Felszólalás adatai

Felszólalások:   360-370   370-401   402-403      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Nem érkezik jelzés.) Nem látok jelentkezőt. A vitát lezárom. Kérdezem államtitkár urat, kíván-e hozzászólni a vitához. (Dr. Bitay Márton Örs jelzésére:) Nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra ülésünk második napján kerül sor.

Most soron következik az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/3788. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Mezőgazdasági bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/3788/6. számon, jelentését pedig T/3788/7. számon megkapták. A Fenntartható fejlődés bizottsága mint vitához kapcsolódó bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/3788/8. számon, jelentését pedig T/3788/9. számon kapták kézhez. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/3788/11. számon, összegző jelentése pedig T/3788/12. számon a honlapon elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Ennek keretében megadom a szót Tuzson Bencének, a bizottság előadójának.

TUZSON BENCE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Törvényalkotási bizottság megtárgyalta a T/3788. számú törvényjavaslatot, és 23 igen, 7 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta az összegző módosító indítványt is, és ezzel együtt nyilván az összegző jelentésről is szavazott ugyanígy.

A módosító indítvány egyrészt a Mezőgazdasági bizottság módosító indítványát tartalmazta, másrészt pedig felvetésemre is néhány egyéb módosító rendelkezést is tartalmazott.

A Törvényalkotási bizottság elé került a Fenntartható fejlődés bizottságának az indítványa is, de ezt az indítványt egyébként a bizottság nem támogatta.

A módosítás egyrészt nyelvhelyességi és értelmezési kérdésekkel is foglalkozott, ugyanakkor a szociális szövetkezetekkel kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket is, méghozzá a földhasználó kötelezettségeiről. Nyilvánvaló, hogy a földhasználó ezekben az esetekben állami földeket használ, és ennek megfelelően egy kedvezményes használatról szól az ő jogosítványa, így érdemes szabályozni az ő jogait és kötelezettségeit. Nyilván fontos az, hogy ennek a használatnak a során a rendeltetésszerű hasznosításról, a termőföld védelméről, megőrzéséről gondoskodjon a föld használója.

A bizottsági ülésen felvetődött még, hogy van egy olyan bekezdése ennek a javaslatnak, aminek az elhagyására tettem javaslatot a 9. § (4) bekezdése értelmében, hiszen itt bizonyos szervezetek számára az önálló gazdasági egység fenntartását lehetővé tette volna a jogszabály, ugyanakkor erre vonatkozóan az államháztartási törvénynek vannak már rendelkezései, és érdemes figyelembe venni a korábbi rendelkezéseket, és nem érdemes külön kitételeket tenni, hiszen ezekben az esetekben százfős állomány fölött engedi meg csak általános szabályként azt, hogy önálló gazdálkodási egységgel rendelkezzenek szervezetek, és nincsen különösebb indoka annak, hogy ezt kiterjesszük olyan formában, hogy a tevékenységi körre, jellegre tekintettel kisebb ilyen szervezeteknek is megengedjük az önálló gazdálkodási egység létrehozását. Így arra tettem javaslatot ‑ és ezt egyébként elfogadta a bizottság is ‑, hogy itt is az általános szabályt alkalmazzuk.

A Fenntartható fejlődés bizottságának is voltak ezzel kapcsolatban indítványai, de az indítványait a Törvényalkotási bizottság nem támogatta, hiszen nagyon lényeges elemeire vonatkozott volna és azt annullálta volna ennek a javaslatnak, hiszen ennek a javaslatnak az egyik legfontosabb része az, hogy egységes tulajdonosi joggyakorlás alakuljon ki Magyarországon az állami tulajdonok esetében, és ne legyen kettős, különböző gyakorlat is akár és különböző szakmai felkészültség is, e mögött a gyakorlat mögött egységes szerződési rendszernek és szerződéses gyakorlatnak is létre kell jönnie. Ennek megfelelően érdemes tehát egy olyan rendszert alkotni, amikor az állami földeket egységesen kezelik Magyarországon.

Ennek megfelelő garanciáknak is érvényesülnie kell. Természetesen az egységesség mellett nyilván a szakmai hozzáértésnek is emelkednie kell. Egy egységes rendszerben jobban működhet az állami földeknek a hasznosítása, mint egy széttagolt rendszerben.

Ennek megfelelően fogadta el tehát a határozatát a Törvényalkotási bizottság, és javasolja az Országgyűlésnek, hogy az összegző módosító indítványnak, illetve az összegző jelentésnek megfelelően a jogszabályt fogadja el. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, maximum hétperces időtartamban. Megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak.

DR. LEGÉNY ZSOLT, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Törvényalkotási bizottságban valóban kialakult egy polémia a törvényjavaslattal kapcsolatosan, de ez nem meglepetés, hiszen az ellenzéki pártok már elmondták a törvényjavaslat általános vitájánál is, hogy ezzel a jogszabálytervezettel bizony gondunk van. Tuzson képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy ennek a jogszabálytervezetnek az a lényege, hogy az állami földvagyon esetében egy egységes kezelési gyakorlatot valósítson meg. Nekünk meg teljesen más erről az álláspontunk, mi azt gondoljuk, hogy a kormány nem tett le arról a szándékáról, hogy elvegye a nemzeti parkoktól a kezelésükhöz tartozó földterületeket. Így végképp valósággá válik a nemzeti parkok önálló gazdasági tevékenységének a megszüntetése. Eddig már egy 40 százalékos költségvetési elvonással sújtották a nemzeti parkokat, most pedig még elveszik tőlük a földet is. Azt gondoljuk, hogy ez egy kifejezetten olyan joggyakorlat, amit nem lehet támogatni, sőt fel kell hogy emeljük ellene a szavunkat. És bizony élünk azzal a gyanúperrel, hogy ezek a földek majd újra a fideszes haverokhoz fognak kerülni ilyen vagy olyan módon. Tehát a földmutyi egy újabb fordulatának leszünk szerintünk a szemtanúi.

És ahogyan említette Tuzson képviselő úr is, a Fenntartható fejlődés bizottságában kormánypárti, fideszes képviselők szavazataival fogadták el azokat a módosító javaslatokat, amelyet aztán utána a Törvényalkotási bizottságban már nem támogattak, és előzetesen a szakbizottságban, a Mezőgazdasági bizottságban sem. De megemlíthetném akár a Kövér László házelnök úr által vezetett Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsát, amely szintén a jogszabálytervezet ellen szólt és az ellen foglalt állást, tehát hogy ne fogadjuk el ezt a törvényjavaslatot.

(23.00)

Azt gondolom, a szakmai szervezetek és természetesen a természetvédelmi szervezetek is megtették már ugyanezt. Azt gondolom, hogy mind az ellenzéki pártok, mindezen szakmai szervezetek és civil szervezetek szavát meg kellene hogy hallja a kormányzat, és meg kellene hogy hallja a tárca.

Ezt a jogszabálytervezetet nem fogjuk tudni semmilyen módon sem támogatni, éppen ezért arra tennénk javaslatot, hogy vonja vissza a tárca, illetőleg a kormány ezt a kezdeményezést, ezt a tervezetet. Természetesen nincsenek illúzióink, azt gondolom, ahogyan eddig is, nem hallgatva a kormány az ellenzékre, mondjuk úgy, a saját feje után menve döntött mindig az állami földvagyonnal kapcsolatos kérdésekben, úgy valószínűleg most is ez fog bekövetkezni, de természetesen úgy nyugszik meg a lelkünk, hogyha ezt elmondhattuk.

Köszönöm.

ELNÖK: Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e felszólalni. (Dr. Bitay Márton Örs: Nem, köszönöm.) Jelzi az államtitkár úr, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Mezőgazdasági bizottság előadót nem állított.

Megadom a szót Manninger Jenőnek, a vitához kapcsolódó Fenntartható fejlődés bizottsága előadójának.

