Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt számvevőszéki Elnök Úr! A parlamenti demokrácia egyik legfontosabb feladata, hogy a nép által választott képviselők, parlamenti pártok kormányoldalon és ellenzékben is évenként tiszta és világos, átfogó képet kapjanak arról, hogy az elmúlt évben hogyan valósultak meg az Országgyűlés által elfogadott gazdasági célok, hogyan teljesült az Országgyűlés által elfogadott költségvetés. A demokratikus koalíció alapvető kötelességének tekinti, hogy az Országgyűlés részére megbízható, teljes körű és valós képet mutasson be a költségvetés 2004. évi alakulásáról.

A kormány nevében jelentem az Országgyűlésnek, hogy a 2004. évi költségvetési bevételek 5333 milliárd forintot tettek ki, eközben a kiadások összesen 6238 milliárd forintot értek el. Mindezek alapján a hiány összege 904,5 milliárd forint volt. A kormány kezdeményezi, hogy a 2004. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megvitatásának keretében az Országgyűlés vitassa meg a 2005. évi költségvetés egyes előirányzatainak módosítására tett javaslatainkat is.

Tisztelt Képviselők! Mindenekelőtt először a 2004. évi gazdasági és pénzügyi folyamatok rövid bemutatására térek ki. 2000 és 2003 között az akkori kormányok különböző megfontolásokból a szükségesnél kevesebb figyelmet fordítottak az államháztartás egyensúlyi követelményeire. Ezért a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének koalíciója 2003-ban pályamódosítást kezdeményezett, amelynek gazdasági eredménye sikeresen mutatkozott meg az elmúlt évben. Tavaly már az új pályán javuló egyensúllyal növekedett a magyar gazdaság, és bátran állíthatjuk, hogy kiemelkedően jó eredményeket ért el.

A GDP, a bruttó hazai termék 4,2 százalékkal nőtt, ami több mint 2 százalékponttal magasabb az Európai Unió átlagánál. Ez elősegíti az ország gyors felzárkózását az európai uniós tagállamok átlagos fejlettségi szintjéhez. A feltételezettnél is kedvezőbb évközi folyamatok eredményeként az év egészében a korábban vártnál 0,7 százalékponttal gyorsabb volt a gazdasági növekedés. Különösen előnyös, hogy a növekedés a beruházások dinamikus bővüléséből és a kimagasló exportból valósult meg. Ez egyértelmű jele annak, hogy a gazdaság visszatért egy stabil, hosszú távon is fenntartható növekedési pályára. Javultak az egyensúlyi mutatók is eközben. Megállt a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlása, a hiány a megelőző évi szinten maradt, a GDP 8,8 százalékát érte el.

Az Európai Unióból érkező pénzek hatására ugyanakkor javult a finanszírozási feltételrendszer, és csökkent az ország nettó külső finanszírozási igénye.

(9.50)

Az export a tervezettnél gyorsabban növekedett, annak ellenére, hogy 2004-ben legfontosabb külgazdasági partnereink, az európai uniós tagországok, változatlanul konjunktúraproblémákkal küszködtek. Ez a tény a magyar gazdaság aktorainak alkalmazkodóképességét és versenyképességét is igazolja. Az első félévben az import megugrott ugyan, de ez eseti tényezőknek - elsősorban az európai uniós csatlakozás előtti taktikai vásárlások, vámáruraktárakból való kitárolás - tudható be.

A második félévben a kivitel növekedési üteme már számottevően meghaladta a behozatalét. Miközben az év egészében az áruexport volumene több mint 18 százalékkal nőtt, az áruimport csak közel 15 százalékkal emelkedett. Az egyenleg közel 300 millió euróval javult, az áruforgalom hiánya így 3,9 milliárd euró volt. Hangsúlyozom, hogy ez fontos gazdasági, külgazdasági eredménye az országnak.

Az export mellett a beruházások is nagyban hozzájárultak a 4 százalékon felüli növekedéshez. A beruházások 8 százalékkal, a feldolgozóipari beruházások - mint tudják, a feldolgozóipar termeli a legmagasabb hozzáadott értéket - ennél még dinamikusabban, 15,3 százalékkal növekedtek. A dinamikus beruházási aktivitás nemcsak a vállalkozási, gazdálkodói szektort jellemezte, hanem az állami és a lakossági szektort is. Az ország gyors gazdasági felzárkózását nagymértékben elősegítik a jelentős infrastrukturális beruházások, autópálya-építések, amelyek 2004-től új lendületet kaptak.

