony megszűnése esetére.
Helyesebbnek tartanám, és a szükséges kapcsolódó módosító indítvány útján is próbálok érvényt szerezni annak, hogy ez a rendelkezés, amit a szövetkezeti hitelintézeteknél javasol kiegészítésként Font képviselő úr, valamennyi szövetkezet esetében a tagság megszűnése esetén való részjegyelszámolás generális szabálya legyen. Értelemszerűen Font úr javaslatával a magam részéről egyetértek, azt támogathatónak gondolom.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. A vita következő szakaszában kívánok majd hozzászólni.
Felszólalások: Előző 411 - 419 Következő Ülésnap adatai