MANNINGER JENŐ, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fenntartható fejlődés bizottságának többségi szavazatot kapott többségi véleményét ismertetem. Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3788. számú törvényjavaslatot megvizsgálva a Fenntartható fejlődés bizottsága március 23-ai ülésén megállapította, hogy az megfelel a Házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

A törvényjavaslat arra irányul, hogy valamennyi állami tulajdonú föld, függetlenül attól, hogy védett területnek minősül-e, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá tartozzon. A kormányzati cél az, hogy egységes tulajdonosi joggyakorlás valósuljon meg az állami tulajdonú földek esetében, és az egységes hasznosítási elvek mentén történjen az állami földek hasznosítása. A bizottság által támogatott T/3877/3. és T/3788/4. számú módosító javaslatok ezzel szemben azt célozzák, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló állami földek vagyonkezelői joga ne kerüljön át a nemzeti parki igazgatóságoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez. Köszönöm.

ELNÖK: Most megadom a szót Sallai R. Benedeknek, aki a bizottsági kisebbségi véleményt ismerteti.

SALLAI R. BENEDEK, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Csak bizonyos tekintetben kisebbségi vélemény, ugyanis abban a szerencsés helyzetben voltam a parlamenti pályafutásom során most első alkalommal az egy év alatt, hogy a kormánypártokkal azonos állásponton voltunk, és felemelő volt az, hogy a kormánypárti módosítóval együtt elfogadásra került az, hogy ezt a természetvédelmet tönkretevő, állami földek lenyúlását elősegítő jogszabályt megakadályozhattuk. Nyilvánvalóan a két módosító között, amit kormánypárti képviselőtársam, Bencsik János alelnök úr benyújtott, illetve amit Ikotity István képviselőtársammal mi benyújtottunk, csak nagyon picit tért el tartalmilag, de nagyjából mind a kettő azt a célt szolgálta volna, hogy ne kerülhessen sor arra a nemzeti parkokat érintő termőföldeinstandra, amit a kormány megvalósítani kíván.

Nyilvánvalóan ezeket az érveket, amelyek itt már a vitában is elhangzottak, illetve amiket Tuzson képviselő úr is elmondott, ezeket ott a kormányzat álláspontjaként is megismerhettük, és ott is megállapíthattuk, hogy ezek teljesen elfogadhatatlan érvek, és szakmailag ezek nem megalapozottak. Tuzson képviselőtársamnak majd reagálni kívánok pártom álláspontjának ismertetésekor, mert az egységes hasznosítási gyakorlat megvalósításának a lehetetlenségéről szólt pont a bizottsági ülés, hogy védett területeken, természetvédelmi életközösségek fenntartására irányuló gyakorlat megvalósítására nem lehet ugyanazt a gyakorlatot alkalmazni, mint mondjuk, intenzív szántóföldi kultúrákban, ahol az állam nyilvánvalóan az állami vagyonnal való gazdálkodást úgy valósítja meg, ahogy az az állam számára a leghatékonyabb és a legbölcsebb a saját koncepciója alapján, de a védett területeknél abból adódóan, hogy az egyik egy természetvédelmi törvény, az NFA-törvény pedig a nem védett területekre vonatkozik, alapvetően más szemlélettel kell hogy megvalósuljon.

Ezen érvek gyakorlatilag elvetésre kerültek, és a bizottság kormánypárti támogatással támogatta azt a két módosító indítványt, amely nagyon pici különbséggel mintegy egyaránt arra irányult, hogy kigyomlálja a jogszabály-módosító javaslatból azokat az elemeket, amelyek a nemzeti parkok vagyonkezelésében lévő földeket az NFA-hoz átcsoportosítanák.

El kívánom mondani azt, hogy a szakbizottság… Gyakorlatilag ezek a termőfölddel kapcsolatos kérdések, miután nemzeti parki vagyonkezelést érintenek, alapvetően természetvédelmi kérdések. Ezeken a védett területeken élnek hazánk természeti értékgazdagságának a megmaradt elemei, azon védett és fokozottan védett fajok sokasága, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok védelmi kezeléssel megóvnak. Ez egy természetvédelmi szakmai kérdés, és ezért elfogadhatatlan a számunkra az, hogy a Törvényalkotási bizottság, felülbírálva a szakbizottságnak az álláspontját, egy teljesen más álláspontra helyezkedett, mert ezt nyilvánvalóan elfogadhatatlannak érezzük, hiszen ez volt a feladatunk a bizottságban, hogy szakmailag megvizsgáljuk, és a nemzetünk számára a legjobb, leghasznosabb módosító indítvány elfogadásával szolgáljuk azt a célt, ami elvileg mindkettőnk célkitűzése kellene hogy legyen. Köszönöm a szót, elnök úr.

ELNÖK: Most a képviselői felszólalások következnek. Elsőként Győrffy Balázsnak adom meg a szót, a Fidesz részéről.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A beérkezett módosító javaslatok alapján a tervezet változott ugyan, de a koncepció lényege, annak fő csapásiránya változatlan maradt. Eljárási szabállyal finomult például az NFA által az árveréssel érintett ingatlanra vonatkozóan készített forgalmi értékbecslésben meghatározott érték kezelése. A módosított előterjesztés kimondja, hogy a végrehajtási eljárásban, illetve a felszámolási eljárásban érintett felek az értékbecslés megküldését követő 8 napon belül kifogásolhatják ezt az összeget, amelyet követően kerül sor az igazságügyi szakértő bevonására, és mindez már az NFA költségén.

A Mezőgazdasági bizottság javaslata alapján a javaslat a szociális szövetkezetekre vonatkozó szabályokkal egészül ki. Ennek során a szociális szövetkezetek csak olyan gazdálkodást folytathatnak, amely nem veszélyezteti a föld termőképességét. A használatba adó hozzájárulása nélkül vagy attól eltérően a föld használatát másnak nem engedheti át, a föld művelési ágát nem változtathatja meg. A földet csak a szerződésben meghatározott célra hasznosíthatja. A szociális szövetkezet köteles e törvény, illetve a természetvédelmi hatóság földhasználatról hozott előírásait teljesíteni, továbbá nem folytathat olyan tevékenységet, amely a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásolja, vagy a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti. Ha a szociális szövetkezet ezeket a földhasználati kötelezettségeit a használatba adó írásban közölt felhívása ellenére megsérti, a hasznosítási szerződés azonnali hatállyal felbontható, sőt fel kell mondani.

A módosításra azért volt szükség, mert a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvény a használatba adó és a szociális szövetkezet között létrejövő földhasználati jogviszony lényeges elemeit ugyan szabályozza, azonban az állami vagy önkormányzati tulajdonú föld ingyenes használatához jutó földhasználó kötelezettségeiről nem rendelkezik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy hosszas polémia alakult ki itt a környezetvédelem és az állami földvagyon vonatkozásában. Meggyőződésem, hogy az állami földvagyon ilyen jellegű kezelése, amely ráadásul egyébként azt jelenti, hogy egy adott minisztériumon belül az egyik államtitkárságról a másikra kerül ugyanazon feladatnak az ellátása, nem okoz problémát, és úgy vélem, elég egyértelműen kifejtették a kormánypártok képviselői azt, hogy alapvetően nem a sok ellenzéki képviselő által a témába belegondolt környezetrombolás a célja a jogszabálynak, hanem egy összehangolt állami vagyonpolitikának a folytatása, ami semmiképpen nem jelentheti a környezetvédelmi szempontoknak a háttérbe szorulását, hisz ez nem is volt és nem is lesz ezután sem a kormánypártoknak a célja. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Most Harangozó Gábor István képviselő úrnak adom meg a szót.

HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Véleményem szerint ez a törvény nem más, mint a határtalan pénz- és hataloméhség törvénye, no persze nem az egyedüli ilyen fideszes törvény, hanem ebből egy egészen szép hosszú sort lehetne felsorakoztatni, de ez mindenképp ezen törvények közé sorolható be. Hiszen nem másról van itt szó, mint hogy a Fidesz hatalomgyakorlásának egy igen fontos pillére az, hogy vidéken a földek jelentős részét különböző szolgáltatásokért cserébe ‑ mint megfelelő mennyiségű szavazat szállítása, vagy különböző mutyik, lenyúlások, korrupciós ügyletek kifizetéseként, vagy a korrupt módon finanszírozott kampányukba való pénzgyűjtés elemeként ‑ földet játszik át tisztességtelen földpályáztatási rendszeren keresztül a klientúrájának.