A rendszerváltás óta tavaly épült a legtöbb lakás. 44 ezer új lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt az elmúlt évben, 24 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. A gazdaságpolitikai céloknak megfelelően 2004-ben a háztartások fogyasztásának bővülése lassult, elsősorban a visszafogottabb jövedelemkiáramlás miatt. Kedvező a megtakarítási hajlandóság növekedése.

A jelentős lakásépítés ellenére emelkedett a nettó pénzmegtakarítási ráta is az országban. 2004-ben az infláció az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult, 6,8 százalékos volt a mértéke. Az európai uniós csatlakozással összefüggő adóváltozások átmenetileg felgyorsították az inflációs mértéket. Az év közepétől az infláció ismét lassult. Az éves átlagos drágulás alig, 0,3 százalékponttal haladta meg a prognózist, a némileg gyorsabb drágulás elsősorban a nyersolajárak világpiaci emelkedésére vezethető vissza.

A folyó fizetési mérleg a gazdasági struktúra pozitív változását tükrözte. A külkereskedelemben és a szolgáltatásoknál egyértelmű volt a javulás. Egészségesebbé vált a finanszírozási szerkezet, hiszen az ország tőkevonzó képessége is érzékelhetően javult. A Magyarországra irányuló közvetlen tőkebefektetések értéke elérte a 3,3 milliárd eurót, ami 1,4 milliárd euróval több az egy évvel korábbinál.

A magyar kormány meggyőződése, hogy Magyarország változatlanul kedvező befektetési terepet kínál a külföldi működő tőke számára. Nem elhanyagolható az a tény, hogy Magyarország nemcsak vonzza a külföldi tőkét, hanem a magyar vállalatok megerősödésének köszönhetően a térség legnagyobb tőkeexportőrévé is vált.

Tisztelt Országgyűlés! 2004-et továbbra is szigorú monetáris kondíciók jellemezték. A fogyasztói ár alapú reálárfolyam 2000-hez képest tovább erősödött, a reálkamatok pedig egészen az év végéig a korábban megszokottnál jóval magasabban, 5-6 százalék körül alakultak. A gazdaság alapvető folyamataiban 2003 végétől jelentkező pozitív változások és a pénzpiacok javuló megítélése fokozatosan megjelent a forintárfolyam alakulásában. Az árfolyam stabilitásában közrejátszott a kedvező nemzetközi és regionális környezet is.

Tisztelt Országgyűlés! A demokratikus koalíció 2004-ben kiemelt feladatának tekintette, hogy a költségvetés-politika megfeleljen az egyensúlyi, fenntartható fejlődés követelményeinek, elősegítse az ország gazdasági versenyképességének további javítását. Kormányunk a 2004. évi költségvetés végrehajtása során a következő prioritásokat érvényesítette: az uniós programokhoz szükséges finanszírozási eszközöket biztosítani; az országos közúthálózat fejlesztése, a gyorsforgalmi úthálózat építése; az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának javítását, a kistérségi társulások támogatását; a társadalmi igazságosság szellemében a legrászorultabb rétegek támogatásának növelését nyugdíjemeléssel, a családi pótlék reálértékének megőrzésével, bővülő lakástámogatásokkal, a nehéz helyzetben lévők életszínvonalának emelésével.

Nem vitatom azt, hogy ahhoz, hogy ezeket a célkitűzéseket finanszírozni lehessen, bizonyos területeken megtakarításokat kellett elérni. Úgy vélem, hogy a fenti prioritásokat a kormány megalapozottan határozta meg, és megvalósításukban, érvényesítésükben következetes gyakorlatot folytatott a 2004. év során. Mindezek pozitív hatása hosszú távú gazdasági fejlődést, a társadalom felemelkedését szolgálja. Mint az előbbiekben hangsúlyoztam, a Gyurcsány-kormány alapvető követelménynek tekintette és tekinti az egyensúlyi szempontok érvényesítését a gazdaságpolitikában a továbbiakban is.

Ennek eredménye 2004-ben még csak korlátozottan mutatkozott meg. Az államháztartás hiánya az előző évhez képest nagymértékben csökkent, de a csökkenés mértéke elmaradt a 2004. évi költségvetésben elfogadottól. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1317 milliárd forintot ért el, amely a GDP 6,5 százaléka.

