Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Rogán Antal, Babák Mihály, Kapus Krisztián, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/8879. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Rogán Antal képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben.

ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A befektetési célú letelepedés jogintézménye a nyugat-európai országokban, az Egyesült Államokban, Svájcban már egy ismert dolog, régóta létező jogintézmény, és már megalkotta a közép-európai országok közül az ezzel kapcsolatos szabályozását Bulgária, körülbelül velünk egy időben foglalkozik ezzel a lengyel kormányzat is.

Miről is szól ez a befektetési célú letelepedés? Nyilvánvaló, hogy ez a letelepedési jogintézménynek egy olyan speciális, könnyített fajtája, ami viszont a másik oldalról nagyon szigorú feltételekhez kötött. Ez a feltétel alapvetően egy komoly tőke felmutatása, amivel valaki egy komolyan vehető üzletember, tehát valóban érdemes arra, hogy gazdasági kapcsolatok kiépítése, esetleg tőke idehozatala szempontjából úgy kalkuláljunk vele, mint akinek a Magyarországra történő ki-, beutazását, illetve az itteni ideiglenes tartózkodását ebből a szempontból megkönnyítjük.

Maga ez a jogintézmény Európa több országában több különféle feltételhez kötött, de mindenhol egy komoly vagyont kell felmutatni emögé. A svájciak egy körülbelül egymillió dollárnak megfelelő összegű bankbetétet írnak elő ebből a szempontból, a legtöbb nyugat-európai ország gyakorlatában, illetve - mondjuk így - a közép-európai országok gyakorlatában a 250 ezer eurónak megfelelő vagyon felmutatása szerepel az elsődleges minimumkritériumként. Ezt van, aki bankbetét formájában írja elő, van, aki egyébként konkrét befektetési jegyek megvásárlása formájában. Mi ezt itt állampapírok birtoklása formájában, tehát hosszú távú, kedvezményes kamatozású, ebből a szempontból az ÁKK által kibocsátott állampapírok kibocsátásában, illetve birtoklásában véljük megtalálni. Ez konform egyébként a nyugat-európai vagy más európai gyakorlattal. Mindenhol változik, hogy milyen nagyságú összeget, illetve pontosan milyen formájú vagyonfelmutatást írnak elő, de azt mindenképpen le kell kötni az adott országnak valamilyen instrumentumában. Én azt gondolom, a mi esetünkben az államkötvény kézzelfogható, érthető, az ország finanszírozását is megkönnyítő dolog.

Ne felejtsük el, hogy természetesen egy ilyen jogintézmény együtt jár azzal, hogy az illetőnek bizonyos értelemben Magyarországon is kell tartózkodnia, az ehhez szükséges körülményeket itt majd meg kell teremtenie. Ez önmagában az ingatlanpiacra is jó hatást gyakorol. A másik oldalról pedig, ha már itt van, akkor nyilvánvalóan befektetési céllal is érkezik ide, hiszen különben miért pont a magyarországi befektetési célú letelepedés intézményével élne. Ebből az következik, hogy feltehetőleg munkahelyteremtő beruházásokat is vonz maga után egy ilyen kedvezményes befektetési célú letelepedés megnyitása.

Megvallom önöknek őszintén, hogy ez számomra a Kínai-Magyar Baráti Tagozat elnökeként merült fel először a Kínával ápolt különféle tárgyalások kapcsán, és ott ismertem meg a kínai állam ezzel kapcsolatos, más országokkal megkötött egyezményeit, de ez természetesen nemcsak Kínára vonatkozik, hanem vonatkozik minden más, ebbe a sorba, tehát - a megfogalmazásból egyértelmű - nem az Európai Unió körébe, illetve nem az atlanti államok körébe tartozó országokra is. Tekintettel arra, hogy itt, Közép-Európában már többen éltek ennek a bevezetésével, azt gondolom, hogy ebben a versenyben nem érdemes lemaradni, ez Magyarország számára is indokolt.

Hogyan működik egy ilyen intézmény? Valakinek, aki ezzel élni akar, úgy kell igazolnia a vagyonát, hogy 250 ezer eurónak megfelelő értékű befektetési jegyet olyan alapban leköt, amely egyébként kizárólagosan ilyen célra kibocsátott magyar államkötvények forgalmazásával foglalkozik. Ezzel igazolja azt, hogy vagyona van. Ezt a pénzt több évre leköti bizonyos értelemben Magyarországon, Magyarország finanszírozásában. Ezek után kaphatja meg a befektetési célú vagy letelepedési célú speciális vízumot. De azt hozzá kell tenni vagy ehhez hozzátartozik, hogy az egyéb kritériumoknak viszont meg kell felelnie, tehát el kell végezni azokat a vizsgálatokat, amelyeket a Belügyminisztérium egyébként is elvégezne és lebonyolítana. Ezt egyébként egy kínai eljárásban is, ha Kína oldaláról nézzük, ott is igazolni kell, ez nyilvánvalóan más államok felé is így van.

(19.50)

Ez mindösszesen azt az egyébként sokszor nagyon procedurális, és valljuk be őszintén, a befektetői kapcsolatokat nem megkönnyítő eljárást könnyíti meg, ami nagyon gyakran van a magyar vízumkérelmek beszerzése esetén, és amit üzletemberektől rendszeres problémaként hallunk.

Azt gondolom, hogy összességében ennek az intézménynek a bevezetése a magyar joggyakorlatba és alkalmazása, mert ehhez természetesen a kormánynak a szükséges végrehajtási rendeleteket még majd meg kell alkotnia, önmagában serkentőleg hathat például a kínai-magyar, de adott esetben több más ázsiai országgal folytatott kölcsönös, kétoldalú gazdasági kapcsolatokra, befektetéseket vonzhat, az ingatlanpiacra is jó hatással van. S önmagában az a természetes korlát, amit a vagyon igazolása jelent, természetesen azt jelenti, hogy ez önmagában tömeges bevándorlásra nem nagyon alkalmas. Arra természetesen valamennyire igen, hogy azok, akik komolyabb szándékkal érkeznek az országba, valóban, a bürokratikus eljárásokat könnyebben meg tudják kerülni ennek segítségével.

Egyetlenegy olyan pontja van még talán a törvényjavaslatnak, amire külön szeretnék kitérni. Ez a törvényjavaslat biztosítja azt a lehetőséget, hogy egyébként aki ilyen vízum beszerzésével kíván élni, az a magyarországi képviseletét, tehát az itteni eljárásban való képviseletét a személyes jelenlét mellett természetesen jogi képviselettel is megoldhatja. Mivel üzletemberekről van szó, és mivel adott esetben ez vállalati érdek is lehet, például a különféle országok és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatban, azt gondolom, ez természetes. Ennyiben is igazodunk egyébként a Nyugat-Európában, Svájcban vagy éppen most már Közép-Európában is bevett gyakorlathoz.

Tekintettel arra, hogy ez valóban egy bevett intézmény, azt gondolom, hogy az Országgyűlés, itt képviselőtársaim ezt nyugodtan támogathatják. Kérem, hogy tegyék is ezt. Én a többi bizottságban lefolytatott vitákat nem ismerem, de ma számomra megnyugtató volt az, hogy a parlament gazdasági bizottsága ezt pártállástól függetlenül egyébként a mai napon egyhangúlag tudta támogatni. Bízom benne, hogy erre majd a Házban is így kerül sor.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, a kormány nevében kíván-e államtitkár úr felszólalni. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Pleschinger Gyula államtitkár úrnak.

PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Pusztán csak annyit, hogy a tárca nevében tudok nyilatkozni, és a tárca nevében támogatjuk a javaslatot.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a gazdasági és informatikai bizottsági álláspont ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5 perces időkeretben. Megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak, a bizottság előadójának.

DR. SELMECZI GABRIELLA, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági és informatikai bizottság a mai ülésén megtárgyalta ezt az indítványt, és szavazataival támogatta azt. A bizottság ülésén egyébként ellenvélemény, illetve kritika nem hangzott el, pusztán támogató érveket hallottunk. Ezek a következők voltak. A befektetői célú letelepedés jogintézményét teremti meg Magyarországon ez az indítvány, ami egyébként ismert intézmény, hiszen a nálunk nyugatabbra fekvő országok már hosszú-hosszú évtizedek óta alkalmazzák. A közép-európai országokban az utóbbi években születtek meg az ezzel kapcsolatos jogszabályok.

Elhangzott az is, hogy ez egy speciális befektetési célú letelepedési intézményt nyit meg, egy jóval nagyobb tőke felmutatását igényli, mint az a rendszer, ami eddig létezett. Gyakorlatilag egy kimutatott vagyonra van szükség, jelen esetben az előterjesztés szerint ez 250 ezer euró összeg, és nagyon fontos, hogy Magyarország ezt állampapír-vásárlásban határozza meg, ezzel is segítendő egyébként az államadósság finanszírozását. Így, még ha ez a tétel nem is annyira jelentős, de nyilvánvalóan azért segíthet az államadósság finanszírozásában is. De a jelentősége igazából sokkal inkább abban van, hogy segítheti Magyarországra a tőke beáramlását.

Tehát még egyszer szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy a bizottság képviselőinek többsége szavazatával támogatta ezt az indítványt.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Írásban előre senki nem jelentkezett.

Most a normál időkeretben felszólalásra jelentkezett képviselők következnek. Elsőként megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hát, ha röviden akarnám összefoglalni, azt kérdezném, hogy ez meg már megint mi, képviselő úr, itt a parlament asztalán. Rogán úr, önnek mondom. Ön, aki frissen kinevezett vagy megválasztott frakcióvezetőként letette a nagyesküt, hogy a Fidesz befejezi a jogalkotásban a kapkodást és az utolsó pillanatban való módosításokat, az egy-két nap alatt áterőltetett, át nem gondolt törvényeket, most megint a nevére vesz egy ilyen kezdeményezést, aminek az expozéjában egyébként gyakorlatilag végig, finoman fogalmazva, nem mond igazat.