(23.10)

És miután ez a rendszer nagyon jól működött, nyilván a Fidesz ragaszkodik is ehhez a rendszerhez, szeretné kiterjeszteni, meg fogyóban van a kiosztható föld, ezért új földeket kell szerezni. Most nem mást látunk, mint hogy ennek a földéhségnek válik martalékául a nemzeti parkok hálózata is.

Nagyon figyeltem, hogy hallok-e valami más érvet, amivel meg tudnak arról győzni, hogy itt nem erről van szó, de semmi mást nem hallottam, fölírtam az egyetlen tételmondatot: egységes szakmaiság érvényre juttatása. Sallai képviselőtársam már beszélt arról, hogy ez miért badarság, és nem is tudom, hogy hogy gondolják, hogy egy ilyen horderejű ügynél ilyen érveket mernek idehozni a parlament elé. Hogyan lehet egységes szakmaiság érvényre juttatásáról beszélni ebben a kérdésben, hogyan lehetnének egységesek azok a szakmai érvek, amiknek itt most érvényt kellene szerezni, vagy az a szakmaiság, aminek érvényt kellene szerezni, amikor egészen más követelmények vannak egy gazdasági hasznosításnál, ahol az a fontos, hogy gazdaságilag fenntartható és működőképes módon legyen a föld hasznosítva, esetleg birtokpolitikai irányelveknek megfelelően legyen a föld hasznosítva, és egészen más a természeti parkok esetében, természetvédelem esetében, ahol az elsődleges szempont az, hogy a természeti értékek kerüljenek védelemre, és az összes többi elv ennek van alárendelve. Ezért lettek létrehozva ezek a természeti parkok, mert náluk van meg a tudás, és náluk van az az elhatárolt terület is, ahol ezeket a szempontokat érvényre kellene juttatni.

Persze lehet azt is mondani, mint ahogy ezt már korábban hallottuk, hogy nincs semmi gond, mert majd a zöldhatóságok mindent előírnak, amit a parkok kérnek. Csak hát, tisztelt hölgyeim és uraim, a zöldhatóságokat, az összes regionális zöldhatóságot április 1-jétől beolvasztották a kormányhivatalokba. Na, most akkor képzeljük el, hogy hogyan fog ez a rendszer működni, amikor még az önálló nemzeti parki igazgatóságok esetében is úgy működött, hogy amikor a Bükki Nemzeti Park az első földpályázatos körben a helyben lakó gazdáknak merte juttatni a földet, akkor egyszerűen ezt a pályáztatást megsemmisítették, visszavonták, és a Nemzeti Földalap irányításával gyakorlatilag a Mengyi Roland és a Tállai András államtitkár úr klientúrájába vagy baráti körébe tartozó, egyébként az első pályázati körben nem nyertes gazdáknak vagy gazdajelölteknek juttatták át a földeket. Tették ezt úgy, hogy kirúgták a nemzeti park igazgatóját is, meghamisították az egész pályázatot egy ügyvéd közbenjárásával, és a mai napig így akarják ezeket a földeket hasznosítani.

Azt gondoljuk el, hogy ha ezt egy önálló szervezettel is meg merték csinálni, hogy így eltávolítsanak mindenkit, aki meg akarta akadályozni ezt a tisztességtelen földmutyit, hogy finoman fejezzem ki magam, akkor majd a szerencsétlen, kormányhivatalokba besorolt ügyintézők milyen nagy bátorsággal mernek majd szembehelyezkedni, mondjuk, a főnökük nyomásgyakorlásával, akik együtt vadászgatnak, parolázgatnak, osztják a fideszes javakat a helyi fideszes hatalmasságokkal. (Dr. Bitay Márton Örs: Köszönjük! ‑ Győrffy Balázs: Ezt te se hiszed el!)

A törvénymódosítással, amit most még sikerült keresztülnyomni a TAB-on, más problémák is vannak, nemcsak általában az, hogy a nemzeti parkok esetében ezzel a gyakorlattal akarják tönkretenni a nemzeti parkok fenntarthatóságát is, hanem az is, hogy ez a szabályozás alkotmányellenes is, mert egy olyan védelemben fog visszalépés bekövetkezni, ami a természet védelmében már bekövetkezett gyakorlattá vált védelem. Az Alkotmánybíróságnak egy korábbi gyakorlata alapján is ki kell hogy jelentsük, hogy az ilyen védelemben való visszalépés alkotmányos tilalom alatt áll, még a mostani fideszes Alaptörvény esetében is, sőt azt hiszem, hogy ebben a mostani fideszes Alaptörvény kivételesen pont nagyobb védelmet kellene hogy nyújtson, csakhogy erre önök fittyet hánynak. De azért remélem, lesz majd néhány olyan tisztességes fideszes képviselő, aki meg fogja akadályozni az ellenzékkel együtt, hogy ez a törvényjavaslat többséget szerezzen.

Végezetül ‑ nem is akarom nagyon húzni az időt ‑ arra szeretném fölhívni a figyelmet, tisztelt államtitkár úr, tisztelt fideszes képviselők, hogy ne ragaszkodjanak ezekhez a földekhez, ne ragaszkodjanak a nemzeti parkok földjeihez, hiszen ha ezeket kivesszük a javaslat hatásköre alól, akkor is marad a Honvédelmi Minisztérium által a Nemzeti Földalaphoz átjátszott földekből 101 ezer hektár, és az EMMI kezelésében lévő 170 ezer hektár is bekerült a Nemzeti Földalaphoz. Ez összesen 270 ezer hektár. Tudom, hogy önök már legalább 350 ezer hektárt odaígérgettek a sógor-koma-haveri körnek, de elégedjenek meg ezzel a 170 ezer hektárral, legyen ez a kompromisszum, ezt fogadják el, és akkor még lehet, hogy jót is fognak tenni, hiszen itt olyan földeket lehetne egyébként ésszerűen hasznosítani, amiknek most lehet, hogy mondjuk, a minisztériumi kezelésben kevésbé biztosított az ésszerű hasznosítása, mint akár egy nemzeti földalapos hasznosítással, de a nemzeti parkok földjeitől vegyék el a kezüket! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Dr. Legény Zsolt tapsol.)

ELNÖK: Most Magyar Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogy már elmondtuk az általános vitában is, a korábbi, a mai napon tárgyalt törvényekhez képest itt egy nagyon-nagyon határozott nemet mond a Jobbik Magyarországért Mozgalom, és ezt az álláspontunkat továbbra is fenntartjuk, hiszen mi is úgy gondoljuk, hogy nem áll másból ez a törvénytervezet, mint abból, hogy a nemzeti parkok földjeit egyszerűbb, könnyebb módon tudják átjátszani annak az érdekkörnek, amelyiknek egyébként eddig is átjátszották az állami földeket.

Én valamiféle büntetésnek fogom fel a nemzeti parkok irányába ezt a jogszabályt, hiszen azért jól látható, hogy a nemzeti parkok földbérleti mutyijai legalább napvilágot láttak, azokról legalább tudunk itt a Ház falai között vitatkozni, és talán ezért van ez a bosszú feléjük vagy ezért van ez a jogszabály-módosítás. Ugyanis ha az igaz lenne, hogy összességében csak az egységes vagyonkezelési gyakorlatot akarják megvalósítani, akkor vagy tényleg az NFA-t kellene megszüntetni, mert akkor ennyi erővel a másik szervezet léte is ugyanúgy megkérdőjelezhető, mint ahogy a nemzeti parkok vagyonkezelési jogát most elveszik, vagy pedig egész egyszerűen hoznunk kellene itt egy törvényt, ami azt mondja, hogy mind a két szervezetnek ezekben meg ezekben az ügyekben ugyanúgy kell eljárnia.

