Felszólalás adatai
179. ülésnap (2000.12.05.), 38. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Domokos László (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 5:16 |
Felszólalások: Előző 38 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat 23. §-ához és a 352. számú módosító javaslathoz kívánok hozzászólni.
A jelenlegi szabályozás szerint az államot megillető 50 százalékos elvonás után a megyei önkormányzatokat az illetékbevétel 30 százaléka illeti meg, a fennmaradó 70 százalék egyik fele létszámarányosan, míg a másik fele azonos mértékben, egytizenkilenced részenként kerül visszaosztásra. A főváros ezzel szemben a központi költségvetést megillető 50 százalék befizetése után a teljes bevétellel rendelkezik, tehát a főváros így nem vállal részt a területi kiegyenlítést szolgáló elosztási rendszerben.
A javasolt módosítás lényege: egységesíteni az illetékbevétel szabályozási rendszerét; az illetékbevétel-elosztásban területi kiegyenlítő szerepet vállaló 19 megyei önkormányzat egészüljön ki a Fővárosi Önkormányzattal is, hiszen így fedi le az ország teljes területét ez a rendszer.
Tisztelt Képviselőtársaim! Miért került benyújtásra a törvénymódosító javaslat? Miért támogatja a módosítást a Fidesz képviselőcsoportja is? A megyei önkormányzatok többsége forráshiánnyal küzd már évek óta, a forráshiány pedig veszélyezteti a stabil, nyugodt gazdálkodást, az intézmények napi működésének létét, a minőségi feladatellátás feltételeit. Ha állandó pénzhiánnyal küzd egy önkormányzat, hosszú távon veszélybe kerülhet az egészségügyi, a szociális és az oktatási ellátás színvonala.
Engedjék meg, hogy Békés megyéről szóljak néhány szót, tekintve, hogy Békés megyében ez mintegy ötezer diák oktatását jelenti, kétezer-egynéhányszáz kórházi ágyat, több száz szociális intézményt, ahol nyugdíjas és fogyatékos lakók sorsa dől el, élik mindennapjaikat, illetve egy-egy térség kulturális élete, könyvtára, levéltára, színháza határozódik meg ezáltal.
A megyei önkormányzatok intézményei, iskolák, szociális otthonok döntő részben olyan kistelepüléseken vannak, ahol nemegyszer az intézmény a legnagyobb munkáltató is. Már csak a társadalmi igazságosság is azt diktálja, hogy a vidék fejlesztése az ország egészének ügye legyen, és abban minden terület, így a főváros is egyenlő részben vállaljon terheket.
Tisztelt Képviselőtársaim! A terheket jelentősen enyhítette, hogy a 2000. évtől a költségvetési törvénybe beépült az szja-részesedés 10 százalékos mértéke, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a többletbevétel sem oldotta meg az alapvető megyei önkormányzati forráshiányokat. Hogyan keletkezhetett a megyei önkormányzatok forráshiánya? Az önkormányzatiság elmúlt tíz évében a megyei hatáskörök növekedése a központ felől intenzíven '96-ban következett be, amikor jó néhány törvény ezt kijelölte, csak példaszerűen említeném: a területfejlesztéssel, a területrendezéssel, az épített és a természeti környezet védelmével, a sporttal, a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatokat és hatásköröket. Másrészt egy olyan folyamatról is számot kell adni: folyamatosan a településektől a megye irányában adták át a legproblematikusabb oktatási, szociális és egészségügyi feladatokat ellátó települési, illetve regionális feladatokat ellátó intézményeket, amelyeket - mint ahogy tudjuk - törvényileg a megyéknek kötelező befogadni minden választási ciklust követő hat hónapban.
Az elmúlt években ennek a folyamatnak a során a Békés megyei önkormányzat intézményhálózata a duplájára emelkedett, és hasonló folyamatok figyelhetők meg a többi megyei önkormányzat esetében is.
(9.20)
Tisztelt Ház! A probléma az önök előtt levő módosító javaslat esetén nagyrészt megoldódik: a működés stabilizálódhat, a több száz ellátottra, illetve több ezer fekvőbetegre fordítható működési kiadásokban egy nagyobb stabilitás, egy kiszámíthatóság, egy többletjövedelem lehetősége jelenik meg azokon a területeken, amelyek most hiányt szenvednek. Nem nagyberuházásokról, nem szuperberuházásokról van szó, amelyek sok-sok milliárdot jelentenek, hanem csak néhány, de nagyon fontos alapfeladat feltételeit szeretnénk tisztességesen biztosítani.
A módosító javaslat nem igényel a központi költségvetésből többletforrást, hanem csak a törvényjavaslatban szereplő források felhasználásának arányos és méltányos módosítását jelenti.
Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)
Felszólalások: Előző 38 Következő Ülésnap adatai