Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TUZSON BENCE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos az, hogy ez a jogszabálytervezet, amely most az Országgyűlés elé került, szoros összefüggésben van az Országgyűlés által megalkotandó költségvetéssel. Ez azért kiemelten fontos, mert amikor a költségvetésről beszélünk, nem árt, ha egy kicsit az időben mindig visszanézünk, és megnézzük, hogy egy költségvetésnek miről kell szólnia.

Elődeink 1990-ben nagyon nagy eredményt értek el, hiszen Magyarországon létrehozták a demokratikus intézményrendszert, és a demokratikus intézményrendszeren keresztül az egyik legfontosabb dolog, hogy az ország a kezébe vehette választott intézményrendszerén keresztül az értékek meghatározását is, azoknak az értékeknek a meghatározását, amelyek akár egy kormányzati ciklusra vagy akár egy költségvetési évre vonatkoznak. Ez az egyik legnagyobb eredmény volt a rendszerváltás idején, hogy értékeket határozhattunk meg, és az egyik ilyen intézmény, az egyik ilyen jogszabály a költségvetés. Egy költségvetés az, ami mindenkor közvetíti azokat az értékeket, amelyek egy Országgyűlésnek, egy kormánynak az értékrendszerét tükrözik, ezzel összefüggésben alkotunk jogszabályokat, alkotjuk meg a megalapozó jogszabályokat is.

(8.20)

Most, jelen esetben egy olyan költségvetés és az ezt megalapozó jogszabályok kerültek az asztalra, amelyek nagyon fontos célokat határoznak meg. A nagyon fontos célok egyrészt a munkahelyek megteremtése, hogy minél több munkahely jöjjön létre Magyarországon, úgy, hogy egyébként Magyarországon csökkenhessenek az adók. Csökkenhessenek az adók, mert ha az ország gazdasági teljesítménye, az emberek gazdasági teljesítménye ezt megengedi, akkor nekünk kötelességünk, hogy azt a pénzt, amit az ország megtermelt, a gazdaság megtermelt, valamilyen formában egyrészt a gazdaság növekedésére, munkahelyteremtésre fordítsuk, de adjuk vissza az embereknek.

Ezért fontos az, hogy a következő évi költségvetés és az ezt megalapozó jogszabályok lehetővé teszik azt, hogy 170 milliárd forintnyi összeg a jövő évben visszaáramoljon az emberekhez adócsökkentés formájában. Ne felejtsük el, hogy 1 százalékkal fog csökkenni a személyi jövedelemadó, ami egy folyamat része, hiszen nagyon fontos célunk, hogy hosszú távon ez a kulcs 10 százalék alá kerülhessen Magyarországon. A sertéshús áfájának csökkentése is fontos, hiszen azt is tudjuk, hogy olyan tételről beszélünk, ami nagyon jelentős a családok költségvetésében, Magyarországon 130 milliárd forint körül van az az összeg, amit az emberek sertéshúsra fordítanak, ennek megfelelően az áfacsökkentés következtében 25 milliárd forint körüli összeg vándorolhat vissza az emberekhez.

Ezenkívül számos rendelkezése van még a költségvetésnek, ami szintén értékeket tükröz. Ilyen például a családi adókedvezmény rendszerének megerősítése, továbbfolytatása, annak a célnak a tükrözése, ami azt jelenti, hogy a kétgyermekes családok esetében is duplázzuk meg azt a kedvezményt, ami korábban volt, érjük el azt, hogy ez duplája legyen. Ezt a folyamatot el kell ebben az évben indítani; itt 10 ezerről 12 500 forintra emelkedik az a kedvezmény, ami az állampolgárokat, a családokat, a kétgyermekes családokat gyermekenként érinti.

Ezek fontos intézkedések, és fontos az is, hogy az állam esetében is a díjak rendszerében tegyünk rendet, legyen egy átlátható díjrendszer, és hajtsunk végre a közigazgatásban is egyfajta rezsicsökkentést, vezessünk ki bizonyos kis díjakat, kis adókat, kis illetékeket, amik körülbelül 10 milliárd forintot fognak érinteni. A most előttünk fekvő jogszabályok ezt teszik lehetővé, azt teszik lehetővé, hogy a költségvetés és a költségvetéshez kapcsolódó adótörvények is megfelelően tudjanak működni Magyarországon.

Engedjék meg, hogy ebből a jogszabálycsomagból néhány olyan jelentős elemet kiemeljek, amik szintén értékeket tükröznek, és szintén fontosak ahhoz, hogy Magyarországon a demokratikus intézményrendszer megfelelően tudjon működni, és azokat az értékeket, amiket mi fölvállaltunk, fölvállalt a kormányzat, tükrözni tudja.