Azonkívül a természetvédelemmel kapcsolatban sem kaptunk garanciákat, egyáltalán nem kaptunk azokra a kérdésekre választ, amiket egyébként nem mi, ellenzéki képviselők mondunk legfőképpen, hanem az a több mint száz civil szervezet, amely a felszólítását, levelét eljuttatta egyébként minden országgyűlési képviselőnek, és amelyek szintén komolyan aggódnak ezen jogszabály miatt. Illetve továbbmegyek, még kormánypárti képviselők részéről is jelentek meg komoly aggályok, még házelnök úr is kifejtette a véleményét azzal kapcsolatban, hogy nem támogatja ezt a tervezetet. Holnap majd kíváncsiak leszünk aztán, amikor színt kell vallani, mindenkinek gombot kell nyomnia, hiszen kétharmados törvényről van szó, hogy ki az, aki tartotta magát a korábbi érvelések mellett, és ki az, aki hagyta magát esetleg meggyőzni.

Tehát továbbra sem látjuk sem a szakmai garanciákat, hogy a természetvédelmi szint, színvonal, minőség megmaradhat, és továbbra sem látjuk azokat a garanciákat, hogy a majdan bérbe adott nemzeti parkos földterületek milyen feltételrendszerben és kikhez fognak kerülni, hiszen az eddigi tapasztalatok brutálisan rosszak.

Gyakorlatilag nem tudunk olyan nagyobb állami földterületről, amibe ne lehetne belekötni, és amit ha visszafejtünk, akkor előbb-utóbb ne jutnánk el kormánypárti közegbe, és kormánypárti segítséget ne sejthetnénk a háttérben.

Szeretném itt aláhúzni államtitkár úrnak, hogy szó nincs arról, hogy azzal van problémám ‑ ezt már elmondtam az általános vitában is ‑, hogyha fideszes nyer földet. Minden magyar állampolgárnak szíve joga, hogy kire szavaz és kit tisztel meg a bizalmával. Problémánk akkor van, amikor a meghatározott birtokpolitikai irányelveknek nem tesznek eleget, és nem a helyben élő családi gazdálkodók kapják ezeket a földterületeket, hanem bizony ennél egy sokkal tágabb kör, olyan értelemben legalábbis tágabb, hogy bizony nem kell hogy feltétlenül családi gazdálkodók legyenek, hanem elég az, hogyha önökkel jóban vannak.

Szintén problémánk a jelen javaslattal az, hogy ezen nemzeti parkok, amelyek most elvesztik a vagyonkezelési jogukat, azok sem tudják támogatni ezt a jogszabályt.

(23.20)

Azt nagyon sajnálom, hogy ugyan államtitkár úr hivatkozott arra, hogy némely nemzeti park még kérte is önöket, hogy megtörténjen ez a módosítás, nem álltak ki, és nem mondták el itt nyíltan a véleményüket, de ez is, azt hiszem, jól mutatja, hogy milyen országban élünk, és a Fidesz hogyan gyakorolja a hatalmat.

Ezért nem következhet be a jogszabálynak olyan változtatása, ami által elfogadható lenne. Arra szólítjuk fel a kormányt, hogy vonják vissza. Most még van rá mód, ugye, holnap még ezt megtehetik, hiszen a nemzeti parkok eddig, azt hiszem, hogy természetvédelmi szempontból legtöbb esetben helyesen kezelték ezen földterületeket, és az a szakmai irányítás és az a szakmai ellenőrzés, amit végeznek, biztosítja azt, hogy ez a jövőben is meglehessen.

Szintén nem kaptunk arra sem választ, hogy a nemzeti parkok a jelentős bevételkiesést milyen forrásból fogják pótolni, hogyan fogják tovább a feladataikat ellátni. Azt pedig, hogy a zöldhatóságok be lettek olvasztva a kormányhivatalok alá, lehet persze pozitívként értékelni, hiszen hallottam azokat az érveket, amelyek elhangoztak a kormány részéről, hogy ez miért volt fontos és szükséges, de engedje meg, hogy hadd említsek meg államtitkár úrnak például egy teljesen más területet.

Az épített örökségünk védelmével kapcsolatos visszalépéseknél láthattuk, hogy mit jelentett az, amikor a műemlékvédelmet beolvasztották a kormányhivatalok alá. Ha csak Győr példáját mondom, brutális gyorsasággal és egyszerűséggel tették tönkre azt a műemléket, ami a Dunakapu tér alatt található, és ahelyett, hogy bemutatták volna, és Győr mint megyeszékhely büszkesége lehetett volna, ahelyett visszafordíthatatlan kárt okoztak. Miután a műemlékvédelmet tönkretették, és beépítették a kormányhivatalok alá, ez játszi könnyedséggel átment, és félő, hogy a zöldhatóságok esetén is ugyanez a gyakorlat lesz uralkodó.

Tehát innentől kezdve, ha önöknek fontos az az adott beruházás, vagy úgy érzik, hogy önöknek ez hasznot hajt, vagy annak a cégnek, akivel éppen jó baráti kapcsolatot ápolnak, akkor úgy gondolom, hogy semmilyen akadálya nem lesz annak, hogy ezt az adott természetparki területet, mondjuk, más módon közelítsék meg, és a korábbi védelmi szintet jelentősen csökkentsék.

Mindezen okok miatt tehát a Jobbik továbbra sem tudja támogatni ezt a javaslatot, és arra kérünk minden jóérzésű kormánypárti képviselőt is, hogy nagyon gondolja meg, hogy ezt a törvénytervezetet támogatja-e, hiszen olyan visszafordíthatatlan károkat okozhatunk, amire, úgy gondolunk, hogy pár év távlatából egyikőjük sem lesz büszke. Ezért holnapig még van idő, gondolják át, és az az egy-két szavazat, ami elegendő lesz ahhoz, hogy ne menjen át ez a kétharmados módosítás, az nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy ne történhessen meg az, hogy ezeket a nemzeti parki földterületeket átjátsszák majd a saját barátaiknak.

Illetve itt ragadom meg még arra a lehetőséget, hogy választ szeretnék kicsikarni államtitkár úrtól azzal kapcsolatban, hogy mikor lesz végre Magyarországon egy átlátható, tiszta pályázati rendszer, ami majd egységesen vonatkozhat mind a ma még nemzeti parki kezelésben lévő területekre, mind pedig a már most az NFA által kezelt területekre. Ebben viszont jó lenne, ha lenne egy egységes gyakorlat. Itt arra gondolok, hogy egy nyílt, átlátható, mindenki számára elérhető rendszer jogorvoslati lehetőséggel kellene hogy biztosítva legyen, és akkor úgy gondolom, hogy nem lennének ezek a visszaélések; amit egyébként már a Kehi is piszkálgat, ami, azt hiszem, hogy jól mutatja, hogy ha már ilyen szinten igazat tudnak adni egy néhány esetben az érintett veszteseknek, akkor jól mutatja azt, hogy milyen visszaélések lehetnek még a háttérben. Különösen, ha azt figyelembe vesszük, hogy a Kehi már eredendően csak meghatározott számú és meghatározott szerződésekben vizsgálódhatott.

Gondolom, azt is előre megsugallták, hogy melyek azok, ahol olyan komolyabb visszaélést talán nem fog találni.

Tehát mindezen okok miatt határozottan tiltakozunk ezen jogszabály elfogadása ellen, és tényleg arra kérünk minden jóérzésű kormánypárti képviselőt, hogy holnapig gondolja meg azt, hogy érdemes-e eljátszani a jövőnket, érdemes eljátszani a természetvédelmi területeinket csak azért, hogy aztán ki tudjuk szolgálni azt a néhány havert földekkel.

Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Most Sallai R. Benedek képviselő úrnak adom meg a szót.

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon el vagyok keseredve egyébként, ezt a vitát tényleg olyan méltatlannak érzem. Nem gondoltam azt, hogy egy magát nemzetinek valló kormány nemzeti örökségünkkel ezt fogja tenni.