Tisztelt Ház! 2004 Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának éve volt. Ennek hatása költségvetési kapcsolatainkban is megjelenik, hiszen a korábbi évekhez képest több jogcímen és jóval nagyobb összegű uniós forrás került felhasználásra. Az uniós támogatások részben közvetlenül érkeznek a vállalkozókhoz és a gazdákhoz, részben a költségvetésen keresztül jutnak el a címzettekhez. Magyarországra az Európai Unióból a költségvetésen keresztül és azon kívül összesen 183 milliárd forint érkezett be 2004-ben. Az Európai Bizottság módszertana szerint az uniós felhasználásra Magyarország által befizetett teljes összeg 106,7 milliárd forint volt. Vagyis az ország Unióval szembeni nettó pozíciója 2004-ben 76 milliárd forintos aktívumot mutatott.

A költségvetésben is megjelenő, különböző jogcímeken felhasznált uniós források összege közel 92 milliárd forint. Ezenkívül agrártámogatásra további 85,5 milliárd forintot kaptak meg a gazdák, a magyar forrásból megelőlegezve az uniós támogatást. Ez a pénz lett kifizetve az uniós jogszabályoknak megfelelően 2005. április végéig. Az uniós támogatások felhasználása helyenként elmaradt a tervezettől, ami az első uniós év természetes problémái mellett több esetben a szükséges jogszabályok igen kései megalkotására vezethető vissza.

Az uniós források felhasználása kapcsán szükségesnek tartom megemlíteni, hogy sikerült bepótolnunk a korábbi, jobboldali kormánykoalíció mulasztásait, létrehoztuk és megszilárdítottuk az EU-s támogatások fogadásáért felelős intézményrendszert, és a kezdeti zökkenőket leszámítva sikerrel valósítottuk meg a támogatások folyósítását is. Az Európai Unió által biztosított fejlesztési pénzeszközök a magyar gazdaság felzárkózásának jelentős forrását képezik. A kormánynak, a mindenkori gazdaságpolitikának kiemelt felelőssége, hogy ezeket a forrásokat hatékonyan, a magyar gazdaság megerősítésére, a magyar társadalom javára használjuk fel. A döntően fejlesztési célokat finanszírozó operatív programok esetén, például tavaly, 205 milliárd forint kifizetéséről született döntés, amely előrevetíti az uniós források felfutó felhasználását az idei évben és a következő években is.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország csatlakozása nemcsak a földművelésügyi kormányzatot, hanem az ágazat egészét is új kihívások és feladatok elé állította. Az elmúlt esztendőben a korábbi nemzeti agrárpolitika támogatási elemeinek további működtetése, a meglévő kötelezettségek teljesítése mellett az új rendszerek bevezetésével kapcsolatos feladatok is jelentkeztek. Az átállás megkönnyítése érdekében az év első négy hónapjában még új felkészítő, rásegítő programokat is működtetünk. Az uniós és a hazai támogatási rendszer közötti különbségek a kedvezményezettek részére bizony sokszor problémát jelentettek. Ezek közül a közvetlen támogatások kifizetésének időbeni eltérése okozott nagyobb gondot, de ez önök előtt is pontosan ismert. A gondok enyhítésére sajátos előfinanszírozási konstrukciót vezettünk be, és ez az esetek többségében megoldotta, vagy legalábbis jelentősen enyhítette a termelők likviditási problémáit.

(10.00)

Lehetőséget biztosítottunk az európai uniós termelői támogatásokat kiegészítő nemzeti támogatások egy részének megelőlegezésére, melyet 2004 decemberétől 2005 tavaszáig az EU-s támogatások folyósítása, illetve a nemzeti kiegészítés átutalása követett. A kormány úgy értékeli, hogy erőfeszítéseit a mezőgazdasági termelők jelentős része felismerte, elismerte és pozitívan értékelte.

Tisztelt Képviselők! A központi költségvetési szervek gazdálkodásának bemutatása minden évben önálló témaként jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. A központi költségvetési fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok 2004. évi kiadásaira fordított összeg az előző évi kiadásokat 13,1 százalékkal haladta meg. Ez több mint 3 ezer milliárd forintos nagyság. Ennek az igen jelentős summának a háromnegyedét költségvetési támogatás, egynegyedét pedig a fejezetekhez befolyó, uniós forrásokat is tartalmazó saját bevétel fedezte. E saját bevétel 2004-ben az előző évinél 23,5 százalékkal volt magasabb, ami a korábbi évek egyszámjegyű növekedési mértékéhez képest igen jelentős, pozitívan értékelendő változás. Az év során meghozott megtakarítási intézkedések nagyrészt e terület központi támogatásainak visszafogását szolgálták, összhangban a kisebb és takarékosabb állam kialakításának céljával.

