Felszólalás adatai

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Sajnos most érkeztünk el a legszomorúbb részéhez a mai részletes vitáknak és egyáltalán a mai országgyűlési ülésnek, sőt azt kell mondanom, hogy az egész elmúlt két hónap országgyűlési üléseinek. Hiszen gyakorlatilag ahhoz a pillanathoz vagy mérföldkőhöz érkezik el az Országgyűlés, hogy vajon kíván-e azonosulni azzal a diktatórikus, jogkorlátozó gyakorlattal, amelyet a Gyurcsány-korszak testesít meg, és amelynek olyan jogalkotási produktumai voltak, mint például ez az ominózus, feloszlatott szervezetben való részvétel szabálysértése, amit 2009 júliusában a Magyar Gárda Egyesület elleni jogerős ítéletet követően hoztak meg aktuálpolitikai célzattal.

Ez beépült a szabálysértési kormányrendeletbe, ráadásul kormányrendeleti szinten hoztak meg egy az alapvető egyesülési jog területét erőteljesen érintő szabályt. Ezer sebből vérzik, biztos vagyok benne, hogy az alkotmányosság próbáját nem állná ki. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2009. október 15-én benyújtotta alaposan kidolgozott kérelmét az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy állapítsa meg az alkotmányellenességét ennek a jogszabálynak. Hiszen a normaszöveg nem szól másról, mintsem arról, hogy ha egy szervezet feloszlatásáról szóló ítéletben jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez valaki, az már elköveti ezt a szabálysértést. Egyszerűen nem is kell igazából jogásznak lenni ahhoz, ha belegondolunk abba, hogy ez a normavilágosság elvét, a jogbiztonság elvét drámaian sértő szabályozás, amellyel egyszerűen nem kérhető számon, a jogalkotási törvény és egyáltalán az állam felelőssége, a jogalkotási törvény szelleméből fakadóan az állam felelőssége az, hogy olyan szabályokat hozzon, és olyanokat követeljen meg betartani a polgáraitól, amely szabályokat megismerhetnek a polgárok.

Egyszerűen elvárhatatlan az, hogy megyei bíróságokon különböző típusú társadalmi szervezetek tárgyában születnek különböző döntések, feloszlatásról szóló döntések. Nem gyakoriak, kétségkívül, de születnek ilyenek, lehet, hogy egy sakkegyesületet éppen most, ma oszlattak föl, lehet, hogy holnap egy síegyesületet oszlatnak föl. Tehát egyszerűen az élet számos területén felmerülő tevékenységre szerveződik a civil élet. A civil társadalom azért van, mert az a fundamentuma alapvetően a társadalmunknak. A civil társadalom életét drámaian szabályozó szabályozásról van szó, amely - még egyszer mondom - a gyurcsányi időszaknak az aktuálpolitikai célú politikai leszámolási eszköze volt a Gárdával szemben.

Eljutottunk most oda, vagy eljutnánk oda, ha a kormánytöbbség nem áll meg ezen az úton, hogy lényegében nem tesz mást, mint a gyurcsányi önkényuralom és a forradalmi időszak előtti diktatúra jogszabályát, kormányrendeletét törvényerőre emeli. Ennyire - hogy mondjam - már nem is lehet ellentétben valami jobban a nemzeti együttműködés rendszerével. Hogy ezt az alkotmányellenes és abszolút jogkorlátozó és kifejezetten célzottan a Magyar Gárda tisztességes, elkötelezett, nemzeti érzelmű embereinek a megregulázására szánt szabályt most törvényerőre kívánja emelni az Országgyűlés. Azt gondolom, hogy erre határozott nemet kell mondani minden demokratának, minden, emberi jogok iránt elkötelezett embernek, és ehhez nem kell feltétlenül nemzeti elkötelezettségűnek lenni, hanem egyszerűen közösen azt kell mondanunk erre, hogy ez nem járható út, ez valami tévedés lehet. Jóhiszemű próbálok lenni esetleg, és azt gondolom, hogy itt valamifajta tévedésről lehet szó.

Tehát kérem az előterjesztőt, hogy akkor ezt a tévedését korrigálja. Ha nem tévedésről van szó, akkor pedig lássa be, hogy ha ezt az utat követi, akkor innentől kezdve nem tudom, milyen jövő vár ránk. Akkor tulajdonképpen most már csak arra kell várnunk, hogy akkor nem is fogok legközelebb autóval jönni, hanem megvárom, hogy a fekete autó vigyen el az Országgyűlés épülete elől, mert innentől kezdve nincs megállás gyakorlatilag az önkényuralmi rendszerhez vezető úton.

Tehát azt gondolom, hogy nem ezt akarja a kormánytöbbség, nem ezek a valódi szándékai, hiszen látni, hogy a közbiztonság megregulázását, a közbiztonsági válsághelyzetet szeretné megoldani, a Jobbik-frakció is, a Jobbik is ezt szeretné, ezért dolgozik, tehát ezen közös érdekek mentén próbáljuk megtalálni a jó megoldásokat. Egy biztos, hogy ez a szabálysértés, amelyet most törvényerőre kívánnak emelni, drámai módon sérti a jogállami elveket, meg alkotmányellenes is, de iure alkotmányellenes.

Főleg azért arra is utalnék, hogy például szervezet feloszlatása tárgyában hozott döntésről beszél a norma, és még csak nem is jogerős döntésről. Magyarul, az is elkövetkezhet, hogy holnap, mondjuk, a Szebb Jövőért Egyesületet feloszlatják első fokon, és fogja magát a kerületi rendőrkapitány, meghallja a rádióban a hírt, és mindjárt küldi a rendőrkommandót, hogy az utcán sétafikáló, Szebb Jövőért Egyesület ruháját viselő embereket gyűjtsék be. Egyszerűen ez dráma. Azt gondolom, hogy ezen az úton nem lehet járni, erről nagyon-nagyon élesen vissza kell fordulni, még mielőtt sokkal nagyon csapdahelyzetbe kerülünk.

A többi rendelkezés igazából szintén tartalmaz azért aggályos elemeket. Ha például belegondolunk abba, hogy a házkutatás szabályait jelentős mértékben szintén kiterjeszti és fellazítja, a garanciális elveket fellazítja az előterjesztés. Itt megint óhatatlanul, az ember a történelmi érzékenységből fakadóan nem tud elvonatkoztatni attól, hogy egy olyan időszakon vagyunk túl, legalábbis gondoltuk, hogy vagyunk túl, amikor mondjuk, házkutatás során tömegesen történtek meg azok, hogy nemzeti hovatartozásról szóló kis tárgyakat is lefoglaltak, mondjuk, egy teljesen más típusú (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) büntetőügyben az érintett személytől.

Folytatni kívánom akkor majd a felszólalást, és ehhez majd megnyomok egy újabb 6 perceset, hogy tudjam folytatni az érveimet. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)