Ennek megfelelően kiemelten fontos az, hogy továbbra is küzdjünk ‑ és ez mindannyiunk kötelessége ebben az Országgyűlésben ‑ a korrupció ellen, akkor is, ha ez a korrupció a gazdaságot érinti, akkor is, ha az államot érinti. Ennek megfelelően szükséges az, ahogy itt az expozéban is elhangzott, hogy törekedjünk a gazdasági területen is az átláthatóság, a jól működő intézményrendszer, pénzügyi rendszer megvalósítására. Ne legyen olyan helyzet, hogy valaki, aki gazdasági szereplő, az akár a saját érdekénél fogva, akár a gazdasági körülmények által rá legyen arra kényszerítve, hogy két oldalról fogadjon el díjazást. Két oldalról, mint a reklámok, a reklámügynökségek esetében előáll, két oldalról történik a díjazás. Egyrészt az a személy, aki reklámozni szeretne, megbízza a reklámügynökséget, ezért megbízási díjat fizet, a másik oldalról viszont a reklámügynökség bónuszt fogad el attól, aki közzéteszi a reklámot, árengedményt fogad el, ami alapján ő még egy plusz anyagi támogatásban részesül. Ez tehát felborítja azt a gazdaságban szokásos normális rendszert, ami alapján ha valakivel egy megbízási szerződést kötök, akkor a megbízottnak annak az érdekében kell eljárni, akivel a megbízási szerződést megkötötte. A megbízó számára sokszor ismeretlen, nem tudott az, hogy tulajdonképpen miért is kötötte ezt a szerződést, amikor ezt a szerződést megkötötte; miért van az, hogy aki az ő nevében eljár, nem az ő érdekeit fogja a továbbiakban képviselni. Ezt a helyzetet mindenképpen rendbe kell tenni, a gazdaságnak erről a területéről is ki kell szorítani a korrupciót, mert ez a gazdaság területén korrupciót eredményezhet.

Ennek megfelelően üdvözlendő az az előterjesztés, amely értelmében ez a lánc teljesen egyértelművé válik. Nem fordul tehát elő a későbbiekben az, hogy a gazdaság egyik fontos szereplője két oldalról kaphat díjazást, és ennek megfelelően torzul az érdekrendszer, nem azokat az érdekeket fogja képviselni, ami a megbízójának az érdeke. Tisztába kell tenni ezt az ügyet, és azt is tisztába kell tenni, hogy ennek megfelelően olyan megbízási díjban részesüljön, amely megbízási díj elegendő ahhoz, hogy a tevékenységét becsülettel el tudja látni. Becsülettel kell ellátnia, hiszen nekünk fontos célunk, hogy azokat az embereket és vállalkozásokat támogassuk, akik valóban munkahelyet teremtenek; a másik oldalról munkából élő emberekről van szó, olyanokról, akik becsületes munkából élnek Magyarországon, és ennek elősegítését is szolgálja ez a jogszabály.

Ennek értelmében tehát egy 15 százalékos díj meghatározására kerül sor, ami már elegendő ahhoz, hogy megfelelő módon el tudja látni a tevékenységét, nem szorul rá arra, hogy a másik oldalon kedvezményben, bónuszban részesüljön. Kivezetünk tehát egy olyan szabályozást e tekintetben a rendszerből, egy olyan, a piac által kialakított szabályozást, amely torzított, és ezt a torzító hatást nemcsak Magyarországon ismerték fel, hanem különböző más országokban is, elsősorban Franciaországban. Franciaországban példaértékű és követendő az a szabályozás, amit e tekintetben még tényleg az 1990-es években megtettek, és egy nagyon jó, jól működő rendszer jött ott létre. Ezeket a lépéseket kell nekünk is megtenni, és ezen az úton kell továbbhaladnunk.

A másik szabály, amit szeretnék kiemelni, és nagyon fontosnak tartom, hogy ilyen típusú rendelkezések legyenek a magyar jogrendszerben annak érdekében, hogy a gazdaság minél jobban, minél erőteljesebben fejlődni tudjon, az az adóhitel intézménye, ami most bekerül a jogszabályi rendszerbe. Arról van szó, hogy azok a társaságok, amelyeknek az adózás előtti eredménye egyik évről a másikra az ötszörösére, tehát jelentősen megemelkedik, adóhitel formájában kedvezményt kapjanak az adófizetés alól, ami csak annyit jelent, hogy elosztottan két éven keresztül negyedéves részletekben kell a társasági adójukat megfizetni. Ez elősegíti azt Magyarországon, hogy ezek az egyébként dinamikusan fejlődő társaságok ‑ nem kevés társaságról beszélünk egyébként, mert körülbelül 20 ezer olyan társaság van Magyarországon, amelyeket ez a rendelkezés érinthet ‑ beruházásra, munkahelyteremtésre fordíthassák azokat az összegeket, amelyeket ők maguk megteremtettek. Ennek megfelelően a különböző ösztönző rendszereket fejleszteni érdemes. Ilyen ez a rendelkezés is, és reméljük, hogy a magyar jogrendszerbe a későbbiekben egyre több ilyen típusú rendelkezés fog bekerülni. Természetesen figyelni kell arra, hogy a költségvetési bevételek maradjanak meg, ezért nagyon jó az, amikor egy ilyen rendelkezés megszületik, aminek nem az a lényege, hogy a költségvetésből vezessünk ki költségvetési bevételeket, hanem adjunk olyan kedvezményt a vállalkozásokra, amelyek a költségvetési bevételek megtartása mellett elősegítik azt, hogy a gazdaság tovább tudjon fejlődni.

Számos szabályt tartalmaz még ez a törvénytervezet, amelyek részben vagy jórészt technikai jellegűek, de elősegítik a költségvetés alapvető céljainak a rendelkezéseit. Azokat az alapvető célokat, amelyek azt segítik elő, ami nekünk, a kormányzattal együtt elhatározott célunk, hogy Magyarországon a középrétegek erősödjenek meg, és a középrétegekhez tudjanak felzárkózni azok a rétegek is, akik jelenleg még nem tartoznak a középrétegekhez. Szélesedjen ki Magyarországon az a bázis, amire egy demokráciának, egy demokratikus társadalomnak épülnie kell.

Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)