Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először Schmuck képviselő asszonynak szeretném azt mondani itt az utolsó mondataira, hogy elég furcsa logikát hallottunk öntől a civil szervezetek skatulyázásáról abból a szempontból, hogy a kormánnyal vagy az ellenzékkel értenek-e egyet. Az ön szájából nagyjából az hangzott el, de majdnem pontosan idézem, hogy aki az ellenzékkel ért egyet, az független civil szervezet, aki a kormánnyal ért egyet, az pedig valamifajta ál civil szervezet. (Bangóné Borbély Ildikó és Vágó Sebestyén hangosan beszélget egymással. ‑ Az elnök csenget.)

ELNÖK: Képviselő úr, egy kicsikét halkabban!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tehát úgy gondolom, hogy kissé pártos a véleménye, pártos az értékelése, amikor azt mondja, hogy aki a kormánnyal ért egyet, az bizonyára a kormány propagandistája, és az a civil szervezet, amelyik pedig az ellenzékkel ért egyet, sőt mi több, kormányellenes tüntetéseket szervez, az a szervezet nyilvánvalóan független és az értékes civil munkát végez.

Megítélésem szerint nem olyan bonyolult ez a világ, teljesen mindegy, hogy kire mi van ráírva, milyen jogi kategória alá rejti a tevékenységét, valójában a kormány tevékenységének a megítélése szempontjából nyilván vannak ellenzéki és kormánypárti szervezetek. (Szávay István: Ez a te logikád.) Nem érdemes külön, hangsúlyozom még egyszer, hogy a kormányellenes tüntetéseket szervező szervezeteknek nem érdemes fenntartanunk az értékes civil munkát és társadalmi munkát végző szervezetek kategóriát; ők ugyanúgy a politikai élet résztvevői, csak más jogi formában működnek. Erre egyébként kiváló példát mutat, mondjuk, a Momentum nevű mozgalom, amely szervezett egy nagy tüntetést, majd másnap párttá alakult.

Tehát ez világos, hogy vannak olyan politikai szervezetek, amelyek először civil szervezetként kezdik a működésüket, majd utána párttá alakulnak. Talán még lehet, hogy az itt ülő pártok is emlékeznek néhány olyan szervezetre, amelyek először mozgalomként indultak, majd utána pártként bejegyezték magukat. Tehát van ilyen (Bangóné Borbély Ildikó: Lungo Drom.), van ilyen, kivéve természetesen az MSZP-t, amely az állampártból alakult. Tehát a Magyar Szocialista Párt az egyetlen olyan párt, amelyik a diktatúrában született és a diktatúrából keletkezett, az összes többi párt valamilyen civil kezdeményezésként. (Bangóné Borbély Ildikó: Többen ülnek a padsoraitokban, mint nálunk. ‑ Az elnök csenget.) Például Lezsák elnök úr is jelen van, a Magyar Demokrata Fórum alapítására is ha visszaemlékszik valaki, az egy civil szervezetből jött létre, több civil szervezetből jött létre, és majdan egyszer a párttörvény hatálya alá vetette magát.

Tehát nem olyan bonyolult ez a világ, így kezdődnek ezek, a politikai tevékenységet végző szervezetek először civilként, majd utána politikai szereplőként lépnek föl; ráadásul Magyarországon az a szabály, hogy az önkormányzati választásokon civil szervezetek is részt vehetnek, például Budapest főpolgármester-jelöltjét is jelölhetik civil szervezetek. Tehát a magyar választási rendszer sokkal megengedőbb a civil szervezetekkel szemben, mint más országok civiltörvényei.

Tisztelt Ház! Köszönöm szépen mindazoknak a véleményét, akik a törvényjavaslathoz szóltak hozzá, és nem ahhoz, ami nincs benne a törvényjavaslatban, mert ilyen előadásokat, véleményeket is hallottunk. Aki pedig ezt a törvényjavaslatot valóban jogi értékeléssel vizsgálja, és összeveti például az előbb említett velencei bizottsági előzetes véleménnyel, az nem mondhat olyanokat, hogy ennek a törvényjavaslatnak nem jogállami a célja. Ez a törvényjavaslat teljes egészében, meggyőződésem, hogy megfelel majd az alkotmányossági vagy akár egy későbbi emberi jogi vizsgálatnak is; az már a mi dolgunk természetesen, hogy a helyes célhoz megfelelő eszközöket válasszunk. Megítélésem szerint a módosító javaslatok ezeket a helyes eszközöket tartalmazzák. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)