Tuzson képviselő úr, úgy tudom, hogy a közélettel foglalkozott már 25 évvel ezelőtt is. Láttam kint plakátokon a fővárosban, hogy jön a Roxette koncertet adni Magyarországra, ugye, 25 évvel ezelőtt a Fidesznek ez a „Hallgass a szívedre!”… Nagyon nehéz elhinnem azt, hogy önhöz hasonló intelligenciával rendelkező képviselők a Fidesz soraiban szívükre hallgatva el tudják fogadni ezt a jogszabályt úgy, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács, ami a szakminisztérium tanácsadó szerve, azt mondta, hogy ez nem jó így; úgy, hogy a Kövér László által elnökölt Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, ami az Országgyűlés ilyen jellegű tanácsadó szerve, azt mondta, hogy ez így nagyon nem lesz szerencsés; úgy, hogy az önök szakmailag leginkább felkészült képviselőinek a többségéből alkotott Fenntartható fejlődés bizottsága azt mondta, hogy nem, ez így nem lesz jó; úgy, hogy 170 civil szervezet tiltakozott, köztük a legjobbak, a legjobb szakembereket felsorakoztatók; úgy, hogy az önök postaládája is feltételezhetően több ezer e-mailt kapott az ügyben, hogy az állampolgárok hogyan, miként vélekednek erről a jogszabályról; úgy, hogy a jelenlegi ombudsmani hivatalban a jövő nemzedékek képviseletét ellátó szószóló nyilvánvalóan elmondta ennek az alkotmánysértő voltát, és annak, hogy a természetvédelem megőrzésének politikájára nézve ez milyen kockázatokat rejt.

És az önök törvényalkotó bizottsága mindezt lesöpri az asztalról, és azt mondja, hogy önök ezt jobban tudják. Én nem tudom, hogy hol van az az alázatosság, amiről miniszterelnök úr beszél itt több alkalommal, hol van az a szakmaiság, amit időnként felemlegetnek. Minden szakmai szervezetnek, minden olyannak, ami az önök pártján van, és az önök képviseletét látja el, mindenkinek lesöprik a véleményét, és azt mondják, hogy önök jobbat tudnak ennél. Teljesen elfogadhatatlan!

Az egységes kezelés lehetetlenségére már nyilvánvalóan utaltam a kisebbségi véleményben is, de nyilvánvalóan nem tudok eltekinteni attól a ténytől, hogy én nem szeretnék rosszindulatú feltételezésekbe bocsátkozni, hogy miért van szükség még erre a földre, erre a majdnem 300 ezer hektár földre, de azt hadd mondjam el, hogy az önök által elfogadott nemzeti vidékstratégia ennek a földnek, a nemzeti parkok vagyonkezelésében lévő földnek a növelését tűzte ki célul. Ezt az önök kormánya, illetve bocsánat, a második Orbán-kormány fogadta el mint célkitűzést, és nyilvánvalóan, ugye, ezzel ellentétes irányba megy minden.

Tehát szerintünk ez teljesen elfogadhatatlan. Én már letettem arról, hogy önöket szakmai érvekkel bárhogyan is meg tudjam győzni, mert ha nálam jobb szakembereket, olyan akadémikusokat, akik az OKT-ban ülnek, nem fogadják el, akkor nincs esélyem, hogy én önöket meggyőzzem, mert nem fogadhatják ezt el. Nem akarom önöket feltartani, mert már a különböző vitákban, általános vitában, részletes vitában elmondtam a véleményemet. A pártunk tényleg csak néhány szóban foglalta össze a véleményét. Ezt a néhány szót, még ha megengedik, elmondom.

Néhány szó: agyalágyultság, agyatlanság, alantasság, alávalóság, aljasság, álnokság, átverés, balgaság, becstelenség, bolondság, buggyantság, bumburnyákság, butaság, dicstelenség, elmebajosság, elmezavarodottság, erkölcstelenség, eszetlenség, felelőtlenség, féleszűség, félkegyelműség, félnótásság, feslettség, flepnisség, galádság, gazemberség, gyalázatosság, hazaárulás, háborodottság, hitványság, idiótaság, jellemtelenség, kisszerűség, kóklerség, korlátoltság, lopás, mocskosság, normálatlanság, oktalanság, oktondiság, ostobaság, piszkosság, rablás, romlottság, simlisség, svindlerség, szégyenletesség, szélhámosság, széltolóság, szemétség, tébolyultság, tiszteletlenség, tökéletlenség, tökfilkóság, tökkelütöttség, ütődöttség, zavarodottság, zizzentség és züllöttség. Pártunk álláspontját ezekben a szavakban kívántam összefoglalni, mert véleményünk szerint ez a köztulajdon elrablása, a közvagyon lenyúlása, a természetvédelem szétverése, a nemzeti parkok ellehetetlenítése és a természeti örökségünk veszélyeztetése.

Ezen okokból pártunk nem támogatja az önök által benyújtott jogszabálytervezetet, és csak bízni tudunk abban, hogy azok a bátrak az önök soraiból, akik a Fenntartható fejlődés bizottsága soraiból a módosítókat megszavazták, holnap is kitartanak a szakmai véleményük mellett, és nem a pártfegyelem meg a birkaszemlélet fog uralkodni, hanem az, hogy hátha vannak még lelkiismeretes emberek, akik tiszteletben tartják hazánk természetiérték-gazdag­ságának megőrzését, feladatait ellátó nemzeti parkokat.

Azt szeretném kérni valamennyi ellenzéki párttól, hogy ezt a jogszabálytervezetet ‑ és bocsánatot kérek, a függetlenektől is ‑ semmilyen formában ne támogassák, mert ez teljes mértékben elfogadhatatlan. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az LMP, a függetlenek, a Jobbik és az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Most Győrffy Balázs képviselőnek adom meg a szót.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Nem gondolnám újranyitni a vitát, amit akár a parlament keretein belül, akár bizottságban, akár rádióban folytattunk le ebben a témában. Úgy gondolom, hogy ez inkább már-már emocionális kérdés, mintsem hogy itt egymást meg tudjuk győzni szakmai érvekkel. De nem igazán értem, miért gondolják a tisztelt ellenzéki képviselőtársaink azt, hogy nekünk a nemzeti parki rendszernek a lebontása, a védett értékek felszámolása politikai cél lenne.

(23.30)

Milyen érdek fűződne ehhez? Az égvilágon semmi, tehát nincs ilyen cél mögötte. Ez nyilván nem fogalmazódott meg semelyikünk fejében sem, amikor erről a témáról bármilyen álláspontot is kifejtettünk.

Önök azt mondják, hogy ennek az az alapvető célja, hogy ezeket a földeket a továbbiakban, amennyiben az NFA fogja vagyonkezelni, akkor mi majd, ahogy Harangozó képviselő úr mondta, a sógoroknak, komáknak odaígért földterületet így tudjuk kiosztani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Feltéve, de nem megengedve, hogy valóban ez lenne a cél, ahhoz erre nincs szükség, hisz eddig is egy, az NFA által alkalmazott gyakorlat nagyban hasonló módon zajlott le a nemzeti parkok esetében is. Tehát ez nem érv arra, amit önök most itt vádként ellenünk felhoznak.

Az egységes kezelés, tisztelt képviselőtársaim, nem azt jelenti, hogy nem lehet érvényesíteni a most nemzeti parki vagyonkezelésben lévő termőföldtulajdon esetében a későbbiekben szakmai érveket. Sőt, ez szükséges. Jómagam is így gondolom. Ezt nem tartalmazza a jogszabály, hogy ezt nem lehetne majd a későbbiekben alkalmazni.

Én nem mennék bele itt a politikai adok-kapokba. Azt gondolom, hogy Harangozó képviselő úrtól meglehetősen álságosak ezek a mondatok, hiszen önök nem ígérték a földet a sógoroknak-komáknak, hanem osztogatták ezer hektárjával. (Dr. Harangozó Gábor István közbeszól.) Hadd ne menjünk bele! Én nem szeretném ebbe az irányba tolni ezt a történetet (Dr. Harangozó Gábor István közbeszól.), mert nem erről van szó. Bár önök ebbe az irányba szeretnék ezt az egészet eltolni. Nem erről van szó, de én az önök frakciója helyében azért óvatosabban fogalmaznék ebben a kérdésben, mert 2010-ben ezer hektárjával lettek hosszabbítva a szerződések, hogy ott milyen sógor-koma viszony volt, ezt most én hagynám.

Azt se felejtsük el, hogy egyébként az állami földtulajdon a magyar termőföldtulajdonnak nagyságrendileg a 10 százaléka, és azért a „Földet a gazdáknak” program hány százalékával van gond, probléma, hány az, amelyik rendszeresen bejárja a sajtót, azért az egy egyszámjegyű összeg lenne. Tehát úgy gondolom, hogy itt néhány eset feltuningolásáról van szó.

Azt meg azért óvatosan jegyezném meg, hogy ezeknek a problémáknak is a java része, mit ad Isten, pont az NFA-s vagyonkezelésben lévő földeknél bukott ki. Tehát amennyiben ‑ akár így is értelmezhetnénk ezt a megoldást ‑ szeretnénk javítani a jogilag akkurátus megoldásokat, akkor lehet, hogy érdemes egy jogilag nem minden esetben tökéletesen eljáró szerv helyett egy másik állami szervet megbízni. Fontosnak tartom kiemelni, ugyanazon minisztérium felügyelete alá tartozik mindegyik szerv.

Azt azért még tegyük hozzá, ezt felírtam magamnak, engedjék meg, hogy ennyit még hozzáfűzzek, hogy az elővásárlási rendszer átalakítása miatt a nemzeti parkoknak most már nemcsak lehetőségük, hanem az NFA-n keresztül tőkéjük is lesz, nemcsak szellemi, hanem vagyoni tőkéjük is lesz ahhoz, hogy az állami tulajdonban lévő, természeti értéket képviselő földek aránya, számossága növekedjen. Azt gondolom, hogy ezeket is tessenek mérlegre tenni.

Gratulálok Sallai képviselőtársamnak, aki gondolom, kiolvasott egy szinonimaszótárt, de nem gondolom, hogy ilyen színpadias jelenetekkel kellene ezt kezelni. Megértem, önök nem fogják ezt támogatni, szerintem alapvetően érzelmi okokból kifolyólag, mert ezzel újra tudnak ütni egyet azon, hogy ez a galád kormányzó párt milyen földbirtok-politikát folytat, ami meggyőződésem egyébként, hogy a vidék érdekeit szolgálja. Az a problémám egyébként ezzel az egésszel, hogy egy olyan síkra próbálják terelni ezt a vitát, ami egyébként nem foglaltatik bele a kormányzat célkitűzéseibe, a jogszabály vonatkozásában nem ez volt az, ami motiválta a kormányt.

Mégis arra kérem önöket ‑ bár vannak fenntartásaim ezzel kapcsolatban ‑, hogy fontolják meg, és támogassák a holnapi napon ezt a jogszabályt. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Rendkívül rövid felszólalások következnek. Sallai R. Benedek képviselő úr kap szót 15 másodpercben.

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én felajánlanám Győrffy Balázs úrnak, hogy nagyon szívesen elmagyarázom még egyszer, hogy mi a szakmai kifogás. A KDNP három órája nem szólalt meg, minden esetben bent maradt az ideje. Bitay államtitkár úr három órája itt ücsörög, nem szólalt meg. Adjanak át időt, és nagyon szívesen elmondom még egyszer az érveket, hogy hátha akkor megértik.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, az LMP és a függetlenek soraiban.)

ELNÖK: Most egy hosszabb felszólalásra van lehetőség. Legény Zsolt képviselő úré a szó.

DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Győrffy képviselőtársam említette, hogy nem érti, hogy miért fogalmazzuk meg azokat a mondatokat, amelyeket mondunk, és hogy nem érti, hogy ön szerint akkor miért volt szükség erre az egészre, már a mi meglátásunk szerint.

Szerintünk pontosan azért a több tízezer hektárért, amelyet a Nemzeti Földalaphoz most bevisznek, és elveszik a nemzeti parkoktól ezeket a földterületeket. Mint említettem, a kormány elveszi a nemzeti parkoktól ezeket a földterületeket. Ezzel a lépéssel egyébként szerintem nemcsak az a baj, hogy a nemzeti parkok, mondjuk úgy, gazdasági értelemben ellehetetlenülnek, hanem az is, hogy mondjuk, értékes munkahelyek is veszélybe kerülnek például olyan elmaradott vidékeken, területeken, térségekben, mint Aggtelek vagy az Őrség vagy akár Hortobágy.

Azt meg ugye pontosan tudjuk, hogy az NFA földbérleti pályázati rendszer még a miniszterelnök szavai szerint is átláthatatlan. Ahelyett, hogy a kormány egy objektív szempontokat is figyelembe vevő és átlátható rendszer kidolgozásán tüsténkedne, most újabb földterületeket fog bevonni a földmutyik rendszerébe. Szerintünk ez a probléma, és ez a baj vele alapvetően, merthogy újra annak a lehetőségét látjuk, hogy újra fideszes haverokhoz fog kerülni ez a földterület. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Most Tuzson Bence képviselő úré a szó.

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ne keverjünk össze egymással dolgokat! Az, hogy ki és mit, ez két különböző kérdés. Tehát ha arról beszélünk, hogy milyen jogszabályokat kell megtartani, az az egyik kérdés, a másik kérdés az, hogy kinek kell ezeket a jogszabályokat megtartani.

Nyilvánvaló az ‑ és erről egyébként ez a javaslat nem is szól ‑, hogy a természetvédelemre vonatkozó jogszabályokat be kell tartani azokban az esetekben is, ha nem az állam tulajdonáról van szó, de az állam tulajdona esetében is ugyanígy be kell tartani, függetlenül attól, hogy a vagyonkezelést mint technikai kérdést e tekintetben ki gyakorolja.

Ha egy magántulajdonosnak van földterülete egy nemzeti park területén, neki is be kell tartania bizonyos korlátozásokat azzal kapcsolatban, hogy megőrizzük a természeti értékeket. Ugyanez igaz az állam esetére is, tehát ugyanígy vonatkoznak rá ugyanezek a szabályok.

Az egy technikai kérdés egyébként, és mondhatjuk azt, hogy bizonyos szempontból furcsa kérdés, hogy ez ilyen szintű jogszabályban nyer elhelyezést, hogy egyébként az állam oldaláról bizonyos vagyonkezelési kérdéseket ki végez el, ki az, aki szakmailag felügyeli. Az egységes vagyonkezelés az állam részéről nem azt jelenti, hogy minden esetben ugyanazokat a jogszabályokat kell betartani. Nem ezt jelenti. Nyilván abban az esetben, ha többletkötelezettségek vannak, akkor minden szerződéses feltételnél, a szerződések megalkotásánál figyelemmel kell lenni erre a részre is, ugyanakkor az egységes kezelés egyrészt szakmailag egy helyesebb jogi gyakorlatot tud kialakítani, és ennek megfelelően az állami vagyon kezelésének, hasznosításának az állampolgárok, a magyar állam részére is sokkal hasznosabb eljárásai tudnak létrejönni.

Ez minden természeti területre is vonatkozik, de ez nem befolyásolja azt, hogy a természeti értékeket meg kell őrizni. Az, hogy ki a vagyonkezelője egy földterületnek ‑ és ezt a félreértést vagy talán csúsztatást mindenképpen ki kell emelnem ezzel kapcsolatban, ugyanis az, hogy nem a nemzeti park a vagyonkezelője egy földterületnek, az nem azt jelenti, hogy a nemzeti parkból kiemelünk bizonyos területeket. Az attól még a nemzeti park területén lesz. Ennek megfelelően ugyanazok a természetvédelmi szabályok vonatkoznak rá a későbbiekben is.

Tehát az, hogy ki és mit, az két külön fogalom, és nem érdemes ezeket egymással összekeverni. Az, hogy mit, milyen szabályokat kell betartani, arról lehet beszélgetni, de az, hogy egyébként kinek kell betartani, ez nem lehet kérdés, mert mindenkinek be kell tartani, aki ezen a területen működik, függetlenül attól, hogy államról van szó, az állam melyik szervéről, melyik vagyonkezelőjéről, vagy abban az esetben is, ha egyáltalán nem az államról van szó, hanem magánszemélyekről, mert mondjuk, magánszemélynek van földtulajdona ugyanezen a területen.

Tehát ezek egymástól elkülönülő kérdések, de nagyon fontos kérdések, és nem jó ezeket egymással összekeverni.

Köszönöm szépen a szót.

(23.40)

ELNÖK: Most tíz másodpercben Magyar Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm. Csak jelezni kívánnám, hogy amikor a Fidesz és az MSZP képviselői egymást bírálják földmutyikkal, akkor mind a kettőjüknek igazuk van. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük a hozzászólást. Most Harangozó Gábor képviselő úrnak adom meg a szót.

HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm. Némileg erre rácáfolva szeretnék Győrffy Balázsnak reagálni, hogy a 12 ellopott állami gazdaság után szerintem ezt egy kicsit szerényebben kéne előadni, ugyanis nem én szoktam együtt szotyolázni Csányi Sándorral, ugye, nem az én haverom Mészáros Lőrinc, vagy Nyerges Zsoltnak sem én írogattam ki az elmúlt évekig 1400 hektár földet, amit most hirtelen, miután az üzlettárssal összevesztem, azonnal elveszek tőle. Szóval, ezt a részét hagyjuk!

Ami az érdemi részét illeti: szerintem egyébként az fontos lenne, hogy minél több helyben élő családi gazdálkodónak legyen földje. Sokkal több embert kell földhöz juttatni, mint ami a korábbi időszakban volt. Én ezzel a célkitűzéssel egyetértek. (Győrffy Balázs: Miért nem ezt csináltátok?) Azzal nem értek egyet, amikor ezen címszóval visszaélnek a helyzettel, és haveroknak, nem kis családi gazdálkodóknak, hanem nagy befolyású, fideszes föld- és hatalomosztóknak, helyi kiskirályoknak osztogatnak földet azért, hogy az adott térségben ők osszák meg, hogy ki miből élhet meg, és akiket kihagynak, az meg mehet cselédnek a közmunkán keresztül.

Ez ellen emelünk szót, és az ellen tiltakozunk, hogy most ennek váljon áldozatául a természetvédelem ügye is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Sallai R. Benedek tapsol.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Fogynak az időkeretek, de megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Jelzésre:) Kétperces hozzászólásra nincs lehetőség, jelzem képviselő úrnak, ha másik gombot nyom, akkor viszont megadom a szót normál időkeretben. Megadom a szót Győrffy Balázs képviselő úrnak.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Harangozó képviselőtársam a statisztikákkal vitatkozik, hogy a „földet a gazdáknak” programban mennyi föld jutott kis- és közepes gazdaságoknak, és mennyi a nagyoknak. (Harangozó Gábor István: Az rendben van!) A matematika egy elég egzakt dolog, tehát ezekkel nehéz vitatkozni. (Harangozó Gábor István: Nem ezzel vitatkozom!) Képviselő úr, önök a családi gazdaságokat képviselik? Hát nem szégyelli magát?! Maga amnéziát kapott itt az elmúlt időszakban? Hát mit csináltak önök a 2002-2010 közötti időszakban? (Harangozó Gábor István közbeszól.) Képviselőtársam, ki kormányának a képviselője volt az, aki azt mondta, hogy a falu egy feudális örökség? Ki volt az? Nyilván jó lenne elfelejteni meg semmissé tenni.

Most nyilván az MSZP számára az a legpraktikusabb megoldás, ha a saját magamon lévő sarat megpróbálom a politikai ellenfélre rákenni, nyilván a Jobbik meg tapsol mindehhez, most elnézést, bolond lenne nem kihasználni ezt a lehetőséget. De attól, hogy az MSZP dobálja ránk a sarat, mi még nem vagyunk kötelesek elfogadni, hogy mi magunkat kentük be ezzel, mert nem így történt.

Hogy ki csinált cselédeket? Képviselő úr, az önök politikai jogelődjei, akinek egyébként önök a mai napig a vagyoni haszonélvezői, ők voltak azok, akik egyébként téeszrendszert csináltak ebben az országban, és tönkretették a magyar vidéket. Úgyhogy szégyellje magát e miatt a felszólalása miatt! (Harangozó Gábor István: Nem nekem vannak oligarcha barátaim! ‑ Közbeszólások.)

ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, a vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, államtitkár urat, hogy kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Jelezte, hogy igen. Bitay Márton Örs államtitkár úré a szó.

DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Hát, mit mondjak, nem javult a tárgyi tudás a törvénnyel kapcsolatosan. (Derültség és közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban. ‑ Sallai R. Benedek: Megjósoltam, hogy ezt fogja mondani! ‑ Dr. Szél Bernadett: Ez nem egy osztály!) Jóllehet, valóban ön könnyen meg tudja jósolni, képviselő úr, mert nyilván ön tudja, hogy mennyire felkészületlen ezekben a kérdésekben, ebből kifolyólag világos, hogy ez lesz az eredménye. (Sallai R. Benedek közbeszól.) Miután én is meghallgattam önt tisztelettel, sok tévedését, így szeretném én is megkérni önt, hogy szíveskedjen meghallgatni engem is (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.), ha már a Házszabály úgy rendelkezik, hogy el kell mondanom azokat, amiket önök mondtak.

Az egyik és legfontosabb tény, hogy a Nemzeti Földalapnál per pillanat sokkal több védett természeti terület van, mint a nemzeti parkoknál. Nem emlékszem, hogy az LMP valaha is szóvá tette volna, hogy ez probléma. Kérdezem én, hogy akkor miért probléma az, hogy ha egységes vagyonkezelésről beszélünk, akkor adott esetben még több védett természeti terület lesz. Mert ha idáig azt támadta volna akár ön is, képviselő úr, akár bárki más, hogy ez nem jól van, akkor azt mondom, hogy ez egy konzekvens, logikus álláspont. (Sallai R. Benedek: Adjál át időt, és elmondom.) De önnek ez eszébe se jutott, kedves képviselő úr, sem az általános vitában, amikor volt önnek időkerete, sem a részletes vitában nem említette meg azt a tény, hogy a Nemzeti Földalapnál sokkal több védett természeti terület van, mint a tíz nemzeti parknál.

Mint ahogy azt is elfelejtették megemlíteni, hogy egy potom 250 ezer hektár védett természeti terület van magántulajdonban. Szeretném kérdezni, hogy akkor ezzel kapcsolatosan mi az álláspontjuk a kedves ellenzéki képviselőknek. Talán esetleg rekvirálni kellene ezeket az államnak, vagy mégis mi az elképzelése? (Sallai R. Benedek közbeszól.) Azért nem támadja ön, kedves képviselő úr ‑ és itt van a disszonancia a tettei és a szavai között ‑, hiszen ön is pontosan tudja, hogy a természetvédelmi törvény határozza meg azt, hogy hogyan kell ezeket a területeket kezelni, nem a vagyonkezelői szerződés, nem a tulajdonosi jog gyakorlója, mert ez is egy kicsit álságos vita, hiszen a Nemzeti Földalap gyakorolja minden magyarországi állami földterületnek a tulajdonosi jogait, pontosabban a tulajdonosi jog gyakorlója minden állami földterületnek a Nemzeti Földalap, tehát nem a vagyonkezelői jogon múlik ‑ és ezt önök is pontosan tudják ‑, hogy milyen hasznosítású a terület, illetve hogy hogyan hasznosítjuk, hanem a természetvédelmi előírásokon múlik.

Egyébként a Nemzeti Földalap által tulajdonolt, illetőleg vagyonkezelésben lévő, védett természeti területekre ‑ amit eddig soha nem tett szóvá, hogy ezzel bármi probléma lenne ‑ a természetvédelmi szabályokat és azoknak a kezelését a nemzeti parkok írják elő. Sőt, ők is ellenőrzik. Ebben sem lenne semmilyen módosulás, csupán annyi, hogy az a halmaz megnő. Egyébként pedig szeretném emlékeztetni önöket ‑ ha szabad így fogalmaznom ‑, hogy a törvény 32 szakaszból áll. A 32 szakasznak egy piciny része az, hogy egyébként a nemzeti parki földek vagyonkezelői jogával mi történik.

Azt is mondhatnám, hogy egyedül Harangozó képviselő úrnak tudok annyiban legalább köszönetet mondani, hogy megemlékezett arról, hogy ennek a törvénynek körülbelül a 90 százaléka tök más tartalmú, mint amit önök itt folyamatosan ekéznek, és egyébként azoknak mind egyesével fontos szerepei vannak az egységes állami földvagyon kezelésében.

Éppen ezért a részletes és általános vitában elmondott állításokat, illetőleg amit most is önök felsoroltak, most nem ismételném meg, mert nyilvánvalóan nem velem vitatkoznak, hanem a tényekkel, és én nem kívánom önöket meggyőzni arról, hogy kettő meg kettő, az négy. Ha önök is így számolnak, akkor úgyis ez az eredmény jön ki, ha pedig nem hajlandók az összeadást helyesen elvégezni, akkor én hiába kérem önöket, hogy tegyék ezt meg.

Néhány apróságra azonban még szeretnék a vitában felvetettekkel kapcsolatosan reagálni. Magyar Zoltán képviselő úr említette a bevételek kiesését. Szeretném figyelmébe ajánlani a törvény 23. §-át, ami úgy rendelkezik, hogy a haszonbérletidíj-bevételeket a Nemzeti Földalap a nemzeti parkok részére átutalja, magyarul: a törvény vonatkozásában, ennek a törvénynek az írott szövegében egyetlenegy fillér sem található, amivel csökkenne a nemzeti parkok bármifajta bevétele.

Azt mondta a képviselő úr felszólalásának a végén, hogy mikor lesz már végre egységes, átlátható pályázati rendszer. De hát az elején pont azt bírálta, hogy ne legyen egységes, meg mások is azt mondták, hogy ne legyen egységes, sőt egyetértek önökkel, szerintem se legyen egységes, ugyanis a természetvédelmi szabályokat, mint ahogy eddig is, ezután sem az NFA fogja meghatározni, mert nem ért hozzá, hanem a nemzeti parkok meg a természetvédelmi szabályok. Tehát ebből a szempontból nem is lehet közöttünk vita.

Az átláthatósággal kapcsolatosan szeretném önnek a figyelmébe ajánlani azt, hogy körülbelül egy tucat per zárult le 4-5 év alatt, hogy mi átlátható, mi nem, és nagyon érdekes, egyébként egymásnak ellentmondó ítéletek is születtek, valamelyik úgy mondta, hogy ez a része még a nyilvánosságra tartozik, az pedig már nem. A másik bírósági ítélet pont fordítva tette, de végül sikerült egy egységes álláspontot kialakítania a magyar bírósági rendszernek, és ez alapján működik az NFA. Tehát aminek átláthatónak kell lennie, az most már nem is kérdés, mert perek során, ha tetszik, úgy mondanám, kiperelték az NFA-ból, ami pedig nem kell hogy átlátható legyen, arra pedig azt mondta a bíróság, hogy nagyon helyes, ezt nem is kellett.

Nem mentségül mondom, csak a tények kedvéért, hogy ebből is látszik, hogy azért nem volt annyira egyértelmű, hogy mi az, ami a nyilvánosságra tartozik, és mi az, ami nem. De itt most nyitott ajtót dönget, ebben már nincs kérdés, hogy mi az, amit nyilvánosan kell kezelni, és mi az, amit nem kell nyilvánosan kezelni.

Harangozó Gábor képviselő úr említett néhány mezőgazdaságból is élő nagyvállalkozót, szotyolázásokat, futballmérkőzéseket. Hát, ne haragudjon, csak úgy szeretném mondani, hogy mondjuk, Leisztinger urat szívesen ajánlanám figyelmébe, nem nagyon szokták a mi holdudvarunkhoz sorolni, talán még futballmérkőzések során is lehet vele találkozni, és jó pár ezer, talán nem tévedek, de fejből nem tudom, a tízezer is meghaladja annak a hektárnak a száma, amit volt szerencséje az önök kormányzása idején elnyernie.

(23.50)

Ilyet nem tud mutatni 2010 óta, nemhogy összességében, de még darabjaiban sem tud ehhez hasonló méretet mutatni.

Egyébként pedig még valamire felhívnám a figyelmét. Szintén nem tartom korrekt felvetésnek az állami gazdaságok privatizációjáról beszélni e törvény kapcsán, mert nem idetartozik. Ön is a fiatalabb generációhoz tartozik, mint én is, de azért tudjuk, hogy 120 állami gazdaság volt, ebből 12 az, amit önök úgy állítanak be, mintha azokat bármilyen jogellenes módon privatizálta volna az első Orbán-kormány. De azért van ott még ezen kívül kicsivel több, mint száz darab, ahol nem az volt, amit ön is felvetett.

Még egy dologra szeretnék reagálni az ön által elmondottakból. Azért csináljuk ezt a törvénymódosítási javaslatot ‑ állítja, mondhatom az egész ellenzék ‑, hogy a nemzeti parkoktól elvegyük a földet, így ki tudjuk azt osztani a fideszes haveroknak. Nem örülök neki, hogy engem hoz ilyen kellemetlen helyzetbe, hogy nekem kell mondanom, de a Hortobágyi Nemzeti Parknál nem pont önök támadnak azzal, hogy fideszes haverok nyertek? Bocsánat, de ha a nemzeti parkoknál van a föld, akkor mi a helyzet, és ha az NFA-nál van a föld, akkor mi a helyzet? Azt mondja Magyar Zoltán képviselő úr is, hogy mindegyik esetben ‑ így fogalmazott ‑, az összes esetben valamilyen fideszes szál tetten érhető. Hát üljünk le egyszer és beszéljük át! Hétezer nyertes van, kíváncsi vagyok, hogy meddig fog jutni. De segítek, adok önnek némi fórt, összegyűjtöttem a sajtóból az előkerülő problémákat. Hektárban is meg tudom önnek mutatni, hogy hány helyen van vita és darabszámra is. Tehát az, hogy összesen, ez vagdalkozás, amit az egész törvény kapcsán érzek.

Természetvédelmi kérdésekről beszélünk, holott a természetvédelmi és a vagyonkezelői szabályok még véletlenül sem találkoznak ebben a törvényjavaslatban, nincs közös halmaz, nincs közös metszéspont, amiről egyáltalán vitatkozni lehetne, hogy mi történik ezeken a területeken, illetve mi az, amivel önök nem tudnak egyetérteni. A természetvédelemmel kapcsolatosan én is azt gondolom, hogy az egy szakmai kérdés, ezért is van úgy a jelenlegi jogszabályi környezetben is, hogy a nemzeti parkok jogosultak és kötelesek is ezeknek a területeknek a természetvédelmi kezelését előírni, illetőleg ellenőrizni.

A törvény elfogadásával kapcsolatosan: én nem azt kérem önöktől, hogy fogadják el ezt a törvényt, mert az önök lelkiismeretére bízom, hogy ezt el szeretnék fogadni vagy sem. Azt kérem önöktől, ha lehetőség van rá, és úgy érzik, hogy túl tudnak lépni a politikai aktivitáson, és szakmai vitát kívánnak folytatni, akkor vigyük le ezeket a beszélgetéseket szakmai szintre, és próbáljuk meghatározni, hogy melyik az a paragrafus, ahol például ennél a kérdésnél természetvédelmi szabályokról van szó, ugyanis ilyen paragrafus nincs ebben a törvényben. Egyébként pedig így közel 300 ezer hektár egyéb termőföld is egységes kezelésbe kerülne, és mint ahogy az állam más ingatlan vagyonát is egységesen kezeli, így teljesen logikus, hogy a földet is vagyonkezelési szempontból egységesen kezelje.

Köszönöm szépen az időkeretet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Felszólalások:   360-370   370-401   402-403      Ülésnap adatai