Felszólalás adatai
255. ülésnap (2013.02.25.), 53-58. felszólalás | |
---|---|
Felszólalás oka | Interpelláció megtárgyalása |
Felszólalás ideje | 7:34
|
Felszólalások: 47-53 53-58 59-65 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e az államtitkár asszony válaszát.
Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Megállapítom, hogy a Ház 190 igen szavazattal, 45 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett a választ elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Tarnai Richárd, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Csatlakozás a Nyílt Kormányzati Együttműködés elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez" címmel. A képviselő úré a szó.
DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány megalakulása óta az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozata zajlik Magyarországon. Ennek egyik lépéseként a kormány úgy döntött, hogy csatlakozik a Nyílt Kormányzati Együttműködés elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez.
A 2011-ben indult Nyílt Kormányzati Együttműködés nemzetközi kezdeményezés célja, hogy megerősítse a részt vevő államok elkötelezettségét az átláthatóbb állami működés elősegítése iránt, továbbá hogy a társadalom nagyobb betekintést kaphasson a közpénzek felhasználásának módjáról és céljairól. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy a közigazgatás átláthatóságának növelése egyfelől elősegíti az adott ország gazdasági, társadalmi versenyképességének növekedését, másfelől az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalma is megnőtt. Ez utóbbi különösen jó hír számunkra, hiszen hazánkban a közigazgatásba vetett bizalom visszaállítása legalább akkora kihívást jelent, mint a versenyképesség fokozása.
Az antikorrupciós program részeként a kormány 2012-ben döntött arról, hogy Magyarország csatlakozik a kezdeményezéshez. A Nyílt Kormányzati Együttműködéshez való csatlakozás feltételeként a kormány olyan akcióterv előkészítésén dolgozott, amelynek segítségével Magyarország tovább erősítheti elkötelezettségét a nyílt, átlátható kormányzás mellett. Az akciótervet a kormány elfogadta.
Kérdezem tehát az államtitkár urat: mikorra várható, hogy Magyarország csatlakozik a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez, valamint a kormány milyen vállalásokkal kíván csatlakozni a Nyílt Kormányzati Együttműködés elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez?
Várom a megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Parancsoljon!
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is említette, február 13-án tárgyalta és fogadta el a kormány azt az akciótervet, amely konkrét vállalásokat tartalmaz, hogy Magyarország miként kíván belépni ebbe a Nyílt Kormányzati Együttműködésbe.
(14.40)
Április 24-én lesz Londonban az az ülés, ahol Magyarország bemutatja a konkrét vállalásait azoknak az országoknak, akik már csatlakoztak. Az alapító államok: az USA, Nagy-Britannia, Norvégia, Brazília, Mexikó, Indonézia, Dél-afrikai Köztársaság és a Fülöp-szigetek voltak. Változó fejlettségű országok, de mindegyikőjük azt vállalta, hogy valamiben előrelép a nyílt kormányzás és a korrupció megelőzése tekintetében.
Nagyon fontos ezeknek a vállalásoknak a kimunkálása során, hogy a civil szervezetek folyamatosan bevonásra kerüljenek. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban minden hónapban működik az a civil szakmai, korrupciómegelőző kerekasztal, amelyen ezeknek a vállalásoknak szinte mindegyike megfordult, és nagyon sok vállalás úgy alakult ki, főleg a közbeszerzéssel kapcsolatos vállalások, hogy azok a civil szervezetek ajánlásait is tartalmazzák. Fontos tehát, hogy amikor nyílt kormányzásról beszélünk, akkor maguk a nyílt kormányzati vállalások se zárt ajtók mögött szülessenek meg, hanem teljesen nyíltan, nyilvánosan, civil szakmai szervezetekkel való folyamatos konzultáció mellett.
A legfontosabbak egyike a költségvetési adatok nyilvánossága ezzel az akciótervvel kapcsolatban. Ez nyilvánvalóan együtt jár azzal, hogy könnyebben hozzáférhetnek az állampolgárok, másrészről pedig erősítjük azoknak a közérthetőségét, hiszen hiába kapnak meg egy kezelhetetlen számsort, ha azt nem tudják értelmezni, akkor igazából csak álszent módon próbáltunk segíteni ezen a helyzeten. Tehát a központi költségvetésnek mind a számszerű, mind pedig a grafikus módozatát nyilvánosságra fogjuk hozni olyan módon, ahogy azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének egy bizonyos COFOG nevű, ilyesfajta funkciók osztályozási rendszere nevű szabványa előírja. Tehát e szerint a nemzetközi trend szerint fogunk eljárni.
A közbeszerzési adatoknál a kereshetőség javítására fogunk erőket fordítani, a dokumentumokkal kapcsolatos eljárások sokkal egyszerűbbek, az adatok kereshetősége könnyebb, a lekérdezhetőség elé kevesebb akadály gördül, és így sokkal könnyebben azonosíthatók mind a kiírók, mind pedig a nyertesek. Ebből az adatok összevetése is mindenki számára sokkal egyértelműbb.
A köztulajdonokkal és a közpénzekkel kapcsolatosan, szintén a nyilvánosság erősödésével kapcsolatban azt is előírjuk, hogy ezentúl a különböző ellenőrzéseknek ki kell terjedni mindenfajta közpénzzel foglalkozó szervnél a közzétételre is, hogy közzétették-e a gazdálkodással kapcsolatos azon adatokat, amelyeket a törvény előír, valamint a közbeszerzési törvényen és a pénzügyi támogatások szabályrendszerén is a nyilvánosság irányába fogunk jogszabály-módosítással is lépéseket tenni. Ez ki fog terjedni a vagyonhasznosítási és a beszerzési ügyekre is, és azokat az előterjesztéseket pedig, amelyeket az önkormányzati testületi ülés meghívójával együtt küldenek ki, rögtön akkor, egyidejűleg a honlapokon is közzé kell tenni.
A korrupció megelőzésével és az integritásirányítási rendszerrel kapcsolatos ismeretek az állami szervek tisztségviselői számára kötelezőek lesznek. Azok, akik különböző továbbképzésre mennek, ilyesfajta képzésen is részt vehetnek, és heteken belül indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem első félszáz olyan hallgatója, aki abban a képzésben vesz részt, mely az integritásirányítási rendszerrel foglalkozik, amelyik igyekszik kiküszöbölni a korrupciós kockázatokat mind az eljárás, mind a szervezet, mind pedig a személyek tekintetében, tehát akkor is, ha egy olyasfajta procedúra van, amely korrupciós kockázatot tartalmaz, és akkor is, ha olyan engedélyezési eljárások vannak, melyek ilyen veszélyt jelentenek.
Ezen túlmenően fontos a tájékoztató kampányok indítása is, erre 120 millió forintot különítettünk el (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amit a civilekkel együtt vitattunk meg.
Kérem tisztelt képviselő urat, hogy ezek alapján válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
ELNÖK: Viszonválaszra megadom a képviselő úrnak a szót.
DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Amikor szocialista kormányok voltak Magyarországon, akkor szavakban a korrupcióellenesség nagyon is elöl volt, a tettek azonban nem álltak egészen összhangban ezzel, és akkor egészen finoman fogalmaztam.
Most államtitkár úr válaszából az derül ki, hogy amikor Fidesz-KDNP-kormányzás van, akkor nem a szavakra helyezzük a hangsúlyt, hanem a konkrét tettekben jelenik meg a korrupcióellenesség, úgyhogy jónak tartva ezeket a konkrét tetteket, elfogadom válaszát.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: 47-53 53-58 59-65 Ülésnap adatai