Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm szépen ezt a kérdést, amely, azt hiszem, jó áttekintést adott az elmúlt öt év családpolitikájáról. Nem szeretném ezeket az intézkedéseket újra elismételni, de kiemelném a lényegét. Munkát adunk az embereknek, és a munkából származó jövedelmet szeretnénk minél nagyobb mértékben a családoknál megtartani. A célunk az, hogy dolgozni tudjanak az emberek, a családtagok, és hogy a munkából származó jövedelmüket minél nagyobb mértékben tudják a gyermekeik nevelésére fordítani. Így a gyermekneveléssel járó terheket minél nagyobb mértékben vállaljuk át, vesszük le a családok, a szülők válláról.

Mielőtt a konkrét válaszokra kitérnék, szeretnék egy dolgot hangsúlyozni. Mi nem mondjuk meg senkinek, hogy mit csináljon. Nem mondjuk meg, hogy milyen döntéseket hozzon. A mostani intézkedéseinknek sem az a célja, hogy egy édesanya minél korábban menjen vissza a gyermeke mellől dolgozni, hiszen minden élethelyzet más, minden családnak más-más az egyedi döntése, és nekünk az a célunk, hogy ezeket az egyedi döntéseket támogassuk, és a választás szabadságát adjuk meg mind az édesanyáknak, mind az édesapáknak, így a családoknak. Az a célunk, hogy egy kiszámítható, tervezhető, ugyanakkor rugalmas családtámogatási rendszert alakítsunk ki, és ezt is tettük az elmúlt öt évben. Ha belegondolnak abba, hogy egyszerre adtuk vissza azt a harmadik évi gyest, amit még a rossz múltú elődök elvettek tőlünk, és ezzel párhuzamosan bővítjük a lehetőségét a gyermeknevelés melletti munkavállalásnak, akkor látják, hogy valóban a rugalmasság a célunk.

Ha megengedik, hogy ezen a ponton picit személyes is legyek, elmondanám, hogy én például az első gyermekem mellett 20 hónapos korában mentem vissza dolgozni, azután rájöttem, mennyivel jobb ott lenni a gyermekek mellett, így a másodikkal már három évet töltöttem otthon, a harmadik mellől viszont kétéves korában mentem vissza dolgozni. Aki gyermeket nevel, azt hiszem, tudja, minden édesanya tudja, hogy nem is olyan egyszerű adott esetben meghozni ezt a döntést, és nem is mindenkor a saját ambíciói határozzák meg, hanem olykor a kényszer is szülheti, hogy visszatér a munkaerőpiacra. Tehát amikor ezt a rugalmas családtámogatási rendszert kialakítjuk, ezek a célok vezérelnek minket.

De hogy válaszoljak a konkrétan feltett kérdéseire is: a női foglalkoztatás húsz éve nem volt ilyen csúcson, 2014-ben 1 millió 867 ezres számot értünk el. Ha megnézzük a három év alatti kisgyermeket nevelő, 25-49 év közötti nők foglalkoztatottságát, akkor 2013 második negyedéve és a következő év második negyedéve között közel másfélszeresére nőtt, 10,6 százalékról 16,2 százalékra. Tehát itt is valóban jelentős emelkedést tapasztalhattunk. Tény az, hogy ez még az európai átlagtól elmarad, nem is feltétlenül az a célunk, hogy ebben a korcsoportban, főleg a három év alatti gyermeket nevelőknél az egekig nőjön a női foglalkoztatottság.

A munkahelyvédelmi akciónak is jól láthatók az eredményei. A képviselő úr említette is a változásokat. 2015 márciusában már közel 40 ezer fő, 39 803 fő után vehették igénybe a járulékkedvezményt, amely 12 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Jól látható tehát, hogy ez az intézkedés is népszerű. A munkaadókat is ösztönöznünk kell arra, hogy kisgyermekes édesanyákat foglalkoztassanak. 2015-től a részmunkaidőben dolgozó szülők után is igénybe vehető teljes mértékben ez a kedvezmény. A gyed extrát közel 50 ezren vették már igénybe, a bölcsődei férőhelyeket pedig öt év alatt másfélszeresére növeltük, és a 60 ezres szám elérése a célunk. A CSOK-ról nem beszéltem még. Ott 12 ezer családot tervezünk támogatni 9,5 milliárd forint összeggel.

Tehát én úgy érzem, hogy a kormányunknak valóban a családok az elsők. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)