Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bagdy Gábor képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából: "A családok védelmét szolgáló intézkedések" címmel. Megkérem itt az I. páholyban részt vevőket, hogy foglalják el helyüket, amennyiben az ülésen részt szeretnének venni. Köszönöm szépen.

Úgyhogy Bagdy Gábor képviselő úré a szó. Parancsoljon!

BAGDY GÁBOR (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen, valóban a család a nemzet fennmaradásának záloga. Mint mindenki tudja reményeim szerint, a Kereszténydemokrata Néppárt a családok pártja.

Mi is a család valójában? Azt javaslom, forduljunk az alaptörvényünkhöz, és nézzük meg, mit ír róla. Idéznék: "Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját."

Teljes mértékben egyetértünk a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény szavaival is, idéznék megint: "A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. A társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania." Azért is támogatjuk a családokat, mert "A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest.", valamint "Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom."

A fenti idézetek már önmagukban is kiemelik a család súlyát és jelentőségét, nem véletlen tehát, hogy mi, kereszténydemokraták a családok erkölcsi és anyagi támogatását is kiemelt feladatunknak tekintjük. Büszkék vagyunk arra, hogy a megújult személyi jövedelemadó-rendszerünkbe beépült a családi adókedvezmény rendszere. A családi adókedvezmény révén teljesül, hogy a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.

Ma még a családi kedvezményt nem minden család tudja igénybe venni. A kereszténydemokraták fontos célja, hogy a családi kedvezmény a jövőben minél több családot segíthessen. Ám ugyanilyen fontos számunkra a válságba kerülő családok megsegítése, védőháló fonása, amely megakadályozza lecsúszásukat és lezuhanásukat. Ezért állunk ki és küzdünk a családok csődvédelmének bevezetéséért. Javaslatunk lényege, hogy a válságba került, eladósodott családok csődvédelmet kapjanak, és a családi csődgondnok segítségével, életvezetési tanácsainak megfogadásával elkerüljék a család szétesését. A család öt éven át tartó együttműködése megnyithatja a kaput arra is, hogy korábbi adósságukat maguk mögött tudva, tiszta lappal folytathassák életüket.

Külön öröm számunkra, hogy javaslatunk egyik kulcseleme, a családi értéktár - ez a kereszténydemokrata neve ennek az intézménynek - Nemzeti Eszközkezelő néven létrejött, és megkezdte tevékenységét. Ugyanakkor mi, kereszténydemokraták egy olyan rendszert szeretnénk, amely megfelel a magyar sajátosságoknak, és a családok számára a segítség minél közelebb legyen. Ezért további vizsgálatokat igényel, hogy a magyar közigazgatás megújuló rendszerén belül a családok segítségét a bíróságok vagy esetleg a járási hivatalok felügyeljék.

A családi csődvédelemről szóló törvényt jövő év elején kívánjuk benyújtani, annak érdekében, hogy a rendszer 2014. január 1-jétől életre kelhessen. Bízunk benne, hogy más, akár ellenzéki pártok javaslatainak felhasználásával olyan törvény fog születni, amit nyugodt szívvel támogathat minden képviselő.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, a kormány nevében kíván-e valaki válaszolni az elhangzottakra. Igen. Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt két esztendőben itt a parlamentben is szemtanúi lehettünk annak, hogy miként próbált a kormány azokon a családokon segíteni, amelyek valamilyen módon - elsősorban a devizahitelek miatt - olyan helyzetbe kerültek, hogy reménytelen volt számukra az, hogy valaha is ki tudják fizetni azt az óriásira duzzadt adósságtömeget, amelybe kerültek. A végtörlesztés következtében 170 ezer család mentesült a devizahitel-csapdától, összesen 1355 milliárd forint értékben. A teljes devizaállomány 24 százaléka így szerencsére megszűnt Magyarországon. De azóta is az árfolyamgát rendszerével, pozitív adóslistával olyasfajta más intézkedéseket is próbálunk hozni, amelyek mind-mind a családokon segítenek. Ezek egy része pénzbe kerül, de például a pozitív adóslista olyan, ami különösebben pénzbe nem kerül az informatikai beruházáson túl, de mégiscsak a családok biztonságát szolgálhatja, ha már valaki egyszer egy hitelt vissza tudott törleszteni, az legközelebb kedvezőbb feltételek mellett kapjon. De ugyanígy a családok segítségére szolgál a rezsistop is vagy az infláció alatti rezsiár-emelkedés, hiszen ez is a legszegényebb sorban élők számára jelent óriási könnyebbséget, szemben a megelőző időszakkal, ahol az akkori Gyurcsány-Bajnai-kormányzat ideje alatt akár 190 százalékkal is növekedhettek a gázárak Magyarországon, ezzel sújtva a leginkább szegénységben élőket.