Képviselő Úr! Ezzel a javaslattal ön nem vezet be semmit. Magyarországon a gazdasági célú letelepedés segítése és könnyítése már eddig is a törvény része volt. Ha ezt nem tudja, akkor most tájékoztatom róla, ha önt félretájékoztatták, akik írták ezt a törvényjavaslatot. Ön semmi mást nem tesz ebben a törvényben, csak szövegszerűen beteszi, hogy mennyibe kerül, hány kiló Magyarországon a letelepedés megvásárlása, és ahogy el is szólja magát az indoklásban, beleteszi, hogy nem is a nemzeti letelepedésről szól igazándiból a javaslata, hanem a magyar állampolgárság pénzért való megvételéről. Ezt ön maga írja. Legalábbis az a papír, amit ön aláírt, ezt tartalmazza, képviselő úr, hogy a magyar állampolgárságot hány forintért lehet megvásárolnia ma bárkinek a világban.

Szeretném mondani azt is, hogy a bizottsági ülésen... Ja, tájékoztatom szintén képviselőtársamat, ha nem tudja, hogy más bizottságokban milyen álláspontok voltak. Valóban, képviselő úr, mert egyetlenegy más bizottság nem tárgyalta, holott a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó törvényről beszélünk, mivel harmadik országbeli állampolgárokról szóló törvényről van szó: a Belügyminisztérium felelős a végrehajtásáért, és a Belügyminisztériumnak se a képviselőit nem látjuk itt, se nem láttuk az önök bizottsági ülésén, de sem a honvédelmi bizottság nem tárgyalta ezt a kérdést. Számomra egyébként fontos lett volna az is, hogy akár a nemzetbiztonsági bizottság tárgyalja ezt a kérdést. Mert ha van nemzetbiztonságilag érzékeny terület, akkor az, amit most ön ebbe a törvénybe belerakott, biztos, hogy az. Bár mostanában ezzel önnek vannak problémái, ahogy látom. Nem tudjuk, hogy ez a törvényjavaslat rendszerszinten milyen biztonsági rést fog ütni a magyar állampolgárság megszerzésén, első lépésben mindenképpen a nemzeti letelepedési engedély megszerzésén.

Eddig nagyon komoly szabályai voltak és vannak ennek az engedélynek a megszerzésének. Állandó tartózkodásra jogosító, az ország területére szóló nemzeti letelepedési engedély megszerzéséről van szó, ami egyébként nyilvánvalóan más uniós tagállamok tekintetében is nagyon fontos. Eddig elő volt írva, hogy érvényes úti okmánynak kell lennie, három év jogszerű, megszakítás nélküli tartózkodásnak, büntetlen előéletnek, megfelelő megélhetési és lakhatási körülményeknek. Egyébként valóban a nemzet érdekében, azt gondolom, jó irányba tett módosítás volt az, amikor sportcélból, befektetési célból, kulturális célból ez alól felmentést adott a törvény, és a belügyminiszter egyedi döntésére bízta, hogy ezt egy-egy kérelmezőnek megadja-e vagy sem. Tehát alapvetően hazugság, hogy ezt az intézményt önök most vezetik be. Ez már itt megdől, mert ez az intézmény eddig is működött.

A nagy kérdés az, hogy mi történhetett vajon, hogy szombaton benyújt egy törvényjavaslatot, hétfőn napirendre veteti, bizottságok nem tárgyalják, a szakminisztérium véleményéről fogalmunk sincs. Szeretném mondani itt államtitkár úrnak, aki a Nemzetgazdasági Minisztériumtól van itt talán, hogy én úgy tudom a saját képviselőtársaimtól, akik nyilván azért nem szóltak egy szót sem a bizottsági ülésen, mert nem volt idejük és lehetőségük megnézni, hogy egyáltalán ez a törvény pontosan milyen dolgokat fog okozni, hogy ott az ön minisztériuma vagy ön személy szerint, nem tudom, azt állította, valótlanul, amennyire én tudom, hogy finoman fogalmazzak, hogy ez a kormány álláspontja, hogy ezt támogatja. Nagyon csodáltam azt is, hiszen azt gondolom, hogy a Belügyminisztériumnak azért csak kéne legyen néhány szava ehhez a remekbe szabott képviselői önálló indítványhoz.

A törvényjavaslat tehát arról szól, hogy azzal a gazdasági célú könnyítéssel, ami eddig is benne volt a törvényben, pontosan megmondja, hogy 250 ezer euróért, azaz körülbelül 70 millió forintért, bárki a világon élhet. Tehát a belügyminiszternek, ha ezzel találkozik, vagy valaki igazolja, hogy ő maga vagy az általa többségi tulajdonosként birtokolt cég ezt megtette, akkor ezt ennek az eddig is működő jogintézménynek kell tekintenie a miniszternek. Tehát gyakorlatilag elvileg megköti a belügyminiszter kezét ebben a tekintetben, és pontosítja, hogy ezt annak kell értenie.

(20.00)

Az a legérdekesebb ebben a törvényben, hogy a következő bekezdés egyetlen mondata a leggyilkosabb, és én még azt se feltételezem, hogy Rogán képviselő úr ezt rossz szándékból írta; azt igen, hogy nincs átgondolva, és nem lehet nem véletlenül törvényeket így behozni a parlament elé.

Azt írja a törvényjavaslat, hogy az eljárás során ezeknek a kiváló, derék külföldi befektetőknek, akik egyébként nem befektetnek, hanem államkötvényt vesznek, tévedés ne essék, az ő eljárásukban az elejétől a végéig ügyvéd vagy jogi képviselő járhat el.

Én azt állítom, és ezért adtam be sebtében egy módosító javaslatot is, hogy valami megfogható korlátja legyen ennek a dolognak, hogy ez a rendszer most úgy néz ki, hogy valaki ül a világ bármely részén, jó sok pénze van, még az is lehet, hogy egyébként tisztességtelen, az is lehet, hogy szervezett bűnözői kör része, az is lehet, hogy terrorista, bárki más, rengeteg pénze van, megbíz itt Magyarországon egy jól menő ügyvédi irodát, elküldi az útlevelét vagy még azt sem, hiszen az önök jelenlegi javaslata szerint még úti okmányt sem kell ennek az embernek felmutatnia, és egy magyarországi ügyvéd megbízásából szépen kijárja a belügyminiszternél, hogy ő nemzeti letelepedési engedélyt kapjon. Esetleg utána, ha kellően jó ügyvédi irodáról beszélünk, és jó kapcsolatai vannak bizonyos körökhöz, az államfőnél a gyorsított, azonnali magyar állampolgárságot is kijárja és megszerzi úgy, hogy az ön javaslata szerint, képviselő úr, ennek az embernek még az országba se kellett bejönnie, sőt azt se kell tudnia, hogy Magyarország egyébként melyik kontinensen van.

Egyszerűen kufárkodni lehet a magyar állampolgársággal 250 ezer euróért meg egy jó politikai vagy egyéb kapcsolatokkal rendelkező magyar ügyvédi iroda segítségével. Azt gondolom, hogy ez talán még az önök szándéka sem lehet.

Ezért adtam be azt a módosító javaslatot, ami arról szól, hogy legalább ennek a derék embernek, akinek - és még egyszer mondom, nem az a kritérium, hogy ő Magyarországon milliárdokat fektessen be, nem az a kritérium, hogy minimum 10, 100, 500 vagy 1000 munkahelynek megfelelő befektetést hozzon Magyarországra; neki annyi dolga van, hogy hozzon egy papírt, hogy ő vett államkötvényt, tehát az állam finanszírozásában ő részt vesz, talán még nem is járt Magyarországon, még egyszer mondom, akár még az is előfordulhat, hogy ez az ember az országban sem fordul meg, én azt gondolom, hogy ez kizárt dolog. Ezért adtam be azt a módosítót, hogy legalább egyszer, amikor a kérelmet beadja, akkor ennek a jóembernek személyesen be kelljen battyognia itt Magyarországon a mi állampolgársági hivatalunkba, ott neki bemutatkoznia, hogy ő tényleg itt van és ő az. Onnantól kezdve a jogi képviselője valóban, hiszen nagyon fontos emberekről beszélünk nyilvánvalóan, a jogi képviselője az összes többi papírmunkát intézze el. De hogy ennyi életreflex egy olyan kormány tekintetében ne legyen, aki a biztonságot az első perctől kezdve nemzeti ügyként kezeli, és egyébként a menekültekkel és mindenkivel szemben elfogadhatatlan módú szigorításokat tett már az elmúlt időszakban is, ennyi veszélyérzete ne legyen, hogy itt nem a kínai befektetőkről van szó, képviselő úr! Nyilván közös fontos érdekünk lehet például a kínai befektető, például akármelyik másik olyan befektető, aki Magyarországra pénzt hoz, de ez, amit ön beadott, ez köszönő viszonyban sincs azzal. Nem beszélve arról, még egyszer mondom, hogy nem szűri ki, egyáltalán nem szűri ki, és ha a törvény eredeti szövegét olvasta képviselőtársam, tudja, hogy például nincs előírva, hogy a Belügyminisztériumnak ezen kérelem elbírálása folyamán bármilyen biztonsági vizsgálatot kell csinálnia. Ő kap egy kérelmet, az apparátus beviszi a miniszter elé, hogy itt van ez az ember, befizetett ennyi pénzt, miniszter úr aláírja vagy nem írja alá.

A törvényben, direkt megnézettem, még az az alapvető kérdés sincs kötelezően előírva, hanem lehetőségként van szerepeltetve, hogy a közös európai SIS-rendszerben, tehát a közös európai határátkelési és bűnügyi rendszerben legalább lefuttassák ezt az embert. Még ez sincs kötelezően előírva a törvényben, tehát vagy megcsinálja a Belügyminisztérium apparátusa, vagy nem.

Tehát röviden összefoglalva: azt gondolom, hogy megint egy olyan törvényjavaslat van itt, amivel még lehet, hogy szándékában volt, ha a cél az volt, hogy kínai és egyéb fontos befektetői köröknek Magyarország a befektetői klímát segítendő, tudjon módosításokat tenni; teszem hozzá, ez eddig is a törvény része volt. Senki nem tiltotta meg Pintér Sándornak, hogy ha egy kínai vagy egyéb más befektető valódi, komoly befektetést hoz Magyarországra, akkor mindenféle eljárást felülírva, azonnali hatállyal neki ezt a letelepedési engedélyt engedélyezze. Ez eddig is a törvény szövegében volt.

Nekem személy szerint ízléstelen azt mondani, hogy na, darabra ennyit ér Magyarországot megvenni bármilyen üzletembernek a világ részéről; nem beszélve arról, amit ön egyébként elképesztő módon, nem tudom, hogy elolvasta-e, amit aláírt, amikor azt írja a harmadik országbeliek letelepedéséről szóló törvényben, hogy a magyar állampolgárságot - képviselő úr, az van az indoklásában - ezért kell kötvénykibocsátáshoz kötni. Gyönyörű szép mondat, ehhez külön gratulálok!

Azt gondolom, hogy ezt lehetne javítani, de az meg döbbenetes, hogy ma valamikor házbizottságon vagy délelőtt kitalálják, hogy ezt a törvényt napirendre vesszük, most itt vitatkozunk körülbelül még tíz, húsz, harminc, negyven percet róla, és ezzel még a törvény javításának a lehetősége, módosítókkal való javításának a lehetőségének az ideje is lezárul, és megint majd futunk az után, hogy mit művelt a parlament jogalkotás címén.

Azt kérem nagy tisztelettel, képviselő úr, hogy vagy vonja ezt vissza, és ha a szándék valódi, és a szándék arról szól, amit ön az expozéjában elmondott, akkor egy aszerinti szöveget tárgyaljunk újra. Azt gondolom, hogy ez így, ilyetén formán nem felel meg sem Magyarország érdekeinek, no pláne nem Magyarország biztonsági érdekeinek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Pleschinger Gyula államtitkár úrnak.

PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az egyértelműség és a jegyzőkönyv számára szeretném rögzíteni, hogy én vettem részt a bizottsági ülésen, és hangsúlyozottan a tárca álláspontját képviseltem, ez ott a dokumentumokból visszakereshető.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Rogán Antal képviselő úrnak mint előterjesztőnek.

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen. Őszintén szólva, a gazdasági bizottsági vita után én azt hittem, hogy itt legalább a józan ész lesz úrrá a parlamenti képviselőknél is. De úgy látom, hogy az MSZP-frakcióban természetesen mindenbe, az élő fába is bele kell kötni, és ha valamibe nem sikerült belekötni egyébként a ma nagyjából fél egykor, háromnegyed egykor megtartott bizottsági ülésig, akkor gondolom, most megkapta Harangozó képviselő úr ezt a nagyszerű feladatot, hogy ezt itt majd délután, illetve az esti órákra tegye meg.

Én nem is kívánok a stílusával meg a hangnemével foglalkozni a hozzászólásnak, az most egy külön dolog. Természetesen itt szó sincs semmiféle "sebtiben"-ről, hiszen közel négy hétig fogja, főleg ha képviselő úr módosító indítványt is ad be, akkor négy hétig fogja a parlament tárgyalni ezt a törvényjavaslatot, tehát körülbelül egy hónap múlva lesz ebből egyébként törvény. A teljesen normál, szokásos eljárási rendben haladunk.

A másik oldalról pedig tegyük hozzá, hogy az az eljárás, amit a képviselő úr pont itt vázolt, na, az mutatja, hogy milyen lehetetlen állapotokat sikerült e téren is örökül hagyni. Képzelje el azt a magára valamit adó komoly kínai üzletembert, aki azt az eljárást folytatja le, amit ön mond! Tehát hogy elballag a magyar nagykövetségre, ott kiküzdi magának a normál vízumot, hogy egyébként eljöhessen ide, bemehessen a Bevándorlási Hivatalba, ott megjelenhessen, elmondhassa, hogy én itt vagyok, akarok idehozni majd pénzt meg befektetést meg munkahelyet teremteni, ugyan, adjátok már meg ennek a lehetőségét. És akkor mindezen procedúrán való átesés után nagy kegyesen talán megkaphatja azt a bizonyos letelepedési célú vízumot.

Azt gondolom, hogy ez önmagában is nonszensz. Tehát ez mutatja azt, hogy ezek az állapotok eddig miért is nem működtek. És még egyszer hangsúlyoznám, képviselő úr, hogy ha ez az intézmény így, ezekkel a körülírt módszerekkel megfelel a biztonságára olyan kényes Amerikai Egyesült Államoknak, meg egyébként megfelel Svájcnak, akkor mi gondunk lenne vele nekünk? (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, MSZP.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Már biztos a többiek bejelentkeztek előre, bocsánat tőlük is. Képviselő úr, a szenvedélyem nem az előterjesztés súlyának, hanem az ön jogalkotásra tett ígéretének és annak azonnali és állandó megszegésének szólt, annak, hogy nem lehet így törvényt alkotni. És mint ahogy önök nemzetközi példát hoznak a választási eljárással kapcsolatban a regisztrációról, ami folyékony hazugság, képviselő úr, úgy most, bár valóban nem tudtam utánanézni, hogy az Egyesült Államokban és Svájcban pontosan hogy van. De engedje meg, hogy feltételezzem, a saját előterjesztését biztos, hogy elolvasta, hogy ön ennek pontosan olyan jól utánanézett, és ön most száz százalékig tudja azt garantálni, hogy Svájcban és az Egyesült Államokban így van. Hogy az Egyesült Államok biztonsági szempontból ilyen hülyeséget nem csinál, azt csak azért is gondolnám, hogy így van, mert azért ennek van némi tapasztalata. Nem a kínai üzletemberről van szó, képviselő úr, azt értse meg!

Az ön jogszabályába nincsen beleírva, hogy kínai üzletember. (Rogán Antal: Még jó!) Az van benne, hogy bárki, aki letesz 250 ezer eurót, jogi képviselője útján Magyarországon ezt az eljárást lefolytathatja, bárki a világból. És ha nekem meg tudja mondani egyébként, képviselő úr, hogy a világ egyébként olyan részein, amellyel Magyarországnak nem feltétlenül vannak kapcsolatai, jó kapcsolatai, de egyébként előfordulnak benne gazdag emberek, akik konkrétan biztonsági kockázatot jelenthetnek Magyarország részére, hogy ezt hogyan kezeli az ön javaslata, akkor nyilvánvalóan azonnal visszavonulót fogok fújni. De én ezt nem látom.

(20.10)

Mint ahogy egyébként - még egyszer mondom - személyesen is hadd mondjam azt, hogy a befektetési célú idejövetele ezeknek az embereknek és ezek segítése méltányos és jó cél, ezért volt eddig is a törvény része. Az, hogy kilóra megmondom, hogy mennyiért lehet Magyarországon egy ilyen ügyet elintézni, az már nekem ízléstelen, ezt hadd tartsam fenn a továbbiakban is.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem is értem pontosan, Harangozó képviselőtársam miért veri félre a harangot. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Milyen vicces! - Dr. Harangozó Tamás tapsol.) Senki nem mondta, hogy nincs Magyarországon ilyen törvény. Ön tüzet kiabál, és közben ön a tűzgyújtó.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt szeretném mondani, hogy a törvényjavaslat maga is jelzi azt, hogy a harmadik országból állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. számú törvény módosításáról szól. Ezt önök hozták, a 2007. évi II. törvényt, és ennek két cikkelyét próbáljuk csak kiegészíteni azzal képviselőtársaimmal, hogy a különleges méltánylást érdemlő gazdasági tevékenységnél aki le akar telepedni, annak még egy klauzulát beteszünk: 250 ezer eurót kell állampapírba fektetnie.

Sőt, ugyanennek a passzusnak, tehát a 36. § (4) bekezdése is kiegészül egy (2/a)-val - mert az előző (2/a) volt, ez pedig most a (4) bekezdés -, hogy jogi képviselője útján is. Ha ön olyanokról beszél, amiről beszélt, akkor magán kérje számon meg a pártján, meg az elődein, hogy hol vannak azok a szabályok, de mi csak apró kiegészítést eszközöltünk az önök által korábban elfogadott törvénnyel kapcsolatban.

Azok az aggályok, amelyeket önök említenek vagy ön említ, úgy gondolom, megoldottak a különböző jogszabályokban, azok a közbiztonsági és biztonsági klauzulák, de úgy gondolom, hogy érdemtelen két, letelepedést segítő, de ugyanakkor feltételhez kötött törvényjavaslatnál ekkora harangozást, bim-bamot meg mindenféle zajt keverni, amit ön csinál. Úgyhogy kérem, hogy egy kicsit higgadjon le, és akkor mindjárt a józan ész jön elő, és akkor majd Magyarország gazdaságára tud gondolni, nem csak a pártjára meg a hülyeségeikre.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Novák Előd: Még egyszer ezt a viccet!)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Rogán Antal képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm. Csak azért szeretném folytatni, mert az előző két percben nem volt módom arra, hogy a biztonsági szempontokra reagáljak. Ez természetesen részben ennek a törvényjavaslatnak a többi része, másrészt a jogi képviselő útján lefolytatandó eljárás is garantálja. Ott be kell mutatni a személyi papírokat, amiket egyébként a jogi képviselőnek be kell mutatnia értelemszerűen, és ennek során elvégezhető minden olyan ellenőrzés, amit a Belügyminisztérium indokoltnak lát. Csupán az alól a procedúra alól mentesítjük, amit ebben az esetben például az a személyes jelenlét igényel, amihez előtte, mondjuk, egyébként meg kell szerezni egy normál vízumot, és azzal ebben a formában ide kell jönni. Ez eddig pontosan egy élő gyakorlati probléma volt.

Azt gondolom, hogy az összegszerűség egész egyszerűen egy objektív norma. Tehát eddig semmi nem kötelezte arra a belügyminisztert, hogy egyébként azt az egyet igazolják, hogy az az illető tényleg komoly vagy nem komoly üzletember ebből a szempontból. Azt gondolom, hogy aki hajlandó Magyarországba ennyi pénzt belefektetni, az onnantól kezdve természetesen komolyan vehető, mert az az ember talán hajlandó lesz Magyarországon egyébként másba is beruházni és önnönmagába befektetni.

Egész egyszerűen ebből a szempontból nem véletlen, hogy talán más országok is ugyanilyen objektív normákat alkalmaznak, és egyébként ugyanez a 250 ezer euró szerepel a bolgár törvényben és több más nyugat-európai törvényben is. A svájciak kicsit drágábban mérik, de mint jól tudjuk, Magyarország nem Svájc.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Harangozó Tamás képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen. (Babák Mihály: De higgadj le! Előtte igyál vizet! - Dr. Harangozó Tamás nevet.) Rogán képviselő úrral szeretnék beszélgetni, mert más fideszes hozzászólót nem láttam ma még. Azt szeretném mondani, hogy nem az a probléma, még egyszer mondom, amit ön elmond, mert az jól hangzik, tehát hogy a kínai üzletembernek még vízumot se kelljen intéznie például, vagy egy másik országban élő üzletembernek még vízumot se kelljen kérnie - borzalmas, tényleg - idejönni, ha letelepedési engedélyt kér, hanem otthonról intézhesse ezt csak.

Azt mondja már meg nekem tényleg, államtitkár úr, hogy - Kína rendben van meg a világnak egy csomó része rendben van - azok a részei a világnak, ahol nincs Magyarországnak élő kapcsolata, még hírszerzése sincs rendesen, semmi nincsen, de tudjuk, hogy ott azért komoly gond van, onnan az ön magyar ügyvédje milyen papírokat fog hozni, és azt leginkább ki fogja ellenőrizni és mi alapján. Még egyszer mondom, ez az egy kérdésem van: képviselő úr, az ön törvényjavaslata alapján, ha végig ügyvédi eljárással lehet ezt csinálni, előfordulhat-e az - és csak erre válaszoljon igennel vagy nemmel -, hogy egyébként Magyarország által nem ellenőrizhető térségekből emberek úgy kapnak magyar állampolgárságot, hogy azt sem tudjuk, hogy kik ők, mert gyártanak majd valamilyen papírt, és egy magyar ügyvéd majd ezt lerendezi a történetben.

Kettő: ha ő nem akar idejönni, még egy vízumot sem akar igazándiból elrendezni, akkor az ön törvényjavaslatának indoklásából kiderül, hogy magyar állampolgárságra vajon mi szüksége lehetne neki? Ebben majd legyen kedves segíteni nekünk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most folytatjuk a normál időkeretben jelentkezett felszólalókkal. Időközben sorrendváltozás következett, képviselő úr. Házszabály szerint felszólalásra következik Rogán Antal képviselő úr mint előterjesztő, a Fidesz képviselőcsoport részéről. Öné a szó.

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak rövidre akarom zárni, mert azt gondolom, felesleges esetleg ugyanazokat a dolgokat ismételgetni egymáshoz képest, amennyiben - most nincs itt nálam pont az indoklás szövege - abban ha az állampolgárságról egyébként szót ejtettem, akkor azt gondolom, hogy azt nem jól tettem. Főleg azért, mert tisztázzuk most és itt, ezen a helyen: amiről itt beszélünk, az egy ötéves történet, tehát egy ötéves, letelepedésre jogosító dokumentum, és hogy az állampolgárság megszerzése ennél sokkal hosszabb idejű itt-tartózkodást, nevezetesen 8 évet igényel és ezen ebben a formában a törvényjavaslat semmilyen formában nem változtat.

Tehát ezt összefüggésbe hozni állampolgársággal, azt gondolom, így igen nehéz lenne. Ha ezt teszem az indokolásban, akkor legfeljebb kijavítom. Bár mint tudja jól, tisztelt képviselő úr, az indoklás nem része egyébként egy jogszabálynak, ennélfogva az számít, ami a jogszabály normaszövegében le van írva, az pedig állampolgárságról, állampolgársági törvényről semmilyen formában nem szól. Természetesen kedvezményes állampolgárság megszerzését vagy állampolgárság megszerzését kedvezményesen nem teszi lehetővé.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Mirkóczki Ádám képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó.

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Most már így kétpercesekkel nagyon előreszaladt a vita, és próbálom nem ismételni azokat a kritikákat vagy észrevételeket, amelyek már elhangzottak, de valamilyen szinten mégiscsak csatlakoznék Harangozó képviselőtársamhoz, és először, amikor elolvastam a javaslatot, akkor nekem is az jutott eszembe, hogy ezt most így hogy.

Először is adott a kérdés, amit továbbra sem válaszolt meg senki a kormányoldal részéről, hogy a sürgősség és ez az egész eljárásrend, ahogy ma ez idekerült elénk, ez miért. Persze vannak feltételezéseink vagy vannak teóriáink, és gondolom, hogy majd reagál rá, vagyis bízom benne, hogy reagál rá akár Rogán képviselőtársam, akár más az előterjesztők közül, de továbbra is nagyon érdekelne, és nem hangzott el arra sem válasz, hogy ezt miért csupán a gazdasági bizottság tárgyalta, és egyáltalán hogy létezhet, hogy föl sem merült akár a rendészeti bizottság, akár a nemzetbiztonsági bizottság kijelölésre. Hiszen ha alaposan a tartalom mögé nézünk, akkor itt a gazdasági érdekektől sokkal-sokkal fontosabbak a biztonsági, és nem utolsósorban a nemzetbiztonsági kérdések.

Kérdezném, hogy készültek-e esetlegesen hatástanulmányok vagy bármi olyan háttérmunka, amely egyfajta indíttatást adott önöknek azért, hogy ezt a javaslatot vagy ezt a 2007-es törvényt ezzel a néhány sorral kiegészítsék. És marad a kérdés, hogy az államkötvény-kibocsátó, az ÁKK Zrt. milyen országoktól és milyen térségektől vár eredményt vagy ilyen nagy, komoly befektetőket ebbe az országba.

Kérdezném: ez most a magyar gazdaság helyzetét támasztja alá, vagy ennyire jól állunk, hogy arra szorulunk, hogy a letelepedésért cserébe államkötvényeket bocsássunk ki és pusztán pénzért adjunk akár állampolgárságot? Én maradnék annál, amit Rogán képviselőtársam ugyan kiemelt, hogy ez nem állampolgárságról szól, de szeretném idézni pontosan az általános indoklást.

(20.20)

Jelen javaslat azért köti az állampolgárság megszerzését állampapír vásárlásához, mert ezzel is segíteni kívánja az állam finanszírozását. A letelepedés ezen formája iránt folyamodók más közvetlen befektetései pedig élénkítő hatást fejtenek ki a hazai ingatlanpiacra, kereskedelemre és befektetési piacokra. Most nem tudom, hogy az ingatlanpiac meg ilyesmi hogyan jön ide. Nem gondolom, hogy ettől, hogy valaki letelepedésit könnyebben szerez - vagy adott esetben állampolgárságot, hiszen a kétszer öt évvel már megvan a nyolc év, ami jelenleg az állampolgársághoz kell -, vagy most a magyar helyzet annyira vonzó, hogy cserébe hoz jó sok pénzt. Az ne legyen már érv, hogy máshol egymillió euró - adott esetben Svájc vagy nem tudom, mennyibe kerül az ottani könnyített eljárás -, az mitől pozitív, hogy nálunk csak 250 ezer euró?

Nem hiszem, hogy ez komoly érv lenne. Valóban, egy üzletember, egy befektető attól komoly, hogy becsenget, ha úgy tetszik, a magyar államnak 250 ezer eurót? Hát ha milliárdos vagy milliós vagy sok százezres befektetések jönnek, akkor most minek várunk el pluszban olyat, hogy még 250 ezer eurót kifizessen azért, hogy könnyebb legyen az eljárás? Elhangzott itt Kína és más, hát eddig is megvoltak, eddig is, úgy gondolom, aki komoly befektető volt, és komolyan vette azt, hogy Magyarországon bármilyen üzletet szeretne létrehozni, adott esetben nem szélhámosságból, hanem valóban azért, mert meglátott egy perspektívát abban az ágazatban, amit ő képvisel vagy amiben tevékenykedik, az eddig is jött, és valószínűleg ezután is fog jönni.

Én ebben a kitételben, amivel a 2007-es törvényt kiegészíti ez a javaslat, pusztán csak kockázatokat látok. Főleg úgy, hogy ezt ilyen gazdasági szemüvegen át mérlegelik, és az időzítés meg számomra több mint furcsa. Tehát mikor jön be ez a javaslat ilyen rendkívüli sürgősséggel? Amikor különböző uniós megszorításokról cikkeznek, amikor az IMF-tárgyalások megszakadnak, és ha jól tudom, éppen államtitkár úr, Varga képviselőtársunkkal kint volt Tokióban, amikor történt ez a furcsa eset, hogy az IMF-fel leül a kormány delegációja tárgyalni, miközben itthon megjelennek a különböző hirdetések, amelyek hatására történik, ami történik, és mindez után azonnal, a hétvégén jön egy ilyen javaslat, hogy letelepedésért államkötvényeket lehet 250 ezer euróért vásárolni, ha úgy tetszik. Mert akárhogy nézzük, ez most egy piaci alapon kezelt mechanizmus.

(A jegyzői székben dr. Lenhardt Balázst
Göndör István váltja fel.)

Mi azt gondoljuk, és biztosak vagyunk benne, hogy ahhoz, hogy ide komoly üzletemberek jöjjenek, komoly befektetők, és abból haszna legyen a mindenkori magyar kormánynak, a magyar társadalomnak, a magyar gazdaságnak, ahhoz nyilvánvalóan olyan kormányra, olyan gazdaságpolitikára van szüksége az országnak, ami önmagában vonzóvá teszi ezt az országot. Nem az teszi vonzóvá, hogy 250 ezer euróért vásárolni lehet különböző jogi vagy adminisztratív könnyítéseket. Ettől nem lesz vonzó. Attól lesz vonzó, hogy különböző ágazatok mentén olyan kormány, olyan gazdaságpolitika valósul meg ebben az országban, amitől akár harmadik világbéli, akár bármilyen más ország vagy térség vállalkozóinak érdeke lesz az, hogy itt befektessen.

Még egyszer hangsúlyozom: azért Harangozó képviselőtársammal együtt ülünk a rendészeti bizottságban és a nemzetbiztonsági bizottságban is, és nyilvánvalóan, amikor arról beszélünk, hogy vajon miért nem tárgyalta ez a két bizottság valamelyike, azt nem véletlenül mondjuk. Itt pontosan arról van szó, hogy én élek a gyanúperrel, nyilván nem azt akarom mondani, hogy a kormánynak az a célja, hogy ide különböző kétes elemek beszivárogjanak akár állampolgárság, akár letelepedés gyanánt, de bizony fönnáll a lehetősége annak, hogy ezzel, hogy egy 250 ezer eurós kitétel van vagy egy ilyen lehetőség van, ki és mi a garancia arra, hogy akár harmadik világbéli, más egyéb maffiakörök - bármiről lehet beszélni, egyáltalán nem túlzás - megjelenjenek ezáltal, mondjuk, a schengeni övezeten belül. És hiába van a Belügyminisztérium által egy elvárt ellenőrzés meg egy olyan mechanizmus, hogy minek kell megfelelni, hogy büntetlen előélet és így tovább, jól tudjuk, hogy ezek a körök ezt garantálni fogják. Most egy olyan fölösleges fronton nyitunk egy kiskaput, egy jogi kiskaput, ami, úgy gondolom, sok mindenkinek érdeke lehet, de a magyar gazdaságnak, a magyar kormánynak vagy a magyar társadalomnak semmiképp.

Szóval úgy gondolom, hogy nagyon sok kérdőjel van, és nagyon sok aggály merül föl kapásból e tényleg nagyon rövid, néhány mondatos kis törvényjavaslat-kiegészítés kapcsán. Azt gondolom, ezt a gazdaságélénkítést vagy anyagi problémát, amivel ez az ország és ez a kormány küzd, nem a biztonsági rendszer rovására kellene előmozdítani, hanem elsősorban gazdaságpolitikai szempontok mentén kellene ennek olyan keretet biztosítani, amely nem hozná szerintem ilyen kellemetlen helyzetbe az előterjesztőket. Mert itt másról sem beszélünk, de igenis nagyon komoly kockázatok merülnek föl.

Még egyszer hangsúlyozom: nem azt állítom, hogy ez lesz a következménye, de hogy nagyon komoly lehetőség van benne, az kétségtelen. Remélem, hogy néhány aggályunk el lesz oszlatva, de kétségtelen, hogy itt a parlament döntő többsége, vagy ha levesszük a nemzetbiztonsági és a rendészeti bizottság tagjait, akkor már nem lehet olyan dolgokról beszélni, amit bizony nagyon szívesen föltennénk ezen két bizottság ülésén azoknak az illetékeseknek, akiknek hatáskörébe tartozik egy-egy ilyen szabályozás. Sajnos erre így nincs lehetőség, úgyhogy szerintem ez egy meddő vita lesz, és nem hiszem, hogy a kívánt célt el fogja érni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásra megadom a szót Rogán Antal képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném, hogyha a különféle bizottsági féltékenykedéseknek egy egyébként szerintem pozitív dolog az áldozatául esne. Azt, hogy valamit miért nem kértek ki a bizottsági apparátusok bizottsági tárgyalásokra, ne rajtam kérjék számon. Én a gazdasági bizottság elnökeként, ha egy gazdasági törvény nem kerül a mi asztalunkra, akkor meg szoktam kérdezni a bizottsági titkárságot, miért nem szólt, hogy annak egyébként oda kell kerülnie. Tehát ez az egyik dolog ebből a szempontból. Tehát ezt ne az előterjesztőn kérjék számon; azt gondolom, ezt tisztázni kell az adott bizottságokon belül.

De, hogy az ön konkrét érvét eloszlassam, felhívnám a figyelmét arra, hogy az indoklásban is leírtuk, és az eredeti törvényben van egy úgynevezett (2a) bekezdés, és az abban foglalt feltételek ezek a bizonyos biztonsági feltételek. Természetesen nyilvánvaló és világos, hogy ha a (2a) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg egyébként a kérelem, úgy a 37. § szerint az engedély visszavonásának van helye. Tehát azt gondolom, ez kellőképpen tisztázza ezt a körülményt, ez egyébként ott szépen le is van írva. Ha a konkrét eljárásra kíváncsiak, akkor azt gondolom, azt a rendészeti bizottságban minden további nélkül megkérdezhetik egyébként az illetékes minisztertől vagy a minisztérium képviselőjétől.

Még egyszer szeretném elmondani képviselő úrnak, hogy állampolgárságról egyáltalán nem szól ez a törvényjavaslat. Én hibáztam, hogy az indoklásban egy helyen ezt - bevallom őszintén, nem én, hanem az egyik munkatársam - elírta, de még egyszer szeretném leszögezni, a törvényjavaslat arról szól, amihez be lett adva a módosító: harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, ami nem állampolgársági törvény. Az állampolgársági törvényt nem módosítja, állampolgársághoz nem segít hozzá, hiszen itt öt esztendőről beszélünk, aminél a minimális kritérium nyolc év, és egyébként jelzem önnek, hogy schengeni tartózkodásra sem jogosít, mert ez csak és kizárólag Magyarország területére érvényes, a schengeni övezeten belüli továbbutazás esetén bármelyik környező ország hatósága azonnal felelősségre vonhatja az illetőt, tekintettel arra, hogy ez schengeni övezeten belüli továbbmozgásra nem alkalmas. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásra megadom a szót Mirkóczki Ádám képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Rogán Képviselőtársam! Nem szeretném a vitát nyújtani, csak nagyon röviden reagálnék. Szó sincs bizottsági féltékenykedésről, pusztán arról beszéltem, hogy egy ilyen javaslat mögött olyan kockázatok merülnek föl, amelyek miatt alapból ennek a két bizottság valamelyikének kellett volna tárgyalni. Arról meg én sem tehetek, hogy ezen eljárásrend mentén, amikor sürgősségi indítvánnyal bekerül ide, nincs sok lehetőségünk a bizottsági titkárságon számon kérni, hogy mi vajon itt miért nem beszéltünk erről.

Értem a paragrafus kiegészítését, és hogy mi van a 2007-es eredeti törvényben.

(20.30)

Én arra hívtam fel a figyelmet, és ezt még egyszer szeretném hangsúlyozni: azzal, hogy bejön ez a plusz kiegészítés és ez a 250 ezer eurós kis kitétel, ez egy fölösleges jogi kiskaput nyit meg, amely kockázattal jár. Én ennyit állítottam, semmi többet. Azért is hangsúlyoztam, hogy nem azt mondom, hogy egészen biztos, hogy ide olyan elemek fognak beáramlani tömegével, ami bizony csak bűnözőkből áll, én csak azt mondtam, hogy egy fölösleges fronton egy fölösleges kiskaput nyitottunk meg, amelynek vannak vagy lehetnek kockázatai. Ennyit állítottam, semmi többet, és most sem vagyok meggyőződve arról, hogy egy ilyen fölvetésnek vagy egy ilyen aggálynak, amit most itt elmondtunk a két ellenzéki felszólalás által, annak nincs alapja.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Babák Mihály képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Igen tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Én röviden próbálok a törvényjavaslat lényegéről pár mondatot elmondani, mert ahogyan Mirkóczki képviselőtársam is elmondta, létezik egy törvény, mégpedig a 2007. évi II. törvény, amely a harmadik országbéli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szól. Itt tehát vannak feltételek, követelmények és különböző biztonsági szempontok is. Ennek a törvénynek van egy 36. §-a, amelynek (2a) bekezdéssel való kiegészítését javasoljuk, mégpedig azzal - és most kérem, figyeljenek -, hogy különös méltánylást érdemlő gazdasági érdeknek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, és ekkor jön be a 250 ezer euró. Ez pedig, hogy ne különbözzön bármi más befektetéstől, ne 1 millió USA dollár legyen, mint Svájcban, hanem letelepedési államkötvényt kell vásárolni a Kincstártól, ezzel is a letelepedése és az itt-tartózkodása komolyságát demonstrálandó, befektet 250 ezer euró összeget.

Akkor van egy másik, a 36. § (4) bekezdése, amely azt mondja, hogy a (2a) bekezdés azzal egészül ki, hogy a kérelmező helyett jogi képviselője is eljárhat. Én úgy gondolom, hogy az, hogy különös gazdasági méltánylást érdemlő gazdasági érdeknek kell tekinteni, további feltétel, aki le akar telepedni, be akar utazni harmadik országból, és tartózkodási engedélyt kér, ezért vásárolnia kell, letétbe kell helyeznie 250 ezer eurót, a másik pedig, hogy jogi képviselő útján is eljár. Én úgy látom, ez nem növeli a kockázatot, ami jelenleg is a 2007. évi II. törvény kapcsán van. Ez szimplán egy gazdaságra koncentráló lehetőség. Úgy gondolom, a gazdasági kapcsolatokat élénkítendő, különös méltánylást igénylő gazdasági érdekből lehet megadni ezt a további feltételt, de ez egy kaució, azért fogjuk föl úgy, amely letétet jelent, és ezt más országok is alkalmazzák. Tehát nemzetközi példa van arra, ahogy ilyen feltételek mentén különleges méltánylást igényelhet az egyébként szigorú, rigorózus 2007. évi II. számú törvényben foglaltakkal kapcsolatban.

Én azt szeretném mondani, hogy ez a törvényjavaslat nem a kínaiakról szól, nem ezekről meg azokról, hanem harmadik országbéliekről szól, tehát itt nem kell nevesítenünk sem az országot, bár az az igazság, hogy kínai delegáció, gazdasági befektetők jártak a Parlamentben az Interparlamentáris Unió kapcsán is, és kifogásolták a magyar hatóságok túlságosan bürokratikus, átláthatatlan eljárását. Ezt könnyítendő gondoltuk azt, hogy a tisztelt Ház bizalmát kérjük a tekintetben, hogy ezt a törvénymódosítást, márpedig a 2007. évi II. törvényt két apró kiegészítéssel, amely ugyan feltétel, de a meglévőket nem annullálja, hanem meghagyja, és melléteszi azt, hogy 250 ezer eurót, mégpedig államkötvényben, fektessen be a letelepedni és tartózkodni kívánó illető. És ha már gazdaságról van szó, ha gazdasági ügyekben gazdasági társaságot képvisel az illető, akkor esetleg eljárhatna a jogi képviselője is, megkönnyítendő, hiszen az üzleti világban ez általában így van.

Nem tudom, kizárjuk-e ezekből a terroristákat, de ebben a törvényjavaslatban sem terrorista, sem gazdasági szélhámos nem szerepel, itt pusztán csak arról van szó, hogy további feltétellel egészül ki a 2007. évi II. törvény. Ha az rossz, akkor önök ezt mérlegeljék, és tegyenek javaslatot, de ezt korábban hozták, úgyhogy megpróbáljuk a mai viszonyokhoz adaptálni és a mai igényekhez kielégítő módon módosítani.

Tisztelettel kérem a Házat, támogassa a javaslatot, és ne gondoljon bele többet, mint amiről a törvényjavaslat szól, csak erről az apró dologról szól, amit el is mondtam.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport. Öné a szó.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy picit más szempontból, bár ilyen tekintetben is érintve volt már ez a javaslat, de én a benyújtás motívuma, a motiváció oldaláról közelíteném meg ezt a kérdést. Mondhatnám azt is, hogyha egyszerűen és talán legközérthetőbben szeretnék fogalmazni, hogy a miniszterelnök és a gazdasági minisztere fejjel mentek a falnak, s amikor nagyot koppantak, akkor ültek a földön, és kicsit zavaros fejjel azon gondolkodtak, hogy milyen alternatív megoldásokat lehetne találni. Azért mondom ezt, és azért a miniszterelnökhöz és a gazdasági miniszterhez kötöm és nem Rogán képviselő úrhoz, mert ezeket a javaslatokat már ismerjük. Rogán képviselő úr egy tehetséges szakember, egy tehetséges politikus, és azt gondolom, egy ilyen viszonylag rövid törvényjavaslatot meg tud úgy védeni, és tud úgy érvelni mellette, mintha valóban a sajátja lenne, de ismerjük már a Fidesz jogalkotási metódusát, és ezeknek a törvényjavaslatoknak az a sorsuk, hogy a kormányban kitalálják, hogy ezt elő kell terjeszteni, keresnek hozzá egy országgyűlési képviselőt, azzal benyújtatják, és az az országgyűlési képviselő anélkül tudja az Országgyűlés elé hozni ezt a javaslatot, hogy szakmai vagy egyáltalán társadalmi vagy bármilyen egyeztetésen átesett volna. Erről van szó most is, annyi különbséggel - még egyszer mondom -, hogy Rogán képviselő úr lényegesen jobban tudja ezt képviselni, mint más képviselőtársai, akik néha azt sem tudják, hogy milyen törvényről beszélnek mint saját előterjesztés.

Ettől függetlenül arról van szó, egy picit komolyabbra fordítva, hogy az IMF és más európai intézmény nem ad pénzt a kormánynak, ezért más megoldás után néznek. Azért mondom, hogy meglepő megoldások vagy elfogadhatatlan megoldások után, mert ennek az első felvonása az azeri baltás gyilkos eladása volt, aki szintén az államkötvény-vásárlás reményében került átadásra Magyarországról, de ha még ez nem is bizonyítható, az viszont már annál inkább, hogy miután átadták, és hazájában szabadon bocsátották az emberölés miatt elítélt, hősként ünnepelt azeri katonatisztet, azután hirtelen megélénkültek a gazdasági kapcsolatok Azerbajdzsánnal. Szijjártó képviselő úr, államtitkár úr büszkén jelentette be, hogy milyen előrehaladott állapotba jutottak néhány hét alatt ezek a tárgyalások, és azt is tudjuk, hogy kormány közeli cégek bizony nagyon gyorsan és nagyon komoly megrendeléseket kaptak Azerbajdzsánban, azaz gazdasági érdekekért, az állam finanszírozhatóságának érdekében eladtak egy köztörvényes bűnözőt, egy gyilkost egy más országnak. (Babák Mihály: Hogy jön ez ide?)

Hogy jön ez ide? - Babák képviselő úr ezt kérdezi. Megmondom önnek: úgy, hogy ez egy következő megoldás az államháztartás hiányának a finanszírozására. Az, hogy kiárusítják a magyar állampolgárságot, vagy fogadjuk el Rogán képviselő úr helyesbítését, bár én azt gondolom, inkább valamiféle freudi elszólásról van szó itt írásban, nem pedig egyszerű tévedésről, de vegyük azt, hogy nem állampolgárságról, csak mint letelepedési vagy tartózkodási jogról van szó, azt gondolom, elfogadhatatlan. Nem kívánom ismételten fölhozni azokat az érveket, amelyeket képviselőtársaim megfogalmaztak, hanem kifejezetten a motiváció oldaláról közelítem meg. Ha végigolvassuk ezt az indokolást, akkor pontosan eljutunk oda, amiről én beszélek, mert ugyan Rogán képviselő úr szerint tévesen került be az indokolásba az, hogy állampolgárság megszerzése, azonban a mondat második fele, hogy mert ezzel is segíteni kívánja az állam finanszírozását, azt gondolom, ez már egészen egyértelmű. Ez tehát nem azt jelenti, képviselő úr, amiről ön beszél, hogy azt kívánják elérni, hogy Magyarországon a befektetői hajlandóság növekedjen, hanem egész egyszerűen 250 ezer euró készpénzre szeretnének szert tenni.

(20.40)

Én azt gondolom, ez a különbség óriási, mert a jelenlegi hatályos szabályok is megengedik azt, hogy kiemelten fontos gazdasági érdekből a belügyminiszter bizonyos engedményeket adjon akár a letelepedési, akár a tartózkodási jog vonatkozásában, és ez így helyes, ezzel én is egyetértek, mert ha Magyarországon valaki munkahelyeket teremt, ha Magyarországra valaki komoly pénzösszeget invesztál, akkor valóban elő kell segíteni annak az itteni tartózkodását, nem pedig gátolni, és valóban a magyar államnak kiemelt érdeke, hogy ez az ember idejöjjön.

Én azt gondolom, hogy az, hogy ha valakitől beszednek 250 ezer eurót, és akkor automatikusan jogosulttá teszik egyébként arra - és ezt hangsúlyozni szeretném, nem a belügyminiszter mérlegelése alapján, hanem automatikusan jogosulttá teszik -, hogy itt tartózkodási engedélyt kapjon, ahhoz hasonlítható, mint amikor a középkorban, mondjuk a Borgia-pápák idején licitálni lehetett az egyes egyházi tisztségekre, esetleg fix összegért lehetett megvenni - ezt úgy hívták akkor és úgy hívják most is, hogy simónia -, és a reformáció egyik fő célkitűzése az volt, hogy ez ellen fellépjen.

Ugyancsak hasonlíthatom, mondjuk, a Velencei Köztársasághoz, és akkor talán még közelebb kerülünk az igazsághoz, amikor a chioggiai háború idején, amikor valóban az államot a megszűnés veszélye fenyegette, ha valaki olyan összeget ajánlott föl az államnak, amiért egy nagy hadigályát föl lehetett szerelni, akkor az megkapta a velencei nemességet. Ez rendben is van, rendben is volt a középkorban. Csak azt gondolom, hogy azóta kellett volna, hogy fejlődjön egy kicsit a gondolkodásmódunk is, és talán nem szeretnénk egy egyébként tiszteletreméltó múlttal rendelkező középkori államhoz, mondjuk, Velencéhez a mai Magyar Köztársaságot hasonlítani. Márpedig ez az intézmény pontosan ugyanolyan, mint az volt akkor. Ha pénzt kap az állam azért, hogy tudja finanszírozni a költségvetést, egy meghatározott összeget, akkor az jogosítványokkal ruházza fel, extra jogosultságokat biztosít annak, aki ezt a pénzt befizette.

Én azt gondolom, hogy ami a motivációt illeti, ez teljes mértékben elfogadhatatlan, és nem ismétlem mellé azokat a biztonsági kockázatokat, amelyeket képviselőtársaim már felemlegettek. Ha bárkinek kétsége támadna afelől, hogy valóban ez volt a motívum, azért én azt gondolom, hogy véletlenek vannak, de ilyen sok véletlen egymás mellé rendelve nincs. Az azeri ügy után jön ez, és érdekes módon egybeesik azzal az uszító kampánnyal, amit most az IMF-fel szemben folytat a kormány, az állampolgárok adóforintjain fizetett kampánnyal. Gondolom, nem olcsó, de talán önök tudják azt is, hogy pontosan mennyibe kerül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzott itt már, én is szeretném megerősíteni: az, hogy befektetők jöjjenek Magyarországra, biztosan, alapvetően nem ezen a rendelkezésen fog múlni. Ahhoz, hogy valaki idejöjjön, kell a jogbiztonság; ahhoz kell az, hogy ne legyen visszamenőleges hatályú törvénykezés; ahhoz kell az, hogy legalább olyan költségvetés legyen, ami egy-két hónapnál többet is kibír módosítás nélkül. Ahhoz kell az, hogy a befektetők tudják azt, hogy ha - és itt elsősorban szeretném hangsúlyozni - akár olyan gazdasági jellegű törvényalkotást javasolnak önök és fogadnak el, amely alkotmányellenes, akkor az Alkotmánybíróság fel tudjon lépni ez ellen, márpedig önök megvonták az Alkotmánybíróság erre irányuló jogát. Szükséges az, hogy az igazságszolgáltatás valóban függetlenül tudjon működni. A Velencei Bizottság nem ezt állapította meg a legutóbbi vizsgálatában, hogy ez így volna. Szóval, ezek a rendelkezések és intézkedések sokkal fontosabbak lennének, mint az, hogy 250 ezer euróért bizonyos jogosultságokat meg lehessen vásárolni.

Én azt javaslom megfontolásra, tisztelt képviselőtársaim, hogy gondolkodjanak egy kicsit demokratább módon. Alakítsák vissza ezeket az elfogadhatatlan jogszabályokat a demokratikus normáknak megfelelően, fejezzék be azt a törvényalkotási mechanizmust, amit egyébként most is látunk, hogy egyeztetés nélkül terjesztenek egyébként strómanként alkalmazott képviselőkkel - elnézést a kifejezést Rogán frakcióvezető úrtól, de azt gondolom, hogy ez jelen esetben is igaz - törvényjavaslatokat a Ház elé, és akkor talán a befektetési bizalom nagyobb lesz Magyarországon. Azt gondolom, hogy az államháztartás hiányát pedig egy picit szofisztikáltabb eszközökkel érdemes lenne javítani, nem pedig kiárusítani az állampolgári jogokat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Rogán Antal képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem vagyok jogász, tehát hogyha egy törvényjavaslatnak szerencsére nem a szövegében meg nem is a normaszerű megfogalmazásában, hanem az indokolásában egyszer véletlenül elvétem, és a letelepedés helyett állampolgárságot írok, amiért többször is mea culpázok, akkor azt gondolom, az talán még belefér. Bár hozzáteszem, ha egy olyan nagyszerű jogászcsaládból származó és egyébként általam is elismert jogász, mint Bárándy képviselő úr összekeveri a törvénykezést a törvényhozással, az viszont nem jó dolog. Azt javaslom, hogy erre azért legközelebb figyeljen oda. Ön visszamenőleges hatályú törvénykezésről beszélt itt az előbbiekben, pedig, gondolom, törvényhozásra gondolt, tisztelt képviselő úr.

Azt hadd tegyem hozzá, csak azért, hogy lássák ennek egyszerű indíttatását, hogy őszintén szólva ez a Sencsen tartomány vezetőjének itteni látogatásakor vetődött fel a vele jövő üzleti delegációnál - én fogadtam és adtam neki egy hosszabb ebédet is miniszterelnök úr és több más kormányzati szereplő mellett is -, hogy egy nagyon komoly nehézséget jelent Magyarországon az, hogy egy üzletember ide, amíg eldöntheti, hogy be akar-e fektetni, és utána élhet azzal az eddigi törvényben meglévő lehetőséggel, nagyon nehezen tud eljutni, mert nagyon bürokratikusak a magyar körülmények. Én kértem a kormányt, hogy erre tegyen le egy megoldást az asztalra. Eltelt több mint két hónap, és a saját kormányomat kritizálom, mert ez nem született meg. Ezért éltem a képviselői jogosítványommal, letéve egy olyan indítványt az asztalra, ami más országokban viszont ebből a szempontból jól működik.

Azt gondolom, és ezt még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy egyébként az amerikaiak, a svájciak és több más nyugat-európai ország él ezzel a lehetőséggel, és nekik ez megfelel, merthogy ez a komolyságot garantálja, és bizonyos értelemben ezt a komolyságot várjuk el egyébként, mondjuk akkor is, amikor egy kft. alapításánál le kell tenni 3 millió forintot az asztalra. Azt viszont nem egészen értem, hogy az állampapír miért fáj önöknek. Ha azt írtuk volna bele, hogy egy bankban kell elhelyezni 250 ezer eurót, az jobb lenne? Mert néha ezt érzem ki ezekből az érvelésekből. Bevallom önöknek őszintén, szándékosan nem ezt írtam bele a törvényjavaslatba.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Csak röviden hadd mondjam el képviselőtársaimnak, hogy miért illik bele ez a javaslat a korábbi, huzamos tartózkodásra jogosító eljárási rendszerbe, hiszen aki ide akar jönni Magyarországra, három dolgot kell hogy igazoljon, hogy van megélhetése, van lakhatása és van a hazautazáshoz elegendő költsége. Ezt a három dolgot követelte meg az eddigi bevándorlási, letelepedési szabályozás.

Ez az összeg vélelmezi azt, hogy van pénze a haza való repülőjegyre, van pénze arra, hogy magát fenntartsa és van pénze arra, hogy lakást béreljen vagy vegyen magának Magyarországon, hiszen ebből az összegből vígan lehet ezeket fedezni. Tehát abszolút beleillik a korábbi rendszerbe. Én ezt inkább egy egyszerűsítésnek fognám föl, hogy korábban egyenként jövedelemigazolással, bankszámlakivonattal és még számtalan más módon kellett az illetőnek igazolni azt, hogy ezeknek a törvényi feltételeknek megfelel. Most nem nyolcféle igazolást kell benyújtania, csak egyfélét, hogy magyar állampapírt vett ebben az értékben, és innentől kezdve a másik három feltételt is vélelmezzük, ezáltal kap egy ilyen letelepedési lehetőséget.

Tehát én úgy gondolom, hogy nyilvánvalóan olyan emberek számára, akik nem visszaélni akarnak a letelepedés lehetőségével, hanem mind a saját maguk hasznára és mind Magyarország hasznára akarnak ezzel élni, azoknak egy egyszerűbb eljárásra nyílik így lehetőség, ezért pontosan beleillik a korábbi rendszerbe, és minden korábbi követelménynek megfelel, nem rúgja fel a korábbi törvények logikáját.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalások következnek, egyelőre három képviselőtársunk vár felszólalásra. Megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, MSZP.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Rogán úr végre a vége felé elmondta, hogy mi az igazság, tehát egy konkrét kínai megkeresésének kívánt megfelelni, ami, még egyszer mondom, akár támogatható is.

Ezzel együtt szeretném, hogyha annak a biztonsági kockázatnak a bezárására valami közös gondolkodás elindulhatna, amiről én beszélek, mert még egyszer mondom, tehát azt, hogyha valaki a fotelből ülve bármelyik kínai tartományban egy magyar ügyvéd megbízásából ezt le tudja zongorázni anélkül, hogy Magyarországra bejönne, ön sem tudja garantálni, képviselő úr, hogy egyébként az 100 százalékban annak a delegációnak a tagja lesz, amellyel ön találkozott, és nem valami olyan ember, akinek itt nincs semmi keresnivalója. Nem beszélve arról, a dolog arról szól, hogy egy európai uniós jogosultságot nyitunk így ki egyébként, és nyilvánvalóan lesz ehhez másoknak is szava.

De ha már egy picit személyeskedett, azért azt mondanám, képviselő úr, hogy kettő embernek nem illik tévednie, amikor leír valamit, ez a törvényhozó és a törvénykező valóban; mint ahogy nem mindegy, hogy ön letelepedést ír-e vagy állampolgárságot egy törvényjavaslatban, úgy nem mindegy, hogy a bíró öt évet vagy kötelet ír az ítéletében.

(20.50)

Tehát szerintem én ezen az úton nem mennék tovább, hogy a másikat minősítsük, mert - hogy mondjam - szerintem ebből most ön nem jön ki jól.

A bank tekintetében pedig nem azt mondjuk, én sem azt mondtam az előbb - konkrét példát mondtam; még egyszer mondom, hogy ízlésünknek nem megfelelő, ahogy be van ez a dolog árazva. Például sokkal ildomosabb lenne azt mondani, hogy hány munkahelyet teremtő beruházást hoz vagy hány milliárd forintnak megfelelő beruházást hoz, de ez is teljesen mindegy. Még egyszer mondom: a legfontosabb kérdés - amin jó lenne, ha gondolkodnának - például az, hogy amikor ez a jóember valóban eljön Magyarországra, legalább akkor - ha már otthonról fotelból elintézte, legalább akkor - köteles legyen valahol a magyar hatóságokkal találkozni, és megbizonyosodjunk arról, hogy ő jött el, nemcsak valakinek a papírjait ideküldték és elintézték. És abból a keretből lépjen ki egy picit, könyörgök, képviselő úr, hogy itt csak kínaiak élhetnek ezzel! Nem, a világ bármely részéről bárki (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) ezzel utána visszaélhet, és azt gondolom, hogy ezt ki kell nekünk tudni valahogy szűrni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. További kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen Rogán képviselő úrnak, hogy felhívta erre a hibára a figyelmet, bár azt is elmondom, hogy csak félig hiba, mert ha a törvényhozás visszamenőleges hatállyal alkot jogszabályokat, akkor sajnos a törvénykezés is visszamenőleges hatályú lesz, de valóban, itt a helyes kifejezés a "törvényalkotás" vagy "törvényhozás".

Azt, hogy ne lenne jelentősége az indokolásnak, nagyon nagy tévedésnek tartom, és sokszor elmondtam már, hiszen önök az alaptörvényben, azt mondom, e tekintetben nagyon helyesen pártolják az úgynevezett teleologikus jogértelmezést, ami a jogalkotó akaratának a kutatását jelenti, azaz hogy milyen célból terjesztette elő a jogalkotó a javaslatát; e tekintetben pedig ez a törvényjavaslatból és nyilvánvalóan a parlamenti vitából tudható meg, olvasható ki. E tekintetben ön helyre tette a dolgot, mert a parlamenti vitában elmondta, hogy ez nem egy szándék, csak egy tévedés, de ettől még ennek van jelentősége, és része a törvénynek és a törvényhozási metódusnak.

Másrészt valóban én is az egyszerűsítés híve vagyok, és ha indokolatlanul nehezítjük meg befektetők itt-tartózkodását, az valóban hiba. Csak még egyszer mondom, az indokolással van a probléma, mert önök az indokolásban elsősorban nem ezt a motivációt hangoztatják, hanem az államháztartás finanszírozhatóságát ebből a 250 ezer eurós összegből, nyilván felszorozva meglehetősen sokkal. Én elhiszem, képviselő úr, hogy az ötletet a kínai delegáció ittléte adta, de én úgy tudom csak értékelni, ha ezt az indokolást elolvasom, hogy ez adta az ötletet, és önök ezt továbbfejlesztve azt mondták, hogy hoppá, ez egy nagyon jó módszer arra, hogy egyébként az államháztartást finanszírozni lehessen, és így - ha úgy tetszik - két legyet ütnek egy csapásra.

Megmondom őszintén, én jobban örültem volna annak, ha a bankban kell elhelyezni; egyszerűen azért, mert más volna az indok (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), de valószínűleg, úgy tűnik, ezt egy következő felszólalásomban vagyok kénytelen elmondani.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Rétvári államtitkár úr legutóbbi hozzászólása inspirált engem arra, hogy tegyek egy javaslatot a képviselőtársaimnak. Egészen bizonyos, ha egy képviselő, no pláne, ha kormánypárti frakció vezetője egy törvénymódosítás előkészítését fontosnak tartja, és nem tudja a saját kormányánál két hónapon keresztül elérni, hogy ez bekerüljön, akkor annak valami oka van, és akár az is természetes reakció lehet, hogy saját maga terjeszt be egy módosító indítványt.

Vagy az nem igaz, hogy ez olyan egyszerűen és szimplán illeszkedik a meglévő rendszerbe, csak előrelép egyet, gyorsít és segít egy rugalmasabb eljárást, amit Rétvári államtitkár úr mondott - merthogy ez ennél bonyolultabb, hiszen két hónapig nem tudtak vele megbirkózni -, vagy pedig az nem igaz, hogy ezt ilyen egyszerűen és gyorsan át lehet vinni az Országgyűlésen. Azt gondolom, hogy valami oka van.

Nem hiszem, hogy trehány lenne a kormány vagy a minisztérium, én erre gondolni se merek; de az, hogy ennek vannak kockázatai, két módon küszöbölhető ki. Az egyik: a kormány terjeszti be, és van egy tisztességes államigazgatási előkészítés - ez nem történt meg. Ha már ez nem történt meg, és képviselői módosító indítvánnyal érkezik ide, akkor pedig a parlamenti vitában felsorolt aggályokat, aggodalmakat, kritikákat sokkal, de sokkal komolyabban kell venni, mint ahogyan azt a kétharmados rutinnal a képviselőtársaim meg szokták csinálni.

Úgyhogy az én javaslatom az - azok után, amit az államtitkár úrtól, illetve a frakcióvezető úrtól hallottam -, hogy a szokásosnál is legyenek nyitottabbak ezekre a megjegyzésekre, aggodalmakra, kockázatokra, mert szerintem érdemes garanciális okokból ezeket megfontolni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Nagyon köszönöm, elnök úr. Befejezem az előző gondolatot.

Azért örültem volna jobban, ha ez a javaslat úgy szól, hogy bankban kell elhelyezni, mert akkor valóban az az állítás, amely szerint is azért lenne jó, hogy ezek az emberek idejöjjenek, merthogy itt esetleg befektetéseket fognak elindítani, megvalósítható lenne. Mert ha valaki 250 ezer euróért államkötvényt vásárol öt évre, az öt évig nem nyúl hozzá ehhez a pénzhez. Ezzel megint oda jutunk, hogy egy értelme van: az államháztartást finanszírozni tudja.

Ha bankbetétben kell ide behozni, akkor ez két dolgot jelent: egyrészt azt, hogy biztosítva van az ő megélhetése, azaz a magyar államnak biztosan nem jelent terhet, csak hasznot, másrészt pedig azzal a 250 ezer euróval valószínűleg elindíthat - mert az azért a megélhetés biztosítására talán egy picit sok - bizonyos vállalkozásokat Magyarországon. Tehát magyarán szólva sokkal nagyobb értelme lenne, ha ezt bankbetétben hagyná itt, és nem pedig államkötvényben.

De még egyszer mondom, ez egyet bizonyít: önöknek nem az a fontos, hogy befektetési céllal jöjjön ide valaki, hanem az, hogy az államháztartásban tátongó lyukakat be lehessen tömni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Kettőperces felszólalásra következik Simon Gábor képviselő úr, MSZP.

DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Először is azzal szeretném kezdeni, hogy ha jól tudom, akkor a mai napon Matolcsy miniszter úr azt próbálta bizonygatni az Amerikai Kereskedelmi Kamaránál, hogy ez egy komoly ország, ez egy olyan komoly ország, ahová érdemes befektetni - az más kérdés, hogy ott kiröhögték a jelenlévők, legalábbis a sajtóhírek szerint.

De azt gondolom, hogy meg kell nézni, egy komoly ország hogyan viselkedik. Ennek az egésznek az üzenete az - és ha megnézzük a mai sajtó híreit, akkor egyértelmű az az üzenet -, hogy 250 ezer euróért magyar állampolgárságot lehet szerezni; szerezni, ugye, venni. Na most, amikor önök arról beszélnek, hogy itt micsoda nagy befektetések vannak, és a befektetéseket így kell idevonzani ebbe az országba, akkor egy kicsit azon el kell gondolkozni, hogy biztosan így kell-e idevonzani.

Nekem nagyon árulkodó Babák képviselő úrnak az a mondata, amit egyébként a legnagyobb napilapnak nyilatkozott. Hát mondjuk, a mondatnak egyébként nincs értelme, mert az alany-állítmány nem stimmel, de azt mondja Babák képviselő úr, hogy harmadik világ országaiból jöhet tőkét befektetni - egy kicsit hiányos a mondat. De azt szeretném megkérdezni, a "harmadik világ országai" vagy a "harmadik ország", ahogy a törvényjavaslat szól, az én értelmezésem szerint egy kicsit eltér egymástól. Valószínűleg a képviselő úr nem tudja, hogy most harmadik országból lehet idejönni vagy csak a harmadik világ országaiból, merthogy szó szerint így nyilatkozta, és idézőjelbe tette az újságíró, volt olyan kedves.

Na de, nagyon árulkodó itt a befektetés támogatásánál, amikor úgy folytatja a mondatot, hogy nagyon jól fog jönni ez a pénz az országnak, hiszen ebből fogjuk az államadósságot csökkenteni. Nos, azt gondolom, amit többen elmondtak a képviselőtársaim, a lepel teljesen lehullott: itt összesen arról van szó, hogy önök nem a befektetéseket akarják támogatni, hanem az államadósságot akarják ilyen módon csökkenteni. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni az adott napirend keretében. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e reagálni. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Rogán Antal képviselő úrnak. Öné a szó.

ROGÁN ANTAL (Fidesz): (Nem szól a mikrofonja.) Most már működik. (Novák Előd közbeszólása.) Köszönöm, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Novák képviselő úr nem bírja ki, hogy azért ne szóljon közbe, de ezt már az ember (Novák Előd: Ki kellene kapcsolni a telefont!) józan türelemmel követi itt a képviselői ülésteremben, mert ezt megszoktuk (Novák Előd: Nehogy már neki álljon feljebb!), mondhatni, ez rendszeresen elő szokott fordulni. De ezt csak esetleg a közvetítést rádión követő vagy éppen a jegyzőkönyvet utólag elolvasó embereknek mondom, és a kuruc.info-n majd minden bizonnyal megjelenteti Novák képviselő úr az én ezzel kapcsolatos megjegyzésemet is, de hát ez már az ő dolga. (Novák Előd: Rakják bele a Blikkbe!)

(21.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelemmel hallgattam végig a vitát, és az elhangzó érvek egy részét, amennyiben jó szándékúak voltak - amiben nem vagyok biztos -, még komolyan is tudom venni. De azt szeretném hozzátenni, hogy csak azokat a módosító javaslatokat tudom elfogadni és támogatni, amelyek nem még az eddiginél is bürokratikusabb eljáráshoz vezetnek, mert - s ezt még egyszer szögezzük le - az egésznek kifejezetten az a célja, hogy ha valaki tényleg ide akar jönni Magyarországra és itt komolyan akar üzleti tevékenységgel foglalkozni, esetleg befektetni, azt ne toljuk át tízszer olyan procedúrán, amelyek közül már az elsőnél elmegy a kedve attól, hogy idejöjjön, mert amíg eljut a belügyminiszterig, addig háromszor-négyszer be kell ide utaznia és át kell esnie egy olyan bürokratikus procedúrán, amihez képest még az Egyesült Államokba is könnyebben el tud jutni. Éppen ezért azt gondolom, hogy egy, a nemzetközi joggyakorlatban bevált intézménynek a magyarországi honosítása talán nem egy hatalmas probléma. Ez az ominózus összeg egyébként az európai normákhoz igazodik, mert az Európai Unió országai nagyjából ezt várják el. Ez gyakorlatilag azt mondja, hogy ezzel vehető komolyan a szóban forgó úr vagy hölgy, ha ide akar jönni és be akar fektetni. Az, hogy öt évre leköt 250 ezer eurót, világossá teszi az ő komolyságát, hiszen ebből az is következik, hogy vannak forrásai arra, hogy ezeket ténylegesen Magyarországon költse el.

Még egyszer mondom, én szándékosan választottam inkább az állami kötvényt, ami szerintem paralel egy bankbetéttel, de azért tudnék mellette érveket is elmondani. Szerintem a bankbetét kicsit olyan, mint a kft.-alapításnál a 3 millió forint: egyik nap leteszik, a másik nap kiveszik. Aztán hogy kié volt és kinek adja utána vissza, azt már senki nem fogja tudni ellenőrizni, míg az öt évre lekötött összeg, az öt évig ott van, ami azt jelenti, hogy az bizony ott öt évig parkolni fog, amiből az következik, hogy nagyon is komolyan kell gondolnia a szándékait valakinek, aki ilyen típusú befektetéssel él. Ez is egyfajta szűrő. Tehát nemcsak a komolyságot figyelembe vevő dolog, hanem egyfajta szűrő is ebben az értelemben, ezért én az államkötvény előírását és az ezzel kapcsolatos vásárlást még jó dolognak is tartom.

S ez önmagában még segíti is az államadósság finanszírozását, amit pont azok a képviselőtársaim nehezményeznek leginkább, akik a jelenlegi államadósság mintegy 60 százalékát hozták össze, és akkor korábbi örökségekről még nem is beszéltem. Én ezeknek a képviselőknek a helyében ezt kevésbé használnám érvként, mert nekik aztán különösen az lenne az érdekük, hogy támogassanak ebben a Házban minden olyan törvénymódosítást, amelyik az államadósság visszafizetését vagy a lebontását szolgálja.

Még egyszer visszatérve a törvényjavaslatra: azt is szeretném tisztázni, hogy itt semmilyen schengeni jogosítványt nem adunk. Ez az ominózus befektetési, letelepedési jog csak Magyarország területére érvényes, a schengeni övezeten belüli továbbutazásra és az azon belüli tartózkodásra nem jogosít - ezt szeretném egyértelművé és világossá tenni -, ennek megfelelően ilyen típusú uniós ellenérv Brüsszel részéről ebben az ügyben természetesen nem is várható, ilyen külön egyeztetést ebben a formában ez a módosítás nem igényel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy minden itt elhangzott aggály komolyan figyelembe vehető. Nem gondolom, hogy ezeket csak a törvényjavaslat szintjén kell rendezni. Hogy ennek milyen belső eljárásrendje van a kormányon belül, arról a kormánynak kell egy rendeletet alkotnia, és remélem, hogy ez a kormányrendelet hamarabb születik meg, mint ahogy a törvényi kezdeményezés idekerült az asztalra. Amennyiben ez a kormányrendelet megszületik, akkor bátran biztatnám mind a két ominózus bizottságot, a rendészetit és a nemzetbiztonságit, hogy ennek az eljárásrendjével kapcsolatos kérdéseit vagy észrevételeit bizottsági ülésen bátran vessék fel. Megígérhetem önöknek, hogy a Fidesz képviselőin keresztül én magam is támogatni fogom mint frakcióvezető.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr válaszait a vitában elhangzottakra történő reagálás kapcsán.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/8749. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/8749/9. számon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlásban összesen 12 ajánlási pont található, ezeket a gazdasági és informatikai bizottság nyújtotta be, és közöttük számos összefüggés található. Annak ellenére, hogy az 1. pontban a címhez is érkezett módosító javaslat, az összefüggésekre figyelemmel indítványozom, hogy a módosító javaslatokat összevontan, egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-12. pontjaira. (Zaj az ellenzéki oldalon.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Illő tisztelettel kérem, engedjék meg, hogy az elnök az előterjesztést megtegye. Azt gondolom, hogy a délután folyamán volt már egy vita erről. Fáradtak vagyunk.

Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni 15 perces időkeretben. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, így a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Pleschinger Gyula államtitkár urat, hogy kíván-e bármilyen információt megosztani az itt lévő képviselőtársainkkal az adott napirend keretében.

Felszólalások:   240-284   284-332   332-333      Ülésnap adatai