A központi költségvetés általános tartalékának több mint 81 százaléka, azaz 22,5 milliárd forint a központi költségvetési szerveknél került felhasználásra. Az itt foglalkoztatottak éves átlagos létszáma - mintegy 280 ezer fő - az előző évhez képest 1500-zal lett kevesebb, ami elsősorban a köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatottak számának csökkenéséből fakad. Költségnövelő hatású volt ugyanakkor, hogy az egy főre jutó személyi juttatás a 2004. évivel azonos szerkezetű összehasonlításban 11,8 százalékos növekedést mutatott. Azoknál az úgynevezett felülről nyitott előirányzatoknál, amelyeknél a költségvetés törvénymódosítás nélkül megengedi a túllépést, a tervezetthez képest 35,5 milliárd forinttal volt magasabb a kifizetés. Ide jellemzően a normatív alapon járó támogatások, egyebek mellett a humán szolgáltatások normatív állami támogatása tartozik. A túllépés összege kevesebb mint fele az egy évvel korábbinak, ami a tervezési fegyelem javulását is jelenti.

Tisztelt Ház! Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszere a 2004. évet 423,9 milliárd forint költségvetési hiánnyal zárta, ebből a Nyugdíj-biztosítási Alap hiánya 80,2 milliárd forint, míg az Egészségbiztosítási Alap hiánya 343,7 milliárd forint lett. A tervezettet meghaladó hiányt alapvetően két összetevő alakította ki. Egyrészt a bevételi oldalt kedvezőtlenül érintette a vártnál kisebb keresetkiáramlás, másrészt a kiadási oldalon a nyugellátási kiadások körében az előirányzatot meghaladó teljesítés történt. Ami a költségvetésben többletkiadás, az a nyugdíjasok számára kedvező, hiszen ők a kedvezményezettjei a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetésének. 2004 májusában egyheti, novemberében újabb egyheti nyugdíj folyósítására került sor. 2004 novemberében megvalósítottuk az özvegyi nyugdíjak emelésének második lépését, amely a saját jogú nyugellátás mellett folyósított 25 százalékos özvegyi nyugdíjakat 30 százalékra emelte, valamint kedvezően érintette a legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartására tekintettel járó özvegyi nyugdíjakat is. A nyugdíjak kétszeri emelését, valamint az 53. és 54. heti nyugdíjak kifizetését is beszámítva az egyéni nyugdíjak átlagosan 9,6 százalékkal nőttek az előző évihez képest. Ha figyelembe vesszük a 2004. évi 6,8 százalékos fogyasztói árnövekedést, akkor az egyéni nyugdíjak reálértéke, azaz vásárlóértéke átlagosan 2,6 százalékkal emelkedett 2004-ben.

Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzatok a közfeladat-ellátás jelentős letéteményesei Magyarországon, rájuk hárul több mint másfél millió iskolás, százezer szociális intézménybeli ápolt, közel 1 millió segélyezett ellátása. A helyi önkormányzatok fejlesztik a területükön lévő intézményrendszert és az infrastruktúra jelentős részét. Az önkormányzatok finanszírozása a rendszerváltás óta roppant nehéz és ellentmondásos feladat. A gazdasági folyamatok nem egyformán érintették és érintik az egyes régiókat, településeket, falvakat és városokat. A gazdasági kényszer szorítása 2004-ben számos területen enyhült, de a jelenlegi helyzettel korántsem lehetünk elégedettek. 2004-ben az önkormányzatoknál a korábbi években is tapasztalt mértéktartó, takarékos, csak a kötelező feladatok ellátására irányuló szemlélet általánossá vált. A helyi önkormányzatok 2004-ben 2761 milliárd forinttal gazdálkodtak, ami 6,3 százalékkal volt több az előző évi tényadatnál és 8,7 százalékkal az eredeti költségvetési előirányzatnál. Megnövekedett forrásaik ellenére sem voltak könnyű helyzetben, de megőrizték működőképességüket, teljesítették lakossági, közszolgáltatási feladataikat.

Az önkormányzatok egyre nagyobb része ismerte fel a közös feladatellátásban rejlő előnyöket. Folyamatosan alakulnak a kistérségi társulások, s így 2004-ben a közszolgáltatási és területfejlesztési feladatra pályázó kistérségekben már az önkormányzatok csaknem fele képviseltette magát. Növekedett az önkormányzatok pénzpiaci aktivitása is ebben az évben, amit jelez, hogy a kamatbevételeik 7,4 milliárd forinttal haladták meg a 2003. évi összeget. Ebben szerepe volt az önkormányzati részvények értékpapírokra való átváltásának is, így az önkormányzatok garantált kamatbevételhez jutottak. A fejlesztési, beruházási tevékenységre a központi költségvetés 64,2 milliárd forint előirányzatot biztosított számukra. Az új, induló címzett támogatásokkal összesen 75 beruházás valósult, illetve valósul meg, amelyek a vízgazdálkodás, az egészségügy, a szociális ellátás, valamint a közoktatás és a kulturális szolgáltatás területén javíthatják a lakosság életkörülményeit. Az új, induló céltámogatásokkal lehetőség nyílik térségi szilárdhulladék-kezelő rendszer építésére, kórházak és szakrendelők gép- és műszerbeszerzésére, szennyvízelvezető és -tisztító rendszerek kiépítésére.

Tisztelt Képviselők! A zárszámadási törvényben néhány ponton a 2005. évi költségvetési törvény egyes előirányzatainak módosítását is kezdeményezzük. Tekintettel arra, hogy a módosítások a kiadási főösszeg 5 százalékát nem érik el, így az államháztartási törvény 41. §-a alapján a kormány által kezdeményezett változtatás nem minősül pótköltségvetésnek. A módosítások együttesen a kiadási főösszeg 0,4 ezrelékét teszik ki.

A továbbiakban szeretnék kiemelni néhány módosuló tételt. Az automatikusan túlteljesülő előirányzatok köre kiegészül azzal a Pénzügyminisztérium fejezetben található előirányzattal, amely a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatását szolgálja. A megváltozott munkaképességűek normatív támogatásának rendszerében 2005. január 1-jétől életben lévő változások költségvetési hatása nehezen volt tervezhető, az eddigi kifizetések alapján a törvényi előirányzat túllépése prognosztizálható a jelenlegi helyzetben. Tekintettel a támogatások normatív jellegére, indokolt, hogy az előirányzat automatikus túlteljesülésére legyen lehetőség.

Az oktatási miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az új felsőoktatási törvény hatálybalépésének elmaradása miatt felszabaduló támogatást átcsoportosíthassa az egyetemek, főiskolák javára.

A törvény módosításával lehetővé válik az egészségügyi miniszter különleges jogosítványait felsoroló rész megváltoztatása. A változtatás célja átcsoportosítás a vénykezelési díj jogcím előirányzatból a gyógyszertámogatás kiadási jogcím előirányzatra. A módosítás összhangot biztosít a magyar állam és a gyógyszergyártók közötti szerződésben foglaltak teljesítésére. Javasoljuk az Egészségbiztosítási Alapnál a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén folyósítható táppénz keretösszegének felemelését 130-ról 160 millió forintra a táppénz-előirányzat terhére.

(10.10)

Végül pedig a magyar állam átvállalja parlamenti jóváhagyás esetén a Budai Várgondnokság Kht.-nak az Erzsébet téri park megvalósításával kapcsolatos, MKB Rt.-vel szemben fönnálló 2,5 milliárd forintos hiteltartozását.

Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül néhány szót szeretnék szólni az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz benyújtott megállapításairól.

Az Állami Számvevőszék a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nagy volumenű, körültekintő munkát végzett a 2004. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében, melyet ezúton is szeretnék megköszönni. Úgy gondolom, hogy a költségvetés és a zárszámadás pontossága, áttekinthetősége és prezentációja területén - természetesen az ezzel kapcsolatos számvevőszéki észrevételekre építve - évek óta előrelépést tudunk felmutatni. Bár a zárszámadási dokumentum egyre pontosabb és egységesebb, továbbra is javaslatként fogalmazódik meg a Számvevőszék részéről a különböző, az államháztartási törvényben előírt és annak megfelelő mérlegek szerepeltetése a törvényjavaslatban. Szeretném megjegyezni, hogy e javaslat megvalósítása az államháztartás korszerűsítési, prezentációs megújulási munkálatainak keretében folyamatban van.

A Számvevőszék jelentése kritikusan értékeli az európai uniós adószámmal rendelkező adóalanyok áfa-visszaigénylésével kapcsolatos eljárást. Mint ez már többször elhangzott ebben a Házban, az európai uniós adószámmal rendelkező adóalanyok áfakiutalás előtti fokozott ellenőrzésének elrendelését elsősorban az a körülmény indokolta, hogy a csatlakozás utáni bevallásokban szereplő export, illetve közösségi kiszállítás növekedési üteme lényegesen meghaladta az elemzők által is jelzett makrogazdasági mutatókét. Eme tény megkérdőjelezte az adatok valódiságát. A szigorított, kiutalás előtti ellenőrzések elrendelését ezen túl a tagországok azon tapasztalata is indokolta, mely szerint a csatlakozást követően megnőtt az áfával történő visszaélések gyakorisága. Nem tudjuk fenntartás nélkül elfogadni a Számvevőszék erre vonatkozó megállapításait, különösen amiatt, mert a legutóbbi időkben számos, igen jelentős összegű, jogalap nélküli visszaigénylésre derült fény Magyarországon, és ez megerősíti a lezajlott intenzív vizsgálat indokoltságát. Véleményem szerint a fokozott áfaellenőrzések pénzügyi szaldója összességében pozitív, mint ahogy azt néhányszor már a nyilvánosság előtt is jeleztük.

Jelentésében az Állami Számvevőszék javasolja az EU-val való pénzügyi elszámolások részletesebb és teljesebb körű bemutatását. Ezzel kapcsolatban tájékoztatom önöket, hogy a törvényjavaslatban összesen kilenc táblázat foglalkozik az Európai Unió és Magyarország között fennálló költségvetési kapcsolatok bemutatásával. Úgy gondolom, ezek a mellékletek kellően pontos információt szolgáltatnak az uniós pénzeszközök felhasználásáról.

A számvevőszéki jelentés az európai uniós támogatások és az uniós tagsággal összefüggő hazai befizetések című fejezetben, illetve a jelentés függelékében többször tesz említést Magyarország nettó pozíciójáról az Európai Unióval szemben. Szeretném tájékoztatni önöket, hogy a nettó egyenleg számításakor olyan európai uniós transzfereket is figyelembe kell venni, amelyek nem képezik a 2004. évi költségvetés részét. Ilyenek például a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen, illetve piaci támogatások, az úgynevezett belső politikák keretében a támogatottaknak közvetlenül Brüsszelből folyósított támogatások. A nettó egyenleg számszerűsítésére az Európai Bizottság által használt pénzforgalmi jellegű módszertanon kívül nincs más, hivatalosan elfogadott módszertan. Én e módszertan adataira hivatkozva említettem korábban, néhány perccel ezelőtt a megfelelő számokat. Többféle eltérő módszertan alapján tehát ugyanazon adatokból kiindulva számos különböző egyenleg számítható, melyek értékei egymástól jelentősen is eltérhetnek. Mindegyik egyenleget azonban a számításhoz felhasznált adatok tartalmának megfelelően kell értékelni, minősíteni.

Végezetül a Számvevőszék a 2006. évi költségvetési törvényjavaslat összeállítása során megfontolandónak tartja a maradványkövetelmények teljesítésének ismételt előírását, mivel szerinte ez ellentétes a költségvetési törvényjavaslatban megfogalmazott célrendszerrel, és a költségvetési gazdálkodásra is kedvezőtlen hatással van. Természetesen számunkra is ismertek a bevezetett szabályozás végrehajtásával kapcsolatos nehézségek, azonban az Európai Unió felé is vállalt hiánykövetelmény betartásának ez az egyik fontos eszköze. A 2006. évi költségvetés kidolgozásánál a maradványok felhasználására vonatkozó szabályokat az Állami Számvevőszék kérésére természetesen áttekintjük; egyetértünk azzal, hogy a kérdés mindenképpen megoldást igényel majd 2006-ban.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm az Állami Számvevőszéknek a beszámolóhoz fűzött véleményét, jelentését, s kérem, hogy a napirenden szereplő zárszámadási törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadni szíveskedjen.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)