A képviselő úr által is említett családi csőd intézménye az Európai Unió számtalan országában megjelenik. Ennek a lényege, hogy szabályozott körülmények között és egy idő után az adósság alól mentesülve kerülhessenek ki a családok abból a csapdából, amibe valamilyen úton-módon kerültek. Itt elsősorban csak arra kell gondolni, hogy együttműködő családokról van szó, amelyek maguk is törekszenek arra, hogy ezt a hitelt visszatörlesszék, csak egészen egyszerűen oly mértékűre duzzadt valamilyen oknál fogva - elsősorban a devizahitelezés miatt -, hogy ezt ők maguk már nem tudnák visszatörleszteni.

Tehát a szabályozott keretek fontosak. Ez egyrészről megóv attól, hogy valaki felelőtlenül hiteleket vegyen fel, tehát a piaci teljesítőképességén túl vállaljon hiteleket. Másrészről pedig a másik szélsőségtől is megóv, hogy a bankok bármikor bárkitől bármennyi követelést behajthassanak, és akár el is lehetetleníthetik őt. Ennek a következménye egyértelmű, az elmúlt húsz évben tapasztalhattuk: ezek az emberek átmennek a feketegazdaságba, feketén veszik fel a jövedelmüket, az ingatlanjaikat, tulajdonaikat más nevére íratják, és így próbálnak menekülni a különböző banki behajtók elől.

Az Európai Unióban az 1346/2000. EK tanácsi rendelet szabja meg a kereteit annak, hogy milyen keretei legyenek az Európai Unión belül az ilyesfajta fizetésképtelenségi eljárásoknak, és a magyarországi kodifikációs munka is nyilván az itteni kollíziós szabályokra és másokra tekintettel lesz.

Sok példánk van nemzetközi szinten Unión belül. Litvánia, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Svédország, Norvégia, Lettország és Írország már bevezetett olyasfajta magáncsődintézményt, amelyhez hasonló családi intézményt mi is szeretnénk Magyarországon.

(13.10)

Van egy angolszász modell, amit nyilvánvalóan kontinentális környezetben nem igazán lehet megvalósítani. Ott lényegében arról van szó, hogy ha valaki lemond az ingatlanáról, és tizenkét hónapig vállalja, hogy bizonyos szint fölötti jövedelmét az adós átutalja a hitelezőinek, akkor mentesül teljes mértékben a hitelezői követelések alól. Ehhez képest a kontinentális modellben sokkal hosszabb egy ilyen időtartam, általában öt év, de van olyan ország, ahol tizenkét év, és szigorú feltételekhez van kötve.

Más-más szervezetrendszer dolgozik a családi csődvédelmen az egyes országokban. Franciaországban például a nemzeti bank az, amelyik megyénként fenntart kirendeltségeket, ottani bizottságokat, akik minősítik az egyes kérelmezőket, tehát hogy megfelel-e a kérelmük a jogszabályokban megkövetelteknek. Ők nyilvántartást vezetnek ezekről az eljárásokról, és csak jóhiszemű adósokkal állnak szóba, csak nekik segítenek.

Németországban négyfázisú a családi csődvédelem: van egy bíróságon kívüli szakasz, ahol megpróbálnak megegyezni; utána következik a bírósági adósságrendezés, majd az egyszerűsített fogyasztói csődeljárás, ha az első kettő nem vezetett eredményre; végül pedig ott egy hatéves időszak után következik be a mentesítés.

(Az elnöki széket Kövér László, az Országgyűlés
elnöke foglalja el.)

Svédországban lényegében életében egyszer veheti ezt a mentesítést valaki igénybe; ott a nemzeti behajtási hivatal jár el, és öt év után ő viszi végig az adósságrendezési tervet. Lettországban szintén vagyonfelügyelő segítségével zajlik az adósságrendezés, ahol ki-ki a piaci lakbért, amit befizet a korábbi ingatlanja után, amelyben továbbra is lakhat, ezt az összeget levonhatja az adósságából. Litvániában szintén ötéves mentesítéssel, Írországban pedig tizenkét éves mentesítéssel vannak hasonló csődvédelmek.

Ezeknek a háttérszámításai mind kormányzati szinten, mind a KDNP-frakcióban folynak, úgyhogy bízunk benne, hogy egy alapos családi csődvédelmet tudunk beterjeszteni, ami sok-sok családnak több évtizedig tud segíteni a későbbiekben is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai